Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-02 / 129. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1983. június 8. ] TUDOMÁNY • TECHNIKA [ MEGJELENT A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV bemutatkozik az új találmány Időmérés lézerrel Egy-két héten belül nagyszerű esemény tanúi lehetünk a kecskeméti uszodában. Elsőként a világon itt mérhetik lézerrel működő berendezéssel az úszóversenyek időeredményeit. Ezekben a napokban már az utolsó simításokat végzik a VBKM dolgozói, a kecskeméti Gépipari Automatizálási és Műszaki Főiskola tanárai — dr. Molnár Benedek és dr. Lovas Béla — találmányának beszerelésén. Téves eredményhirdetés Bizonyára érdekli olvasóinkat, hogyan szolgál békés célokat a sokak számára ma még titokzatos sugár, — a lézer. Ezzel kapcsolatban néhány dátumot érdemes felidézni. Róma 1960. A 100 méteres gyorsúszás olimpiai döntője. Az amerikai Larson fogadja a gratu. lációkat, s mégis az ausztrál De- wit került a bajnoki emelvény legfelső . fokára, azonos eredménnyel. Dr. Molnár Benedek betegen fekve nézte a sporteseményt, s akkor gondolt először arra, hogyan lehetne tévedések elkerülésére a legkisebb időeltérést is kimutató mérőberendezést készíteni. Három hónappal később, 1960 októberében elektromos, húsz évvel később — 1980. június 30-án — lézeres időmérő berendezést jegyeznek be Molnár—Lovas néven az Országos Találmányi Hivatalban. Az utóbbi GI—1051 számon kapott szabadalmi oltalmat, s ez kiterjed a Szovjetunióra, az NDK- ra, az NSZK-ra, az USA-ra, Svájcra, Franciaországra és Hollandiára is. A közvélemény először a Petőfi Népe 1981. február 8-i számából szerezhetett tudomást a nagyjelentőségű találmányról, majd a Műszaki Élet című MTESZ-lap 1982. január 8-án foglalkozott vele terjedelmesebb cikkben. Több mint két év telt el az első cikk megjelenése óta. Ezúttal azonban nem a találmány megvalósulását akadályozó huzavonával, hanem inkább azzal foglalkozunk, mivel lesz gazdagabb a kecskeméti uszoda. Az érzékeny panel A Molnár—Lovas-féle lézeres eredményhirdető berendezés eredetileg három fő egységből állt; beütőpanelből, időmérő órából és az elugrás pillanatát jelző startgúlából. A kecskeméti uszodába a startgúlát egyelőre nem építik be, az időmérő azonban enélküi is működik. Nézzük tehát, hogyan zajlik le a verseny, s miért jobb az új berendezés a réginél. Az úszómedencében a versenyző célbaérkezését a beütőpanel érzékeli. A lézersugárral működő panel azonban gyorsabban és érzékenyebben juttatja el a beütés jelét az időt mérő készülékbe, mint a jelenleg használatos elektromechanikus szerkezetek. Igen nagy a jelentősége a panel érzékenységének. Az úszónak ugyanis elektromechanikus pániéi esetén 2 kp-os erővel kell beütnie, míg a lézeresnél elegendő ennek töredéke. Ez azért fontos, mert az úszók jó részénél stresszhatást okoz verseny közben az a tudat, hogy vajon célbaérkezéskor kellő erővel tudja-e majd elérni a beütőpanelt. A panelban a beütésre a lézer0 A lézeres időmérő és eredményhirdető berendezés központi irányító készüléke a kecskeméti uszodában még a szerelés első időszakában. 'Mellette fehér ingben Nagy Tibor, a VBKM csoportvezetője és a feltaláló, dr. Molnár Benedek. (Pásztor Zoltán felvételei) 0 Az úszó megérinti a beütőpanelt, s a pályával szembeni falon máris megjelenik az eredmény és a helyezési szám. sugár megszakad, megállítja az időmérő berendezést, s a kijelzőtáblán ezred másodperc pontossággal mutatja meg az eredményt. A lézeres beütőpanel lehetővé teszi, hogy a közönség pályánként végigkövesse a versenyt a starttól a célig, s 100 méterenként a részidőket is megismerje. írásban is közli A lézeres időmérőt egy központi irányító (készülék működteti. A versenybíró elektromos jelére megszólaltatja az indítókürtöt, üzembe helyezi az időmérő berendezést. A versenyzők beérkezésénél nem csupán az időeredmény (narancssárga színben), hanem a helyezési szám is megjelenik (lila színben). A készülékbe beépített kis számítógép pedig azonnal írásban t adja ki valamennyi pálya részidejét, végeredményét, és a versenyzők helyezését. Egyáltalán nem elhanyagolható előnye a lézeres időmérő berendezésnek, hogy jóval kevesebbe, mintegy negyedannyiba kerül, minit az elektromos időmérő és eredményhirdető. Emellett az sem közömbös, hogy szinte minden része hazai anyagból, alkatrészből készül. Dr. Bodóczki László, a Bács-Kislkun megyei Űszószö- vetség elnöke mindehhez annyit tesz hozzá: A berendezés rendkívül megkönnyíti a rendezők és a versenybírák munkáját. A közönség részére izgalmasabbá teszi a versenyt, mert szinte másodperc- ré nyomon követheti alakulását. Az úszósport ezért sokat nyer a találmány bevezetésével, illetve alkalmazásával. N. O. Mágnes - tej kő ellen Amikor a tejet villamos pasz- tőrözőkben kezelik, az elektródon rendszerint oldhatatlan anyag, úgynevezett tejkő rakódik le. A víz mágneses kezelésével már sikerült a kazán kőképződést megelőzni, ezért fel lehetett tételezni, hogy a tejjel is hasonló eredményre juthatnak. A harkovi Élelmiszerkutató Intézet kutatói a tej mágneses kezelésére szolgáló készüléket szerkesztettek. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a kezelés a lerakódás meny- nyiségét 15—20 százalékkal csökkentette anélkül, hogy a tej ösz- szetételét lényegesen befolyásolná. Labdasebesség A futballkapus tapasztalatból tudja, milyen sebesen repül az erősen elrúgott labda, a fizikusok pedig meg is határozzák ezt a sebességet. Az erősen elrúgott futball-labda sebessége 88—90 kilométer óránként. Ennél sokkal gyorsabban repül a hokikorong: maximális sebessége eléri a 130 kilométert. A labdák közül a rekordot a golflabda tartja: ha gyakorlott kéz üti, sebessége megközelíti az óránkénti 370 kilométeres sebességet is. Ősszlávok tehénkultusza Lengyelországban a lausitzi kultúra egy 2700 éves temetőjét fedezték fel. Az eddig átvizsgált terepen több, mint száz embersírt találtak, de állátsírokat is — három tehén és két borjú csontvázával. A kövekkel szegélyezett állatsírok az embersírok között vannak, és égetett agyagedényeket is tartalmaznak. E felfedezés azért volt különösen meglepő, mert ez az első eset, hogy Lengyelországban bronzkori állatsírokra bukkantak. Á leletek arra engednek következtetni, hogy az ősszlávctk a tehénkulitusznak hódoltak. Fémek és a légúti rák A nehézfémek mérgező hatása közismert, és minthogy a cigarettában is kimutattak nehézfém-nyomokat, azonnal feltámadt a gyanú: játszanak-e ’’vala- milyen szerepet a nyomelemek, a légúti rák keletkezésében. Mindenekelőtt ' megállapították, hogy milyen nehézfémekről van szó. Nyolc, cigarettafajta vizsgálata igazolta, hogy , nyomokban kadmium, nikkel és ólom van a dohányban. E fémek közül — az állatkísérletek szerint — az ólom érelmeszesedést, a kadmium tüdőtágulást, a nikkel pedig tüdőrákot,okozhat. A cigarettában azonban olyan kevés van belőlük, hogy valószínűleg nem jelentenek veszélyt a dohányosoknak. Összeállította: Nagy Ottó Hazánk és a világ A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv, amely a ?zoc_ialista. a fejlett tőkés országok, valamint több fejlődő állam főbb adatait tartalmazza. Hazánk nemzeti jövedelmének adatait úgynevezett bruttó nemzeti termékre is átszámították, hogy összehasonlítsák a nem szocialista országokkal, ahol ezzel mérik a gazdasági fejlődést. Magyarország nemzetközi összehasonlításban a közepesnél jobb helyet foglal el. 1975—81 között a bruttó hazai termék növekménye 23 százalék volt, míg például a szomszédos Ausztriában 19 százalék, Belgiumban és Dániában ti 4, Franciaországban 19, a Német Szövetségi Köztársaságban 18, Kanadában és Ausztráliában 19 százalék. A ranglistán. Japán vezet, ahol a bruttó hazai termék értéke hat év alatt 32 százalékkal emelkedett. A beruházások növekménye Magyarországon hát év alatt hat százalék volt. a hasonló adottságú országokénál valamivel alacsonyabb, több azonban, mint például Dániában, Angliában, Finnországban, Spanyolországban vagy Svédországban. A fontosabb ágazatok közül az ipar az európai országokhoz hasonló arányban részesedett a beruházásokból, az építőipar valamivel kisebb mértékben, a mezőgazdásági beruházások aránya azonban meghaladja az európai országok átlagát. Lakásépítésre 1980-ban a beruházások 17,8 százalékát fordították hazánkban, ami átlagosnak mondható, a szóródás azonban igen ■nagy. Ez az arány Belgiumban például 31 százalék, Görögországban 34,4 százalék, az NDK-ban azonban csak 10,6 százalék, Bulgáriában és Csehszlovákiában több mint 13, Angliában 15 százalék. Az adatok érzékeltetik, milyen nagy mértékbeli emelkedett az elmúlt harminc év alatt a szocialista országok ipari termelésének részesedése a világ ipari termelésében. 1950-ben az ipari termékeknek húsz, 1980-ban pedig már 40 százalékát állították elő a szocialista országok. Az ipari termelés. 1975—82 között a világon 25 százalékkal, ezen belül az európai KGST-országokban 33, a fejlett tőkés országokban 23, a fejlődő országokban pedig 22 százalékkal nö!í vekedetí. A világ mezőgazdasági területének 24,7 százalékát a szocialista, 27,9 százalékát a fejlett tőkés, 47,4 százalékát pedig a fejlődő országok művelik. A mezőgazdasági termékek közül gabonából az egy lakosra jutó termelés világ-átlaga 1981-ben 3Ö9 kiló volt, Magyarországon 1203 kilogramm. A búza- termelés egy lakosra jutó évi átlaga a világon 102 kilogramm, nálunk 431 kilogramm. A hústermelés egy főre jutó világátlaga 32, & tejé 6 kilogramm, ugyanezek az adatok Magyarországon 133, illetve 251 kilogramm. Az egy lakosra jutó hústermelés Ausztriában 81, Angliában 54, Finnországban 68, az Amerikai Egyesült Államokban 109 kilogramm. Messze kimagaslik viszont Dánia, ahol a hústermelés^ egy főre jutó átlaga 262 kiló, vagyis csaknem kétszerese a Magyarországinak. Az egy lakosra jutó tejtermelésben számos hasonló adottságú ország megelőz bennünket: Ausztriában például 468, Bulgáriában 258, Csehszlovákiában 390, Finnországban 663 kiló- grammnyi volt 1981-ben az egy főre jutó tejtermelés A POLITIKAI MUNKA ARCVONALÁBAN Pártcsoportok a kiskőrösi MEZÖGÉP-nél 0 Szendi Miklós 0 Baranyi Antal 0 Veszeliné Borbély Katalin 0 Leng vári János 0 Tóth Zoltán A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregysége 1975- ben kötött együttműködési megállapodást az NDK-beli Torgaui Mezőgazdasági Gépgyárral. A kooperáció révén a körösi üzem rövid idő múltán olyan műszaki fölkészültségre tett szert, hogy immár saját tervezésű kukorica-, cukorrépa-, zöldség- *és dohány- sor-művelő kultivátorok készítésére is gondolhatott. Termékválasztékúikat azóta is bővítik, jelentősen emelkedett a termelés műszaki színvonala, s legújabban a gyár szervezeti felépítését is úgy módosították, hogy az a leginkább megfeleljen az újszerű követelményeknek. A pártalapszer- vezet ugyancsak átrendezi sorait, s a jelenlegi négy pártcsoport is más felállásban fog dolgozni: a számuk megnöyekszik. A gyáregység párttitkára és a pártcsoportok vezetői nem titkolt várakozással tekintenek a hadrend módosítása elé. Eltérő műszakok Ismerkedjünk meg a pártcsoportokkal. Szendi Miklós párttitkáré a szó. — Négy esztendeje, amikor a jelenlegi pártcsoportokat megszerveztük, két alapelvet tartottunk szem előtt. A kommunisták csoportjai egyegy gazdasági területet: üzemet, műhelyt, osztályt fogjanak át, és — ami tulajdonképpen ebbői következik — a csoport tagjai könnyen és gyorsan összehívhatok, mozgósíthatók legyenek. Az alkalmazotti pártcsoport vezetője Baranyi Antal személyzeti vezető, a termelési osztályé Veszeliné Borbély Katalin gyár- tásprogramozó. A szerelőműhelyben és az üzemfenntartáson Tóth Zoltán tmik-lakatos, a darabolóműhelyben és a melegüzemben Lengvári János , lakatos-hegesztő vezeti a pártcsoportot. Tóth Zoltán mondja: — A pártcsoportokat úgy alakítottuk meg, hogy mindegyikben legyen' ott a vezetőség egy-«gy tagja. Kapcsolatunk a pártvezetőséggel így különösen szoros, élő. Nálunk Fodor Béla üzemfenntartási osztályvezető képviseli a pártvezetőséget. Rajta kívül szerelők. gépkocsivezetők, raktárosok tartoznak hozzánk. Gondot az okoz, hogy a csoport tagjainak többsége két műszakos munkarendben dolgozik: amikor az egyik if ele délelőttös, a másik délutánra jár. Falubeliek, szomszédok — A pártcsoportok újjászervezésével ezen is segítünk — reagál azonnal Szendi Miklós. — A legutóbbi vezetőségi ülésen — amelyre a pártcsoportok vezetőit is meghívtuk — arról döntötlüpli, hogy kisebb létszámú csoportokat szervezünk olyan kommunistákból, akik mindig azonos műszakban dolgoznak. Mielőtt az olvasó kétségbe vonná ennék a tervnek a kivitelezhetőségét, tegyük hozzá azt, hogy Kiskőrösön ki milyen műszakba jár, jórészt objektív,körülmények befolyásolják. Ezekről Baranyi Antalt hallgassuk meg. — Gyáregységünkben sokan dolgoznak olyanok, akiknek a lakóhelye a Kiskőrös körüli falvak valamelyike. Ezek az emberek buszhoz vannak kötve, együtt jönnek, mennek, egy műszakban dolgoznak. Munkaidő-beosztásuk hosszú idő alatt sem változik. Külön előny, hogy ily módon nemcsak az egy műszakban dolgozó, hanem az egy faluban, olykor egymás szomszédságában lakó kommunisták kerülnek egy pártcsoportba. Példamutatás, mozgósítás 'A vezetőség és a pártcsoportok kapcsolata egyrészt a csoportokban dolgozó vezetőségi tagok révén valósul meg, másrészt úgy, hogy a csoportvezetőket meghívják a pártvezetőség fontosabb napirendet tárgyaló üléseire. De miikor tartanak megbeszéléseket maguk a pártcsoportok? A kérdésre Veszeliné. Borbély Katalin válaszol, — A legtöbbször két taggyűlés között, de ezen kívül is mindig, ha úgy kívánják a feladatok. Vannak persze „nevezetes” alkalmak is. Ilyenek a beszámoló taggyűlés előtti pártosoport-értakezletek, s ilyen volt az a megbeszéléssorozat is, amit az idén márciusban tartottunk. Április közepén ugyanis a városi-járási pártbizottság végrehajtó bizottsága beszámoltatta alapszervezetünket arról, hogyan oldottuk meg termelést- segítő politikai feladatainkat. A beszámoló, amelyet a taggyűlés jóváhagyott és a vb elfogadott, az elmúlt k'ét esztendő taasztalatait tartalmazza. Eszerint .gyáregység párttagsága megértette és a magáévá tette ,'a nép- gazdasági és vállalati célkitűzéseket, és képes yolt arra is, hogy jó példát mutatva mozgósítsa a közösséget a feladatok maradéktalan elvégzésére, A gyakorlatban, a mindennapi termelőmunkában azonban számtalan gonddal, kisebb-nagyobb akadályozó tényezővel .kellett szembenézni. A pártcsoportok nemcsak azzal hívták föl magukra a figyelmet, hogy észrevételezték, jelezték a bajokat, hanem a megoldás módjának felkutatásában és a hibáik, hiányosságok leküzdésében is tevékenyen közreműködtek?. Lengvári János,,, és Tóth Zoltán történetei is ézí bizonyítják. Pro és kontra * — Január elején általában nem úgy indul a termelés, ahogyan kellene. Anyaghiány és más problémák akadályozzák a munkát. Az csak természetes, hogy ilyen* kor a középvezetők nyakára járunk, s nyaggatjuk őket: Mi lesz, elvtársak? Adjatok munkát! Nos, az idei évindítás az eddigieknél jobban sikerült, szóval kevesebb volt a kényszerpihenő. Ami miatt mégis elégedetlenkedtünk: a folyamatos kemence két-három hétre üzemképtelenné vált valamilyen műszaki hiba miatt. No, ha Lengvári Jánosnak ez a véleménye, Tóth Zoltáné, aki mint tudjuk, tmk-lakatos, bizony más. — Az edzőkemencét fel kellett újítani, és ez néha megy az egyik napról a másikra. De az biztos, hogy rajtunk nem múlik. Legutóbb is vasárnap jöttünk be a kompresszort karbantartani. Ha nem tesszük, s a gyár sűrített levegő nélkül marad, leáll a termelés ! Űj utakon Az jó dolog, ha két pártcsoport- vezető érvekkel győzi meg egymást. Ám, hogy a kommunisták érvelni tudjanák, ahhoz megfelelő érvanyagra, információkra van szükségük. Nem, árt például, ha időben értesülnek arról, hogy a folyamatos termelőmunka érdekében a munkások egy részét át kellt csoportosítani. Szendi Miklós tud erről többet mondani. — Az edzőgépsor teljesítménye olyan nagy, hogy azt csak szakaszosan tudjuk működtetni. Varinak ugyanakkor 50 darabos kis szériáink, amelyeket ugyancsak le kell gyártani. Amíg. az edzősor nem dolgozik, az oda beosztottak ezekét a termékeket készítik. Lengvári János: — Az átirányítás a mi pártcso- pörtunkat érintette a leginkább, S a baj az volt, hogy az emberek nem tudták: most miért kell mást ésirtálniuik. Azóta persze már tudják, de talán jobb lett volna az intézkedést megelőzően összehívni, s tájékoztatni őket. Lengvári Jánosnak ebben alighanem igaza van. S egyet kell értenünk Szendi Miklóssal, Baranyi Antallal, Tóth Zoltánnal, Veszeliné Borbély Katalinnal, és a kiskőrösi MEZŐGÉP minden kommunistájával is, akik keresik a pártmünka új, nagyobb eredményekkel kecsegtető útjait, módjait, s ennek érdekében attól sem riadnak vissza, hogy változtassanak, korszerűsítsenek, az eddiginél többet vállaljanak. Sitkéi Béla
