Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-21 / 93. szám

1983. április 21. • PETŐFI NEPE • 3 A megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) cióhiányt is takar. De a választók is jobban érdeklődhetnének a köz. élet iránt! Képviselik a lakosság érdekeit A tanácstagság munkája a tes­tületi döntésekben realizálódik. A tanácstestületek méltó módon képviselik a lakossági érdekeket. A munkatervek tartalmazzák a jelölőgyűléseken, tanácstagi beszá­molókon, falugyűléseken, egyéb fórumokon elhangzott lakossági igényeket, foglalkoznak megvaló- sitásukkal. A tanácstagok azonban a testü­leti határozatok végrehajtásának ellenőrzésénél — elsősorban a nagyközségekben, községekben — nem merítik ki a lehetőségeket. Itt főként a tisztségviselők felada­ta kezdeményezni a tanácstagok bevonását, s nagyobb felelősség­gel kell eljárni a szakigazgatási szerveknek is. A tanácstagság egy része külön­böző bizottságokban, illetve a vég­rehajtó bizottságban tevékenyke­dik. A megelőző ciklusban a helyi tanácsoknál 526 volt á bizottságok száma. Célszerűségi és szervezeti okokból az új szabályzatok ezt csökkentették, jelenleg 454 helyi tanácsi bizottság működik. Ezzel együtt a tanácstagok közül töb­ben észrevételezték, hogy a be­csülettel ellátott megbízatás nagy leterheltséget jelent (tanácsülés, bizottsági munka, beszámolók, rendezvények stb.). Beszámolók. tényekkel, röviden Evek óta gondok vannak a ta­nácstagi beszámolók látogatottsá­gával. Sajnos, előfordul — nem is kevésszer —, hogy 5—10 érdeklő­dő jelenik meg, holott több százan laknak a választókerületben. Nem tekinthető helyes módszernek az sem, ha 4—5 tanácstag* közösen ad, számot munkájáról, mivel ilyenkor vagy elmaradnak a konk­rétumok, vagy időben elhúzódik az összejövetel. Holott a válasz­tók beszámoltatási, sőt visszahí­vási joga garantálja, hogy a vá­lasztott személyek választóik ér­dekében tevékenykedjenek. Ma­guk az állampolgárok sem érzik a beszámoló jelentőségét, és sokszor a tanácstagok sem a saját munká­jukról beszélnek, hanem tájékoz­tatást adnak, s nem is mindig ar­ról, amiről kellene. Közös feladatot — együtt A tanácstagi csoportok (megyei' tanácstagok járási csoportja, vá­roskörzeti, községi közös taná­csok csoportja) létrehozását a Ta­nácstörvény 61. paragrafusa teszi lehetővé. E testületek közül is fontos szerepet töltenek be a köz­I ségi közös tanácsoknál alakított csoportok, mivel működésük segí­ti a székhely és társközség lakos­ságának megfelelő érdekképvise­letét. Városokban is helyes lenne, ha mindenütt működnének a ta­nácstagi csoportok, s jellemzőjük - nem az útkeresés, hanem az ered. ményes munka lenne. Ehhez szük­séges a tanácsi apparátusok na­gyobb segítsége! A városokban a legkisebb lakó­helyi közösségek a lakó- és utca­bizottságok, amelyeknek a tanácsi, népfront-elképzelések továbbítá­I I sán túl lakossági érdekképviseleti feladataik is vannak. Kötelessé­gük a terület, utca lakóinak ész­revételeit, kéréseit eljuttatni' a ta- ■ nácshoz, és kiállni teljesítésük mellett. A tanácsok jó része azon- 1 ban , úgy tekint a testületekre, mintha azok lépéseket elaprózó lépcsőt jelentenének. Vélemé­nyünk szerint a lakó- és utcabi­zottságok jól illeszkednek a lakó- területi intézményrendszerbe, ösz- szekötő kapcsot jelentenek a la- I kosság és a tanácstagok, tanácsok között. Erre számos példa is van! Kedvezőek a tapasztalatok a fa- I lugyűlésekről, a városkörzeti ta- I nácskozásokról: 1982. november 1 15-e és 1983. március 15-e között a megyében 33 városkörzeti ta­nácskozást és 148 falugyűlést tar­tottak. A rendezvényeken J 26 500-an vettek részt, 1895-en ■ szólaltak fel. A fórumok száma 24-gyel, a résztvevőké négy és fél . ezerrel haladta meg a tavalyit. A tanácsi tisztségviselők a, be­számoló és az 1983. évi tervek fel­vázolása mellett felhasználták a fórumokat a kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatások ta­pasztalatainak elemzésére, új jogszabályok — köztük - a lakás­gazdálkodási rendeletek — ismer­tetésére is. A lakosság köréből so- ;í| kan ajánlották fél segítségüket, I vállalták a településfejlesztő tár­sadalmi munkát, különösen a gáz. 1 ellátás, vízhálózat-, út-, járdafej­lesztés és csatornázás területén. I U Több helyen elismerően szóltak a tanácsok, a szakigazgatási szer­vek munkájáról. A lakosság érzé- | keli és elismeri az államigazgatás dolgozóinak erőfeszítéseit, ugyan­akkor felvéti a gondokat is. Évek óta egyre növekvő probléma a községek villanyhálózatának le­terheltsége, korszerűtlensége, s érthetetlen, ha a posta éveken át nem tud kiépíteni egy telefonvo­nalat. De lehetne még sorolni a példákat más közszolgáltató tévé. kenységekről, vállalatokról is. A lakásgondjukat önerőből meg­oldani szándékozó emberek sze­retnék, ha támogatásuk a jobb építőanyag-ellátásban is megnyil­vánulna. A településeknek mint­egy harmada jelezte különböző építőanyagok folyamatos hiányát. A közlekedési díjak emelkedése növelte az igényt a helybeli mun­kaalkalmak megteremtésére, a jobb kereskedelmi, szolgáltatási és egészségügyi ellátásra. Munka és megbecsülés A testületi, bizottsági tevékeny­séggel összefüggő tapasztalatokat rövidebben érintem. A következő időszakban javítani kell az előter­jesztések színvonalát, hogy jobban szolgálják a vitákban születő dön­tések helyességét. Nem tekintjük csodaszernek az alternatívákat. S ha igaz is, hogy ritkán van két azonos súlyú globális megoldás, a részletekben eltérő változatokat be kell építeni az előterjesztések­be. Az állandó bizottságok, tanács­testületek aktívabb működése hozzájárul az önkormányzati funkció hatékonyabb megvaló­sításához, s ennek szervezésében jelentős a szerepük a tanácsi tisztségviselőknek. oka, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben a taná­csok a rájuk váró feladatokat ak­kor képesek elvégezni, ha fel­tárják a mégoly kicsiny hiányos­ságokat, és nem a múlthoz vi­szonyítanak, hanem a társadal­mi valósághoz, szükségletekhez; és tennivalóikat a társadalmi kö­vetélményekhez igazítják — mondotta végezetül Farkas Jó­zsef. A hozzászólók közül dr. Geri István kifogásolta a tanácstagok kis mozgásterét, és javasolta, hogy községekben, kisebb váro­sokban kevesebb választókerüle­tet alakítsanak ki. Megemlítette, hogy a tanácstag személyes dön­tése anyagi kérdésekben túlzot­tan behatárolt, ugyanakkor ör­vendetesen erősödik a munka­helyek szervező tevékenysége a várospolitikai feladatok megoldá­sában. Magony Imre a tiszaalpári ta­pasztalatokat sorolta. Egyebek között azt: élőbb, napi.a kapcso­lat a tanácstagok és az appará­tus között. Ez a jó együttműkö­dés előfeltétele is, hiszen az előb­biek munkájának eredményessé­ge szorosan összefügg a> tisztvi­selők igényességével, vagy igény­telenségével. Dr. Nagy Károly kifejtette, hogy ma sem élnek eléggé a jól dolgozó tanácstagok megbecsülé­sének lehetőségével. Változtatni kell azon a lakossági nézeten is, amelynek lényege: a választók csak akkor elégedettek a tgnács­lalikozik Az együttműködés gya­korlatából című állandó rovat. Szombatonként — szerdai ismét­lésben — a barátság útjairól szól a moszkvai magyar rádió. Turis­ták és szakemberek nyilatkoznak a két ország bővülő kapcsolatai­ról. Emellett tudományos, tech­nikai, ifjúsági, valamint sport- kaleidoszkóp teszi teljesebbé az adásokat kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap. Kedden és szombaton zenei klub is várja programjával az érdeklődőket. Üj műsor a hallgatók kérésére létrejövő találkozósorozat kü­lönböző szovjet személyiségek­kel. Ugyancsak közönségigény alapján készülnek a Válaszolunk hallgatóinknak című összeállí­tások vasárnap esti időzítéssel, hétfői ismétlésben. Mondandó­jukkal, tapasztalataik közre­adásával pályázók is részt vehet­nek a munkában: legalább fél­évenként felhívások ösztönzik a jelentkezéseket. (A program áp­rilis elejétől a tavaszi—nyári idő­szakban 18.30-tói 19-ig a 25, 31, 41, 49 és 256-os; 21 és 22 óra kö­zött a 31, 41, 49, 256-os hullám­hosszon fogható. Ez- a fajta nyitottság lehet az egyik titka annak, hogy a Moszk­vai Rádió magyar osztálya ta­valy nem kevesebb, mint három­ezer levelet kapott. A feladók kö­zött egyaránt voltak kecskeméti, kunszentmiklósi, pécsi, sülysápi és más hallgatók. Egy részük ar­ra a pályázatra jelentkezett, amelynek szovjet utazásra szóló fődíját dr. Héczey Veronika (Paks) nyerte meg a testvérvárosok és -megyék kapcsolatát bemuta- tató albumával. Ha piros karikákkal jelölné a rádió azokat a településeket, ahol hallgatói élnek, szinte átszíne­ződne a térkép. Ezért abba is hagyták ezt a fajta számbavételt. A stúdióhoz szorosabban kötő­dő klubokra .viszont külön is fi­gyelnek. Vagyim Guszev meg­erősíti, hogy várják a leveleket, híradásokat, élménybeszámoló­kat. Egyszóval: a visszhangot.' Hogy legyen mire válaszolni — a műsorokban és személyes talál­kozókon is. Halász Ferenc Halló, itt Moszkva...! Tavaly ün­nepelte fenn­állásának fél évszázados ju­bileumát a Moszkvai Rá­dió magyar nyelvű adása. De ebből az alkalomból to­vábbra is ala­kulnak bará­ti klubok szer­te az ország­ban. Személyes kapcsolat szö­vődik a szer­kesztőség és hallgatói tá­bora között. Először Tatán jött létre ilyen közösség, aztán Bonyhád, Buda­pest, Diósgyőr, Hajdúnánás, Ka­posvár, Kecskemét, Keszthely, Orosháza üzemei, intézményei és rqások csatlakoztak a kezde­ményezéshez. Számuk — az ak­tívabbakat emelve ki — megkö­zelíti a harmincat. Nemrég a Bács-Kiskun megyei klubok ta­lálkozójáról számolt be lapunk. Űjabb apropókból közvetlen hangulatú találkozók szerveződ­nek. Emberek találnak egymásra az éter hullámhosszain át: van közölni- és mondanivalójuk, amit meg kell osztani a másik­kal. Nem véletlenül bővül a háló­zat. A - műsorok vevőantennái Magyarországon vannak, a su­gárzóközpont Moszkvában. A Novokuznyeokij metróállomás közelében, környezetéből kie­melkedő épület a Moszkvai Rá­dió székháza. A kilencedik szin­ten rendezkedett be a szocia­lista országok főszerkesztősége. A magyar osztályt Vagyim Gu­szev, a felszabadítási harcokban részt vett egykori orosz—magyar tolmács vezeti: — Volt idő, amikor az életét, szabadságát kookáztatta, aki az adásainkat hallgatta — mondja elöljáróban.. — Viszont ekkor sem dolgoztak elszigetelten a szerkesztők, hírmagyarázók, el­méleti írások szerzői. Becses em­lékként őrizzük a hallgatók le­veleit. Közéjük tartozik például Miklós Antal, aki 1932-ben, első rádiókészülékén fogta az ismét-»’ lődő szignált. Női hang jelentet­te az adás kezdetét: Halló! Itt Moszkva, Moszkva beszél. Kezdetben minden kedden 22 és 23 óra között hangzottak el az adások közép-európai idő szerint. Az első bemondónő Hochfelder Irén volt, aki a negyvenedik év­fordulóra küldött levelet a szer­kesztőségnek. 1932-ből maradt fenn a korabeli tartalomjegyzék: Munkásfiatalok nemzetközi nap­ja, Hogyan készítenek elő egy há­borút, Gorkij-est, A fasizmus­ról ... A fennállás ötvenedik évfor­dulójára köszöntő sorokat kül­dött hazánk moszkvai nagykö­vétségé. A Szovjetunióban élő magyar internacionalisták ja­vaslatára, Kun Béla kezdeménye­zésére és a szovjet kormány tá­mogatásával indult meg a prog­ram. Többek között Gábor Andor, Illés Béla, Karikás Frigyes, Mün- nich Ferenc, Sík Endre és Zalka Máté írásait, beszédeit őrzi a mű­sorkrónika. Méltó feladatra vállalkoztak a politizáló rádiósok, a rádióval is politizálok. Segítették azt a har­cot, amelyet a Magyar Kommu­nista Párt vívott más haladó erők­kel együtt a Horthy-rendszer el­len, Magyarország társadalmi átalakulásáért, a békéért — hang­súlyozza a nagykövetség jubileu­mi levele. A világ első szocialis­ta országának üzenetét továbbí­totta rendszeresen a szerkesztő­ség. A második világháború ne­héz éveiben hozzájárult az embe­rek tisztánlátásához, s a mai vi­szonyok között szorosan illeszke­dik országaink sokrétű együtt­működési rendszerébe a Moszk­vai Rádió. Meglepően kicsi a stáb. A for­dítókkal és bemondókkal együtt­véve alig több mint tízen gon­doskodnak a hírekről, riportokról, levelezésről, szerkesztésről. Al­kalmasint kiegészül a gárda azok­kal a hazai írókkal, publicisták­kal, akik — Moszkvában járva — mikrofonba mondják élmé­nyeiket. és megfigyeléseiket. Mintha iskolának sem lenne rossz ez a stúdió. Itt töltötte szakmai tanulóéveit a rádióból jól ismert Csák Elemér, Földvári Géza, V. Geraszimov, a Pravda budapesti tudósítója, és sokan mások — emlékezik vissza V. Guszev. Ha nem építettek volna új székházat a hatvanas évek elején, most ab­ban a szobában beszélne kollé­gáiról, ahol Münnich Ferenc is irányította egykor a munkát. Napi kilencven percben — két részletben — sugároznak műsort. Aki a nemzetközi helyzet iránt érdeklődik, tudósításokat és hír­magyarázatokat hallhat az infor­mációs összeállításban. A szo­cialista országok politikai, gazda­sági és kulturális életével fog­• Vlagyimir Sztyefanov szovjet és Izbéki Gábor magyar szer­kesztő a stúdió mikrofonja előtt. • Jobbra: a Moszkvai Rádió bejáratánál. < A tanácstagokkal folytatott be­szélgetések egyik leghangsúlyo­sabban jelentkező témája volt a tanácstagok méltóbb erkölcsi megbecsülése. Hogyan tovább? A Hazafias Népfront megyei elnöksége 1982. október végén tárgyalta a tanácstagi munka tapasztalatait. Elfogadott egy ja­vaslatot, amely felhívta a helyi népfrontbizottságokat: vitassák meg a tapasztalataikat, és ha szükséges, változtassanak a to­vábbi fejlődés érdekében. Az el­telt hónapokban több testület elemezte' a saját hiunkáját, és tett konkrét intézkedéseket. Meggyőződésünk, hogy a mai tanácsülési vita, az elfogadásra kerülő határozat is olyan előre­lépéshez vezethet, amely biztosít­ja a tanácsok népképviseleti-ön­kormányzati és államigazgatási szerepének kiteljesítését. Természetesen a tanácsok ak­kor tudják betölteni szerepüket, ha nagyobb önállóságot kapnak az anyagi eszközök felhasználá­sában, erősödik tevékenységük gazdasági háttere, önkormányza­ti jellegük. A közigazgatás egy­szerűsödése,- korszerűsödése, az ellenőrző szerep erősödése ugyan­csak kívánatos. E feladatok tel­jesítése azonban magasabb szin­tű intézkedéseket igényel. A párt- és állami vezetés ismeri a problémákat, és foglalkozik ezek megoldásával. Az előterjesztés és á szóbeli kiegészítő is kritikus hangnemű, a szokottnál kevesebbet foglal­kozik az eredményekkel. Ennek taggal, ha az ki tud járni több­let forintokat. Farkas József összefoglalója után dri Gajdócsi István is rea­gált a felvetett témákra: a ta­nácstagok munkájára, a testületi tevékenységre, az ellenőrzések hatékonyságára, az interpellációk jelentőségére, a munkahelyi kap­csolatokra, majd a megyei tanács az előterjesztést a vitában el­hangzottakkal együtt elfogadta. • A számvizsgáló bizottság mun­káját összefoglaló írásos jelen­téshez a felszólaló Tohai László hozzátette, hogy a testület jól együttműködik a megyei tanács illetékes osztályaival, állásfogla­lásaival, javáslataival segíti az ösáztársadalmi és a helyi érde­kek egyeztetését a tervezéstől a végrehajtásig, beleértve ebbe az ellenőrzést is. Dr. Gajdócsi Ist­ván kiemelte a bizottság útmu­tató, prognosztikai értékű észre­vételeit, minekutána a megyei tanács a jelentést jóváhagyta, s ezután elfogadta a megyei népi ellenőrzési bizottság ez évre szó­ló ellenőrzési tervét is. Végezetül felolvasták Baksa Zoltánná írásban benyújtott in­terpellációját a Kalocsa—Kiskő­rös közti vonat és a Pestre köz­lekedő gyorsvonat menetrendjé­nek kiigazítása ügyében. A fel­adatot — intézkedés, egyeztetés végett — a tanács illetékes szak­osztálya kapta meg. A tanácsülésről Váczl Tamás tu­dósított, a képeket Tóth Sándor készítette. Vasas­jubileum Szerdán központi vezetőségi ülést tartottak a Vasasszakszer­vezetnél. Megemlékeztek a" szak- szervezet szövetséggé alakulásá­nak 80. évfordulójáról. Az ülésen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Borovszky Ambrus, a Vasas Szakszervezet elnöke ünnepi be­szédében méltatta a magyar vas­ipari dolgozók küzdelmes életút­ját. A központi vezetőség a' rövid megemlékezés után — munka- programjának megfelelően — megvitatta a vasiipar első ne­gyedévi gazdálkodásának tapasz- * talatait. Megállapították: az év ed­dig élteit időszakában növeke­dett a vaskohászati üzemek ter­melése,, a gépipari vállalatoké azonban elmarad a tervezettől. A villamosénergia-dpar kielégítette az igényeket. A gépiparban és a kohászatban kiemelt feladat a könvertibilis elszámolású export fokozása. A belföldi ellátás eddig ■ a tavalyihoz hasonló színvonalon alakult. Hűtőgépekből, fűtőberen­dezésekből, szifonokból és szerel­vényekből azonban továbbra sem kielégítő a választék, s a gyár­tók mennyiségben sem tudják kielégíteni a kereskedelem igé­nyeit. A testület értékelése az üzemi demokrácia fejlődésének tudja be, hogy a vállalati dolgozók haté­konyabban közreműködtek az éves tervfeladatok kialakításá­ban. Április 21—23-ig mezőgazdasági kisgépek, szerszámok, növényvédő szerek kiállítása Dunaújvárosban, a KERTÉSZKEDÖK BOLTJA UDVARÄN (Óváros, Vörös Hadsereg útja 108. sz.) Helyszíni szaktanácsadás! • Bemutatásra kerül: TA—25 LE traktor és tartozékai, HONDA gépcsalád és tartozékai, rotációs kapák, permetezőgépek, és egyéb mezőgazdasági gépek, eszközök. ELŐJEGYZÉSEKET A HELYSZÍNEN FELVESZÜNK! 728 SZOVJET PILLANATKÉPEK III. • A tanácskozás szünetében. • A Tudo­mányos munkáért díj jelenlévő két kitüntetettje: Erdei Péter (balról) és dr. Szilágyi Tibor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom