Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

1983. június 19. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 A gazdaságok összefogásával a tervek teljesíthetők Beszélgetés dr. Matos Lászlóval, Bárhol az országban, ha megyénkről szó esik, az első kérdések egyike: mi újság a mezőgazdaságban? Nem véletlen, hogy Bács- Kiskun megye neve az agrártermeléssel for­rott össze, hiszen jelentősége a gabonater­mesztésben épp olyan kiemelkedő, mint az állattenyésztésben vagy a szőlő- és gyü­megyei tanács elnökhelyettesével mölcstermelésben. E hét végén a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság is meg­tárgyalta az élelmiszertermelés eddigi ala­kulását, a soron lévő feladatokat. A tanács­kozás után dr. Matos Lászlót, a megyei ta­nács elnökhelyettesét kértük, hogy részle­teiben is ismertesse a jelenlegi helyzetet. — Minden idők legkoráb­bi aratása kezdődött a me­gyében. Az előző évekhez képest most nagyobb aggo­dalommal figyeljük a beta­karítást, no meg az időjá­rást is. Remény van még a jó mezőgazdasági évre? —i Még semmi sem dőlt el. Az idei év lehet még .nagyon jó is. Természetesen nem úgy, ihogy a csodára várunk, hanem a jelen­legi .helyzethez — gondolok az időjárásra éppúgy, mint az érté­kesítésre — alkalmazkodó, fele­lősségteljes cselekedetekre, erő­feszítésekre kerül sor. A kedve­zőtlen időjárás kárt okozott. Kü­lönösen a Homokhátságon csök­kentette az aszály a kalászosok termését. Nem mondhatom, hogy a szükséges gyorsasággal kezdő­dött a már érett gabonák beta­karítása, a mostani eső a vágásra való gabonának nem tett jót. Ha az idő megengedi, haladéktalanul folytatni kell az aratást. A gaz­daságok összefogása, egymás köl­csönös segítése géppel, eszközzel a jelenlegi körülmények között az egyik legfontosabb teendő, mert ez a .feltétele annak, hogy gyor­san, szervezetten, a lehető legki­sebb veszteséggel jusson magtár­ba az idei termés. ' — Van elegendő gép, pótalkatrész? — Az utóbbi évek legnagyobb készletével rendelkezik a kecske­méti AGROKER Vállalat. Alkat­részekből szűkült a hiánycikkek száma. Ami nem érkezett meg a külföldi gépgyártóktól,, azt itt­hon próbálják elkészíteni az ipa­ri. mezőgazdasági üzemek. A ba­jai termelési rendszer, és a for­galmazók is s gyártatnak alkatré­szeket., JEgyébkéntra megyében ki- lenészáz kombájn, másfélezer te­hergépkocsi áll készenlétben, ami azt jelenti, hogy három héten belül — folyamatos munkára gondolok — befejezhető az aratás. Ha szárítást igényel a termény, s erre a megyében megvan a szük­séges, óránként 1200 tonna gabo­na szárítására alkalmas kapaci­tás. Az átvétel szervezett, a gabo­naforgalmi vállalat több mint száz helyen — munkaszüneti na­pokon is — átveszi a terményt. — Milyenek a terméski-, látások? — A tavalyinál kevesebbre szá­mítunk, ami nem .azt jelenti, hogy az egy-egy hektáron nyerhető összes termésmennyiségnek is kevesebbnek kell lenni. Ugyanis, ha a korai aratás után a tarló- és másodvetési lehetőségeket ki­használják az üzemek, mennyi­ségben és értékben is meghalad­hatják a múlt évit. Sőt, még ar­ra is van lehetőiség, hogy másod­vetésben a rövid tenyészidejű ku­korica teljes értékű termést ad­jon. Másrészt a fővetésű kukori­ca, napraforgó, cukorrépa, vala­mint a zöldségfélék és egyéb nö­vények elérhetik még a tavalyi hozamokat. Az idén minden le­hetőséget kihasználtak a gazda­ságok, hogy a korábbi években parlagon hagyott területeket is műveljék. Mindez azt jelentheti, hogy az összes termés elérheti a tervek szerinti mennyiséget a megyében. — A szőlő- és gyümölcs- ültetvényeknek kedvezett az idei időjárás. Az árualap megfelelőnek ígérkezik. — Az értékesítési kilátások viszont egyáltalán nem biztatóak. Ezt elsősorban az exportra ér­tem. Éppen ezért nagy felelősség hárul a feldolgozókra, az élelmi- szeripari vállalatokra, a iZÖL- DÉRT-re, a fogyasztáísi szövetke­zetekre, az áru felvásárlásában és a piaci lehetőségek felkutatásá­ban. Ebben az esztendőben is ki­derült, hogy a konzervipari ké­szítményeknek, a feldolgozott ter­mékeknek van piaca nemcsak .bel­földön, hanem a szocialista orszá­gokban, és ebből tőkés exportra ás van lehetőség. Nem hanyagol­ható el a minőség, a jobb iránti jgény mindenütt előtérbe .kerül. Legfontosabb tehát, hogy amit megtermeltünk, az .piacra kerül­jön frissen, vagy feldolgozva. Er­re több üzem, a Hosszú'hegyi, a Kecskemét—Szikrai Állami Gaz­daság, a Középmagyarországi Pincegazdaság, a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz és mások is erő­feszítéseket tettek az elmúlt esz­tendőben. Ezt a folyamatot bőví­teni, szélesíteni kell, új bázisokat kialakítva. Hadd szóljak egy ked- - vezőtilen jelenségről is. A megyé­ben néhány .település lakóinak, mezőgazdasági üzemének, taná­csának felelőtlensége súlyos ká­rokat okozhat, ha a többszöri felhívás ellenére sem végzik el az amerikai szövőlepke elleni véde­kezést. Ugyanis ahol élő szövő­lepkét találnak a megyei növény­védő állomás szakemberei, nö­vényegészségügyi zárlatot rendel­nek el, ami azt jelenti, hogy be­tiltják a gyümölcs- és zöldség- forgalmazást, sőt nagyobb terü­leteket kizárnak az exportból is. Rendkívül szigorú intézkedések­re számíthatnak azok, akik nem hajtják végre a permetezéseket, akár háztáji, vagy kistermelők, kerttulajdonosok, nagyüzemek vagy közterületek fenntartói. — Nemrég kedvező hirt ' hallottunk: állami támoga­tás vehető igénybe a pin­cetér bővítéséhez. Segít ez a megyében a bortárolási gondokon? — Aligha. Ugyanis a korábbi értelmezéssel ellentétben ez csak a most kezdődő építkezésekre vo­natkozik. Legalább két hónapot késett ez a kedvezmény, mert akik most kezdenek tárolót épí­teni, a szüret idejére nemigen tudják befejezni a munkát. Mind­ez azt jelenti, hogy az egyébként is magas borkészletek miatt az új bor tárolása lesz ősszer a me­gyében az egyik legnagyobb meg­oldásra váró feladat. Főként, ha addig neim történik egyéb intéz­kedés, gondolok itt a gyengébb minőségű borok lefűzésére, a szeszgyártásra. Amire azonban csak úgy vállalkoznak az üzemek, ha ennek adóztatási rendszerében módosítás történik. Ez más szem­pontból is hasznos: itthon elő le­hetne állítani annak a szeszmeny- nyiségmek a nagyobb részét, ame­lyet jelenleg importálunk. — Nemcsak üzemi, ha­nem népgazdasági érdek is, hogy minél olcsóbban ter­meljék a gazdaságok a bel­földi ellátásban és export­ban nélkülözhetetlen élel­miszert. Az ilyen irányú törekvéseket a megyében megfelelőnek tartja? — A takarékosság, a költség- csökkentés elengedhetetlen felté­tele e gazdasági év sikerének. Az üzemek .törekednek erre, bár nem mindenütt használják ki tel­jes mértékben a lehetőségeket. Van javítanivaló az üzemanyag- felhasználás, -kezelés körülmé­nyeiben, a munkaszervezésben, a betakarítási veszteségek csökken­tésében. Sohasem volt még any- nyira szükség arra, mint most, hogy a praktikus újításokat szé­lesebb körben alkalmazzák. Pél­daként említhetem a hercegszán­tói termelőszövetkezetet, ahol a borsóbetakarítást már három éve a legkisebb veszteséggel vég­zik, egy ötletes újítás jóvoltából. Sajnos, még nem terjedt el. De sorolhatnék még számtalan pél­dát. Mindenképpen feladata a mezőgazdasági üzemeknek a szi­gorú költséggazdálkodás, a ki­adások, a vásárlások mérséklése és csökkentése. — Kérem, hogy befejezé­sül a megye állattenyészté­séről, az állatállomány ala­kulásáról is szóljon. — Az exportlehetőségek erőtel­jes hatással vannak az állatállo­mány alakulására. A baromfipiac továbbra is ingadozik, ami nem kedvező. Ismét nőtt a sertésállo­mány, s napról napra jobban érezzük, hogy kevés és kicsi a fel­dolgozókapacitás a megyében. Az utóbbi hetekben ezért is voltak zökkenők az átvételekkel.' A szarvasmarha-állomány csökkent, ■ugyanis jövedelmezősége még" mindig nem megfelelő. A jelentős megyei állatállománynak van ele­gendő takarmánya, nemcsak a múlt évi jó termés eredménye­ként, hanem azért is, mert az üzemek többsége külön is gondot fordít a tömegtakarmány-terme- lésre. A következő hónapokban is szükség van minden lehetőség megragadására, egyebek között a rétek, legelők, árterek, áz utak menti árkok fűtermésének be­gyűjtésiére, a melléktermékek betakarítására és hasznosítására^ hogy az állatállomány takarmá­nyozása továbbra is jó színvona­lon maradjon. K. A.—Cs. I. Ötven százalékkal több mirelitáru (Folytatás az 1. oldalról.) masinák nem tudnak alkalmaz­kodni. Megfelelő eszközöket tőkés importból lehetne . beszerezni. Jó lenne, ha a jövő évi termés be­takarításához ilyeneket is meg tudnának venni a gazdaságok, tekintettel arra, hogy a legkelen­dőbb tőkés exportcikkek egyiké­ről van szó. A termelői kedv megőrzése érdekében szükséges a gépi föltételek javítása. Nehézséget okoz a hűtőipari gyárnak, hogy a nemzetközi piac „csendessége” miatt a külföldi vevők késve szállíttatják ki a le­kötött árut, s ez tetézi a raktáro­zási gondokat. A hazaj hűtőipar mélyhőmérsékletű .tárolókapaci­tását — tekintettel arra, hogy a húsipar exportszállításainak üte­me sem egyenletes — a jelentős bajai bővítés után is 15—20 ezer tonnával növelni kellene, mert még mindig rászorul külföldi „hi­deg raktárak” igénybevételére, aminek dollárkifizetési vonzata van. A zöldborsón kívül ezekben a napokban meggyből készítenek •mirelitárut a Hűtőipari Vállalat bajai gyárában, ahol a jelzett gondok miatt a második félévben nagy erőfeszítésekre lesz szükség a koncentráltan jelentkező ex­portfeladatok megoldásához. Egyébként az idén az előző évek átlagához képest 50 százalékkal bővíti termelését az üzem, jövőre pedig .még ennél is nagyobb ütemben. Korábban az összter­mék 45 százalékát adták el nyu­gati vevőiknek, 1983-ban ez az arány 50, jövőre pedig 60 száza­lékra változik. A borsószezonf követően zöld­babból állítanak elő 1600 tonna mirelitet Csemegekukoricából 1500, paradicsompaprikából 700. karalábéból 500 tonna fagyasztott élelmiszert készítenek. A gyü­mölcsfeldolgozás a meggyel kez­dődött, amiből 600 tonnát tartó­sítanak. A később érő szilva és az alma szintén fontos nyersanyaga a bajai hűtőipari gyárnak. A tavaly sikeresen befejezett beruházással üzembe helyezett gépek, berendezések eddig jól működtek. A. T. S. (Méhesi Éva képriportja) 0 64 soros ACCORD pneuma­tikus vetőgép. 0 A Petőfi-szigeten az út­törőházban látványos termék- bemutatót rendeztek, amelyen kitűnő készítményeivel szere­pelt a Baja és Vidéke Sütő­ipari Vállalat. 0 Százötvenhét fajta búzát termeszt a BKR a mikro- és egyhektáros kísérleti parcellákon, amelyet mindkét napon megnéztek a szakembe­rek. 0 A tőkés országokból nyolc kiállító érkezett, közöttük az NSZK-beli HESSEL cég, amely kombájnmonitorokat, vetést é9 permetezést el­lenőrző elektronikus készülékeket mutatott be. 0 Egy újdonság: a tárcsás barázdabehúzó, amely most van szabadalmazás előtt. SEGÍTŐKET VÁRNAK Kísértetkastélyból gyermekparadicsom A megye úttörőelnöke, Szabó Sándor az elmúlt napokban egy je­lentős okiratot vehetett át: a hartai Lenin Termelőszövetkezet a tu­lajdonában levő járáspusztai Bauer-kastélyról lemondott a megyé­ben élő úttörők javára. — Ajándékot kapott tehát a megye hatvanötezer gyermeke, egy gyönyörű környezetben levő, század eleji épületet! Milyen ter­0 A romantikus torony tetőszer­kezetén átfúj a szél, becsurog az eső .., (Pásztor Zoltán felvétele) veik vannak ezzel kapcsolatban? — kérdezem az úttörőelnököt. — Gyermekparadicsomot aka­runk itt létesíteni! De amíg el­készül, bizony sok lesz a felada­tunk ... Az épület rossz állapot­ban van, ismeretlenek rongálták, elhordták az ajtókat, ablakokat, lépcsőket, korlátokat, mindent, ami mozdítható volt. Szerencsére a falak megmaradtak. Látszik, hogy hajdani tulajdonosa, az olim­piai bajnok Bauer Rudolf — 1900. Párizs, diszkoszvetés — gonddal építette, választotta ki a pihenés­re szánt otthon helyét, hiszen két kilométeres körzetben még most sincs épület! És az 1913-ban el­készült emeletes házhoz jókora park is tartozik. — Mi lesz most a soron követ­kező feladatuk? — Segítőket keresünk az ál­lagmegóváshoz. Számba vesszük mindazokat a forrásokat,- ahon­nan összegyűjthetjük a felújítás megkezdésére elegendő pénzt, fia­tal építészekkel megpróbáljuk felkutatni az épület eredeti terv­dokumentációját, hogy könnyeb­ben megkezdhessük a helyreállí­tást, illetve az átalakítást. Azután tervezzük, hogy iparitanuló-isko- lák, középiskolák, gyárak, üzemek KISZ-alapszervezeteitől, kisipa­rosoktól, építőbrigádoktól ké­rünk segítséget különböző szak­ipari és segédmunkák elvégzésé­hez. — Mennyi idő alatt szeretné­nek étkészülni a helyreállítással? — 1986 nyarán, tehát három esztendő múlva szeretnénk kaput nyitni. Ügy tervezzük, hagy száz gyermek részére alakítunk ki me­gyei szaktábort — ahol táncosok, zenészek, rajzosok, bábosok, szín­játszók stb. gyakorolhatnának —, és ifjúsági .turisztikai központot. Szeretnénk, ha nyaranta több csoportban állami gondozott fia­talok <As pihenhetnének Járás- . pusztán, a kastélyban. — Az úttörők bevonását is ter­vezik a munkába? — Igen. Szeptemberben arra fogjuk őket kérni, hogy minden kisdobos és úttörő két nagymé­retű tégla súlyának megfelelő, mintegy öt kilónyi papírt gyűjt­sön, adjon át a MÉH-nek, és a kapott pénzt erre a célra ajánlja fel. Reméljük, hogy megértéssel fogadják kérésünket! Távlati terveinkben pedig a nyolcadiko­sok kertészeti tevékenységére gondoltunk. — E nagyszerű feladat elvégzé­sére bizonyára lesznek vállalko­zók, hiszen a cél igazán dicsére­tes. De hol jelentkezhetnek azok, akik részt kémek a munkából? — Minden KISZ-alapszervezet titkára, és valamennyi úttörőcsa­pat vezetője fogadja a jelentke­zőket, és továbbítja hozzánk a felajánlást. Azt, hogy milyen munkát, mennyi ideig, hányán tudnak végezni. És pénzfelaján­lást is köszönettel fogadunk. S. K. • A (ép- ét Miköíbemuíató a Sugovlca-szálíó tetejéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom