Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1983. április 8. HAZUNK TÁJA Teendők a kertben KÉSZÜLŐDÉS AZ ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSRA A kádgyári brigádokra lehet számítani Az április a már megszokott szeszélyes időjárással kezdődött. Ettől függetlenül hozzá kell fogni a kertben a zsenge gyomok irtá­sához. Erre legjobb módszer a ka. pálás, a hordás. Ügyeljünk azon­ban arra, hogy ne a gyomokat, hanem a talajt kapáljuk! A gyü­mölcsfák koronáit vizsgáljuk át, igazítsuk ki a metszéskor elköve­tett hibákat, kurtítsuk a túl hosz- szúra hagyott vesszőket. Telepít­hetjük a frigó szamócapalántákat. A fólia alatti szamócásban azon­ban ügyeljünk a párás környeze­tet kedvelő meztelen csigák kár­tételére. Ezért 100 \négyzetméte- renként szórjunk ki deka­gramm Limacid Spotanát. Fejezzük be a simavesszők is­kolázását és a szőlősorokban a tő­kehiányok pótlását. Az idősebb és kevésbé értékes tőkéket hasítékos gyökérnyakbaoltással most álolt­hatjuk. A fűtött fóliasátorban az ubor­ka hajtásainak kötözését hetente két—három alkalommal meg keli ismételni. Távolítsuk el a hímvi­rágokat is. Öntözzük a paprikát A haragoszöld lomb vízhiányt, a világoszöld pedig túlöntözést je­lez. A fűtetlen fóliában ideje be­fejezni a paradicsom kiüitetését. A spenótot még vethetjük. A vadonélő megporzó rovarok a vegyszerezés-elterjedésével és a mezőgazdaság egyre belterjesebbé válásával alaposan megfogyatkoz. tak. Éppen ezért — mivel „mun­kájukra” szükség van — igénybe kellene venni a jól irányítható méheket. Mintegy ötvenféle mezőgazda- sági növény igényli a méhek be­porzó tevékenységét. Ezt azonban csak az egész évben népes család­ban élő, nagy járási sugarú házi- méh képes kielégítően elvégezni. A környező államokban már rég­óta megszervezik a növényter­mesztők, a kertészek és a méhé­szek ezt a munkafolyamatot. Álta­lában pénzzel, terménnyel, fuvar-1 ral és cukorral támogatják a vi­rágzó táblákra vándoroltató mé­hészeket. Bács-Kiskun megyében is fog­lalkoznak bérmegporzással. Ez 8 Kellemetlen meglepetéstől kí­mélhetjük meg magunkat, ha a palántát megbízható helyről sze­rezzük be. azonban főleg személyes kapcso­latokra épül. A méhészek „baráti alapon" messziről jönnek. Például az izsáki Sárfehér Termelőszövet­kezetbe Kiskunhalas környékéről. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság­ban egyedülálló vállalkozásba kezdtek, amikor — a kertészeti profilú gazdaságban — üzemi mé­hészetet hoztak létre. Tehát a jó példáért nem kell messzire men­ni. A gyümölcsök közül az alma 30 százalékkal, a cseresznye 25 szá­zalékkal is többet terem, ha a vi­rágzáskor méhek járják a táblát. Ugyanígy nő 80—100 kilogrammal a vöröshere és a lucerna hektá­ronkénti maghozama. A naprafor­gó több mázsás gyarapodást és minőségi javulást mutat, ha a méh járja. Még nem késő munkát szerezni a méheinknek. A gyümölcsösök­A köszméte metszése # A család ellátását szolgáló gyü­mölcsöskertek elmaradhatatlan növénye a köszméte. Általában koronás fiacskákat alakítunk a köszméte-oltványból. Bármilyen kicsi is, fának nevezzük. A met­szés legfontosabb célja, hogy meg­felelő termöegyensúlyt hozzunk létre. Jó tudni, hogy ennél a tüs­kés növénynél az erős növekedés ellen a nagy terméssel, vagyis a sok termőrész meghagyásával vé­dekezhetünk. A metszőollót kéz- bevéve legelőször is arra gondol­junk, hogy a termést valakinek „ki kell bányászni" a tüskék kö­zül. Vagyis olyan térállást igye­kezzünk kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy akár kesztyű nélkül is sérülésmentesen benyúlhassunk a korona belsejébe. Általában a vesszők egy pontról induíiíak ki. Ez a későbbiekben oda vezethet, hogy túlságosan megvastagodva nem férnek el egy­mástól és szétfeszítik a korona alapját. Ezért a fácska belsejénél ügyeljünk arra, hogy a vázkiala- kításboz szükséges vesszők egy­máshoz 3—4 centiméternél köze­lebb ne legyenek. Nem követünk el hibát akkor, ha a befelé irá­nyuló hajtásokat, vesszőket eltá­volítjuk. kel kezdjük. Egy hektárra két csa­ládot számítunk. A terület tulaj­donosával ajánlatos megbeszélni a vegyszerezést. Rendezzük az „anyagiakat”! Bátran kérhetünk kaptáronként öt kilogramm cuk­rot, ennek fejében viszont elvár­ható, hogy jó családokat telepít­sünk és maradjunk a virágzás vé­géig. A gyümölcs után a repce kö­vetkezik. Ezzel a növénnyel vi­gyázni kell, mert illata és élénk színe még az olyan hűvös időben is kicsalja a méheket, amikor nagy részük „ledermed". Ezért vagy nagyon közel telepedjünk jó tájolással, vagy messzire, ahová az illat nem jut el, s á méhek csak jó időben indulnak porzásra. Anyagi' támogatásba repcén asak annyit kérjünk, hogy £ ;v$gyétei az állományt áz akácra, t- r. Zs. B. Az utóbbi egy-két évben keve­sebbet hallani. a szocialista bri­gádokról, pedig léteznek, dolgoz­nak, ha nem is olyan látványos sikerrel, mint azelőtt. Ezért azonban nem a brigádok a fele­lősek, sokkal inkább a gazdasá­gi nehézségek, amelyek hatására átrendeződnek <a termelés kö­rülményei. A mozgalom azonban él, résztvevői továbbra" is tettre- készek, ezt tükrözte^ a Kecske­méti Zománc- és Kádgyárban nemrég megtartott szocialista brigádvezetői tanácskozás is. Hét vándorzászló Záray Géza, a vállalat igaz­gatója meleg szavakkal emléke­zett meg I arról, hogy1 25 évvel ezelőtt bontott zászlót hazánk­ban a brigádmozgalom. Büszkén tette hozzá, hogy ebben a gyár­ban alakult meg a megyében és a városban az első kiskollektívu. rí még ma is működő Ságvári Endre brigád, amelyet követett a többi. Ezek új tartalommal töltötték meg a szocialista munkaversenyt, s ennek köszönhető, hogy az el­múlt negyedszázad alatt a vál­lalat hét alkalommal nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándórzászlaját. Az első évek-, ben 10—12 brigád, 1975-ben már 54, tavaly azonban már csak 30 ' brigád versenyzett. A visszaesés okai között említette a vállalati átszervezést, az ezzel kapcsolatos pénzügyi nehézségeket; s azt, hogy a nagyarányú beruházás miatt át kellett szervezni az ön­töde munkáját. Kifejezte végül azt a reményét, hogy a szocia- ' lista munkavérsenyben a brigá­dok teljesítik a gyár idei célkitű­zését. többek között 180 ezer da­rab fürdőkád elkészítését. Az első felszólaló Tóth Mihály, az 1958-ban alakult Ságvári End­re szerszámkészítő szocialista brigád vezetője volt. Eddig — mondotta többek között — négy­szer nyertük el a Vállalat Ki­váló Brigádja címet, és kétszer kaptunk emlékérmet társadalmi munkánk elismeréseként a váro­si tanácstól. Az idei tervek tel­jesítésénél ezúttal is számíthat a vállalat vezetősége. a brigádra, s a város is társadalmi munkájá­ra. A brigádnaplóban 1983-ban is Sikerekről kívánunk beszámolni. Idei vállalások Ezután az üzemfenntartás Kandó Kálmán szocialista bri­gádjának vezetője, Király László kért szót. AZt akarjuk — hang­súlyozta —, hogy munkánk alap­ján tartson becsben bennünket a gyári kollektíva. Idei társadalmi jellegű vállalásaink között sze­repel, hogy a zománctermelő üzem elavult elektromos kapcso­lóterének, valamint a 75 és 100 kilowattos fluórgáz-leválasztó és elszívó ventillátoroknak a felújí­tását szombati és vasárnapi na­pokon végezzük el azért, hogy a termelőmunkát ne zavarjuk. Társadalmi munkában 240 órát ajánlunk fel a gyógypedagógiai iskola négy tantermének világí­tás-korszerűsítésére. A fiatalok nevében emelkedett szólásra Kovács Zoltánná, a vál­lalati . KISZ-bizottság vezetőségi tagja. Rámutatott arra, hogy az ifjúmunkások jól beilleszkednek a kiskollektívák tevékenységébe, s a kizárólag fiatalokból álló Zal­ka Máté, Rákóczi és Elektron— 75 brigád munkája is többször kapott már magas elismerést. Ugyanakkor sikeresebbé kell ten­ni a gyárban a Szakma Ifjú Mes­tere, az Alkotó Ifjúság, a Kiváló Ifjú Szakember stb. versenyfor­mákban való részvételt is. A KISZ mozgalmi, munkájának fontos eleme lesz az idén a vál­lalati tervek teljesítéséért folyó versenyben való eredményes részvétel. A vállalati munkaverseny- szervező. Rózsa Imre hozzászólá­sában elmondta, hogy a munka­verseny főbb célkitűzéseit a vál­lalati tervvel együtt tárgyalták meg az üzemi kollektívák. A bri­gádok ennek alapján adták be pályázataikat. Fel kívánják újí­tani az üzemrészek közötti mun­kaversenyt is. Hangot adott an­nak, hogy a kódgyári kollektívák nagy vára! ássál tekintenek a szocialista brigádvezetők május végi országos tanácskozása elé, remélve azt, hogy újabb voná­sokkal gazdagítja a szocialista munkaversenyt. " Felszólalt az összejövetelen Virizlay Gyula, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkára is. Amikor visszatekintünk a szo­cialista építőmúnkában eddig el­ért eredményeinkre, büszkék le­hetünk sikerünkre — mondotta többek között. — Ugyanakkor hozzátehetjük, hogy mindennek mozgatóereje a szocialista bri­gádmozgalom volt. Most azon­ban felvetődik a kérdés, hogyan tovább. Sokan a?! mondják, nofjfy a mozgalom elvesztette jelentő­ségét. Erről azonban szó sincs. Igaz. bonyolultabb gazdasági kö­rülmények között élünk, ám eh­hez kell' alkalmazkodnia a moz­galomnak és ehhez igazítani a vállalásokat, sőt ,azok értékelé­sét is. Anyagi ösztönzés A vállalati szakszervezeti bi­zottság titkára, Szabó Istvánná az elmúlt évi tapasztalatokról szólva elmondta: nem a kiskol- lektívákon múlott, hogy vállalá­saikat nem tudták teljesíteni. Az idén az a legfontosabb, hogy a munkaverseny szervezése rugal­masan kövesse a termelési fel­adatokat. Hangsúlyozta: a szocia­lista brigádok anyagi ösztönzésé­nek módszere elavult, és aján­lotta a brigádvezetők orszá­gos tanácskozásának, hogy vál­toztasson ezen. Csupán a vita főbb megállapí­tásainak kiemelésére nyílt mó­dunk. A kádgyári brigádok ver­senyvállalásaikban az energia, az anyagfelhasználás, a selejl 1—2 százalékos csökkentésére, a minőség javítására tették meg fulajánlásaikat. Ezek teljesítése sem lesz könnyű, azonban jelen­tősen növelheti a vállalati ered­ményt. Az első negyedévi ada­tok azt igazolják, hogy a terme­lés a gyárban a célkitűzéseknek megfelelően alakult. Az értekezlet résztvevői végül a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozására Gyuris Bélánét, az öntöde Ady Endre szocialista brigádjának vezetőjét választották küldöttjüknek. Nagy Ottó MATRÓZOK KUCSMÁBAN ai tvnÉvísl tfdöt ;"lynavír Szövetkezeti társulás a Duna-mentén A méhek egyik haszna: a megporzás GALAMBFAJTÁINK: A Strasszer Ezek a nagy testű madarak általában lusták, ne­hezen mozdulnak. Inkább csak a földön topognak, esetleg röviden repülnek. Azok a galambtenyész­tők. akik nem szépségük, hanem hasznuk miatt tartják, zárt ketreces rendszerben nevelik. A ga- ^ ^ lambkiá Ilit ásóknak, különleges színükkel és nagy­ságukkal mindig sztárjai. © A Strasszer. A Strasszer igazi óriás a galambok között. Cseh­szlovákia középén, Morvaországban tenyésztették ki a Flarentin begyes fajták és a Mezeigalamb ke­resztezésével. Első ránézésre is megállapítható, hogy a madár nagy testű, erős, széles felépítésű és ala­csonyan, „rövid lábakon” áll. Általában kék, vörös vagy fekete tollazatú. A kék a hímeknél finom, világos tónusú, a tojóknál valamivel sötétebb. Á fehérszalagos változatoknál az átmenet a különbö­ző Színek között sötéten szegélyezett. Vegyszeres gyomirtás a szőlőben és gyümölcsösben A fakadás előtt a kikelt gyomok, a lehullott levél és az egyéb szerves maradványok eltávolításának legegyszerűbb módja a talajba forgatás. Az így ki­alakult tiszta, nedves, elegyengetett talajfelszínre már kiszórhatok a gyomirtó szerek. A négyévesnél fiatalabb ültetvényekben csak a Graimoxone — 0,4 deciliterTOO négyzetméter — és a Glialka — 1 db/100 négyzetméter dózisban — hasz­nálható a már zöld és évelő gyomokra permetez­ve. A négyévesnél idősebb ültetvényekben az aláb­bi készítményeket javasoljuk a talajra permetez­ve, fakadás előtt dekagramm/100 négyzetméter dó­zisban. Alimás­Csonthéjas szőlő íermésű csak szil­Aresi.n 4—6 va 4—6 4—6 Afalon. csak szil­Línuiron 3—5 va 4—6 — Buvinol 10 —17,5 ■ — 10 —17,5 Maloran 4—6 4—6 4—6 Hungazin PK 5,2— 8 — 5,2— 8,0 Aktikon PK 2.6— 4,3 |— 2,6— 4,6 Ronstar 6—8 6—8 6—8 A permetezéskor ügyeljünk arra, hogy száz négy­zetem éter énikén.t legalább 10 1 vizet használjunk. Ajánlatos a gyomirtás megkezdése előtt próba.per- metezést is végezni. Természetesen a vegyszerezett területen az eredeti fásszárúakon kívül más nö­vény nem vethető. A növényvédelmi munkák során ügyeljünk az elő­írt szabályok betartására! Összeállította: Czauner Péter KÜLÖNLEGES ZÖLDSÉGEK Nem is annyira különlegesek az alább ismerte­tett zöldségnövények. Inkább csak Magyarországon mindeddig nem terjedtek el. Európa legtöbb vidé­kén mindennaposak, az étkezések alapját adják. A legutóbbi időkben piacokon, kistermelőknél néha kaphatók nálunk iá, remélhetőleg a „magyaros" konyha hívei is előbb-utóbb megbarátkoznak velük. Ez mindenki hasznára válna, hiszen többségük je­lentős vitaminforrás, és sok fontos ásványi anya­got tartalmaznak. A KlNAI KEL világszerte kedvelt zöldség. Ta­vasszal és ősszel termesztik, kiskertekben az utóbbi időpont javasolható. Másodterménynek is alkal­mas, augusztus eleji magvetéssel. 40x40 centiméte­res távolságra vessük magvait. Ápolása sekély ka­pálásból, száraz időben öntözésből áll. Gyorsan fej­lődik, októberben, novemberben szedhető. Sokáig tárolható „lábon”, mert a korai fagyok, de még a mínusz 5—6 C-foik hideg sem károsítja. Hűvös tá­rolóban tél közepéig is eltartható. Főzeléknek, salá­tának egyaránt ízletes. A BIMBÓSKEL is káposztaféle. Május végén helybe vethető. Ugyancsak májusi magvetéssel pa­lántát is nevelnek, amelyeket június végén ültet­nek a szabadba. Jó táperőiben levő. frissen trá­gyázott talajon hoz szép termést. Az árnyékot nem tűri. 70x70 centiméteres ültetési távolságot Igényel. Késő ősszel szedhető, egyes fajtái még enyhébb té­len sem károsodnak a szabadban. A PATISSZON már kezd ismertté válni, még a konzervgyárak kínálatát is bővítette az utóbbi idő­ben. Ha a talaj felmelegedett, április végén lxl mé­teres távolságra, fészkekbe vethető. Egy-egy helyre 3—I magot kell helyezni, kelés után 1—2 növényt hagyjunk fészkenként, a többit csípjük ki. Gondo­zása fiatal korban gyomirtásból, a' lisztharmat el­leni permetezésből, esetleg öntözésiből áll. 5—10 centiméteres termését az uborkához hasonlóan sala- ' taként, savanyítva, a nagyobbakat pörköltnek vagy rántva készíthetjük el. ■Néhány évtizede gyakran meg­esett, hogy a nagyobb építkezés megkezdése előtt kalákában, ké­zi erővel termelték ki a szük­séges folyamkavicsot a Dunából. Az igen fáradságos, és nem is veszélytelen munkát — annak el­lenére, hogy az engedélyező ok­iratok megszerzése egyszerű — ma már nagyon kevesen vállal­ják. Érthető, hiszen a folyam menti falvak építőanyag-telepein, elérhető áron, folyamatosan vá­sárolható e fontos alapanyag. A modern technikával és hajó­parkkal üzemelő Folyamszabá­lyozó és Kavicskotró Vállalat az ország egész területén felvállalta a kitermelést. Mégis — amint er­ről a dunavecsei kikötőben sze­mélyesen is meggyőződhettem — marad meríteni való kavics azok­nak a közös gazdaságoknak is, melyek egyesítve, erőiket, ered­ményesen tevékenykednek a Bács-Kiskun megyei folyamszaka­szon. Az uszódi Egyetértés, a hartai Erdei Ferenc és a dunavecsei -Béke Termelőszövetkezet 1979 óta együttesen működtej; közös vál­lalkozást. A termelőeszközök na­gyobb hányadát az uszódiak ad­ták, rendelkezésre bocsátva a már évek óta használt hajóikat. Az új, nagy teljesítményű kotró­hajót azonban közös pénzből épí­tették. Az uszályokon évente két­százezer köbméter folyamkavics érkezik a négy rakodótelepre. □ □ □ Az Úszód nevű kishajó fedél­zetén a dunavecsei kikötőtől in­dultunk a néhány kilométerre le­vő kotróhoz. Útközben Győri László hajóvezetőt faggattam a szövetkezeti matrózok életéről, munkájáról. — A Magyar Hajófuvarozó Szövetkezettől, a MAHAJOSZ-tól kerültem haza, az uszódi tsz-hez, — kezdte. Családi okok indokol­ták a váltást, itt kedvezőbb az időbeosztásunk, könnyebben és többször juthatunk haza. Az sem mellékes, hogy jár a háztáji, ami nálunk — szövetkezeti segítség­gel végzett — paprikatermesztést • és szép summáit jelent. Megtudtam': a legénység na­gyobb része hasonló okok miatt került, a vállalkozáshoz-. Mind­annyian nagyobb vállalatoknál sajátították el a szakmát. A Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság jelöli ki a munkák helyet. Nem panaszkodnak.: egyenlete­sen tudnak dolgozni, jö teljesít­© Találkozás a kotróhajóval. © Győri László hajóvezető: nem mellékes a háztáji sem. © A hajóhoz kapcsolják az uszályt. ményt nyújtani. Van kavics elég, jó1 a piac is.- Havonként vissza­térve, mindig üres rakodóterület fogadja őket. Megérkeztünk. A kormányos és a gépész ügyes manőverei után kiköthetünk a kotróhoz. A ha­talmas monstrum a szövetkezet műhelyében készült. Fülsiketítő hangot ad az öblös kanalakat mozgató lánc. A futószalag egyen­letes gyorsasággal szórja az árut az uszályokba. Húsz perc sem te­lik el, és már kapjuk is a jelzést Vass József uszálykormányostól: megtelt, indulhatunk. Mielőtt a kikötőbe fordulnánk, egy szovjet vontatóhajó úszik eí előttünk. Az Úszód ötfős sze­mélyzete üdvözletei int a mesz- sziről jött kollégáknak. A kö­szöntést az Odessza dobhártyát repesztő haj.ókürtszóval1 viszonoz­za. Megtisztelik a kucsmás mat­rózokat. Horváth György főagronómus- sal már a helyi Béke Tsz irodá­jában beszélgettem. — Évről évre jelentős nyeresé­get hoz a sóderüzemünk — Kezd­te a beszélgetést. Az áru értéke mellett nyereséges a szállítás és a rakodás is. Állandó partnereink — a DÉLÉP és a közúti építő vállalatok — az itt kitermelt anyagnak több mint nyolcvan százalékát veszik meg. A lakos­ság számára az Alföldi TÜZÉP szállít tőlünk jelentős mennyisé­get. A kezdeti időszakban akad­tak klshitűek, kétkedők is, de a negyedik év után számukra is bebizonyosodott: érdemes keres­ni az együttműködés lehetősé­geit. A szomszédos, hasonló adott­ságú, közös gazdaságok együtte­sen számos hasznos vállalkozás­ba N kezdhetnek. Véleményem szerint, a folyamkavics-kiterme- lés csak egy ezek közül. Farkas P. József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom