Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-03 / 130. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. június 3. HÁZUNK TÁJA Segít az állatorvos A legnagyobb gondosság esetén is előfordulhatnak állatainknál megbetegedések, rendellenességek. Leggyakoribb ok, hogy a kelleténél többet evett a jószág, ilyenkor hasmenés, étvágytalanság a következmény. A nem megfelelő kejreében talpfekélyessé válhat a nyúl, gondozás hiányá. ban a füle, a baromfifélének a lába rühesedihet el. A betonpadozatú istálló, a mozgáshiány az állatok lesántulását okozhatja. Gyomor- és bélélősködők seny- veszthetik- az állatokat, ha gazdájuk idejében nem figyel fel vérszegénységükre, soványodá- sukra. A tisztaság hiánya miatt a baromfifélék tolla, a juhok gyapjúja közé vérszívók teleped, hetnek. Ezeket a betegségeket észreveszi a tapasztalt állattartó, leggyakrabban az okát is ismeri, tudja tehát, hogyan szüntethetők meg. A takarmányozási eredetű megbetegedésekkor azonnali takarmánymegvonással, diétás eleség itatásával, etetésével, felfúvódás ellen egyszerű eszközzel, meghajtással, mozgatással, a külső és belső élősködők ellen a minden házipatikában megtalálható szerekkel védekezhet. Előfordul azonban, hogy komolyabb baj keletkezik, s állatorvos azonnali hívása válik szükségessé. Egy percig sem szabad késlekedni, ha nagyértékű állat (juh, sertés, szarvasmarha) betegszik meg, s a tünetekből az állattartó nem képes a betegség okára következtetni, vagy tudja ugyan, hogy miről van szó, de a beavatkozáshoz orvos szükséges. Ilyenkoí nincs helye a várakozásnak, a krajcároskodásnak, a házi gyógyítás megkísérlésének. Égy felnőtt juh három-négyezer, egy koca hatezer, a tehén harmincezer forint körüli összegbe kerül; életüket, egészségüket nem kockáztathatjuk sem hanyagság miatt, sem az orvoslás DR. HOLLÓS JÓZSEF Forradalmár tudós „az élet mívese” • Az eboltás kötelező, elmulasztása nemcsak törvénybe ütköző, de az állattartót is veszélyeztetheti. költségének — vélt — megtakarítása céljából. Azonnal az állatorvost szükséges hívni, ha az állat viselkedése, mozgása, hangja, tekintete, testhőmérséklete feltűnően megváltozik, légzése szaporábbá válik. Kihúzódó ellés, fialás esetén, ha farfekvésű a borjú,- vagy ha megtörtént ugyan az ellés, de a tehén lebénult, az anyaállat elvetélt, élettelen magzatot hozott a világra. Ha bármiféle kiütés, bőrszínelváltozás tapasztalható az állaton, ha a test bármely részén, leggyakrabban a fej, a szem, a torok táján duzzanat, daganat keletkezik. Szükség yan az állatorvosra, ha a jószág nehezen, vagy egyáltalán nem állítható lábra, ha szokatlanul mozog, vagy ha a tejelő állat szokatlan ízű, sűrűségű, illatú, netán véres tejet ad. Sürgős beavatkozásra van szükség akkor is, ha bélsár híggá, kőkeménnyé, bűzössé, szokatlan színűvé, vagy véressé válik, ha a baromfi feje elszínező- dik, vagy kihólyagosodik, a tollak borzassá válnak; s hullani kezdenek. Az állatorvos megérkezéséig figyeljük, né hagyjuk magára az állatot, ha hulla is van, ne semmisítsük meg, hiszen azt is meg kell vizsgálni, olykor felboncol- ni, sőt laboratóriumi vizsgálatra küldeni. Az állatorvos a rendelet szerinti díjat, a gyógyszer árát, s a közlekedési költség térítését kérheti. Munkaszüneti napon, valamint 21 és reggel 5 óra között az állattartó kérésére végzett munkáért a beavatkozás költségének kétszeresét számíthatja fel. Idejében kért segítségével azonban rendszerint megmenthető a nagyértékű jószág, elhárítható a kistenyésztő gazda kára. Gyümölcsújdonságok kertjeinkben A birs, a mandula, s még inkább a naspolya, az eper (fa), a füge, a gránátalma nem általánosan termesztett gyülmölcsünk. Érdemtelenül a háttérbe szorulnak. Hasonlóan méltatlanul mel. lőzött gyümölcstermőként a törökmogyoró. Kúp alakú koronája és mutatós lombdísze miatt legfeljebb díszfaként ültetik. Sok ehető termést hoz pedig, különösen jól termő évjáratokban. Igazán újdonságnak azonban az a gyümölcs számíthat, amelynek a neve; kivi. Ez a Kínaszúb. trópusi vidékeiről hozzánk került erőteljesen kúszó, évente 2—3 méter hajtásokat növesztő növény, áljítólag elviseli a mínusz 25 fokos, hideget, ha teljes nyal-; galmi állapotban van. Csak a késő tavaszi lehűlésekre érzékeny, mert rügyeit már 6—8 Celsius fokos hőmérsékleten kibontja. Humuszban gazdag, mészben szegény, mélyrétegű; pangóvízmentes talajon, szélvédett fekvésben érzi jól magát. A 30—50 milliméter átmérőjű gyümölcse sárgásbarna, fedőszőrökkel borított, . frissítő hatású, kellemesen savanykás. A vezérvesszőin fejlődő, télen vissziametszett oldalhajtásaiból dugványozbató és lebújtatható vesszői is jól gyökeresednek. A teljesen kifejlett, jó termőerőben levő kivi évente 400 kilogramm termést is hozhat. Nálunk ugyancsak újdonságnak számít a málnaszeder, pedig nemrégen Fertődi bőtenmő néven jó termőképességű új fajtáját is sikerült előállítani. Ez a gyümölcskülönlegesség a málnánál tövenként két-háromszor bő. vebben terem. A málnánál mintegy 20—30 nappal később, július közepétől, augusztus közepéig érő; élénkpiros színű, hosszú, kúp alakú, kemény húsú, fűszeresen savanykás ízű, vitamindús gyümölcsei friss fogyasztásra, szörp, dzsem készítésére és mélyhűtésre egyaránt alkalmasak. Igénytelen növény. Hosszú, elágazó tüskékkel borított vesszői azonban csakis nagy térállásban és a szedés idejére már támrend- szerre felkötve nevelhetők fel jól. Szaporítása fás dugványról történik, de házi körülmények között is egyszerűen megoldható hajtáscsúcs gyökereztetéssel, vagyis bújiással. Az elmúlt évektől nálunk is nagy számban szaporított tüskementes feketeszeder-újdonság két nemesített fajtája közül az éplevelű Thortfree termesztése az ' ajánlatosabb. Az úgynevezett petrezselyemlevelű Thronless ugyanis az esetleges sérülését követően újra tüskéket fejleszt. A közismert vadszederhez hasonló erős, mélyen a talajba hatoló gyökérzetével még a málnánál is jobban ellenáll a szárazságnak. 9 Tüske nélküli a feketeszeder. Az éretten mattfekete, és ekkor a vacokrészével együtt már könnyen le is váló — szemenként 5—6 grammos — termése nagyon jó ízű, s készíthető belőle szörp, dzsem is. Fiatalkori fagyérzékenysége miatt tavasszal ültethető, háromméteres sortáíVöI»áíJ»rér3;s ivságsáíi .Később'' -paföidífélszíntőlv 0,8, 1,3 és 1,7 méter magasan kifeszített huzalokból álló támasztékot is igényel. Jó szomszédság esetében két oldalról szedhető, kerítésként is ültethető, mivel viszonylag rövid idő alatt sűrűn és elég magasra nő. Kevés növényvédelmi munkával húsz évig is jó termő állapotban tartható. Űj növény a feketeribiszke és a köszméte keresztezésével nyert értékes fajhibrid, a szülőpárok német nevének kezdőbetűiből elnevezett Josta-beer. Hazánkban Nigroláriaként ismerik. A ribiszkéhez hasonló fürtben, de köszméte méretűre fejlődnek ki a gyümölcsei. Ezek kékesfeketék, csupaszok és nagy a C-vitamin- tartalmulk. Bokronként három- szor-négyszer annyi teremhet belőlük, mint amennyi a köszméte vagy a ribiszke termése. Frissen és feldolgozva egyaránt fogyasztható. A ribiszkéhez, illetve köszmétéhez hasonlóan is felnevelhető. Szaporítóanyaga is feltűnt már a faiskolai lerakatok kínálatában. n örült a szegedi tanácstól kapott ösztöndíjnak. Míg * Davosba. a világhírű gyógyüdülőbe robogott Hollós doktorral a vonat, akaratlanul is összehasonlította a gondozott alpesi tájakat, szép falvakat a magyar településekkel. Eszébe juthattak a nyári helyettesítéseken megismert balatonszentgyörgyi cselédházak. („A szobában négy család lakott, mindegyik sarokban egy-egy. Agyak nem voltak, csak szalmazsákok, némelyik szobában valami asztalféle és rozoga székek” — írta nem sokkal korábban a hozzá hasonlóan gondolkodó dr. Czibula Antalnak.) Keserűséggel tölthette el az újpesti munkásszállások emléke. A burkolt tuberkulózis felfedezése Öregkorában is nagy szeretettel írt Carl Spengler professzorról. Sokat tanult a nála töltött hónapok alatt. Alig várta, hogy hazatérve kipróbálhassa, továbbfejleszthesse az új gyógymódokat. Két kórtermet kapott és — mint önéletrajzában olvasható — egy év alatt több mint ezer gümőkó- ros beteget vizsgált meg és vett vakcina- (legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyag) kezelés alá. „Nagy gyakorlatot szereztem a specifikus diagnosztika és kezelés terén.” örvendetesen javult á gyógyulási arány, de szörnyű élményei még gyorsabb tempóra, nyílt, határozottabb kiállásra késztették. Az úgynevezett immunvér első hazai alkalmazásával egyidőben, újra és újra riasztotta a társadalom lelkiismeretét: „Mit tehet az orvos, ha pusztán orvosi, gyógyító .hivatást akar betölteni?... A szegénység és a tudatlanság a betegség legfőbb oka!” A gümőkóros intoxicatdók (mérgezések) címmel az 1909-es orvos- kongresszusira írt könyvében és a tanácskozáson elmondott Előadásában számolt be tapasztalatairól. Senki sem reagált állításaira, javaslataira, noha ajánlásai lehetővé tették (volna) a tüdővész korai felismerését, a korábbinál . .egyszerűbb, szélesebb körű és ha- . ?tékpf^tífeb80|^ó'kyfjásáf.1 (;A fővá- s,rosi*s6ftdift^SK***ffl&íí' akkor' is eleve lekicsinyelték a vidéki tudományos teljesítményeket.) A burkolt tuberkulózis felfedezésére külföldön figyeltek fel. A párizsi nagydíj Egy német szaklapban is közölte kutatási eredményeit: fertőzés esetén a szervezet már akkor is szenved a mérgezéstől, amikor még nincsenek megállapítható, kimutatható elváltozások. A közleményt elolvasta Poncet francia professzor, aki olyan nagy jelentőségűnek tartotta, hogy francia nyelven is 'kiadatta dr. Hollós József könyvét. Előszót is írt hozzá. Meghívatta előadások tartására. Hollós 1911 novemberében elnyerte a ,párizsi orvosi akadémia egyik fődíját. Kártékony rovarok A kertészke dóik, s a házilkert-tulajdon ások számára a termesztés-technológia együk legnehezebb művelete a növény- védelem. Az állati kártevők .változatos külsejűek, s így az ellenük való védekezés is rendkívül nehéz. Ezért célszerű ezeket tápláilkozásulk módja talapján csoportosítani. Általában kétfélék lehetnek: szívókár tevőké ilyenek a levél- és a pajzstetvek; valamint rágókártevőik, amelyek közül legveszedelmesebbek a lepkék lárvái, a hernyók. A SZIVOKARTEVOK ellen igen hatásos a 0,1 százalékos hígításban kipermetezett Bi 58 EC vagy a 0,1 százalékos keverékben permetezett Unifosz 50 EC. A RAGÖKARTEVÖKET kitűnően irtja a 0,2 százalékos hígítá- sú Ditrlfon 50 WP vagy a 0,2 százalékos permetlében adagolt ME- TATATION 50 EC. (Az EC Jelzés a növényvédő szer folyékony halmazállapotára, a WP jelzés viszont a készítmény por alakjára utal.) A* gyümölcsfákat károsító LE- VÉLTETVEK alig 2—3 milliméter nagyságúak, s szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek. Többnyire zöld, fekete, vagy, sárga színűek. Nagy a szaporaságuk, évente 8—10 nemzedékük is lehet. Veszélyességüket növeli, hogy számos faj vírusterjesztő is. Valamennyi faj kártétele megközelítően azonos. Szívásukkal a növényektől táplálékot vonnak el, a növényt fejlődésében visszavetik, sőt nem egyszer a megtámadott növényi részek deformálását is okozzák. A kártételt növeli, hogy az ürülékükön, a mézharmaton a korompenész megtelepszik. A mézharmat és a korompenész a gyümölcsöt értéktelenné teszi. A levéltetvek ellen újabban egy speciális levéltetűölő szer is kapható, a 0,05 százalékos töménységben kiszórható PIR1MOR 50 WP, amelynek nagy előnye, hogy a hasznos rovarokat nem pusztítja el (mint a Bi 58 vagy az Unifosz). Gyakori gyümölcs-kártevők a RÜGYSODRÓMOLYOK. Leginkább az almát, körtét, szilfát és a kajszit .károsítják, de jelentős a kártételük más gyümölcsfajokon is. A rügysodrómolyok hernyó alakban telelnek át. Valamennyi rügysodró lárvái rügyfakadáskor a rügyeket, a leveleket — olykor a virágokat is — összeszövik, amelyek így gubancosokká válnak. A lárva a gubancban él és a leveleket rágja. (A hernyók bábozódása után a levelek kisimulnak.) Igen veszélyes a két-három nemzedékű fajok második nemzedéke. Ezek kivétel nélkül tápnövényeik gyümölcseit károsítják. A hernyók kártétele a gyümölcsön mindig felületi rágásban jelentkezik. A felszíni rágás a gyümölcs minőségét rontja, és egyben kedvező körülményeket teremt a kórokozó gombák számárai E kártevők ellen Ditrlfon 40 EC 0,2 százalékos keverékével lehet védekezni, május közepétől a gyümölcsérésig, a permetezést kéthetenként megismételve. Ha növénybetegségek fellé- - pését is észleljük, úgy szükség szerint 3—4 alkalommal gombaölő szert, például Chinoin Fundazol 50 WP-t is — 0,1—0,2 százalékban — keverjünk a permetlébe. A 'budapesti napilapok beszámoltak a tudományos sikerről, de a szakfolyóiratok továbbra is' hallgattak. A könyv német nyelvű Wiesbaden! kiadásáról — ha- soiilóan a későbbi, angol nyelvűről — egy szót sem közöltek. Az Est. 1911. december 14-j számában a szerző megjelölése nélkül, de bizonyíthatóan Vágó Béla tollából Egy magyar tudós címmel közölt interjút. Azért válaszolt régi barátja kérdéseire, mert remélte; „az elismerés, amely tanaimat érte, talán komolyabb kritikára, dolgaim alaposabb megvizsgálására, sőt klinikai kipróbálásra is alkalmat fog nyújtani.” Kissé leegyszerűsítve így foglalta össze kiitatásait: „A szervezetben igen gyakran lépnek föl gümőkóros gócok, amelyek bizonyos fokú immunitást (védelmet) létesítenek, miáltal a gümőkór nem terjed tovább, de az egyén igen méregérzékennyé válik, s a bacilusok mérgeire a legkülönbözőbb tünetekkel reagál. így különféle szervek működési zavarai fejlődnek ki: idegrendszeri bajok, anyagcsere-zavarok stb., amelyeket általában vérszegénységnek, neurasthéniának, ihysteriának és más eféléknek tulajdonítanak, holott a 'baj specifikus tuberculosis elleni szerekkel kitűnően gyógyítható. Ezek a ,mérgezési’ betegségek évtizedekig is kínozhatják a .betegeket, de ha az im- 1 munitás valamely okból csökken, a betegség átmehet tüdővészbe.” Az első békehírnök Teremtett időt mind sokoldalúbb társadalmi tevékenységéhez is. A Tisza-parti városban összegyűjtötte- a haladó gondolkodású értelmiségieket. Előadásokat szervezett, később tiltakozott a háborús őrület ellen. (Szép verssel köszöntötte ezért Juhász Gyula.) Az ő kezdeményezésére szervezték meg a tiszai strandfürdőt. Üjabb füzetet adott ki az alkoholizmus visszaszorítására. Megpróbálta' leszoktatni Tömörkény Istvánt és Juhász Gyulát az italozó életmódról. A költőnél sikerült átmeneti megtartóztatást elérnie. 1918-ba.n megvizsgálta a csodált Ady Endrét — személyes ismerősét —, de belátta tehetetlenségét. „Mindenki természetesnek tartotta — mint tudható Péter Lászlónak, a Somogyi könyvtári műhely 78/1. számában olvasható tanulmányából —, hogy egyik vezéralakja lett a forradalmi mozgalmaknak. Kezdetben Juhász Gyulával, Móra Ferenccel együtt a radikális pártot képviselte a szegedi nemzeti tanácsban. „Senkiből sem sugárzik erősebben a forradalmi szikra, mint az ő leikéből. Amióta ismerjük, mindig forradalmár volt. Maga köré gyűjtötte a betegeket mint orvos, és minden szegényt ingyen gyógyított. ö volt az első nyí}t békehírnök” — méltatta szegedig cikkekre hivatkozva a Kecskeméti Üjság 1918. november 26-án, Márciusban a piros zászló (a szociáldemokrácia) és a vörös zászló (a kommunista párt) harcában még a piros zászló mellett tett hitet, noha észrevette, hogy konzervatív reakciós elemek szep- lősítik mindinkább a „pirosakat”. Állásfoglalása miatt támadta is a szociáldemokrata vezetőség, de Juhász Gyula az Apostol című cikkében igazságot szolgáltatott a — valóban — kicsit idealista or- vospolitikus na.k. Feleségét Prónai vallatta 1919. március 22-én örömmel vállalta a háromtagú szegedi direktórium felkérését: legyen’ elnöke a közegészségügyi és szociális bizottságnak, tagja a kulturális és nevelésügyinek. Április közepén a fővárosban átvette a népbetegségek elleni küzdelem irányítását. Intézkedéseket dolgozott ki az anya- és csecsemővédelem javítására, sürgette a nők, teljes társadalmi egyenjogúsítását. Tervet dolgozott ki a tüdővész leküzdésére. Szegeden maradt feleségét az uralomra jutott ellenforradalom üldözte. Maga Prónai százados vallatta. „Egy katona a bal veséjébe rúgott..., idézte fel önéletrajzában az évtizedek múltán . is szörnyű napokat. „Borzalmas hírek érkeztek Budapestre. Kecskeméten, szülővárosomban egy Héj- jas Iván nevű rablógyilkos vette át az uralmat... Feleségem sógorát is elhurcolták, Hegedűs Rezső tanítót... Halálfélelem ülte meg a várost.” Az amerikai évtizedek Külön cikk témája további életútja. Hosszas bolyongás után az Egyesült Államokban telepedett le Jászi Oszkár biztatására. Ott is bátran hirdette: a Horthy- rendszer elárulta a magyar érdekeket. Az elsők között figyelmeztetett a fasiszta veszélyre. Egyik szervezőije volt a Sallai és Fürst elítélése ellen tiltakozó amerikai nagygyűlésnek. A demokratikus magyarság nevében ő üdvözölte az Égyesült Államokba látogató Károlyi Mihályt. Az Ady-körben Gorkij munkásságát méltatta, Lelkesen írt a Szovjetunió fejlődéséről: „másfél évtized alatt a faekétől a traktorig jutottak”. Cikkeit, tanulmányait, beszédeit a már címével is védekezésre ösztönző Két világháború között című kötetben .publikálta. Megérte a nácizmus összeomlását. Készülődött a hazatérésre, de az itthoni pénzhígulás, második feleségének húzódozása késleltette tervének végrehajtását. Hetvenegy éves korában halt meg. Brewsterben temették el. Méltán rászolgált arra, hogy többet tegyünk szellemi 'hagyatékának. hazatéréséért, emlékének ápolásáért. Heltai Nándor Helyettük is dolgoznak Az Április 4. Gépipari Művek szerelőcsarnokában, akárcsak a többi napokon, most is nagy a' sürgés-forgás, szinte elviselhetetlen a zaj. A kéziköszörűk vijjogását alig tudja túlharsogni a nehéz kalapácsok döngése. A kívülálló nem, ám az itt dolgozók tudják, érzik; egyik napról a másikra kevesebben lettek, több a • munka, erőltetettebb a tempó. Az Április 22. nevet viselő szocialista brigád,. amely hatszor szerzett aranykoszorút, kétszer vállalat kiváló brigádja címet, s kongresszusi oklevelet, a délelőtti műszakban dolgozik. Magyar Zoltán lakatos, aki éppen egy, a Szovjetunióba készülő berendezésen dolgozik, újságolja: — Reggel, amikor bejöttem dolgozni, tudtam meg, hogy a brigádból négyen hiányoznak. Tegnap este kapta meg a behívó parancsot Kanyó Imre, Tarjányi János, Tóth István és József, s teljesen logikus, hogy ma reggel már hiába kerestük őket. Beszélget-' tünk néhány percet, s úgy döntöttünk: vállaljuk a többletmunkát, dolgozunk azok helyett is, akik katonai szolgálatot teljesítenek. Túlóra? Megpróbáljuk anélkül, mert ha átgondoljuk, egy kis szervezéssel, nagyobb figyelemmel elvégezhetjük az ő tennivalójukat is. A másik, igen termetes munkadarab mellett Péter Szdbó Mihály 9 Magyar Zoltán, aki elsőként vállalta a többletmunkát. lakatos — néhány hónapja szerelt le — félreteszi a köszörűt, leveszi a védőálarcot, és így szól: — Kissé meglepődtem, amikor nem találtam itt a fiúkat. Először arra gondoltam, hogy késnek, bár pontos emberek hírében állnak. Aztán derült ki az igazság. Nagy újság volt, de a sajnálkozás, a so- pánkodás helyett, úgy érzem a lényeget ragadtuk meg, amikor vállaltuk helyettük is a munkát. Régen dolgozunk együtt a szocialista brigádban, s ha egy-két ember Hiányzik, nem maradhatunk le a tervteljesítéssel. Szovjet exportra gyártjuk ezeket a berendezéseket, s nem hivatkozhatunk semmire. Frázisnak tűnik, de nem az: amíg ők a gyakorlaton izzadnak, verí- tékeznek, mi sem kényelmesked- hetünk. Beszélgetünk, s mint ilyenkor lenni szokott, nyomban ikörénk gyűlt egy kisebb csoport. A brigádtagokról érdeklődtek, ellátásukról, s természetesen nem utolsósorban arról, hogyan végzik a munkájukat. A kérdés jogos volt. S szerencsére — vagy talán ez a természetes — csak jót tudtunk mondani az Április 22. brigád bevonult tagjairól, akik a Magyar Néphadseregben teljesített szolgálatuk alatt is méltóak e szocialista brigád hírnevéhez. Gémes Gábor
