Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

1983. május 4. • PETŐFI NfiPE • 3 Dolgozni, tenni a közösségért... Hogyan üdülhetnének többen kedvezményesen? Baján, a városi-járási népfront- bizottság titkárának irodájában egy házilag készített, tartalmas gyűjteményt lapozgatok. Üjság- kivágások, cikkek emlékeztetnek a közelmúlt nagy akcióira, társa­dalmi megmozdulásokra. béke­gyűlésekre, nemzetiségi találko­zókra. Tizenkét év kemény, fárad­ságos küzdelmeit idézik vissza a megsárgult lapok. Földvári Imre, a népfront titkára nyomta a ke- zériibe "ezt az albumot, s mikor végzett a telefonálással, várako­zóan tekintett rám. — Baján, egy tízgyermekes csa­lád legidősebb fiaként láttam meg a világot — válaszolta kérdé­semre. — Apám cipész vált. de abból nem lehetett megélni, í ezért ő is, akárcsak édesanyám a posztógyárban dolgozott. Nagy volt a család, nem tudtak tanít­tatni, ezért 1947-ben egy kisipa­roshoz mentem el tanoncnak. A szabó mesterséget a segédlevél megszerzése után a bajai FÉKON- ban folytattam, alapítótagként. Voltam csoportvezető. laboráns, majd a/ruhaipari technikum el­végzése után szalagtechnikus. Földvári Imre hagyon korán, már- tanonc korában eljegyezte magát a munkásmozgalommal, hiszen tagja volt a SZIT-nek, ké­sőbb a DISZ-nek, majd 1957-től a KISZ-nek. — Hősi idők voltak azok, mert a DISZ-ben is titkár voltam, s á vállalatnál én alapítottam meg a K.ISZ-szervezelet, amelynek tag­jai titkárrá választottak. Négy­száz fiatallal számtalan munka­akciót, politikai megmozdulást, kirándulást szerveztünk, kézben magam is sok tapasztalatot sze­reztem. Dolgoztam, tanultam. s talán ezért is választottak meg 1971-ben a Hazafias IjTépfront vá­rosi bizottsága' titkárának. , Együtt nőtt, fejlődött a mozga­lommal. s nemcsak pártiskolai végzettséget, de óriási rutint is szerzett a munka során. A nép­frontmozgalom sokszínűsége, az emberekkel való foglalkozás, gondjáik megoldása, kezdemé­nyezőkészségük kibontakoztatá­sa volt az. ami mindig újabb és újabb erőt adott számára. — Korábban sem volt. most sem könnyű a társadalmi mun­kára mozgósítani, mert az embe­rek szabad idejüket újabb anya­gi javak megszerzésére fordítják. Mégis sokan vannak olyanok, akik a közügyet magukénak ér­zik. Ezt bizonyítja, hogy Baján az elmúlt évben 58 millió forint értékű társadalmi munkát végez­tek felhívásunkra. Korábban a vízmű, a gázvezeték, az út. jár­da építésére fogott össze a lakos­ság, most a csatornahálózat el­készítése a cél. Az öt körzeti nép­frontbizottság, a nyolc munkabi­zottság és a háromszáz aktivista sokat tesz a kitűzött célok eléré­séért. Az aktivisták, munkások, pa­v rasztok, értelmiségiek, fiatalok, idősek, férfiak és nők politikai meggyőződésüktől függetlenül a Hazafias Népfrontnál találták meg a helyüket, bizalmat adtak és kaptak is. Ez a bizalom a való­ságból táplálkozik, annak megér­téséből, hogy tenni kell valamit a közösségért, a városért, a szűkebb lakókörnyezetért. S a népfront e bizalomért bizalommal válaszol. Felkarolta, segíti az idős embere­ket. Elsőként Baján alakult meg tíz évvel ezelőtt a nyugdíjasklub, s huszonötéves az alsóvárosi nép­frontkor. — Hét évig tartott, amíg össze­gyűlt az a 18 millió forint, amely az új uszoda létesítéséhez szük­séges, de ebben az évben elkészül. Kudarcok? Nem emlékszem Ilyen­re. S talán azért nem, mert a legparányibb kezdeményezéstől az országos akciókig mindent tá­mogatunk, s munkánk során se­gítséget kapunk a körzeti pártszer­vezetektől. a pártbizottságoktól, tanácsoktól. Sok mindennel fog­lalkozunk, a békemozgalomtól a hulladékgyűjtésig, a kertbarát körtől a fogyasztók tanácsának működtetéséig. A nemzetiségi ha­gyományok gondozása is egyik feladatunk. A közeljövőben a dél­szlávok és a németek küldöttér­tekezleteit rendezzük meg hét he­lyen. Tőlük, akik részt vesznek a választott testületek munkájá­ban, szintén segítséget kapunk. Földvári Imre harminckét éve, tizennyolc éves kora óta tagja a pártnak, szereti ezt a munkát, nem tudna meglenni nélküle. Nem fogy ki a kezdeményezésből, az ötletekből, s neki is köszönhe­tő, hogy Baján a Hazafias Nép­front keretében megszervezték a középiskolás és üzemi fiatalok baráti körét, amely azt a nemes célt tűzte maga elé. hogy felké­szíti a fiatalokat a közéletre. Gémes Gábor Az igényekhez képest — a sze­zon rövid időtartama miatt — fő­idényben kevés a kedvezményes üdülőjegy. Nyáron többszörös a túljelentkezés, a dolgozók nagy része ekkor szeretne üdülni. Vi­szont a főszezonban csak hat üdülési csoportot lehet szervezni. A SZOT az éves négyszázezres létszámnak mindössze 40 száza­lékát, 160 ezer személyt tud üdül- tetni ebben az időszakban. A fe­le felnőtt, a többi gyermek és szakmunkástanuló. A vállalati, hi­vatali, intézményi üdülőkben ha­sonló az arány. Ezért nagyon lé­nyeges. hogy az üdülési szabály­zat betartásával egymást követő években főszezoni kedvezményes jeggyel még vállalati üdülőbe se kapjon beutalót az, aki az előző esztendő nyarán már részesült. Az idény meghossza bbításával Minden igényt a főszezonon kí­vül sem lehet kielégíteni. Az elő-, utóidényben azonban még több igénylő kaphatna kedvez­ményes beutalót, ha a vállalati üdültetés lehetőségeit jobban ki­használnák. Lényeges a különb­ség a SZOT és a vállalati, üzemi, hivatali, intézményi időszakos üdülők nyitvatartása között. A SZOT időszakos üdülők általában 130—140 napon át fogadnak be­utaltakat, a vállalati üdülők csak 90—100 napig tartanak nyitva, tehát változtatni kellene az idő­határokon. Milyen módok kínálkoznak az idény meghosszabbítására? A vál­lalati üdülök nagyobb számban üdültethetnének az elő- és utó­szezonban nyugdíjasokat — a fő- szezonínál kedvezményesebb áron — valamint fiatalokat. „Időzített” óvodai szünet Az is megoldást jelentene, ha májusban és szeptemberben a nem iskolás korú gyermekes családok kapnának beutalót. így a vakáció alatti főszezon olyan családos beutaltaké lehetne, akik­nek nagyobb a gyermeke. Éssze­rű lenne, ha a vállalati óvodák szünetét májusra vagy szeptem­berre ütemeznék. Ezen időszakok­ban a vállalati üdülőkbe felnőt­tek helyett — a személyzettel együtt — leköltözne az egész óvo­da. Megfigyelhető, hogy a válla­latok mind nagyobb része szervez külföldi csereüdültetést és több­nyire csak a nyári hónapokban fogadják cseretársaikat. Pedig a partnerek jó néhány csoportja szívesen jönne tavasszal vagy ko­ra ősszel is. Kölcsönös együttműködés Az éves üzemelésű üdülők ki­használtságának javítására is mód nyílik. Néhány jól felszerelt gyógyhelyen, vagy hegyvidéken levő téliesített vállalati üdülőben csak a főszezonban van teltház. Az elő- és utóidényben tanfolya­mok, edzőtáborok rendezésével igyekeznek megtölteni az üdülőt. Mégis csak ritkán ajánlják fel más vállalatoknak a beutalókat önköltséges értékesítésre, vagy cserére. Pedig anyagilag is kifize­tődő lenne. Az üzemeltetési költ­ségek emelkedése a jövőben ar­ra kényszeríti a vállalatokat, hogy az eddiginél hatékonyabban gazdálkodjanak üdülőikkel, mű­ködjenek együtt többek között árubeszerzésben, étkeztetésben, továbbá a kulturális és sport- programok közös rendezésében, is. A SZOT-üdülők az elmúlt esz­tendőben például mintegy fél­millió vendégnapra nyújtottak önköltséges étkeztetést a vállala­ti üdülők beutaltjainak. Elkép­zelhető. hogy több vállalati üdü­lő konyhája és étterme is — ha van szabad kapacitása — fogad­hatna a szomszéd üdülőkből ven­dégeket. A vállalati üdültetés néhány kihasználatlan lehetőségét vettük számba. Ha az alapszervezetek­ben az utóbbi évek foglaltságát részletesen elemzik, biztosak va­gyunk abban, hogy felszínre jö­hetnek a tartalékok. Egy eddigi­nél hatékonyabb vállalati beuta­lás-rendszerrel sokkal többen ré­szesülhetnének az üdültetés je­lentős kedvezményéből. Bányai -János a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának osztályvezetője Az ország legidősebb juhásza ® A 83 esztendős Fancsalszki András manapság is rendszeresen ki­hajtja juhait a Cserhát legelőire. Két hét múlva nyit a tavaszi BNV Két hét múlva, május 18-án nyit a tavaszi BNV, a beruházási javak ez évi szakvására. A kőbányai vá­sárvárosban javában folynak az előkészítő munkák, a pavilonok, a kiállítási terület és a parkok ren­dezése, építése. Az első kamion- szállítmányok is megérkeztek, megkezdődött a kiállítandó beren­dezések kicsojnagolása, elhelyezé­se és próbája; A HUNGEXPO előzetese szerint a BNV-n Magyarországgal együtt összesen 29 ország és Nyugat-Ber- lin sok száz cége állítja ki újdon­ságait. Az eddigi nyolc helyett ez­úttal 13 árucsoportban láthatók majd a termékek. A vásárszerve­zők ezzel is igazodni kívánnak a gazdaságfejlődés megváltozott kö­rülményeihez és súlyponti felada­taihoz. Korábban például a hír­adástechnikai termékek egv nagy árucsoportot képeztek, most külön állítják majd ki az ipari híradás- technikai cikkeket, az irodagép­technikai, valamint a számítás- technikai termékeket. Az F/2 pa­vilonban pedig a televízió Felkí­nálom műsorában szereplő ötletek és találmányok kapnak helyet. Hazánkat a BNV-n 850 vállalat és- szövetkezet képviseli, továbbá sok új kisvállalkozás. A vásárköz­pont 85 ezer négyzetméternyi sza­bad és- fedett kiállítási területéből °a magyar- termékek bemutatói 55 ezret foglalnak el. Figyelemre méltó a szocialista országok ér­deklődésének növekedése a vásár iránt. A tőkés partnerek sorában a legnagyobb kiállító az NSZK, Ausztria, Svájc és Olaszország. A tavaszi BNV május 18. és 26. között tart nyitva, öt hétköznapon délelőttönként szakmai napot ren­deznek. A vásárlátogatók ellátá­sáról 16 gyorsbüfé, étterem és szá­mos étkezde gondoskodik majd. A várható nagy csúcsforgalom miatt a BKV sűríti a vásár idején autó­busz- és villamosjáratait.‘(MTI) Textiljelzések új szabvány szerint Vásárlás után a legfontosabb teendő a kezelési, illetve haszná­lati utasítás áttanulmányozása, hi­szen mindenki tudja, hogy ha pél­dául gépe, ruhája azért megy tönkre, mert nem tartotta be az előírásokat, akkor nem kártalanít­ják. A használati, kezelési' utasí­tásokat szabványok írják elő. Legutóbb — az idén_ január el­sejével — életbe lépett a „textí­liák kezelési jelképei”;-, című új szabvány, amely figyelembe veszi a textíliák összetételében, gyár­tástechnológiájában / bekövetke­zett legújabb változásokat. A vá­sárlók július 1-ig mind a régi „textilkresszel” mind az új fajta jelöléssel találkoznak, ezt köve­tően azonban már csak az új jel­képeket találják az árukon. Az új jelképeken megszűnik a színek al­kalmazása. Az eddigi piros, sár­ga, zöld grafikákat nem használ­hatják a gyártók a továbbiakban. Nem lesz a jövőben mosógép raj­za sem látható a ruhákon, hiszen az automata mosógépek program­jai a korábbinál sokkal többféle anyag mosását teszik lehetővé. A mosási utasításoknál egyforma — mosdólál vízzel — rajz látható majd, amelyen feltüntetik a víz hőfokát, s a tál alá húzott vonat jelzi, ha keverőtárcsás gépen a ruhadarab nem mosható. Egyér­telműen — egy kéz rajzával, illet­ve" áthúzott'moádótállal — jelzik majd,-ha a ruha fsak kézzel, vagy egyáltalán nem mosható. A vasa­lási utasításoknál a vasalóba raj­zolt egy, kettő, illetve három pont jelenti, hogy a talp-hőmér­séklet 110, 150 avagy 200 fokos le­het. Eltűnik a csak vegyileg tisztít­ható felirat, helyette jelzi egy-egy betű, vegyileg tisztíthatö-e, s ha igen, milyen fajta vegyszerrel. Az új jelzéseket a Fogyasztók Szabványosítási Tanácsa tájékoz­tató füzetekben ismerteti. Ezeket a tájékoztatókat — még július el­seje előtt — a boltok terjesztik. ' Levelek Zalánfalváról Kedves Barátom, Ferkól Mostanában mi a szenzáció ná­latok a városban? Gondolom, ti is elővettétek már a- tavaszi öltözé­ket a szekrény nyugodalmasabb feléből. A zalánfalviak hosszú he­tek óta ásnak, vetnek, ültetnek. A piacozók már értékesítették is a retek és az új hagyma zömét. A fóliázóknak most van soron a pap­rika, a paradicsom és a földieper, s szedegetik majd a termést még jó ideig. Hirtelen sarjadt ki az idei ta­vasz. - A házunk előtti vadgeszte­nyék majd olyan gyorsan bontot­ták ki lombjukat, mint a mesebe­li csodafák, amelyek egyetlen éj­szaka alatt már termést is érlel­nek. Egyik reggel megállapítot­tam, hogy öreg barátaim megfia­talodtak, és ágkezükben sok-sok fehér gyertyát tartanak, a virágai­kat. Mint afféle kapa—kasza kerülő, én nem sokat lendítettem még az idén kertünkben. Egyik nap, ami­kor mégis kint dolgozgattam, eszembe jutott a neves író, aki szívesen, beszél arról, hogy szen­vedélye a kertészkedés. Elgondol­koztam azon, hogy legyen bár mindössze egy negyedholdas telke, s azt egyedül, s igazán gondosan műveli, akkor egyéb kötelezettsé­gei mellett mikor van ideje írni? Mert a föld megköveteli ám, hogy törődjenek vele! Csau annak okoz örömet, aki verítékével is nap mint nap pntözgeti. Szeretek én ,is Ott kint, hisz majdnem paradicsomi állapot, amikor az ember átadja magát a munka ritmusának, s élőlény raj­ta kívül legföljebb egy-egy csinos katicabogár, szorgos méh, vagy duhaj dongó jár a virágzó gyü­mölcsfák alatt. Csakhát az időm nem vagyok képes úgy elosztani, hogy minden teendőre elegendő jusson belőle. A napokban Zsófi nénivel talál, koztam az utcán. Gyerekkorom óta ismerem. Hä lennének szent asszonyok, akkor ő az lenne. Éle­te hetvenöt esztendejében meg­szolgált egy evilági glóriát. A má­sodik háborúban —, ahogyan ő mondja — özvegy maradt. Negy­venegyben kihozták az urának a sasos behívót egyik este, s más­nap hajnalban kikísérte a vasút­állomásra, ékkor látta utoljára. Negyvenkettő telén jött tőle az utolsó levél. Az alacsony, törékeny termetű asszony egyedül maradt négy­éves fiukkal. Szerencsére saját kis házukban laktak, így senkinek útjában nem állottak. Azonkívül minden vagyonuk egy kertecske volt a falu alatt. Az ura azzal vált el tőle: Zsófi, amíg élsz, ezt el ne add! Ha nem jönnék vissza, ha koldusszegényen is, de ez eltart. És gondolj arra, hogy kell ez majd a fiunknak! No, annak éppen nem lett rá szüksége. Jó eszű gyerek volt, ta­nulhatott, gimnáziumot végzett és még diplomát, is szerzett. Az any­ja napszámmal kereste ,ki neki a ruhára, könyvre, tandíjra valót. Meg is becsülte a mamát, szépen megvoltak együtt mindaddig, amíg ifjabb Gergő meg nem házasodott. Egy szintén özvegy ügyvédnő lá­nyát vette el, akivel a városban egy iskolában tanított. Egymástól nagyon távoli világok találkoztak e frigyben. — Amikor Gergő először haza­hozta a menyem — mesélte egy­szer Zsófi néni —, éppen papri­káskrumplit főztem. Mindig avval vártam a fiam szombaton, mert nagyon szerette. Hát, jönnek együtt, meglepnek. Fenemód ele­gáns a lány, látom, elég szép is. De Gergő sem akármilyen legény. Bemutatkozik, le is ültetem, de nézem, hogy egy-két perc után már mintha mehetnékje lenne. No Zsófi, mondom magamban, ennek te nem tetszel. Se a hajlék. Más­féléhez van szokva. Aztán kíná­lom, egyenek a fiammal együtt. Nem kér, nem éhes, legföljebb majd a Gergő tányérjából meg­kóstolja ... Pedig hát Zsófi néni rendes, tiszta parasztasszony volt, és az ételét bárki megehette volna, mert meg tudt& adni az ízét. A fiától megkérdezte akkor: nem túl előkelő lány-e ez az ő házukhoz? Gergő magyarázta, bizonygatta neki, hogy ők Vilmával egymás­hoz valók, nem lesz semmi baj, édesanyám, majd meglátja. Ha akarja vegye el, ő él vele nem én — ezzel nyugtatta meg magát vé­gül Zsófi néni. De a szíve nem tévedett abban, hogy a menye nem szereti, tiszteli majd. A sok-sok elmaradt látoga­tás miatt nem tett szemrehányást Gergőnek, akiből sajnos afféle pa­pucsférj lett. Csak a falubeliek­nek panaszkodott olykor, a szemét törülgetve. i Most csak nézem ám, mintha Zsófi néne is megfiatalodott vol­na. Billegős a járása mint más­kor, de frissebb, mint amikor utoljára láttam. — Hogy van Zsófi néném? — Hogy-e? Jól. Mint afféle hob­bianyós ... Nofene. Hát ez meg mi lesz már? Hobbianyós ... — Tudod, fiam, az úgy volt, hogy amikor húsvét előtt haza­jött Gergő az unokámmal, Tamás­kával, szóltam neki: nézd, én már öreg vagyok, nem bírom a kertet megdolgozni. Csak a gaz eszi a jó földet, ha el nem adom. Jól van édesanyám, adja el, mondja Ger­gő. Aztán mit ad isten! Másnap megint jön a fiam. És vele van a menyem, Vilma is. Két éve leg­alább, hogy nein járt a faluban. Jön, köszön, csókolom anyuka! Az unokám tizenhat éves, de a me­nyem nem szólított még tizenhat- szőr anyukának. Mi akar ez len­ni ? Beljebb megyünk a házba. Az­tán előhozakodnak vele: hát, ők úgy gondolják, hogy ne adjam el a kertet. Jó lenne az nekik, hob­binak. Kijárnának hétvégén és rendben tartanák. A menyemnek életében nem volt még kapa a ke­zében. No, ezért viccel engem a szomszédasszony, hogy hobbianyós vagyok. Most is itt vannak, mind a hár­man dolgoznak a kertben. A me­nyem nem győzi dicsérni a pap­rikáskrumplit, mindig azt kell főznöm nekik. Jövet, menet meg is csókol. Tudod, gyerekem, mi­lyen boldog vagyok én most? Mégha a divat hozta is ezt... Mégha azért a kis kertért kellek is a menyemnek... Ferkó! Hát mondd, nem képes-e csodákra a FÖLDI? Üdvözöl barátod: A. Tóth Sándor Miről ír a Házi Jogtanácsadó? Az új lakásügyi jogszabályok ismertetésének befejezéseként a la­kásra, az üdülőre és a telekre vonatkozó rendelkezésekről tájékoztat a Házi Jogtanácsadó most megjelent 4. száma. A lap ismerteti, hogy mit kell tudni a tulajdonszerzési korlátozásokról, hogyan lehet üresen álló családi házat vásárolni, melyek a telek tartós használatba vételé­nek feltételei stb. Közli a lap a televízió Jogi, esetek műsora februári adásának teljes szövegét. Dr. Erőss Pál rovatában ezúttal a végrendelkezés formai szabályait ismerteti. A kisipari-kisüzemi híradóból megtudható, hogy engedélyeahető-e az autóbontó kisipari tevékenység, adnak-e iparjo­gosítványt bélyegzőkészítésre. Sí — nyáron is • Nem egy téli verseny utolsó­nak befutó ver­senyzője látha­tó a képen, hanem egy vár­hatóan nagy si­kerre számít­ható új sportág egyik hódolója. A gyepsível lankás domb­oldalakon hó nélkül is lehet siklani. Osztrák lieeac alap­ján- hazánkban is megkezdik az új sportesz­köz gyártását. A Pilisi Park­erdő Gazdaság nemzetközi ver­senyt szervez a Normafánál, a nyáron • pedig gyermekeknek tartanak sí- tábort.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom