Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-22 / 120. szám

TI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AK MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviH. évf. íao. szám Ára: 1,40 Ft 1983. május ZZ. vasárnap Séta a BNV-n A vásár látogatói természetesen az újdonságokat keresik, hogy lemérjék, milyen fejlődés ment végbe a világban egy esztendő alatt. Méginkább ezt figyelik a szakemberek, hiszen eladni csak­is a korszerűbbet, szebbet és minőségileg jobbat lehet a világ­piacon. Ez pedig gyártmányfejlesztésre, sok esetben termék­szerkezetváltásra ösztönzi az üzemeket. A BNV-n ezúttal azt néztük, hogy Bács-Kiskun megye gazdasági szervezetei milyen újdonságokat állítottak ki. Kara Mihály, a dunavecsei Fémipari Vállalat igazgatója az­zal fogadott, hogy akár el is mehetnének haza, ugyanis két évre elegendő üzletet kötöttek. Sok nézője van fúró- és fűrészgépeik­nek. Újdonságuk a félautomata szalagfűrészgép. Valamennyi mozgó része gördülő csapágyazású, ily módon energiatakaré. kos berendezés! Különböző anyagok nagy pontosságú darabolá­sára alkalmas. PN-magazin (4. oldal) Az összeállításban a bajai gimnazisták arról nyilatkoz­nak, hogy miről álmodnak. Ugyanezt kérdeztük neves pop­zenészektől is: Eszményi Vik­tória például gyakran szokott „súgólyukba . esni”, Schuszter1 Loránd pedig „nem tudja' ma­gát kihúzni a konnektorból". Írunk az álmoskönyvekről Kafka egyik látomását, és Chagall szürrealista festmé­nyét is megismerhetik olva­sóink. Ballagó óvónők • Az óvónők a kollégiumból az iskolába vezeti) úton egyúttal a vá­rostól is búcsúztak. (Tóth Sándor felvétele) Tegnap délelőtt 164 végzps hallgatót búcsúztattak a kecskeméti Óvó­nőképző Intézetben. A nagy erőpróba azonban még hátra van: a le­velező tagozatosokkal együtt több mint négyszázan vágnak neki a június 9-én kezdődő államvizsgáknak. Az idén Bács-Kiskun megye öt felsőoktatási intézményében mint­egy kilencszáz hallgató végez. A bajai Tanítóképző Főiskola harmad­évesei már május 14-én búcsút jntettek az alma maternak, a Pöllack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetének jövendő üzem­mérnökei pedig június 4-én ballagnak. A Kertészeti Egyetem kecs­keméti főiskolai karán június 17-én tartják a ballagást, és a diploma- osztó. ünnepséget.- Az államvizsga bizottságok június közepén ülnek össze. A megyében legkésőbb, július 2-án, a GAMF hallgatói búcsúz­nak, és veszik át kitartó, szorgalmas munkájuk jutalmát, az üzem­mérnöki oklevelét. A HALASI PAPÍRIPARI GYÁR ERŐSÍTI A PIACI MUNKÁT Első helyen: a hatéteniM 3 ^ }4o. :<**. *4».1-4M. -4M -4M 14b. '■**» I 4b -4b '■*+•**■ ’•%. '4b % 4b !<*b -4Kb ’’4b *4b. ék„’.A. !4, "41b 4 Keresett termék a kombidoboz. Képünkön: a papírból készült hen­gereket gyártják. Gazdaságpolitikánk közép­pontjában — megerősítette ezt az MSZMP Központi Bizottságának „félidős” értékelése — a XII. kongresszus határozatának meg­felelően, továbbra is a termelés minőségi jellemzőinek javítása, a hatékonyság fokozása áll. A me­gye Ipari üzemel a profiljuktól, s pillanatnyi helyzetüktől függően más-más léhetőséget látnak az elképzelések megvalósítására. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyá­rában az exportképes pneumati­kus kisgépek részarányát növelik, az ÉPFA vállalat halasi üzemében az első- és másodosztályú ablako­két. A jánoshalmi HÖDIKÖT- egység dolgozói arra készülnek, hogy a második félévtől már ki­zárólag első osztályú pulóvereket bocsátanak ki. A Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál töb­bek között az anyagkihozatal ja­vításával teszik gazdaságosabbá a munkát. A tavalyi eredményeivel Kivá­ló címet kivívott Papíripari Vál­lalat halasi gyárának kollektívája 1982-ben számottevően növelte a termelés hatékonyságát, ami első­sorban a nyereségnek az előző évinél nagyobb összegével volt mérhető: 18 millió forint többle­tet értek el. A múlt évet még többé-kevésbé a termékeik iránti, hosszú id,eje megszokott ..megbíz­ható” kereslet jellemezte. Am az idén új helyzetben ta­lálta magát a gyár — tudtuk meg Novak Rostás László' megbízott igazgatótól. A textiliparban hasz­nosított gyártmányaikból — a partnerek piaci helyzetével ösz- szefüggésben — kevesebbet ren­deltek, mint a korábbi években. Ez azért is szokatlan, mert az igények mindeddig meghaladták a gyár teljesítőképességét. Az úgynevezett nyers — például ci- pős és szöges — dobozok, vala­mint a díszesebb, nyomott papír­dobozok iránti kereslet is lany­hult valamelyest. Ezek a tények határozzák meg az idei -legfőbb feladatot: új ve­vőket kell fölkutatni, hogy a ka­pacitást ki lehessen használni. A megrendelők körének bővíté­sén együtt dolgozik az üzem a vállalati központ kereskedelmi apparátusával. Az év 'második felében új státuszt kap a kis­kunhalasi gyár egy piackutató szakember foglalkoztatásához, ami önmagában is jelzi a gon­dok jellegét és a törekvéseket. Természetesen a hatékonyságot többféle eszközzel igyekeznek ja­vítani. Egyik lehetőség erre a se­lejt csökkentése. Régi gondjuk, hogy az alapanyagraktár Kiskun­halastól távol található, egy bér­leményben. A termeléshez szük­séges mennyiséget naponta szál­lítják onnan be az üzembe. A kétszeres rakodás — a Budapest­ről való beérkezés utáni és a szó­ban forgó — növeli a költségeket és nem kívánatos selejt is szár­mazik a raktárhiányból. Szeren­csére ezt a gondot megszüntethe­tik: a második félévben a köz­vetlen szomszédságban megkez­dik egy tároló építését. A Papíripari Vállalat kiskun- halasi gyárának korszerű termé­ke a fém- vagy műanyagalkat­részt is tartalmazó, úgynevezett kombidoboz. E csomagolóeszköz iránt növekedőben van a keres­let. Amennyiben ez a folyamat tartós lesz, a megrendeléseknek csal^ a kapacitás bővítésével tud­nak majd eleget tenni — hallot­tuk a megbízott igazgatótól. A. T. S. Pünkösdi békenapok az NDK-ban Rajt a gokart Duna Kupán A Szabad Német Ifjúság (FDJ) Központi Tanácsának meghívására az NDK-ba utazott Fejti György, a KISZ Központi Bizottsága első titkára, hogy részt vegyen a szocialista országok ifjúsági béketalálkb- zóján. Az FDJ által szervezett hagyományos pünkösdi békenapok ren­dezvényei a NATO fegyverkezési politikája', és az amerikai középha­tósugarú rakéták nyugat-európai telepítése elleni tiltakozás jegyében zajlanak, demonstrálva a szocialista országok ifjúságának, a világ ha­ladó békeszerető népeinek a béke megőrzéséért, a háború elkerülé­séért vívott küzdelmét. (MTI) Vízhiány miatt senyvednek a gabonák és zöldségfélék Tovább tart a májusi kánikula, aminek a kirándulók, a strando­kon fürdőzők örülnek, azonban a mezőgazdasági üzemek dolgozói, vezetői a megyében aggódva szem­lélik a gabonaföldeket, a kiülte­tett zöldségpalántákat. A Duna— Tisza közén kedvezőtlenebb a helyzet, mint az ország nyugati felében, ugyanis itt d könnyű ho­moktalajok párologtatása és így vízhiánya is nagyobb. A forróság tovább csökkenti az egyébként is •hiányos talajvíz-készletet. A múlt év októberétől 1983. május 1-ig lehullott csapadék 90 milliméter­rel kevesebb a sokévi átlagnál, és ebben a hónapban sem esett any- nyi eső, ami akár időlegesen is pótolhatta volna a vízhiányt. öntözni kell! Ez a legfontosabb ma, amennyiben a gazdaságok meg akarják előzni a nagyobb terméskiesést kukoricából,'cukor; répából, napraforgóból és zöld­ségfélékből. A megyében 37 ezer hektár az öntözésre berendezett terület. Az Alsó-Duna-völgyi Víz­ügyi Igazgatóság adatai szerint május 1-ig csupán 234 hektárt ön­töztek, s azóta sem nőtt kétezer hektár fölé az öntözött terület. Minden szivattyúállomás és öntö­zőmű üzemel, ennek ellenére a kapacitáskihasználás alig több, mint ötven százalékos. Sorolni lehetne ennek okait: az energia- drágulás. az öntözőberendezések felújításához szükséges alkatrész és pénz hiánya, vagy éppen a meg­drágult vízdíj említhető ... Égy bizonyos: több üzemben kiszámol­ták, az öntözéssel összefüggő költségek nem egyenlítik ki a várható többlethozam bevételét. ■Elismerve az indokot, most még­is azt kell mondani, hogy többről •van szó, arról ugyanis, hogy a már aszálynak mondható körül­mények között öntözés nélkül az eddig befektetett pénzt, munkát, energiát is „elviszi” az időjárás. És arról, hogy az ország takar­mányellátását, élelmiszer-készle­tét jelentősen csökkentheti a víz­hiány. Mindez arra kell. hogy ösztönözze a mezőgazdasági üze­meket, hogy ahol csak lehet, ön­tözzenek. Ha egy héten belül nem esik. nyakunkon lesz az igazi aszály, ami főként a Duna—Tisza közén okoz jelentős károkat. Szombaton karán reggel motor­búgásra ébredtek a DUTÉP SC gokart stadionjához közeli házak lakói. Az edzéssel, s a pálya fel­mérésével elkezdődött a Duna Ku­pa nemzetköz! verseny, amelyen 7 ország 58 kartozója áll rajthoz. A nagyszámú versenyzőgárda még népesebb lehetett volna, de a bol­gár válogatott nem érkezet meg Kecskemétre. Ennek ellenére kiélezett ver­seny várható a díszes serlegért. Nem titok, hogy a magyarok is szeretnének meglepetést okozni, s helyet szorítani az élvonalban, a nyugatnémetek, osztrákok és cseh­szlovákok között. A szombati első futamok alapján elképzelhető a bravúr. A képünkön élen haladó kecskeméti Rózsi Béla nagyon ké­szül a mai futamokra, amelyek 9 órakor kezdődnek. I [Whíuvu HMBB Kevés a pénz! Nemcsak a háziasszony, a pályakezdő diplomás, a tanácstitkár, a gyárigazgató, a téeszelnök pa­naszkodik. Fő a feje a nép­művelőnek is. Dilemmája va­lóban feloldhaitatlainnak lát­szik: a tavalyinál kisebb ösz- szegből is jó színvonalat kell elérnie: Bács-Ktsjcun több mint száz művelődési házában osztanak-szoroznak: mit hagy­janak el, mire jusson. Nehéz a választás: akármelyik ujját harapja az ember, mindegyik fáj.:,A iáw Ä fM Választani pedig kell: kevés a pénz — sok helyütt alig-alig fedezi a munkabért. A fűtést, a világítást, a nyári festés költségeit „meg kell termelni". A nagy kérdés: hogyan? Az iparban, mezőgazdaságban hangoztatott minden piacon jól eladható árut gyártani el­ve nem érvényesíthető auto­matikusan a falusi kultúrház- ban. Mert, mit jelent ez a gya­korlatban? Azt, hogy olyat kell nyújtani, amiért hajlandó kinyitni bukszáját a néző. So­kan tartanak attól, hogy az áruviszonyok kultúrabéli al­kalmazása nem a művelődés- politikailag kívánt, helyeselt műsorok számát gyarapítja, il­letőleg épp ezekre sajnálják majd a több forintot. Lapunk­ban is felvetettük, vajon miért nem vendégszerepei nálunk a Győri Balett — nos, a világ­hírű társulat előadására csak háromszámjegyű összegért le­hetne belépőt adni, s még így is tetemesen ráfizetnének a szervezők. Vannak, akik arra voksol­nak: nyissanak kaput a mű­velődési házak — nem kizáró­lag a kultúrának. A szabás­varrás tanfolyamok sikere, a nyelvórák iránti igény min­denesetre sejteti, hogy mi iránt érdeklődnek az emberek. Űjabban mindennél hangsú­lyosabban vetődik fel a szóra­koztatás ügye: miért baj az, kérdezik a szakemberek, ha nem a presszókba, vendéglők­be vonzzák szombat este a ki­kapcsolódni vágyókat, hanem a művelődési házba. Egyes vélemények szerint ugyanis a szórakoztatás és a kultúra nem fér meg együtt. A Petőfi Népe hasábjain lefolytatott szórn- koztatásvita azzal a tapaszta­lattal zárult: lehet művelten szórakozni és szórakozva mű­velődni, Nagy-nagy — sze­mérmes mosoly mögé rejtett — előnye az, hogy a nívós szóra­koztató rendezvény megterme­li a művelődéspolitikai szem­pontból támogatandó program költségét. Nem volna helyes,, ha ki­hagynánk a lehetőségek sorá­ból az eddig kihasználatlanul maradtakat. Ebben az esetben nem rossznak ítélt jó ötletek­re gondolunk, hanem az együttműködés előnyeire. A mezőgazdaságban természetes, hogy az erősebb segíti a gyen­gét, hogy az a gazdaság, ame­lyik betakarította a gabonáját, elküldi kombájnjait a szom­széd határba. A közművelő­désben erre nagyon kevés pél­dát találunk, holott ennek itt is természetesnek kellene len­nie. Már csak azért is, mert bi­zonyos esetekben a segítés nem ötlet, nem jószándék, hanem — kötelesség! Sajnos, hogy a nevükben „járási" hatókörű intézmények mintha el-elfe­ledkeznének erről. Szerencsére van jó példa, s ez a kalocsai — személy szerint pedig Ta­más László népművelőhöz kö­tődő. Magunk is több alkalom­mal tudósítottunk már új köz- művelődési programjukról, a hétvégi vigadóról, önmagában is újdonság, hogy olyasmivel próbálkoznak, ami a gye­rektől a felnőttig mindenkit becsalhat a művelődési házba. Az azonban egyenesen megle­pő, hogy programjukat Kalo­csán kívül is hozzáférhetővé teszik. Jártak Szalkszentmár- tonban, a múlt héten pedig Dunaszentbenedekre látogat­tak. Jó érzékkel falura szab­ták a műsort: emitt délelőtt— délutáni, amott csak délutáni programot hirdettek — itt gyerekeknek és felnőtteknek, ott csak a legfiatalabb korosz­tálynak. Egy fecske nem csinál nya­rat: a kalocsaiak kezdeménye­zése megoldja ugyan a kör­nyező falvak gondját, de tá- gabb körben már nem hathat. Említésre érdemes azonban, mert azon túl, hogy nívós programot ad, gyakorlatban is megpróbál enyhíteni valamit a közművelődés pénzhiányán. S ez a mai időkben: kincset ér. Ballal József

Next

/
Oldalképek
Tartalom