Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. május 4. ARCOK ÉS VALLOMÁSOK Szemők József, a „népfrontos” téeszelnök Budapesten született, de hatéves kora óta szinte egyfolytában vidéken él. A Zalka Máté Szakérett­ségis Kollégiumban érettségizett, majd az Idegen Nyelvek Főiskoláján, külkereskedelmi pályára ké­szült. Betegsége, s a katonaság évei hátráltatták folyamatos előrehaladását. Mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett, majd elvégezte a marxista—le­ninista esti egyetemet. Izsákra került, ahol az egyik termelőszövetkezetben hét évig főkönyvelő volt. Tizenöt éve elnöke a Sárfehér Tsz-nek, Bács- Kiskun egyik legeredményesebben működő közös gazdaságának. Több mint egy évtizede a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. Kitünteté­sei közül néhány: a Mezőgazdaság Kiváló dolgozó­ja, Népfront Munkáért Érdemérem, Munka Érdem­rend arany fokozata. Megkapta az NDK Nemzeti Frontjának érdemérmét is. — Fővárosi gyerek volt. De vé­gül is vidéken maradt. Nem bán­ta meg? — A sors mostohasága: édes­anyám halála miatt kerültem fa­lura. Pesti gyerek létemre 'ha­mar megkedveltem a vidéki éle­tet. a paraszti munkát. Ez vala­mi újat jelentett számomra. Azóta sem bántam meg. Gyerekfejjel szántottam, vetettem, kapáltam — örömöm leltem ebben a munká­ban. — Megszerette időközben Izsá­kot és a megyét? — Érdeklődéssel, bizalommal és szeretettel fogadtak, amikor idekerültem. Nem kinevezett, ha­nem a tagság által megválasztott főkönyvelő voltam. Ez egy idegen számára nagy megtiszteltetés Izsákon, de kötelezés is helytál­lásra. Ez a bizalom tart itt eny- nyi éven át. Az induláskor nem­csak a számvitelhez és a pénz- gazdálkodáshoz kellett értenem, hogy befogadjanak, hanem a két­kezi munkához is. Több alka­lommal próbára tettek, és olyan­kor nagy hasznát vettem a parasz­ti munkában való jártasságom­nak. — Milyennek ítéli meg a gaz­daságukat? — Termelőszövetkezetünk há­rom téesz egyesüléséből jött lét­re. hét évvel ezelőtt. Gyönge voltl la földünk, elöregedett a szőlőnk, hiányoztak a szakemberek is. Ma már más a helyzet. 'Korszérűbb és hatékonyabb a termelés, jobbak a munkavégzés feltételei. Hatalmas ültetvényekkel rendelkezünk, mű­velésükhöz van elég hozzáértő kéz. Jó úton — de félúton — va-1 gyünk a megtervezett jövőhöz. — Ügy tudom, .hogy nem kizá­rólag mezőgazdasági ágazatokkal foglalkoznak: ennélfogva nj/ií­ván bonyolult a téesz termelési szerkezete ... — Kedvezőtlen adottságunk el­lensúlyozására elsőrendű felada­tunk volt a melléküzemágak lét­rehozása, fejlesztése. Cipőfelső­rész-készítő üzemünkben, a tsz iparában ötszáz nő dolgozik. Fu­varszolgáltatást szerveztünk. A pálinkafőzés, a palackozás, s a tizenhét borkimérő is a gazdál­kodás hátországa: kiegészíti az alaptevékenységet. — Önök egy sajátos szolgálta­tó részleget is működtetnek ... — Szaktanácsadó szolgálatunk­nál speciális képzettségű szakem­berek dolgoznak, saját laborató­riumunk segíti munkájukat. Fel­adatuk a kutatás, a tudomány legújabb eredményeinek átülte­kedok. Kiemelkedő teljesítmény­re képesek. Jellemző a szőlő fel­tétlen szeretete. amit bizonyít az Izsáki Sárfehér szőlőfajta létre­hozása is. Óriási területet ásóval, kapával forgattak meg. hatalmas áldozatok árán hoztak létre vi­rágzó kultúrákat. Ezeknek a té­nyeknek, ők a tudatában is van­nak, következésképpen önérzete­sek. — ön a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának az alelnöke. Előtte sokáig tevékenykedett kü­lönféle posztokon a mozgalomban. Jogos lehet a kérdés: mit jelent , népfrontosnak” lenni? — Mindenekelőtt megtisztelte­tést. bizalmat és feladatot. A párt irányításával részt venni az or­szág építésében a legszélesebb ré­tegek bevonásával a jelenért, a jövőért dolgozni. A helyi elkép­zelésektől a nemzeti célok meg­valósításáig környezetünk és né­pünk boldogulása érdekében fára­dozni. Jelenti számomra azt is. hogy jobban belelátok az ország és a világ dolgaiba. — Gyakran fontos tanácskozá­sokon vesz részt. Mi ezeknek a jelentősége — ha úgy tetszik: haszna — taz ön számára? — A felkészülésen és az alapo­sabb tájékozódáson túl azt, hogy lényeges kérdésekben — országos szinten is — kifejthetem nézetei­met, elgondolásaimat. Ilyen volt többek között a tanyán élő em­berek, ^or^a,, a ipagvgr .szőlőkultú­ra .helyzeté,,, a , szakszövetkezetek, jeléné rés "jövője,' és az ezzel kap­csolatos sokféle tennivaló, feladat. Módom volt elmondani észrevé­teleimet és javaslataimat az MSZMP XII. kongresszusának irányelveihez is. ' — Ebben a gazdaságban a kül­ső-belső környezet egyaránt tet­szetős; egyes helyeken kimondot­tan esztétikus. Tudatos törekvés ez? — Aki nem igényes a saját környezetére, az nem igényes -a munkájára sem. De meggyőződés­sel vallom, hogy a környezet is formálja az embert. — Mi lenne a mesebeli három kívánsága? — Azok nem mesebeliek, ha­nem nagyon is valósak. Maradék­talanul végrehajtani a nagy múl­tú izsáki szőlőkultúra korszerű újratermelését; elősegíteni az olyan eredmények elérését, amely a tagság jogos elégedettségét ki­vívja; végül közösen elérni a magyar népgazdaság megszilár­dítását. Varga Mihály tése a gyakorlatba. Negyven gaz­dasággal állunk kapcsolatban. Mikrobiológiai és laboratóriumi vizsgálatokat végzünk, talajmin­tát veszünk, ajánlunk technoló­giát. Elsősorban a növényvéde­lemben és tápanyag-gazdálkodás­ban hasznosítható szaktanácsokat adunk, szolgáltatásunkat a kis­termelők is igénybe veszik. A MÉM-mel kötött szerződés alap­ján homokhasznosítási kísérlete­ket végzünk. Üj növényvédő sze­reket és műtrágyákat próbálunk ki. nekifogtunk a fenyötelepítések vegyszeres gyomtalanításának és napraforgó-fajtakísérlettel is fog­lalkozunk. — Egy egészen másfajta kér­dés: rangot jelent téeszelnöknek lenni? — Ez így még nem jutott eszembe. Mindig az vezérelt, hogy megszolgáljam a bizalmat. Be­osztásomat nem rangnak, hanem megtisztelő feladatnak, hivatás­nak. a közösség szolgálatának tekintem. — Izsák nagyközség, ám mé­giscsak falu. Nem hiányzik a vá­ros? — Egyáltalán nem. Segített eb­ben az is, hogy gyermekéveim jó­részét hasonló környezetben él­tem le. Együtt nőttem fel azok­kal. akiknek a sorsával felnőtt­ként foglalkozom. Ez megkönnyí­ti a megértést és az együttgon­dolkodást. A nagyváros helyett vonzóbb számomra a tanyavilág; az itt élő emberek egyszerűsége, nyers őszintesége. Az egyesülés­sel megnőtt a gazdaság, több ve­le a feladat és a gond is. Ennek ellenére szeretnék minél többet közöttük lenni. — Nehéz a közélet és a magán­élet összeegyeztetése? — Lelkesedés, és a család meg­értése kell hozzá. Az első tizenöt évben napi 14—15 órát dolgoztam. ElöforduLt, hogy a karácsony es­tém ellenőrzéssel telt el. Nem volt könnyű ... — Csaknem háromezer ember dolgozik a iSárfehérben. Valósá­gos hadsereg. Jó térzés ennyi em­ber parancsnokának lenni? — Ha megengedi: ez nem had­sereg. Közös gazdaság. Itt nem vezényelni kell. hanem vezetni, ami nagy különbség. Ennyi em­bert irányítani és a sorsával azo­nosulni nem hatalom, hanem hal­latlanul nagy felelősség. Az izsá- kiak végtelenül szorgalmasak, ál­dozatkészek. Megtanította őket erre ez a kemény, szigorú táj, ez a meglehetősen zord vidék. Az itt élők kitűnő termelők, keres­Szolgáltatások a Kiskunhalasi Autójavító Vállalatnál Köztudomású, hogy ez év elejétől kezdve az AFIT üzemei önállóvá váltak, s ebben a szervezeti for­mában vállalnak és végeznek munkát. A Kiskunha­lasi Autójavító Vállalat igazgatójától, Vizsnyei Ki­folytál arról kértünk tájékoztatást, hogy mi válto­zott január óta. — Az autójavító üzem a létrehozása után viszony­lag igen hamar kedveltté vált az autósok körében — mondta az igazgató. — Ezt bizonyítja az is. hogy az első teljes évben, 1976-ban már 4 ezer gépkocsi fordult meg a műhelyekben és az árbevétel elérte a 11 millió forintot. 1978-ban megkezdtük a teher­gépkocsik javítását is, s azóta számos cég — a TRIAL, a monori MEZŐGÉP és mások — rendsze­resen ide hozzák járműveiket. Tavaly például kere­ken ezer tehergépkocsit javítottak szerelőink. Az üzem felszereltsége 1980-ban jelentősen javult, ekkor állítottuk munkába a motorvizsgáló próba­padot. a futóművizsgáló berendezést és a lengéscsil­lapító-vizsgáló próbapadot. Nem utolsósorban ezek tették lehetővé, hogy az autósok általános megelé­gedésére bevezethettük a zárt technológiás vizsgáz­tatást. Két vizsgabiztosunk — Szemerédi Pál és Széli Dezső — havonta átlag száz gépjármű forgal­mi engedélyét hosszabbítja meg. Tavaly különben kereken hétezer személygépkocsi fordult meg a szervizben és az árbevétel elérte a 18,7 millió fo­rintot. A mostani szervezeti forma nagyobb felelősséget és önállóságot jelenít — mondta a továbbiakban az igazgató. — Szeretnénk túlszárnyalni a múlt évi eredményeinket, s tudjuk, hogy ez csak jobb mun­kával érhető el. Eddig sem volt jelentős minőségi reklamáció, s bízunk abban, hogy ezután sem' lesz. Az idén több új szolgáltatással segítjük az autóso­kat. Március 8-án például egy kihasználatlan épü­0 A vállalat új autósboltjában. letben berendeztünk, illetve megnyitottunk egy sa­ját autósboltot. Remélni sem mertük, hogy ilyen nagysikere lesz. A félmillió forintos árukészlet alig tíz nap alatt elfogyott, persze, közben állandóan gondoskodtunk az utánpótlásról. Most vásároltunk egy használt Barkas autómentő' gépkocsit, melyet kijavítva májusban használatba veszünk és ezzel be tudjuk majd hozni az üzembe a menetképtelen jár­műveket is. Korábban volt hét végi ügyeleti szol­gálat, amely azonban megszűnt. Most egy gazdasá­gi munkaközösség alakul és ez nyújt majd hétvégé­ken segítséget a bajba jutott autósoknak. Ugyan­csak szervezünk egy másik közösséget, amelynek az alkatrészek felújítása lesz a feladata. O. I., SAJTÖPOSTA CIKKÜNK NYOMÁN Kifizették a jogtalanul levont összeget Március 16—i Sajtóposta rovatunkban irtuk meg, hogy a kunszentmiklósi Kö- lesdi Kálmánná hízott serté­sének súlyát utólag csökken­tette 30 kilóval a felvásárló. Következésképpen mintegy ezer forinttal kapott keve­sebbet a kelleténél olvasónk, aki — mert hiába reklamált — leszűrte esetének tanul­ságát: legközelebb alaposan meggondolja, szerződjön-e állathizalásra. Bíráló sorainkra adött írásbeli válaszát a napokban juttatta el hozzánk a kunszentmiklósi áfész elnöke, Dobrai József: 1983. február 17-én vettük át a szóban forgó sertést, s az való­ban 280 kilós :volt. Bár ezek az adatok szerepeltek-az általunk ki­állított bizonylaton, mégis csupán 250 kiló ,súly alapján számfejtet­tük a termelő járandóságát. Az újságcikket követően indított vizsgálat kiderítette, hogy minden alapot nélkülöz a korábbi eljárá­sunk, tehát jogtalanul vontuk le az átvételi összeg egy részét, me­lyet maradéktalanul kifizettünk olvasójuknak április 21-én. Az egyik kecskeméti lakos felszólításra sem fizette be a 13 forintos áramdíjat, ezért megszüntették lakásábati az elektro­mos ellátást. Az /intézkedés ellen arra hivatkozva tiltakozott, hogy nem az otthonában, -hanem a hobbitelkén felhasznált vil­lamos energia számlájának kiegyenlítését mulasztotta el. Másik olvasónk jogosnak találta a vele szembeni hasonló szankciót, de felháborodást váltott ki belőle az áram újbóli be­kapcsolásával járó huzavona. E /két példa csupán.a töredéke ama sajnálatos eseteknek, me­lyekkel gyakorta kénytelenek foglalkozni a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségének dolgozói. Akiktől megtudtuk, hogy a megyeszékhelyen levő több mint 35 ezer egyéni fogyasztó körülbelül 7,5 százaléka késlekedik notóriu­san a fizetési kötelezettsége teljesítésével. „Jóvoltukból” leg­utóbb már megközelítőleg 340 ezer forintot tett ki a hátralékok összege, A kérdés óhatatlanul adódik: kik a pontosan fizetők, és kik nem? Általános tapasztalat, hogy a kiskeresetűek, a kevés nyugdíj­jal rendelkezők, vagy az egyéb okból nehéz-anyagi helyzetbe jutottak — és még sokan mások — idejében és hiánytalanul rendezik tartozásukat a DÉIvfÁSZ-nál. A gond elsősorban és is­métlődően azokkal van, akiknek egyáltalán nem mennek rosz- szul családi pénzügyeik, űk először figyelmeztetést kapnak a szolgáltatótól, melynek munkatársa legalább kétszer kísérli meg a ihelyszíni kasszírozást, s csak a legvégső jlépésként veszi elő a műszaki eszközöket. Külön említjük meg, hogy az energiatörvény értelmében a fogyasztó addiginem részesülhet folyamatos áramellátásban, míg adósa díjfizetéssel. (Ilyen szempontból lényegtelen, hogy a laká­sán, a -műhelyében, vagy történetesen \a hobbiföldjén veszi-e igénybe a inllanyt.) A „hírős" városban igén sokan rákerülnek a dicstelen listára, minek következtében bőven akad pluszmun­kájuk io szerelőknek, kik a napi egyéb teendőjük mellett végzik a ki- és bekapcsolásokat. Ez utóbbi feladatuknál a sorrendiségre is figyelemmel vannak, ami előidézhet hosszabb várakozási időt. de huzavonát soha. Ismét a konténerekről E levélben foglaltakhoz a kö­vetkezőket jegyezzük meg: Az árelszámolással kapcsolatos hiba korrigálására a sertésleadás utáni több mint két hónap, vagy­is túlságosan hosszú idő eltelté­vel került sor. Erre aztán ráadás, hogy Kölesdinétól senki sem kért elnézést a pénze, az összesen 987 forint szabályellenes visszatartá­sáért. Summa summárum: a ha­sonló kellemetlenségek megelőzé­sére. illetve a reklamáció idejé­ben és megfelelő módon történő elintézésére alighanem indokolt lenne ezentúl fokozottabban fi­gyelnie a nagyközség fogyasztási és -értékesítési szövetkezetének, ahol — tudomásunk szerint — korántsem sokadrangú feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokból származó állatok felvásárlása. Március 30-án tettük szóvá a hasá­bokon, hogy Kecskemét belterületén több helyütt — például a Liszt Fe­renc utcában és a Czollner közön — szemétgyűjtő kiskonténerek foglalják el az egyébként is keskeny úttest szélét. Így azután csak nehezen fér cl egymás mellett két gépjármű. Arra gondoltunk, az érintett házak lakói — s nemkülönben a hatóságok is — osztják cikkünk mondanivalóját, nevezetesen, hogy ezek a tárolóalkalmatosságok közlekedési balesetnek lehetnek a forrásai, vagyis a máshová való elhelyezésük nem tűr halasztást. Nos, a napokban ismét ellátogat­tunk, ezekbe ,^az. . utcákba, ahol. szomorúan állapítottuk meg, vál­tozatlan a helyzet. Mikor az egyik konténert a saját kerékén akar­tuk arrébb tolni, a járdasziget mellé, hirtelen ott termett egy környékbeli, s határozottan kö­zölte, hogy a saját portánk előtt re odezkedjünk. Ennek az embernek annyiban igaza volt, hogy mint számára is­meretlen személyeket figyelmez­tetett, hagyjuk békén a konlé- írereket. Megdöbbentőnek véltük azonban reagálását, amikor kö­zöltük cselekedetünk okát. mely- te csak legyintett, mondván, aki ütközik e szemetes, edényekkel, az nem alkalmas a közúti köz­lekedésre. s megérdemli a követ­kezményeket. Járműforgalomra rendelteiéit közterületnek még a legminimá­lisabb szakaszát sem lehet egyéni Célú ásandó használatra igénybe venni.' Akik mégis ezt teszik, sza­bálysértők. Ellenük hatóságilag szükséges fellépni, míg be nem következik a baj. KÉRDEZZEN - FELELÜNK Miért szüntették meg a mezőgazdasági üzletet? Az utóbbi hetekben néhányan személyesen, mások pedig telefo­non közölték szerkesztőségünkkel felháborodva, hogy tovább csök­kent Kecskemét belvárosában a kistermelők bevásárlási lehetősé­ge, hiszen az illetékesek véglege­sen bezárták a Komszomol téri közkedvelt mezőgazdasági szaküz­letet. Olvasóink kérték, derítsük ki, miért került sor a nem várt intézkedésre. A közérdekű üggyel kapcsolat­ban felkerestük a megszüntetett bolt gazdáját, a kecskeméti UN1- VER szövetkezetei, ahol Piuko- vics Miklós elnökhelyettestől tud­tuk meg az alábbiakat: Ez a kereskedelmi egység szá­mottevő mértékben forgalmazott növényvédő szereket, s a kertész­kedéshez, a háztáji gazdálkodás­hoz szükséges más — de méreg­nek minősülő — vegyi árukat, melyek óhatatlanul fertőzték, ve­szélyeztették a környezetet. Emiatt már sokszor kifejezték nemtetszésüket, sőt aggodalmu­kat a szomszédos szakorvosi ren­delőintézet és társadalombiztosí­tási igazgatóság dolgozói. Fokozta a gondot, hogy az épületben hiány­zott a vízvezeték, ezért megol­datlan volt az ott dolgozók leg­alapvetőbb szociális ellátása. E kedvezőtlen tényék figyelembevé­telével született meg a döntés a mezögazdaságicikik-árusítás vég­leges megszüntetésére. A vevők ellátása .azonban nem romlott, ugyanis a piaccsarnok melletti vetőmagboltban több olyan terméket kínálnak, melyek a bezárt egységben voltak kap­hatók. És nincs messze a város- központtól az Agroker Halasi úti nagy alapterületű szaküzlete, amely szinte a teljes igényeket kielégíti. Milyen programokat szerveznek? Baján, Bácsalmáson, Kiskőrö­sön, Kunszentmiklóson és más helységekben lakó olvasóink kér­dezték: elő- és utószezonban nyújtanak-e megfelelő programot számukra a vendéglátó üdülők­ben? Amint arról az illetékeseknél tájékozódtunk, az úgynevezett elő- és utóidény szeptember 1-től má­jus 31-ig tart. Ekkor is sokrétű, érdekes, színes a kulturális és sportprogram, mint a főszezonban. Ä beutaltak —, melyek köre a fél­éves apróságtól a nyugdíjasig ter­jedhet — megismerkedhetnek a közvetlen környék művészeti, tör­ténelmi, néprajzi emlékeivel, ne­vezetességeivel, egyes üdülőhe­lyekről pedig eljuthatnak autó­busszal a szomszédos országokba is. Például Sopronból Pozsonyba, Lillafüredről Kassára, Gyuláról Aradra, Temesvárra, Nagyszalon­tára és Nagyváradra. Fontos még elmondani, hogy né­hány üdülőben — így Mátraházán, Siófokon és Leányfalun — kondi­cionálószoba, szauna és játékte­rem is a vendégek rendelkezésére áll. Igényelhető-e utólag a jubileumi jutalom? A kecskeméti T. L. 1979. de­cember 31-én került öregségi nyugállományba, s ellátását a munkaviszonyban töltött több mint 42 esztendő után kapja. Sé­relmes azonban számára, hogy a negyven szolgálati év alapján já­ró jubileumi jutalom kifizetésével máig adós a vállalata. Ezzel kap­csolatban írja: „Nemrég azt mondták a cégnél, álljak újra munkába, akkor felvehetem a pénzt, különben tekintsem elve­szettnek. Igaz lehet mindez?” A Legfelsőbb Bíróság munka­ügyi kollégiumának állásfoglalása értelmében a jubileumi jutalom a munkabérhez hasonló olyan járan­dóság, mely külön kérelem nélkül is megilleti a dolgozót. Ebből kö­vetkezően önnek is meg kellett volna kapnia az egyhavi alapbér szerinti összeget, legkésőbb a nyugdíjba vonulásakor. S mert ez nem történt meg, bizony rosszul tette, hogy nem reklamált azon- •nal. Utólag legfeljebb a 3 éves el­évülési időn belül fizethető ki az ilyen jutalom. Minthogy önnek a munkaviszonya már ennél régeb­ben szűnt meg, így — sajnos — elvesztette az ezzel kapcsolatos jogosultságát, melyre újra szert tehet, ha ismét dolgozni kezd 'a cégnél. Az elvált nő özvegyi nyugdíja Kiskunhalason lakik az a rég­óta elvált, idős asszony, akinek volt férje tsz-nyugdijasként halt meg 1980^ban. Olvasónk legalább másfél évtizede betegeskedik, s minthogy a szolgálati ideje híján semmiféle saját jogú ellátása nincs, a ház körüli kiskertjéből származó jövedelme pedig egyre kevesebb, mostanában már anyagi gondokkal küszködik. Nemrégen hallotta, hogy az elvált nőt is meg­illeti az özvegyi nyugdíj, melyről szeretne megtudni részleteket. Az 1975 óta érvényben levő tár­sadalombiztosítási törvény módot nyújt arra, hogy az elvált nő is kaphasson hozzátartozói ellátást, pontosabban özvegyi nyugdíjat, mely lehet ideiglenes és állandó. Ideiglenes, tehát egy évig tartó a folyósítás, ha az öregségi (rok­kantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett, vagy éppen már ilyen nyugdíjban ré­szesült férje után annak haláláig vett fel tartásdíjat — például bí­rósági döntés alapján — a házas­társ. Állandó viszont az özvegyi nyugdíja annak az elvált nőnek, aki a volt férje halálakor betöl­tötte az ötvenötödik életévét, vagy ha e jogosultság feltétele a külön­éléstől számított tizenöt éven be­lül következik be. Külön hangsúlyozzuk, ez az el­látás is csak félévi visszamenőle­ges hatállyal állapítható meg, így célszerű, ha ön mielőbb benyújtja igényét a megyei társadalombiz­tosítási igazgatósághoz, amely — a körülmények alapos megvizsgálá­sa után — illetékes dönteni a fo­lyósítás ügyében. Ha e határozat­tal nem értene egyet, fellebbezhet ellene megadott határidőn belül a megyei társadalombiztosítási bi­zottságnál. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér' 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom