Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
Hazánkba látogat a francia miniszterelnök Korszerű technika a bűnüldözésben HARMATTÓL HARMATIG g®*i W-í'Teljes erővel aratják a gabonát Az utóbbi évek statisztikai adatai elárulják, hogy Bács-Kis- kun megyében is növekedett a vagyon elleni bűnözés. Viszont az is tény: az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmények — amelyek főként vagyon elleni ügyek — felderítési aránya a Duna—Tisza közének déli részén jobb, mint az országos átlag. Ebben — a nyomozók igyekezetén túl — fontos szerepe van a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai szolgálatának, amelynek tagjai munkájuk során a legkorszerűbb műszereket, módszereket is felhasználják. Különlegesen felszerelt gépkocsijaikban egyebek között a hordozható mikroszkóp is megtalálható. Ezzel a helyszínen szemmel nem látható üvegszilánkokat és festékszemcséket, haj-, valamint elemi szövetszálaikat tudnak felfedezni — s már a nyomozás kezdeti szakaszában fontos információkat szolgáltatnak. Speciális lámpákkal .kutatják a biológiai és mikronyomo- kat, ily módon kimutatják a motorszám-átütéseket, és igénybe veszik a nyomozókutyák segítségét is. A megyei bűnügyi technikai szolgálat feladata a helyszíni nyomfelderítés és -rögzítés, majd az anyagok vizsgálata, azonosítása, s végül a bizonyítás vagy a kizárás. Évente mintegy kétezer helyszínelést végeznek, négyezer különféle nyomot (ujj, tenyér, láb, jármű, szag stb.) rögzítenek. Az értékelések után tavaly 450 szakértői véleményt adtak ki. Munkájukkal közvetlenül segítik a bűncselekmények felderítését, a bűnösök leleplezését, közvetett módon pedig — éppen mert a korszerű, mindig objektív technikát alkalmazzák — szerepük van a visszatartásban, a bűnmegelőzésben is. (Képriportunk a 3. oldalon.) V. T. TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarországon. (MTI) Moszkvába utazott a KISZ küldöttsége 0 Túri Pál rendőr alezredes, a bűnügyi technikai szolgálat vezetője (balra) és dr. Paál Elemér rendőr százados értékeli a szak- véleményt. AK MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvHi. évf. 156. szám Ára: 1,40 Ft 1983. július 3. vasárnap A Lenini Komszomol Központi Bizottságának meghívására tegnap Moszkvába utazott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja. Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével. A látogatás során a delegáció tapasztalatcserét folytat a két ifjúsági szervezet tevékenységének időszerű kérdéseiről, a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről és a nemzetközi ifjúsági mozgalom előtt álló feladatokról. A 9-es VOLÄN teherautói ebben az évben több mint 8 és félmillió kilométert tettek meg, elszállítottak 1,7 millió tonna árut. Megfordultak a megye minden zúgában, de dolgoznak az országhatárokon túl, algériai építkezéseken is. Itt dolgozik 1974 óta Péter Szabó György gépkocsivezető. Darabárut szállít, több mint másfél évtizede. Sajátmaga rakodik. Nemrégen érte el a 250 ezer balesetmentesen megtett kilométert. Húsz éve munkásőr, a Kossá István szocialista brigád tagja, a pártalapszervezet agitációs- és propaganda felelőse, A vállalat kétszeres Kiváló dolgozója, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatának tulajdonosa. (Pásztor Zoltán felvétele) mbb! Kalászokat falnak a kombájnok. Ezerszámra hullanak a betakarítógépek vágóasztalaira, onnét a cséplődobozba jutnak búzaszemmel telve, s a kicsépelt magok a kombájn „gyomrában” gyülekeznek. Teljes energiával aratnak megyeszerte, minden arató-cséplőgép, szállító jármű dolgozik. Az idő jó, s így a hét végén sem pihennek az aratási munkában részt vevők, akikre ilyenkor óriási feladat, nagy munka hárul. És figyelem is. Talán még sohasem volt olyan fontos, mint most, hogy a betakarítási veszteség — szemszóródás — minimálisra csökkenjen. Hiszen a megye néhány területén — főként a Homokhátságon — az aszály már előre „aratott", mintegy húsz százalékkal csökkentette a remélt termést. A gondos betakarítás mellett a gyorsaság is sokat ‘ segíthet. Haszontalan dolog lenne várni, hogy tovább csökkenjen a szemék nedvességtartalma, mert ha csapadékosra vált az idő, a lábonálló gabonában ez még további károkat okoz. Mindenütt tudják ezt a szakemberek, ezért két, nyújtott műszakban üzemelnek a betakarítógépek. A legtöbb gazdaságban késő éjszakáig, amíg a harmat leszáll, aratják a gabonát, s reggel a harmat felszállta után • A kecskeméti Törekvés Tsz búzatábláját vágják az E—516-os kombájnok. ismét nekiindulnak a búzatábláknak. Naponta 60—70 hektárról szállítják saját magtáraikba a szemet a kecskeméti Magyar—Szovjet Tsz tagjai — de hozza termését a Kossuth Tsz is. Négy kombájn aratja a táblákat, kedvező idő esetén még tíz nap kell ahhoz, hogy a több mint ezer hektárról lekerüljön a búza. A jobb földeken a termés mennyisége és minősége jó — a nyolcvanöt hektoliter súlyt is eléri. A Törekvés Tsz-ben befejezték a vetőmagnak termesztett őszi árpa betakarítását. A GK—22, a Kompolti korai és az Alfa minőségével elégedettek elsősorban. Már tisztítottak és fémzároltak 120 tonnát. A búzának felét levágták. Az aszály nagyobb kárt tett a gabonában, (Folytatás a 2. oldalam.) Diplomaosztás a GAMF-on Tegnap délelőtt utoljára járta végig a tantermeket, a szaktanszékeket 144 végzős nappali és 29 levelező tagozatos hallgató a kecskeméti főiskolán. A nagyteremben az üzemmérnöki diplomák átadása előtt dr. Kapitány Sándor főigazgató köszöntötte a tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatókat. A diáktársak, a hozzátartozók nagy tapsa közben vette át Stark Izabella, mint az évfolyam legjobbja a főiskolai emlékérmet. Kiemelkedő tanulmányi eredményért társadalmi, politikai, kulturális/ és sporttevékenységért tizerpyolcan kaptak emlékplakettet. Az itt-tartózkodasuk alatt Kecskemét polgárainak fogadott végzősöktől Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára búcsúzott a megyeszékhely pártbizottsága és tanácsa nevében, ötszázhatvan hely közül választhattak azok, akik nem kötelezték el magukat korábban társadalmi ösztöndíjjal. A gépipari alapképzés után ki automatizálásra, ki számítógépes irányításra szakosodott. Többen rendszerszervezést, sokan gép- gyártástechnológiát tanultak. Mások szerszámtervezésre, vagy mú- a.iyag-feldolgozásra specializálódtak. Jó néhányan részt vettek az anyagmozgatás automatizálására, az ipari robotok alkalmazására szervezett kutatómunkában. Nemcsak a gyárak, a vállalatok részéről az innen kikerült fiatal üzemmérnökök iránt tapasztalható érdeklődés mutatja a GAMF szakmai tekintélyének a növekedését, hanem az első évfolyamra jelentkezettek száma is. A csúcs- felvételi bizottság a napokban dönti el hogy a 283 reménykedőből ki tanulhat, a rendelkezésre álló 150 helyen. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Új iskolák, tantermek Júniusban úgy szokás mondani: az iskolák bezárják kapuikat. Ez a megállapítás csak félig-meddig igaz, hiszen jó néhány intézményben a nyári szünidőben is folyik a munka. Mesterek szállják meg az épületeket és az elcsendesedett iskolákban ilyenkor végzik a szükséges felújításokat, karbantartásokat. Az idei módosított terv negyven osztálytermi célú helyiség fejlesztésével számolt a megyében. Ezzel szemben előreláthatóan 48 új teremben kezdődhet meg a tanítás szeptemberben. • Tázláron a tavaly decemberben átadott tornateremhez, a kiszolgáló helyiségek megközelítését szolgáló épületet emelnek. történészek A Hunyadivárosban épülő új általános iskola a VI. ötéves terv utolsó létesítménye lesz Kecskeméten. A berendezéssel és a közművekkel együtt 57 millió forintba kerül. Borsod-váz szerkezetből épül, ezt a technológiát elsőként itt alkalmazzák Bács-Kiskunban. A Borsod megyei Tervező Vállalat munkatársa, H. Borsos Mária tervei alapján Miskolcon már áll egy hasonló iskola, amelynek tervezéséért az alkotó nívódíjat kapott. Az építkezés két ütemben folyik. Az elsőben — várhatóan szeptemberig — elkészül a tantermi szárny, 16 tanteremmel és 4 kisegítő tanteremmel (ide kerül majd a könyvtár úttörőszoba síb.). Az év végére készül el a 18x30 méteres tornaterem. Hogy szeptemberben a 450 kisdiák valóban megkezdhesse a tanulást a falak között, kéthetenként a tanács és a kivitelező DU- TÉP szakemberei koordinációs megbeszélést tartanak. Ha továbbra is ilyen ütemben halad a munka, nem lesz akadálya az őszi „nyitásnak”. Kiskunfélegyházán az idén húsz új tantermet vehetnek ibirtokuk- ba a pedagógusok és a nebulók. A Móravárosban épülői nyolctantermes, vasbetonvázas iskola a szerződés szerint július végére elkészül. Megkezdődött az iskolai bútorok szállítása is, remélhetőleg szeptemberig valamennyi megérkezik. A tanítás 17 tanuló- csoportban folyik majd. egyelőre 536 gyereket írattak be a szülők. Az iskola építésénél jelentős társadalmi munkát Végeztek az MHSZ fiataljai, valamint a helyi vízmű karbantartói. A külső tereprendezéseknél, sportpálya- építésnél számítanak a szülők segítségére is. A Darvas József téri Általános Iskola második ütemének 12 tantermes épületrészén a befejező szakipari munkákat végzik, a bútorok nyolcvan százaléka már megjött. Várhatóan július végére mindennel kész lesznek, augusztusra már csak a kisebb hiányosságok javítása marad. A plusz tantermek négy új tanuló- és egy napközis csoport indítását teszik lehetővé, s egyúttal felszabadulnak az eddig tanteremnek használt, más célra készült helyiségek. A tanulói létszám a közeljövőben átadásra kerülő szomszédos, tízemeletes lakóház gyermeklétszámától függ. Az új iskolák építése mellett hírt adhatunk tanterem-bővítésekről is. Katonatelepen négy tán. teremmel lesz több szeptembertől. Júliusra a közműépítési, illetve belső szerelési munkákat ütemezték, augusztusban a festés, valamint a műanyag padlóburkolat lefektetése marad. A tervezett határidő előtt (1984) már szeptember végére elkészül a csólyospálosi iskola négy tante(Folytatás a 2. oldalon.) Sokan vannak napjainkban, akik örömüket lelik abban, ha egy évtizedekkel ezelőtt megjelent földrajzi, néprajzi, gazdaságtörténeti vagy más témájú könyv lapjain a rég letűnt világ embereinek életmódjáról, környezetéről, szokásairól, művelődési törekvéseiről, gazdálkodásáról szereznek ismereteket. Ilyenkor szinte test- és lélekközelbe kerülnek a valamikor élt emberekkel, a számlikra ma már különös, furcsa, meghökkentő dolgokkal. A falukutatók, szociográfu- sok, az üzemtörténészek régen is, ma is a valóság feltárásának szorgos munkásai. A mindenkori valóság olykor túlontúl apróságnak tűnő jelenségei nemcsak az átlagolvasó számára lehetnek fontosak, érdekesek. A tudós történész is bőségesen meríthet anyagot elmélyült munkájához. Éppen ezért van óriási szerepe napjainkban is a helytörténeti kutatásnak. S ezért is vesszük kézbe újra és újra izgatott kíváncsisággal a nyilvánosságnak szánt köteteket, tanulmányokat. A megyei levéltár, a bajai, kalocsai és a kecskeméti múzeum sokat tett az elmúlt években e nemes ügy érdekében. Nem lehetne hirtelenjében felsorolni a tartalmas műveket, amelyek megszületését szorgalmazták, gondozását magukra vállalták. És sokat tett az ügy érdekében az oktatási igazgatóság is, különösen a munkásmozgalmi és szociológiai művek megjelentetésével. A megyénkben élő kutatók számát és tehetségét szem előtt tartva felvetődik a kérdés: nem lehetne — nem kellene-e — a helytörténészeket szervezettebben összefogni, számukra rendszeresebb fórumlehetőséget teremteni? Így elkerülhető lenne minden bizonnyal az, hagy igénytelen, tartalmatlan munkák is nyomdafestéket kapjanak, sokszor a jóindulatú, ám valódi hozzáértést nélkülöző igyekezet által. Mert sajnos, néha ilyesmi is előfordul. Bizony nem egy falutörténet, üzemi monográfia szem gényíti az összeértéket, az általános képet. Igaz, a népfront jóvoltából eredményesen működik a honismereti bizottság. Am a honismereti mozgalom, minden nagyszerűsége és felmutatott eredménye ellenére sem egyenlő a helytörténeti kutatással. A kettőnek az egybemosódásá- ból születnek a félreértések, az aránybéli eltolódások és a gyengén sikerült munkák. Ha létrejönne mondjuk a megyei helytörténeti kutatók társasága (köre, szövetségié), akkor a tagság összetételével kapcsolatban a tényleges tehetség, a kutatói múlt és az eredményekkel kecsegtető szakmai igyekezet lehetne at fő szempont. Enélkül bármilyen jószándékú összefogás is köny- nyen a dilettanizmus felerősödését, elburjánzását idézheti elő. A fentiekhez még csak any- nyit, hogy ezeket a gondolatokat az a rendezvénysorozat sugallta, amelynek keretébetn nemrégiben a főváros egyik kerületében a Bács-Kiskun megyei helytörténetírás helyzete volt napirenden. Az ottani bizakodó és elismerő szavak sokat elárultak eddigi eredményeinkről. Mint ahogyan az a kiállítás is. amely száznál több kiadványt tartalmazott. S melynek mindegyike a legutóbbi negyedszázadban látott napvilágot. Varga Mihály