Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-01 / 102. szám

4 © IPBaJíSra WÉiPE © 2983. májas i. äff: Ái'A 'tlfitelfi'MKE FORRADALMI BRIGÁD A Hüll országépítőknél Mint holmi üzemi nagyságú bo­szorkánykonyha vezérlŐteme, olyan ez a helyiség: csaknem a mennyezetig magasodik a hatal ­mas mfiszéríai;/. AblakossíáSí mö­gött a ma. már csöppet sein titok­■ zatos erőnek, . a íóídb^i isltdro gáznak a különféle jellemzőit kar­csú mutatók jelzik, Ha nem is úgy sütik, mindenesetre itt készül á telepen- a gazdaság légnemű/ ke­nyere, sót mondhatni, energiahor ­dozó-csemegéje, hissen es; a tüze-. iőanyag olcsó, s felhasználása kör ­nyezetvédelmi és egyéb szempont­ból is kedvezi. Egészen pontosan: a környékből csővezetékén befutó gázt itt, a szanlci üzemhei-f teszik távvezetéki szállításra alkalmassá. Bz a Förrsd-! .i Koctelkta brigád ’ fő feladata. Szakmai ©íag&i^Safea A földgáz ktiíöiiieges :,;«mnka» darab”, nem fogható satuba, még. is tudni kei! bánni' vele. Ehhez szükséges áz a kiismez-heteilenül kanyargó ‘ csővezstéfcrsntíszer, amely az ablakon, át idelátszik. ' először lehűtjük, hogy külön' vál­jon tőle a víz, a gazolin, a szeny- uyézo snyd^okf s kszsics vécén. - pedig felmeleéítjöl' iG- 42 Cel­sius-fokra a továbbításhoz —' vil- lantja fel munkájuk ke^dő és be- fejező mozzanatát Stzdbtfis JóziSf brigádvezaiő. Fontos, hogy a földgáz az előírt é minőségben ksruljóil .a táv veze­ték be, mert fcdiöíit^in dugulás,, c-üyéb üzemzavar következhet* be. A forradalmi brigád inbgálapítá- ßäi 1988'' óta ilyesmi nem fordult , pedig, csupsn ■ áz V. őse vés tervben 3 íVAülíárd köbméternél több légnemű rs^iröidrogánt'-„nó­ták fel” itt az ország címére. EJz fs közrejátszott abban, hogy ’ÍSSii- bhji megkapták az Ágazat Kiváló Brigádja címet.! —- Jelenleg naponta arinyi föld- gazt készítünk elő es toy^ifbitünk, amennyi ^körülbelül Vöt lukas egész évi- fűtésére elege-idő —i tá­jékozta.t Tövid eiszámolás után Túri I László —. yágyis 3 millió ícöBhfe- td nél tobaet. A Forradalmi brigád-. 34 tagja Szánkról, Bodogjarró.i, dászszent- lászlóról es Kiskunrnajsáról ver­buválódott. Az olajipari Szakmun­kás képesítést- csaknem a yala-n mennyien m&gsizerazták már, .‘sőt, vannak közöttük többszakmásak is: Dékúny jSátndci példaui lrá-1 rommal dicsekedhet. Bésesek Béla üzemmérnökségig Vitte. Á ábkol- dalúaág egyet jelent a gyor^ prob- lémamegeldássai, ami rendkívül fontos ebben á veszélyes Üzem­ben.-Részesei voltak 'a brigádtagok az örvénykamrás földgázSzépará- lás első hazai fcí^érleténék, s be­segítettek az ipari hasznosításra ! alkalmas, ehhez szükséges.-készü­lék méreteinek, meghatározásába ic :— A- - szerelvényeket, berende-1 .zéseketiolyamatosa/i újra-festjük,-; .ahagyafr , a, kopás indokolja. — mondja el Ftilöp tiászlÓ,- aki a brí-, igádtítl-ári; tis^aglet.'^seii: 'tó- "Égyl 'íeijés uj'ráfesséáséi teeS-^iOö. ézerl forintot ráegtakarituíik amellett, A takarékosság ném megveten­dő erény manapság. A Forradalmi .szociálissá brigád 1,4 év. alatt mint­egy kétezer . használt zárószdrél- venyt, szabályozószelepet - újított fel.' A-gázból-vizet kiválasztó-gljb költ. nagy gónddál regenerálják, ,s maximális mennyiségben nyerik __;za újrafelhasználáshoz, A kö-, z össég megtakarításainak ..értéke az evek során jóval a millió fo­rint iölé/emeíkfidett. . A nyári hagy Icarbáhtartás idő- normájából 10 év.-alatt 76 napot faragtak le, rövidebb lett az állása idő, s 154 millió köbméterrel több földgázt tíidcak,így továbbítani, A technológiai veszteségek! csökken­tésével 9 millió köbmétert takar!­Arsüiy-SMker > ;i kesebbé váltak a munkás hétköz­napok. — A szocialiistabrigád-mozgalom 25 éve bő i akozott ki Magyaror­szágon, s az évforduló alkalmából javasoltuk, hogy a kis kollektívák pályázatban örökítsék meg törté­netüket — meséli Besesek Béla. — Kezdeményezésünkből megyei versengés született, illetve meg-, hirdették a pályázatot az olaj- és gázipari tröszt vállalatainál is. Mi, a megyei mezőnyben a tablónkkal első, az írásos krónikával pedig második díjat nyertünk. A tröszti értékelés még hátra van. A Pax brigád ötlete volt, hogy ’j&z. Arany-centenárium alkalmából rendezzenek vetélkedőt a költő pályájának és műveinek ismereté­ből. A Forradalmi nemcsak támo. gáttá az elképzelést, hanem a ve- ttedőí is megnyerte. A csoport tagjai ' Beseisek, Túri, Szakács Provies István és Karó László -voltak. Jden vannak a faluban “ a telefonszámunkat a1- •.anái caAssok, ajrultúrház és az is-­Jismosolyog-' Fiilop' EáSzlő. Árra c^loz, hogy amikor társadalmi munkásokra van szükség a községben, őket mindig megtalálják, bár folyama­tosan, három csoportban, három műszákban dolgoznak. Már vala­mennyien érdemes társadalmi munkások. Építették annak idején a helybeli sportcsarnokot, a pá­lyát, köveztek járdákat, ástak ár­kot gázvezetéknek és metszettek már szőlőt a termelőszövetkezet­nek, felajánlásképpen.- Húsz családi házat hoztunk addig kalákában tető alá, egymás­nak segítve — hallom Szakács Jó­zseftől. Szoros emberi, elvtársi közös­ségben dolgoznak és élnek a sza.h~ ki Forradalmi brigád tagjai, nem­csak egymással, hanem a falu la­kosságával is. Tudatára ébredtek annak, hogy az életük szebbé té­tele nagyrészt rajtuk múlik. Őrö­lniük telik a hozzáértéssel végzett, sajátos országépítő gazdasági munkájukban, s abban is, amikor egy-egy vidám tekeversenyre t tudják csábítani a fél falut. A. Tóth Sándor A KGST hétköznapjai Nem takarékon; takarékosan iiiOJ Miként a családi életben, a gazdasági életben is ünnep- és 'hétköznapok váltják egymást. * A gazdasági ünnepnapok álta­lában egy nagyértékű szer­ződéshez vagy avató ceteméi * niához kötődnek, hiszen erre a látványosságra lehet meginvi­tálni a sajtót, tévét, rádiót.’ Látszatra mégis van egy fur­csaság: a KGST-országok vál­lalataival aláírt szerződésekről, illetve a folyamatban levő be­ruházásokról, s olykor a mar elkészült létesítményekről is kevesebb híradás jelenik meg, mint a tőkés üzletekről. Vállalataink létbiztonságának záloga Az okök elemzése nemcsak a gazdasági és tömegkommu­nikációs gyakorlat ismerteté­sét igényelné, hanem a pszi­chológiait is. Hiszen nyilván­való, hogy egy amerikai, japán vagy NSZK-beli szerződés (akármekkora is) a magyar vállalatok életében nem me­netrendszerűen követi egy­mást, Ezért talán többet di­csekednek vele, mint egy több tízmilliós szocialista export— import ügylettel, ami éven­ként ismétlődik, s ráadásul a partner is ugyanaz. Ennyit a jelenség lélektani hátteréről. Ami viszont a gaz­dasági realitásokat illeti, az bizonyára sokan ismerik: ha­zánk külkereskedelmi forgal­mában a KGST-országok ré­szesedése 50 százalékok Ami­ből természetszerűleg követ­kezik, hogy egyes vállalatok­nál jóval nagyóbb, másoknál kisebb az arány. A magyar külkereskedelem szerkezeté­nek ismeretében bizton állít­ható, hogy az élelmiszergaz­daságot leszámítva, vállala­taink lét. és piacbiztonságá­nak legfőbb záloga a KGST- kapcsolat. Még azoknál is, amelyek jelentős tőkés üzle­teket írnak alá amerikai, nyu­gatnémet vagy más tőkés cé­gekkel. Hiszen a Rába, az Egyesült Izzó vagy a Medicor vezetői is tudják, és gyakran hangoztatják, hogy azért tud­nak, versenyképes árakkal — ^és.^természeteden "árukkal — jayeßfmemii. ä tőkés piacon, meri a$zócialista export olyan {szérianagyságot í tesz * lehető­vé, amely már közel van az optimálishoz. Magyarul, ha a Rába nem exportálna évente 300- 350 millió rubel értékű futóművet a szocialista orszá­gokba: a Szovjetunióba, Len­gyelországba, illetve Cseh­szlovákiába, akkor ma nem lenne partnere a legnagyobb amerikai autógyáraknak, il­letve mezőgazdasági gépgyár­tóknak sem. Az Ikarusra hasonló meg­állapítás érvényes, Köztudott, hogy a magyar autóbuszgyár budapesti, illetve székesfehér­vári üzeméből évente több mint !3 ezer autóbusz kerül ki. Ebből több mint 10 ezer a szocialista országokba jut el, körülbelül 1500 a hazai utak­ra, s a fennmaradó {/ész a fej­lődő, illetve a fejlett ipari or­szágokba. A munkamegosztás és szakosítás haszna A járműgyártás egyébként jó példa aura, hogy a szocia­lista országok közötti munka- megosztás milyen kedvező .ér­tékesítési, beszerzési lehetősé­get jelent. Köztudott, hogy a KGST-országokon belül az Ikarus a legnagyobb autó- buszgyártó, ugyanakkor sze­mélygépkocsit mi nem készí­tünk, csupán különböző jár­műalkatrészeket. A Veszpré­mi Bakony Művek például a KGST-kooperáció keretében már öt autógyár számára állít elő autóvillamossági alkatré­szeket. A Lada, a Moszkvics, a Polski Fiat 126-os személy- gépkocsik és a Kamaz teher­autók Után tavaly óta a ro­mán Dacia is tőlük vásárolja a kürtöt, a kormányzáras gyújtáskapcsolót és az ablak­törlőket. Más iparágaink kifejezetten a szocialista országok közötti termelés-szakosítás jegyében „nőttek fel”, A Vjdeoton em­líthető elsőként ezek közül, hiszen a szárr^tástechnikai termékeket az Egységes Szá­mítástechnikai' Rendszer ke­retében fejlesztették ki. A Videoton számítástechnikai termeléséből — amelynek ér­téke megközelíti a 4 milliárd forintot — 75 százalékot a szo­cialista partnerek vásárolnak meg. A fejlesztési munka leg­újabb eredményeként meg­kezdték az SZM—52 nagytel­jesítményű, sokoldalúan hasznosítható számítógép- rendszer gyártását. ■A vegyipar és a könnyűipar ugyancsak *a szocialista piac. Hivatkozhatunk a* petrolké- ■ miaí,. .illetve az agrokémiai ..egyezményre, ele közismert az is, hogy a magyar konfekció-, valamint, cipőipar termékei milyen 'népszerűek a szovjet vásárlók körében. Baromi igyál tói a befőttig A mezőgazdaság és az élel­miszeripar területén hagyo­mányos szállítói vagyunk a környező szocialista országok- nák, ami összefügg történelmi tradíciókkal is. Az viszont új­donságnak számít, hogy olyan termelési rendszereket hono­sítunk meg a Szovjetunióban, mint a bábolnai baromfite­nyésztés! és kukorica-termesz­tési, illetve sertéstechnológia, A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát már évek óta rend­szeresen szállít baromfi-istál­lókat és berendezéseket a Szovjetunió különböző részei­be, csak naposcsibéből éven­te több mint másfél millió da­rabot. Tavaly nyolcvanmillió rubel értékben 516 baromfi­istállót adtak át. A MEZÖGÉP-kooperációk- ra több példa is akad. Közü­lük tipikusnak mondható a HÖDGÉP esete. A hódmező­vásárhelyi vállalat négyféle zöldségtermesztő és -betakarí­tó gép gyártásaiban működik együtt moldáviai partnerével. A szovjetek Magyarországra küldik a motort, a vezetőka- bint és 'még többféle alkat­részt, a HÖDGÉP-nél pedig ezekből, illetve a szükséges más fődarabokból rakják ösz- sze a borsó-, hagyma-, és uborkabetákarítö kombájno­kat. Ebben az évben például csak.zöldborsókomibájntoól^ ti­zet adnak el a HÓDGÉP-esék iá szovjet Traktorexport Kül­kereskedelmi Egyesülésnek. Az almatermesztésben talán még az eddigieknél is fonto­sabb szerepe van a^KGST-, pontosabban a szovjet piac­nak. A szabolcsiak jól tudják, hogy termésükre számítanak a szovjet yevők. Ami a teljes magyar almaexportot illeti, az több mini 300 o’zér ,tonna, sez. a Szovjetunió által vásárolt almának a kétharmada. A HUNGAROFRUCT, amelynek feladata az alma exportja, ter­mészetesen többféle zöldség- és gyümölcskonzerv-féleséget szállít á Szovjetunióba. Első­sorban a nagykőrösi, a kecs­keméti, a debreceni és a nyír­egyházi konzervgyárakból in­dulnak útnak a befőtt, á dzsem, illetve a szovjet recep- túra által összeállított zakusz- ka-szállítmányok. • Tehát ilyenek a .KGST-ftét- köznapok hírei. -Ünnepi hang-. vétel nélkül, tényszerűen be­széltünk róluk, hiszgn az el­mondottak mindenkit meg­győznek arról: vállalataink és mezőgazdasági nagyüzemeink ezekből a hétköznapokból él­nek. E. P. 9 A szaktudás csak- része az em­beri tényezőnek, amely gépek ide, gépek oda, moder.. korúnkban is döntő a. termelés, gazdálkodás eredményessége szeiripontjából. Nos, a Forradalnii brigád láng­ja” nefh takarékon ég. A nemzeti vagyon rájuk bízó üzemre, mint sajá gyásznak: ere, © Fiilöp László és Seres Sándor. A' Kőolaj-és Földgázbányászati Vállalat -*, amely az idén meg­kapta a Kiyálö Vállalat címet ~ több olyan jó kezdeményezést kö­szönhet Kiskunsági üzeme szanki brigádjának, amelyek révén érdé-? äa Szimferopol és Krím terület intézményeivel, gazdasági egy­ségeivel! Kecskemétnek és Bács- Kisikun megyének évék óta meg­lévő és gyairapodó testvérkap­csolata most ismét bővült. Nem­rég Kecskemétre látogatott a szimíeropoli borkoimbinát kül­döttsége Fedor Karpovics Szul- tánjánc igazgató vezetésével, s ■ hosszabb távra szóló együttmű­ködési megállapodást írt alá a Kczépmagyarországi Pincegazda** sággal. Megragadva az alkalmat beszélgettem kapcsolatainkról és a lehetőségekről. — Először jár nálunk, három napig ismerkedett a megyevei. Hasznos volt? 1 — A pincegazdaság üzemegyr ségeiben jártam, s úgy érzem jó lehetőségek kínálkoznak * az együttműködésre, egymás mun­kájának megismerésére a ‘ ta­pasztalatcserére. A megízlelt bő­rök minőségét igen jónak tar­tom, különösen az asztali boro­két, amelyek eltarthatósága, „ál­lóképessége”, johb a mi 'boraink­nál. — Ez volt a legfeltűnőbb? — Kétségtelen, s igyekszünk elméleti, gyakorlati tapasztala­tokat szerezni, hogy e téren mi is előre léphessünk. Nagy hatást tett még rám a pincészetekben a szervezett, összehangolt munka, a mindenütt tapasztalható tisz­taság, rend, a higiénikus borke­zelés és csomagolás. Megjegyez­tem, hogy az üres üvegek zsu­gorfóliába érkeznek a töltőhe­lyekre, amit ugyancsak követen­dő módszernek tartok. — Véleményem szerint mi az, amit önök jobban csinálnak? — A mi kombinátunk a’pince- gazdaság méreteihez hasonló, a Szovjetunióban a második legna­gyobb borászati üzem. Évente 450 ezer hektoliter a borforgal­munk. Negyvenféle bort és hat­féle konyakot készítünk, mint­egy 60 millió rubel értékűt. Nagy mennyiségben gyártunk erősített "V'Xmí ’ csemege és desszert borokat. Eb­ben különbözünk a magyaroktól és ezt mi, gyakorlatunk révén, jobban is csináljuk. — A szovjet konyak is híres ... — A legjobb minőségűnek tar­tott Aj-Petri és Krím,nevű ko­nyakokat gyártjuk. Csupán két- három éve forgalmazzuk, ugyan­is ezek érlelési ideje 0—12 év , Most tervezzük, hogy ezekkel ki­lépünk a nemzetközi piacra is. — És a borexport?. — Szerény. Kubába és Mongó­liába szállítunk. — Kevés a szőlő? — Talán ismert, hogy két év­tizede óriási fagykár és a filoxéra pusztítása tönkretette az ültetvé­nyeket. Újra kellett telepíteni. Jelenleg a rekonstrukció hetven százalékánál tartunk a krími borvidéken. Az új fajták nemcsak filoxéra-, de- fagytűrőek is, jő minőséget adnak, bőtermők.. — Mennyi a hektáronkénti át\ laghozam? — Tizenöt tonna. — És a bor,minőség? — Ezzel nem vagyunk 'elégel etettek, az új szőlőfajták '.feldőli gozásának technológiája mél nem kifbrrott. — Az üdítő ital gyártásban mi tapasztalt? — Van tanulnivalóni: a kacs kemétiektől minőségben, , válasz téteban egyaránt. Nálunk kedvé llk az üdítő italokat, s az itt meg ismert kitűnő Márka-félék siker re számíthatnának. — összegezhetem úgy a mos kezdett együttműködés jovőjéi ■hogy rz1 önök 1 által gyártott led nyak és -ierszerthorok c. pitfea gazdaság termékeiből az asztali borok és iiCítö italok, gyártás technológiájának, kölcsönös med ismerésére alapul? Nem tenne tj lehetővé közös fellépést példát! harmadik piacon? — Valóban ezek az alappillí rek. Ami a közös piaci mvlnkí illeti, ez is elképzelhető, bá még nem kerüli szóba, de érd« mes lenne erről is eszmecser«' folytatni.' * ;■ | I — Itt tartózkodása idején fe figyelt újabb együttműködési h hetőségekre? — Legközelebbi testvérein), nek tartjuk a magyarokat, (igyar akkor megbízható, jó partnerei^ a legkülönfélébb munkákban. , kapcsolatok szélesíthetők példái a szőlőtermesztés technológi;' jáiban, sőt. a konzervipar terül« Bén is. ügy gondolom, céljain közösek: jobb minőségű, piacké pesebb termékeket akarunk gyáj tani, s ehhez segítséget ád a ta pasztalatok cseréje. Különöse fontosnak tartom, hogy a két ne közelebb kerüljön egymáshoz,. bJ rátságunk, együttműködésiün elmélyüljön, nemcsak a tennie munkában,: haném az élet mii den területén. Csabai István Közösen, újabb sikerekért • A ForifiidaJaiaii tagcága két évvel ezelőtt, az Ágazat Kiváló Brigád­jjA (SBtíiSl |Sliöiy02,©SÖtC©í?., , ® Défcás.y Sándor fiisósss’Évezet® a anűszerfal előtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom