Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-22 / 120. szám

2 0 PETŐFI NÉPE I 1983. májas 22. vasárnap HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Jurij Andropov Moszkvában tárgyalt Eduardo Dos San- tossal. az angolai párt- és állam elnökével. — Megkezdődött a brit .választási kampány, a Munkáspárt meghatározta programját. KEDD: Kvicinsakij szovjet és Paul Nitze amerikai nagykövet veze­tésével a két küldöttség Genfiben folytatta az eurorakétákról meg­indult tárgyalásokat. — Washingtonban közölték, hogy a Szovjet­unió elfogadta az amerikai ajánlatot a gabonaszállítási egyezmény megújításáról. — Aláírták az amerikai—-izraeli megállapodást. SZERDA: Magyar—zimbabwei kormányfői tárgyalások Budapes­ten. — A párizsi francia—nyugatnémet csúcstalálkozó visszhang­jában az ellentéteket hangsúlyozza inkább a két ország sajtója. — Reagan amerikai elnök sajtóértekezlete. CSÜTÖRTÖK: Kádár János és Losonczi Pál fogadta Robert Muga­bét. — Párizsban hat ország szociáldemokrata és szocialista kor­mányfői tanácskoztak a gazdasági válság elleni intézkedésekről. — Véget ért Washingtonban Stefan Andrei román külügyminisz­ter háromnapos látogatása. — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ha­tározatot hozott a közép-amerikai rendezés érdekében. PÉNTEK: Az amerikai szenátus elutasította Reagan elnök költség- vetési javaslatát, és a deficit csökkentésére adóemelést sürget. — Közös közleményt adtak ki a szovjet—angolai tárgyalásokról. — Híresztelések az izraeli sékel leértékeléséről. SZOMBAT: Nicolae Ceausescu elnök tárgyalásai Ankarában a tö­rök vezetőkkel. — A hamburgi Der Spiegel értesülése szerint már szeptemberben megérkeznek az NSZK-ba az eurorakéták amerikai , szakértői, decemberben pedig maguk a rakétáik. — Pinochet rá. dióbeszédében kijelentette: nem állítják vissza a demokráciát Chilében. A hét három kérdése: • Kétnapos francia—nyugatnémet csúcstalálkozót tartottak Párizs, ban. Képünkön: Mitterrand elnök (jobbra) és Kohl kancellár az Ely- sée-palotában rendezett díszvacsorán is megbeszélést folytatott. Mi lesz az alku után? A hél elején megtörtént az amerikai közvetítéssel (és nyo­másra) létrejött izraeli—libanoni egyezmény aláírása, majd — bár alkotmányjogilag ezt egyik or­szágban sem követelték meg — mind a Knesszet. mind pedig a li­banoni parlament jóvá is hagyta, most már csak az lenne hátra, hogy végre is hajtsák a megállapodást, s például az izraeli csapatok tá­vozzalak Libanonból, de ennek az lenne az előfeltétele, .hagy, előbb a palesztinok és a szírek- vonuljanak ki. Szíria pedig ..el-. utasítja az amerikait—izraeli—liu' banoni egyezményt. Most az amerikai diplomácia fő törekvése az, hogy miután meg­puhította Libanont (és bizonyos mértékig a Begin-kormányt); most megpróbálja rászorítani Szíriát, hogy csatlakozzék a meg­állapodáshoz. Közel-Keleten új­ra felbukkant amerikai ingázó nagykövetet. Reagan elnök sze­mélyes megbízottját. • Philip Ha­bibot azonban Daimaszkuszban nem hajlandók fogadni. A diplomáciai akciókban part­nernek bizonyul Libanon is: Dzsemajel elnök a telefonkagyló után nyúlt, és az arab országok vezetőivel egymás után folytatott beszélgetéseket, hogy megmagya­rázza Bejrút érveit és érdekeit. A libanoni külügyminiszter pedig európai körútra indult, hogy azok­ban a fővárosokban, ahonnan po­litikai és anyagi segítséget vár­hat, közölje állama Nyugathoz Való kötődésének az árát. Izraelben pillanatnyilag a Li­banonnal kötött megegyezés • örö­mébe az ország nehéz gazdasági- pénzügyi helyzetének az ürömé vegyül. Az infláció mértéke már 'három számjegyű, a sékel értéke 'rohamosan zuhan. A tőkések a pénz leértékelését követelik, hogy 'az izraeli ipar versenyképessé válhasson. Az izraeli polgár pe­dig menekül a pénzétől, sorban 'áll a bankokban, hogy dollárt, 'márkát, fontot vásárolhasson. Az adók oly magasak, hogy tovább emelni őket szinte lehetetlen, az államnak azonban új, meg új be­vételekre van szüksége, mert a libanoni háború költségeit elő kell teremteni. . Ilyen körülmények között csak üres fenyegetőzésnek tűnhetne, hogy egyesek egy Szíria ellen le­hetséges, új agresszióról beszél­nek? A közel-keleti történelem több példája emlékeztet arra: a nehézségek elől az izraeli vezetők gyakran menekültek a katonai kalandokba. Milyenek az új mezőgazdasági árak a Közös Piacon? A „tízek” földművelésügyi mi- <.nisztece.i hosszadatoasrizgalmas ^viták után — egyKujabb,*"14 óráig ’tartói végén g tudtak végre állapodni az idei mezőgaz­dasági árakban. (Pedig április 1- től számítják a mezőgazdasági évet. . .) Átlagosan és az európai valuta­egységben, az ECU-ben kifejezve az áremelkedés 4,2 százalékos, az egyes közös piaci országokban azonban az ártámogatással más- más árak alakulhatnak ki, s így példáiul a francia termelők végül is 8 és fél százalékos áremelést könyvelhetnek el. Épp a francia gazdáknak van a legnagyobb sú­lyuk a Közös Piacon belül, és az egyes országok közül Eranciaor— szág az. ahol a mezőgazdasági problémák a politikai életiben igen­igen fontosaknak bizonyultak. Az elmúlt hetekben-hónapokban a francia parasztok gyakran szer­veztek tiltakozó akciókat. Leg­utóbb például a határátkelőhelye­ket torlaszolták el, kiborogatták a külföldről érkező élelmiszerszál- lítmányokait, a bortól a tojásig. Az ' olasz gazdáknak is. sok a gondjuk. Itáliában olyan rohamos a pénzromlás, hogy az inflációval nem tudott lépést tartani a köz­pontilag megszabott mezőgazdasá­gi árrendszer. Ezért Olaszország 250 millió dolláros külön jutta­tást kért a Közös Piactól, de csak 55 milliót kapott. Volt még panaszuk az ír mar­hatenyésztőknek is, ők is kaptak kisebb összeget. S megemlíthet­jük, hogy a görög és a belga ter­melők szintén, pótlólagos áreme­lést hajthatnak végre a Közös Piac-átlagban számított 4,2 szá­zalékos emelés fölött. Mi a titka a közös piaci megál­lapodás létrejöttének? Az NSZK engedett... az illetékrendszer bo­nyolult módosítása nyomán a nyugatnémet termények és ter­0 A közép-amerikai Salvadorban változatlanul feszült a belpolitikai helyzet. Képünkön: egy kormánykatona bevetésen a Las Mesas kör­nyékén támadó gerillaegységek elleni harcokban. 0 Chilében megszaporodtak a tiltakozó akciók a Pinochet-rendszer hatalomra kerülésének tizedik évfordulója közeledtével. Képünkön: családtagok csoportja várakozik a santiagói pályaudvar közelében, ahol egy nagyszabású tüntetés után letartóztatott hozzátartozóikat őrzik. (Fotók: AP — MTI — KS) mékek árának emelkedése nem éri el azt a bizonyos 4,2 százalé­kot sem. A bonni önzetlenségnek persze ára van: a Közös Piacon az NSZK befolyásának növelését más, számukra fontosabb terüle­teken kívánják elérni. Milyen az új osztrák kormány politikája? iA héten megalakult az új oszt­rák koalíciós kommány. Dr. Fred Sinowatz eddigi alkancellár lett a kormány feje, az alkancellári tisztséget pedig a kis Szabadság Pártnak (FPÖ), a szocialisták új partnerének az elnöke, Norbert Steger tölti be ezután, ö egyben a kereskedelmi miniszteri tárcát is magáénak mondhatja. Pártjáé lett még két minisztérium: a had­ügy- és az igazságügy-minisztéri­V, 0 Angliában teljes erővel folyik a meglehetősen' rövidre szabott három fő vetélytárs, Foot, a Munkáspárt, Thatcher, a konzervatívok zetője. - (. választási kampány. Képünkön: a és Jenkins, a szociáldemokraták ve­ufli. (Még egy személyi változás érdemel említést: az új külügymi­niszter az eddigi belügyminiszter, Erwin Lánc lett.) A szocialista párt vezető testü­letéinek plenáris ülésén, mpgille- tődötten búcsúztatták ^ Bruno Kreiskyt, az osztrák politika „nagy öregét”, akii ősszel meg fog válni a pártelnöki tisztétől is. Ugyanezen az ülésen SinoWatz kancellár hitet tett az enyhülési politika mellett. Az új kormány­fő kijelentette, hogy a szocialis­ták és a liberálisok karmányszö- vetsége a legésszerűbb változat volt a választások után kialakult helyzetben. Az SPÖ vezető szere­pét a Szabadság Párt tiszteletben tartja, cserében viszont a szocia­listák figyelembe veszik a liberá­lisok szempontjait, igényeit. Nyilvánosságra hozták a két párt koalíciós megállapodását, benne a következő négy esztendő munkaprogramjával. Mindent megelőzve a foglalkoztatottságot kívánják biztosítani, főleg az if­júsági munkanélküliséget akarják megelőzni. Egy érdekes programpont: a néppárti, jobboldali ellenzék he­vesen ellenzi a bécsi konferencia- központ megépítését, az új kor­mány azonban elkötelezte magát most amellett, hogy 1986-ig elké­szül az épületóriás. Ezt ugyan nem . mondták ki hivatalosan, de Béc6- ben mindenki rebesgeti: itt sze­retnék megrendezni a következő összeurópai értekezletet. Sinowatz kancellár személyé­nek, politikai egyéniségének is­meretében minden remény meg­van arra, hogy Ausztria és a Ma­gyar Népköztársaság kapcsolatai a jövőben tovább fejlődnek, pél­dát szolgáltatva a különböző tár­sadalmi rendszerű országok köl­csönösen előnyös együttműködé­sére. Pálfy József Holnap hazánkba érkezik a görög kormányfő Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára május 23-án, hétfőn Andreasz Papandreu görög minisz­terelnök vezetésével görög kormánydelegáció érkezik ha­zánkba. (MTI) A Görög Köztársaság minisz­terelnöke, Andreasz Papandreu 1919. február 5-én született Ohiosz szigetén. Apja, Georgiosz Papand­reu, 1963 és 1965 között volt az ország miniszterelhöke. Andreasz Papandreu az athéni egyetem jogi és gazdaságpolitikai fakultásán tanult. Harmadéves hallgató koráiban a Metaxasz- diktatúra elleni tevékenységéért letartóztatták, és megkínozták. 1940-ben, szabadlábra helyezése után az Egyesült Államokba tá­vozott, és a Harvard Egyetem közgazdasági karán szerzett dip­lomát 1943-ban. 1946 és 1947 között tanársegéd volt a Harvard Egyetemen, majd különböző egyetemeken: Min. nesota, Northwestern,. Berkeley, (Kalifornia) professzor. 1956— 59 között a Berkeley Egyetem közgazdasági karának dékánja volt. 1959-ben egy évre vissza­tért Görögországba, és megbí­zást kapott a görög gazdaságfej­lesztési kutatás megszervezésé­re. 1961-ben kinevezték az Athéni Gazdasági Kutatások Központja igazgatójává, és a Bank of Greece tanácsadójává. E posztokat 1961— 62-ben töltötte be. 1964-ben az apja által vezetett Centrum Unió Párt elnökjelölt­jeként parlamenti képviselőivé választották. A Centrum Unió választási győzelme után előbb a miniszterelnökségi ügyek mi­nisztere, majd 1964—1965-ben gazdasági koordinációs minisz­terhelyettes volt. 1967 áprilisában a katonai dik­tatúra letartóztatta, majd 8 hó­nap múlva szabadon engedte. Először Svédországba, majd Ka­nadába emigrált. 1968—69-ben a stockholmi egyetem, 1969-től 1974- ig pedig a Torontói York Egye­tem professzoraként dolgozott. 1968-ban megalakította a Pán- hellén Felszahadítási Mozgal­mat ((PÁK), amelyet 1974 júliu­sáig,:.a diktatúra bukásáig vezet. A diktatúra bukása után visz- szatért Görögországba, és 1974 szeptemberében alapítója volt a PÁK utódjának, a Pánhellén Szo­cialista Mozgalomnak (PASZOK), egyjjen ő tölti be a mozgalom el­nöki tisztét. j Az 1981-es választások során a PASZOK a 300 tagú parlament­ben 173 képviselői helyét nyert ^1, is őt bízták meg a kormány- alakítással. 1981. október 21-én tette le az esküt Papandreu kor­mánya, melyben a miniszterelnök magának tartotta meg a hadügy- miniszteri tárcát is. Számos könyvét és folyóirat­cikket publikált gazdasági és politikai témákról. 1979-ben a HNF OT meghívá­sára PASZOK-küldöttség élén tett látogatást Magyarországon. ' A miniszterelnök nős, 4 gyer­mekük van. (MTI). Munkásőrök országos tanácskozása Szombaton befejeződött a mun- kásőrparancsnokok II. országos tanácskozása a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága okta­tási igazgatóságának előadótermié* ben. A pénteken kezdődött, két­napos tanácskozás résztvevői — hivatásos és társadalmi parancs­nokok, párt- és gazdasági veze­tők, valamint a gazdasági mun­kában, a közéletben és a mun­kásőr szolgálatban élenjáró mun- iiásőrök — elemezték a politikai nevelés eredményeit és feladatait, az MSZMP XII. kongresszusa ha­tározatainak eddigi végrehajtását a munkásőrségben. Az erről ké­szített írásos beszámoló, és Bor­bély Sándor, a munkásőrség or­szágod parancsnoka szóbeli ki­egészítője feletti vitában több mint félszázan vettek részt. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 0 Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ gazdasági és szpfciális tanácsának az emberi jogok kér­déséről folyó vitájában péntéken felszólalt Erdős André, a magyar küldöttség tagja. Méltatta az emberi jogok bizottságának az apartheid­del, a palesztin nép jogaival, és az emberi jogok latin-amerikai meg­sértésével kapcsolatos tevékenységét, s egyben bírálta a bizottságnak a kambodzsai, az afganisztáni és a lengyelországi fejleményekkel kap­csolatos állásfoglalásait. A nájfci és a fasiszta ideológiákkal és tevé­kenységgel szembeni intézkedések megtételéről szóló napirendi pont kapcsán a magyar küldött hangsúlyozta az ENSZ felelősségét, és sür­gette a felelősségrevonást nűnd ez idáig elkerülő náci háborús bűnö­sök megbüntetését: ’ ’ : ,. , • NB I-es eredmények DMVSC—Vasas 2:<1 PMSC—Csepel 3 0 - Honvéd—DVTK 1=0 , Ü Dózsa—Videoton 4 0 , MTK-VM—Békéscsaba 3'0 ! . Haladás—Nyíregyháza 4'0 ■ / • Tjáfák&ztatfruk aendégeifiket, hogy a kecskeméti idényfürdőnket (Sport u. 3.) 1983. május 21-én 9 órakor megnyitottuk. Nyitvatartási idő: mindennap 9—19 óráig. Várjuk kedves vendégeinket. Kellemes pihenést és felüdülést kívánunk. ÉBKM VlZMÜ VÁLLALAT 951

Next

/
Oldalképek
Tartalom