Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

Hazánkba látogat a francia miniszterelnök Korszerű technika a bűnüldözésben HARMATTÓL HARMATIG g®*i W-í'­Teljes erővel aratják a gabonát Az utóbbi évek statisztikai adatai elárulják, hogy Bács-Kis- kun megyében is növekedett a vagyon elleni bűnözés. Viszont az is tény: az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmények — amelyek főként vagyon elleni ügyek — felderítési aránya a Duna—Tisza közének déli részén jobb, mint az országos átlag. Ebben — a nyomozók igyekezetén túl — fontos szerepe van a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai szolgálatának, amelynek tagjai munkájuk során a legkorszerűbb műszereket, módszereket is felhasználják. Különlegesen felszerelt gépkocsijaikban egyebek között a hor­dozható mikroszkóp is megtalálható. Ezzel a helyszínen szem­mel nem látható üvegszilánkokat és festékszemcséket, haj-, valamint elemi szövetszálaikat tudnak felfedezni — s már a nyomozás kezdeti szakaszában fontos információkat szolgáltat­nak. Speciális lámpákkal .kutatják a biológiai és mikronyomo- kat, ily módon kimutatják a motorszám-átütéseket, és igénybe veszik a nyomozókutyák segítségét is. A megyei bűnügyi technikai szolgálat feladata a helyszíni nyomfelderítés és -rögzítés, majd az anyagok vizsgálata, azo­nosítása, s végül a bizonyítás vagy a kizárás. Évente mintegy kétezer helyszínelést végeznek, négyezer különféle nyomot (ujj, tenyér, láb, jármű, szag stb.) rögzítenek. Az értékelések után tavaly 450 szakértői véleményt adtak ki. Munkájukkal közvet­lenül segítik a bűncselekmények felderítését, a bűnösök lelep­lezését, közvetett módon pedig — éppen mert a korszerű, mindig objektív technikát alkalmazzák — szerepük van a visszatartás­ban, a bűnmegelőzésben is. (Képriportunk a 3. oldalon.) V. T. TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására Pierre Mauroy, a Francia Köztár­saság miniszterelnöke a közeljö­vőben hivatalos látogatást tesz Magyarországon. (MTI) Moszkvába utazott a KISZ küldöttsége 0 Túri Pál rendőr alezredes, a bűnügyi technikai szolgálat ve­zetője (balra) és dr. Paál Elemér rendőr százados értékeli a szak- véleményt. AK MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvHi. évf. 156. szám Ára: 1,40 Ft 1983. július 3. vasárnap A Lenini Komszomol Központi Bizottságának meghívására teg­nap Moszkvába utazott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja. Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezeté­sével. A látogatás során a delegá­ció tapasztalatcserét folytat a két ifjúsági szervezet tevékenységé­nek időszerű kérdéseiről, a két­oldalú kapcsolatok további fej­lesztéséről és a nemzetközi ifjú­sági mozgalom előtt álló felada­tokról. A 9-es VOLÄN teherautói ebben az évben több mint 8 és fél­millió kilométert tettek meg, elszállítottak 1,7 millió tonna árut. Megfordultak a megye minden zúgában, de dolgoznak az or­szághatárokon túl, algériai építkezéseken is. Itt dolgozik 1974 óta Péter Szabó György gépkocsivezető. Da­rabárut szállít, több mint másfél évtizede. Sajátmaga rakodik. Nemrégen érte el a 250 ezer balesetmentesen megtett kilométert. Húsz éve munkásőr, a Kossá István szocialista brigád tagja, a pártalapszervezet agitációs- és propaganda felelőse, A válla­lat kétszeres Kiváló dolgozója, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatának tulajdonosa. (Pásztor Zoltán felvétele) mbb! Kalászokat falnak a kombáj­nok. Ezerszámra hullanak a be­takarítógépek vágóasztalaira, on­nét a cséplődobozba jutnak bú­zaszemmel telve, s a kicsépelt magok a kombájn „gyomrában” gyülekeznek. Teljes energiával aratnak megyeszerte, minden ara­tó-cséplőgép, szállító jármű dol­gozik. Az idő jó, s így a hét vé­gén sem pihennek az aratási mun­kában részt vevők, akikre ilyen­kor óriási feladat, nagy munka hárul. És figyelem is. Talán még sohasem volt olyan fontos, mint most, hogy a betakarítási vesz­teség — szemszóródás — mini­málisra csökkenjen. Hiszen a megye néhány területén — fő­ként a Homokhátságon — az aszály már előre „aratott", mint­egy húsz százalékkal csökkentet­te a remélt termést. A gondos betakarítás mellett a gyorsaság is sokat ‘ segíthet. Haszontalan dolog lenne várni, hogy tovább csökkenjen a szemék nedvességtartalma, mert ha csa­padékosra vált az idő, a lábon­álló gabonában ez még további károkat okoz. Mindenütt tudják ezt a szakemberek, ezért két, nyújtott műszakban üzemelnek a betakarítógépek. A legtöbb gaz­daságban késő éjszakáig, amíg a harmat leszáll, aratják a gabonát, s reggel a harmat felszállta után • A kecskeméti Törekvés Tsz búzatábláját vágják az E—516-os kombájnok. ismét nekiindulnak a búzatáblák­nak. Naponta 60—70 hektárról szál­lítják saját magtáraikba a sze­met a kecskeméti Magyar—Szov­jet Tsz tagjai — de hozza termé­sét a Kossuth Tsz is. Négy kom­bájn aratja a táblákat, kedvező idő esetén még tíz nap kell ah­hoz, hogy a több mint ezer hek­tárról lekerüljön a búza. A jobb földeken a termés mennyisége és minősége jó — a nyolcvanöt hek­toliter súlyt is eléri. A Törekvés Tsz-ben befejezték a vetőmagnak termesztett őszi árpa betakarítá­sát. A GK—22, a Kompolti korai és az Alfa minőségével elégedet­tek elsősorban. Már tisztítottak és fémzároltak 120 tonnát. A bú­zának felét levágták. Az aszály nagyobb kárt tett a gabonában, (Folytatás a 2. oldalam.) Diplomaosztás a GAMF-on Tegnap délelőtt utoljára járta végig a tantermeket, a szaktan­székeket 144 végzős nappali és 29 levelező tagozatos hallgató a kecs­keméti főiskolán. A nagyteremben az üzemmérnöki diplomák átadá­sa előtt dr. Kapitány Sándor fő­igazgató köszöntötte a tanulmá­nyaikat eredményesen befejező hallgatókat. A diáktársak, a hoz­zátartozók nagy tapsa közben vette át Stark Izabella, mint az évfolyam legjobbja a főiskolai emlékérmet. Kiemelkedő tanulmá­nyi eredményért társadalmi, po­litikai, kulturális/ és sporttevé­kenységért tizerpyolcan kaptak emlékplakettet. Az itt-tartózkodasuk alatt Kecs­kemét polgárainak fogadott vég­zősöktől Németh Ferenc, a váro­si pártbizottság titkára búcsúzott a megyeszékhely pártbizottsága és tanácsa nevében, ötszázhatvan hely közül választhattak azok, akik nem kötelezték el magukat korábban társadalmi ösztöndíjjal. A gépipari alapképzés után ki automatizálásra, ki számítógépes irányításra szakosodott. Többen rendszerszervezést, sokan gép- gyártástechnológiát tanultak. Má­sok szerszámtervezésre, vagy mú- a.iyag-feldolgozásra specializá­lódtak. Jó néhányan részt vettek az anyagmozgatás automatizálá­sára, az ipari robotok alkalmazá­sára szervezett kutatómunkában. Nemcsak a gyárak, a vállalatok részéről az innen kikerült fiatal üzemmérnökök iránt tapasztalha­tó érdeklődés mutatja a GAMF szakmai tekintélyének a növeke­dését, hanem az első évfolyamra jelentkezettek száma is. A csúcs- felvételi bizottság a napokban dönti el hogy a 283 reménykedő­ből ki tanulhat, a rendelkezésre álló 150 helyen. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Új iskolák, tantermek Júniusban úgy szokás mondani: az iskolák bezárják kapuikat. Ez a megállapítás csak félig-meddig igaz, hiszen jó néhány intézményben a nyári szünidőben is folyik a munka. Mesterek szállják meg az épüle­teket és az elcsendesedett iskolákban ilyenkor vég­zik a szükséges felújításokat, karbantartásokat. Az idei módosított terv negyven osztálytermi célú he­lyiség fejlesztésével számolt a megyében. Ezzel szemben előreláthatóan 48 új teremben kezdődhet meg a tanítás szeptemberben. • Tázláron a tavaly decemberben átadott tornate­remhez, a kiszolgáló helyiségek megközelítését szol­gáló épületet emelnek. történészek A Hunyadivárosban épülő új általános iskola a VI. ötéves terv utolsó létesítménye lesz Kecske­méten. A berendezéssel és a köz­művekkel együtt 57 millió forint­ba kerül. Borsod-váz szerkezetből épül, ezt a technológiát elsőként itt alkalmazzák Bács-Kiskunban. A Borsod megyei Tervező Válla­lat munkatársa, H. Borsos Mária tervei alapján Miskolcon már áll egy hasonló iskola, amelynek tervezéséért az alkotó nívódíjat kapott. Az építkezés két ütemben folyik. Az elsőben — várhatóan szeptemberig — elkészül a tan­termi szárny, 16 tanteremmel és 4 kisegítő tanteremmel (ide ke­rül majd a könyvtár úttörőszo­ba síb.). Az év végére készül el a 18x30 méteres tornaterem. Hogy szeptemberben a 450 kis­diák valóban megkezdhesse a ta­nulást a falak között, kétheten­ként a tanács és a kivitelező DU- TÉP szakemberei koordinációs megbeszélést tartanak. Ha tovább­ra is ilyen ütemben halad a mun­ka, nem lesz akadálya az őszi „nyitásnak”. Kiskunfélegyházán az idén húsz új tantermet vehetnek ibirtokuk- ba a pedagógusok és a nebulók. A Móravárosban épülői nyolctan­termes, vasbetonvázas iskola a szerződés szerint július végére el­készül. Megkezdődött az iskolai bútorok szállítása is, remélhető­leg szeptemberig valamennyi megérkezik. A tanítás 17 tanuló- csoportban folyik majd. egyelőre 536 gyereket írattak be a szülők. Az iskola építésénél jelentős tár­sadalmi munkát Végeztek az MHSZ fiataljai, valamint a he­lyi vízmű karbantartói. A külső tereprendezéseknél, sportpálya- építésnél számítanak a szülők se­gítségére is. A Darvas József téri Általános Iskola második ütemének 12 tan­termes épületrészén a befejező szakipari munkákat végzik, a bú­torok nyolcvan százaléka már megjött. Várhatóan július végére mindennel kész lesznek, augusz­tusra már csak a kisebb hiányos­ságok javítása marad. A plusz tantermek négy új tanuló- és egy napközis csoport indítását teszik lehetővé, s egyúttal felszabadul­nak az eddig tanteremnek hasz­nált, más célra készült helyisé­gek. A tanulói létszám a közeljö­vőben átadásra kerülő szomszé­dos, tízemeletes lakóház gyer­meklétszámától függ. Az új iskolák építése mellett hírt adhatunk tanterem-bővíté­sekről is. Katonatelepen négy tán. teremmel lesz több szeptembertől. Júliusra a közműépítési, illetve belső szerelési munkákat ütemez­ték, augusztusban a festés, vala­mint a műanyag padlóburkolat lefektetése marad. A tervezett határidő előtt (1984) már szeptember végére elkészül a csólyospálosi iskola négy tante­(Folytatás a 2. oldalon.) Sokan vannak napjainkban, akik örömüket lelik abban, ha egy évtizedekkel ezelőtt meg­jelent földrajzi, néprajzi, gaz­daságtörténeti vagy más témá­jú könyv lapjain a rég letűnt világ embereinek életmódjá­ról, környezetéről, szokásairól, művelődési törekvéseiről, gaz­dálkodásáról szereznek ismere­teket. Ilyenkor szinte test- és lélekközelbe kerülnek a vala­mikor élt emberekkel, a szá­mlikra ma már különös, fur­csa, meghökkentő dolgokkal. A falukutatók, szociográfu- sok, az üzemtörténészek ré­gen is, ma is a valóság feltá­rásának szorgos munkásai. A mindenkori valóság olykor tú­lontúl apróságnak tűnő jelen­ségei nemcsak az átlagolvasó számára lehetnek fontosak, ér­dekesek. A tudós történész is bőségesen meríthet anyagot el­mélyült munkájához. Éppen ezért van óriási sze­repe napjainkban is a helytör­téneti kutatásnak. S ezért is vesszük kézbe újra és újra iz­gatott kíváncsisággal a nyilvá­nosságnak szánt köteteket, ta­nulmányokat. A megyei le­véltár, a bajai, kalocsai és a kecskeméti múzeum sokat tett az elmúlt években e nemes ügy érdekében. Nem lehetne hirtelenjében felsorolni a tar­talmas műveket, amelyek meg­születését szorgalmazták, gon­dozását magukra vállalták. És sokat tett az ügy érdekében az oktatási igazgatóság is, külö­nösen a munkásmozgalmi és szociológiai művek megjelen­tetésével. A megyénkben élő kutatók számát és tehetségét szem előtt tartva felvetődik a kérdés: nem lehetne — nem kellene-e — a helytörténészeket szerve­zettebben összefogni, számuk­ra rendszeresebb fórumlehető­séget teremteni? Így elkerül­hető lenne minden bizonnyal az, hagy igénytelen, tartalmat­lan munkák is nyomdafestéket kapjanak, sokszor a jóindulatú, ám valódi hozzáértést nélkü­löző igyekezet által. Mert sajnos, néha ilyesmi is előfor­dul. Bizony nem egy falutör­ténet, üzemi monográfia szem gényíti az összeértéket, az ál­talános képet. Igaz, a népfront jóvoltából eredményesen működik a hon­ismereti bizottság. Am a hon­ismereti mozgalom, minden nagyszerűsége és felmutatott eredménye ellenére sem egyen­lő a helytörténeti kutatással. A kettőnek az egybemosódásá- ból születnek a félreértések, az aránybéli eltolódások és a gyengén sikerült munkák. Ha létrejönne mondjuk a megyei helytörténeti kutatók társasá­ga (köre, szövetségié), akkor a tagság összetételével kapcso­latban a tényleges tehetség, a kutatói múlt és az eredmé­nyekkel kecsegtető szakmai igyekezet lehetne at fő szem­pont. Enélkül bármilyen jó­szándékú összefogás is köny- nyen a dilettanizmus felerősö­dését, elburjánzását idézheti elő. A fentiekhez még csak any- nyit, hogy ezeket a gondola­tokat az a rendezvénysorozat sugallta, amelynek keretébetn nemrégiben a főváros egyik kerületében a Bács-Kiskun megyei helytörténetírás hely­zete volt napirenden. Az otta­ni bizakodó és elismerő sza­vak sokat elárultak eddigi eredményeinkről. Mint aho­gyan az a kiállítás is. amely száznál több kiadványt tar­talmazott. S melynek mind­egyike a legutóbbi negyedszá­zadban látott napvilágot. Varga Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom