Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

1983. június 2. 9 PETŐFI NÉPE 9 KUNSZENTMÍKLÓS—TISZAALPÁR—LAJOSMIZSE \ Földgáz a falvakban • Modern gáztűzhelyen fő az ebéd Kunszentmiklóson, Gerge­lyeknél. III. számú gyáregységét, az Ipari Szövetkezet II. számú telepét, a Vízkutató- és Fúró Vállalat üzemvezetőségét, az AGROSZER-t és a szociális otthont. A felsorolt szervek anyagiákkal járultak a vezeték és a gázátadó állomások létesítéséhez. A második ütemben hét kilo­méter hosszú vezeték épül majd, a lakosság ellátására Négyszáz igény küzül mintegy 340-et tu­dunk kielégíteni az idén. Jövőre további 5,8 kilométerrel hosszab­bítják meg a vezetékhálózatot, s ezzel újabb háromszáz lakás gáz­ellátására nyílik lehetőség. Ter­mészetesen nálunk is gázt kap majd valamennyi közintézmény. * * 9 Utószó helyett: Az idén és a következő évek­ben a megye több más községébe is eljut a földgáz. Nagy lépés ez előre a falu és a város közötti kü­lönbségek megszüntetésének prog­ramjában. Rapl Miklós két és lehetőségeket, s ennek alap­ján határozták el, hogy az idén nyolcvan—száz lakásba, valamint tizenöt tanácsi intézménybe ve­zetik be a gázt. Mindezt Novák Lajos tanácsel­nök mondta el. Továbbá azt is, hogy a helyileg újszerű munkára a nagyközség költségvetési üzeme készült fel. Nincs tehát kivitele­zési gondjuk. Problémát okoz vi­szont az anyagbeszerzés. Az igé­nyeknek jelenleg a felét sem tud­ják kielégíteni csőszerelvények­ből, radiátorokból, konvektorok­ból. Nagyon remélik, hogy e gondjuk rövid idő alatt megoldó­dik. A tanács költségvetési üzeme egyébként az anyagbeszerzés ter­hét is leveszi a lakosság válláról. A megye Tisza menti térségé­ben folytatódik a gázfővezeték 'ki­építése: Lakitelek—Tiszakécske irányába 'haladnak a csőfektetés­sel. E két nagyközség ugyancsak felkészült a gáz fogadására: el­készítették a fogyasztói hálózat 'tervét. Nyomáspróba után A Kecskeméthez közeli másik nagyközségben', Lajosmizsén a té­li falugyűlésen valaki így tolmá­csolta a köz óhaját: „Szívesen fi­zetünk, csak jöjjön a gáz!” És néhány hónap elteltével Lajosmi­zsén is ott a vezeték. Egyelőre a szociális otthonig építették ki. S már megvolt a nyomáspróba is. — Mikor használhatnak gázt a lajosmizseiek? — kérdeztük a ta­nácsnál Béki Pál műszaki ügy­intézőtől. — A hálózat kiépítését a kecs­keméti Kossuth Termelőszövetke­zet brigádja végzi, folyamatosan. Következő lépésként a nyomás- csökkentőket helyezik üzembe. A gerincvezetékre rákapcsolják a Vízgépészeti Vállalat központját és Bács-Kiskun megyében a földgáz bevezetésére számos község pályázatot nyújtott be az illetékes szervekhez. A ve­zetékek kiépítésének településenkénti sorrendjét a lakosság és a gazdálkodó szervek anyagi hozzájárulásának mértékét figyelembe véve döntötték, illetve döntik el. A program be­indult, mi pedig a napokban elindultunk néhány községbe, hogy megtudjuk: hol tartanak a munkálatokkal? Hét-nyolcszáz forint megtakarítás havonta — Kunszentmiklóson a múlt év végéig hét kilométer hosszú ge­rincvezetéket féktettek le, és 250 lakásba, a bölcsődébe, a körzeti orvosi rendelőbe, a tanács és a pártbizottság szókházába kötötték be - a gázt — mondta Bognár László tanácselnök. — És a folytatás... ? — Évenként öt kilométerrel bő­vítjük a vezetékihálózatot, s így 1985-ben befejezzük e fontos fej­lesztési programot. Rendelkezé­sünkre állnak a szükséges szerel­vények, és. a kivitelezéssel sincs gondunk. A munkát fele arányban a DÉGÁZ, illetve az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat végzi. Az idén további 250 család gázigényét szeretnénk kielégíteni. Most jut el a vezeték az' öre­gek napközijébe, az iskolai nap­közi ebédlőjébe, a Rákóczi úti és a tasskertesi iskolába. A kiépült gerinchálózatra folyamatosan kap­csolják majd rá az összes közin­tézményt. A legújabbakat is: az iparcikkáruházát, a DÉMÁSZ­*ékházat, a nevelési központot, a szakorvosi rendelőt, valamint a most épülő harminchárom taná­csi lakást. Kunszentmiklóson bekopogtat­tunk egy családi házba is. Ger­gely Józsefné és édesanyja foga­dott bennünket. Délidő volt, ebéd főtt a konyhai gáztűzhelyen: — Mi öt konvektort szereltet­tünk fel a lakószobákban, a für­dőszobában meg a konyhában, s ezt a gáztűzhelyet vettük — ma­gyarázta Gergelyné. — Azelőtt olajjal fűtöttünk. A gáz kényel­mesebb, tisztább, s nem nekünk kell gondoskodni fűtőanyagról. Az sem utolsó szempont — teszi hoz­zá gyorsan —, hogy évi átlagban számítva havonta hét-nyolcszáz forinttal olcsóbb, mint az olaj. Hiánycikk a gázszerelvény? A kecskeméti járás másik nagy­községében, T'iszaaipáron, mint arról lapunkban beszámoltunk, a közelmúltban gyújtották meg ün­nepélyesen a gázt. Elsőként a böl­csődében használták a konvekto­rokat. Számba vették az igénye­• Tiszaalpáron Magony Imre, a nagyközség megyei tanácstagja gyúj­totta meg a gázt, a bölcsődében. 9 Gázvezeték betemetése Lajosmizse határában. A gépen Vörös Já­nos, a kecskeméti Kossuth Tsz dolgozója. (Tóth Sándor felvételei) GYŐRTŐL BAJÁIG - 14 NAP A DUNÁN Űttörőtáborok országszerte Még messze a vakációt jelző utolsó csengőszó az iskolákban, a Magyar Úttörők Országos Szövet­ségénél már javában tart a nyári úttörőtáborok, túrák előkészítése. Az országos, a megyei, a területi, valamint az úttörőcsapatok önál­ló szervezésű táboraiban az idén mintegy 300 ezer gyermek vehet részt. Legtöbben a tanácsi keze­lésű úttörő váltótáborokban tölt­hetik majd vakációjuk egy részét. E táborok működtetéséről, tech­nikai és közegészségügyi feltéte­leinek megteremtéséről az üze­meltető tanácsok gondoskodnak, s az úttörőelnökségek vállalják ma­gukra a tartalmi program kimun­kálását és szervezését. Összesen mintegy 200 ezer gyermek pihen majd ezekben a táborokban. A szervezéskor figyelembe veszik a speciális érdeklődést, s több he­lyütt szakjellegű programokkal tarkítják a tábori életet. Így az ilyen jellegű, mintegy 190 tábor programja eltérő, de mindegyik­ben közös, hogy viszonylag ala­csony térítési összegért — napon­ta és személyenként 15,50 forintért — vehetik igénybe a gyerekek. Az úttörőcsapatok önálló szer­vezésű táborai elsősorban sátor­táborok. Formájukban és tartal­mukban a klasszikus sátortábori hagyományokat elevenítik fel, számítanak a gyermekek önálló, önkiszolgáló tevékenységére, s a programok kialakításakor figye­lembe veszik, hogy a fiatalok a gyakorlatban is számot adhassa­nak a mozgalmi munka során el­sajátított elméleti felkészültségük­ről. Ebben a tábortípusban 50 ez­ren táboroznak, elsősorban az er­dőgazdaságok kezelésében levő te­rületeken. Az idén 32 útvonalon mintegy 820 csoportban több mint 26 ezer gyermek vehet részt a számára legtöbb élményt nyújtó és az is­meretszerzésre leginkább alkal­mas úttörő vándortáborokban. A tíz—tizennégy napos útvonalakon 60—120 kilométer megtétele köz­ben ismerkedhetnek meg hazánk legszebb részeinek természeti, építészeti, kulturális értékeivel és kapnak lehetőséget egy-egy táj­egység sajátos jellemzőinek meg­ismerésére. Ebben az évben elő­ször hirdették meg Győr és Baja között, a mintegy 360 kilométer hosszú vízi vándortábort. A je­lentkezők 14 nap alatt teszik meg a távot, s közben lehetőségük kí­nálkozik a festői szépségű Duna­kanyar, Budapest, illetve a ge- menci erdők megismerésére. A Magyar Úttörők Országos Szövetsége a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának jelentős anyagi támogatásával és a terüle­ti' erdészetek hathatós segítségével az idén már 12 központi sátortá­bort is felver, amelyekben mint­egy 7500 gyermek nyaralhat majd. Az úttörőnyár eseményeként a megyei úttörőelnökségek a tanév vége után szervezik meg a termé­szetjáró úttörők találkozóit. E rendezvényeken az általános isko­lákban működő természetjáró szakkörök vesznek részt és adnak számot egész évi tevékenységük eredményeiről. Az úttörők nyári táborozásához az Állami Ifjúsági Bizottság az idén is jelentős támogatást ad. A vándortáborozáson résztvevők költségeihez személyenként 300 forinttal, a központi sátortábo­rokban nyaralókéhoz személyen­ként 100 forinttal járulnak hozzá. Ezenkívül az önálló csapattábo- rok egy részének is támogatást adnak. Vasbeton áthidalók családi házakhoz A családiház-építkezésekhez használható vasbeton áthidaló ele­mek sorozatgyártását kezdték el a Beton- és Vasbetonipari Művek komlói üzemében. ‘Az idén össze­sen negyedmillió méter aiblaik- és ajtónyílás áthidalására alkalmas, úgynevezett A típusú betongeren­dát készítenek. százhúsztól há­romszázhúsz centiméteres hosszú­ságig hatféle méretben. Ezeket az elemeket korábban a BVM duna­újvárosi gyára állította csak elő. A mecseki üzemben a magán­építkezők fokozódó igényeinek kielégítése végett és az egyéb termékek iránti kereslet csökke­nése miatt fogtak hozzá a soro­zatgyártáshoz. A kiselejtezésre ítélt régi darupálya bontott ele­meiből iházi tervezés alapján megépített gyártósoron az erede­ti i technológiát ésszerűsítve har­minc százalékkal sikerült terme­lékenyebbé tenné a folyamatot. A Komlón készített szellemes ki­emelőszerkezet segítségével az acélsablonokból szinte selejtmen- tes készterméket tudnak kivenni. A vasbeton gerendák a TÜZÉP- telepeken. vásárolhatók. Az A tí­pusú, előregyártott elemek per­cek alatt a helyükre emelhetők. TESTVÉRLAPUNK ÍRJA ________________ Mi si, a poliglott Poliglott: több nyelven beszé­lő, több nyelvet ismerő, A címben szereplő Misi nem kitalált személy: élő, húsvér há­roméves emberke. Szkopjéban találkoztam vele. Misi szülei egyetemi hallgató korukban is­merkedtek meg. Apja, Mihajlo Bilbija Dél-BosZniából, anyja, Földi Ibolya Topolyáról került Belgrádba, tanulmányaik befeje­zése után Szkopjéban kaptak ál­lást: a régész.apa a városi mú­zeumban, a képzőművész anya a televíziónál. Misit kilenchónapos kora óta napközi otthonba hord­ják ... Ez a bonyolult nyelvi kö­zeg (és természetesen a szülők tudatosan alkalmazott nevelő- munkája) tette, hogy Misi há-: rom nyelven beszél párhuzamosan — azon a szinten, amely egy há­roméves gyerek fejlettségi foká­nak megfelel —: macedónul, szerbül és magyarul. Órák hosz- szat társalogtunk hol magyarul, hol szerbül és egyetlen alkalom­mal sem váltott át' mondat köz­ben a másik nyelvre, az sem történt meg egyetlenegyszer sem, hogy más nyelvű kifejezést szőtt volna a beszédbe; nyoma sincs nála annak a makaróninyelvnek, amit a kétnyelvűség sajnálatos velejárójaként szoktak emle­getni. . □ □ □ A, régi szólást — ahány nyel­vet beszélsz, annyi embert érsz — már régen nem hallottam em­legetni. Ha nyelvtanulásról esik szó, rendszerint valamelyik 'Vi­lágnyelvre — mindenekelőtt az angolra — szoktak gondolni, amelynek ismeretében — úgy­mond Sn a világ minden részé­ben boldogulni lehet. Eszem ágá­ban sincs lebecsülni az angol nyelv jelentőségét, de mielőtt elindulnánk a nagyvilágba, itt­hon kellene ismernünk, érte­nünk, egymás nyelvét, kultúrá­ját. És a Vajdaság a maga sajátos nemzetiségi összetételével erre Ideális lehetőségeket kínál. Mégis — kényelemből, hanyagságból, hellyel-közzel talán még nemzeti egocentrizmusból is — elhanya­goljuk ennek a lehetőségnek a kiaknázását. Hány vegyes házas­sággal találkozunk, ahol a gye­rekek csak az egyik vagy csak a másik szülő nyelvét értik, be­szélik: az iskolai környezet nyelv- oktatási eredményei sem általá­nosíthatók egyértelműen: elem­zések adatai tanúsítják, hogy hihetetlen tarkaság uralkodik e téren. □ □ □ Visszatérve most szkopjei kis barátom példájára: nem hiszem, hogy Misi pszicholingvisztikai fenomén lenne. Az, hogy három­éves korára három nyelvet ‘be­szél anyanyelvi szinten, annak köszönhető inkább, hogy a szü­lők, gyermekük jól felfogott ér­dekében, úgy szervezték meg a család életvitelét, hogy fiuknak (képes- és meséskönyvek, ottho­ni beszélgetések, városnéző sé­ták, állatkert- és parklátogatá­sok, kirándulások útján) alkal­ma legyen elsajátítani azt a nyelvi alaptőkét, amelyre Szük­sége van gondolatai szabatos ki­fejtéséhez. És mindezt Szkopjé­ban, ahol jj a gyerek úgyszólván homogén macedón nyelvi közeg­ben mozog! Sok szülő „sajnálja” gyerme­két nyelvtanulással terhelni. Ne­kik egy szovjet pszichológusnő, N. F. Tálüzina szavaival vála­szolhatok: a gyermeki aktivitás­ban több energia rejlik, mint az atommagban. Kár volna ezt a roopant energiát kihasználatla­nul veszendőbe hagyni... (Magyar Szó) — sy NAPKÖZBEN Te is fotóztál, haver? A cím megtévesztő — itt csalásról szó sincs. Pusztán az üzleti és pszichológiai érzék sajátos találkozásáról, jóllehet az ilyen randevúk­ból inkább érdek-, mint szerelmi házasságok szok­tak születni. Elszánt fényképészek jár­ják a bölcsődéket és óvodá­kat, minden gyerekről csi­nálnak négy-öt színes ké­pet (macival, labdával — ■különböző pozitúrákban) az­tán ,benyújtják a számlát. Tévedés ne essék, nem kö­telező fizetni. Ha nem kell a kép — mem kell. Csak­hogy hol az a vakmerő szü­lő, aki vissza meri utasíta­ni az édesgyermekének bá­jos fizimiskáját ábrázoló „örök emlékeket"? Azért a néhány száz forintért! Az ilyen vagy nem is szereti a gyerekét, vagy esküdt el­lensége a fényképészeknek. A Hököm Színpad — melynek bukásától most visszhangos az ország — kockázata nem mérhető a fotósok vállalkozásához. Nekik Végh Antal szövegét kellett formába önteni, színpadra, pályára állíta­ni, a fotós a gyereket fény­képezi. Nincs az a szülő, aki kifütyülné a saját gyerme-' két! A kockázat tehát mi­nimális annak ellenére, hogy |az ember szabadon választhat. Csakhogy na­gyon megkönnyítik az igent ' és nagyon megnehezítik a nemet. Az alternatíva két pólusának nincsenek egyen­lő esélyei. Javaslatom ósdi, de ké­zenfekvő: kérdezzék meg előre, hogy ki akar színes képeket a gyermekéről. Aki igen, az kapjon és fizessen. A többieket hagyják békén. —hámori— DINAMIKUS EXPORTNÖVEKEDÉS AZ ÉPÍTŐIPARBAN Űj kezdeményezésekre van szükség Az ágazat üzemeinek gazdálko­dásában elért eredményeket és a további tennivalókat tátin tette át szerdai ülésén az Építők Szak­szervezetének Központi -Vezető­sége. A testűiért jelentős eredmény­ként értékeli, hogy az építőipar az utóbbi két évben dinamikusan növelte exportját, amelynek ará­nya össztevékenységén belül már eléri a 4,4 százalékot. Az idei ter­vek merészebbek, 30 százalékos exportnövelést irányoztak elő, s ezen belül a konvertibilis export 40 százalékos bővítését. Az építő­anyag-ipari vállalatok a népgazda­sági tervben számítottnál nagyobb konvertibilis exportot irányoztak elő. Ám a külpiaci körülmények nehezebbek a korábbinál, s ezért vállalkozásaik, szolgáltatásaik bő­vítésében új kezdeményezésekre van szüljség, ennek megalapozá­sára indokolt fejleszteni a hazai ipari hátteret és rugalmas alkal­mazkodó készségét. Beszámoltak arról is, hogy az állami építőipar munkájának minőségére tavaly harminc százalékkal kevesebb pa­nasz érkezett, mint egy évivel ko­rábban, javult a 'lakásépítés mi­nősége. Az ülés résztvevői hangsúlyoz­ták, hogy a szakszervezeti testü­letek nyújtsanak több segítséget a minőség javításához, az anyag- és energiatakarékossághoz, az ex­portra jobban ösztönző anyagi ér­dekeltség kialakításához. Indokolt­nak tartják, hogy a dolgozók és a brigádok keresetének az eddi­ginél jelentősebb része múljon anyag- és energiatakarékossági, minőségjavítási eredményeiken. További tennivaló, hogy a to­vábbfejlesztett, komplex egyösz- szegű munka- és bérutalványozás rendszerét az eddiginél szélesebb körben hasznosítsák. A szakszer­vezeti testületek működjenek közre a külföldi munkára küldött dolgozók kiválasztásában és fel­készítésében. (MTI) Alapos felkészülés, kiváló eredmények A hét elején — a katonai gyakorlat, a Kunság—83 — megkezdése után magas rangú vendégek látogat­tak el a Volán 9. számú Vállalatához. Oláh István vezérezredes, miniszterhelyettes, Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első titkára, a megyei honvédéi- mi bizottság elnöke, valamint a kíséretükben levő polgári és .katonai szakértők értékelték azt a mun­kát, amelyet a megye legnagyobb szállító vállalata végzett. Rigó István, a vállalat igazgatója először a vállalat gazdasági tevékenységéről, illetve a szállító szolgálat megszervezéséről adott tájékoztatást. A to­vábbiakban azoknak a, követelményeknek a telje­sítését elemezte, amelyek egy esetleges háborús, ter­mészeti, vagy ipari 'katasztrófa következtében há­rulnak a vállalatra. E megbeszélés keretében a katonai szakértők egy* értelműén annak a véleményüknek adtak kifeje­zést, hogy a vállalat ideiglenesen igénybe vett szál­lító járművei műszaki és esztétikai szempontból egy­aránt magas fokon megfelelnek a kivánalmaknak. Oláh István vezérezredes és Romány Pál felszó­lalásukban egyértelműen dicséretben részesítették a vállalat tevékenységét, mivel a szervezésben és a végrehajtásban igen kimagasló eredményeket értek el. , v Az értekezleten nem volt, nem is lehetett ott Gö­rög Sándor honvéd, a Volán 9. számú Vállalat ti- 1 szakócskei kirendeltségének gépkocsivezetője, mert a rábízott nyergesvontatóval bevonult a Kunság—83 gyakorlatra. Vele a laktanyában váltottunk szót. — Ma, május 31-én vonultam be a gépkocsival együtt. Az átvételnél úgy értékelték a gépkocsi mű­szaki állapotát, hogy az az itteni magas követelmé­9 Görög Sándor honvéd, a Volán tartalékosa, itt is gondozza, ápolja járművét. nyéknek kiválóan megfelelt. Ezen nem is csodálkoz­tam, hiszen a vállalatnál tartott műszaki szemlén a harmadik helyezést értem el. Két éve dolgozom a Volánnál, de máris úgy érzem, ez az eddigi legjobb munkahelyem. Nem kényelmetlen gépkocsival együtt bevonulni? — Nem! Csak így j’ó, mert ezt a gépkocsit én is­merem, s leszerelésem után is ezzel kéül tovább dol­goznom, Nemcsak a polgári életben, de itt is úgy tartom kanban, végzem a munkát, hogy utána is megfeleljen a követelményeknek. Görög Sándor honvéd egy a sok közül. Mégis jól igazolta az ő véleménye az értekezleten elhang­zottakat. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom