Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-24 / 121. szám
V 4 • PETŐFI NÉPE 1983. níjug 34. r. Bér- és jövedelemszabályozás a vállalatoknál Az idei népgazdasági terv célkitűzéseinek megvalósítása a korábbinál fokozottabb erőfeszítéseket kíván a vállalatoktól, a szövetkezetektől. A gazdasági szabályozó rendszer arra ösztönöz, hogy a vállalati jövedelem növelése hatékonyabb gazdálkodással, a piaci igényekhez való gyors és minőségében is megfelelő alkalmazkodással, a fejlődési lehetőségek bővítésével valósuljon meg. A külgazdasági egyensúly javítására iráinypló törekvésekért; külön is tisztönzilk. Racionálisabb Beoltséggazdállkodásna {készteti1 ;a vállalatokat az anyagok és energiahordozók árának, a szállítási- utazási költségeknek, a társadalombiztosítási járuléknak a növekedése. Módosultaik az egyes vállalata alapok képzésére és fel- használására vonatkozó szabályok. A bérek, keresetek alakulását befolyásoló követelményrendszer szigorúbb a korábbinál. Megszűnt a sokat vitatott báziselv alkalmazása; a keresetek növelésére nem a bérfejlesztési mutató növekménye, hanem a vállalati jövedelmezőség színvonalának megfelelő emelkedése ad jogosultságot. A bérszabályozás lehet vállalati teljesítménytől függő, vagy központi. Előbbinél mind a bérezési lehetőségeket, mind a részesedést befolyásolja a vállalati tevékenység, jövedelmezőség, utóbbinál azonban csók a részesedés mértéke függ ettől. A Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsa közgazdasági osztálya felmérést végzett, s a jelentést a testület elnöksége* elé terjesztették. A vizsgálat tapasztalata : a vállalatok többsége megpróbálja a szabályozórendszer változásaiból adódó jövedelem csökkenést ellensúlyozni, illetve mérsékelni. Üj piacok megszerzésére törekszenek, javítani igyekeznek az üzem. és munkaszervezésen, a technológiai és munkafegyelmen. Emelik a műszakitechnikai színvonalat, gazdaságosabb gyártmánystruktúrát alakítanak iki, takarékosabbá teszik a költséggazdálkodást, korszerűsítik a belső érdekeltségi rendszert. Ezekről a törekvésekről azonban több helyütt hallgatnak az év elején a bizalmi testületek elé terjesztett vállalati tervek. A célkitűzések megfogalmazói túlontúl óvatosain fogalmaznak részben megszokásból, részben az értékesítési lehetőségek bizonytalansága folytán. A gépiparban a termelés szűkülésével, a könnyűiparban az elmúlt évi szint megtartásával számolnak. Az élelmiszeripari vállalatok az eredmény csökkenésére, az építők a nyereség növekedésére számitanak. Az állami gazdaságok átlagosan a nyereség 2 százalékos gyarapítását tervezik. Az év első negyedében a megyei székhelyű vállalatok gazdálkodása lényegében zavartalan volt, a termelés és az értékesítés folyó áron számítva 8 százalékkal növekedett. Az egy évvel korábbihoz képest több áru tlalált gazdára a tőkés piacokon, de a jelenlegi kilátások nem biztatnak azzal, hogy ez az év minden szakaszában így lesz. A termelési költségek a bevételekkel azonos ütemben és mértékben nőttek. A vállalatok bérfejlesztési előirányzatai a tavalyinál szerényebbek. Az átlagosan tervezett növekedés ; 3,5—4 százalékos. A munkáltatók — figyelembe véve a központi ajánlásokat — a második negyedévtől emelték-emelik a béreket. A DUTÉP-nél, a BÁCSÉPSZER-nél, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti és halasi gyáraiban, valamint a Ganz- MÁVAG kiskunhalasi gépgyárában kísérleti jelleggel új bérszabályozási formát vezettek be. Ez a formula erőteljesen ösztönzi a vállalatokat az anyaggal, energiával való takarékosságra, az élőmunka hatékonyabb felhasználására, az eredmény növelésére, a teljesítménnyel arányos bérezésre. Ezek a vállalatok — belső tartalékaikat föltárva, s a követelményekA magyar agrárkultúra egyik taúntagazdoságának központja Bábolna, kétszázéves felépülés. II. József császár rendeletére •1789-ben szerveztek állami mén telepet a Komáromtól néhány kilométerre eső Barna község határában. Ide került a közpénzen vásárolt állami arab ménes. A mák fejlődő nagyközség, amely a hazai köztudatban már nemcsak a ménessel társul, a mezőgazdaságú kombinátnak köszönheti létét. A „hűséges ló” emléke A falu és a nagyüzem őrzi, ápolja a hagyományokai Az igazgatóság épületeinek kornyékén számtalan jel, emlék utal az ember és a ló kapcsolatára. A kombinát központjának parkosított udvarán emléktáblát kapott Obáján, a híres fedező mén, „aki 1885-ben vásároltatott 6000 frankért. Törzsmén volt 25 évig és származott utána 312 csikó." Szobor idézi a szabadságharcból 1849-ben hazatért, „hűséges ló” alakját is. Az istállókban ma is arab lovakat tenyésztenek. Az utóbbi években a volt egyiptomi császári ménes legértékesebb tenyész- sinyagából importált lovakkal sikerült visszahódítani a bábolnai arab ménes hírnevét. A nemes állatok gondozását, jártatását, tanítását . önálló lovasiskola gondjaira bízták. A barokk lovarda mellett múzeum őrzi a jelesebb lovak szobrait és az eredményeket reprezentáló serlegeket, érmeket, okleveleket. • A számítógépközpont. Istállóból számítógépközpont Régi és új együttélése figyelhető meg ebben a négyzetkilométernyi majorban. Az udvar szélén két víztorony áll. Egy modem, alumínium hidroglóbusz és egy — a ménepkapitányok idejéből maradt — kő-, faépítmény. Közvetlenül mellettük, az igénytelen külsejű, öreg épület különös meglepetést ígér. Az egykori marhaistállóban működik a kombinát adatfeldolgozó központja. A folyamatos tervezés objektivitását, gyorsaságát, az állandó önellenőrzést és kollektív elszámolást már csak így lehet biztonságosan megoldani. Az ízlésesen berendezett, légkondicionált termekben érettségizett, fiatal lányok serénykednek, talán az egykori lovászmesterek unokái A magyar mezőgazdaság eredményességét érti meg, aki részletesen is megismerkedik az ott folyó munkával. iHosszasan lehetne sorolni azokat a területeket, amelyek fontos részei Bábolna sokágú tevékenységének. A több állami gazdaságot egyesítő kombinát, a nagyüzemi kukoricatermelésben, a sertés-, a baromfi- és juhtenyésztés korszerű módszereinek kialakításában, a takarmánykeverő üzemek és új mezőgazdasági gépek bevezetésében, s részben gyártásában is hírnevet szerzett. A Szovjetuniótól az arab országokig, Csehszlovákiától az USA- ig Bábolna a Tetra baromifi- és sertésfajták centruma. A legújabb kezdeményezésük az SPF, a sertéstenyésztési program, mely(A szerző felvételei) nek kísérleti intézete itt van. Az SPF „steril” tenyészállat-állomány, amely gazdaságosan tériméi. A nagyüzem és a falu .Elhaladva az alacsony zsalugá- teres parasztházak mellett, ahol egykor a méntelep cselédei, béresei laktak, közeledünk a község lakótelepéhez. Az út mentén iskolák, óvodák és bölcsőde. A kombinát, mint a település egyetlen gazdálkodó egysége, sokat vállai a településfejlesztésből. Érthető, hiszen dolgozóinak többsége itt él. Minden megvan Itt, ami egy komfortos, modem faluban kell. Orvosi rendelő, ABC-áiruház, szakbolthálózat, szociális otthon, vendéglő, presszó. A lakóházak telepszerűen épültek, nagy részük többszintes. A közterek rendezettek, szépek. Az elmúlt néhány év fejlesztéseinek köszönhető, hogy burkolatlan út ma már nincs. Ha a közművelődést nemcsak a rendezvényszámmal, vagy az elolvasott szépirodalmi művek számával jelölöm, azt mondhatni: élénk a szellemi élet. Kutatók, mérnökök és jól képzett szakmunkások faluja ez. Ugyanakkor igaz az is, hogy közösségi időtöl- ■tésré és szórakoztatásra nem sok lehetőség van. Bábolna helyén negyedszázada még puszta volt, ma pedig fejlődő község. A kombinát munkájával pedig nemcsak országos, hanem világhírnévre is szert' tett h község. F. P, J. á?' • A együtt. Bábolna: hírünk a világban KISZOLGÁLT VAGY KISZOLGÁLTATOTT? Ügyfél voltam a Merkúrnál nek eleget ítéve — az átlagosnál jelentősen nagyobb összeget fordíthatnak béremelésre. A gazdálkodó szervezetek — részben a szigorúbb feltételrendszer hatására is — igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ám a ritmusváltás a kelleténél lassúbb, nehézkesebb. Különösen sok a teendő az eszközök és a munkaerő eredményesebb alkalmazása, a költségek csökkentése terén. Az SZMT januárban állást foglalt atekin tétben, hogy miként működjenek közre a szakszervezeti szervek a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában. A testület elnöksége ismételten felhívta a szakszervezeti bizottságok figyelmét egyebek között arra, hogy a szocialista munfcaver- senyt, az' újítómozgalmat az eddiginél jobban állítsák a termékek és szolgáltatások minőségé- nak javítása, az ésszerűbb gazdálkodás szolgálatába, megteremtve ehhez a megfelelő feltételrendszert, az anyagi és erkölcsi elismerés korszerű .formáit. A szakszervezeti szervek a gazdasági vezetőkkel együttműködve dolgozzanak ki a tényleges teljesítményekhez jobban igazodó bérezési módszereket, szorgalmazzák azok alkalmazását, s a feladatok teljesítése érdekében kérjék számon a vezetőktől a folyamatos munkavégzés feltételeinek megteremtésére hozott vállalati elhatározások végrehajtását. Sitkéi Béla Gazdasági társaság Szegeden Az elterjedt tömegbúzáknál legalább húsz százalékkal magasabb fehérjetartalmú, úgynevezett protein-búza és az importált szóját tökéletesen helyettesítő lóbab termesztésére, feldolgozására és értékesítésére alakult a napokban Szegeden gazdasági társaság. Irányítója a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, tagjai kutatóintézetek, termelési rendszerek, valamint Csongrád és Békés megyei tsz-ek. Elsősorban dél-alföldi közös gazdaságok léptek be az új vállalkozásba, mivel a Dél-Alföld talaj- és éghajlati viszonyai különösen alkalmasak a magas bel- tartalmi értékű növényfajták széles körű meghonosítására. A társaság tagjai tizenötezer hektáron termelnek protein-búzát és mintegy harmincezer hektáron lóbabot. Ügy soroltam be Dáciámmal a Merkur Személygépkocsi Értékesítő . Vállalat kecskeméti használt- gépkocsi-telepének bejáratához, miinitha szándékom leltt volna azt értékesíteni. Türelmesen várakoztam, amikor a nyitott ablakon be- hajolt egy férfi: — Mennyit akar kapni a „járgányért”? A köszönés nélküli érdeklődésből sejtettem, olyan emberrel van dolgom, aki megvárja,, amíg a Merkúrnál „bevizsgálják” a járművet, árajánlatot tesznek, s ha az eladónak ez nem megfelelő, felajánl ő két-háromezerrel többet. Kibújtam az egyenes válasz elől. ■ — Nem tudom, majd itt megmondják ... — Ne higgyen nekik —, szinte súgva mondta —, én öttel többet adok... Felnyílt a sorompó, a kapus feljegyezte beérkezésem idejét, s a • rendszámot. Egy fiaital férfi, a Merkúr alkalmazottja lépett hozzám, az okmányokait és az Undí- tókulcsQt kérte. Udvarias volt, s kívánságomra a kocsiban ülve vehettem részt a műszeres bevizsgáláson. Lemérték az autó motorjának teljesítményét, a fékhatást, ellenőrizték a futóművet, a karosszéria állapotát, az utastér tisztaságát, a kárpitokat, egyszóval mindent, amit Ilyenkor szükséges. S amíg készült az árajánlat, alkalmam volt az autóját eladásra kínáló többi gépkocsi tulajdonossal szót váltianii, s nem szégyellem bevallani: hallgatózni. Egy ötven körüli férfi egy Lada 1200-sal érkezett. A kilencéves autó, amely négy és fél évig taxiként szolgált, nagyon jó állapotban volt, de ki is „gliamcol- ták”. Mennyit adtak érte? — Hatvanegyezret. Nagyon elégedett vagyok, mert kevesebbre számítottam... Arra várok, hogy az okmányok elkészüljenek, aztán már fel is veszem a pénzt... A pénztár előtt egy fiatalember várakozott. Bugyi községből jött ide Kecskemétre eladni az ezer- hatos, három és fél éves Ladáját. ...— Mennyit fizettek a ^kocsiért? — Nem adtam el rosszul: száz- hétezer-száz forintért. Sok vásárban voltam már, de sehol sem ígértek ennyit érte. Nekem meg kell a pénz ... Nem mindenki volt elégedett, olyan is akadt —, s ezek voltak többen —, akik irreálisan magas összeget szerettek volna kapni autójukért. — Legalább százezret ér! — — mondta kivörösödött nyakkal egy törtieli ember a köréje gyűlt néhány érdeklődőnek. — Ez a négyéves kocsi alig futott pár ezer' kilométert, s csak nyolcvan- háromezer-kétszázat ígértek érte... Nem hagyom itt... A PO—78—06 forgalmi rendszámú Wartburg 353 'de Lux porfelhőt kavarva maga után húzott ki a telepről. Ez a törteti férfi áldühében azt nem hangoztatta, hogy négy évvel ezelőtt az autót 113 ezer forintért vásárolta... Kát férfi vitatkozott az épület előtt a Merkur szakemberével, de az egyre ingatta a fejét. Apa és fia Tiszaalpárról jött, s a Trabant 601 Limusinlt, amely már nyolc éve koptatja az országutat, negyvenezerért akarta eladni. Hat és fél ezer forinttal kevesebbet kínáltak érte, de ők hajthatatlanok maradtak ... Véleményem szerint rosszul tették, hogy nem fogadták el. Sorra kerültem. Papíron számították ki, mennyit ér az autóm. — A kocsi jelenlegi állapotát, korát' figyelembe véve, hatvanháromezer-ötszáz forint készpénzért vagy hetvenötezer-száz forintért bizományiban tudjuk átvenni. Kevésnek találom. — Lehet, hogy igaza van, de kénytelenek voltunk a meglevő apróbb műszaki és esztétikai hibák miiaitt több mint tizenhárom- ezer forintot levonni. Ha ön ezeket kijavíttatja, a vételár nyolc- vannégyezer forint lesz... Szeretném hozzátenni, hogy az összes javítás a levont összegnek csupán töredéke. Ha szabad javasolnom, inkább az utóbbit válassza, mert gondolom, nem ellensége saját pénzének. Megköszöntem a jó 'tanácsot, az útbaigazítást. Egyenlő félként, a szabályok és előírások szerint beszéltek velem, sőt — ez talán nem is kötelességük — még segítségemre is voltak. Mielőtt elhagytam volna a telepet, a kért említett kocsi, a Lada 1200-as és a Lada 1600-as már új gazdára talált. A telep kapujától néhány méterre megálltam. Két férfi is kíváncsiskodott. —: Na mennyit kínáltak? Elküldtem őket, mert nem volt szándékom eladni a gépkocsit. Feltűnt a várakozó autók között- egy Trabant, nyilván ma vásárolta meg egy nepper —, amelynek szélvédő üvegére zsírkrétával valaki ezt írta: „Itt vetted húszezerért!” S aztán fedeztem fel a kis papirt, amelyen árkus betűkkel ez állt: „Eladó! Ára 30000 forint”. Ehhez nyilván nem kell kommentár: nem a telepen, inkább a neppereknél kiszolgáltatott a gépkocsiját eladó ügyfél... Gémes Gábor | Így látja a teszöv szakembere Friss információk - nagyobb esély a külpiacon Igen! Olyan beosztás is van már a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségénél, hogy külkereskedelmi főmunkatárs. Igaz, az országban először, mondhatnánk úgy is, kísérletképpen alkalmaznak a kecskeméti központú érdekképviseletnél marketinggel foglalkozó szakembert. Deák Istvánnal, aki tizenegy éve foglalkozik áruforgalmazással, és március 1. óta került jelenlegi beosztásába, feladatairól beszélgetünk. — Az én tennivalóm, hogy figyeljem a világpiac alakulását, s tájékoztassam erről a gazdaságokat. Természetesen ehhez szoros kapcsolatot kell teremtenem a külkereskedelmi vállalatokkal, és az onnan szerzett információ, kát a lehető leggyorsabban igyekszem továbbítani a termelőkhöz. Ugyanis egyik' nagy gondunk, hogy azok, akik az árut előállítják, nem ismerik eléggé, milyen igényeik vannak a külföldi partnereknek. Sokkal kedvezőbben tudnánk értékesíteni mezőgazdasági termékeinket, ha gyorsulna az információáramlás. A kedvező forgalmazás feltételei közé tartozik, hogy akkor vigyük piacra az árut, amikor legjobban keresik. A kertészeti termékeknél, elsősorban a gyümölcsnél fontos: a legmagasabb árat kínáló időpontot ki tudjuk várni azzal, hogy tároljuk a termékeket. Természetesen olyan körülmények között, hogy a minőséget megőrizze. E tekintetben történt már kezdeményezés. A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet exportnövelő hitelből, saját kivitelezésben, 60 millió forint beruházással 1600 tonna befogadóképességű hűtőtárolót épít a meglévő 400 tonnás mellé. Az elképzelések szerint, az úgynevezett kistérségi együttműködés keretében, a környező gazdaságok itt tárolják, 's készítik majd elő a nyári gyümölcsöket, és később a télialmát exportra. Hosszú távú megállapodást kötötték a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszerrel. Eszerint a kínai kel-, a korai fejeskáposzta, az étkezési paprika tárolása, és az export előkészítése szintén itt történik. Évről évre visszatérő gond a göngyölegellátás. A termelőiszövetkezet az idén 1 mintegy 200 ezer szabolcsi almásládát készít saját melléküzemágában. — Minden évben meg kell küz. denünk a meglévő piacokért is — mondja Deák István. — Egyúttal keressük az új értékesítési lehetőségeket. Ez nemcsak a tőkés országokra vonatkozik, hanem a szocialista államokra is. Az idén például gondot okoz, hogy az NDK-ban nem fogadták a várt mennyiségben egyik korai tavaszi csemegénket, a retket. A rugalmasság fontos a piackeresésben. Ha szükséges, félkész termékeket adunk el, ameny- nylben ez kedvezőbb számunkra. Az igények megismertetése céljából a külkereskedelmi vállalatok vezetői az utóbbi időiben gyakrabban találkoznak a termelőkkel, amihez mi is hozzájárulunk az eszmecserék megszervezésével. A megbeszéléseken mind a két fel ismerteti véleményét, ami hasznosan Segíti a piacpolitika jlavítását. Elmondja még: a tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezet négy külkereskedelmi vállalattal kötött megállapodást. A piac * igényeinek megfelelően a környező szövetkezeitekkel együttműködve, melléküzemágaikban azoknak a termékeknek gyártását kezdik meg, amelyek, ha kis tételekben is, de kelendőek a külpiacon. Lehetőség van árucserére is. Az ilyen kapcsolat elősegíti a termelés fejlesztését. A külkereskedelmi tárgyalásokon részt vesz a termelő üzem képviselője is. Az idén a TSZKEJt megkapta az önálló exportjogot, ebből következik, hogy a közös gazdaságoknak újabb lehetőségük nyílt a nemzetközi piac igényeihez való alkalmazkodásra. Deák István végezetül, megemlíti: az információáramlás segítéséhez hozzájárul az a kapcsolat, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium megbízottjával alakítottak ki, aki a megyei tanács kereskedelmi osztályán tevékenykedik. K. S.
