Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. május 11

Korszerűsödő géppark növekvő termelékenység

t») Virágh István az ifjúsági brigád vezetője és Asztalos László a napokban érkezett NC-vezérlésű automata esztergagép üzembe helyezésén dolgoznak.

Az Üjpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregysége nem tartozik a nagyüzemek. közé, termelési eredményei viszont figyelemre méltóak. Május 1. előtt néhány nappal megérdemelten vették át az ipari miniszter dicsérő oklevelét. Dömötör Tibor igazgatóval éa Kiss Attilával, a tmk vezetőjével, a pártszervezet titkárával a napokban a múlt évi sikerekről és az idei esztendő első hónapjainak eredmpnyeiről beszélgettünk.

— Jól sikerült a múlt évünk — mondta az igazgató. — Termelési értékünk elérte a 104,5 millió forintot, a vállalati nyereséghez pedig 32 millió forinttal járultunk hozzá. A termékszerkezet sikeres korszerűsítése jelentősen növelte a termelékenységet, s ennek következtében a jövedelmezőségünk 35,6 százalékra kerekedett.

' — Minek köszönhetők ezek a sikerek?

— Több oka is van, fontossági sorrend nélkül említek néhányat. Évről évre korszerűsödik a gépparkunk, a régieket felváltják a nagyobb teljesítményű, termelékeny gépek. A napokban érkezett például egy 3,5 millió forint értékű, hazai gyártmányú NC-vezér- lésű automata esztergagép, ezt még az idén egy másik hasonló követi. Jövőre két. szintén NC-vezérlésű marógéppel gyarapszik munkaeszközeink száma.

— Sikereink másik forrása a vállalaton belüli jól megoldott szakosodás, a gondosan szervezett belső kooperáció. Tavaly például törzsgyárunk részére 29 millió forint értékű hidraulikus munkahenger- alkatrészt gyártottunk, melyek azután általuk készre szerelve tőkés exportra kerültek. Az idén ennek a tevékenységünknek az értéke eléri majd a 40 millió forintot.

— Eredményeink növekedését jól segíti a- kedvező bérszínvonal is.

A gyáregységi átlag 54 ezer forint, a produktív dolgozók jövedelme pedig eléri a 69 ezer forintot. Mondhatnánk úgy is, hogy nálunk emiatt is jó a közérzet és a munkához való viszony.

— Az idei év első negyedének eredményei?

— Az év végéig 130 millió forintos termelési értéket kell elérnünk, s március végéig ebből kereken negyvenmilliót teljesítettünk. Bízunk abban, hogy sikeres lesz ez az évünk is.

— Huszonnégy tagú pártalap- szervezetünk is mindent elkövet a termelési eredmények növeléséért

— veszi át a szót Kiss Attila. — Kommunistáink példamutatóan dolgoznak és tekintélyük van. A két pártcsoport megfelelő feladatokkal látja el őket, és ezek teljesítését is számonkéri. Időnként beszámoltatjuk a termelést irányítókat, s ha szükséges, segítséget nyújtunk részükre. Igen jól dolgozik a 8 szocialista brigád nyolcvan tagja is. Márciusban nyugdíjasaink szociális helyzetének javítására jól sikerült kommunista műszakot tartottunk. Pártszervezetünknek jelentős szerepe van abban is, hogy tavaly megkezdődhetett a felnőttek részére a szakmunkásképzés. Azóta már tizenöten tettek sikeres szakmunkás- vizsgát, tizen pedig megszerezték a második képesítést.

O. L.

• A hetvennégy. gép mellett dolgozó közül 44-en Itt tanulták szakmájukat, közöttük számos nő is. Baráth Nóra, az ifjúsági brigád tagja, egyike a legjobb esztergályosoknak.

FEHÉR BORRAL IS MEGÖNTÖZIK ORBÁN SZOBRÁT

_______

A

rany-, ezüst- és bronzérmes italok a kistermelők hajósi borversenyén

© A bíráló bizottság elnöke kihirdeti a hajósi borverseny eredményét.

(Straszer András felvétele)

A szölőművelök, a borászok, vincellérek védelmezőjének tartják Orbánt. A szőlős-kertek útjain állították fel hajdan a véd- szent szobrát, és neve napján vi. rággal díszítették, hogy az elemi károktól, a fagytól, a jégveréstől óvja meg a termést. Orbán napja, 25-e az idén szerdára esik. Hajóson éppen ezért a megelőző vasárnapon, május 22-én tartják a szokásos borünnepi vigalmat.

Az immár nemzetközi hírű hajósi pincefaluban gazdag program részesei lehetnek a vendégek. Többek'között itt adják majd át a kistermelők hajósi borversenyén nyert jutalmakat az arany-, ezüst- és bronzérmes ita_ lók tulajdonosa i naik.

A Hosszúhegyi Állami Gazdaság, s a nagyüzem szölőtermelési és borászati rendszere elevenítette fel a hagyományt még 1982- ben. Italmintáikkal a hajósi és környékbeli szőlőtermesztők akkor még csupán néhányan jelentkeztek. Az idén Hajós, Császár- töltés, Érsekhalma, Sükösd, Kalocsa, Érsekcsanád harminc háztáji szőlősgazdája 65 italmintával nevezett a versenyre, amelyet a múlt héten rendeztek meg az állami gazdaság hajósi Cabernet fogadójában, éttermében.

A bíráló bizottság — amelynek a munkájában Kindl József, az állami gazdaság borászati igazgatóján, Takács Lajos, a hosszúhegyi szőlőtermelési ás borászati rendszer .osztályvezetőjén, kívül több dunántúli megye szőlész, borász szakemberei is részt vették — az 1982_.es évjárat terméséből 24 fehér-, és 21 vörösbormintát engedett versenyre. A 45 bormintából 10 kapott aranyérmet, ugyancsak 10 szerezte meg az ezüstérmet ás 9 a bronzérmes minősítést.

A fehér boráért kapott aranyérmet Bohner András, Várhelyi ■ János, Stadler Ferenc, Huber Ignác hajósi, Bárth György császártöltési kistermelő.

A vörös borral nevezettek közül Angeli Mátyás császártöltést.

Loggó András sükösdi, Tóth József, Balaton Bálint, Wilhelm Ferenc hajósi kistermelő szerzett aranyérmet.

A bíráló bizottság-nagyra értékelte az italok tisztaságát, a fajta jellegének megfelelő illat-, íz-, zamatanyagát, az előző évi versenyhez képest, a borkezélés általános fejlődését. A versenyzők egy része a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, illetményföldjén, s a hajósi József Attila Tsz háztáji területén, termeszt szőlőt. A többi hobbikertjében műveli a hagyományos és új szőlőfajtákat. Tevékenységével az egész hajósi tájkörzet évszázados szőlészeti, borászati kultúráját gazdagítja a kistgrrrielésben is az új fajták, borkezelési eljárások meghonosításával.

Elismerésre méltó, az állami gazdaság kezdeményezése, amelynek szőlőtermő területe legnagyobb részt a hajósi határban van. A József Attila Tsz, mint az előző ötéves tervidőszak egyik jelentős ültetvénytelepítője. a

közeljövőiben termőre forduló szőlőivel szintén a hajósi kertészeti termelés fellendítésén fára. dozik. Többek között ezért pályázhatta m.eg sikerrel a Kiváló szövetkezet cím megszerzésével járó országos versenyt. A két nagyüzem támogatásával a háztáji és kistermelőik ugyancsak eredményesen tevékenykedhetnek a jó minőségű szőlő, és a kedvezően értékesíthető italok előállítása érdekében. Bizonyos, hogy .a következő esztendei megyei borversenyen már nem hat,, hanem annál jóval több háztáji és kistermelő bóráit minősíthetik a bíráló bizottságok. S a díjnyertes borok között ott lehet az eddiginél nagyobb számban a hajósi, császártöltési, sűkösdi, -érsek- csanádi kiskertek termése is.

A május 22-i, hajósi borünnepen egyébként, az idén először, az aranyérmes fehér borokkal is megöntözik Szent Orbán szobrát, így tartja ezt a hagyomány meg a tisztesség is, Emit a verseny díjai kifejeznek. K, A.

KGST-EGYÜTTMÜKÖDÉS

A szakosítás lehetőségei

Nem is olyan régen a'világ élelmiszer-termelésének helyzetét optimistán ítélték meg a szakemberek. A hatvanas években volt alapja* a derűlátásnak, hiszen a világ élelmiszer-termelése gyorsabban növekedett, mint a népesség száma. A KGST-országok érték el a legnagyobb növekedési ütemet, a termelés évente 4,5 százalékkal emelkedett. Egy évtized múltán a világ valamennyi térségében csökkent a növekedési ütem. Egyes KGST- országokban a hetvenes évek második felében csökkent az egy főre jutó élelmiszer-termelés is. Ennek következménye, hogy mérséklődött az önellátás képessége, emelkedett az élelmiszerimport. Néhány szocialista ország a mi éghajlati övezetünkben nem termelhető termékeken kívül gabonából, húsból és egyéb mezőgazdasági termékekből is importra kényszerült.

A kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás valamennyi országban fontos tényezője a közhangulatnak, éppen ezért a termelés fejlesztése a szocialista országokban megkülönböztetett figyelmet érdemel. A lehetőség is adott arra, hogy a KGST-országok sokoldalú együttműködéssel úgy fejlesszék a mező- gazdasági termelést, hogy az kielégítse a lakosság szükségleteit. A szocialista országok területén előfordul a hideg égöv, megtalálható a szubtrópikus klíma, tehát sok-sok növény

termelhető eredményesen. Egyes országokban együttműködésre ösztönöz a belföldi ellátás javítása, másutt — így hazánkban is — az élelmiszer- export fokozása. Mindehhez szükség van a tudományos és ipari háttérre, ami az együttműködés révén szélesíthető.

Hazánk mezőgazdasági exportjában és importjában is meghatározó szerepe van a KGST közösségének. Több szocialista országban vásárolunk gépeket, eszközöket, fát, s szállítunk mezőgazdasági termékeket.

Az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázását serkenti, hogy egyes felmérések szerint a mostaninál ésszerűbb munkamegosztást lehetne kialakítani az. élelmiszer-termelésben, és a mezőgazdaságot kiszolgáló ágazatokban. Erre ösztönöz a nyugat-európai országok agrárprotekcionizmusa, és az a technikai, technológiafejlődés is, ami az utóbbi években világszerte kibontakozott.

A tapasztalatok szerint a KGST-országokban éppen a mezőgazdasági és élelmiszer- ipaiii termelést kiszolgáló gépek tervezése és gyártása jelenti a legfőbb gondot. A mezőgazdasági célprogramnak ezért szerves része például a gépgyártási együttműködés fejlesztése. Az élelmiszer-termelés anyagi, műszaki bázisának továbbfejlesztése, a^ műszaki haladás gyorsítása mérsékelné a

függőséget a fejlett tőkés országoktól. A törekvések kibontakozását sürgeti, hogy a szocialista országok mezőgazdaságának gépesítése főként minőségileg marad el a kívánatostól. Ez különösen érzékelhető a traktorok, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztéshez szükséges gépek gyártásában. E gépek egy részét nem is gyártják a szocialista országokban, holott a gépipar kapacitása ezt lehetővé tenné. A szakembereknek gyakori panasza az is, hogy hiányos az alkatrészellátás, ami esetenként akadályozza a gépek rendeltetésszerű használatát.

A KGST-országok közötti munkamegosztásra az úgynevezett végtermékszakosítás a jellemző. Ennek egyik alapja, hogy a piac biztosított. Ez ugyan lehetővé teszi a sorozat- gyártást —, ami a gazdaságosabb termelés feltétele — ám kevésbé serkent a jobb, korszerűbb termékek gyártására, hozzájárul a műszaki színvonal stagnálásához. Ezért egyes javaslatok szerint az együttműködés során arra kellene törekedni, hogy a végtermékszakosítást fokozatosan váltsa fel a részegység- és alkatrészgyártás szakosítása. A KGST-együtt- működés arra is lehetőséget ad, hogy a kooperáció np korlátozódjék a gyártásra, annak része legyen a tervezés, a műszaki fejlesztés, a szervizelés.

F. J.

VEZETŐK PORTRÉKÖZELBEN

A kitüntetett igazgató

Bíró Imre életútja harmincöt évvel ezelőtt Érsekújvárról Bács- j Kiskunba vezetett. A magyar— csehszlovák lakosságcserét követően az akkor 25 éves fiatalember Kunbaján közellátási kisegítő, majd a bácsalmási járási tanács kereskedelmi ellenőre. Pá_ lyája innen ívelt az igazgatót» székig. 1963-tól a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat. 1969-től az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felelős vezetője. Hatvanéves, de átvennék hinné az ember. Energikus egyéniségétől távol áll .minden finomkodás.

A gratulációt mosolyogva fogadja, a kérdésekre rövid, tömör mondatokkal válaszol.

— Érsekújvár, Kunbaja, Bácsalmás után mi volt a kővetkező állomás?

—I, Kecskemét. Ezerkilencszáz. ötvenegyben a megyei tanács kereskedelmi és felvásárlási ősz. tályára hívtak előadónak. Később tervfőelőadó lettem. Ez 1956-og tartott, amikor f is létrejött az Élelmezésügyi Minisztérium me. gyei kirendeltsége, s úgy alakult, hogy ott volt rám szükség. Gabonát. élőállatot, zöldséget, gyümölcsöt vásároltunk fel. A begyűjtési rendszer már a múlté ekkor, de a termelőkben még élt a bizalmatlanság. Meg kellett nyernünk őket. Meggyőződésem, hogy a mai virágzó állattenyésztés alapjait azokban az években raktuk le.

— Azután igazgató lett. Éppen negyvenéves volt, amikor kinevezték. örült az új lehetőségnek?

Í— Leginkább annak örültem hogy a megyei vezetés' alkalmas, nak tartott erre a .posztra. A vál. l'alat élén a munka nem ígérkezett könnyűnek. Az utat,, amelyért járunk, azóta tapostuk ki magunknak, akkoriban még sokka\ több nehézséggel küzdöttünk. Volt például összesen kilenc állatszállító gépkocsink — most 42 van ■—’, a szállítások nagyrészt. vasúton történtek. Fegyelmezett, tempós munkával tudtuk csak elérni, hogy a felvásárolt meny- nyiség évről évre jelentősen növekedjen.

— Am néhány évvel később összevonták a kecskeméti székhelyű állatforgalmi és a Kiskunfélegyházán dolgozó húsipari vállalatot. MinV minden összevonáskor, aiz egyik nagy kérdés az volt, ki lősz az igazgató? ...,

— A két vállalat egyesítése logikus ^intézkedésnek bizonyult. Így a teljes vertikum együtüvan: termeltetéssel, feldolgozással és kereskedelemmel is foglalkozunk. Csakhogy amíg a mi vállalatunk jobbára mezőgazdasági, á, másik sokkal inkább ipari jellegű volt. Jelentős eltérés adódott, a * bér- színvonalban és felvetődtek más

kisebb-nugyobb problémák ! is. Ma már ezekre nem is nagyon emlékezünk. Az egyesítés sikerült, az élelmiszeripari vállalatok sorában jelentős helyet foglal el, az ÁHV, amelynek igazgatását rám bízták.

— A felvásárlásban évtizedes gyakorlata volt, ám a feldolgozást közelebbről nem ismerte. Hogyan sikerült gelfogadtatnia magát a húsipari szakemberekkel?

— Én mindig arra törekedtem, hogy jó szakemberek legyenek körülöttem, akiket engedek érvényesülni. A munkatársaim a1 lehető legnagyobb önállóságot kapják, ami persze nem jelenti azt, hogy nem ellenőrzőm őket. Meggyőződésem, hogy a vezető egyik legfontosabb feladata az ellenőr, zés. Nekünk alapvető érdekünk és célunk, hogy a tenyésztési kedvet fönntartsuk. Az ország ellátása is ezt kívánja. Higgye el, mi vesszük észre először, ha valami baj van. Előfordult, hogy azt tapasztaltuk: a szokásosnál több kocát adnak le, és hirtelen megnőtt a süldőmalacok kínálata. Ugyanakkor hízó*; jóval kevesebb volt, mint szerettük volna. No, sza rajta, kerestük áz okát, mitől •vájt gazdaságtalanná egyszerre a hizlalás.' Észrevételeinket haladéktalanul jeleztük és segítséget, intézkedést kértünk a . főhatóságoktól. ! j i i

— A statisztikai adatok szerint a thatvanas étvek elején (100— 110 ezer sertést tartottak Bács- Kískunban, Tavaly az ÁHV 612 ezret vásárait föl, és Baja környékén is meghízott vagy 300 ezer sertés. A számok önmagukért Ibe. szélnek.

— Mindezt jelentős , sikernek tartom. A felvásárlási árak és a feltételek — például a- takarmány megszerzésének lehetőségei —

olyanok, ami az állatállomány szaporítására ösztönzi a termelőket. Mi a magunk irészéről ugyan, csak mindent megtettünk ennek érdekében.

— Eredmények és gondok többnyire letgyütt járnak. Volt-e olyan periódus eddigi pályafutása ‘során, amikor úgy érezte, kudarcot vallott?

— Volt egy nagy és igazságos harcom. Azt hiszem, mindent megtettem, ami erőmből tellett azért, hogy Kiskunfélegyházán megvalósíthassuk a vágóhíd rekonstrukcióját. Sokat és keményen vitáztunk erről. Szilárd álláspontom volt és marad, hogy az élőállatokat ott kell feldolgozni, ahol- tenyésztették őket. Végül y leginkább az ismert objektív körülményeken múlott, hogy nem tudott a népgazdaság egymiHliárd forintot áldozni erre. Sok minden mégis megvalósult. Saját fejlesztési. alapunkból jelentős korszerűsítést végeztünk és végzünk, s amit különösen fontosnak tartok, döntően megváltoztattuk, jobbítottuk a munkakörülményeket. Ehhez 20 milliós állami támogatást is kaptunk. Az ÁHV árbevétele egy év alatt 3,6 milliárd forint, aminek kétharmada élőállatok értékesítéséből, egy- harmada pedig húsok és húskészítmények eladásából származik. Közel hasonló az arány a tőkés exportunknál is, amelynek évi értéke 21 millió dollár.

— Bíró Imre tagja a kiskunfélegyházi városi pártbizottságnak, a végrehajtó bizottságnak, a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesületnek és még számos bizottságnak. Sikeres vezetői munka, aktív közéleti 'szereplés — talán ezek jellemzik leginkább az ön pályáját. Elégedett?- — Elégedett, kiegyensúlyozott ember vagyok. A vállalatunk a tröszti megítélés sprint a legjob. bak közé tartozik. A munkám mellett sok .minden -másra is futja az időmből. Volt idő, amikor sportoltam, ma már inkább a tribünön foglalok helyet. De ott voltam a római és a moszkvai olimpián, mindkettő felejthetetlen élmény marad a számomra. Közgazdasági és szépirodalmat olvasok, s ha tehetem, tőserdel hétvégi házunkban töltöm a szabad időmet. Szeretek bográcsban főzni, és mindemellé még a feleségemmel is kitűnően megértjük egymást.

— Amikor megkaptam az Elnöki Tanács meghívóját, nem tagadom, izgatott lettem. A Parlamentbe invitáltak, és ebből nem volt nehéz kitalálni, hogy kitüntetnek. De arról, hogy mit kapok, fogalmam sem volt.

A Munka Érdemrend arany fo. kozatát vehette át az ÁHV igazgatója.

Sitkéi Béla