Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. június 89.

TANULMÁNYÚT AZ USÁ-BAN

A hasznosítás

hosszabb

folyamat

9 A magyar delegáció a John Deere cég kombájngyára előtt.

A Bajai Mezőgazdasági Kombinát és a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer szervezésében szakember-küldöttség járt az Amerikai Egyesült Államokban. Tanulmányújuk célja: a tengeritermesztés korszerű módszereinek megismerése, különös tekintettel a hazánkban is alkalmazható termesztéstechnológiai megoldásokra, fajtaválasztékra és géprendszerekre. Az USA a világtermelés ötven százalékát adja, Magyarország részesedése 1,9 százalék. A delegáció három tagjával, dr. Varga Antallal, a Bácskai és a Duna-melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával, Deák Istvánnal, a bátyai Piros Paprika, valamint Király Jánossal, a bácsborsódi Rákóczi Termelőszövetkezet elnökével arról beszélgettünk, hogy miként hasznosították a látottakat az idei kukoricatermesztésben.

Dr. Varga Antal:

— A tapasztalatokról készült összefoglaló jelentést valamennyi közös gazdaságunknak elküldtük. Véleményünk szerint az Egyesült Államokban elért terméseredmények elsősorban a fajfcajavító törekvéseknek, a magasfokú műszaki szervezettségnek, a kutatás és a termelés összhangjának köszönhetők. Négy államban jártunk, ezekben szinte kizárólag kukoricát és szóját termesztenek magas színvonalon.

Deák István:

— Ellátogattunk a Pioneer Genetikai Kutatóállomásra, amely az egész ország vatőmagpiacának..38 százalékát uralja. Átfogó tájékoztatót kaptunk az intézet tevékenységéről. Szeretnék tovább bővíteni hazánkkal a kapcsolatot, amely eddig is jól alakult. Hibridjeik vetésterülete évről évre magasabb arányú. A mi termelő- szövetkezetünkben az idén kizárólag ezeket a hibrideket vetettük. Jól megfelelnek éghajlati és talajviszonyainknak, ezért is határoztuk el, hogy mind a 420 hektár kukorica-vetésterülettel csatlakozunk a BKR által kezdeményezett 10 tonnás mozgalomhoz.

Király János:

— Meglátogattunk egy farmert is, aki kukoricát termel monokultúrában. Viszonylag alacsony szakmai műveltsége ellenére is jó eredményeiket ér el, ugyanis technológiát vásárol, melynek előírásait pontosan végrehajtja. Megjegyzem, a technikai feltételeket fejlett ipari háttér teremti meg. A géphibákat gyorsan megjavítják, az alkatrészhiány ismeretlen. Jól szervezett gépjavító társulás segít a farmereknek,

Dr. Varga Antal:

— Ha már a. gépesítésnél tartunk, említsük meg, hogy megnéztük a John Deere-cég egyik üzemét. Itt naponta ötven aratócséplőt gyártanak. Elekromos jelzőberendezés mutatja, hogy egyes részegységek a különböző munkapadokon mikor készülnek' el, ellenőrzik a gyártmányt és csak azután mehet tovább a szalagon. Visszatérve a vetőmagra, az idén körzetünkben mintegy 90 százalékban a Pioneer Genetikai Kutatóállomás fajtáit termesztik. Tavaly még 70 százalék volt az arány. Elkészítettük az elmúlt évi kukorica termesztés általános értékelését, ebbőil megállapíthatjuk, hogy ezek a fajták hozták a legmagasabb termést, általában 8—9 tonnát hektáronként.

Deák István:

— Abból is tanulhatunk, hogy a tárolóterek építése lépést tart a terméseredmények emelkedésével. Több évre tudnak raktározni kukoricát. Amit én még megjegyeznék, az az, hogy egyszerűbben oldják meg a vetőmagellátást. A kutatóállomások ügyelnek a szaporítóanyag tisztaságára, használati értékére, a vevőkör megtartása érdekében.

Király János;

— Az általános képhez hozzátartozik, hogy a magas színvonalú termelés ellenére, a mai gazdasági gondok súlyosan érintik az amerikai farmereket is. A gazdálkodás jövedelmezősége 1938 óta nem süllyedt olyan alacsony szintre, mint jelenleg. Egyre gyakoribb, hogy a farmer egész felszerelését, szinte minden ingóságát eladja, hogy a hitelezők zaklatásától megszabaduljon.

Kétségtelen, hogy a delegáció tíz nap alatt nem ismerhette meg alaposan az Egyesült Államok mezőgazdaságát. Csak egy-két pillantást vethettek a termesztés, a technológia, a műszaki szervezettség néhány fázisára, amelyből mi is tanulhatunk. A tapasztaltak hasznosítása hosszabb folyamat. Mindenesetre érdemes tanulmányozni továbbra is más országok bevált módszereit.

K. S.

NAGYÜZEMI TÁMOGATÁSSAL KERTÉSZETI SZAKCSOPORT

Közös érdekű termékértékesítés

Fennállásuk óta számos kezdeményezés elindítói a mező- gazdasági, élelmiszeripari üzemek. Üj eljárásokat vezettek be a termelésben, az ágazatok közötti kapcsolatokban, s a köz- gazdasági körülmények változásához igazodva szervezik napjainkban a termelést, termék- feldolgozást, az értékesítést. A tompái Kossuth Tsz-t lehet említeni egynek a sok közül, de a mezőgazdasági szövetkezeteken kívül az áfészek is részt vesznek a közös érdekű együttműködésben.

A tompái Kossuth Tsz 1972 és 1975 között harminc milliót költött a zöldségtermesztésre, amely a községben teljesen új ágazatnak számított. Azelőtts gabona, szőlő, gyümölcs és dohány termett leginkább a tompái határban. A nagy összegű beruházás indította el a kertészeti fejlesztést, s a szövetkezet üzemi területén akkoriban 400 hektáron termesztett étkezési és fűszerJ paprikát, paradicsomot, egyéb kerti veteményt. öt hektáros fóliatelepén pedig palántát nevelt és zöldségfélét hajtatott. Amikor az országos átlag fűszerpaprikából csupán 2,2 tonna volt a gazdaságokban, a tompái Kossuth Tsz-ben már 10’tonna kiváló minőségű paprikát takarítottak be minden hektárról. Magas színvonalú lett a paradicsom nagyüzemi termesztése is. A Pest megyei Dány, Tárnok, Soroksár szövetkezeteivel közösen a tompái téesz alapította meg a soroksári paradicsomtermelési rendszert.

A szántóföldi kertészkedés fejlődésének lendületét Tompán a közeli települések textilipara és a közgazdasági szabályozók /változása mérsékelte. Egyre kevesebben vállalkoztak a nagyüzemi veteményes kertek művelésére, ezért a szövetkezet 400-ról 40

hektárra csökkentette üzemi zöldségesét, a fóliatelepén pedig a hidegtűrő fajták fűtés nélküli hajtatására tért át. A palántákat legnagyobb részt a Csongrád megyei hévízkincset hasznosító Fá- biánsebestyén szövetkezetéből szerzi be, gazdasági együttműködés keretében.

A kisüzemi zöldségtermesztés körülményei viszonylag még kedvezőek. A Kossuth Tsz kezdeményezésére ezért Tompán megalakult a szövetkezettől tartós használatra átvett szántóterületen az Egyetértés nevű zöldségtermesztő szakcsoport. Ahol korábban hektáronként 0,8—1 tonna kukorica termett, most a kerti vetemény- ből hektáronként 50 ezer forintos bevételre is szert tehet a kistermelő. A szövetkezet szakmai és más jellegű támogatásával a kertészeti ágazatok termelési színvonala megnőtt. Harmadéve még 90 tonna paradicsomot értékesíthettek, az idén már ezerkétszáz tonnára tervezik a szakcsoportbeliek a konzervipari feldolgozásra átadandó mennyiséget. Az egyéb zöldségfélék termelése is megfelelő arányban emelkedett.

Az élelmiszer-feldolgozó, valamint a zöldségtermesztők együttműködésének sajátságos módja /az, amelyet az UNIVER ÁFÉSZ hetényegyházi konzervüzeme kezdeményezett. Korábban a terméktartósító az áfész felvásárlásából kapta a nyersárát. A késztermékek iránti kereslet viszont annyira megnőtt, hogy ez a beszerzési forrás már szűkösnek bizonyult. Az önelszámoló egységgé vált konzervüzem jiét esztendeje még csak 850 tónna fűszer- és pritaminpaprikát dolgozott fel. Az idén 2200 tonnára lesz szüksége, mert a gyártása dinamikusan fejlődik. Árbevétele évente 15—18 százalékkal nő'. A hosz- szabb távú szerződéses kapcsolattal a terméktartósító biztonságosabbá. tehette a nyersanyag beszerzését úgy, hogy az a kistermelő érdekével is i egybeesett.

A hetényegyházi üzemnek szállító kistermelők az UNIVER ÁFÉSZ szakcsoporttagjaiként célrészjegyet váltottak a terméktartósító gyorsabb ütemű műszaki fejlesztésére. Ahány évre lekötötték az általuk felajánlott összeget, a konzervüzem a közvetlen szerződésben annyi időre garantálta a zöldségféle felvásárlását, a termelő számára is előnyös átvételét mennyiségben, minőségben, zöldségfajban, -fajtában. A kistermelő szakcsoporttag ugyanazokat a jogokat élvezi, mint minden más áfész-tag, részjegye 5 százalékkal kamatozik, de forgalmi visszatérítésben is részesül, és biztos piaca van a kertészeti termékeinek. A nyersárut a hetényegyházi konzervüzem veszi át a csoporttagoktól, járandóságukat a takarékszövetkezetnek utalja át, amely ott úgy-- szintén addig kamatozik, amíg a termék vételárát fel nem veszik.

Az idén szükséges 2200 tonna fűszer- és pritaminpaprika 50 százalékát az a százhuszonöt kistermelő szállítja, aki az UNIVER ÁFÉSZ szakcsoportjainak tagja 12 településen. Nemcsak a zöldségfélét, hanem a majonézgyár- táshóz szükséges friss tojást is az áfész szakcsoportja szállítja nap nap után a közeli Kerekegyháza ellenőrzött és szakszerűen gondozott tyúkfarmjairól.

A kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ- nél a tagság által kölcsön adott célrészjegyekben 5—6 millió forint kamatozik és használható fel kereskedelmi, élelmiszeripari ágazatfejlesztésre. A hetényegyházi konzervüzem a közelmúltban ily módon tudott több milliós beruházással műszaki fejlesztést végezni, és így tudta teljesítő képességét növelni.

K. A.

SAJTOPOSTA

FOGADÓSZOBA

Tíz esztendőnél is régebben vagyok vezetője a helyi ruházati kisáruháznak. Ennyi idő alatt — s ezt ne vegyék szerénytelenségnek — rengeteg tapasztalat halmozódott fel bennem a szakmával kapcsolatosan. És nemcsak a pult innenső oldalára gondolok, de a túlsóra is, ahol a vevők fordulnak meg.

Hogy mennyi mindent megteszünk a vevőkért, talán sejteti az az örvendetes tény, miszerint immáron egy évtizede egyetlen reklamációs bejegyzés nem került nálunk a vásárlók könyvébe. Az emberek bizalommal jönnek hozzánk, s rendszerint megelégedéssel távoznak. Mindebben döntő szerepük van a fiatal szakképzett eladóinknak, akik itt tanulták meg, hogy a jó kereskedőt mindig a szolgálatkészség, az önzetlen segíteni akarás, a kedvesség jellemzi. Amiért cserébe néha el kell viselni az udvariatlanságot. Am, ha az sértéssel is felérő gorombaság, akkor a dolog vége a sírás. Ilyen állapotában állított be hozzám nemrég az egyik fiatal kartársnő, akivel az alábbiak történtek meg:

Házaspár érkezett, s a férj cipőt akart venni a saját részére. Többet felpróbált, az eladó pedig segédkezett a választásban. Amit nem jó szemmel nézett a feleség, s távozáskor hangosan megjegyezte: talán azért sündörgött az uram körül, mert kellene a . .. ? (Pontokkal helyettesítettük az anatómiával kapcsolatos kifejezést. A szerk.)

A történtek után hosszasan kellett vigasztalnom az ifjú munkatársnőt, aki látszólag megnyugodott, mégis észrevettem rajta: kissé megrendült hite a munkájában, s alábbhagyott a lelkesedése. Megértem őt, annál is inkább, mert való igaz, a fogyasztói érdék- védelem okkal-joggal gyakori hangoztatása mellett szinte alig esik szó a vevő által a becsületében megtépázott kereskedő érdekeinek a védelméről. Pedig az effélére olykor mi is rászorulnánk ... (Elmondta: Benkő Imréné kiskunfélegyházi áruházigazgató.)

VISSZHANG

Garzon-ürömök

Egyik korábbi lapszámunkban riport jelent meg a kecskeméti Petőfi Sándor utcában levő garzonház első „honfoglailiói”TÓl. A többi között megírtuk: a költözés után sok még a tennivaló, pontosabban a takarítanivaló. Török Jenő — aki az épület harmadik emeletén lakik — arról értesített bennünket, korántsem a tisztátalanság űzte el örömüket:

Meglepetést először a beépített szekrény clkozott, ahol még mutatóban sem akadtunk polcra. Gondoltuk, úgy kalkulált a tervező, az átadó, hogy aligha Iphet számottevő holmija anriak a fiattal házaspárnak, vágy egyedülálló személynek, alá qI 100 ezer forintos „beugró" legombolásá után vállaltit a havi 830 forintos törlesztést, a 230 forint közös költség kiegyenlítését, meg a 800 forintos kötelezd takarékoskodást. Mosolyogtunk a dolgon, majd kerestünk egy kisiparost, aki potom ezerért pótolta a hiányzó deszkadatrabakait.

A hide,tfebb idő ,nam nagyon kedvezett nekünk, mert a lakás hőmérséklete még a 18 Celsius'faikot sem érte el, s lmiután a könyörgéseink ellenére sem tudták megjavítani á fűtési rendszert az illetékesek, jól jött az anyós segítsége, aki kölcsönadta a villanyradiátort. így zavartalanul füröszthettük a kisbabánkat. Csak akkor voltunk kissé zavarban, amikor kézhez kaptuk a kéthónapi fogyasztásról szóló 2015 forintos áramszámlát. Persze szerencsénk volt, mert a 86 éves nagyapa révén nem maradtunk a DÉMÁSZ adósa. Igaz, ami késik, .nem múlik, hiszen az elektromos tűzhelyünk kiadósán pörgeti a villanyóra számlálóját...

A közelmúltban automata mosógéphez jutottunk a szülők jóvoltából. Kimondhatatlanul örültünk a kisgyermekes anyuka egyik legnehezebb munkáját megkönnyítő masinának, amit ózonbaIn ihetekig nem használhattunk, ugyanis nem volt hozzávaló csap a fürdőszobában. A vízvezetékszerelő azonban remekelt. Mi pedig találtunk még ismerőst, aki megszánt minket a szerelési díj erejéig.

*

A fiatalok lakásgondjainak enyhítésében, illetve megoldásában vitathatatlan jelentősége van a gar- zonház-akciónak. Meggyőződésünk, hogy az ebbéli örömöknek nem óhatatlan velejárói a szóvá tett ürömök!

KÉRDEZZEN - FELELÜNK

Érvényben van-e a csendrendelet?

Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és másutt is többen sérelmezik, hogy nem mindig pihenhetnek lakásaikban a szomszédok »jóvoltából”, akik délutánonként, s főleg a hétvégekén órákon át bömböltetik a magnójukat, lemezjátszójukat a nyitott ajtók, ablakok mellett. Erre csak ráadás, hogy- egyesek előszeretettel túráztatják motorjukat az emeletes lakások ablakai alatt, mások pedig autódudával zavarják meg a nyugalmat kora reggel, vagy késő éjszaka. Olvasóink kíváncsiak arra; egyáltalán érvényben van-e a csendrendelet?

A nyári hónapokban — sajnos — nem újkeletűek az efféle dolgok. Miért? Mert vannak emberek, akik olyannyira felszabadultan hódolnak a zenehallgatás, vagy éppen a motorozás-autózás szenvedélyének, hogy közben elfelejtik: közösségi környezethez tartoznak. Pedig a szocialista együttélés alapvető normáiból következik, hogy senki sem szórakozhat úgy, hogy az bárkit zavarjon. Tudjuk, jó néhányan figyelmeztették emiatt a zajtkel- tőket, akik arra .hivatkoztak: csupán este 10 és reggel 6 óra között kötelező betartani a csenddel kapcsolatos előírást.

Nos, ez utóbbi álláspont merő tévedésen alapul, ugyanis 1976 óta már nincs hatályban a napszaki za j korlátozást taglaló rendelkezés. Érvényes viszont a közrenddel és közbiztonsággal foglalkozó ama jogszabály, melynek értelmében, aki a lakott területen, illetve lakóiházban bármikor okoz indokolatlanul olyan zajt, hogy az sérti mások nyugalmát, szabálysértést követ el és hatóságilag vonható felelősségre. Az ilyen esetekben célszerű segítségül hívni a tanács helyszíni bírságolásra felhatalmazott munka-’ társait,, s ha az indokolt, a rendőrséget

Mire kötelezett a magánlakás bérbeadója?

A kiskunfélegyházi Sz. L.-né több mint harminc esztendeje bérli azt a magántulajdonú lakást, melynek szebbé, lakályosabbá tételére igen sok pénzt költött eddig. A réges-régl épület azonban további renoválásra szorul, s e munka költségéhez még csak hozzájárulni sem óbajt a gazda. „Szeretnék tájékozódni afelől, hogy a bérbeadónak milyen kötelezettségei vannak az állag- megóvással, illetve a szoba-konyha rendeltetésszerű használatát befolyásoló hibák kijavításával kapcsolatosan...” — írja egyebek között olvasónk a szerkesztőséghez küldött levelében.

A lakásgazdálkodással foglalkozó jogszabályok — melyek hatálya kiterjed a magántulajdonban levő bérleményekre is — világosan leszögezik, hogy a bérbeadó köteles gondoskodni az épület állagának rendszeres karbantartásáról, központi berendezéseinek (pl. vízhálózat és elektromos vezeték) állandó üzemképes állapotáról, a falak szükség szerinti újravakolásáról, s a közös helyiségekben található főző-, fűtő- és melegvíz-ellátó eszközök

hibáinak megszüntetéséről. Ha a körülmények nem igényelnek azonnali beavatkozást, a felmerülő munkákat a ház (lakás) általános rendbetételével, felújításával egybekapcsolva kell elvégezni. Amennyiben a tulajdonos külön felszólítás után sem teljesíti e kötelezettségét, a bérlő a másik fél terhére intézkedhet a halaszthatatlan teendők megkezdése-befejezése érdekében, vagy pedig a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Külön szólunk arról, hogy július 1-től még egyetJen alkalommal a bérbeadót és á bérlőt felefele arányban teiiheli a lakásberendezés felújításával, cseréjével járó költség, ám később teljes egészében a bérlőnek kell vállalnia az ilyen kiadást. Ez utóbbira csupán akkor nem kerülhet sor, ha a bekövetkezett műszaki problémának a tulajdonos mulasztása, vagy elemi csapás az oka.

Jogos-e a parkolási díj?

A kecskeméti Kovács Géza amiatt kesereg, hogy csupán néhány percig áll gépkocsijával a parkolóhelyen — ez alatt szerzi be az olvasnivalót a legközelebbi bírlapárusnál —mégis fizetnie kell a díjat. A szintén e helyütt lakó Tukacsné beteg édesanyjának szállítja naponta az ebédet autójával, s mindig két forintjába kerül az étterem melletti — talán csak pillanatokig tartó — parkolás. Olvasóink mások nevében is tudakolják: jogos-e kasz- szírozni attól, aki rövidke ideig veszi igénybe a hivatalosan kijelölt parkolási területet?

Immáron harmadik éve, hogy a megyeszékhely legforgalmasabb részein — például a piacnál, a Szabadság és a Széchenyi téren, az Alföld, illetve a Do- mus Áruháznál — pénzért lehet parkolni. Ez az intézkedés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen a bevezetése óta csak addig foglalják él az autósok a különben is szűkös utcaszakaszokat, amennyi idő kell a bevásárlás lebonyolításához, az egyéb ügyeik elintézéséhez. Statisztikai adatok bizonyítják: tavaly több mint 350 ezer gépkocsivezetőt szolgáltak ki a piackezelőség e munkát végző dolgozói, s a járművek mintegy háromnegyede nem töltött fél óránál többet a parkolókban.

Mindezek ismeretében úgy véljük, helyes a tanácsi rendelkezés, mely a parkolás puszta tényéhez, s nem pedig a hely elfoglalásának minimum idejéhez köti, a- díjfizetést. Az általános kasszí- rozás következtében az a tulajdonos sem feledkezik meg a parkolóban hagyott gépjárművéről, akinek történetesén nem sietős a dolga.

Hol kell megállnia a távolsági busznak?

Roppant kellemetlen helyzetbe került nemrégen a városföldi Olajkár György, aki az E5-ös főút egyik buszmegállójában várta reggel fél 7 óra körül a Kecskemétig közlekedő menetrendszerinti járatot, amely ugyan jött is, de megállás nélkül tovább haladt. Olvasónk — zsebében a 640 forint értékű bérletjeggyel — csak késve és körülményesen jutott el aznap munkahelyére. Minthogy ez sajnos, nem egyedi eset, szeretne felvilágosítást kapni arról: voltaképpen hol kell feltétlenül megállnia a távolsági autóbusznak?

A történtekről beszéltünk a Volán 9-es számú Vállalat személyforgalmi osztályvezető-helyettesével, aki közölte: munkaköri mulasztást követett el érintett dolgozójuk, s a cselekményéért felelősségre vonják. (Ez utóbbira már'sor került. A szerk.) Az úgynevezett helyközi járatoknak meg' kell állniuk mindegyik feltételes megállóhelyen, ahol utas vár. Persze előfordul — főleg a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időben —, hogy a kocsin foglaltak nemcsak az ülő-, de az engedélyezett állóhelyek is. s bár ez a zsúfoltság már nem teszi lehetővé az újabb felszállást, mégis kötelessége megállnia a sofőrnek, akinek ilyenkor közölnie kell e tényt, majd azt is, hogy miikor érkezik a következő busz, amelyet igényibe vehet az utazni szándékozó.

Megjegyezzük, hogy az előírt tényközlés> bizonyára megfelel az udvariasság szempontjából, mégis az a gyanúnk: ezzel a szolgáltatói gesztussal nem sokat tud kezdeni az a bérlettel rendelkező, akinek meghatározott' időre kell beérkeznie munkahelyére. A szóvá tetthez hasonló esetnek talán úgy lehetne garantáltan elejét venni, ha a szállítási „kapacitásit” a rendszeresen munkába járók és a várható egyéb utasszámhoz poontosabban igazítanák a Volán, illetékesei.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 20-111.