Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

1983. április 8. • PETŐFI NÉPE • 5 „ÉBRESZD FÖL A KEDV JÁTSZI SZELLEMÉT" ) ’ Szentivánéji álom Shakespeare szívesen adott használati útmutatást művei megszólaltatásához. „Serkentsd örömre Athén ltjait; — Ébreszd föV a kedv játszi szellemét:” ta­nácsolta a Szentivánéji álom ti­zenharmadik—«tizennegyedik so­rában Theseus, Athén ura ün­nepéi,/rendezőjének képében a szerző, a kortársaknak és a maj­dani színházi embereknek. Fölröppentette-e a játékos képzeletet, az ifjúság tündérvi­lágát fölvarázsolta-e a kecske­méti előadás? Oberon varázs- cseppjei nélkül hiiszünk-e a cso­dákban, a csodáknál is csodála­tosabb életben, amit a hazánk­ban először a brit költő-tudós születésének háromszázadik év­fordulóján bemutatott nyáréji állmában himnuszolt a legfönsé- gesebben, a legtragikusabban? Minden kor, minden új életér­zés, minden irányzat a maga igazolását, előképét véli fölfedez­ni a Shakespeare-alkotásokban. Lapunknak adott nyilatkoza­tában Tömöry -Péter, a kecske­méti Katona József Színház új előadásának a rendezője szerint nem kel'l a vígjátékot a drámaíró ' korára, az Brzsébet-korra spa- nyolcsizmázni. „Helye vari a lát­ványnak, a mozgalmasságnak, a kiürült, de ugyanakkor más tar­talmakkal megtöltött szexuali­tásnak, az erotikának, a hatalom és a kisember viszályának.” Meg az álomnak természetesen. Nem a régi Szentivánéji álmokat idé­ző „édesnek", „andalítónak", „il­ledelmesnek". Inkább a gátakat taszító, vágyainkat kimondó, tit­kos szándékainkat konkretizáló, olykor keservesen nyomasztó, olykor szörnyű, olykor a társa­dalmi megállapodásokkal vissza­fogott v«ad indulatokra gondolt Shakespeare — vélik a modern értelmezek — a június. 24—i bo­londozással. így is írhatjuk, csak így írhatjuk: a tudatalattira. Ki­szolgáltatottjai lehetünk irracio­nális parancsainak, ugyanúgy, mint Hermia és Lysander a ha­talom ostoba törvényeinek, He­lena és Demetrius Pudk varázs­latainak, Titánia és Zuboly a tündérkirály bosszújának. Pompás, méltóságteljes, gaz­dag palotát, tül'lös, áttetsző, lé­gies varázserdőt őriz képzele­tünk a huszonhárom éve látott Németh Antal-féle Szentivánéji álomról. A muzsikás mediterrán éjszakában a szitakötő-lények kengetőzték, idilli tisztáson sze­relmeskedtek a tündérek. A futó idő sem mosta ki sejtjeinkből az akkori élményt, a szinte testet­len lebegést, a híres rendező ön­törvényű, hitelesen megformált álomvilágát. «Most tüntetőén üres, már-már hivalkodóan fehér színpadon csattanó zene indítja az előadást, hozza működésbe azt a világot, amiben nincs is olyan távol amit teszünk és ami eszünkbe jut, hívja közös játékra, a fantázia együttes szárnyaitatására, közös fölfedezésekre a tisztelt nézőket, akik sem a premieren, sem a legutóbbi előadáson nem töltöt­ték meg a széksorokat. Az így is kinyilvánított miközömhozzá, a csak nálunk újat is megillető tartózkodó közöny láthatóan fe­szélyezte a színészeket. A hely­zetet, a tétet, a konfliktust tö­ményen bemútató első színben nem tudták fölmelegíteni, kézen fogni, a párválasztás jogáért bá­tor, felvilágosult elszántsággal • Vitéz László (Demetrius), Bajza Viktória (Heléna), Kovács Adél (Hermia) Flórián Antal (Lysander). (Karáth Imre (elvételei) küzdő szép Hermia pártjára vonni a közönséget. Pedig Shakespeare az.t is mondja a Szentivánéji álom-ban: Ha a természeti törvényéket megcsú­folják ostoba polgárig állami törvények hatalmával a hatal­masok, akkor úgy fölborulhat a világ gyönyörűen megkomponá- lódott rendje, mint a nyáréji éj­szakán. Ha meghazudtoljuk a szív és az élet igazságait, akkor Valóságosan és képletesen is sza­márfejjel mászkálhatunk a vi­lágban. Ha a praktikus érdekek­től mozgatott felnőtt apa úgy semmibe veheti az ifjúság idea­lizmusát, a szellemi képessége­ket, javakat a fizikai erő, az anyagiak fölé emelő nagyszerű­ségét, akkor minden megtörtén­het. Hangulatosabb, élményesebb, hitelesebb a ligeti kavargás. Fi­nom tartózkodással, a dolgos iparosokat megbecsülő szeretet­tel pergeti Tömöry a korábban gyakorta brutális komédiázásba ful'lasztott mesteremberek-jelie- netet. Most él igazán Szakácsi Márta fantáziánkra oly sokat bízó díszlete. A kezdet kezdetén tündér! fénynek mondott villany­fények variációival sejteti, hogy olyan természetesen röpködnek, szálldosnak, tűnnek el, mozog­nak ebben az erdőben nagyurak és kisemberek, mitológiai lények és alvilági manók, mint mi kecs­kemétiek á sétálóutcában. A szerelem gyönyörű, őrült szen­vedélye Hajtja szinte mindany- nyiokat. Vérük parancsától he- vülten nem ismernek lehetet­lent. Itt egészen jó az előadás, itt áll legközelebb rendezői szán­dék és megvalósítás. A mindig maximalista közönség szívesen látott volna a majd mindvégig hollt oldaltereket is betöltő több tündért, manót. (Ennyire futotta a keretből.) •Marva Ernőt fiatalabhnak éreztem a szerepe által megkí­vántnál', a Hermiába szerelmes ifjakat pedig korosabbnak, meg- állapodottabbaknak. (Peter Brook oly gyakran emlegetett rendezésében sihederek játszot­ták a szinte kamasz szerelmese­ket.) Náluk a Vágy vad kitöré­sei, álcázatlan megnyilvánulásai természetesebbek, ha úgy tet­szik, rokonszenvesebbek, mint a felnőtteknél. Eltekinthettek vol­na a jóízlésű előadásban az if­júságtól, a langymeleg éjszaká­tól hevített erotika indokolt ér­f Fabó Györgyi (Hippolyta, ama­zonkirálynő), Morva Ernő (The­seus). zékeltetésekor néhány fölösleges, 'olcsó gesztustól. A szépen megoldott, az előadás néha-néha szétfutó szálait össze­fogó befejezést követő hálás taps azt bizonyítja, hogy nem maradt alul a kecskeméti társulat a nagy feladattal való birkózásban. Ha sokszor hiányoltuk is a szöveg gyönyörű zenéjét, ha több „tor­namutatványt”, több látványt is elbírt volna,az előadás, végül is: Shakespeare-t láttunk. Tömöry Péter mintha nem merte volna végig vállalni saját — lényegé­ben hitelesen modern — kon­cepcióját, de így is megkülön­böztethető, sajátos Szentivánéji álom került a műsorra. A sze­replőik közül Csák Zsuzsát (Puck vagy Robin-,pajtás), Kovács Adél főiskolai hallgatót (Hermia), Balogh Tamást (Zuboly takács) szeretném kiemelni. Nemcsak szép beszédjéért érdemel emlí­tést Flórián Antal (Lysander), Bajza Viktória (Heléna). Idekí­vánkoznak az iparosok: Szakái Zoltán, B&Merics Dóméi, Diny- nyés István, Szalma Sándor és Bakai László. Réti Erika perzse­lő nőiségű Titániája jól illeszke­dett az előádás összképébe. Hor­váth Far eme koreográfus külö­nösen az- udvari ünnepséget — vívójelenet! — tervezte meg szépen. Füzy Sári jelmezei jól szolgálták a rendező elképzelé­seit. Heltai Nándor Merre tart a magyar iparművészet? Az 1983-as diplomamunkák tükrében találhatjuk meg. a választ, pontosabban annak csak egy részét.« hiszen a Magyar Iparművészeti Főiskolán megva­lósuló reform további módosításokat fog eredmé­nyezni. Elindult egy nagyon hasznos, fontos és többé nem halasztható folyamait a környezetkultúra egészének megújítására. Az urbanizáció következtében a környezetrongá­lódást megállítani, meggyógyítani, az elveszett ter­mészetet visszahódítani többek között az iparmű­vészeti tárgyak sokaságával lehet. Egyrészt úgy, hogy az iparművészeti oktatás erre a nagy célra irányul, másrészt úgy. hogy ebben az ipar Is méltó partnerré, szövetségessé válik. Az iparművész-ok­tatás reformja ezt a mozgást segíti elő azzal, hogy a konstruktőrök sokaságát neveli fel, s a valóban •legtehetségesebbeknek tartja fenn a művészképzőt Komolyabb gondot fordít a menedzselésre is, sőt a nyelvtanulás fokozásával sürgeti ipairművészetünk világtájékozódását. Ebben a szellemben mutatták be diplomamunkáikat a most végzett főiskolások — bár ők még a régi metódus alapján önálló ipar­művész-oklevelet kapnak. Ettől függetlenül azon­ban már ők is, szinte valamennyien üzemi gyakor­laton vettek részt, s továbbra is kapcsolatban ma­radtak az iparral. Itt, ebben a légkörben ismerked­tek meg a társadalom követelményeivel. Ennek kö­szönhető, hogy vágyaikat, elképzeléseiket megfelelő­en egyeztették kapott feladataikkal, s ezt becsület­tel teljesítették is. Ennek jegyében készültek a kü­lönböző étkészletek, nyomott textilanyagok a szín, a forma és az igény mérlegelése jegyében. Még a gobelinéket is a közösségi óhajoknak megfelelően készítették (színes kárpit az Országos Széchényi Könyvtár részére, mely olvasó figurát ábrázol). A mostani végzősök komolyan vették a szakma min­den fogásának elsajátítását — erre igazoláshoz öt­vösök magas technikai felkészültsége. Eantáziadú- sak voltak a belsőépítészeti elgondolások, a műem­léki felújítások tervei és a bútorok is; az elméleti 9 Kerámia diplomamunkák. és gyakorlati építészeti iparművészet rajzai, tár­gyai. Kiemelkedő az ipari forma tanszék munkája«, mely oktatási egységek világítását tűzte ki célul az előírt esztétikai és egészségügyi szempontok alap­ján. Jellemző az élet és a Magyar Iparművészeti Főis­kola párhuzamára, hogy új inkubátort mutatott be az egyik diplomázó, aki kétgyermekes anya. Saját élménye is hozzásegítette, hogy megfelelő inkubá­tort tervezzen, mely a praktikumnak és az esztéti­kai követelményeknek egyaránt megfelel. Jelzik a Magyar Képzőművészeti Főiskolán kiál­lított művek is, melyek a Marx Károly-pályázatra érkeztek, hogy a mai művészjelöltek, a jövő festői és iparművészei bátor, szabad, kötetlen képzelettel rendelkeznek. Munkájukon alapulhat a magyar ipar- és képzőművészet megújulása. L. M. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Első díj huszonnégy úttörőnek • A (elvétel a Nemzeti dal-próbán készült. Előtérben Radics Csaba szólótáncos. (Kiima Győző (elvétele) Kiskunmajsán, az úttörő-szín­játszók megyei fesztiválján a hajósi úttörőcsapat Béke rajának tagjai nyerték az első díjat, ők képviselhetik megyénket az or­szágos bemutatón, (Újsághír.) • Az első helyezést elérők rend­szerint évekig dolgoznak együtt, először dicsérő oklevelet. majd bronz- vagy ezüstérmet nyernek, s azután jutnak el az első helye­zésig. A hajósiak minden papír­formát felborítottak: első jelent­kezésükkel vívták ki a bírálók legnagyobb elismerését. — Hogyan történt? — ezt kér­deztem a 8. b. osztály tanulóitól, a Béke raj tagjaitól. — Megbeszéltük a rajgyűlésen — kezdi Falusi Gabriella —, hogy valami emlékezetes, ko­moly dolgot tanulunk meg, s az­zal jelentkezünk a bemutatóra. — ... és akkor megkerestük Bagóné Dévényi Agnes tanár­nőt ... folytatja Radics Csaba. — Elmondtuk tervünket. Azt, hogy szeretnénk megeleveníteni egy történelmi sorsfordulót! — Volt valami elképzelésetek is? — Igen, mj a honfoglalásra gondoltunk — feleli Kovács Ré'.a. — De hamar megértettük, hogy ez szinte kivitelezhetetlen. — Ági néni javasolta — foly­tatja Lévai Klári —, hogy mu­tassuk be a Nemzeti dalt, Tolcs- vay László zenéjére. — Ügy hiszem, ez merész terv volt. Hogyan mertetek belevágni? — Nyolc éve tanulunk együtt, és úgy gondoltuk, hogy valami olyan tettel búcsúzunk egymás­tól, amit mind, együtt csiná­lunk ... — fogalmazza meg Umenhoffer Kati. — Igen, az a legjobb, hogy együtt csináltuk, együtt, huszon­négyen ... — tűnődik Bicsérdy Laci. Rejtvényfejtőknek Az elmúlt hé­ten közölt logi­kai fejtörő hív lyes megfejtését az alábbi ábrán láthatjátok. A sok ügyes megfejtő kö­zül az alábbiak nevét sorsoltuk «ki, nekik küldjük a könyvjutal­mat. Borsos József, Ágasegyhá­za; Somodi Erzsébet, Orgovány; Sinka Lajos, Újbög; Kékesi Éva, Baja, Herceg Zoltán, Kecel; Du- rucz Andrea, Kecskemét—He- tényegyháza; Kovács Piroska, Nemesnádudvar; Adám Ildikó, Foktő; Sípos Tünde, Kecskemét; Patyi Gabriella. Kiskunmajsa. Ezen a héten egy ország nevét keressétek a mellékelt ábrán. Egyik betűnél induljatok el, majd meghatározott sorrendben to­vábblépve olvassátok össze a be­tűket. Megfejtésként az ország nevét küldjétek be, levelezőlapon szerkesztőségünk címére — Pető­fi Népe szerkesztősége, Kecske­mét, 6001, Pf.: 76. — április 18-ig! A levelezőlap címoldalára most is Írjátok rá: ŰTTÖRÖREJT- VÉNY! A helyes megfejtéseket beküldők között 10 könyvet sor­solunk ki. — Megkezdődött a munka. Ki­től kaptatok segítséget? — Ági néni meghívta Velekey Józsefet, aki jelenleg Baján él. grafikus. O foglalkozott velünk naponta 2—3 órán keresztül, ö készítette a bemutatónk koreog­ráfiáját, tervezte meg a ruhánkat, szóval állította színpadra a be­mutatót! — összegzi Kapitány Csilla. — öt percig tart a zene — mondja Barth Tibi. — Ebben az öt percben táncoljuk el a 48-as forradalmat... — Táncot mondtatok? — Inkább dzsesszbalettot tes­sék írni. Vagy mozgásszínhá­zat... Ügy pontosabb! — Indulhattok az országos be­mutatón. Készültök már? — Igen, igen! — hangzik a válasz. A művelődési házban tarthatjuk a próbákat, az igazga­tó, Alföldi Albert is segít ne­künk. Nyolc perces műsor lesz, de többet nem mondhatunk, mert az titok! Persze, tovább is pró­báljuk a megyei versenyen be­mutatott műsorunkat, mert Pé­Ezen a héten két olyan úttörő- tudósítót köszöntünk, akik első alkalommal jelentkeztek. Remél­jük, hogy a továbbiakban folya­matosan kapunk itőlük tudósí­tást, beszámolót a csapatuknál folyó munkáról. Simkó Tünde a ladánybenei Ady Endre úttörőcsapattól küld­te levelét. „Az elmúlt napokban úttörőcsapatunk vezetői a szü­lői munkaközösség «tagjaival nagyszabású farsangi karnevált rendeztek részünkre. Az ese­mény >az egész falut Megmozgat­ta, szinte mindenki megnézte az ötletesebbnél ötletesebb jelme­zek viselőinek felvonulását. Nagyszerűen sikerült a tombola és a zsákbamacska is. Valameny- nyien nagyon jól éreztük ma­gunkat!” Élménybeszámolónak is beil­lik Bódog Márta levele, amelyet a Kecskemét-szarkási iskolából küldött. , „Csapatunk tagjai elhatároz­ták, hogy Orgováinyra, a tanács- köztársasági emlékhely megte­kintésére szerveznek kerékpár- túrát. Az elhatározást tett követ­te: két tanárunk vezetésével a Dobó Katalin úttörőcsapat tagjai közül tizenheten ültünk kerék-i párra. Ágasegyházáig országúton haladtunk, majd a homokos út­ra« térve többet toltuk a kerék­párokat, mint ültünk rajta. Meg­csodáltuk a tájvédelmi körzet ősborókását, és csodálkoztunk, hogy ez a tanya világ teljesen más, mint a miénk. Célunkat elérve «tanáraink elmondták, hogy mit kell tudnunk Orgo- ványról, arról, ami ezen a he­lyen a fehérterror’ idején tör­tént. A mártírok emlékére el­énekeltük a Fel vörösök, prole­tárok című dalt. Hazafelé már alaposan elfáradtunk, de csen, júniusban már mindkettőt eltáncoljuk! — mondja Rocken­stein Erika. — Jut időtök a tanulásra a sok próba mellett? — Persze, még jobban is ta^ nulunk — hangzik a válasz. És csakhamar kiderül, hogy a me­gyei német nyelvi verseny két második helyezettje, Huber Laci és Bicsérdy Laci éppen ebben az osztályban található! * Még néhány hét, és vége a tanévnek, ősztől valamennyien más iskolában tanulnak tovább. Viszik a hajósi iskolában töltött évek emlékét, és a nagyszerűen sikerült bemutatóét is, aminek megtanulására boldogan áldozták fel szabad idejüket. Az iskola bejáratánál a csapat­falon búcsúzáskor veszem észre a jelmondatot: ÉRTSD, ÉS TEDD A DOLGOD! A nyolcadik bé osztály tagjai megértették a mozgalom legfonto­sabb célkitűzését: együtt tették a dolgukat! lünk, hogy mikor megyünk leg­közelebb kerékpártúrára.. • Lezajlott az úttörőolimpia kecskeméti sakkversenye. A lá­nyok versenyének első helye­zettjei: a kisdobos Zsolnay Gyöngyi (Buday Dezső iskola), illetve az úttörő Czinkóczi Ani­kó (Petőfi iskola). A fiúk verse­nyében első helyen végzett Ba­kóé András kisdobos (Zrínyi is­kola) és Bauer Tamás úttörő (Buday Dezső iskola). A csapat- versenyben a Zrínyi Ilona iskola versenyzői kerültek az élre. 0 Örömmel írjulk, hogy ezekben a hetekben két megyénkbeli út­törőcsapatnál is javában terve­zik a sokszorosított csapatújság megjelentetését! őszintén szur­kolunk, hogy sikerüljön, akad­jon vállalkozókedvű szülő, aki a 30—40 példányban megjelenő lapokat legépeli. Ezzel egyidő- ben kérjük azokat az úttörőcsa­patokat, ahol ebben a mozgalmi esztendőben csapat-, raj- vagy őrsi újság jelent meg, hogy a legutóbbi példányból egy dara­bot küldjenek a GYERMEK- ÉLET — GYERMEKÉVEK ro­vat címére, április 25-ig. Szeret­nénk valamennyit betnutatni, a legrégiebbeket és a legújabba­kat is. 0 A kiskunhalasi Szűts József úttörőcsapat vezetői kérik a me­gye csapatvezetőit, hogy a 10. jubileumi Szűts Józsqf szavaló­verseny méltó megrendezése ér­dekében szíveskedjenek meg­küldeni az első nyolc versenyen — 1974-től — 1. helyezést elért kisdobosok és úttörők nevét, címét. S. K. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK mostanában már arról beszé­AZ ERDEI FÜLESBAGOLY Magyarország leggyakoribb ba­golyfaját, az erdei fülesbaglyot a. Dunántúlon és az alföldi kis er­dőkben, ezüstfa-sűrűségekben egyaránt megtaláljuk. Tollazata sárgásbarna, finom fekete mintá­zattal, szeme narancssárga, jelleg­zetes hosszú tolifülei lelapíthatók. A késő alkonyati órákban indul vadászni és hajnalban tér vissza pihenőhelyére. Az erdei fülesbagoly állandó madarunk, sőt a hazai állomány ősztől tavaszig északabbról érke­zett példányokkal szaporodik. A madarak ilyenkor kisebb-nagyobb, 20—30, de olykor akár százas cso­portokba verődnek és fenyvesek­ben, ezüstfa-sűrűségekben vagy akácosokban töltik a nappali órá­kat. Szorosan egymás mellé si­mulva pihennek, de ha ember kö­zeledik feléjük, nyomban szárny­ra kapnak. A baglyok ugyanis a közhittel ellentétben kitűnően lát. nak napvilágnál is. Ha senki nem zavarja a telelőhelyeket, az erdei fülesbagoly-csoport egészen tava­szig kitarthat, és ősszel ismét visz- szatér megszokott alvófáira. Nyil­vános parkokban az embereket is megszokják, és csak fejüket for­gatva követik nagy szemükkel az alattuk sétálókat. A párok tavasszal alakulnak ki. Esténként gyakran hallhatjuk jel. legzetes huhogásukat. Fészket nem építenek, szarkák, varjak vagy ragadozó madarak elhagyott ott­honait foglalják el, a tojó ott rak­ja le általában 4—5, de néha, táp. lálékban gazdag esztendőkben akár 7—10 fehér tojását. A fészek mélyére süllyedve 27—28 napig szorgalmasan kotlik rajtuk, és a kikelt pihés apróságokat még hosszabb ideig melengeti. Közben a hím látja el családját eleséggel; csőrében hordja a környéken zsák­mányolt pockokat és egereket, amelyeket a tojó darabol fel és nyújt egyenként a kicsinyeknek. A fiókák háromhetes korukban hagyják el a fészket, de ilyenkor még nem tudnak repülni, csak valamelyik közeli ágon üldögél­nek. Majdnem egyhónaposak már, amikor szüleik vezetésével repül­ni kezdenek, de igazán ügyesen csak 30—35 napos korukban mo­zognak a levegőben. Az erdei fülesbagoly tápláléka elsősorban a szántókon és legelő­kön rrijhdenütt gyakori mezei po­cokból áll. Mindig a nyílt terüle­ten vadásznak és egy—egy 50—10Ö bagolyból álló telelő csoport való­ságos áldást jelent a környék me­zőgazdaságára. Egyetlen bagoly éjszakánként 3—6 pockot is beke­belezhet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom