Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
1983. június 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Újságíró vendégek Álba megyéből A romániai Álba (Fehér) megyéből, az Unirea című napilap szerkesztőségétől hétfőn, a Petőfi Népe vendégeként két újságíró érkezett megyénkbe. Ghe- orghe Jutca főszerkesztő-helyettes és Gheorghe Ciul szerkesztő a testvérmegyei kapcsolatok fejlesztése érdekében riportútjuk során, felkeresik Bács-iKiskun több üzemét és gazdaságát, hogy odahaza beszámoljanak tapasztalataikról. Képünkön: egy kis újság- böngészés az érkezés utáni .percekben. Eszperantó |) W világkongresszus Budapesten ;/f|jlt 1987-ben .ünnepük a földkerekség eszperantistái a világnyelv és a hozzá kapcsolódó nemzetközi mozgalom megszületésének centenáriumát. Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos ugyanis száz esztendővel ezelőtt adta ki első könyvét az eszperantóról, az eddigi legéletképesebb és legelterjedtebb mesterséges nyelvről. A rotterdami székhelyű Eszperantó Világszövetség (UEA) ötéves programot dolgozott ki a centenárium méltó megünneplésére, és a világméretű eseménysorozat az idén kezdődik. A világszövetség munkáját 1980 óta magyar főtitkár, a Pécsett élő Felsőné dr. Szabó Flóra ügyvéd irányítja. Az MTI .munkatársának adott nyilatkozatában a centenáriumi programról elmondta: az egész világra -kiterjedő eseménysorozatnak az a célja,, hogy az emberiség figyelmét felhívja az eszperantóra, mint a soknyelvűségből eredő problémák megoldásának lehetőségére. Minden ország eszperantistái elkészítik a maguk centenáriumi programját, amelyeket az UEA által létrehozott és a belgiumi Antwerpenben működő f>izottság koordinál. Mind a nemzetközi, mind a nemzeti programok arra irányulnak, hogy az embereket meggyőzzék a .világnyelv fontosságáról, hasznosságáról a népek közötti érintkezésben, a főbb nemzetközi szervezeteket és az egyes országok kormányait pedig megnyerjék az eszperantó' elfogadására: iskolai nyelvoktatásának bevezetésére és a különböző területeken való alkalmazására. Az évforduló jegyében rendezik meg a következő öt év eszperantó világkongresszusait is, közülük az elsőt éppen hazánkban — Budapesten — tartják ez év nyarán. 1984-ben Vancouver, 1985-ben Augsburg, 1986-ban Peking és -1987-ben Varsó lesz a kongresz- szusi város. A főtitkár a napokiban tárgyalt -Lengyel- ország illetékes állami szerveinek és eszperantó szövetségének vezetőivel, s állást foglaltak amellett, hogy a centenáriumi világprogram egyik központja Ludwig Zamenhof szülőhazája lesz. A konkrét tervekről szólva, az UEA főtitkára elmondta, hogy az eszperantó történetének megismertetésére, saját kultúrájának kifejezésére széles körű kiadói programot valósítanak meg a következő évek során. Az UNESCO párizsi székházában nyelvészeti világkonferenciát rendeznek. A legérdekesebb talán az, hogy világegyetemet szerveznék, amelynek hivatalos nyelve az eszperantó lesz. Hallgatói a földkerekség minden részéből —: leginkább mégis a harmadik-világ nyelvileg megosztott országaiból — levelező úton tanulhatnak .majd a tudományegyetem- jellégű nemzetközi • intézményben. OLCSÓBB A TAKARMÁNY, HA HELYBEN TÁROLJÁK! Kereskedelem, szolgáltatás a kecskeméti járásban Nyolcvanhét és fél ezer ember él a kecskeméti járásban, közülük mintegy 26 ezer tanyán. Kereskedelmi és szolgáltatói ellátásuk — nyolc községben végzett népi ellenőrzési vizsgálat szerint — részben kielégítő, de még van tennivaló jócskán az árukínálat, általában a kereskedelmi tevékenység javítására. Jobb az ellátás azokon a településeken, ahol helybeli áfész dolgozik. Így a csaknem tizenháromezer lélekszámú Lajosmizsén a 16 bel- és a 10 külterületi üzlet jól szolgálja a fogyasztók érdekeit. Napi élelmiszerekhez, háztartási cikkekhez, tisztálkodószerékhez, terményhez és táphoz jut a lakosság. Gondot Okoz viszont — s ez más községekben is jellemző — a falazótégla, a cserép és a beton áthidalók hiánya. Tisza- kécskén kidolgoztak egy ABC- programot. Felmérték a 12 és fél ezer lakosú -nagyközség áruszükségletét. A számvetés eredményeként a külterületi boltokban, a napi élelmiszerek mellett kínálnak üveg-, porcelán-, festék- és papírárut, meg zománcos edényeket, bár még nem mindenütt az igényekkel összhangban. Tiszaalpáron körülbelül kétezerszáz a külterületi fogyasztó. Közvetlen ellátásukra az áfész három vegyes- és egy italboltot működtet, de ezek korántsem fedezik a szükségleteket. Találnak viszont a községben öt élelmiszerboltot és egy 600 négyzetméteres ABC-t, továbbá hús- és háztartási üzletet, három vendéglőt és egy ipar- cikk-áruházat. Ezenfelül nyolc magán-kereskedő virágot, zöldséget, gyümölcsöt, fűtőolajat, ajándéktárgyakat, divat- és rövidárut, s dohánycikkeket árusít a településen. A táp- és takarmányellátásért az áfész, a Gabonaforgalmi és 'Malomipari Vállalat, a Kossuth és a Dózsa Tsz együttesen felelős. Kunszentmiklós 51 üzletéből öt; élelmiszer-, egy zöldség- és két italbolt tanyai. Ezekben a napi élelmiszer- és vegyescikkek, , a mosó- és tisztítószerek, a kézi- szerszámok,' a világítóeszközök, a papír- és az írószerek kínálatát megfelelőnek találták a népi ellenőrök. Hasonlóképp értékelték a tüzelő- és építőanyag-ellátást is. Kivétel a cserép, a tetőnek való faanyag és a falazótégla, amelyek hiánycikknek számítanak. Külön foglalkoztak az ellenőrök az UiNIVER ÁFÉSZ kereskedelmi munkájával. A szövetkezet körzetébe tartozó Ágasegyházán, Fü- löpházán és Kunbaracson a népességben nagyobb mérvű csökkenést tapasztaltak, amelynek egyik oka a nem kielégítő áruválaszték és a szolgáltatások fejletlensége. A kenyér és a péksütemény késve érkezik ezekre a helyekre, s szombaton, zárás előtt már egykét órával elfogy az üzletekben. A kisebb értékű, de nélkülözhetetlen napi iparcikkek: a vas- és az edényáruk, a zoknik, a harisnya és az alsóruhák választéka hiányos. Említést és dicséretet érdemel elleniben az áfész mozgóbolt-szolgálata, amely jelenleg négyszáztféle árut szállít a máskülönben ellátatlan területekre. Azért, hogy ez az árusítási forma még több tanyai lakos ellátását segítse, azt kérték az UNlVER-től: hosszabbítsa meg a mozgóbolt-járatát Galambházáig, és jusson el áruival Kunbaracs tanyáira is! Több, jó példa jelzi, hogy helyenként nem idegenkednek a korszerű ás hatékonyabb kereskedelmi módszerektől. Az ágasegyházi tanács kezdeményezésére, a Mathiász Szakszövetkezet táp- tároló torony üzembe állításával mázsánként 12 forinttal adja olcsóbban a takarmánynak valót, mintha viszonteladóktól vásárolnának a lakosok. (Fülöpházán ezt a feladatot a Zrínyi Szákszövetkezet látja el.) Ugyancsak Ágasegyházán, a húsellátás javítására a szakszövetkezet boltot nyitott — s a tanács magánkereskedőknek zöldség, gyümölcs’,/virág és divatcikkek árusítására működési engedélyt adott. Lassan, de javul a szolgáltatói tevékenység. A járás 676 kisiparosából 152 dolgozik külterületen. A tanyás településeken az utóbbi időben 115-en váltottak kisipari működési engedélyt. Közülük 13 kőműves, 8 női szabó, 7 szobafestő, 6 teherfuvarozó, 3 szódavízgyártó — de férfiszabó, kútfúró, szőnyegtisztító, kárpitos és szűcs csak mutatóban van köztük. A szocialista szektor szolgáltatásait is fejleszteni kell, amire főként Tiszakécske nyújt jó példát, szolgáltatóházával és a Vegyesipari Ktsz sokrétű munkájával. Biztatóan fejlődnek a szolgáltatások Tiszaalpáron is: fényképészettel, női fodrászattal, kozmetikai szalonnal, elektromos kanbantartő szervizzel és ruhatisztító-felvevőhellyel javítanak a lakosság ellátásán. K—1 V ároskép(telenség)ek Ritkán találkozni olyan szeplős emberrel, aki méltányolná bőre finomságának eme megnyilvánulását. Szeplőt bájosnak legfeljebb egy kislány arcocskáján lát — más. A városkép szeplőire viszont senki sem tekint gyönyörködve, legfeljebb ha sokszor látják, nem veszik észre ... Kiskunhalas orcáját is csúfítja egypár, ezekről Straszer András fotóriporter készített „látleletet”. Eltüntetésükről Tánczos Sándor, a városi tanács elnöke a következőket mondotta: — A filmszínház melletti utca hajdani üzletsora valóban megkopott. Ezt a rossz állapotú épületet le kell bontani, annál is inkább, mert ha egyszer - pénzünk lesz az új művelődési központra, ezen a területen épül majd. Sajnos, a szanálásra a Kossuth Lajos utcai foghíj-beépítések miatt nem maradt pénz. De amint lehetséges, eltüntetjük ezt a csúnya látványt. (Felső kép.) — A piactéri hirdetőtábla rendbehozásáról gondoskodunk. (Bal oldali kép.) A város főterének rekonstrukciója a Lenin téren már befejeződött. Most — tudtuk meg a tanácselnöktől — a rendezési terv alapján a kommunális költségvetési üzem dolgozói hozzáláttak a templom melletti terület rendezéséhez. Ezért a „felfordulás”. A Petöfi-szobor és a Hősök emlékműve környékét célszerűen átalakítják, a gyalogos forgalom nagyságának megfelelő járdákat építenek. Előreláthatólag őszre elnyeri új formáját a tér (alsó kép). TANÁCSKOZÁS AZ ÖLTÖZKÖDÉSKULTÚRÁRÓL DÉLSZLÁV KÜLDÖTTVÁLASZTÁS HERCEGSZÁNTÓN Amíg a falugyűlés elkezdődik Kedden Boglárlellén: az Ipari Minisztérium üdülőjében megkezdődött a KGST-országok Könnyűipari Állandó Bizottsága ruházati és öltözködéskultúra- munkacsoportjának ülése. A négynapos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vesznek részt. Megtárgyalják többek között a ruhaipar fejlesztési irányát, az öltözködés- kultúrával kapcsolatos tennivalókat, a ruhaiparban alkalmazott mikrotechnika kérdéseit, a kutatások terén folytatandó együttműködést, valamint a jövő évi terveket. * — Gde sze mazsfe utyi? — Tamo! Emlékezetembe ivódtak e szavaik, de talán még jobban az a szívélyes gesztus, amely kísérte őket. Ugyanis szombaton este hatkor, egy órával a délszláv küldöttválasztó falugyűlés kezdete előtt, zárva találtam a herceg- szántói művelődési ház főbejáratát. Ekkor megszólítottam egy idős bácsit: hol lehet itt bemenni, hol van a bejárat? ö sokácul továbbította a kérdést egy kulturális ügyekben, alighanem járatosabb falubélije felé, aki az épület túlsó sarka felé lendítette karját: „Tamo!” — Azaz: ott! És készségesen elkalauzolt a nyitott ajtajú, hátsó bejáratig. Mivel telt el a szombatja? Mindezt azért említem, mert a hercegszántói küldöttválasztás eseménye számomra nem lenne teljes az effajta hangulati momentumok nélkül. S ezt figyelembe véve, aligha tévedek, ha úgy gondolom: bizonyos események önmagukban bajosan értelmezhetők. S hogy ehhez nagyon sok támponttal szolgálhat, például az előzmények ismerete. Ezért is tettem fel néhány résztvevőnek a kérdést: mivel telt a mai napja, mielőtt elindult a falugyűlésre? A válaszokból kikerekedő kép engem is meglepett: szinte minden helyet kapott benne, amit egy ilyen falugyűlés kapcsán el lehet, el kell mondani... Sibalin József tanár: — Ma nekem nagyon bejött a dologidő: most, a gyermeknap alkalmával avattuk úttörővé a negyedikeseinket és hagyomány, hogy erre az ünnepségre a jugoszláviai testvérfalunkból, Béreg- ről is érkezik küldöttség. Ezúttal is jött egy buszravaló gyerekcsapat. Az avatás után a két iskola növendékei együtt játszottak: foPáncsics István nyugdíjas: — Hajnali ötkor már talpon voltam: a szombat piacozó nap Baján, nekem meg volt néhány eladni való csirkém, tojásom. Hamar túladtam rajtuk, bár némi árengedménnyel: elég nagy volt a kínálat mindenből, én pedig nem akartam sokáig szobrazni, hiszen anyám bent fekszik, a kórházban, őt is meg akartam látogatni. Sőt, a Baján élő húgómat is. Sikerült minden Kiér Márton, a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnöke: — A beszéddel már készen voltam: megírtam még a hét közepén, egy esős délután. így aztán a mai napom a kerté lehetett: megkapáltam a paprikát, a babot, rendbe tettem a szőlőtőkét és az ősziibarackfák alját. Hatszáz négyszögölnyi a telek: elég nagy, de nincs parlagon egyetlen négyzetcentimétere sem. Pedig sok segítségre nem számíthatok: a gyerekek, ha lehet, messzire elkerülik a kapanyelet. ciztak, kézilabdáztak. Mire elfáradtak, a helyi termelőszövetkezet konyháján elkészült a finom pörkölt: — mehettünk ebédelni. Utána a vendégek indultak haza — én persze elkísértem őket a határig. Amikor visszaértem, már vártak a tanítványaim, hogy felkészüljünk a ma esti kultúrműsorra. A legtöbb családban így van ez, legalábbis addig, amíg van rá más „vállalkozó”, őszintén szólva, ezt nem egészen értem: én is iparos családból származom, a hentes és mészáros apám szakmáját én is kitanultam, aztán — közgazdász képesítés birtokában — a helyi takarékszövetkezet élére kerültem, azaz „nadrágos” ember lettem, a földet mégis szeretem. Szinte élni sem tudnék nélküle. Hogy lehetne ezt az érzést, ezt a ragaszkodást átültetni az utódainkra? — Ezen morfondíroztam, már idejövet. Több mint szórakozás Dr. Mándity Marin, a délszláv szövetség főtitkára: —■ Hogyan telt el a szombatom gyűlés előtti része? Boldogan mesélem el, mert mostanában bizony eléggé ritkán lehet részem hasonló élményben: itt, Hercegszántón, a szülői házban tölthettem néhány órát. Igaz, csak a délutániakat, mert pénteken Bácsalmáson volt hasonló falugyűlés, ami csaknem éjfélig elhúzódott: felejthetetlenül szépen táncolt a Csitaonica együttes, egyszerűen képtelenség volt otthagyni a műsort. így aztán az éjszakát Katy- máron, apósoméknál töltöttem, és déltájban indultam útnak. Megér- * keztem, örültünk egymásnak, kicsit beszélgettünk, aztán én átvonultam egy csöndesebb szobába, hogy. összeszedjem, miről is szólok majd a falugyűlésen. Először úgy gondoltam, hogy csak dicsérni fogom az itt élőket, elsősorban az anyanyelv .példaszerű ápolásáért. Aztán úgy véltem, hogy talán nem leszek ünneprontó, ha szóvá teszek néhány, számomra fájdalmas dolgot is. Például azt, hogy már hónapok óta . vezető nélkül áll a tamburazenekar. Másutt, más körülmények között talán említésre sem méltó apróság ez. De itt a zenekar nem csupán a szórakoztatást szolgálja; jtt ők a hagyományok, a nemzeti kultúra nélkülözhetetlenül fontos £ letéteményesei is egyben.^ Ez utóbbi véleményt hamarosan igazolták az események: Bacs- kó Istvánná tanár, Gyurity Marin általános iskolai Igazgató, Gyurity Mátyás ács kisiparos, ’Sibalin József tanár és Vélin Marin tanácsi előadó küldötté választása után fergeteges sikert aratott a zenészek, táncosok, versmondók és színjátszók mintegy másfél órás műsora. Káposztás János A BUDAPESTI ZÖLDÉRT VÁLLALAT június 1-én, a Nágyvásártelepen termelői piacot nyit a kistermelők, az áíészek, a termelőszövetkezetek, a megyei ZÖLDÉRT-vállalatok számára. A termelői piac- működését korszerű szolgáltatásaival is segíti a Budapesti ZÖLDÉRT. 1083 Hagyomány — hogyan lehetne átültetni?