Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-25 / 122. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. május 25. BESEGÍT A TAGSÁG... A tabdiak kenyere A tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezetben is hozzájárul a tagság — ugyanúgy, mint a környező gazdaságokban — saját pénzeszközeivel a közös fejlesztéséhez. Tavaly 2 millió 600 ezer forintot tett ki ez az összeg. A gazdák az elmúlt évben 33 hektár nagyüzemi szőlőt is telepítettek, szintén saját anyagi erőből. Az összes tagi ültetvény mintegy nyolcvan hektár. SAJTOPOSTA KÉRDEZZEN - FELELÜNK Mindezt Rakonczai Sándor fő- kertésztől tudom meg, aki azt is elmondja, hogy a szőlő ad kenyeret a község csaknem ■ teljes lakosságának, ezért közös érdek a telepítés, a régi ültetvények felváltása korszerűbbekkel. Olya-’ hókkal, melyeket a piac igényel. A szövetkezet kedvezőtlen adottságú. Csaknem négyszáz hold szikes, mocsaras legelőjükből a hasznosítható területet bérbe adják ki az állattenyésztőknek. A szántójuk alig haladja meg a háromszáz hektárt és elég gyenge minőségű. Bár sokat tettek ez utóbbi feljavítására, de rekorderedményeket nem tudnak elérni. A szőlő félezer hektár, amelyből több mint kétharmad rész korszerű telepítés. A régi ültetvényeket — amely főként az ezen a vidéken őshonos kadarka — igény szerint hasznosításra adták ki a tagoknak, akik műveléséért a termés húsz százalékát kapják, a többit a termelőszövetkezetnek adják el. — Tavaly nálunk is jó volt a termés — tájékoztat a főkertész. Senkit sem bántott. Még az 54-es főútvonal forgalmát sem zavarta. Attól pár méterrel beljebb magasodott, és ha tavasszal virágba borult, illatával elárasztotta a Halasi úti kiskerteket. A méhek ezreit vonzotta gyűjtésié. A fénykép azt a pilanatot örökítette meg, amikor a motorfűrésszel kettészabott törzsű olaj fűz: az úttest szélére roskadt. A teljes virágzásban megcsonkított fától nem messze, homokvihar temette be pár héttel előbb a keskeny nyomközű vasút pályáját. Ott is kiirtották ,a növényzetet, ami a széleróziótól védelmezte a homokfalat. Az ősök nem véletlenül ültették ide ezeket a fákat, facsoportokat. Bölcs előrelátással a Kecskemét környéki homokviharok kártételeinek az enyhítésére szánták. Még a Bácskában is megindult a lazább talaj a szél hatására, amikor kiirtották a fasorokat, facsoportokat a bácsalmási határban. Hogy ne mozdult volna meg a kiskunsági homok, ha a talaj- védő növényzetet kipusztítják róla. A meliorációs tervekben általában a homok- rónázás, tereprendezés, táb- lásítás miatt múlhatatlanul kitermelt fák pótlását is előírják. És addjg nincs befejezve a munka, amíg a faültetés meg nem történt. Azt is figyelembe kellene venni, hogy a húsz- negyvenéves akácót, nyárfát csak jóval több facsemetével, cserjével lehet úgy-ahogy pótolni. A mégyeszékhely környé— Az értékesítést meg tudjuk oldani, mert részben a BORKÖV- nek, a szövetkezetek közös vállalatának adjuk el. ennek a társulásnak ugyanás tagjai vagyunk, másrészt saját üzleteinkbe szállítjuk. Évente 45—50 ezer hektolitert értékesítünk. 'Ebben a gazdaságban ugyanúgy, mint másutt is, az új telepítések járulékos beruházásait már most szorgalmazzák. A jelenlegi tárolótér 27 ezer hektoliter termés befogadására alkalmas, ezenkívül a tagság 11 ezer hektolitert tud elhelyezni. A főkertész elmondja, hogy számítva az új telepítések termőre fordulására, új tárolókat építenek. Négy kétezeirötszáz hektoliter űrméretű betontartályt, amelyek előreláthatólag szüretre készen lesznek! A kivitelező a Budapesti Hűtőtechnikai Vállalat, amely az, eddigieknél jóval olcsóbban építi ezeket a tárolókat, olyan ésszerűsítéseket alkalmaz, hogy a költségek egyharmadára csökkennek. A további tervek között szere• Teljes virágzásban vágták ki. kén a növényzet pusztítására, károsítására más példa is akad. Tavasztól őszig sok ezren keresik fel a csalánosi parkerdőt. A 66 hektáros terület, amely sokak felüdülésére, szabad idejének hasznos eltöltésére szolgál, sajnos, veszélyben van. Egyesek gépkocsival hordják oda a törmeléket, hulladékot. Értékes faanyagát, cserjéit irtják. A pihenőhe- , lyeken felállított asztalokat, padokat, felszerelési tárgyakat, játékszereket tönkreteszik, sőt eltulajdonítják. Előfordult, hogy a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészeti dolgozói itt- ott ráismertek a csalánosi parkerdei asztalokra, ülőalkalmatosságokra, amelyeket munkatársaik készítettek. Bizonyos, hogy nem a játszó gyerekek hurcolták el. A parkerdő természetes vizeit és mesterséges tavát, víifolyásait beszemetelik. Ezzel károsítják a környeze• Németh Árpád szövetkezeti gazda szintén vállaltba régi telepítésű szőlőkből 1400 négyszög, ölt. pel a feldolgozó korszerűsítése, növényvédőszer-naktár, gépszín építése. Az említett beruházásokba szintén besegít a tagság. Ösztönzi a gazdákat az, hogy saját érdekük mindezek megvalósítása. K. S. • Tele szeméttel a tó vize. (Stra- szer András felvételei) * tét, veszélyeztetik a növény- és állatvilágot. Wieg kellene állítani ezt a folyamatot. K. A. Mit kell tudni a munkaruha-juttatásról? A különféle műszaki berendezések általános karbantartójaként — azt is mondhatnánk, úgynevezett házi mindenesként — keresi kenyerét az egyik oktatási intézmény fizikai állományban lévő alkalmazottja, akit nemrégen azzal bíztak meg, hogy vásároljon magának munkaruhát. Kitöltetlen csekkel a kezében sietett a legközelebbi szaküzletbe, ahol rátalált a megfelelő méretű-minőségű köpenyre és lábbelire. Ez utóbbit azonban drá- gálották a pénzügyesek, s az árösszeg mintegy felének (több száz forintnak) visszafizetésére kötelezték olvasónkat. ö sérelmezi ezt az intézkedést, de hogy mennyire van igaza, tőlünk szeretné megtudni. A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaruhára jogosító feladatköröket, a dolgozókat megillető ruhafajtákat, s a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) taglalja, összhangban az ezzel kapcsolatos minisztériumi, főhatósági rendelkezésekkel. Ahol viszont — főleg a költségvetési szerveknél — hiányzik a helyi szabályozás, ott a vezetőség a szakszervezettel egyetértésben dönt az ilyen kérdésekről. A szóban forgó cégnél szintén az előírások szerint kapnak munkaruhát az érdekeltek, ön részére ráadásul azt is lehetővé tették, hogy az igényének megfelelően válasszon. E ruha vételára persze nem lehet több a beszerzésére tervezett keretnél. Ha a munkaadója elmulasztotta közölni, maximum mennyit költhet a rendelkezésére bocsátott csekk segítségével, erről önnek kellett volna felvilágosítást kérnie. Minthogy ez nem történt meg, így jogos az intézkedés a térítéssel kapcsolatosan. Végezetül annyit: bár a különbözet az ön pénztárcáját terheli, e tény nem befolyásolja a ruha kihordásának hivatalosan megállapított idejét, s azt, hogy annak letelte után kerülhet csak tulajdonába a hagzpálWköB^y ésdcipő.-ojiiißiiVrr ed elsejei) — ajttc? Hogyan lehet építkezni a zártkertben? Bácsalmásról Sárközi Károly, Kalocsáról Havasi Tibor és Szabadszállásról Fülekiné kérdezi: hogyan létesíthető a helységek külső körzetében fekvő megművelt földjeiken tárolásra szolgáló épületet, a kivitelezés során milyen követelményeknek kell eleget tenniük? Mint azt a hatályos jogszabályok leszögezik, az állampolgár tulajdonában, illetve használatában lévő zártkerti, vagyis mező- gazdasági rendeltetésű, külterületi földön legfeljebb 30 négyzetméternyi, s a tájba illő gazdasági épület (szerszámkamra, présház, gyümölcs- és terménytároló) helyezhető el, továbbá pince, árnyékszék, valamint az állattartásra használható építmény. Ez utóbbinak, a mérete nincs korlátozva. (Megjegyzendő, hogy amennyiben a térség földjeinek közcélú igénybevételét tartalmazza a rendezési ter,v, akkor csupán ideiglenes épületet emelhet — maximum 12 négyzetméternyi alapterületen — a tulajdonos, a bérlő.) Fontos tudni: az ilyen földeken — a helyi építési előírások " figyelembevételével — csak akkor lehet építkezni, ha a terület legalább 800, az 1978. januárja előtti használat esetén pedig a 720 négyzetmétert eléri. Természetesen mód van arra, hogy a szomszédok közösen létesítsenek gazdasági épületet, ha a földjeik mérete együttesen megfelel az előírt legkisebb területi nagyságnak. ( Az önöket konkrétan érintő feltételekről persze mi sem számolhatunk- be. Javasoljuk, forduljanak kérelmükkel a helyi szakigazgatási szervekhez, melyek döntésétől, engedélyétől függően végezhetik el a tervezett építési munkákat. Megszépülhet-e a Magony-tanya környezete? Fülöpházáról kaptuk a közérdekből írott sorokat, melyek tudtunkra adták, hogy a külföldi turisták egyik kedvelt megyénkben tartózkodási helyének, a Magony-tanyának a környezete enyhén szólva kívánni valót hagy maga után. Például azért, mert sok arrafelé a szemét (itt-ott trágyakupac is éktelenkedik), a közeli romos épület pedig nemcsak látványnak csúnya, de onnan indulnak portyázni az egerek és a patkányok. Olvasóink aggódva tették fel a kérdést: a látogatók népes táborának érkézése előtt vajon megszépülhet-e a forgalmas vendégfogadó hely szomszédos körzete? Először a megye idegenforgalmi hivataltól kértünk tájékoztatást. E szerint a lovagló- és teniszprogramot, valamint ízletes ennivalót kínáló, valamint a szaunával és kényelmes pihenőszobákkal rendelkező Magony- tanya évről évre sok vendéget vonz határainkon túlról. Az ott eltöltött órák, napok mindannyiuk számára felérnek egy élménnyel. S ennek az is magyarázata, hogy a tulajdonos példásan ügyel a portája tisztaságára. Az viszont igaz, hogy a távolabbi — és ezért nem rajta múló — rendezetlenség kedvezőtlen benyomást tehet a külföldiekre. Ez utóbbi véleményt osztja a kis település tanácselnöke is, akit szintén megkerestünk a bejelentéssel kapcsolatban. Ö közölte, valóban vannak a környéken tanyák — sőt az egyik épület már üres —, melyekre ráfér a nagy- takarítás. Ennek érdekében, valamint a térségbeli utakon található szemét elszállítására mielőbb megteszi a szükséges intézkedéseket a hatóság. Miképpen segíti tagjait az autóklub? | Roppant bosszús a Kecskeméten lakó Egri Károly, aki az autóklub városi szervizében járt pórul nemrég. Az történt, hogy hosz- szasan és indokolatlanul megvárakoztatták, mire kérte a panaszkönyvet, amit nem kapott meg, így a megjavítatlan kocsijával hagyta el a helyszínt. Kissé elvesztette bizalmát a klub iránt, s hallottaTazűkül az a szolgáltatás, amiben korábban már része volt a tagságnak. . Javasolja, szóljunk a nyilvánosság előtt az ezzel összefüggő tudnivalókról, nehogy másokat is érjen hasonló kellemetlenség. A kecskeméti autóklub vezetője, Nyúl József, arról informált bennünket, hogy a magánautósok és a motorosok e társadalmi érdekképviselete ezentúl is sokrétűen áll a tagság rendelkezésére. A teljesség igénye nélkül említjük meg: a népszerű „sárga angyalok” továbbra is díjmentesen javítanak; működik az autómentő-szolgálat — a budapesti központ Európa bármely országából hazaszállítja a menetképtelen járművet —; igénybe vehetők a nemzetközi hitellevelek (ezeknél kedvezményben is részesül a klubtag, aki külföldi útja alkalmából az előre nem látható kiadásokat ledezher ti ily módon); a más országban bajiba jutott tag utánküldéssel kaphatja meg az elromlott gépkocsijához szükséges alkatrészt, a műszaki állomáson pedig rendszeresen felülvizsgálják üzem- biztonsági szempontból a tagok autóit, motorjait, melyek időszakos vizsgáztatására'is sor kerül. A klub kecskeméti szervize alaposan kiveszi részét a feladatokból, s erre bizonyság, hogy évente körülbelül 30 ezer gépkocsit ellenőriznek, illetve javítanak ott meg. A szerelők munkájára jellemző a gyorsaság, a pontosság, a lelkiismeretesség. Hogy olvasónk nem ezt tapasztalta, annak oka az egyik szakember, aki engedély nélkül tartózkodott a műhelyen kívül, s e cselekményéért felelősségre vonták. Az a bizonyos panaszkönyv pedig valóban hiányzik,. de csak azért, mert a közösségi megállapodás értelmében az adminisztrációs ügyintézés helyett az azonnali intézkedés a kötelező, ami .egyébként jól bevált gyakorlat ezen a javítóállomáson. Miért irtottak erdőt Ladánybenén? Elkeseredett hangú levéllel kereste fel lapunkat a ladánybenei Kalmár Mihályné. Soraiból kiderül, hogy a helyi kiserdőt teljesen kiirtották nemrégen. Másokhoz hasonlóan maga is érthetetlennek és felháborítónak tartja az intézkedést, annál is inkább, mert ez a település sem gazdag fában. Olvasónk pedig még kártérítésre is igényt tart, hiszen tulajdona volt a terület, bár afölött már jó ideje a szakszövetkezet rendelkezett. A kisközség tanácselnöke érdeklődésünkre elmondotta, hogy e növények kitermelése azért vált szükségessé, mert a helyükön építik a különféle sportfoglalkozásokra alkalmas terepet. Ami pedig a zöldövezetet illeti, az nem csökken,' hiszen Ladánybenén is megkülönböztetett figyelmet fordítanak az emberek a fásításra, s az ilyen akciókban lelkesen vesznek részt. A területtel kapcsolatosan beszéltünk a községi Zrinyi Szak- szövetkezet egyik vez'etőjével, aki arról informált bennünket, hogy a földrendezés eredményeként már régebb ideje a gazdaság tulajdona a kiserdő, ahol kevés volt a fa, ezért született döntés a kiirtásáról, meg arról, hogy a térségben kapjanak helyet azok, akik szívesen választják szabad idejükben a testmozgást. Nos, a fairtás jogosságához kétség sem férhet, nem tudjuk azonban, hogy a tulajdonosi változásról adott szövetkezeti véleményt mennyire osztja olvasónk, Az expresszlevél- és távirat-kézbesítésről Polgár Sándor — Kecskemét, Nyíri u. if. szám alatti lakos — többek nevében tette szóvá, hogy gyakorta okoz kellemetlen meglepetést, hogy az expresszlevelek és táviratok nem jutnak el idejében a címzettekhez. De korántsem a késedelmes kézbesítés miatt, sokkal inkább azért, mert anélkül kerülnek a postaládákba, hogy az érkeztüket bármi jelezné. Néhányan tudni vélik, a posta köteles felhívni a figyelmet a sürgős küldeményekre. Ha ez szabály, akkor miért esetenkénti a végrehajtása? — kérdezik olvasóink. Amint arról a Szegedi Posta- igazgatóságtól értesültünk, éppen e szolgáltatás gyorsabbá, hatékonyabbá tételét segíti ama központi intézkedés, melynek értelmében egy ideje akkor is a postaládába dobható az expresszlevél vagy a távirat, ha a kézbesítéskor nincs odahaza a címzett. Csupán a kis címkét kell a levél- szekrényre ragasztani. Ennek hiánya valóban mulasztást jelent, s okot ad a jogos reklamációra. Informátorunk e témakör kapcsán azokról is szólt, jakik felnyitják másak postaládáját, melynek tartalmát is „szortírozzák”. Megelőzésére kétféle mód is kínálkozik: a levélszekrényeket jól zárhatóvá kell tenni, s az ellenőrzésükről, kiürítésükről jiapon- ta kétszer is célszerű gondoskodniuk a tulajdonosoknak. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. FOGADOSZOBA Sajnos, gyakran hallom és olvasom, sőt magam is tapasztalam, olykor miinden °k nélkül kimértek, hűvösek, kevésbé udvariasak egymással az emberek. Mi tölbb, közönyösek. Az esetek sora szinte végeláthatatlan. Ezért is tartam fontosnak szólni a szép példáról, a mélységesen humánus cselekedetről is. Ha ezáltal csak egyetértő gondolatot ébresztek, már nem hiába voltam közlékeny. Hétfő délelőtt. Mint mindig, most' is sok a vendég a tejbárban. Hirtelen elsápad egy 13 év körüli iskolásfiú, s szinte már látni, hogy a következő pillanatban térdre rogyik. De nem ez következik be, hiszen többen lépnek hozzá, karon ragadják és bekísérik az üzlet irodájába. Mindenki utat enged a kis betegnek, s többen törölgetik a verejtékező homlokát. Az egyik vendég máris hívja a mentőt, másvalaki az édesanyának telefonál. A helyiségben csönd honol, a jelenlevők döbbenten és együttérzően nézik, mi történik a gyerekkel, akiről csak annyi állapítható meg, hogy furcsán, lélegzik. Csakhamar jön az orvos, és teszi, amit kell. Befut az anyuka is, aki elosukló hangon mond köszönetét a segítőknek. Kisvártatva már a mentőkocsiiban a diák. Róla többet nem tudok, csak remélem, azóta meggyógyult. Az önzetlen sürgés-forgás perceire azonban jó visszaemlékeznem. Magam is anya vagyak, s megnyugtató abban hiilnem, a saját kisfiam mellett is ott állnak ismeretlenek, ha rosszul lenne valahol... (Elmondta: Tóth Gáborné kecskeméti olvasónk.) • A Mathiász János szocialista brigád a támrend szert készíti az új telepítésekhez. (Méhesi Éva felvételei) Ó vjuk a természeti értékeket!
