Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-25 / 122. szám
1983. május 25. • PETŐFI NÉPE • 3 BAJÁLIS ’83 VENDÉGÜNK VOLT Szemnek, szívnek gyönyörű • Munkában a Bajális Rádió gárdája. • Színes, forgatag, sátrak, árusok a Béke téren. Hogy a Baján és környékén élő ifjúkommunisták milyen sokszínű, sokakat vonzó rendezvénysorozattal rukkoltak elő — ezúttal hatodszor— az elmúlt hétvégén;'azt megbízhatóan dokumentálják az itt közölt felvételek. Jól érzékeltetik az egész várost hatalmába kerítő hangulatot is: a tág tereket betöltő, sodró erejű vidámságot. S amit nem rögzíthet a fotó? A péntek esti nosztalgiakoncert egyik -zenésze ezer kilométert autózott családjával, csakhogy újra felléphessen ifjúkori sikereinek színhelyén. Vagy: az országos futónap keretében a versenyzőkkel lefutotta a 28 kilométeres távot egy 13 éves kisfiú, akit kerékpáron kísért -az apukája. Órák alatt népszerűvé vált a Bajális Rádió. Azt senki sem tudta, hogy a csütörtöki főpróbán csütörtököt mondott az adóállomás tápegysége, s néhány fiatal Pécsre „ugrott el” a másik szerkezetért: de péntek reggel 8-kor felcsendült a szignál... Minden akadályt legyűrő lelkes tenniakarás: ez az, amiről az objektív már nem beszélhet. Márpedig enélkül a- Bajális nem lenne az, ami: szemet és szívet is gyönyörködtető esemény! K. J. LEV KLJARITSZKIJ ötnapos látogatásra érkezett Bács-Kiskunba a krími testvérmegye tanácsi küldöttsége. Az alkalmat kihasználva interjút készítettünk a delegáció vezetőjével:, Lev Nyikolajevics Kljaritszkijjel, a Krím megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának első elnökhelyettesével. — Küldöttségük hétfőn megbeszélést folytatott Romany Pállal, a megyei pártbizottság első titkárával. A találkozón ön az ötéves terv teljesítéséről tájékoztatta vendéglátóit. Erről szeretnénk mi is hallani... — A tanácskozáson a tervidőszak első két évének tapasztalatairól beszélget tünk, s gyakorlatilag minden fontos kérdés szóba került. Elmondtuk, hogy a Krímiben nagyon kemény munka folyik, különösen az iparban. Jobban is kell dolgoznunk, mint ahogy azt előre terveztük, fel kell gyorsítani az ütemet, mert csak így tudjuk teljesíteni a hátralévő idő alatt az ötéves tervünket. Erőfeszítéseinknek már vannak kézzel fogható eredményei: ebben az esztendőben az eddig eltelt négy hónap alatt 25 millió rubellel több értéket termeltünk, mint azt előzetesen számítottuk. — Jurij Andropovnak, az SZKP főtitkárának a Marx-évfordülón elmondott beszéde — amely nálunk is ismert — alapvető kérdéseket taglalt. Milyen feladatok hárulnak ennek kapcsán a Krím területre? — A legfontosabb a Krímben is, csakúgy mint az egész Szovjetunióban, az ötéves terv teljesítése — minden gazdasági ágban, Nálunk ezen felül különleges ágazatnak számít a gyógyítás, üdültetés megszervezése, hiszen a Krímben évenlte mintegy hétmillió ember keres pihenést, orvoslást. — Megjegyzem: köztük sok a külföldi, a magyar is természetesen. Gondoskodni kell az alapvető termékek előállításáról, amelynek célja, hogy a szovjet emberek jobban éljenek; a feltétele pedig a hatékonyabb munka, [Mindehhez azonban szükséges a béke megőrzése, amely létérdeke az egész emberiségnek. A test- vérpártok évente megtartott krími találkozóin is rendre megfogalmazódik ez a törekvés, amely kifejezi a mi akaratunkat is. — Magyarországon, s így Bács- Kiskun megyében is a nehezebb gazdasági helyzetben a termelés hatékonyságának növelése mellett kulcskérdés a szocialista demokrácia erősítése... — Nagyon szívesen beszélek erről, hiszen a mi tanácsi küldöttségünk is a szovjet munkásokat képviseli. És éppen a közelmúltban jelent meg új törvény a tanácsok népképviseleti szerepéről. Kibővítették a jogköröket, növelték a tanácstagok önállóságát Ez máris a demokrácia szélesítéséről tanúskodik. Ugyanakkor megnőtt a helyi tanácsok kötelezettsége. Komplex módon, a körzet egészéért felelősek vagyunk; az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a kultúra területén egyaránt. (Most egy másik készülő törvény is foglalkoztatja lakosságunkat. Az előzetes javaslatot megvitatja az egész ország. Brigádokban, műhelyekben beszélik meg a dolgozók, de módjuk van a vélemény-nyilvánításra az újságolvasóknak a lap hasábjain is. Az anyaghoz mindenki hozzáteheti a maga észrevételét, kiegészítését. A törvényjavaslat az egyéni felelősség kérdésével foglalkozik. Az egyes emberével, kollektíván belül. De nemcsak a munkások felelősségét veti fel, hanem a vezetőkét is. A társadalmi vita után olyan törvény születik, amely a vezetés demok- ratikusabbá válásáról is .rendelkezik. — Végezetül Bács-Kiskun megyei látogatásuk céljáról, s az eddigi benyomásokról kérdezzük. — Amellett, hogy ismerkedünk a megyével — bár erre azt hiszem három hét is kevés lenne —, elsősorban a minőség javításának módszereit tanulmányozzuk: az iparban, az építőiparban és á mezőgazdaságban. Beszélgettünk vezetőkkel és a gép mellett, vagy, a földeken dolgozó emberekkel. Jártunk termelőszövetkezetben és gyárban, s részletes tájékoztatást kaptunk a kecskeméti Városi Tanács működésének tapasztalatairól is. Ügy érzem, tervünket sikerült teljesíteni, hasznos ismeretekkel gazdagodtunk. — Köszönjük a beszélgetést. Váczi Tamás NAPKÖZBEN: Hol az a barna? Tudós emberek írjak, tehat biztosan igaz, hogy a barna kenyér fogyasztása sokkal egészségesebb, mint ha puha fehér kenyeret eszünk. Meg is magyarázzák ennek élettani hatását, biztatva bennünket, hogy hagyjunk fel az ősi szokásainkkal, illetve térjünk visz- sza hozzá, mivel eleink — abban a bizonyos „ántiivilágban” bizony sok fekete kenyeret ettek. Igaz, hogy nem orvosi tanácsra, hanem kényszerűségből, mert a rozskenyér vollt az olcsóbb és nem a tisztabúzából .készült. Ez utóbbinak a liszt-, jét ugyanis csak ünnepeken és kalácskészítésre használták nagyanyáink. Tehát fogadjuk el az okos emberek tanácsát: fogyasszunk barna kenyeret, mi amúgy is elpuihult városiak. Bár ez manapság már nem tartozik az olcsóbb eledelek közzé, miután különlegességnek számít, különleges eljárással készül, s nem is mindenütt az országban. Például Szolnokon, ahonnét hébe-hóba még Kecskemétre is eljut ez a téglalapalakú, vékony fóliába csomagolt kenyérféleség. Ki kell lesni, persze, hogy mikor érkezik, de az utóbbi időben talán nincs is, mert sbhasem tudja a boltos, mit mondjon, á kedves vevőnek időpontként,; A véletlen úgy hozta, hogy Veszprém városába vetett a sors, s meglepve tapasztaltam, hogy nagy kupacokban van a pultokon barna kenyér, a nap majd minden, órájában. Méghozzá szeletelt bakonyi barna kenyér nem- | csak . hetven dekás., de kisebb mennyiség is, két szelet, három szelet, fóliába rakva, ahogy kívánja a vasárló. Minőségét megőrzi hat napig, energiatartalma ennyi és ennyi, gyártja a Veszprém megyei Sütőipari Vállalat 9/1. számú üzeme — egyszóval pontos felvilágosítás egy kis cédulán. Hoztam is belőle egy egész kenyeret, sajnos többet nem bírtam el, meg hát nem is eladásra szántam, csak saját fogyasztásra, kuriózumként a családnak. Jóízűen ették mindannyian, bár. csak kiegészítőként a fehér mellett, nehogy túlságosan rászokjanak. Azóta is nagy élvezettel olvasom a táplálkozási szokásainkról szóló cikkeket, miszerint jobb lenne, ha barna kenyeret fogyasztanánk, vagy legalább vegyesen, illetve váltakozva a fehérrel, mivel... .Mivel azonban ilyen kenyér mifelénk csak elvétve található a boltokban,; inkább rágcsálom a fehérnek a barna héját, 'állítólag az is jó valamire, s főleg könnyebben hozzáférhető. Csak össze kell szedni az asztalról, amit étkezés közben a fehér kenyérről levagdosott a család egyik-másik tagja. Szívesen olvasnék már a kenyér héjáról is olyan cikket, ami annak egészséges voltára hívja fel a figyelmünket, összefüggésben a kukákban található sok maradékkal, bár ez egészen más téma. Addig is, amíg az összhangot sikerül megteremteni a tudományos vélemények és a gyártókapacitás között, javaslom énekeljük el együtt, kórusban, mély átéléssel: Sej de, minek a szőke énnékem, mikor én a barnát szeretem ... T. P. FOGYASZTÓK, SZOLGÁLTATÓK ÉS GYÁRTÓK (II.) Cseréppel vagy palával, de tető alá! Bocsa után Kiskunhalas az, ahol végre látunk cserepet a Tüzép-telepen. Ezerötszázat! Ha ehhez hozzávesszük, hogy az idén eddig a telepen 119 ezer, a bátaszéki gyárból pedig, közvetlenül 60 ezer cserepet értékesítettek, s még 20 ezret várnak Kiskunhalasra június végéig, a kép nem túl rossz, de nem is túl jó. Akárhogy számoljuk, az összes cserép 50 —60 családi ház tetőzeténél többre nem elég. Mit lehet tenni? — Az az igazság, hogy sokan barangolnak cserépért — jegyzi meg Oláh Istvánná telepvezető. Farkas Mihály, az Alföldi Tü- zép Vállalat építőanyag-osztályának vezetője minderről, a cserép utáni „népvándorlásról” így vélekedik: — Nőtt az építési kedv, a termelés viszont a cserépgyárakban csökkent. Bennünket közvetlenül rosszul érintett, hogy legfőbb szállítónk: a .Dél-alföldi TéglaT és Cserépipari Vállalat Békéscsabán, az üzemi , rekonstrukció idején kevesebb cserepet 'égetett, mint azt megelőzően. Ugyanakkor részt vett az Alföldi | Tüzép megyéin kívül más területek ellátásában is. Így a múlt évi 36 millió — megrendelt — cserépből csupán 31 millió 300 ezer darabot kaptunk. Az idén, sajnos, még kevesebbre számíthatunk^ Annyi csak a változás, hogy a Békéscsabáról idei szállításra vállalt 2>1 millió cseréphez még ígértek 1 millió 200 ezret. — Mit lehet tenni ebben a helyzetben ? — Amíg a termelői kapacitás nem bővül, a hagyományostól — azaz a nálunk megszokott csere- • pezéstől — eltérő módon is célszerű tetőt építeni. Az épülettervezőket arra kértük, hogy tetőanyagként nagyobb mértékben' tervezzenek rombuszpaiát, mivel ebből a tavalyinál hétszer többet hozunk forgalomba! / ' Szép cserép, . de drágjjj — Más, Választékjavító intézkedés? — Behozatal Egy-két héten belül érkezik Ausztriából 190 ezer betoncserép. Ez a piros és barna, a hazainál majdnem kétszer nagyobb oserép tényleg csak színesíti a kínálatot, hiszen, olyan kevés... — És drága! .— Valóban. 24 fórint lesz darabja. Szép, sima, egyöntetű az osztrák cserép, azt mondják. A viharnak jobban ellenáll. Van an- temnakivezető nyílása is.. De luxuscserep, luxusigények kielégítésére. Nem hinném, hogy a bócsai gépkocsivezető (építkezőnek és másoknak éppen ilyenre fáj a foga! j Kormányzati segítséggel ' Ami jó —| megnyugtató — ,az otthonteremtő lakosságnak, hogy a tervidőszak első és második eszgjj Szép is, jó is a mázas cserép. Bár gyártanának belőle többet! tendejében az országban magánerőből épült 111 ezer új lakást alapul véve, kormányzati szinten is megtették a lépéseket, hogy a cserépellátás hullámvölgyéből a fogyasztók kijussanak. Az idei . kereslet kielégítésére, különböző anyagi forrásokkal lehetővé teszik, hogy az építőanyagipari . üzemek dolgozói terven felül- 15 millió égetett téglát, 6 és félmillió tetőoserepet, s‘ 500 ezer' négyzetméter színes azbesztcement te-* tőpalát (5 millió cserépnek megfelelőt) adjanak az országnak. Ez az intézkedés — nem úgy, mint a drága importcserép — valóban 'beleillik a családi házas építkezések társadalmi \ programjába. Hatékonyan segíti,azt Annak a tető alá hozását — megvalósítását — épp a tető alá ju- | tással, előmozdítja! Kohl Antal t 9 Szép dallamok; a 609. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet népi együttesének előadásában. • Művek, alkotók, az aszfaltrajzversenyen.
