Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

I • PETŐFI NÉPE 4» 196?. július 22. Megszüntették a szükségállapotot Békefelhívás a fesztiválon Támogatjuk a világ békeszcre- »5 államainak háborúellemeis kez­deményezéseit, és felhívunk min­den kormányt, társadalmi szerve­zetet és jé szándékú embert,, hogy segítse elő az emberiség meg mén lésének, az élet megóvá­sának ügyét” — hangoztatja az a békefelhívás, amelyet a 13. moszkvai nemzetközi fdlmfeszíii- váion fogadtak el, a jelenlevő mű­vészekhez fordulva. A békefelhíváshoz a többi kö­zött olyan neves művészek adták kézjegyüket, mint Mikisz TecdoT vafcisz görög zeneszerző, Juam Antonio Baráem spanyol, Szer gej Bondarcsuk szovjet és Giu­seppe De Santis olasz rendező. események sorokban WASHINGTON Az amerikai képviselőház szer­dán a késő esti órákban 220 sza vazattal 207 ellenében az MX ra kéták gyártására szánt 2,6 mil­liárd dolláros összeg kiutalása mellett foglalt állást. A képviselő- házi szavazással zöld utat kapott a Reagan-kormányzat sokat vita­tott MX-rakétaprogramja. KÓMA Emanuela Orlandi | elrablóinak ultimátuma szerdán éjfélkor le­járt. anélkül, hogy a tettesek el­érték volna, amit követeltek. Ali Agca továbbra is börtönben var.. Nem tudni, az emberrablók mit tettek 15 éves túszukkal. A ban­da csütörtök reggelig nem adott újabb életjelt magáról. Emariuela szülei egész éjjel le sem hunyták szemüket, abban reménykednek, hogy az emberrablók jobb belá­tásra térnek, és megkegyelmeznek lányuknak. ' (Folytatás az 1. oldalról.) (KPN) legszélsőségesebb vezetői­re. Ugyancsak nem vonatkozik az amnesztia a súlyos köztörvé­nyes bűnözőkre és a kirívó gaz­dasági bűncselekmények (vesz­tegetési ügyek) elkövetőire sem. Mint az Interpress sajtóügy­nökségnél elimomüták, nem érint­heti az amnesztia Piotr Jarosze- vviez volt miniszterelnököt és Tadeusz Wrzaszczyk volt minisz­terelnök-helyettest. Az ő ügyüket ugyanis — mint emlékezetes — a szejm alkotmányos felelősségét vizsgáló bizottsága a közelmúlt­ban az áilamtoíróság elé utalta. Ami viszont Edward Giereket, a LEMP KB volt első titkárát il­leti, rá egyáltalán ném terjed -ki az amnesztia hatásköre, ..tekintet­tel arra, hogy nem állami, hanem politikai vezető volt, s mint ilyen, annak idején már megkap­ta a megfelelő pártbüntetést. Vonatkozik az amnesztia mind­azokra a jelenleg még rejtőzkö­dő személyekre (köztük az úgy­nevezett földalatti „Szolidaritás” vezetőire) is, akik idén október 31-ig önként jelentkeznek az il­letékes hatóságoknál. A feltétele: számoljanak be bujkálásuk alatti tevékenységükről és vállaljanak kötelezettséget a normális társa­dalmi életbe való visszatérésre. Mint a tervezet előterjesztése­kor hangsúlyozták: nem feltétel nélküli, általános közkegyelemről van szó, hanem a közrendet, a társadalom nyugalmát erősíteni hivatott egyszeri aktusról. Lengyel-országban július 22-vel megszüntetik, a szükségállapotot, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa pedig — feladatának vé­geztével — feloszlik. A bejelentés első része Henryk JabLonskítól, az Államtanács el­nökétől, második része pedig Wojeíeóh Jaruzelski hadseregtá­bornoktól, miniszterelnöktől hangzott el csütörtökön délután, a szejm ülésének második nap­ján. A két beszédet élő adásiban köz veti tét te a varsói központi televízió. A parlament még Jablonsiki beszéde előtt — három tartózko­dással — jóváhagyta a társadalmi gazdasági válság leküzdésének időszakában alkalmazandó külön­leges jogszabályokról és néhány törvény módosításáról szóló ter­vezetet. A napirenden szereplő második pontot: az amnesztiáról szóló törvényt Jalblons’ki beszé­dét követően egyhangúlag fogad­ta el a szejm. Jablonski az Államtanács ne­vében bejelentette, hogy július 22-vel (ez az ország nemzeti ün­nepe) megszűnik a szükségálla­pot. Mint mondotta, a rendkívüli intézkedések betöltötték céljukat, ezért határozott az Államtanács a szükségállapot végleges felol­dása mellett, ahogyan azt a Nemzeti Megmentés Katonai Ta­nácsa, a LEMP és a vele szövet­séges két párt, valamint a Ha- zaifias Nemzeti Újjászületés! Mozgalom (PRON) vezetősége kérte. Jablonsiki szavai és az amnesz­tia-törvény egyhangú elfogadásé után Wojcieoh Jaruzelski hadse­regtábornok, miniszterelnök mon­dott beszédet. Emlékeztetett a szükségállapot bevezetése óta el­telt 19 hónap bonyolult küzdel­meire, amelyeket, mint mondot­ta, végül is a munkások, a pa­rasztok, a józanul gondolkodó ér­telmiségiek nyertek meg. A harc azonban tovább folytatódik, de most már — megfogalmazása sze­rint — nem azért, hogy Lengyel- ország fennmarad-e, vagy sem, hanem azért, hogy milyen1 jövő vár rá. Mint leszögezte: az bizo­nyos, hogy csakis a szocialista, a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal szoros szövet­ségben élő Lengyelország képes betölteni Európában és a világ­ban az őt megillető szerepet. Jaruzelski nagyra értékelte a stabilizáció során eddig megtett utat, de rámutatott, hogy a köny. nyű optimizmus nem jó tanács­adó, s hogy — bár a legrosszabb már elmúlt — Lengyelországra még évekig tartó bonyolult idő­szak vár. Feltétlenül szükséges a gazdasági reform eredményes végrehajtása, a dolgozó emberek mindennapi munkája, az értelmi­ségiek gyümölcsöző tevékenysége — egyszóval a nemzeti összefo­gás. A Szovjetunióval, a szocialista országokkal való szövetség és együttműködés megbonthatatlan — hangsúlyozta a miniszterelnök, rámutatva arra, hogy éppen a testvéri szocialista országok se­gítségével sikerült Lengyelország­inak túlélnie a legnehezebb idő. szakot, a külpolitika további te­rületeiről szólva elmondta, hogy bővíteni kívánják kapcsolataikat a fejlődő országokkal, és — amennyiben a helyzet lehetővé teszi — a fejlett tőkés államok­kal is. Emlékezni kell azonban arra, hogy a lengyelek kemény, ám annál tanulságosabb leckét kaptak a fejlett tőkés országok­tól, amelyek éppen akkor vették élő a legsúlyosabb gazdasági és propagandaeszközöket Lengyel- országgal szemben, amikor az a második világháború utáni leg­nehezebb napjait élte. Beszédének végén Jaruzelski hadseregtábornok bejelentette, hogy a Nemzeti Megmentés Ka­tonai Tanácsa legutolsó ülésén teljesítettnek értékelte feladatát, s egyidejűleg feloszlatta magát. Mint mondotta, a hadsereg ma a második vonalba húzódik vissza, ami természetesen nem jelenti azt, hogy értékes, nagy szakmai ismerettel rendelkező kádereinek tapasztalatai kárba vesznének. Saját személyével kapcsolatban közölte azt a szándékát, hogy a Lengyel Néphadsereg megalaku­lásának 40. évfordulója (idén. ok. tóber) után lemondana nemzet- védelmi miniszteri tisztségéről. Egyben emlókeztetétt arra: 19-8.1. február 12-én, amikor miniszter­elnökként első- beszédét mondta a parlamentben1, jelezte, hogy ezt a tisztséget addig kívánja betol, teni, amíg a Lengyel Népköztár­saság parlamentje szükségesnek tartja. A képviselők tapsa által több­ször félbeszakított beszédét Jaru­zelski azzal fejezte be: a holnap könnyebb lesz, mint a ma. Len. gyelorszúsha visszatér a remény. A miniszterelnök beszédét kö­vetően a lengyel parlament egy­hangúlag elfogadott határozat­ban biztosította támogatásáról azt a törvényerejű rendeletet, ame. lyet az Államtanács hozott a szük­ségállapot megszüntetéséről. A lengyel himnusz elhangzása után a szejm befejezte kétnapos ülé­sét. AZ ATOMFEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT Világtalálkozó Japánban TOKiÖ Japán készül az atom. és hid­rogénfegyverek betiltásáért küz­dő nyári világtalálkozóra. Az évente sorra kerülő, nagyszabású rendezvény házigazdája három város, Hirosima, Nagászaki és To­kió lesz. Az augusztus 1—9. kö­zötti .eseménysorozat egybeesik a Japán elleni amerikai atomtáma­dás 38. évfordulójával. A szervező bizottság csütörtö­kön közzétett jelentése szerint a részvétel minden korábbi rekor­dot felülmúl. A Szovjetunió és az Egyesült Államok mellett 18 év után először Kína is képviselteti magát, több száz neves külföldi személyiség, antinukleáris aktivis­ta lesz jelen. I Ángyéi újjászületés Lengyelország népe ma kö- szot.u nemzeti ünnepét. Har- i.iinoktiene évvel ezelőtt a fel­szabadult, Lublinban ezen a napon tette Közzé történelmi jelentőségű kiáltványát a Len­gyel Nemzeti Feiszabadítási Bizottság, amely a független és demokratikus népi állam meg­teremtését tűzte célul. A lengyel újjászületés alap­vető feltételeit a szovjet haase- reg teremtette meg, amely óriá­si véráldozatokat hozott az or­szág felszabadításáért, a fa­siszta megszállók kiveréséért. A második világháború után immár biztos, nemzetközileg garantált határok között kez­dődhetett meg a lerombolt, ki­fosztott Lengyelország mély sebeinek begyógyítása, ami va­lóban nemzeti újjászületéssel ért fel. E gigászi feladatot a hazafias, haladó erők, élükön a kommunistákkal, vállalták magukra. A Szovjetunióra, a szocialista közösségre támasz­kodva, határozottan visszaver­ték a reakció támadásait, tör- téiielmileg rövid idő alatt megnyílhatott az út az ország szabad, szocialista fejlődése előtt. A szocialista társadalmi rendszer megteremtése lehető­vé tette a népgazdaság, a kul­túra és a tudomány lendületes fejlesztését, a haladó nemzeti hagyományok ápolását, meg­őrzését. A háború előtti elma­radott agrárállam a szocialis­ta építés évtizedeiben korszakos jelentőségű változásokon ment keresztül: létrejött a nagyüze­mi termelés, amelynek vezető ágazatai a miág 'első tíz orszá­gának sorába emelték Len­gyelországot. A fejlődés kibontakozását sajnos, olyan hibák, torzulások és megtorpanások vetették vissza az elmúlt években, amelyek alkalmat teremtettek ahhoz, hogy különféle szocia­listaellenes erők az ország rendjét, a háború után kiala­kult európai realitásokat ve­szélyeztető krízist robbantsa­nak ki. Az alkotmányos szo­cialista rendet, a lengyel nép vívmányait fenyegető veszé­lyek közepette az ország szo­cialista megújulásáért elvsze­rű következetességgel közdő erők kénytelenek voltak szük­ségállapot bevezetésével bizto­sítani a nyugalmat a társa­dalmi-gazdasági válság fokoza­tos leküzdéséhez. Legnagyobb nemzeti ünnepét a lengyel nép az idén olyan időpontban ünnepli, amikor a válság leküzdésére hozott ha­tározatok végrehajtásában már nem kis kezdeti eredmények mutatkoznak, s az ország éle­tét a szocialista konszolidáció megszilárdításával kapcsolatos teendők határozzák meg. Az MSZMP és az egész magyar nép számtalan jelét adta, hogy e - célokat támogatja, tevéke­nyen szolidáris a lengyel kom­munisták, a lengyel hazafias erők nehéz küzdelmével. Ez alkalomból is további sikere­ket kíván a testvéri lengyel népnek a válság mielőbbi át­hidalásában, szocialista hazá­ja felvirágoztatásában. (KS) A magyar vezetőik távirat­ban üdvözölték a Lengyel Nép- köztársaság párt- és álami ve­zetőit országúik nemzeti ünne­pén. Táviratukban kiemelték: „A jövőben is mindent meg­teszünk, hogy sokoldalú és gyümölcsöző együttműködé­sünk a Lengyel Népköztársa­sággal tovább fejlődjék kap­csolataink valamennyi terüle­tén, népeink és a szocializmus javára. Vádat emeltek az orly-imerénylő ellen PÁRIZS Varadjan Garabidzsan, a múlt pénteki orly-i repülőtéri merény­let tettese ellen gyilkosságért, gyilik osság i kísérletért, ingó és ingatlan javaik szándékos elpusz­tításáért és megrongálásáért, fegyverek és lőszerek törvényel­lenes birtoklásáért és szállítá­sáért, robbanószerkezetek gyár. fásáért és szállításáért, a közrend megzavarásáért, bűnös célú szö­vetkezésért, valamint közokirat­hamisításért emeltek vádat szer­dán Párizsban az ügyészségen. Garabidzsan, aki bevallotta, hogy mindezek mellett ő volt . a merényletért felelős „Titkos ör­mény Hadsereg” terrorszervezet franciaországi katonai részlegé­nek a vezetője, a bűnlajstromát felsoroló jegyzőkönyvet szerdán hajnali négy órakor írta alá, hét­fő reggel óta tartó kihallgatása után. Azok között az örmény származású személyek között volt, akiiket a rendőrség — a sa­ját korábbi, valamint a titkos- szolgálatoktól kapott adatok alapján — hétfőn kora reggel vett őrizetbe. A kihallgatás! jegyzőkönyv szerint Garabidzsan múlt pénte­ken déltájt kiment a repülőtér­re, majd a pokolgépet tartalmazó utazótáskáját egy véletlenszerűen kiválasztott utasra bízta azzal, hogy neki magának „túlsúlya van”, egyéb csomagjai miatt. A „szívességért” 500 frankot adott az ismeretlen utasnak. Közölte még, hoigy a pokolgép időzítő­szerkezete valószínűleg elromlott, mert a robbanásnak a terv sze­rint a gépen kellett volna bekö­vetkeznie. Garabidzsannal együtt másik 10 személy ellen is vádat emel­tek azzal, hogy részt vettek az orly-i merénylet előkészítésében. A csütörtöki francia lapok egy. némelyike „hiányérzetről” ad szá­mot. Tizenegy terrorista vád alá helyezése még nem jelenti a ter­rorizmus felszámolását, sőt, ezek kiszabadítására újabb terrorak­ciók várhatóik. Ilyen fenyegeté. sek máris érkeztek az elmúlt na­pokban. OLASZORSZÁG Kormányalakítási konzultációk Az olasz köz­társaság elnök csütörtökön befejezte kon­zultációit a pártok veze­tőivel, az új kabinet meg­alakításáról. Csütörtökön a kisebb pártok főtitkárait fo. gadta a Quiri- nale-palotában. A keresz­ténydemokrata párt főtitkára, De Mita, Perti- nivel folyta­tott szerdai megbeszélé­sén azt taná­csolta az ál­lamfőnek, hogy a politikai stabilitás érdekében olyan poli­tikust bízzon meg az új kormány megalakításával, aki felújítaná az ötpárti koalíciót, és a keresz­ténydemokrata—szocialista ten­gelyre támaszkodva kormányoz­na. Berlinguer, a kommunista párt főtitkára a Quirinale-palotából távozóban újságíróknak kijelen­tette: bírálta az államfő előtt az ötpárti koalíció feltámasztásának gondolatát. A kommunisták sze­rint a június végi választások eredményeként mód nyílnék más­fajta koalícióra is. Bettino Craxi, a szocialista párt főtitkára Pertinivel folytatott ta­nácskozása után kijelentette: párja kész felelősséget vállalni az új kormányban és biztosítani a kilencedik törvényhozási cik­lus stabilitását. Képünkön Craxi — Pertinitől távozóban. A magyar küldöttség moszkvai programja (Folytatás az 1. oldalról.) barátként és szövetségesként együtt küzd a szocializmusért, és a békéért. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon, itt-tar- tózkodásunlk minden órájában, ezen az aktíván is érezzük, hogy a szovjet em'berek őszinte, test­véri érzéseket táplálnak a magyar nép iránt. Biztosíthatom önöket, a magyar—szovjet barátság na­gyon drága számunkra, egész né­pünk számára, azt féltve őrizzük, gondosan ápoljuk és szüntelen erősítésére törekszünk a jövőben is. Köszönjük önöknek a baráti szavakat, a jókívánságokat, ame­lyeket tolmácsolni fogunk honfi­társainknak. Szívből kívánok önöknek to­vábbi kimagasló eredményeket a fejlett szocialista társadalom tö­kéletesítésében ! Éljen a Szovjetunió Kommu­nista Pártja! Éljen a nagy Szovjetunió! Éljen és virágozzék a magyair —szovjet barátság! Az MSZMP KB első titkárának nagy tetszéssel, hosszantartó tapssal f ogadott beszéde után köz­vetlen szavaikkal még egyszer kö­szönetét mondott aiz üzem dolgo. zóinák a meleg fogadtatásért, s átnyújtotta a gyár kollektívájá­nak a magyar párt- és kormány- küldöttség ajándékát, egy kris. tályserleget. Ä kedves figyelmességért Va- lerij Szajkin vezérigazgató mon­dott őszinte köszönetét, s a lá­togatás emlékeként átnyújtotta Kádár Jánosnak az üzem dolgo. -zóinak ajándékát, a kezében egy ZIL teherautó makettjét tartó gyári munkást ábrázoló bronz­szobrot. * Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára teg­nap délután sajtókonferenciát tartott Moszkvában a Nemzet­közi Sajtóközpontban szovjet és magyar újságírók számára. A magyar párt- és kormánykül­döttség tagjai közűi a sajtókonfe­rencián megjelent Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, és Rajinai Sándor hazánk moszk­vai nagykövete. Az MSZMP KB első titkára bevezetőben köszönetét mon­dott a szovjet és a magyar sajtó képviselőinek azért a támogatá­sért, amelyet a magyar párt- és kormányküldöttség jelenlegi lá­togatása során nyújtottak. Jurij Andropovot régen isme­rem — mondta Kádár János. — Jól ismeri országunkat és né­pünket, ennélfogva könnyű a ve­le való találkozás és beszélgetés. A régi ismerősöknek kevés szó kell ahhoz, hogy megértsék egy­mást. Kádár János ezután válaszolt a tudósítók kérdéseire. A Népszabadság tudósítójának válaszolva szólt a szocialista épí­tőmunka magyarországi ta­pasztalatairól, feladatainkról. A Pravda munkatársának vá­laszolva Kádár János szólt az MSZMP és az SZKP kapcsolatai­nak fejlesztéséről, a pártmun­kában szerzett tapasztalatok cse­réjének bővítéséről. Elmondotta: „A szocialista országok közötti tapasztalatcsere rendkívül fon­tos. A szocializmus építésénél fi­gyelembe kell venni az általános érvényű tapasztalatokat, tör­vényszerűségeket, az egyes né­pek által bejárt történelmi utat, minden ország nemzeti sajátos­ságait. Ugyanakkor — mint azt nemrég Jurij Andropov is meg­állapította — a szocialista orszá­gok tapasztalatai mozgalmunk közös kincsestárát gazdagítják.” A Magyar Televízió tudósítójá­nak kérdésére válaszolva Kádár János méltatta Magyarország és a Szovjetunió kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatait. Rámuta­tott, hogy szocialista fejlődésünk meghatározó külső tényezője volt, és lesz a jövőben is a Szovjetunió­val folytatott gazdasági együtt­működés. A Szovjet Rádió megkérdezte az MSZMP KB első titkárát, ho­gyan ítéli meg a nemzetközi hely­zetet. mikben látja a legfontosabb feladatokat ? „Mi magyarok, teljes összhang­ban szovjet barátainkkal azt te­kintjük központi kérdésnek, hogy megakadályozzuk a nemzetközi helyzet további romlását, meg­őrizzük és tovább gyarapítsuk az enyhülés vívmányait” — válaszolt Kádár János. Befejezésül hangsúlyozta: Ma­gyarország a maga eszközeivel mindent megtesz a közös célok, törekvések megvalósulásáért, a béke megőrzéséért. SZEPTEMBER MÓL Emelik a kis összegű nyugdíjakat és a házastársi pótlékot, bővül a tanácsi szociális segélyezés A kormányzat a mai nehéz vi­szonyok között is a lehetőségek szerint segít abban, hogy a tár­sadalom leginkább rászoruló ré. tegei nagyobb jövedelemhez jus­sanak. Mint ismeretes, július 1- től felemelték a családi pótlékok nagy részét, ami évi 2,3 milliárd forint többletet juttat a szülők­nek, egymillió 660 ezer gyermek jobb ellátásához. A Miniszterta. nácsnak a SZOT-tal egyetértésben hozott mostani határozata pedig az időskorúak és súlyosan rok­kantak anyagi helyzetének javí­tása érdekében kimondja, hogy szeptember 1-től emelni kell egyes nyugdíjakat és a házastár­si pótlékot. A nyugdíjintézkedéssel a ré­gen megállapított, alacsony nyug­díjjal rendelkezők, az idősko­rúak, továbbá a súlyosan rok­kantak helyzetén kell elsősorban javítani. Ennek az elvnek a je­gyében hozta határozatát a Mi­nisztertanács. A rendelkezések 740 ezer embert érintenek és az emelés egész évre számítva egy- milliárd 150 millió forint több­letjuttatást jelent számukra. En­nek körülbelül egyharmadát fe­dezi a magasabb jövedelműek ez év januárjában megemelt öregsé. gi járulékából származó többlet- összeg. A kormányintézkedés a régen megállapított sajátjogú, továbbá özvegyi, szülői nyugdíja­kat és árvaellátásokat emeli, mi­vel ezek jóval alacsonyabbak az utóbbi éveikben megállapított ősz. szegeknél. Ez egyben azt is je­lenti, hogy az azonos nyugdíjas rétegeken belüli szociális különb­ségeket központi nyugdíjemelés­sel nem tudják teljesen követni. A központi nyugdíjemelést tech­nikai okokból sem lehet az idős emberek egyéni körülményeihez igazítani. A tanácsi szerveknek azonban módjuk van airra, hogy ezeket az egyén; körülményeket is figyelembe vegyék, s ahol szükséges, az eddiginél nagyobb segélyt folyósítsanak a rászorul­taknak. Szeptember 1-től a jelenlegi nyugdíjösszegre való tekintet nél­kül havi 200 forinttal emelkedik azoknak a járandósága, akiknek sajátjogú nyugdíját 1959 (mező- gazdasági szövetkezeti tagok ese­tében 1987) előtt állapították meg. (A mezőgazdasági szövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerét ugyanis nem 1959-ben, hanem 1967-ben vezették be. s a nyug. díj korhatár is csak fokozatosain vált egységessé.) Ugyancsak a nyugdíjösszegre való tekintet nél­kül havi 150 forinttal emelkedik a súlyosan (1—II. csoportos) rok­kantak nyugdíja és a mezőgaz­dasági szövetkezeti munkaképte­lenségi járadék. Szintén 150 fo­rinttal, de legfeljebb havi 2800 forintra emelik az 1959 és 1970 (mezőgezdasági szövetkezeti ta­gok esetében az 1987—1970 ) kő. zött nyugdíjazottak öregségi, III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját. Az emelés összege azonban havi 50 forintnál kisebb akkor sem lehet, ha ezzel túllé­pik a 2830 forintos hatért. Havi 100 forinttal, legfeljebb havi 2800 forintra emelik az 1971 előtt megállapított, vagy 1971 előtti nyugdíjon alapuló hozzá­tartozói ellátásokat, vagyis az öz­vegyi. szülői nyugdíjakat, árva­ellátásokat. Az emelés itt sem lehet kevesebb 50 forintnál. Szin­tén havi 100 forinttal emelik az 1971 előtt megállapított mező- gazdasági szövetkezeti öregségi, özvegyi járadékokat. Száz forint­tal emelkedik valamennyi házas, társi pótlék összege, valamint az az összeghatár, ameddig a nyug­díj házastársi pótlékkal egészít­hető ki. A felemelt nyugdíjakat első ízben szeptemberben kézbesítik, azt külön kérni nem kell. A nyugdíjemelésen kívül a ta­nácsok évi 200 millió forintot kapnak ,arra a célra, hogy az idős emberek egyéni helyzetének köz. vetlen vizsgálata alapján a leg- rászorultabbaknak, a halmozot­tan hátrányos helyzetű nyugdí­jasaknak, járadékosaknak, to. vábbá azoknak, akik nyugdíjra jogot nem szereztek, az eddigi­nél nagyobb támogatást adj.anlak. Az időarányos összeggel már ez év július 1-től felemelték a helyi tanácsok szociális segélyezési ke­retét. az Egészségügyi, valamint a Művelődési Minisztérium pedig közös irányelveket adott ki arra, hogy ezt a többletösszeget milyen elvek alapján használják fel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom