Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1983. június 1. események sorokban MOSZKVA Andrej Gromiko, az, SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, kedden Moszk­vában fogadta Arthur Hartmant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozót a nagy­követ kérte. A felek a szovjet— amerikai kapcsolatok néhány kér­dését vitatták meg. Andrej Gro­miko felhívta az amerikai diplo­mata figyelmét a szovjet kormány május 28-i nyilatkozatára, és hangsúlyozta: az Egyesült Álla­moknak teljes komolysággal és felelősséggel kell megvizsgálnia az abban foglaltakat. A Német Szövetségi Köztársa­ság vezetői aktívan részt vesznek az új amerikai nukleáris rakéták telepítésének előkészítésében, s egyáltalán nem óhajtanak befo­lyást gyakorolni az Egyesült Ál­lamokra, hogy az tanúsítson józan és ésszerű magatartást a genfi tárgyalásokon, s törekedjen a köl­csönösen elfogadható megállapo­dásra — állapítja meg kedden a Pravdában a lap bonni tudósító­ja. Ez a nyugatnémet álláspont volt a jellemzője azoknak a tár­gyalásoknak is, amelyeket Caspar Weinberger amerikai hadügymi­niszterrel folytattak. HÁROM KÉRDÉSKÖR WILLIAMSBURGBEN Kompromisszumok — kételyekkel • A Moszkvába készülő Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt a wil- liamsburgi tőkés csúcsértekezlet után Reagan amerikai elnök külön kihallgatáson fogadta. Befejeződött az értekezés, kez­dődhet az értelmezés: ezzel a gon­dolattal távozhattak hétfőn Wil- liamsburgből hét fejlett tőkés or­szág és a Közös Piac vezető sze­mélyiségei egy olyan közös nyilat­kozat felolvasása után, amely Gaston Thorn kifejezése szerint „ésszerű kompromisszumokat” és megállapodásokat produkált a fe­leket ez idén leginkább érdeklő kérdésekben. A nyilatkozatból ítélve három ilyen kérdéskör került terítékre Williamsburgben: a magas ka­matlábak, a nemzetközi valuta- rendszer stabilitása és a kelet— nyugati viszony problémája. Az Egyesült Államok Williams­burgben semmire se kötelező ígé­retet tett arra, hogy törekedni fog a kamatlábak csökkentésére és a „strukturális deficit” felszámolá­sára. Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter éppen csak, hogy fel­állt a tárgyalóasztaltól, s már ki­fejezte kételyeit az aláírt meg­egyezés iránt. „A fellendülés nem korlátozódhat az Egyesült Álla­mokra, s nem lehet rövid életű” — fogalmazta meg ismét a francia elvárásokat. Donald Regan amerikai pénz­ügyminiszter a záróülés utáni saj­tótájékoztatóján saját kormányá­nak kötelezettségeit értelmezte úgy, mintha nem is lettek volna. Azt mondta, hogy az amerikai kormány pénzügyi politikájában nem lesz változás, s a költségve­tési deficitnek az adóbevételek növelésével való csökkentésére a Reagan-kormány nem tett ígére­tet. A kelet—nyugati kapcsolatok témakörében a kereskedelemről szólva az okmány általánosságban hangoztatja a biztonsági megfon­tolások szükségességét, ahogy azt Washington óhajtja, de nem tar­talmaz konkrétumokat, nyilván tekintetbe véve a kelet—nyugati kereskedelemben közvetlenebbül érdekelt szövetségesek szempont­jait. Shultz amerikai külügymi­niszter hétfőn azt mondta, ezen a konferencián nem is tervezték újabb korlátozó intézkedések meg­hozatalát a szocialista országokkal szemben, de az amerikai fél napi­renden fogja tartani a kérdést a NATO-ban, a párizsi COCOM-bi- zottságban, s más nyugati gazda­sági fórumokon. Ami a vasárnap elfogadott fegyverzetkorlátozási tárgyú nyilatkozatot illeti, az, ha hangnemében nem' is, tartalmá­ban feltétlenül az amerikai érde­kek kifejezésére fogalmazódott. Honeck er—Vogel találkozó MITJA RIBICSICS BESZÉDE Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt parlamen­ti frakciójának vezetője konstruk­tívnak és rendkívül nyíltnak ne­vezte Erich Honeckerrel, az NDK Államtanácsának elnökével foly­tatott berlini megbeszéléseit. Vogel hétfői sajtóértekezletén az újságíróknak beszámolt arról, hogy a hét végén nemhivatalos Hétfőn megkezdődött a Rajna és a Mosel vizének lassú apadá­sa, miután a két folyó a 36 éve legmagasabb szintet érte el. A víz fokozatosan visszahúzódik a Rajna menti városok utcáiról. Kölnben a folyóparthoz közel eső óvárosban azonban a lakók még látogatást tett az NDK-ban és szombaton négy órán át tárgyalt Erich Honeckerrel. Mindkét tárgyaló fél tudatában volt a két állam viszonyában az elmúlt 13 évben elért eredmények jelentőségének. Hangsúlyozták a folyamatosság fenntartásának szándékát. mindig nem tudnak kilépni szá­raz lábbal házaikból. Triemél a Mosel a 10,53 méte­res tetőzési szintről 8,86 méterre apadt. A szőlőkben eddig becs­lések szerint 10 millió márka kár keletkezett. Képünkön a Kobern— Gondorf-i állapot. „A baloldalon, a jobboldalon is kerestük az ellenséget, és az­tán beláttuk, hogy mi saját ma­gunk vagyunk önmagunk legna­gyobb ellensége, mert nem ismer­jük fel az egyes jelenségek okait, nem adunk választ a kérdésekre. Ha a kommunista szövetség of­fenzív, ha választ ad az időszerű 'kérdésekre, akkor egyetlen ellen­ség sem tehet sokat ellenünk. De ha mindannyian visszavonulunk, ekkor az ellenség támad” — je­lentette ki Miltja Ribicsdcs, a JKSZ KB elnökségének ■••elnök-e-a Habokban a belgrádi , egyetemen tétteiétogatása (során' mondott bé- ' szédébem, amelyet a keddi jugo­szláv lapok ismertetnek. Az ország régi problémádra utalva Ribicsics hangoztatta, hogy az önigazgatást a nehéz időkben is igazolni kell. Könnyű bizonyí­tani, ha minden rendben megy, ha kedvező feltételekkel kapunk külföldi kölcsönöket, ha jól élhe­tünk kevés munkával is: önálló tényezőként kell igazolnunk ma­gunkat, saját erőnkkel kell építe­nünk és így kell bebizonyítanunk, A nicatraguai és a . hondurasi külügyminiszter jelenlegi eszme­cseréje bebizonyította, hogy * ál­landó véleménycserére van szükség a két fél közötti feszült­ség csökkentése érdekében. Ez volt a kilenc latin-amerikai or­szág külügyminisztereinek há­romnapos panamavárosi tanács­hogy az önigazgátási rendszer ké­pes fejlődni — mondotta a JKSZ KB elnöke. Ribicsics ennek kapcsán kitért a nemzetiségi kérdésre is. „Ko­szovóban egyrészt jó értékelések hangzanak el a politikai helyzet­ről, másrészt viszont úgy gondo­lom, hogy bizonyos veszélyes dol­gok kezdenek felhalmozódni, de nemcsak Koszovóban, hanem Szerbiában és az egész országban is, ez a nemzeti bizalmatlanság újabb hulláma. A szocialista erők- . nék-és j a . kommunisták szövetsé­gének, azonnal. rendkívüli, intéz- '‘"Bedésékél; ícell téríníülR,',''högy a helyzet megváltozzon” — mon­dotta. Ribicsics a szerbek és crna­goraiak Koszovo tartományból történő kényszerű kiköltözése kapcsán a folyamat visszafordí­tásának tervéről a következőket jelentette ki: „A koszovói elvtár­sakkal együtt meg kell egyeznünk abban, hogy megkezdődjön az a folyamat, amelynek során hazánk minden- nemzetének és nemzetisé­gének soraiból dolgozók, szakem­berek költözzenek Koszovóra. ikozását lezáró, hétfőn kiadott közlemény legfontosabb megálla­pítása. A találkozóra a Contadora- csoport — Mexikó, Venezuela, Pa­nama és Kolumbia — kezdemé­nyezésére került sor, célja a kö­zép-amerikai konfliktus békés megoldásának keresése volt. Tájkép — apadás után MA NYÍLIK AZ ILO ÜLÉSSZAKA A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Június I-én, ma nyílik meg Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 69. ülésszaka. A munkafeltételek javítása, az életszínvonal ál­talános emelése, a foglalkoztatottság, a nemzetközi együttműködés, az emberi és szakszervezeti szabad­ságjogok — többek között ezek a kérdések állnak az ENSZ legrégibb szakosított intézménye, a nem­zetközi munkaügyi szervezet (International Labour Organization — ILO) tevékenységének középpont­jában. A szervezet iránt éppen ezért megkülönböz­tetett figyelem nyilvánul meg szerte a világon. Az „ENSZ-család” politikai jellegű intézményei között a nemzetközi munkaügyi szervezet rendel­kezik a legnagyobb hagyományokkal. 'A versailles-i .békeszerződés a Népszövetség részeként 1919-ben hozta létre az ILO-t. Az eredeti tagok száma 44 volt, székhelye — Genf. A második világháború alatt Montrealba települt át: 1946-ban megfelelő megál­lapodás révén az Egyesült Nemzetek Szervezetének első szakosított intézménye lett. Magyarország 1921 óta tagja a szervezetnek. Az ILO legfelsőbb szerve a nemzetközi munka­ügyi konferencia. 1920 óta a szervezet székhelyén, Genfben évente tartott ülésszakokon minden állam négy, egyenrangú szavazattal rendelkező küldöttel képviselteti magát. A munkaügyi konferencia fő feladata a munka- és életfeltételek szabályozására szolgáló nemzetközi normák kidolgozása egyezmény vagy ajánlás formájában. MegVizsgálja az egyezmé­nyek és ajánlások alkalmazását az egyes tagállamok­ban. A létrejött egyezményt Vagy ajánlást, elfoga­dásuk után a tagállamok kötelesek nemzeti tör­vényhozó szerveiknek bemutatni. Aki az egyezményt ratifikálja, az köteles azt betartani. Az egyezmények ratifikációja, az ajánlások .alkal­mazása a tőkés országokban rendkívül vontatottan halad előre. Az 1946 óta elfogadott egyezmények kö­zül 1976-ig az Egyesült Államok .például egyet sem emelt törvényerőre. Nyilvánvaló, hogy az a terület, mellyel az ILO foglalkozik, ,politikailag igen érzékeny, hiszen a leg­tisztább munkaügyinek is látszó kérdések a gya­korlatban elválaszthatatlanok a politikai állásfog­lalásoktól. Az ILO fórumain gyakorta hangzottak el olyan amerikai vádaskodások, hogy a hármas kép­viselet elve egyre kevésbé érvényesül, és a munkál­tatók, a munkavállalók szervezeteinek delegáltjai azt teszik, amit a kormányuk mond \nekik. Az Egyesült Államok azzal vádolta az ILO-t, hogy a fejlődő és a szocialista országok „játékszerévé” vált. .Mivel az ILO-tagdíjakból befolyó összeg 25 százalékát az amerikai kormány fizeti, a szervezet költségvetése és működése nagymértékben függ az Egyesült Államok „jóindulatától”. A szervezet „po­litizálódására” való hivatkozással az amerikai kor­mány eddig két ízben függesztette fel tagdíjkötele­zettségének teljesítését, 1978-tól 1980-ig pedig nem is volt tagja az ILO-nak. Nem meglepő tehát, hogy a fejlett kapitalista országok mindent megtesznek annak, érdekében, hogy .csökkentsék a szocialista országok befolyását a szervezetben. Így például az NDK-t 1974-ig a szervezet nem kívánta tagként el­ismerni, míg az NSZK részvételét már 1951-ben jó­váhagyta. A szervezet munkáltatói tagozatában a szocialista országok változatlanul nem kapják meg az őket megillető helyet. Gyengeségei, hiányosságai ellenére az ILO mégis képes megfelelő kereteket teremteni ahhoz, hogy .mind a kapitalista, mind ipedig a szocialista fejlő­dés útját járó országok tanulhassanak egymástól, hasznosíthassák egymás tapasztalatait.. Rendkívüli állapot Peruban Fernando Belaunde Terry pe­rui elnök hétfőn esite 60 napos rendkívüli állapotot hirdetett ki az ország területére, felfüggesz­tette a személyi és polgári jogo­kat, a parlamentet pedig felszó­lította, ■ hogy szavazzák meg a szabotázsakciók elkövetői elleni halálos büntetés bevezetését. A rendikívüli állapolt célja a „terrorizmus elleni hatékonyabb harc”, ja közvetlen okot pedig az szolgáltatta, hogy a hét végén a Sendero Luminoso ultrabalos szervezet több pokolgépes me­rényletet hajtott végre a főváros elektromos hálózata ellen. „Rejtett célok” LONDON Margaret Thatcher miniszter­elnököt, alighogy hazaérkezett a williamsburgi csúcsértekezletről, máris heves támadások érték a választási kampányban nyilatko­zó ellenzéki' vezetők részéről. A Munkáspárt és a szociálde­mokrata—liberális pártszövetség egyaránt a konzervatívok „rejtett céljait” — elsősorban a szociális kiadások leépítését — vették célba. Jó eredmények a faipari üzemekben (Folytatás az 1. oldalról.) hulladék ez évben már vegyestü­zelésű kazánrendszerben haszno­sul a Bácskánál. Állami támoga­tással. 11 millió forintos beruhá­zást hajtottak végre ennek érde­kében. Az idén 2,5 millió forint energiaköltség-csökkenés várba,- tó a racionalizálástól. Az anyaggal való hatékonyabb gazdálkodás a Kecskeméti Par­kettagyártó Vállalatnál szintén összefügg az ésszerűbb energia­felhasználással. Az idén mintegy 2 millió forinttal csökkentik a költségeket, s ebben' nagy szerep jut az energiával való takarékos­ságon kívül .— tervszerűbb gőz­felhasználás, műszerekkel ellen­őrzött, mérsékelt villanyáram-fo­gyasztás — a jobb anyagkihoza­talnak, vagyis adott anyagmeny- nyiségból több készterméket gyártanak, mint korábban. A vál­lalat exportképes cikke, a,szalag­parketta — ebben az esztendőben. 50 százalékát tőkés vevőnek szál­lítják — maga is. anyaggal taka­rékoskodó melegburkolat. Az Épületasztalosipari és Fa~ ipari Vállalat kiskunhalasi gyá­rában már évek óta hasznosítják az ablak- és ajtótok gyártásakor keletkező hulladékot. Űgynevezett hossztoldással teljes értékű anya­got állítanak elő azokból a desz­kadarabokból, amelyek legalább 30 centiméter hosszúak. Tavaly 1,5 százalékkal tudták javítani az anyagkihozatalt, amiben az alap­anyag szabás előtti, méret szerin­ti gondos válogatása és előkészí­tése is közrejátszott. Az idén ha­sonló cél lebeg a gyár kollektívá­jának szeme előtt, s az első ne­gyedévben — amikor a termelési és értékesítési tervüket túlteljesí­tették — jó eredményeket értek el az anyagtakarékosságban is, Tartósak-e a tartós fogyasztási cikkek? Jó lenne végre elérni, hogy az iparcikkek gyártása az üzemben fejeződjék be, ne pedig a szervi­zekben — hangzott el a Fogyasz­tók Országos Tanácsának keddi, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának székházában tartott ülé­sén. A tanácskozás résztvevői szenvedélyes vitában értékelték a tartós fogyasztási cikkek minősé­gének alakulásáról végzett vizs­gálat tapasztalatait. Az írásos beszámolóból, és Csejny Ferencnek, a Kereskedel­mi Minőségellenőrző Intézet igaz­gatójának szóbeli kiegészítéséből is kiderült: az átfogó felmérés kevés megnyugtató jelenséget tárt fel. Amennyire örvendetes, hogy már érződik az elmúlt évek hazai gyártmányfejlesztésének ^hatása, s így a korábbinál korszerűbb áru­cikkek kerültek az üzletekbe, any- nyira elszomorító a termékék egy részének .minősége. Vannak olyan mosógép- és telévíziótípu- sok, amelyeknek 20—30 százalé­ka már az üzletek raktáraiban hibás.-l*Az>iok''nemcsak a gyártás­ra vezethető; vissza: az, áruk mi­nőségét gyakran Mntjá'''á1' kínié- letlen szállítás, a nem megfelelő tárolás is. A vizsgálat során kiderült, hogy vidéken többfajta tartós fogyasztási cikkből nem kielégítő az ellátás. Sokhelyütt hiányzik a nagy teljesítményű hűtőszekrény, a Minimat és az Energomat auto­mata mosógép, szűkös a választék a színes televíziók néhány típu­sából, és szinte egyáltalán nincs olcsó lemezjátszó. Ugyancsak ki­csi a választék a mezőgazdasági kisgépékből — ha egyáltalán kap­hatóak. i A vitában hangsúlyozták, hogy a fogyasztó jó minőséget, tartós, megbízható árut kíván — gyak­ran nem is kevés — pénzéért, ha pedig a berendezés meghibásodik, joggal várja el a .bürokrácialmen- tes, gyors ügyintézést a szervizek­ben. Többen rávilágítottak arra, hogy az alkatrész- és a szerelvénygyár­tó ipar elmaradt a készterméke­ket előállító üzemek fejlődésétől, s ez már ma is súlyos gondokat okoz. Számos jel arra mutat, hogy a vásárlói jogokkal 6incs még min­den rendben. A tartós használati cikkek vásárlói gyakran nem is­merik lehetőségeiket, ezért na­gyobb .propagandára, a vásárlóik jogainak szélesebb körű ismerte­tésére lenne szükség. A Fogyasztók Országos Tanácsa felhívta az illetékes szervek fi­gyelmét a hiányosságok megszün­tetésére. Az Ipari Minisztérium­nak javasolta, hogy követelje meg á gyártásit folyamatok ellen­őrzésének szigorítását és' szerez­zen érvényt az alkatrészellátás biztosítására vonatkozó jogsza­bályoknak. A Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa kezdeményezi az im­port alkatrészek utánpótlási hely­zetének javítását, a külföldről érkező tartós fogyasztási cikkek jobb kereskedelmi ellenőrzését, valamint azt, hogy kötelezzék az érdekelteket: megfelelő tartal­mú, közérthető használati-kezelé­si útmutatókat mellékeljenek az árucikkekhez. IPU-KONFERENCIA Folytatódott az általános vita Plenáris ülésen, az elfogadott napirendnek megfelelően álta­lános vitával folytatódott ked­den az Országházban az Inter­parlamentáris Unió V. európai együttműködési és biztonsági konferenciája. A 28 országból érkezett mintegy 200 parlamen­ti képviselő elsősorban az euró­pai biztonságot érintő kérdése­ket elemezte, s — más-más szempontból ugyan — az együttműködés szorosabbá téte­lének lehetőségeit kereste. Az általános vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a tör­vényhozó testületeknek fontos szerepük vahi a jelenlegi, kiéle­zett nemzetközi problémák meg­oldásának elősegítésében. Bár az európai és a világhelyzet meg­romlásának okairól a vélemények természetesen eltértek, közös volt az az álláspont, hogy a budapesti tanácskozásinak — éppúgy, mint az IPU eddigi hasonló konferen­ciáinak —, hozzá kell .járulnia az európai légkör megjavításához, a fegyverkezési verseny, megállítá­sához, a leszereléshez. A felszó­lalók részletesen foglalkoztak a helsinki záróokmány alapelvei- nek megvalósulásával, a bizton­sági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásával. Számos kérdésben, így a humanitárius té­mák, az emberi jogok problémái terén nem egyszer egymásnak el­lentmondó nézetek hangzottak el. Több, a NATO-országokból ér­kező képviselő például az Atlanti Szövetség közismert álláspontjá­nak adott hangot, egyetértés mu­tatkozott azonban abban, hogy következetesen meg kell valósíta­ni a záróokmány rendelkezéseit, s Madridban haladék nélkül meg­felelő, kölcsönösen elfogadható megállapodásra kell jutni. Ha­sonlóképpen ellentmondó vélemé­nyek ütköztek a vitában a fegy­verkezés, az eurorakóták tárgya­lásánál, de közös volt az óhaj, hogy vessenek .véget a fegyverke­zési versenynek, amely súlyos ve­szélyt jelent Európa népeinek. A- keddi ülés első felszólalója a görög Dimitriosz Nianiasz olyan különleges bizottság felállítását javasolta, amelynek feladata lenr ne megvizsgálni: mi módon aka­dályozható meg az európai meg­osztottság elmélyülése. Az önigazgatási rendszer kérdései Panamavárosi értekezlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom