Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

IPN MAGAZIN

A természetvédelem négy alapelve

Az élő természet még számos olyan anyagot rejteget, amely a tudomány jelenlegi szintjén .sokféle okból nem hasznosítható. A ma emberének tehát sem maga, sem a következő generációik érdekében egyetlen állat- vagy növényfajt -nincs joga kiirtani. Sok veszélyeztetett'faj fennmaradásához azonban, csak a természetes társulásokban vannak meg a feltételek. Minden olyan területet védeni kell tehát, ahol a természetes géntartalékok a maguk eredeti környezetében élnek.

Ez a génbank-elv, a hazai természetvédelem négy tudományos alaptételének egyike. Nemrég dolgozta ki, foglalta rendszerbe ezeket a Magyar Tudományos Akadémia valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közös konzultációs szerve, a Természetvédelmi Bizottság.

A természetvédelem legyen a környezetvédelem prevenciója — ezt mondja ki a második alaptétel —, vagyis: amennyire csak lehet előzzük meg azt, hogy környezetvédelmi intézkedésre legyen szükség. A természetes körülmények között ritka, de fennmaradó fajok biológiai helyzete nagyon labilis, és ha környezetünkben bármilyen változás következik be,-azt terjedésükkel,- vagy éppen kipusztulásukkal jelzik. A ritka fajok és társulások tehát/iránymutatók lehetnek a műszeres mérések számára, ezért is óvnunk' kell őket.

Harmadik: az eutrofizáció-elv. Az ökológiában ezzel a szóval a vizek tápanyagban való fel- dúsulását jelölik. Ma főleg a bemosódó vegyszerek és más, biológiai 1 jellegű szennyeződések

okozzák a tavak elöregedését. Sajnos nemcsak a vizekre, egész környezetünkre jellemző az eut- rofizálódás. Természetvédelmi intézkedésekkel azonban ez a folyamat is megállítható, illetve csökkenthető. Téves például az a nézet, hogy a vizek elmocsarasodása mindig káros. Az élővizekben pontosan annyi nád, hínár stb. terem, amennyi megtalálja magának a táplálékot. Ezek a vegetációs időszakban tisztítják a vizet, hiszen rengeteg foszfátot és nitrátot építenek -be sejt-, jeinkbe. Óvni kell tehát az úszólápokat, a mocsarakat, hogy elősegítsük vizeink természetes tisztulását, ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy ezek a növényék túlzott mennyiségű táplálékra leljenek.

Az urbanizált környezetben nagyon sok a szerves és szervetlen haladék. Így egyre növekszik a gyomnövények és a „gyomjellegű” állatok tömege is. Egy-egy városban annyi patkány él. amennjö élelmet talál magának. Ha a patkányokat kiirtjuk, azonos „kapacitású” hulladékfo- gyasztóként más állatok, például a csótányok , szaporodnak el. Mivel hulladék a legnagyobb gondosság mellett i$ keletkezik, szükség van arra, hogy a városokban is legyenek olyan védett állatok, amelyek megelőzhetik az előbbi, undort keltő egyedek. illetve az általuk hordozott kórokozók elszaporodását. Erre legalkalmasabbak az énekes madarak, vagy például a varjú és a veréb.

A természetvédelem negyedik tudományos alapelve az élőmúzeum-elv, amely kimondja: a természet ritkaságait, érdekességeit, esztétikai értékeit meg kell őrizni az utókor számára.

Legújabb „szerzeményeink

A megyei tanács által 1982 márciusában jóváhagyott hosz- szútávú környezet- és természet- védelmi koncepció előírja, hogy föl kell kutatni Bács-Kiskunban mindazokat az értékeket és töb- bé-kevésbé még eredeti állapotban megmaradt természeti tájakat, amelyek fokozott figyelmet és gondoskodást kívánnak. A napokban a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága vezetésével elkészült egy javaslat, mely 22 helyen összesen mintegy nyolcszáz hektárnyi területet vesz számba. Elsősorban1 a KNP szervezésékor kimaradtakat és a nagyüzemi művelésre - zömében alkalmatlan | földeket. (Csupán hét százalékuk a szántó, 61 százalékuk pedig legelő és puszta.)

A természetvédelmi kezelés mindenütt a tulajdonosok feladata lesz a jövőben. A hatósági oltalmat a gazdák túlnyomó többsége helyesli, három-négy helyen berzenkedtek csak ellene.

Füvészkert és erdészeti bemutató

Bioszférarezervátum a Pilisben

Űjabt) vonzó létesítmény átadására készül a Duna-kanyar 30 000 hektárnyi eredejét gondozó Pilisi Parkerdőgazdaság. Füvészker- tet és erdészeti bemutatót nyit-l ,nak Visegrád határában, az

■Apátkúti- völgyben. A kedvező adottságú területen két élő vízfolyás, négy forrás és négy. erdei rét található, s helyenként pazar kilátás nyílik a környékre.

A füvészkert, más szóval tájképi gyűjteményes ikert, kialakítását tizenöt évvel ezelőtt kezdték meg. Lecserélték a sarjerede- tű gyertyánosakat és akácosokat, főként fenyőfákkal és kisebb mértékben lombos fafajokkal. Fontos szempontként vették figyelembe, hogy növényföldrajzilag összeillő egyedek kerüljenek egymás mellé, s emellett kihasználják a szín- és formahatások nyújtotta lehetőségeket.

Nyolcezer méternyi sétaút készül el a füvészkertben. Az utakat úgy alakítják ki, hogy sokféle megfigyelésre adjanak módot, és a látogatók tanulmányozhassák az erdei életközösségeket. A tanösvényeket végigjárva megismerkedhetnek a parkerdő-gazdálkodás létesítményeivel, berendezéseivel is, az erdőnevelési, erdővédelmi, fakitermelési, az erdészeti vízgazdálkodási és a tudományos kutatási tevékenységgel egyaránt.

Nagy figyelmet szentéinek annak, hogy bemutassák az erdők biológiai védelmében a leghasznosabb segítőtársakat, a madarakat. A parkerdőgazdaságnak jeVáltozatok

A fűre lépni tilos tilos a fűre tépni lépni tilos lépni lépni lépni lépni lépni tilos tilos tilos tilos tilos Tilos.

(Örkény István: Egyperces novellák) 9 A keceli örjeg.

lentős eredményei vannak az énekes és a ragadozó madarak védelmében egyaránt. Életükről sok érdekességet megtanulhatnak majd a tanösvények látogatói. Bemutatják a madárvédelmet szolgáló eszközöket is, például azokat az odutípusokat, amelyeket a gazdaság gyárt nagy választékban.

Nem marad ki a témakörökből természetesen a vadgazdálkodás sem. Ezen a tájon a vadászatnak gazdag múltja van, s jelenleg is szarvasokat, muflonokat, őzeket, vaddisznókat ejtenek itt el a vadászok — köztük nagy számban a külföldi vendégek. A látogatók megismerkedhetnek a vadtartással kapcsolatos mesterséges beavatkozási módokkal, így például a vadlegelő javításával, az etető- rendszerekkel. Felállítanak egy bölénykunyhót .is, amelyben kis vadászati múzeumot rendeznek be.

A füvészkert és a bemutatóterület létesítése része annak a sokrétű természetvédelmi munkának, amelynek eredményeként a Pilisi Parkerdőgazdaságot felvették az , UNESCO bioszférarezervátumainak sorába.

Végre büntethetnek is!

g^.'allam’íítk^rtuíkiij ö7~

rVr^zá.gcjs ÜyörnygzeíLvéJ1.Tfermé^etvéaeLnu Hivatal ' elnökének 1,1983: (V? 12.) OKTH számú rendeletéből, mely folyó év július elsején lép hatályba:

1. § (1) bekezdés: „A védett természeti területek megóvása, károsításának megelőzése a társadalom érdeke. Őrzésük, megóvásuk, károsításuk megelőzése a természetvédelmi őrök feladata. A természet- védelmi őrök munkájukat a társadalom támogatásával és egyetértésével végzik.”

Az egyenruhával, szolgálati lőfegyverrel, jelvénynyel és igazolvánnyal ellátott természetvédelmi őr — Bács-Kiskunban hat ilyen van — hivatalos személynek számít.

Jogosult:

a. a természetvédelmi értéket veszélyeztető és károsító személyt igazoltatni és eltávolítani;

b. azt a járművet, amelyről feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét igazoltatni;

c. a természetvédelem érdekeit sértő cselekmény miatt a gyanúsítottakat feljelenteni;

d. a védett területen szemetelőket, a természetet más módon szennyezőket, a tiltott helyen tartózkodókat és az engedély nélkül tüzet rakókat helyszíni bírsággal sújtani.

2. § (lj bekezdés: „A természetvédelmi célok megvalósításában való társadalmi részvétel szélesítése érdekében Társadalmi Természetvédelmi Szolgálatot szerveznek.”1

A Kiskunsági Nemzeti Parkban — a KNP baráti körének tagjaiból, a Madártani Egyesület megyei csoportjából és a Magyar Természetbarát Szövetség erdei társadalmi szolgálatából — is alakul egy ilyen 20—25 fős Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat. Tagjai szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel rendelkeznek és a szolgálatot mindig másodmagukkal látják el. A bírságolás kivételével ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint a természetvédelmi őröket.

• A pataji Felső-zátony világa. (Béres Ferencné felvételei)

íme egy-két szép tájrész a huszonkettő közül: a Miklapusz- ta néven ismert harta—akasztói határ (szikes talajfelszín, saját- ■ ságos flórával, faunával); a Kékesi rét (a Szelidi-tó vízgyűjtője, mely megszűri a befolyó szeny- nyezett vizeket); a pirtói homokbuckák (borókás-nyáras erdőtípus, a nép Pirtói-havasoknak nevezi) ; a kunbaracsi borókás-buckák; a dunapataji Felső-zátony (természetes kis Duna-sziget, ártéri növényzettel, vízi- és gázlómadarak költőhelyeivel); a keceli örjeg (nedves, mocsaras rét); a császártöltési Vörös mocsár; a császártöltési löszpuszta- maradványok (a löszfalban található gyurgyalag- és partifecs- ke-fészkekkel); a kiskunmajsai homokbuckák és rétek (Csólyos- pálos irányában) és a nyárlőrinci pusztai tölgyesek (sűrű,' vadbúvóhelyek).

Csalogányok és verebek

Volt egyszer egy gyönyörű ligetecske, csalogányok laktak, csalogányok énekeltek benne. Egy napon váratlanul verébcsapat költözött a ligetbe. A verebek fülsértőén csiripeltek és elkapkodták a legszebb szúnyogokat és kukacokat a csalogányok elől.

— Micsoda dolog ez? Csinálj már valamit! — fordult férjéhez a gyermekeiért aggódó csalogány mama.

— Ugyan, ugyan, fölöslegesen nyugtalankodsz. Nem lesz semmi baj — nyugtatgatta feleségét a csalogánypapa, majd elgondolkozva hozzátette: — Lehet, egyszer énekelni is megtanulnak tőlünk, s nagy, közös kórust alkothatunk majd ... Hadd maradjanak.

És a verebek maradtak. Felforgatták az egész ligetet, lármáztak, civakodtak, tolakodtak. És persze csiripeltek.

— Figyeljetek csak! Mintha már kezdenének énekelni! — mondta reménykedve a csalogánypapa.

Meghallván ezt a legfiatalabb veréb, odapattant a csalogány elé, és harsányan a fülébe csiripelt.

— Derék, derék! Szép, erős hang! — biztatta a csalogány papa.

— Hallottátok?! — lelkendezett a kis veréb. — Épp hogy megszólaltam, máris elismerte! — Na, most ti is, mind, egyszerre!

És a ligetet betöltötte az éles verébesiripe- lés, teljesen elnyomva a csalogányéneket. Éppen akkor bújt ki a tojásból a kis csalogányfióka. Hallgatta, hallgatta, majd énekre nyitotta a száját — és elkezdett csiripelni...

APRÓ-CSEPRŐ

U A természet kiárusítása. „Egyetlen földrészen sem halad előre olyan kíméletlen ütemben a természet kiárusítása, mint Európában”. Ezt a keserű igazságot nemrég a Nemzetközi Természetvédelmi Unió tette közzé. A települések, az ipar és az erőművek céljaira évente csaknem egymillió hektárnyi föld megy veszendőbe. Nemzeti parkból és más védett területből ugyanakkor csupán százezer négyzetkilométernyi van Európában, a földrész összterületének mindössze egy százaléka.

m ÉBERNEK KELL LENNI! 1982 novemberében Apajpusztán, a Kiskunsági Nemzeti Park területén egy elhagyott homokbányában olyan helyen, ahol már nincs záróréteg, és közel a só- derpad, a legfelső talajvíz ágya, frissen betemetett gödröket fedeztek fel a hivatásos természet- védők. Az alaposabb kutatás során kétszázötven rendkívül veszélyes vegyi hulladékkal megtöltött hordó került elő, amit a Kiskunsági Állami Gazdaság festékregeneráló üzemének dolgozói ástak el, mégpedig úgy, hogy a KNP jelzőtábláit nyolcszáz méterrel arrébb raktár. Az OKTH budapesti felügyelősége súlyos> majd’ hárommillió forintos bírságot rótt ki a gazdaságra, és a mérgező anyag eltávolítására, megsemmisítésére kötelezte.

S) Tengerszennyezés. Az Északi-tengert évente 7740 tonna ólommal szennyezik. Ehhez jön még 5930 tonna vörösréz, 3650 tonna nikkel és 2880 tonna króm. Mérgező nehézfémekből, kad- miumból és higanyból 840, illetve 44 tonna kerül a tengerbe. Mindennek a fele az atmoszférából jön, a többit, túlnyomó részben az európai szárazföld folyó!, különösen a Rajna szállítják.

Savas eső. Az utóbbi tíz évben csupán az NSZK-ban mintegy 550 ezer hektár erdőt támadott meg az ipari üzemék és . erőművek közelében keletkezett úgynevezett savas eső. A kéményekből füstként távozó kéndioxid és nitrogénoxid, a levegő nedvességtartalmával és- oxigénnel egyesülve, kén- és salétromsavat képezve, eső vagy hó formájában hull alá. Hasonló veszély fenyegeti az NDK és Csehszlovákia ipari körzeteiben telepített fákat is.

összeállította:

2£ü»ctoi Wo&'ZOÁl

(Fény-?) árnyképek létközélbőyBBBM