Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

1983. június 29. • PETŐFI NÉPE • 5 ARC Nemcsak szeretik, dolgoznak is érte Jánoshalma nevének halla­tán a megyében élőnek — korosztálytól és érdeklődéstől függően — valószínűleg miás és más jut az eszébe. Az idő­sebbek feltehetően megemlí­tik, hogy a 40-es években a rádió rendszeresen közölte — igazodásul — a jánoshalmi gyümölcspiac árait, a fiata­labbak számon tartják sport­életét, s tudják: innen indult a hírnév felié dr. Fenyvesi Máté, hatvanszoros válogatott labdarúgó. A mezőgazdaság­ban járatosabbaik esetleg az ország első tsz-iközi vállalko­zását asszociálják nagyközsé­günkkel, a nagybani építtetők közül pedig szerte a megyé­ben sokan emlegetik így, vlagy úgy a Bácska Ipari Szövetke­zet munkáját. Sok-e vagy kevés az, amit rólunk tudnak tágabfo környe­zetünkben. ki tudná megmon­dani? Ha úgy vesszük, azonos tár­sadalmi, politikai, gazdasági körülmények között, a start, helyzet különbségeit' figyelem­be véve, sok település járta be eredményesen azt az utat, amit Jánoshalma — tényező­jeként és részeseként az or­szág, a megye fejlődésének. Ebből következik: bárhol ír­janak és beszéljenek általá­ban gazdasági, kulturális és egyéb eredményekről, társa­dalmi felemelkedésről, egyút­tal a jánoshaimiak törekvé­seiről is írnak és beszélnek. Mint nem bennszülött, de miagát jánoshalminak valló — ezért nyilván kissé elfogult — ember, én a jánoshalmiaifcnak sóik jó tulajdonságát ismerem el jellemzőnek (a hibáikról, melyek szintén jellemzőek, most hallgatok). Első helyen említeném az átlagosnál na­gyobb szorgalmat, munkasze­retetei. A most élők ősei vi­rágzó gazdaságot, ország-vi­lág előtt elismert szőlő-gyü­mölcskultúrát teremtettek a futóhomokon és a mocsarak helyén, a maiak miunkája nyo­mán pedig azelőtt el sem kép­zelhető színvonalú mezőgaz­daság és több ezer családinak létbiztonságot nyújtó más ága­zatok jöttek létre. Bizonyíték: a 10 legnagyobb gazdálkodó egység közül 8 nyérte el eddig, egyszer vagy többször, a ki­váló címet. Jellemző a lokálpatriotiz­mus. Ami különös, benne: az átlagosnál nagyobb igényes­ség. és áldozatkészség nyilvá­nul meg, és nem jár együtt semmiféle befeléfordulással. Az igényességnek tudjuk be, és nagy örömünkre szolgál, hogy népességmegtartó ké­pességünkről és ezzel kapcso­latos feladatainkról közel 400 lakói fejtette ki véleményét — környezete nevében is. Me­rész, de konkrét célok kitűzé­sére ösztönözve a testületeket, egyben biztosítva a támoga­tást is. Ebben a támogatásban — az eddigi tapasztalatok alapján — biztosak is lehe­tünk. Mert a most folyamat­ban levő legfontosabb közös­ségi beruházásokra (szenny­vízcsatorna-hálózat és tisztí­tómű, gázellátás) 23 millió fo­rint önkéntes pénzbeni hoz­zájárulás jött össze. Vagy megemlíthető: eddig nyolc ut­ca lakosai fogtak össze és la­kásonként 10 ezer forint hoz­zájárulást vállaltak — utcá­juk szilárd burkolattal való ellátására. Ha mindehhez még hozzá­vesszük a kulturális és sport­élet évi 1,5 millió forintos tár­sadalmi támogatását, az éven­te 20 millió forint feletti ön­kéntes munkavégzést, akkor azt hiszem, a jánoshalmi lo­kálpatriotizmussal kapcsola­tos állítások igazoltnak vehe­tők. Jánoshalma nyitott község a világ felé. Befogadja a tudo­mány, az emberi kultúra ér­tékeit, bár néha kissé megfe­ledkezik saját örökölt érté­kelnek őrzéséről. A tudomá­nyos kutatások hasznosítását az elért gazdasági eredmények bizonyítják. A képzőművészet szeretetét pedig az a sok ezer látogató, aki az elmúlt 3 évben megnézte nálunk egyebek között Kiss István, Pálfy Gusztáv, Kurucz D. Ist­ván kiállításait. Köztéri szob­rot készítettek a község szá­mára olyan hírneves alkotók, mint Kiss István, Kő Pál és Meloccó Miklós. A település befogadja és megtartja az idegemből jöttét, aki segíti felemelkedését Pél­dául a tíz legnagyobb gazda­sági egység elsőszámú veze­tője közül hatan nem jános- halmíak de közülük hárman több mint húsz esztendje, ket­ten pedig évtizede köztiszte­letnek örvendő polgárai a köz­ségnek, példás összefogásban dolgoznak az itt születettek­kel. Ugyaniakkor olyan volt jánoshaimiak szolgálták és szolgálják hazánk szellemi életét, mint Miskolczi Ferenc, Kelle János festőművészek, Miskolczi László Kossuth-dí- jas építész, dr. Lakó György akadémikus és dr. Ádám An­tal egyetemi tanár. Mielőtt bárki, máshol élő — szőkébb hazáját ugyancsak szerető ember — valamiféle kivagyiságot vélne az eddi­giekben felfedezni, szeretném kijelenteni: a jánoshaimiak nem különbnek tartják magu­kat a többi embernél, csak másnak. Szeretik lakóhelyű­iket, tesznek érte, és jogosan büszkék fejlődésére. Azt hi­szem. az ilyesfajta magatartás mindenütt tiszteletre méltó. Dr. Hónig Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára A köz művelődését szolgálva Körültekintő előkészületek, pontos szervezés: ez a „recept” a felnőttek és a fiatalok érdeklő­désének felszítására. Ha csak azt vesszük, hogy a művelődési ház­ban megrendezett hét kiállítást — képzőművészeti, kisgép stb., — hatezernél többen tekintették meg, nyilvánvaló a siker. A szín­házlátogatás „eredményei” sem halványabbak: másfélezren ju­tottak el a nagyközségből az elő­adásokra. Ehhez természetesen hozzájárultak a gazdaságok is, hi­szen 6—8 alkalommal — ingyen — kölcsönadták autóbuszukat. A látványos, nagy rendezvé­nyek mellett a csöndes alkotó­munkának is otthont adunk, 'ki­lenc különféle csoport rripködik a házban. Az intézmény területi feladato­kat is ellát. Műsorszolgáltatá­sunk, fél évi teljesítménye: 30 eseményt szerveztünk meg és bo­nyolítottunk le a környező tele­püléseken, elsősorban Borotán, Rémen és Kunfehértón. örö­münkre szolgál, hogy a legtöbb esetben telt házat vonzanak a rendezvények. Azt is jelentősnek tartjuk, hogy évente kétszáznál több is­meretterjesztő előadást szerve­zünk a nagyközségben. Harminc előadónk rendszeresen végzi e fe­lelősségteljes munkát. Agócs János Átmeneti talajon megbízható gazdálkodás Jánoshalma termőhelyi adottságai közepesnek mondhatók: a Homokhátság és a jó minőségű bács­kai földek találkozásán átmeneti talajtípusok ala­kultak ki. A futóhomokon erdő- és legelőgazdál­kodás folyik, a jobb barna homokon szőlőt és gyü­mölcsöt, niíg a vályogtalajokon búzát kukoricát és takarmánynövényt termesztenek. A gyengébb minőségű legelőkön juhokat tarta­nak, a jó takarmány termő területeken szarvasmar­hát. A gabonatermesztés az abrakigényes baromfi, és sertésnevelést teszi lehetővé. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a tsz-közi vállalatban a szakosodott termelés kedvezően alakult ki, meg­közelítőleg azonos közgazdasági, termőhelyi adott­ságok mellett, optimális nagyságrendű üzemekben. A tsz-ek élni tudtak, a termelési rendszerék által nyújtott lehetőségekkel: viszonylag magas színvo­nalú növénytermelést és állattenyésztést valósítot­tak meg. A fejlődés a nehezedő gazdálkodási fel­tételek mellett is dinamikus volt az elmúlt években, nemcsak a már említett két ágazatban, hanem a mezőgazdasági termékek helyi — s túlnyomórész saját szükségletet kielégítő — feldolgozásában is. A Petőfi Tsz azonban ezen felül a község háztáji és kisegítő gazdaságainak is elegendő takarmányt gyárt, s a szomszédos tsz-eknek is szállít tápot, a Jókai Termelőszövetkezet tejfeldolgozó üzeme pe­dig a környék tejellátását vállalta magára. A növénytermelés és az állattenyésztés mutatói a még meglevő tartalékok ellenére is biztosítják a termőhelyi adottságok hatékony kihasználását. Bi­zonyítja ezt a Petőfi Tsz hektáronként 10 tonna feletti kukoricatermése, a Haladás Tsz tejtermelé­se, a Petőfi Tsz-ben az egy tagta jutó baromfihús­V A tsz-közi vállalat kékfrankos-ültetvénye. mennyiség, s a közös vállalat sertéshús-termelése. A kertészetet segíti a ZÖLDÉRT Vállalat helyi kirendeltsége, s hozzájárult ahhoz, hogy a háztá­jiban magas színvonalú zöldségtermelés fejlődjön ki, akkor, amikor a nagyüzemekben a kézi mun­ka igényessége miatt ez az ágazat szinte teljesen visszaszorult. Az erdészet a fafeldolgozó üzemével szintén a termőhelyi adottságok jobb kihasználá­sát teszi lehetővé. Bátyai József, a Petőfi Tsz elnöke Egy kórus — sok siker Jánoshalma közművelődésé­nek üde színfoltja az énekkar, mely pár hete ünnepelte fenn­állásának 75. évfordulóját. A sok sikert aratott, de sok vihart is megélt kórus a felszabadulás után újra talpra állt. Dalosainak sorában a nagyközségnek szinte minden rétege képviselte miagát. Különösen az utóbbi tizenhárom év alatt arattak sok sikert, Ger. hát László tanár, kitűnő karna­gyuk irányításával. Volt rádió-, tv-felvételük, nívó­díjat kaptak Szolnokon a Ván­dor-fesztiválon, a MÉSZÖV kü* löndíját érdemelték ki Tamási­ban, Kecskemét város különdí- jáf á'sf ” ’mégsá^ftfiféü!'n rrtvúféeúHii hangversenyt adtak Budapesten, és sorolhatnánk tovább. De egyetlen megmozdulás, társadal­mi ünnep sem volt meg nélkü­lük a nagyközségben. Sokszor kaptak meghívást vidéki szerep­lésire is. Sikereiknek alapja a fáradha­tatlan munka. A jánoshaimiak büszkék kórusukra, a szép sze­replésekre. De megjegyezzük azt is, hogy az eddigieknél több tö­rődést és támogatást érdemelné, nek... Országosan jó hírű iskola A mezőgazdasági nagyüzemek­ben a technikai és technológiai fejlődés, a termelési szakosodás következtében egyre nagyobb Igény jelentkezik a nagy értékű gépek és berendezések szakszerű üzemeltetésében jártas szakem­berek iránt. A termelés minősé­gének eredményessége elsősorban a gépeket kezelők rátermettségén és szakmai tudásán múlik. E ko­moly feladatra készít fel Bács- Kiskun megye egyetlen mezőgaz­dasági gépészképző iskolája, a já­noshalmi Mezőgazdasági Szak­munkásképző és Munkástovább­képző Intézet, ahol évenként 70 fiatal növénytermesztő gépész szerez szakmunkásbizonyítványt. A nagyközség központjában levő intézet felszereltsége korsze­rű, a tanügyi épület új. Nagy tu­dású nevelőgárda, mérnök-taná­rok, és műszaki oktatók tanítják a növendékeket. A szakmai okta­táshoz modern, több millió forint értékű mezőgazdasági erő-, és munkagép áll a rendelkezésükre, valamint egy 20 hektáros tan­üzem, korszerű műhelyekkel. Az iskola kollégiumában la­kást és étkezést kapnak a ta­nulók, de gondoskodnak a fiata­lok szabad idejének kulturált fel- használásáról, megfelelő szórako­zásáról is. (9 Audio-vizuális eszközök segí­tik a szakemberképzést. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzésének ideje 3 év. Emel­lett igen jelentős a felnőttokta­tás, a munkás-továbbképzés is. Az iskola már sok jól képzett me­zőgazdasági gépész szakembert nevelt a nagyüzemeknek, nem­csak Bács-Kiskun, de több más megye mezőgazdasága részére is. h. J. Ipar a községben Jánbshalma ipari üzemeiben tavaly 1438 dolgozó 370 millió forint termelési értéket állított elő. A legizmosabb a szövetkezeti ipar. A Bácska ÉPISZ nevét szé­les körben ismerik Bajától Kecs­kemétig, sőt exportja révén kül­földön is. Nyolcszá^an találnak munkát a különböző részlegek­nél. Az építőágazat lakások .ki. vitelezésére és magasépítésre vál­lalkozik. A textilesek sportruhá­zatot és női felsőruhákat, vála- mint ágyneműt készítenek. Ez utóbbiak egy részét tőkés ex­portra viszik. Az asztalosok nyí­lászárókat, a bőrdíszművesek uta­zó- és divatt ás kákát gyár tanaik. A szövetkezetnék van elektro­technikai és vasipari részlege, utóbbi gépalkatrészeket készít NDK exportra, belföldi megren­delőknek pedig izotóp-laborató­riumi berendezéseket, színesfém- öntvényeiket, szivattyúkat. A KEFAG faipari üzeme a he­lyi és a környékbeli erdészet 'ál­tal kitermelt faanyagot dolgozza fel. Fő terméke a MÁV—EUR csererakodólap, ezen kívül gyü- miölcsrekeszeket és szőlőtámok- hoz elemeket is gyártanak. önelszámolási rendszerben dolgozik a HÓDIKÖT jánoshalmi üzemegysége. A 136 dolgozó az elmúlt évet 8 millió forintos nye­reséggel zárta, termékeik eljut­nak Franciaországba, Ausztriá­ba, a tengeren túlra az USA-ba, s kapnak megrendeléseket a Szovjetunióból is. A nagyközség 600 adagos diák- élelmezési konyháját és éttermét a helyi költségvetési üzem épí­ti. Ugyancsak' ők vállalták a 0 A TAURUS megrendelésére koromtartó konténereket készít a szövetkezet vasipari részlege. vas-műszaki bolt kialakítását, és a szolgáltatóház, valamint a 12 célcsoportos lakás felépítését. Jánoshalmán nagy szerepe van a kisiparosok és kiskereskedőik tevékenységének. Építkezésen dolgozik 45 kőműves és ács, á szolgáltatásban 35 szakember, míg 65’ a többi szakmát képvi­seli! Mit mutatnék meg az idelátogatónak? Ha vonattal érkezne, akkor az állomás közelébe érve a Nagy- malom akaratlanul is a szemébe ötlene. Középkori olasz várkas­télyokat idéző, 1907-ben épített ’díszes tömbje, magas tornya esz­tétikailag is megragadó látvány. (De csak távolról nézve, mert már 40 éve nem tatarozták.) A mellé épített nyolc új gabona- siló-óriással együtt most akár községünk címere lehetne. Egy­szerre jelképezve a mezőgazda­ságot és az ipart, a múltat és a jelent. A legtöbb turista azonban autóval jár, így a tanácsháza előtt kell fogadni, és elkezdeni a köz­ség bemutatását. Múlt és jelen Az egykori, félig kockaköves, félig 'futóhomokos piactér helyén nagyszerű park kínálja sétára piros salakos, árnyas útjait,’ és pihenésre színes padjait. Érde­mes engedni a csábításnak: a zöld sokféle árnyalata, a virágok­nak gazdag színskálája, a nyíló hársfa és jázmin rózsával kevert illata pihenteti, jókedvre hangol­ja a távolról jövő idegeneket, a nézelődni vágyó nyugdíjasokat, a félrehúzódni kívánó ifjabb sze. relmeseket. A park' friss színfoltját emlék­művek teszik változatosabbá: a Tanácsköztársaság mártírjainak nevét örökíti meg egy szerény obeliszk és egy betonkoronggal Lezárt fatörzs. A „Három tavasz­ról” csobog a három bronzcsákó alatt Kiss István emlékkútja. (Persze, csak ünnepnapokon.) Itt mereng ,a hajdani dicső harcokról községünk egykori földesurának, a törökverő Hunyadi Jánosnak kőbe vésett mellszobra (Kő Pál alkotása). A park szélén őrzi a régi pestisjárványok emlékét az 1877-iben készült Szentháromság- 'szoborcsoport, s a templom mö­gött álldogál boltívei alatt egy 9 Nagymalom és tároló. kopottas Szent János is. Tartó­san' leköti figyelmünket és ér­zéseinket Sidló Ferencnek két korinthosi oszloppal felnyúló há­borús emlékműve, rajta a két világháború 650 halottjának már alig kiibetűzhetö, szomorú név­sorával. És persze érdemes megnézni az 1909-ben kétszeresére bővített barokk stílusú templomot is, amely a kalocsai egyházmegye második legnagyobb temploma, s belseje nemcsak hús csendjét, hanem a több mint kétszáz éves Barokk szószéket és a híres egy­házi festőnek: Szoldátits Ferenc­nek Szent Annát ábrázoló szép oltárképét is megtekintésre kí­nálja. A templom főbejárata előtt bé­késen megfér egymás mellett a ’ felszabadító szovjet katonák mű. kő-obeliszkje, és a mohácsi csata 300 éves évfordulóján felállított empire stílusú, kovácsoltvas-fe­szület. (Nagyon ráférne már egy kis felújítás.) Egy kis botanika A nagy területű parkót a köz­ség néhány közcélokat szolgáló épülete keríti: a művelődési ház, melynek falán emléktábla őrzi a kommunista part helyi szerveze­te megalakulásának dátumát, az általános iskola, a mezőgazdasági szakiskola, a régi plébánia eme­letes épülete, valamint a 100 éves tanácsháza, és a modern, egészen új gyógyszertár. A szakiskola déli falánál nyit­ja lila virágait egy csodás alakú szubtrópusi fátyolakác. 'Kár, hogy császárfa társait ma már nem tudnám megmutatni. (Szintién szubtrópusi ritkaságok voltak.) A szakiskola mögött csatlakozó Szabad Május tér egykori liba- legelője a művelődés céljait szol­gáló intézményekkel népesült be. Egymásutáni látványosságok a gimnázium, a sportcsarnok, az­tán két óvoda és most készül a gyermekeik számára egy diák­konyha, ebédlővel. Ezek a jelen­tékeny és tetszetős épületek jel­zik, hogy községünk művelődése igen figyelemre méltó: több mint kétezer fiatal jár az óvodába és az iskolákba (közülük ‘ezerhá­romszáz általános iskolás), az óvónők és a nevelők száma meg­haladja a százhatvan főt. A parkból nyílik és vezet fel­felé a Kálvária utaa. Végét — mint felmagasodó mementó-fcu- lissza — a temető 120 éves neo- roxnán kápolnája zárja le. E a sétánk azonban még nem oda. vezet, inkább bekanyaro­dunk jobbra a híres Afrika-kuta- tórál elnevezett Magyar László utcába. Kétoldalt emeletes há­zak, virágok, fák sorakoznak. Az utca a hatvanas években épült, községünk . első emeletes házai ezek, a belterület megújulása felé vezető első lépcső! Persze azóta impozánsaibb, többszintes és modernebb házak is épültek már (Rákóczi utca). Sőt, a köz­ség szélén, a zártkertbe vezető utcákban, dűlőkben egyre-más- ra szaporodnak az emeletes csa­ládi házak is. Néprajzi érdekességek Ha volna még idő, akkor vé­gigvezetném az idegent a Kos­suth utcán, hiszen szüksége le­het az étterem konyhájára, a messze földön is helytálló ABC- áruházunk csillogó és bő válasz­tékára is. Aztán megmutatnám neki — éppen, ebbe az utcába tö­mörítve — községünk lakóépü­let-történetét: kezdve a kétaibla- kos szegény paraszti házacskák­nál, a gazdag, utcafrontos sze­cesszión és parasztbarakkon át egészen a lassan, divatját múló sátortetős épületekig és a leg­újabb stílust jelentő, áttört oromfalas, padlásszobás, erké- lyes családi házakig. S az utca végéin még más néznivaló is akadna: des?kaoromzatok ke­resztény és pogány szimbólu­mokkal ékesítve (nap, hold, csil­lagok, kereszt). De hát futásnak lódult vilá­gunkban kinek van minderre ide­je? Inkább egy gyors búcsú a könyvtár sarkán: Viszontlátásra újra Jánoshalmán. K. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom