Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. július 22. HÁZUNK TÁJA Laskagomba szőlővenyigén Ismerünk olyan meLléktermék-hasznosító külföldi módszereket, amelyek a termelésben keletkezett hulladékanyagokat szinte százszázalékosan „fel­dolgozzák”. A falakai próbálkozások is megindultak. Egy ilyen kísérlet részeredményeiről számolunk be. Kiindulási hullladókanyagunik a szőlővenyige volt. Általában 1—3 tonna szőlővenyige keletkezik hektáronként minden metszés után. Ezt a nyese- déket aprítógéppel 5—7 centiméteres darabokra to­vább szecskázva táptalajként hasznosíthatjuk. Az alapanyag meghatározza a termeszthető gombák körét is. Csak a farontók jöhetnek számításba, ezek közül a legismertebb a laska. A gombafajra előírt technológiai műveleteket be­tartva. 40 centiméteres átmérőjű műanyag zsákok­ba töltöttük a zúzalékot és ezt tömörítiettük. Egy- egy zsáikiba 30 kilo grammnyi venyigedarab fér. Ezt kell beoltani a Kecskeméti Zöldségtermesztési Ku. tató Intézetnél és a csepel, Duna Termelőszövet­kezetnél megvásárolható csírával. A zsákok felszí­nén 15x15 centiméteres kötésben egy-két centimé­teres lyukakat vágtunk. Ezeket a zsákokat ott kell elhelyezni, ahol biztosítani tudjuk esetleg fűtéssel, szellőztetéssel, árnyékolással, párásító szóráfej/ek akalmazásával a 20—25 Celsius-fokos hőmérsékle­tet és a 80 százalékos páratartalmát. A termőtestek kialakulását a harmadik héten már megfigyelhetjük. A szedést már a 24—26. na­pon megkezdtük. Egy zsák „termelése” átlagosan 10—12 kilogramm volt. A kísérletet, amelyet to­vább folytatunk, február elsejétől május 31-ig értékeltük. S. A. • A gomba a harmadik hét közepén már szépen díszük a szőlővenyigés zsákokon. VÉLEMÉNYEK A BRIGÁDMOZGALOMRÓL _______________________ A körülmények váltak nehezebbé Nagyon sok múlik azon is, hogy egy munkacsapaton belül milyen légkör uralkodik — véle­kedett a szerkesztőségi ankéton Papp Sándorné, a BRG kecske­méti magnetofongyárának dol­gozója. — A Kandó Kálmán sze­relőbrigádot — amelynek hat éve vagyok vezetője — 1965-ben ala­kítottuk meg. A kis kollektíva 9 tagja közül hét nő. Az utóbbiak valamennyien voltak már gyesen, de utána mindannyian hozzánk jöttek vissza dolgozni. Elsősorban azért, mert szeretnek közöttünk lenni. Baráti és „bajtársi” kapcsola­tok fűzik egymáshoz munkakol- lektfvánk tagjait. Ez úgy értendő, hogy segítünk egymáson, ha kell, és _senki sem igyekszik kihúzni magát a feladatok alól. Csapatunk négy tagja teohni- kus, öten pedig elektroműszeré. szék. A végszerelésen dolgozunk, szinte a mi kezünkből kerül a készáru a raktárba. Komolyabb reklamációt eddig még nem kap­tunk, pedig az áru nagyobb ré­szét exportálják. A gyár vezetősége többször be­vonta már a brigádot kísérleti munkáikba, új termékek, alkatré­szek null-szér iáinak előállításá­ba Amikor például a Japánból importált magnetofonmotorokat helyettesíteni kellett sajáttal, a Kandó Kálmán brigád is részt vett a munkában. S amikor ki­derült, hogy a magyar motorok kitűnően beváltak, mi is nagyon büszkék voltunk a sikerre. Természetes dolog nálunk is a társadalmi munka. Amikor a Talfái-közben építették az óvo­dát, heteken át kijártunk szam­báit, vasárnap segíteni. Ezt a Kecskeméti Városi Tanács em­léklappal ismerte el. Mi szereltük a hunyadlivárosi iskola hangosí­tó berendezését. Patronáljak az iparitanuló-képzést, megtanítjuk a fiatalokat a mi gyártósorunkon folyó szerelésre. Mindezt azért is mondtam el, mert szerintem nincs igazuk azoknak, akik a brigád mozgalom hanyatlásáról beszélnek. Legfel­jebb arról van szó, hogy a gaz­dasági körülmények lettek ne­hezebbek. Ez a mozgalom az el­múlt 25 év alatt kiállta a pró­bát. Számos esetben születtek nagyszerű eredmények a szocia­lista munkaversenyben. Sokszor a szocialista brigádok veszik vállukra a termelés megújításá­nak terheit, vagy tesznek javas, latokat a munka hatékonyságá­nak javítására. Akkor lehetne még eredményesebben kiaknázni a mozgalomban rejlő tartaléko­kat, ha vállalati és minisztériu­mi szinten egyaránt tovább fino. mítanák a szocialista munkaver­seny értékelésének rendszeréi. (A Kandó Kálmán brigád Papp Sándorné felszólalása óta elnyer­te a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met.) A kecskeméti borverseny eredménye A kulturált borfogyasz­táshoz jó ital is kell. Az pe­dig, ahogy mondják, nem terem minden tőkén, minden pincében. A borászkodás alapos felké­szültséget kí­ván. Sokan szüleiktől, ro­konaiktól ta­nulják a szak­ma csínját- bínját, mások könyvekből merítik a szük­séges tudni­valót. A kecske­méti járásban közel huszon­ötezren termelnek bort. Az 1983. ban meghirdetett versenyre 94 mintát küldtek ibe, s az április 28-án, a Helvéciái Állami Gazda­ságban rendezett minősítés és bí­rálat eredményét — mint már hí. rül adtuk — az elmúlt héten is­mertették. A neves szakértőkből álló bí­ráló testület eLnöke, Bognár Ká­roly örömmel adott hangot an­nak a fejlődésnek, amelyet az elmúlt három esztendőben ta­pasztaltak. Ugyanis nemcsak egyre többen vesznek részt ezen a ^vetélkedőn”, hanem egyre jotolb minőségű borokkal neveznek. Az 1983-as díjazottak névsora a kö­vetkező: Aranyérmes lett a ti- szaalpári Veres Pál kékfrankos, a kecskeméti Ónozó Imre Irsai Olivér, a kecskeméti Dudás Ist­ván Sauvignon, a kecskeméti Magyar József kékfrankos, vala­mint az ágasegyházi Böröcz Mi­hály sárfehér borával. Ezüstér­met az ágasegyházi Tóth Imre kövidinka, a szintén ágasegyházi Lukács József sárfehér, valamint a itiszaalpári Csikós Mihály kék­frankos bora kapott. Bronzérmet négyen érdemeltek: Illés Sándor Agasegyházáról Irsai Olivérrel, Varga László Izsákról sárfehér­rel, Kozma Sándor Szabadszállás­ról szintén sárfehérrel és Pálfy Károly Helvéciáról szlankával. Pulykák a pusztában Kerekegyháza tornyait nyárfa, sor takarja el Kunpusztáról néz­ve, ahol Danics Istvánék tanyája húzódik meg. Kormos, kis kutya még kisebb porontyával csaholva szaladt elénk egy barátságtalan pulykakakassal együtt. A zajra szerencsére nyílt az ajtó, a ház asszonya rendre intette a han- goskodókat. A kutyák némileg megszelídülve el is oldalogtak, nem úgy az óriási madár. Topog­va, morogva, Múló majd fehére, dő nyakkal gyanakodva szemlélt minket, idegeneket. — Azt hittem, maguk is elté­vedt turisták — törölgette kezét kötényébe a kézfogáshoz Katalin asszony, miután megtudta, miért jöttünk. — Mostanában sokan járnak erre. mert itt a szomszéd­ságban néhányan a tanyájukon fogadnak külföldi vendégeket. Alig néhány napja, így ahogy maguk, osztrákok állítottak be. A tanya takaros, frissen me­szelt, odébb ugyanilyen tiszta ól. Az egyikben 'hatalmas anyakoca hűsölt. A szomszédban szépen cseperedő süldői kapták fel fejü­ket az ólajtó nyitásakor. — A múltkor 13-at adtunk le, meg egy 110 kilós bikaborjút. Van két tehenünk is, azok amar­ra legelnek — mutatta a kipány- vázott jószágokat. — Emitt van még egy iborjú, még csak alig pár napos. Jaj, ne menjenek be, mert sok a légy! Az uram csak ma es. te ér rá ellenük permetezni. Most nincs semmire ideje. A téeszben • Nemcsak hasznot hoz a puly. ka, de házőrzőnek is kiváló. # A fáradhatatlan Danics Ist­vánná. dolgozik. Traktoros. Egy K— 700-assal tárcsáznak. A tejet egyébként minden reggel a toe- tonútra viszem ki, mert oda jön érte a hűtőkocsi. Ezeken kívül csak apró jószág van. Tyúkok, ka­csák, meg néhány pulyka. Ilyen, kor napközben csak a két puly­kakakas van a közelben, mert a 22 kispulyka az anyjukkal vala­hol a határban kóborol. Nekem megéri ezeket nevelni, mert fél év után, ha megnőnek, és nem viszi el őiket a róka, négyszáz fo­rintért találnak vevőre. Még a faluiból is kijönnek értük ... Miközben fotós kollégám elő. ző napról a gépkocsiban maradt uzsonnájával csalogatta a barát­ságosabb pulykakakast, megtud­tam, hogy a tanyához 17,5 hold tartozott, de ebből sokat eladtak, mert java részén bizonytalan jö­vedelmet hozó nádas volt. Kata­lin asszonynak egyébként hajnal­tól késő estig van dolga bőven. A tanya körüli munka és a jó­szágokkal való törődés . mellett egy közeli tanyán lakó, idős, 83 éves édesapját is gondozza, na­ponta meleg étellel látja el. Aknában a kártevő Az elmúlt napúkban egy bajai olvasónktól levelet kaptunk. „Le­vél a levélben” jeligére. Azt kér­dezi, „viain-e növényvédő szer a meggyfavarasodás, a barnulásos levélbetegség ellen, amely már a múlt évben is jelentkezett?” A borítókban valóban volt egy le­vél, az azon levő foltok nem gombabetegségre utalnak, hanem az idén ismét elterjedt lombosfa- fehérmoly kártételére. Érdemes tehát visszatérni erre a rovarra. Az alma- és a csonthéjas ültet­vényekben négy öt aiknázómoly- faj fordul elő. Közülülk az utóbbi években a lombosfa-fehérmoly okozza a legtöbb gondot, A lár­vák kártétele következtében még a lombozat nagy része is lehull­hat. A hatékony védekezéseknek el­sősorban megelőző jellegűéknek kell lenniük. Tehát az áttelelő nemzedéket kell megsemmisíteni. Amikor már megjelennek az ak­nák, még védekezhetünk, de csak abban aiz esetiben, ha ezek átmé­rője nem haladja meg a két mil­limétert. Jó gyér!tő hatást érhe­tünk el a Bi 58 EC 0,3 százalékos oldatával. Idősebb, nagyobb barna folt alatt „garázdálkodó” lárvák el­len már csak akkor védekezhe­tünk sikerrel, amikor fejlődésü­ket befejezve, vékony szálon lóg­va elhagyják a leveleket, és bá­bozódni vonulnak. Egyébként ezt most végzik. Ilyenkor 0,2 száza­lékos Ditrifon 50 WP-vel, Fiiból E-vel, Unitrom 40 EC-vel, vagy Cbinetrin 25 EC 0,05 százalékos oldatával permetezzünk. Az utób­bi növényvédő szerrel óvatosan bánjunk, mert gyakori használa­tával elősegítjük a takácsatkák elszaporodását. Olvasóinknak is­mét ajánljuk, hogy kísérjék fi­gyelemmel a lapunk 8. oldalán rendszeresen megjelenő növény- védelmi közleményeket, amelyek­kel a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás igyekszik se­gítséget nyújtani a kertészkedők- nek. összeállította: Czauner Péte^ Együtt hozott döntések Ma már a műhelyeik, illetve a brigádok közötti szocialista mun­kaverseny nélkül nehéz lenne el­képzelni, a gazdasági vezetést — kezdte hozzászólását Király Ist­ván, az ÉPFA Kiskunhalasi Gyá­rának igazgatója. — Nálunk min­den dolgozó részt vesz az üzem­részek közötti versengésben. Az elmúlt - évi eredmények alapján 12 brigád kapott kitüntetésit. Egy elnyerte a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet, öt kollektíva arany-, három ezüst-, három pedig bronz­jelvényes lett. Üzemünk az utób­bi években kétszer Kiváló Gyár volt, egy ízben miniszteri elisme­rő oklevelet kapott. Mindezt a szocialista munkaversenyben résztvevők lendülete nélkül nem érhettük volna el. Magam tanúsíthatom — foly­tatta az igazgató —, ha a brigá­dokat kellő időben tájékoztatják a gyár előitt álló termelési cé­lokról, annak az eredménye nem marad el. A kis kollektívák nem­csak jobban kidolgozzák vállalá­saikat, hanem áldozatkészebben, sőt kezdeményezőbben veszik ki részüket a feladatok végrehajtá­sából. Igazolhatják ezt az esztendő kezdő négy hónapjának eredmé­nyei Is. Ebben az időszakban a nyereség 7,9 százalékkal volt több, mint az elmúlt év első négy hó­napjában. A termelési érték ja­nuártól május végéig 7,7 száza­lékkal szárnyalta túl a tavalyi év hasonló időszakáét. Ebben nyil­ván döntő szerepe volt annak, hogy azt a termelési tervet, ame­lyet a gyár vezetői és dolgozói közösen határoztak meg, tel­jesítik is. A munkaverseny irányítása és feltételeinek megteremtése a gaz­dasági vezetés fontos feladata. A munka jó megszervezéséhez azon­ban nem elegendő a megfelelő utasítások kiadása'. Ismerni kell a dolgozók véleményét, meghallgat­ni javaslataikat. Az így kialakult feladaitmeghatározás pedig már nem csupán utasítás, hanem együttesen hozott döntés, amely­ben a munkások akarata is meg­testesül. Négy évvel ezelőtt gyárunk megkapta a „Településfejleszté­sért” emlékérmet. Háromszor nyertük el a megyei tanács és az SZMT által alapított Kiskunha­las legtisztább üzeme vámdorser- leget. A tisztasági versenyben el­ért eredményeinket tavaly a SZOT is oklevéllel jutalmazta. Elismerést kaptunk a mozgássé­rültek megsegítéséért, indított ak­cióban való közreműködésünkért. Mindezt azért mondom el, hogy érzékeltessek!, nálunk is milyen sokszínű a szocialista brigádok tevékenysége. Természetesen a munkaverseny céljai a gazdasági élet fejlődésével változnak. A brigádoknak és a vezetőknek ez­zel lépést kell tartani. N. O. ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK, NÖVEKVŐ FORGALOM A RUVESZ rugalmas Két hely van a megyében, ahol a RUVESZ, vagyis a kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövet­kezet szolgáltatásait nem ismer­hetik; Kiskőrös és Kiskunhalas. Hogy az itt lakók veszítenek-e va­lamit ezzel, azt legfeljebb néhány adatból lehet megsejteni. Ha sor­ra vesszük, hogy milyen szolgálta­tásokra rendezkedett be a szövet­kezet az utóbbi időben, és ehhez hozzátesszük, hogy az országos képpel ellentétben náluk két szá­zalékkal növelhető volt az árbe­vétel, mégis inkább vesztesnek te­kinthető a két város sok háziasz- szonya. A jövedelmek stagnálása egyben a vásárlóerő csökkenését is jelen­ti a szolgáltatás területén. Amit viszont megszokott, megszeretett egy család, arról még a nehezebb gazdasági viszonyok között is ne­hezebben mond le. Ezért volt sze­rencsés lépés a nyolc évvel ezelőtt indított textiláru-kölcsönzés — ál­lítja Sibalin István, a szövetkezet elnöke. Az utóbbi két évben nem csökkent, hanem növekedett az igény, olyannyira, hogy az ágyne­mű mellé a törülközőt, a konyha­ruhát és a térítőt is felvették a listára. Tavaly 22 százalékkal nőtt a kölcsönzés, és ez az árbevételen kívül a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására is jótékonyan hatott. Ma 17 ezer garnitúra ágy­neműt, majdnem tízezer konyha­ruhát, több mint ötszáz törülközőt cserélhetnek a RUVESZ ükletei. Az ágyneműk nagy részét saját konfekcióüzemükben készítették, a most divatos színösszeállítások­ban. Az első félév a várakozásnak megfelelően alakult, az 57 millió forintos éves árbevételi tervnek 48 százalékát teljesítették. A má­sodik félév tartogat még néhány csúcsidőszakot, hiszen a vállalati nyaralók ágyneműigénye, az őszi mezőgazdasági betakarításban részt vevők munkaruhái mellett még a lakosság tél előtti rohamá­ra is fel kell készülniük. Nem ilyen kedvező a kép. ha a szövetkezet nevében a „RU” rövi­dítés mögött rejlő ágazatot vizs­gáljuk. Igen. a méretes szalonok­ban határozottan kisebb a forga­lom — bár nem azért, mert az üz­letekben kapható konfekció „ki­ütéssel győzött”. Az elnök vélemé­nye szerint a csökkenés — sajnos — amiatt következett be, mert sok jó munkásuk a magánszektort választotta. Igény lenne, hiszen nem tudnak minden munkát el­vállalni. Sok „méreten kívüli” langaléta gyerek, testes felnőtt ke­resi fel őket, no meg az igényes, jó keresetű réteg, amely szívesen áldoz nagyobb summát egy divat­lapból kilesett szép modellért. A megoldás? Keresik. Például a gebinrendszerrel. Kísérletképpen a Jókai utcai üzletüket adták át a három ott dolgozónak, és a ked­vező tapasztalatok nyomán hama­rosan újabb üzletek is sorra ke­rülnek. Más területen is próbálkoznak az újjal. Legfrissebb szolgáltatá­suk a profiljuktól igencsak távol- eső fénymásolás bevezetése. A munkaruha-kölcsönzést is szeret­nék továbbfejleszteni, a meglevő alapokra támaszkodva. A konfek­ciórészleg elkészíti az OKISZ-la- bor tervei alapján a munkaruhá­kat, az üzemek, gyárak közelében levő vegytisztító átvevőhelyek dolgozói pedig árulnák azt. A ha­szon a kereskedelmi árrés meg­osztásából adódik, növelve a RU­VESZ bevételét, és csökkentve a vevők kiadását. Fejszés Edit • A RUVESZ átvevőhelyein megjelentek az első gondos háziasszo­nyok. akik az őszi csúcsot megelőzve tisztíttatják ki a család téli ruháit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom