Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-20 / 118. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1983. május 80. HÁZUNK TÁJA V- '-jr-- Y* : i-.. ELŐSZÖR A LEGJOBBAK KÖZÖTT Kedvez a meleg a gombabetegségeknek Az elmúlt hét hirtelen csapadékos lehűlését ká­nikula váltotta fel. Ez leginkább a gombakártevők elterjedésének kedvez. Az almásokban már több helyről jelentették az almafarvarasodás levélen megjelenő első tünetéit. Ha védekezünk ellene, akkor keverjünk a per met - lébe lisztbanmat elleni szert is. A kártevők közül leginkább a lombosfa-fehérmoly veszélyezteti a ter­mést. A kis lárvák ellen most érdemes védekezni, mert idősebb korukban ez már eredménytelen. Az atkák ellen továbbra is permetezzünk, különösen olyan almásokban, ahol Chinetnin 25 EC-t használ­tak az aknázómolyok ellen, e szer ugyanis segíti az atkák elszaporodását. A kártékony rovarokat spe­ciális‘atkaölő szerrel, pusztíthatjuk. A lombrágóbar­kóknak is kedvezett a május eleji meleg. A boga­rak a levelek karélyozásával okozhatnak jelentős 1 omlbveszteséget. A csonthéjasoknál a cseresznyelégy ellen is vé­dekezni kell, mert első példányai tíz nappal ezelőtt már kirepültek. A szőlő hajtásnövekedése jelenleg intenzív. A ro­varkártevőkön kívül a peronos zpóra elleni védel­met is meg kell kezdeni. A május első naipjaiban lehullott 4,9—23 milliméter csapadék és az átlagos napi .15 Celsius-fokos középhőmérséklet elegendő volt a szőlőperonoszpóra-fertőzés kialakulásához. Számítások alapján az első tünetek a hét közepén megjelentek. Ezért a védekezést a hét végéig be kell fejezni! Ugyanakkor nagy figyelemmel kell kí­sérni a kis fürtök növekedését, ment a szőlőilonca a tarka- és a nyerges szőlőmoly lárvái ott károsí­tanak. ,A ilonca lárvái már nagyobbak, a molyok kelése viszont a napokban várható. Mivel az utób­bi kártevő lepkéi nagy számban rajzoltaik, jelentős lárvák árt étel re kell számítani. Az amerikai fehér szövőlepke lárváinak kelése május 15—20. között megtörtént. A burgonyabogár lárvái is már javában károsítanak, ellenük akkor érdemes védekezni, amikor már legtöbben elhagy­ták a tojást. Egyszeri kezelés nem elegendő, né­hány .nap múlva más készítménnyel meg kell ismé­telni. A felsorolt betegségek és károsítok ellen a követ­kező készítmények használhatók fel. A mennyisé­gek 10 liter vízbe keverendők: J ALiMiÁiSQKiBAN, lisztharmat és varas odás ellen: Ohinoin—Fundazol 50 WF 10 gramm Topáin Metil 70 WP 10 gramm Rubigan 12 EC 5 milliliter Lombosfa-fehénmoly és levéltetű ellen: Bi 58 EC 10 milliliter Unifosz 50 EC 15 milliliter Lomibrágó hernyók és 'barkók ellen: Ditrifon 50 WP 30 gramm Unifosz 50 EC 15 milliliter Takácsatkák lárvái ellen: Miitac 20 EC 30 milliliter Pol-Akaritox 20 milliliter CSONTHÉJASOKNÁL az őszibarack taírinás le­vélfodrosod ása ellen: Orthocid 50 WP 30 gramm Levéllyukacsosodás, monilia és gnomónia ellen: Dithane M—45 20 gramm Ohinoin—Fundazol 50 WP 10 .gramm Sodrómolyok, gyümöksmolyak lepkéi és valamint a cseresznyelégy ellen: Ditrifon 50 WP 20 gramm Fiiból E 20 milliliter Ghinetnin 25 EC 4 milliliter A SZŐLŐBEN a Zimeb 80 WP Dithane M—45 Polyram Combi Curzate Super CZ Curzate Super Z Ridomil Plus WP peronoszpóra ellen: 30 gramm 20 'gramm 20 gramm 35 gramm 35 gramm 20 gramm Szőlőmolyűlk lepkéi, lárvája ellen: Bi 58 EC 10 milliliter Ditrifon 50 WP 20 gramm Fiiból E 20 milliliter lárvái, BURGONYABOGÁR imágó és lárvái ellen: Savin 85 WP 20 gramm Chinetrin 25 EC 4 milliliter. Ditrifon 50 WP 20 gramm AMERIKAI FEHÉR SZÖVŐLEPKE lárvái ellen: Ditrifon 50 WP 20 gramm Unifosz 50 EC 15 milliliter Felhívjuk a figyelmet az előírt óvó rendszabályok betartására! Vándoroljunk több akácra! • A íias lépen a szorgos méhek mélyen a sejtekbe nyúlva táplálják az apró lárvákat. Viszonylag legbiztosabb méztermelő, az akác. Csak az a baj, hogy nem használjuk ki eléggé. Pedig érdemes máso­dik akácra, sőt, hármadikra is vándorolni! Ha már egy­szer pénzt fektetünk be, sokát dolgo­zunk, egész év­ben vállaljuk a kockázatot, ne elégedjünk meg az egyszeri ter­méssel! Használjuk ki alaposab­ban a méhfeket. Az első akác utá­ni méhtömegek még képesek má­sodszor is megtölteni a lépeket mézzel. Az intenzívebb termelést indo­kolja a méhészeti kellékek ár­emelkedése. Mert, ha a termelési költségek növekednek, akkor ne­künk is több jövedelemre kell törekednünk. Ha például egy 50 ezer forintot érő állomány egy­szeri vándorlással 20 ezer forint hasznot hoz, akkor érdemes má­sodikra is elvinni a méheket, mórt így 35 ezer körül alakul a jövedelem. A második akácon már lényege­sen csokisén az önköltség, hiszen csak fél úttal több a mozgás. A felkészülés munkái is megrövidül­nek. Amire egész évben készülő­dünk, azt érdemes megduplázni! Hamis az az okoskodás, misze­rint a gyenge családokkal nem érdemes ..vándorolni, majd otthon felerősödnek. Min? A kaptáron­ként felmerülő 2—3 kilogramm mézet: többszörösen meghor-dja még a gyomorvészes család is a vándortanyán. Ha az anyát sza­badon engedjük, akkor a fiasítás is jobban nekilendül, mint otthon, ahol vegyszereznek és a virágzás sem, tömeges.. Ügy válasszuk a vándortanyá­kat, hogy azokon a virágzás leg­alább egy hét különbséggel kez­dődjék. Mind a két akácnál kei­két tanyáról gondoskodjunk. Erre azért van. szükség, mert akácvirí- táskqr általában szeszélyes az idő­járás. Az idén elmaradt, megelő­ző fagyok gyakran részleges kárt okozhatnak a gyenge fürtökben. Ha az egyik tanyán gyenge, fagy­káros, jégverte virágokat várnánk, akkor a tartaléktanyán próbálkoz­hatunk. Az első akácra a szokásos mó­don készüljünk fel. Vándorlás előtti napon, Vagy aznap délelőtt vizsgáljuk át a családokat. Ha az anyát korlátoztuk, akkor az eset­leges bölcsőket csipkedjük le. Ha az idő hűvösebb, akkor a műlép- pel tűzdelt, szétrendezett fészek miatt csak közepes szellőzést biz­tosítsunk a szállításnál. Az első akácra csak akkor men­jünk, ha megkezdődött a nektáro­zás és már van némi nyalakodás. A korai letelepedésnél az a ve­szély, hogy a párhuzamosan vi­rágzó mezőgazdasági növények, vagy az akácos virágzó aljnövény­zete (például galagonya) elvonja a méheket. A méhek az erős illa­tok, a bő virágpor miatt ezekre tájolnak és csak napok múltán kapnak rá az akácra. Ha valaki szállítás előtt nem tudta volna a családokat leböl- csőzní, az első napon a röptetés, a tájolás után most elvégezheti. Sokan ilyenkor tűzdelik be a mű- lépéket is. Az első akácon csak serkentő pergétést érdemes végezni. Ha mégis nagy lenne a súlygyarapo­dás, akkor a dandár végén per­gethetünk, hogy az új tanyára könnyebb kaptárokkal vándorol­hassunk. Közepes akácnál az első tanyán nem szükséges a kiperge- tés. Zs. B. Óriások és törpék 9 AJ ketrecben egymás mellett álló két galambfaj őse 8' ezer esztendővel ezelőtt a szirti galamb volt. Napjainkban k> Magyar óriást főleg húsa miatti, a mellette álló apró termetű, Budapesti rövidcsőrűt ‘ pedig szépsége miatt tartják. A galambok tenyésztője az izsáki Farkas Béla. Kerti perek Nálunk sajnos jellemző, a csip-csup ügyekben való perlekedés, a szomszédok jog_ vitája. Az állampolgárok ha­mar szaladnak a bíróságra jo­gos, vagy jogtalan sérelmük orvoslásáért. Van amikor nagy jelentő­sége van a birtokperek eseté­ben, hogy hol is húzódik a ke. rítés. Ugyanis építkezni mi­nimálisan 16 méter frontszé­lességű telken lehet, bizony ha fél méter hiányzik belőle, mert mondjuk a szomszédok élősövéninyel elcsíptek 20—30 centimétert, már jogos a te­lek tulajdonosának a laikus számára első hallásra talán kicsinyesnek tűnő perleke­dése. Természetesen van más megoldás is, mint a, bí­rósághoz fordulni. Az ingat­lannyilvántartást bánmilyen nagy gonddal csinálták, csúsz­hatott bele itt-ott hiba. Eze­ket az illetékes földhivatal — nemcsak a bíróság, hanem az érdekelt felek kérésére is — kész rövid úton korrigálni. S ekkor már a pereskedés he­lyett, egyszerű hatósági in­tézkedéssé szelídült az eljá­rás. Előfordul az is, hogy a szom­szédok valamikor megálla­podtak valamiben, az évtize­des nyugalom után, többnyi­re apró összezördülés miatt egyszeriben bírókra mennek vélt igazukért. Sokain vitáznak az átnyúló lomb, az árnyékot adó épü­let miatt. A kulturált, tör­vénytisztelő embernek min­dig abból kell kiindulnia, nem szabad olyat tennie, ami a szomszédja bosszantására, za_ varására alkalmas lehet. Volt már rá példa, hogy a bíróság lebontatta annak a háztulaj­donosnak a különben telje­sen szabályos toldaléképületét, amelynek fala zörgő bádogból készült, és így állandóan za­varta a telekszomszédot. Az 'Sem jo,gszerű eljárás, ha va­laki csak azért, hogy a szom­széd ne láthasson át hozzá, magas, beépített palánkkal veszi körül a telkét. Ez ugyan, is mély árnyékot vet a szom­széd földjére, s így a kétség­telen anyagi kárért eredmény, nyel fordulhat a bírósághoz. Az árnyékolásnál maradva. Előfordulhat, hogy egy napos, csendes kis utcában valaki, egy-, viagy kétemeletes házat épít, nem törődve azzal, hogy az épület árnyékától a szom­széd ház egy része soha nem jut napfényhez, ezért falai el. nedvesednek. Bizony ezért is kártérítés jár. A szomszédok között elterjedt az a gyakor­lat is, hogy az átnyúló ágat a kerítésen túli kiváltságára, ha ezzel a fa életét nem veszé­lyeztetjük, levágják. Illetve az árnyékolás miatt az. őt érő hátrányért, ahogy a palánk esetében is, méltányos kárpát, lás illeti a szomszédot. Hagyományokat éltető gazdálkodás Hajós fél évezrednél is régebbi település. A törökdúlás idején el­pusztult, s amikor ismét nőtt jelentőségé, már az 1923-as esztendőt írták. Ekkor alakult ki a ma is jellemző lakossági összetétel. Svábokat telepítettek erre a vidékre, s e nemzetiségi községben nagyobb arány­ban most is svábok élnek. Hagyományokban, kultúrájukban, nyel­vükben különböző emberek, közös akarattal és egységgel hozták lét­re a szövetkezeteket már 1949-től, s az ezután! egyesüléskor József Attila nevét vette fel a közös gazdaság, amelynek jelenlegi 4100 hek­táros területe tíz év alatt alakult ki. A község legnagyobb munka­helye a szövetkezet. Az utóbbi nyolc esztendőben a dinamikus, fiatal vezetőgárda irányításával elindult azon az úton, amely a legjobbak közé juttatta. Először a szövetkezet történetében a tavalyi gazdálko­dásukért nyerték el a kiváló cftnet, amelyet a héten adott át dr. Eleki János, a TOT főtitkára. Ha csupán egyetlen tényt em­lítünk: a növénytermesztés át­laghozamai megkétszereződtek az elmúlt öt éviben... Ez önma­gában is sejteti, milyen nagy munkát végzett a szövetkezet kö­zössége az utóbbi esztendőkben. Szemerey István tsz-elnök er­ről így beszélt: — A helyi sajátosságokat, a ha­gyományokat figyelembe vevő termékszerkezet kialakítását ha. tároztuk el. Olyan ágazatokat fejlesztettünk, amelyeket az it­teni emberek szeretnek, kedvel­nek és ott örömmel végzik a mun­kát. Ugyanakkor ezzel a népgaz­dasági igényekhez is alkalmaz­kodtunk, a termelés pedig jöve­delmezőbbé vált. Ennél fonto­sabb azonban, hogy az egyetaka- rás irányítja minden gondola­tunkat, cselekedetünket. A párt. és gazdasági vezetés egysége, a szövetkezet valamennyi tagjá­nak megnyerése, tenniaikarásá- naik kibontakoztatása a legna­gyobb erő, amely a sikerek ko­vácsa volt, s biztosan mondha­tom: marad is. Szorgalmas, lel­kiismeretes emberek élnek és dolgoznak ebben a községben, akik erejüket sem kímélve, ál­dozatokra készek, a jó célokért mindenre képesek. Fontosnak érzem az előhbi mondatban „a jó célokért” meg­fogalmazást. A növénytermesz­tésre alapozott gazdaságban a hagyományos gabonafélék és a cukorrépa mellett a jövedelmező szója- és napraforgó-termesztést is meghonosították. Ma a növény­termesztés precíz, a technológiai fegyelmet szigorúan betartó munkát kíván. Az új növényekre ez különösen vonatkozik. A fna- gasabb színvonalú gazdálkodás az égész növénytermesztésre ha­tott. A múlt év hozta a legna­gyobb eredményeket, amikor is például kukoricáiból 7,5 tonnát takarítottak be hektáronként, ami­re még nem volt példa ezen a vi­déken. Az olajos növények hoza­ma 2,6, a cukorrépáé 50 tonna volt hektáronként. A tagság leg­nagyobb örömmel a szőlőtelepítés újrakezdését fogadta. Az 1970-es évtized közepén még a 15 hek­tárt sem érte él a szőlőterület, amely egyébként kors’zerűtlen volt. Szétszórtan, kis parcellákon termelték a fürtöket. Pedig évti­zedekkel korábban már hírnevet szerzett a hajósi vörös bőr, a ma is meglévő régi pincesor nap mint nap emlékeztette erre az embe­reket." — A szőlőtelepítés mindany- nylunkat lelkesített — folytatta az elnök. — A hosszúhegy: rend. szerhez csatlakoztunk, és segít­ségükkel elkezdtük a 150 hektá­ros program végrehajtását. A nagyüzemi ültetvényeken a vö­rös bort adó kékfrankos, zwei- gelt oportó, valamint a leghíre­sebb hajósi bort adó Cabernet te. rém. A két éve befejezett mun­ka szövetkezetünk büszkesége. A borok minősége szakembereink — elsősorban kitűnő pincemes­terünk — tudását bizonyítja. Me. gyei borversenyen két borunk is bronzérmet kapott már. S ez még csak a 'kezdet. Hi­szen az ültetvényeknek még ötö­dé sem fordult termőre ... Ugyan­csak nagyot javított a hajósi em­berek életén, közérzetén, mun­kakedvén, hogy a pincefalu kör­nyékén a műveletlen parlagte­rületeket a szövetkezet tartós használatba adta. Másfél száz parcella talált gazdára. Szépek, rendezettek a hobbiföldek, ame_ 9 Szemerey István tsz-elnök. lyek száma az idén is nő, mert még 13 hektárt „osztanak ki”. — Nem lennénk igazságosak, s a valóságot sem tükrözné, ha csupán a növénytermesztésről és szőlőről beszélnénk — mondotta Szemerey István. — A tehené­szetben nyolc év alatt ugyan­csak megkétszereződött a hozam, egy tehén évi termelése megha­ladja a négyezerháromszáz li­tert, az idén pedig még kétszáz literes növekedést szeretnénk el. érni. A húshasznú állatok szá­mát limusin fajta keresztezésé­vel gyarapítjuk. Nagy jelentő­ségű melléküzemágakat hoz­tunk létre, amelyek termelési ér_ téke eléri a húszmillió forintot? Az új üzemek sokat jelentenek. Ma már a hajósiaknak, a fiata­loknak van itthon elegendő és megfelelő munkahely. Az el­múlt két-három évben 25 száza­lékkal nőtt a felső-, középfokú végzettségűek, valamint a szak­munkások száma. A jövedelem miatt sem szégyenkezünk, 53 ezer forint az évi átlagkereset. A háztáji integráció kitelje­sedett. Sertést, szarvasmarhát, nyulat, galambot nevelnek a téesztagok, és a tejjel, szőlővel együtt ugyancsak a szövetke­zetnek adják el. A brigádmozga_ lom eredményei számottevőek, főként a takarékosabb gazdál­kodást segítik. A közös gazda­ság tagjainak tenniakarása a községben is nyomon követhető, a művelődési és gyermekintézT ményék támogatásában vagy ép­pen a sportkör megalakításában. A nagy közösségnek is hasznos tehát a jól működő termelőszö­vetkezet, amely 118 milliós . ter­melési értékével, 18,7 millió fo­rintos nyereségével fennállása óta a múlt évben érte el a leg­jobb eredményeket. Ezt is ünnepelték Hajóson, s folytatódik holnap, holnapután is a vigadalom. Vasárnap az Orbán, hapi borünnepen a nemzetiségi hagyományokat, népszokásokat elevenítik fel, megkóstolják a patinás pincékben megérett bo­rokat. Ünnepük a nemzetiségi egység, a bizalom kifejezője is, reménye és óhajtása a követke­ző évek hasonlóan jó munkájá­nak, eredményének. Csabai István 9 A hónap elején fejezték be a szövetkezetben a vetés előtti vegy­szerezéseket. JAVULT A MINŐSÉG Csúcsszezon a félegyházi gyapjúmosóban 9 Munkában a Vállalat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett gyapjú­válogató kollektíva. A Gyapjú és Textil-nyersanyag- forgalmi Vállalat kiskunfélegy­házi gyapjúmosó üzemének ka­puján március 19-én gördültek be az idei első gyapjiúszállítmány- nyal a tehergépkocsik. Mi tör­tént azóta? — A kérdésre Ko­vács József, az üzemegység ve­zetője válászolt. — Nyíregyháza környékéről érkezett az első idei szállítmány — mondotta' többek között. — Ennek a húsz vagon gyapjúnak a felét válogatva és mosva már el is szállítottuk, 1 a. másik fele is hamarosan elhagyja a telepet. Április végétől folyamatosan ér­kezik a húsz vagon gyapjú a Hortobágyi Állami Gazdaságból. Ezt követően kerül sor a „hazai termés” válogatására és mosásá­ra, várhatóan 80 vagonnal érke­zik a megye hozzánk tartozó kör­zetéből.-r- Mekkora mennyiségre szá­mítanak az idén? — Miután a nyírás még nem fejeződött be — álig vagyunk a szezon közepén —, nehéz lenné végleges adatot mondani. Az már biztos, hogy a tavalyi mennyisé­get elérjük, a rjnosógépsoron dol­gozóknak körülbelül ,351 vagon gyapjú tisztítása lesz a feladatuk. Eddigi , tapasztalataink szerint a gazdaságokban javultak a , tar­tási körülmények, ezért a tava­lyinál sokkal jobb a gyapjú mi­nősége. — Jól működnek a gépek, be­rendezések? — Az állandó és gondos kar­bantartás eredményeként cse­kély az állásidő. Máskor április­ban végeztük a kéthetes nagy karbantartást, mqst, hogy az ipar igényeit maradéktalanul ki_ elégíthessük, a leállást május, vé­gére halasztottuk. A kilencedik éve működő lengyel gyártmá­nyú mosógépsorral i elégedettek vagyunk, s ugyancsak beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket a zsírvisszanyerő berendezés. Éven­te átlagosan 50 tonna kozmetikai alapanyagot tudunk értékesíte­ni 1 millió 250 ezer forintért. Ta_ valy vettük használatba a bálá­zógépet, s így most a korábbi 4 tonna helyett 16 tonnát tudunk szállítani egy vagonban, j Szer­ződést kötöttünk a Volánnal ar­ra, hogy április 1-től a 150 kilo­méteren belüli ■' szállításainkat szükségletünk kétharmadát — tehergépkocsikkal végzi el. Ez a szállítási mód sokkal gyorsabb, és általa jelentő^ számú vasúti kocsi szabadul fel más áruk szál­lítására. — Miről beszélne még szíve­sem? — Arról, hogy az idei esztendő, ben végre OVH-támogatással és saját fejlesztési alapból — 25 millió forintos költséggel — el­kezdődik a szennyvíztisztító te­lep építése. A jövő év végére el­készülő létesítménynek környe­zetvédelmi szempontból lesz nagy jelentősége. — Arról sem , feledkezhetek el — mondta befejezésül Kovács József —, hogy május 1. tisztele­tére az ötszörös aranyjelvényes Móra Ferenc válogatóbrigád meg­kapta a Vállalat Kiváló Brigád­ja kitüntetést. Három, másik kol­lektíva harmadszorra, kettő pe­dig először érdemelte ki a moz­galom aranyjelvényét. Egy bri­gád az ezüst, egy pedig a bronz fokozat tulajdonosa lett. O. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom