Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

1983. május 12. • PETŐFI NÉPE • 3 50 ÉVE TÖRTÉNT II. Pártszervezés Baján A gazdasági válság idősza­kában fellendülő munkás- és kommunista mozgalom megtö­rését, megsemmisítését a rend­őrségnek és a csendőrségnek alapvető feladatává tették. A gazdasági válság utolsó évei­ben a budapesti letartóztatá­sok folytatásaként vidéken is megkezdődtek az őrizetbevéte­lek. A bajai kommunistákat 1933 májusában tartóztatták le. Először a vezetőséghez tartozó­kat, az ismertebbeket. Össze­gyűjtötték a csoport tagjait, az aktivistákat, a szimpatizánso­kat, a kicsit is gyanús embere­ket, még az azonos nevűeket is. Ott tartóztatták le őket, ahol éppen voltak: munkahelyen, la­kásban, utcán. Rettegve figyelték A csendőrség a vaskúti község­házát alakította át vallatóbázis­nak. Itt három hétig a legbrutáli- sabb módon kínozták, vallatták a kommunista vagy kommunista­gyanús személyeket. A csendőrök jelszava „köpsz vagy megdög- lesz” volt. A környék lakói ret­tegve figyelték a vaskúti esemé­nyeket. A csendőrök Vaskút ha­tárát lezárták, hogy a brutalitás hírei ne kerüljenek nagyobb nyil­vánosság elé. Péter János gabonakereskedő korábban is, a vallatások idején is segített. Kiszökött a községből és felkereste dr. Mojzes Péter kis­gazdapárti képviselőt, tájékoz­tatta a Vaskúton történtekről. Dr. Mojzes a belügyminiszterhez fordult, kérte, hogy lépjen fel az atrocitások ellen. A belügyminisz­ter kénytelen volt intézkedni és a csendőrök vaskúti tombolása megszakadt. Ahol érték A visszaemlékezések részlete­ikben idézik fel a vallatáskor al­kalmazott kegyetlen módszereket. Körmöczi József: „Mikor en­gem bevittek a kínzókamrába, Peágits Mihály éppen ki Volt fe­szítve a fapadon és úgy kínozták. Cziczovszki István két kezénél fogva volt felakasztva a falban lévő két vasszögre. Hasonló hely­zetben voltak, többen is ....” Cziczovszki István: „A csend­őrök közül Garai Jozsószentistvá- ni lakos jeleskedett. Jelszava az volt — Köpsz, vagy gumibotot akarsz? —- Ez volt az első lép­csője a vallatásnak. Ez azt je­lentette, hogy lefektették az elv­társakat a padna, lekötözték és gumibottal elkezdték ütni a tal­pukat ... A kínzás órákig tartott, majd később folytatták. 'Azután már minden testrészünket ütle­gelték ... Döményi József: „... Minden­kit ótt ütöttek, ahol értek..." Peágits Mihály: „A kínzások változatos formáját alkalmazták. Az ütlegelést a talpunkon kezdték és folytatták a többi testrészün­kön, nem kímélték a legérzéke­nyebb testrészünket. sem ...” Bőm Ferenc: „ ... Aki vallott azt azért, aki nem vallott, azt azért ütlegelték -félholtra . . . Na­gyon nagy hatást tett rám Hepp Antal elvtárs magatartása, aki bátran viselkedett a csendőrökkel szemben .. iA kegyetlen bánásmódot iga­zolják szemtanúk visszaemléke­zései ds: Albert Sebestyén: (Vaskút, egy­kori kisbíró) ,,1933-ban a köz­ségház udvarában laktunk. Ami­kor behoztak a kommunistákat bezárták a folyosón az ajtót. Jött a csendőr és mondta, hogy nem kell jönnöm takarítani. Nagyon megverhették a foglyokat, mert minden este nyögéseket hallot­tunk.” R ozmanicz Ferenc: (Vaskút) „Én voltam akkoriban a faluban a fodrász. 1933 májusában üzen­tek értem a csendőrök. Be kellett mennem a községházára. Meg kel­lett borotválnom a foglyokat. Lan­tos István, Reigl Márton, Hepp Antal, Cziczovszki és Keller Já­nos foglyokat. Minden letartóz­tatottat egyenként, kísért be két- két csendőr. Beszélgetni nem le­hetett. Mindegyiknek be volt kötve a lába. Legjobban Hepp An­tal volt megverve. Szó nélkül megborotváltam őket. A csend­őrök azt mondták, nem szabad senkinek elmondanom, hogy mit láttam.” Címek a stoppolófában Az a kérdés, hogy hogyan ke­rülhetett sor a bajai kommunis­ták, szervezkedők lebukására, hogyan jutott nyomukra a csend- őrség és rendőrség, a bizalmat­lanság, az önihi'báztatás légkörét szülő hosszú időn át volt meg­válaszolatlan. A kétséget kizáró választ — a feltételezésektől el­térően ?— a csendőrség nyomozó osztálya parancsnokának egyik jelentésében találtuk. A jelentés többek között arról szólt, -hogy 1933. május 6-ról május 7-re vir­radóan Kecskeméten az éppen szökni készülő Busi Vincét heves dulakodás után elfogták. Kide­rült, hogy KMP-tag, és a vidéki szervezkedés vezetésével volt megbízva . helyettesével, Haracsi Mihállyal együtt. Busi Vince lakásán egy stoppo­lófa belülről kifúrt üregéből ke­rültek elő a vidéki levélcímek. A jelentés Bajára vonatkozó részlete: „Baján két egymás mellett párhuzamosan futó kom­munista szervezkedés folyt. Az egyik a KMP-vonalhoz tartozott és felölelte Vaskút és Felsőszent- iván községeket. Baján kerületi bizottsággal és sejtekkel, az em­lített községekben pedig sejtek­kel rendelkezett. A másik vonal pedig, amelyiket egy újságíró kezdeményezett és Törzskommunista névvel alakult meg, eleinte nem tartozott a ren­des KMP-yonalhoz. Azonban itt is a III. Internacionálé elveit kö­vették. A bajai őrs 14 főt átadott, 46-ot pedig feljelentett a pécsi királyi ügyészséghez. Az ítélet: börtön A Pécsi Királyi Törvényszék több száz oldalas anyagai rész­letesen leírják Gárdonyi (Grek- sa) Fe'renc és 58 társa, bajai la­kosok „állam- és társadalmi rend felforgatása, valamint kommunis­ta szervezkedése” bűntettét. A vádirat minden személynél visszatérően megállapította: „Bár tudott a kommunista szervezke­désről, arról a hatóságot nem ér­tesítette.” Ez közvetetten is bi­zonyította a résztvevők eltökéltsé­gét, áldozatvállalását. Hosszú időre foglalkoztatta az esemény a sajtót is. A cikkek nagy hangon tárgyalták és tálal­ták a valóságos és feltételezett szervezkedést, nem riadva vissza a rágalmazástól, a hamisítástól sem. „Nagyszabású kommunista szervezkedést leplezett le a rend­őrség ... Országos jelentősége van a bajai kommunista szervez­kedés leleplezésének ... A rend­őrség most derítette ki Piros Au­rél bajai kommunista űzelme­it... Cziczovszki, Krausz anyagi érdekből vett részt a kommunista szervezkedésben... A földalatti szervezkedés fő fészke Baja környéki kommunista mozgalom is egyre nagyobb méreteket kezd ölteni... A .bajai kommunista mozgalom két csoportja össze­kapcsolódott és megalapították a kerületi bizottságot, összekötte­tést teremtettek Budapesttel.” A sajtó ilyen címekkel, alcímekkel tálalta az eseményeket a közös­ség elé. A bíróság Hepp Antalt: 3sd?eá- gits Mihályt. 2, Gárdonyi :lFeren-! cet 2 és fél, Cziczovszki- ' Tstváínt 1 és fél, Krausz Vilmost 2 év börtönre ítélte. A többiek ennél rövidebb időre szóló büntetést kaptak. Az összes vádlottat — különböző időre — felgüggesztet- ték hivatali és politikai jogaik gyakorlásától is. A pécsi bíróság ítéletét a Kúria 1934. novemben 21-én vagy jog­erőre emelte, vagy súlyosbította. Többen a hírhedt szegedi Csilr tagban, mások a pécsi fogházban töltötték büntetésüket. □ □ □ A kommunistaellenes hajsza következtében az „első vonal” börtönbe jutott, s megszakadtak a budapesti kapcsolatok is. A moz­galom átmenetileg Baján is meg­tört. Jelentősebb szervezkedés, ellenállás a városban és környéf kén később bontakozott ki. Faludi Gábor Világkiállításra készül a halasi csipke Augusztusban rendezik Brüsszelben az I. Nemzetközi Csipke Biennálét, melyen hazánkat a halasi varrott és a karcagi vert csipke kép­viseli.- A kiskunhalasi Népművészeti és Háziipa­ri Szövetkezet két dolgozója — Püspöki Ferenc- né és Nagyszeder Lászlóné — mindketten a Né­pi Iparművész cím tulajdonosai, már szorgalma­san dolgoznak a saját tervezésű kiállítási darab elkészítésén. Képünkön Püspöki Ferencné a nagy figyelmet igénylő csipkeva'rrás közben. (Opauszky László felvétele) BÁNK BÁN, TOLDI, IÓZSEF ATTILA __________________ Tá jékoztató a könyvhét előtt Klasszikus és mai magyar al­kotások, régmúlt irodalmunk el­felejtett értékei egyaránt meglel- hetők a Szépirodalmi Könyvkiadó ünnepi könyvheti listáján. A klasszikusok sorát az Árpád- kori legendák és intelmek című reprezentatív kivitelű kötet nyit­ja. A mű nyolc szent élete és alakja körül kialakult legendákat gyűjtött egybe, olyanokét, akik a magyar államalapítás utáni századakban éltek. A művet Ér­szegi Géza állította össze. Hoz­záértő és pontos jegyzetei hasz­nosan egészítik ki a legendák szövegét és világítják meg a mű­vekben levő utalásokat. Bevezető tanulmánya átfogó képet nyújt a legendák kialakulásáról, szüle­tésükről, történelmi és irodalmi értékeikről. Tanárokat, tanulókat egyaránt bosszantja, ha irodalmunk alap­vető értékei nem lelhetők meg a könyvesboltok állványain. Meg­lepő tény: az elmúlt hónapokban hiába keresték — a kötelező ol­vasmányok listáján is szereplő — Bánk bánt és Toldi-trilógiát a könyvüzletbe betérők. Katona Jó.- zsef és Arany János munkája most az Olcsó — elsősorban diá­kok számára készült — klasszikus. Zsehköpyvtár sorozatban, jelenik még. Ugyancsak hiánycikk több könyvesboltban József Attila minden verse és versfordítása, amelynek új kiadása a folyamat­ban. levő kritikai kiadás és a leg­újabb filológiai kutatások ered­ményeinek felhasználásával ké­szült Stoll Béla szerkesztésében. A kortárs irodalmat képviseli Kardos László Harminohárom arc című tanulmánykötete. Négy nagy világirodalmi pályakép: Shakespeare-, Rimbaud-, Csehov, és Majakovszkij-tanulmány so­rakozik ennek az irodalmi arc­képcsarnoknak az élén, s ezeket követik a XX. századi magyar irodaiam jelenségeit változatos eszközökkel felvillantó arckép- vázlatok. A mai magyar prózai művek közül Balázs József első novel­láskönyve a 70-es években szüle-, tett írásait tartalmazza. A gyűj­temény két novellafüzért foglal magába. Az elsőben a félelmet, a fenyegetettséget és a megalázta­tásokat, az ötvenes évek magyar falujának drámáját örökíti meg. A második ciklusban napjaink alkotó értelmiségének egy réte­géről ad izgalmas látleletet a szerző. Fenákel Judit A hagyaték című regényt- napjainkban ját­szódik, két család mindennapjait felelevenítve. Békés Pál második kötete műfajilag besorolhatatlan irodalmi vállalkozás. Három sze­melvény, háromszor néhány óra egy fiatalember életéből: emlé­kek, víziók, álmok. Veress Miklós Vakügetés című verseskötete az utóbbi öt eszten­dőben írt költeményeit gyűjti egybe. Levelezünk, levelezünk... # Levélborítékok, levelezőlapok, különböző postai küldemények száz­ezreit válogatják éjszakánként a budaspeti 72-es postahivatalban, ahová az ország minden részéből óránként érkeznek a küldemények. Egy-egy ünnep vagy jelentős névnap előtt mintegy egymillió levelet továbbítanak naponta. Képünkön: Kézi levélválogatás az éjszakai mű­szakban. fel élet öröme Sokan irigylik Monte Christo grófját ragyogó megjelenéséért, még többen bátorságáért, mil­lióan mesés vagyonáért, ám halhatatlanságát igazságtevő hatalmának köszönheti. De jó lenne, ha az életben legalább egyszer magam is így bábáskodhatnék az igazság vdlágrahozatalánái, gondolták bizonyára jó néhányan a francia szer­ző regényéből készített angol film vetítésekor. Mit meg nem adnék azért — így sóhajtoztak má. sok —, ha a meggyötört Edmond Danteshez ha­sonlóan megfizethetnék a méltánytalanságokért, meghálálhatnám a segítséget. „If vára” több év­tizede senkit sem riaszt, főbenjáró ügyekben megbízható védelmet nyújt alkotmányunk, még­is az elkerülhetetlennél több honfitársunkat kí­nozzák elszenvedett igazságtalanságok tüskéi. Sűrűn kapok jogosnak látszó panaszt-síró le­velet, munkahelyi méltánytalanságokat kifogá­soló telefonokat. Kilenc gyermekével a nagy-maj­mánál szorongó apostagi -olvasónk igazságtalan­nak érzi, hogy az ötös ikreket elhalmozzák min­den földi jóval és ő sok gyermeke neveléséhez tíz esztendő alatt összesen kétezer forint segélyt kapott. Miért csaik a szenzációt méltányolja a közvélemény, a hivatal, és nem a rászorultsá­got, kérdezi. Hány ember életét keserítik meg munkahelyi sérelmek? Irattáramban őrzöm a ki­váló műszaki tervező özvegyének sorait. Akkor betegedett meg férje, amikor legsikerültebb munkájáért az kapott kormánykitüntetést, aki az -építkezés alatt egy tanfolyamon töltötte ide­jét. Megyénk jó hírét növelő nagy folklórren- dezményék kezdeményezőit elmarasztalták, fe­gyelmivel fenyegették. A csakazértis sikerek után az ügyet ellenzők íróasztala fölé kerültek a dicsérő oklevelek. Joggal bosszantotta egyik kulturális intézményünk szakképzett törzsgárda dolgozóit, amikor fegyelmi büntetésként oda he­lyezett, minden tekintetben alacsonyabb vég­zettségű új kollégájuk jónéhány száz forinttal több fizetést kapott. Sokáig beszédtéma volt az a televíziós film, amelyben valaki azért akarta elpusztítani magát, mert egyedül az ő házát bontatták le a számos engedély nélkül épített ház közül. Csoda, hogy bosszút akart állni az egész világon? Az érte­lemszerűen igazságos kolhozelnök a tévében mi­nap bemutatott meghurcolása nemcsak a jó színészi teljesítmények miatt volt nagy siker, ha­nem mondandójának, az igazság mellett pártos- kodó állásfoglalásának is köszönhette kedvező fogadtatását. Mennyire igaza volt Csehovnak: „az élet örö­me és boldogsága nem a pénzben és nem a sze­relemben, hanem az igazságban van”. A szabad­sághoz, a társadalmi boldogsághoz az igazság útján juthatunk el. Engels Dühringgel vitázva ír­ta, hogy vannak olyan igazságok, „amelyek any- nyira szilárdak, hogy a bennük való kételkedés szemünkben az őrültséggel egy jelentőségű”. Ilyen nyilvánvalóság, hogy az igazságérzet éppen úgy vele születik az emberrel, mint az életösztön. Sakkal jobban állna a népgazdaság, sakkal szebben élnénk, ha a közélet minél alacsonyabb szintjén érvényesülne az igazság, ha nem kellene napnál világosabb ügyekben a rádió, a tévé, az újságok nyilvánosságától várni a segítséget. Mennyi energia pocsékolódik el vélt vagy valódi sérelmek orvoslására, mennyi ambíciót tipornak el munkahelyi méltánytalanságok. Jól tudom: sohasem lesz teljesen igazságos tár­sadalom, hiszen az érdek, a szolgai alkalmazko­dás, a hamis tudat, a megismerés számos nehéz­sége egyaránt befolyásolja a gondolkodást, a ma­gatartást. Az igazságosságot alapelvnek tekintő . társadalmunkban is előfordulhatnak olyan ese­tek, amikor a valódi tények felfedezése és ki­mondása nehézségbe ütközik. Máig érvényesek Katona József szavai: „az ízetlen az igazat szemtelennek kiáltja”. Meg kell .küzdenünk a hamis látszatokkal (már Sophokles panaszkodott, hogy baj, ha igaznak látszik, ami nem igaz). A társadalmi haladás hősei mindig több igaz­ságot követeltek, mert tapasztalták: az igazság mindig forradalmi, a fejlődés oxigénje. Azt is tudták, hogy nagy a formálóereje, gazdagítja az egyént, nemesíti a jellemet, ha ez a hétközna­pokban nem is mutatkozik olyan látványosan, mint a híres romantikus történetben. Heltai Nándor 9 Klossy Irén fametszete: A bajai kommunisták pere, 1933.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom