Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-24 / 121. szám
1883 május 24. © PETŐFI NÉPE © S ^ bolgár kultúra ünnepén Űigy tudom, Bulgária az egyetlen ország a világon, ahol a nemzeti kultúrának saját pirosbetűs ünnepe van. Május 24-e Bulgáriában a szláv írásbeliség, a bolgár kultúra, közoktatás és a sajtó niapja. Valamikor a múlt század közepén alakult ki a szokás, hogy az iskolák tanévzáró ünnepélyeit Cirill és Metód napján, május 24-én tartsák meg. Az ünnepségek azonban hamar túllépték az iskolák falait, s ahogyan terjedt, erősödött a műveltség, úgy vált az ünnep is fokozatosan az egész nép ügyévé. Jó negyedszázada', hogy életemben először .magam is részt vettem a bolgár kultúra ünnepén. Előző nap tettem le első vizsgámat bolgár nyelvből — Plovdivban tartultarrr ösztöndíjasként —, s még ugyanaznap este átestem a tolmácskodás tűzkeresztségén is. Magyar gyermekek érkeztek Plovdlvba, s másnap velük együtt én is részt vettem a május 24-i felvonuláson. A kavargó, színpompás, tavaszi virágos'.menetelés feledtette a tolmácsolás nehézségeit, s emléke írna is bennem él. Talán ezért tartom én május 24-ét a legszebb, legbolgárabb ünnepnek. A gyermekek ezen a napon ma is koszorúkat kötnek, virágokat csokróznak, hogy a két néptanító fi. vér — Cirill és Metód — képeit övezzék velük. A legkisebbek ma is- a Cirill-álbécé betűit emelik magasba. Ma is felhangzik szerte az ünnepi felvonulásokon Cirill és Metód himnusza. Ezt játsszák az iskolai zenekarok, ezt éneklik a fiatalok, az idősebbek. „Haladj, népem, újjászületve, haladj fénylőbb napok felé”. Cirill és Metód tizenegy évszázaddal ezelőtt a beszélt népnyelv alapján állította össze a szláv népek első ábécéjét. Morvaországban végeztek hittérítő tevékenységet, de a mai Magyarország területén is megfordultak. Jártak a zalavári szláv fejedelmi udvarban, Metód Pannónia püspöke is volt. Tanítványaik a bolgár királyságban találtak menedéket, így lett Bolgárország a szláv írásbeliség bölcsője. Cirill és Metód tette forradalmi és demokratikus ■tett volt. Forradalmi volt, mert bátran szembe szállt a kora középkori dogmával, az úgynevezett „háromnyelvűség” elvével, mely szerint az istentiszteletek nyelve csak a három szent nyelv, a héber, a görög és a latin lehet. Demokratikus volt, mert minden nép számára hozzáférhetővé kívánta tenni az írás és a tudás kincseit, s ezért szállt síkra, hogy minden nép a saját beszélt nyelvén írjon és olvasson. ötven évvel ezelőtt, 1933-ban, a lipcsei perben Georgi Dimitrov büszkén mondta, vádlói szemébe: „Egy olyan nép, amely 500 évig élt idegen elnyo. más alatt, és hem vesztette el nyelvét és nemzeti jellegét, .. .nem vad, és nem barbár. .. .Jóval korábban ..., amikor V. Károly német császár azt mondta, hogy németül ő csak a lovaival beszélget, • Bolgár népi együttes a Duna menti folklór, fesztiválon. • A rilai kolostor udvara. amikor a német nemesek és tanult emberek csak latinul írtak és szégyelltek németül szólani, a „barbár” Bulgáriában Cirill és Metód apostolok megteremtették és elterjesztették az óbolgár írásbeliséget”. Bulgáriában május 24-e a szocialista bolgár kultúra ünnepe. Az ünnepi felvonulások tarka forgatagában transzparensek is feltűnnek. Számok vannak rajtuk, a bolgár kultúra eredményeit tükröző számok. Ünnepel a diákság, ünnepelnek a pedagógusok, a kultúra, a művészetek, a sajtó dolgozói. S velük ünnepel az egész nép. Szinte jelképnek tűnnek az elsősök kezében magasra tartott régi metszésű betűk. Azt szimbolizálják, hogy innen, a szláv ábécé betűitől kezdődött el a bolgár kultúra fejlődése. S a betűktől eljutott a könyvék és újságok millióiig, az ősi népdaloktól a világhírű operákig, az egykori székesfővárosok — Píiszka és Preszlav — romjaiban is lenyűgöző épületeitől a modem tengerparti architektúráig, a középkori naiv természettudományos megfigyelésektől a kozmosz titkait fürkésző műszerekig és mesterséges holdig. Cirill és Metód műve ma jó kezekben van a testvéri Bulgáriában. A bolgár kultúra a nép kultúrája. A régi demokratikus hagyományok megújhodását jelenti az is, hogy a kulturális és művészeti élet irányítását állami-társadalmi alapokon végzik. Minden községtanács területén működik kulturális tanács. A megyékben a megyei kulturális tanács kezében van az irányítás, míg országos szinten a Kulturális Bizottság az irányító. Tagjait a bolgár kultúra ötévenként megrendezett kongresszusa választja meg. A bizottság választja meg saját vezetőségét és elnökét. Az elnök a kormány tagja. Az idén Cirill és Metód ünnepét követően, május 25—27-e között ülésezik majd a bolgár kultúra IV. kongresszusa. Felméri a megtett utat, kijelöli a további feladatokat a fejlett szocialista társadalom kultúrájának építésében. A budapesti bolgár kulutrális központnak régi és jó kapcsolatai vannak B ács-Kiskun megyével. Nagy öröm számunkra, hogy az idén a békehónap keretében és pontosan a bolgár kultúra kongresz- szusának napjaiban ismét ellátogathattunk a megyébe, találkozhatunk Kiskőrös, Tabdi, Baja és Gara dolgozóival, s közben ápolhatjuk és erősítjük a bolgár és magyar nép szép barátságát. Lengyel Károly a bolgár kulturális központ munkatársa OTTHON ÉS CSALÁD HELYETT Iskola, amit nem akartak • Veszel! László nyugdíjasként foglalkozik a napközisekkel. Az 1070-es tanácsi átszervezés után tucatnyi középület funkciója változott meg Dunavecsén. Textilraktár lett a Magyar Nemzeti Bank volt járási fiókja, vegyi bolt költözött az OTP helyére, és az egykori járásbíróság csendhez, fegyelmezettséghez szokott folyosóin is ismerőssé vált a ricsaj — itt iskola kapott helyet. Ebben a helyzetben, amikor rövid időn belül „mindent újra kellett fogalmazniuk” a vecseiek- nek, könnyen juthatott tágas, „űri” hely a tanyai diákotthon lakóinak, a volt járási pártszékházban. Hamar be is rendezkedtek: hálók, tanulók, ebédlők, klubterem, barkácsrhűhely. Köny- nyen lehetett osztogatni a címkéket, volt terem bőven. Változások gondokkal Néhány gondtalan év után jelentkezett a „hogyan tovább” kérdése. Nem a . körülmények romlottak meg, hanem egyre fogytak a tanyán élő családok, vagyis a diákotthon utánpótlása. Ezekben az években zárult le a tanyáról való bevándorlás. Aggasztó volt, hogy „üresjártban” működik az intézmény. A helyzetet látva a fenntartó tanács, a környező falvak veszélyeztetett körülmények között nevelkedő, hátrányos helyzetű gyermekeivel töltötte fel a létszámot. Ez a változás gazdaságosság szempontjából eredményes volt, de más téren csak növelte a káoszt. A diákotthonban elhelyezett, más iskolákból „leadott” tanulókat nem szívesen fogadta a helyi általános iskola, hiszen eredményeik — illetve eredménytelenségük — szinte rombolta a tanulmányi átlagot, a fegyelmet. Ezeket a válságos éveket — legalábbis úgy látszott — végre határozott állásfoglalás zárja majd le. A megyei tanács úgy határozott, hogy saját kezelésébe veszi az intézményt, és gyógypedagógiai iskolát, illetve nevelőotthont alakít ki benne.. Aki „iskolát” mond, mondjon ,,pedagógust” is 1980 szeptemberétől'—»az említett határozat értelmében.^, teljes egészében segítőpedagógiai céllal működik az intézmény. Ez a változás sem zárta le a hosz- szan tartó kálváriát. Nyomasztó problémák jelentkeztek. A nagyközség lakossága nem üdvözölte kitörő lelkesedéssel, hogy lakóhelyének ápolt, féltve őrzött főterén ilyen humanista célra használnak egy épületet. A lokálpatrióta vecseiek valami rangosahb intézményt szerettek volna látni a tanyai diákotthon helyén: középiskolát, sportiskolát (akkor nyílt meg a sport- csarnok!) vagy üsse kő! — szakmunkásképzőt. Nem gyógypedagógiait! Ez volt a kisehbik baj. Nagyobb gond voltr-hogy az épület eredetileg nem iskolának épült, nem voltak meg az alapvetően fontos terek. Szűk udvar, védőrácsnélküli emeleti ablakok, és a kijárattól húsz méterre, a nagy forgalmú 51-es főútvonal. (Ez a korábbiakban — bizonyos értelemben —, jobban fegyelmezhető általános iskolai tanulóknál nem jelentett ilyen komoly problémát.) Máig kísértő, nyomasztó probléma a szakpedagógusok hiánya. Az iskola életrehívásakor nem volt gyógypedagógus a faluiban. Jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező, férfi tanárok vezették a két helyi — alsó, felső — tagozatot. A nevelőotthonban induló hét tanulócsoportot helyi erőkből verbuválódott tanítók, tanárok kapták. Az oktatás meg is indult rendben, de a nevelőintézeti státuszokat — mind a mai napig — nem tudták hiánytalanul betölteni, meg képesítés nélküliekkel sem. Elviselhetetlennek tűnő megterhelést jelentett a szünet nélküli — télen, nyáron, éjjel nappal — szolgálat a frissen szerveződött testületnek. (Voltak, akik közvetlenül a középiskolából kerültek ide.) A végző gyógypedagógusoknak lakást ma sem tudnak ígérni, így szinte értelmetlen a tucatnyi álláshirdetést évről évre megújítani. A falu már megbékélt A fiatal - ’szakemberek megéri! keznek, körbenéznek, és mielőtt még az albérleti viszonyokat részletesebben elmagyaráznák nekik, búcsúznak. (Amikor logopédusról, vagy pszichológusról érdeklődtem, lemondóan legyintett Bolváry László, az intézmény vezetője. ,Kérem — mondta — örülök, hogy nyugdíjas tanár barátom elvállalta a napközis csoportot, vagy, hogy két hónap óta nem ment el senki a nevelők közül. Amiről ön beszél, az itt csak álom”). Önmagát nem kímélő, áldozatos munkával tudta csak az iskolai vezetés ilyen körülmények között fenntartani a rendet, fegyelmet és a nevelő-oktató munka színvonalát. Nekik köszönhető az is, hogy mára, a nagyközség lakói is „befogadták” az intézményt. 1981-ben megalakult az úttörőcsapatuk. Tiszteletül és emlékezésül a Dunavecsén meghalt néptanító-irodalmár, népdalgyűjtő-etnográfus, Vikár Béla nevét vették fel. Az alakuló csapatgyűlésen ott voltak az önkéntes patrónusok, akik később, az ünnepek után sem maradták el. Különösen az ÁFÉSZ és Béke Termelőszövetkezet bri. gádjai tűntek ki a segítségnyújtásban. A nevelőotthon lakói idővel bátran megjelenhettek más közösségi fórumokon is. Rendszeresen kedvezményes jegyet kapnak a mozitól és a művelődési háztól. Szinte gondnokaivá váltak a Petőfi Emlékmúzeumnak. Nem maradhattak ki a település jellegzetes, nagy nyári „fiestájából”, a kajsziszüretből sem, brigádjaik nyári dél- előttökön ott szorgoskodnak a szövetkezet gyümölcsösében. Másfél millió — felújításra Ha nem is építhet elegendő szolgálati lakást, az iskola gond- jait-bajait figyelemmel kíséri a fenntartó szerv is. Az elmúlt évben például másfél millió forintot Költött az épület tatarozására, felújítására, jelenleg a konyha korszerűsítése folyik. Remél- ifetőjeg a közeljövőben lehetőség lésiLa szert átrak feltöltésére, és nem keft fóliáig nélkülözni a ma már alapvető fontosságú filmdia- és írásvetítőket sem. A meghitt családi körben nevelkedő, egészséges gyermekeknek is éltetője a szeretet, nem kell tehát bizonygatni mennyivel inkább éhezik és sa&njazzák ezt az intézetben nevelkedő, fejlődésben visszamaradt fiúk és lányok. Nagy feladat hárul azokra, akik gondozásukat, oktatásukat és nevelésüket vállalják. Dicséret és tisztelet illeti azt a maroknyi csapatot is, akik — az említett problémák ellenére — otthont próbálnak teremteni ennek a százegynéhány állami gondozott gyereknek. Az ő munkájuknak köszönhetően lesz e nem akart iskolából a család illúzióját adó, emberformáló közösség. Farkas P. József Gyermekmosoly• „Először megnézem ezeket a 'bácsikat a nagyteremben, a többiek is ott zsibonganak taost, mert állítólag nagyon érdekes dolgokat mesélnek, és együtt játszhatunk^ énekelhetünk velük... Azután csutkababákat öltöztetek majd, meg 'sípot faragok, de az is lehet, hogy bábozok inkább ... Vagy táncolni tanulok a többi gyetekkel ... Ha megunom, állatkákat gyúrok Józsi bácsival agyagból, vagy színes gyertyáikat öntök ... Persze filmvetítés is lesz, és azt mondják, 'asudiaszép színes diáikat is mutatnak .. )S — Valahogy így tűnődhetett a minap 160 gyermek, a dunaszamtbenedeki művelődési házban. Mindenki válogathatott kedvére, a „Kalo- 'csai játszóház” néven hirdetett, egész délutánt betöltő, érdekes 'programokból. Mit takar, az idézőjelbe tett elnevezés? Lényegében a Kalocsai Művelődési Központ és Ifjúsági Ház hétvégi vigadóra ‘keresztelt, immár közismert rendezvényeinek „kicsinyitett” Változatát; egy 4 gyermekeknek összeállított műsorcsokrot. Az 1200 lakosú, Duna menti község iskolás és óvodás korú emberpalántád' hol tágra-me- redt, csodálkozó szemekkel, hol önfeledt kacagással figyelték Levente Péter, Gryllus Vilmos és Mérő Imre zenés, verses, játékos műsorát, amit kis- filmek vetítése és táncház követett — Nem is emlékszem rá, mikor gyűlt össze itt utoljáira eranyi gyerek — mondta Ko- day József né, a dunaszentbe- nedeki művelődési ház vezetője. — Működtetünk ugyan különböző szakköröket (természetkutató, fotó; báib, furulya) és rendszeresen .tartunk kiscsoportos gyermekfoglalkozásokat is. de közel sem tudunk ilyen gazdag programot kínálni, mint amilyennel a kalocsai népművelők látogattak el most hozzánk ... A népművészek meghívott mestereinek irányításával ké- szültek'a régi gyermekjátékok, az agyagelefántok- és mókusok, a fűzfafütyülők, a csutka- és rongybabák ... Zsibongó csoportok; lázas munkába merülő, vagy az elkészült „nagy mű” fölött örvendező leánykák, legények... Egy élménygazdag, tartalmas . „kalocsai játszóház” vendége lehettem Dunaszentbenede- ken. És szép ajándékokat kaptam (hozhattam); megannyi gyermekmosolyt... K. E. KÉREK B&Y AUTOGRAMOT! Johnny Cash ötvenegy éves. Az ugyancsak félszázaddal ezelőtt megjelent első country - lemez óta a Johnny Cash-jelenség a legmeglepőbb, ami ebben a műfaj, ban történt. Művészi formába öntve adja elő gondolatait; s ezzel a country-zene legmeggyőzőbb képviselőjévé vált. »Fellépésein zsúfolásig megtelnek a nézőterek: a legnagyobb amerikai stadionok, a legelegánsabb európai színházak ,a nevadai show-központok. így volt ez legutóbb a Budapest Sportcsarnokban is. A szervezők hívását elfogadta Johnny Cash. Két fellépése előtt az újságírók kérdéseire is válaszolt. Arkansasban nőtt fel, ahol családja kis gyapotültetvényt művelt. A középiskola után a légierőkhöz került. Szolgálati idejének nagy részét Németországban töltötte. Akkor vásárolta meg első gitárját, és akkor írta meg egyik legismertebb dalát, a Folsom Prison Blues-t. A katonai szolgálat után visszarepült az Egyesült Államokba, és „rádió iskolába” járt, ahol countrylemezlovas-képzésfoen részesült. Még jobban szeretett volna azonban zenét szerezni. Rendkívüli kitartásának eredményeként lemezszerződést kapott a memphi- si Sun Records-tól. Johnny Cash hamar eszményképpé vált, nemcsak zenészként, hanem az igazságért, az őszinteségért küzdő emberként is. Hogyan látja a népszerű sztár a béke ügyét? — Túl sok ember tartja a kezét a rakétáik indítógombján — mondja. — Mindkét térfélen. Remélem, bizakodom, hiszem, hogy senkinek sem jut eszébe megbocsáthatatlan cselekedet ... " Sok filmben, tv-műsorban közreműködött. Élményeit, életfilozófiáját könyvben örökítette meg, melyben foglalkozik vallási elképzeléseivel is. Legkedveltebb nagylemeze — száz albumából 40 .millió fogyott el — a Rookabil- li Blues. A kritikusok szerint Cash legjobb dalszövegeit ezen a lemezen hallhatjuk. A fénykor három túlélője véletlenül találkozott egy stuttgarti koncerten. Jerry Lee Lewis, Carl Perkins csak nézőként jelentek meg, de a szünet után Johnny a közönség tomboló tetszésnyilvánítása közepette kérte fel őket a színpadra — egy rövid beugrásra. Nem volt sem előzetes megbeszélés,1 sem próba... „Csak” óriási siker. Felesége, June Carter — aki szintén énekel — elmesélt egy történetet az újságíróknak: • Kéz a . kézben. Feleségével énekelt' együtt a budapesti koncerten. (Farkas Tibor felvétele) Johnny Gash a country koronázatlan királya. A 'király” magánrepülővel érkezett Budapestre, 18 kerekű teherautó hozta a felszerelést A hangosításról, a világításról „emberei” gondoskodtak. Hogy üzlet-e a country? Cash tömören, szellemesen válaszolt a kérdésre: J ohnny-money 1 Borzák Tibor — Gyakran felléptem Elvis Presley műsorában. Egyszer a rock nagymesterével betévedtünk egy kiskocsmáiba. Ekkor még nem ismertem Cash-t. Elvis rámutatott az egyik asztalnál búslakodó fiatalemberre: — litt van az a fiú, aki valamMlyesmit énekel: bamabla- mamabamabla...
