Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

1983. május U. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSH megyei igazgatósága jelenti: Rács-Kiskun gazdasági és társadalmi helyzete 1983 első negyedévében 9 A megye baromfiipara az elmúlt év azonos időszakához mérten 4 százalékkal bővitette exportját. Cselekvő béke ISI MEGYÉNKBEN IS egymást követik ezek­ben a napákban a béke- és barátsági hónap eseményei. Falvakban és városokban, sok ez­ren vesznek részt azokon a gyűléseken, ta­lálkozókon, amelyek alkalmat adnak a nem­zetközi helyzet alaposabb megismerésére, a napi hírék mögötti kérdések megvitatására, a népek közötti barátság elmélyítésére. A német fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján, május 9-én kezdődtek ezek az eseménye^, s június 7-én érnek véget, ami­kor a hagyományoknak megfelelően Kalo­csán megkoszorúzzák a hitleristáik által ki­irtott kis csehszlovákiai falucska, Lidice la­kóinak tiszteletére készült emlékművet. A két időpont között pedig sokféle alkalomból ta­lálkoznak hasonló céllal megyénk lakói. Ér­telmiségi arakétra gyűlnek össze Kecskemé­ten, a lelkészek tájékoztatót hallgatnak meg a béke kilátásairól, a nemzetközi helyzetről, valamennyi városunkban lakóterületi ifjúsá­gi fórumot szerveznek, hasonló találkozókra kei,ül sor a megye kiskereskedőivel, kisipa­rosaival. A nemzetiségi lakosság ez idő tájt vá­lasztja meg békegyűlésekkel egybekötött meg­mozdulásokon az őszi kongresszusaik küldőt, teit. A különböző társadalmi rétegekhez ki­sebb csoportok, klubok összejövetelein tar­tott baráti eszmecserék révén jut el a béke­mozgalom. De még a kisgyermekek fantá. 'ziáját is igyekeznek megmozgatni például Kiskőrösön, ahol a nemzetközi gyermeknap alkalmával „Egy a jelszónk, a béke!” cím­mel hirdetnek aszfaltrajzversenyt. EGYESEKBEN talán olyan gondolat is tá­mad, hogy vian-e szükség a mi hazánkban, ahol a hivatalos állami politika is „békepár­ti", az agitáló érvekre, meggyőző szóra a bé­ke ügye mellett. S kérdezhetik, miért fára­doznak olyan sokan — tegyük hozzá: telje­sen önzetlenül, csupán társadalmi ügybuzga- lomiból — azért, hogy tovább adják tapasz­talataikat, tudásukat, a nemzetközi viszo­nyokban meglévő tájékozottságukat a hallga­tóságnak? A válasz egyszerű és egyértelmű. Mert egyre több ember személyes ügye mind. ez. Egyre többünkben születik .meg az a fel­ismerés, amit az MSZMP Központi Bizottsá­gának határozata így fogalmaz meg: „Né­pünk számára különösein fontos, de a nem­zetközi helyzet alakulásának is döntő ténye­zője Európa békéje és biztonsága.” Fontos nemzeti érdekünk — mondja ez a határozat —, hogy ne kerüljön sor az amerikai közép­hatótávolságú rakéták nyugat-európai tele­pítésére, s földrészünk megszabaduljon a nuk­leáris fegyverek minden fajtájától. Az is nyilvánvaló, hogy a béke és társa­dalmi haladás erőinek gyarapodásához, a szo­cialista építés külső feltételeinek, a nemzet­közi helyzetnek kedvező módosulásához mi elsősorban a hazai szocialista építőmunka eredményes elvégzésével tudunk hozzájárul­ni. Vagyis a cselekvő béke gondolata fogal­mazódik meg ezekben a sorokban, s nem a passzív, a semmittevő belenyugvás és vára­kozás csendes békéje, amely a kiszolgálta­tott emberek ér zés viliágára jellemző. Tagadhatatlan, hagy a .komor hírek nyo­masztó világában élő emberiség — s ez alól szocialista ország állampolgára sem kivétel — nehezen tudja kivonni magát az alól a ha­tás alól, melyet a fegyverkezés, az atom- háborús fenyegetés, a hatalmas méretű hadi­technika, a helyi háborúk borzalmas képei keltenek naponta a televízió képernyőjén. Még akkor is nyomasztójez a hírzubatag, ha idővel elfásul a befogadó, szinte megszokja az ilyen képeket, szövegeket. Tudat alatt mindig munkál bennünk Hirosimái és Naga- szaki — az atombombával elpusztított két japán város — megsemmisülésének víziója, hasonlók újibóli lehetősége, a Föld minden négyzetméterének teljes elpusztítására ele. gendő atomtöltetek nagyságának ijesztő ha­tása. Amit szembe tudunk fordítani ezzel a vi­lágpusztító szellemárnyékkal, csakis a cse­lekvésben megnyilvánuló akaratunk, az a tu­dat, hogy az emberiség létét, megmaradását, az élet értelmét hordozzuk önmagunkban, tetteinkben. Az utódainkért érzett hatalmas felelősség terhe csak akikor nem lesz elvisel­hetetlen számunkra, ha bízunk ezeknek a sza­vaknak igaz értelmében: „A Központi Bizott­ság szilárd meggyőződése, hogy a nemzetközi feszültség éleződése ellenére az emberiségei fenyegető legfőbb veszélyeket el lehet hárí­tani, a világháború nem elkerülhetetlen". BÍZNUNK KELL ebben, mivel a béke fenntartásának a jövőben is legfontosabb té­nyezője a szocialista világ ereje, a két világ- rendszer országai között kialakult stratégiai, katonai egyensúly. S az az ellenállás, amely világszerte növekszik az imperializmus .tö­rekvéseivel szemben, s a hékemozgalom a fe. lelős emberek, tudósok, íreálpolitikusok, fia­tal és idős harcosok összefogásában nyer . igaz tartalmat és kifejezési formát. A béke- és barátsági hónap sokféle meg­mozdulása része ennek a világméretű ösz- szefogásnak, amely a közeljövőben, június . 21—26-a között Prágában megtartandó ,béke­világtalálkozó során különösen szembetűnő lesz majd mindenki számára. Nemrégiben alakult meg az a bizottság, amely a magyar dolgozók üzenetét viszi a nemzetközi fórum­hoz. Aláírások gyűlnek az ívek alatt, béke- demonstrációk adnak alátámasztást a magyar küldöttség részvételének, felszólalásának. Ki­fejezve a magyar dolgozók akaratát, amely egybeesik a világtalálkozó jelszavával: „A békéért, az életért, a nukleáris háború elhá­rításáért”. A SZOCIALIZMUS építése és a béke vé­delme, megőrzése ugyanafinak a feladatnak a két oldala, amely elválaszthatatlan, egy­mástól. Ezért válik a békehónap is ünnepi szavak helyett a cselekvésihez segítő fórum­má, serkentő erővé, az egységet kifejező kéz. fogássá. ■f tp *- ~ t~h EJ Tóth Pál JÁRÁSI NEPZENEI TALÁLKOZÓ ÉS DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS (Folytatás az 1. oldalról.) Építőipar A megye szocialista kivitelező építőipara 1983-ban csaknem 3.5 milliárd forint értékű építési-sze­relési munka elvégzését irányozta elő, folyó áron 14 százalékkal többet az előző évinél. A i ne­gyedév végéig 2,5 milliárd fjbrint értékű szerződést kötöttek meg. ami az éves előirányzat 70 száza­lékára nyújt fedezetet. Az építőipar telljes saját terme­lése 1983, I. negyedévben 726 mil­lió forint volt. ami folyó áron 1,1 százalékkal több az egy évvel ko­rábbinál. A saját építési-szerelési munkák értéke 556 millió forint volt. 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. A szocialista kivitele­ző építőiparban 1983. I. negyedév­ben 11 ezer főt foglalkoztattak. 9 százalékkal kevesebbet, mint 1982 első három hónapjában. A dolgo­zók havi átlagkeresete 4287 fo­rint volt, 3,6 százalékkal több az előző év első negyedénél. Mezőgazdaság §1 A növénytermelési főágazat 1982. évi eredményei kedvezőek voltak. A gabonaprogram teljesí­tésében nagy szerepet játszott a jó kukoricatermés. A növényter­melés szerkezetében meghatározó arányt képviselő kertészeti ter­melés is kedvezően alakult. A megyében szüretelt 301 ezer ton­na szőlő 77 százalékkal megha­ladta az előző évit. A lakossági ellátás szempontjából kiemelten fontos zöldség- és gyümölcsfélék termelése felülmúlta az 1981. évit. Az 1983. évi vetésszerkezet sze­rint az üzemek több mint 2 szá­zalékkal növelik az árugabona" termő területet, ugyanakkor a szántóföldi tömegtakarmányok vetésterülete csökken. Az ipari növények közül kevesebb cukor­répát és több napraforgót vetnek az üzemek. A szerződéskötések alapján a zöldségtermelés mérsé­kelt csökkenésére lehet számíta­ni. Az állattenyésztési főágazatban 1982-ben a magas állatállomány jól megalapozta a vágóállat- és álla.titermék-tenmelás bázisát. A megyében előállított 242 ezer ton­na vágóállat — marha. sertés, baromfi — 8 százalékkal több volt az 1981. évinél. A tojáster- melés 7 százalékkal nőtt. Javult a tejtermelés színvonala, az egy tehénre jutó fejési átlag 4058 liter volt, 158 literrel, 4 százalék­kal több az előző évinél. 1983. március 31-én a megye szarvas­marha-állománya 140,3 ezer da­rab volt, az előző év azonos idő­pontjához viszonyibvá 5 százalék­kal kevesebb Az állományon be­lül a tehenek száma ennél mér­sékeltebben ^csökkent. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok szarvasmarha-állományának csökkenése meghaladta a 10 szá­zalékot. A tehénállomány ebben a szektorban is mérsékeltebben csökkent. A megye sertésállománya 1,2 mil­lió darab volt, ami 14 százalékkal több az 1982. március 31-inél. Ezen bélül az anyakocák száma egytizeddel nőtt. A kisüzemek ál­lattartási kedve változatlanul jó. Ezekben a gazdaságokban dina­mikusabb volt a sertésáljomány növekedése, mint a nagyüzemek­ben. A kisgazdaságokban tartott több mint 681 ezer darab sertés 18 százalékkal haladta meg az 1932 márciusi állományt. Ezen belül az anyaikocák száma mér­sékeltebben emelkedett. Tyúkfé­lékből .11 százalékkal többet tar­tottak a megyében, mint egy év­vel korábban. | Élelmiszer-j I gazdaság Az élelmiszer-termelés, -értéke­sítés és -feldolgozás az év első negyedévében változóan alakult a megyében. Az 1982. évi kedve­ző terméseredmények következ­tében a szántóföldi növényekből és a kertészeti termékekből 1982 végéig jelentősen nőtt a felvásár­lás. Az 1983 I. negyedévében vi­szont az éleUmiiszeripari vállalatok részére értékesített 2,1 ezer ton­na “zöldség 45 százalékkal keve­sebb az előző év hasonló idősza­kában felvásárolt mennyiségnél. A gyümölcskonzerv termelése csaknem elérte a 12 ezer tonnát, 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.. ' Külkereske­delmi célú értékesítésé ennél erő­teljesebben, 44 százalékkal bő­vült. Az élőállat-felvásárlás fellen­dült: 1983 I. negyedévében 44,5 ezer tonna vágóállatot vásároltak fel, egyötöddel többet, mint egy évvel korábban. A vágósertés- értékesítés 24 százalékkal nőtt, a vágómarha-értékesítés viszont 7 százalékkal csökkent. Az Iparban termelt csontos nyershús megközelítette a 8.2 ezer tonnáf. ami 5,6 százalékkal több, mint 1982 I. negyedévében volt. A külkereskedelmi értékesítés 64 százalékkal emelkedett, mennyi­sége elérte a 3,4 ezer tonnát, melynek 95 százaléka nem rubel- elszámolású export volt. Az élőállat-export csaknem négyszerése bőivült, ezen belül a szarvasmarháé több mint kétsze­resére, a sertésé pedig tízszeresé­re 1982 I. negyedévéhez képest. Az élőállat a megyéből teljes egé­szében nem rubelelszámolású piacra került. 1983 jánuár—márciusban a megye ipara 7,9 ezer tonna vágott baromfit termelt, ugyanannyit;, mint egy évvel korábban. A kül­kereskedelmi célú értékesítés el­érte a 7,1 ezer tonnát, 4 százalék­kal emelkedett 1982 I. negyed­évéhez viszonyítva. Ennek jelen­tős részét (78 százalékát) nem ru­belelszámolású exportra szállí­tották. Az állati termékek közül tojásból és gyapjúból többet, tej­ből kevesebbet vásároltak fel a megyében, mint tavaly ilyenkor. Pénzgazdálkodás 1983, I. negyedévben 'a lakos­ság bevétele az MNB Bács-Kis­kun megyei Igazgatóságának elő­zetes adatai szerint, nyugdíjak nélkül 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Március 31-én a megye lakosságának taka­rékbetét-állománya — az OTP Bács-Kisikun megyei Igazgatósá­gának adatai szerint — megha­ladta a 10,2 milliárd forintot. Ez á múlt évinél 9 százalékkal több. Az első negyedévben a betétállo­mány 2)50 millió forinttal növe­kedett. Az előző évinél mérsékel­tebb ütemben emelkedett az át­utalási betétek, a takaréklevél, az ifjúsági betétek, a KST összege. A gépkocsi-fedezeti betétállo­mány 10 százalékkal nőtt. Az OTP külön számlát nyitott a kis­vállalkozásoknak, amelyen már csaknem 14 millió forint gyűlt össze. Az új lakásrendelkezések alapján lakásigénylési letétszám­lát is létesítettek, ezen 14,4 mil­lió forint szerepel. Az 1981 de­cemberében nyitott kommunális kötvényszámla összege 5,5 millió forint. A megye lakosságának hitelál­lománya 1983. március 31-én 7,4 milliárd forint volt, 11 százalék­kal több, mint egy évvel koráb­ban. 1933 I. negyedévében a hi­telállomány 109 millió . forinttal emelkedett, s ez 4 százalékkal ke­vesebb a múlt évi összegnél. A hitelek több mint felét hosszú le­járatra, építési célra nyújtották. Ezek összege .11 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A lakás- vásárlásra kért hitelek összege 13 százalékkal, az ingatlanvásárlás­ra kér,teke 22 százalékkal bővült. Az áruvásárlási hitelállomány 1982. év közepe óta csökkenő ten­denciájú. A mezőgazdasági célú hitelek összege 20 százalékkal volt nagyobb, mint 1982. március 31- én. Az egyéni vállalkozók. kis­iparosok, kisike.réskedők 32 száza­lékkal, több hitelt kaptak, mint a múlt évben. ! Kéreskedeiétii i ■ \g \'.•,'fSBs wBSSBBi gp$B wBKBBßk 1983 I. negyedévében a megye kereskedelmi szervei több mint 5 milliárd forintot forgalmaztak. A vásárlók 31 millió forintot taka­rítottak meg a boltok kiárusítási akciói és a téli vásár során. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 3 boltok 13 százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az idényáras cikkek ára nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A tojás ár- szintje 8 százalékkal csökkent, kevesebbet fizettünk a barom­fiért és zöldségféléért, de emelke­dett a burgonya ára. A .gyümölcs- félék első negyedévi árindexe nö­vekedést mutatott. A megye vendéglátóhelyein le­bonyolított félmilliárd forintos forgalom 7 százalékkal volt több az 1982 I. negyedévinél. A ruhá­zati cikkek forgalma 4,3 százalék­kal .haladta mag az előző évit. A kereskedelmi szervek által for­galmazott termékek több mint fe­le vegyesiparoikk volt, amelyek forgalma 1982 % negyedévéhez képest 9,4 százalékkal nőtt. 1983-ban több .lakásépítéssel, -fenntartással, -gazdálkodással kapcsolatos intézkedés lépett életbe. Báas-iKiskun megyében az építkezni szándékozók tanáésok által becsült .telekigénye a leg­több helyen az 1983—85 között építendő magánlakások száma körül mozog. Az igényeknek meg­felelő számú telek a községekben általában rendelkezésre áll, a vá­rosokban és egyes város környéki községekben azonban a jelenleg meglevő telkek száma, elhelyez­kedése, nagysága nem teljesen fe- 1 lel meg a lakossági igényeknek. A magánlakás-építés támogatá­sa céljából megváltoztatták a hitelfeltételeket is. A kedvezőbb lehetőségekkel élve több mint kétszerannyian kértek családi ház építéséhez hitelt, mint a múlt év­ben. Az építkezni szándékozók építőanyag-igényét a legtöbb ter­mékből várhatóan ki tudják elé­gíteni, néhány építőanyagnál azonban (például tetőfedő cserép, előfeszített gerenda, kisméretű tégla, fűrészelt gerenda, nyílás­zárók) ellátási feszültségek ta­pasztalhatók. Népmozgalom i— egészségügy Az esztendő első hálom hónap­jában csaknem 600 • házasságot kötöttek, 5 százalékkal keveseb­bet, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Ennél valamivel na- gyohb arányban csökkent a válá­sok száma. ,Az egy évvel ezelőtti jelentős csökkenéssel szemben az élveszü- letés némi emelkedést mutat, 1765 csecsemő született, 1000 lakosra számítva 12,5. Minthogy a halálo­zások száma is több a tavalyinál, változatlanul növekvő a megye évek óta folyamatos természetes népességfogyása. Ezer lakoson­ként 4 fő volt a természetes né- .pességfogyás. 1983 első három hónapjában 713 ezer napot töltöttek táppén­zes állományban, megközelítően 16 e'zerrel többet, mint az el­múlt év azonos időszakában. Ez a növekedés elsősorban az idei inf­luenzajárvány .következménye, amelynek tetőzése február végén és márciusiban volt. A népművészet ágazatai ugyanazt a népéleti való­ságot fejezik ki, ha más­más formanyelven is: nyilván ez a gondolat 'hozta össze azonos időre-helyre a címünkben jelzett 'kiskunhalasi járási kettős bemu­tatót Szánkon, a ncjúlt hét végén. Ezúttal a népzenei műsor is sok-- kai inkább „szakmai tapasztalat - csere”, mintsem vetélkedő jellegű volt. A népdalcsokrok zenei szín­skálája, dramaturgiája kreatív megoldásokat kíván, és nem áll­hat meg egy-két kialakult vagy öröklött sablonnál — erről beszél­gettek a pódiumra lépő együtte­sek vezetői a szakmai tanácsadó bizottsággal (Jávor Zoltán, Kál­mán Lajos, Pribojszki Mátyás), a következő., nagyobb .1 felkészülést kívánó, megyei minősítéseket is kínáló őszi népzenei hangverseny­évad előtt. A műsort adó együttesek mind­egyike megérdemli, hogy röviden megemlékezzünk róluk. Örömmel figyelhettük ismét a mélykúti Le­nin Tsz együttesének sokoldalú­ságát, kitelik tőlük „tájhazai” és dialektusterület-közi népdalének­lés éppúgy, mint szólóének, ifjú­sági citeraduó, sőt a Kodály ál­tal annyira szorgalmazott kétszó- lamú éneklés is — hosszú évek A közlekedési feltételek javítá­sára a vasútnál fokozottan ellen­őrzik a tisztaságot, a menetrendi pontosságot, s — különösen a bu- dapest környéki forgalomban — intézkedéseket tesznek az utazá­si körülmények javítására. Elsőként a szobi vonalon, ame­lyen az ingázók jelentős része uta­zik naponta a fővárosba és haza. terveznek számottevő változáso­kat. Zárt rendszerű ingavonatok állnak a forgalomba, ezek kilenc kocsival, a HÉV-hez hasonló rendszerben közlekednek. Az in­gavonatok szigorú rend szerint állnak le külső és belső tisztítás­ra. A szobi vonalon, ahol mái négy ilyen szerelvény közlekedik, minden ötödik napon lemossák kívül és belül a kocsikat, a ki­sebb tisztításokat pedig naponta végzik. Ezeken az ingavonatokon a mozdonyon kívül a vonat másik végén levő vezérlőkocsiba is beépítették az úgynevezett éber­Más formában ugyanarról bátor kísérletezése, gondos felké­szítése eredményeképpen, ami Balogh Ignácné kórusvezetőnek köszönhető. A balotaszállási együttes (veze­tője Fehér Géza) ugyancsak ki­forrott, változatos, és mindenkor lelkesítő produkcióval szolgál; színes hangszerelésű előadásával, dinamizmusával alkalmasnak látszik ennek a — saját tájából sarjadó — művészetnek az eddi­ginél sokkal szélesebb körben va­ló propagálására is. Csontos Erzsébet együttesei („Búzavirág”, Bodoglár; szanki diák oiteraegyüttes) vezetőjük fiatalos lendületű, -muzikális, öt­letekkel teli elképzeléseiről val­lanak (így nem kell „tartaniuk” a velük szemben mind magasabb­ra srófolódó szakmai elvárások­tól ...). A kisszállási „Röpülj " páva” Együttes (vezetőjük: Szólik Er­zsébet és Skultéti Medárdné) megmutatta, hogy a nevükben vi­selt mozgalmi embléma, azaz a ségi berendezést, amely a közle­kedés biztonságát javítja. A sze­relvények teteje kék lesz, ez kü­lönbözteti meg ezeket a többi személyvonattól. A szobi vonal után ősztől már a ceglédi vona­lon is zárt ingavonatok közle­kednek, és későibb valamennyi budapest környéki vonalon áttér­nek erre a rendszerre. Az utóbbi hónapokban nagyobb figyelmet fordítanak a járatok pontosságára is. Fokozottan el­lenőrzik a személyszállító vona­tok menetrendjét, földerítik a késések okát, és a felelősség meg­állapítása után számonkérésre ke­rül sor. A következetes ellenőr­zésnek és felelősségre vonásnak máris érezhető a hatása: az el­múlt hónapokban számottevően javult a vonatok menetrendsze­rűsége. A kulturált közlekedéshez szo­rosan hozzátartozik a színvonalas tájékoztatás is. Sok vád érte már zenei anyanyelv tiszta szépségei­nek életben tartása nemcsak a fiatalok joga és dolga! Akár he­lyi segítséget adhatnak az iskolai zenei nevelésnek is! A mélykúti Alkotmány Tsz együttesének lelkes és szép. tö­mör hangvételű megszólalása fe­ledtetni tudja az egyelőire még mindig megoldatlan vezetői prob­lémát (ez csak műsoranyaguk egyes apróbb részletein látszik meg némileg). Az összeszokott rémi citera- együttes (vezetője: Varga Pál) most már majd bátrabban nyúl­hat tájhazája gazdag (és föl is jegyzett!) népdalkincséhez, s ezt kell tennie a most megalakult, szimpatikus, máris sóik jó hangzá­sú részletet is felmutató csólyos- pálosi citeraegyüttesnek is (vez. Kiss Zoltán). A műsor üdítő foltja volt Feny­vesi Jánosné jó hatású, kulturált szólóéneke mellett a jánoshalmi Maráczi Ferenc „éneklőfűrészé­nek” pedagógiai szemléltetésű be­mutatása is. A jó rendezésért a járási veze­tőiknek, a kiállított szebbnél szebb kézimunkákat illető színvonalas, meleg hangú értékelésért dr. Nagy Györgynének is jár köszö­net. K. L. eddig a MÁV-ot, hogy nem meg­felelő az állomások feliratozása, az utasok gyakran a vonatból ki­hajolva sem tudják megállapíta­ni, hol járnak, ezért korszerűsítik a feliratokat, s a mai helyzettel szemben nemcsak egy fénycső tá­jékoztat majd arról, hogy hol áll a vonat, hanem 30 méterenként elhelyezett, és jól megvilágított fényvisszaverő táblákról lehet le­olvasni az állomás nevét. Első­ként a gödi vasútállomáson sze­relnek fel ilyet. A közlekedés színvonalának to­vábbfejlesztésére az elkövetkező években még számos újdonság be­vezetését tervezik — természete­sen az anyagi lehetőségek függ­vényében —, így például nálunk is megvalósítják a vonatokon a központi ajtónyitást, és hangosbe- rhondó közli majd a következő ál­lomás nevét. (MTI) A kulturáltabb vasúti közlekedésért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom