Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

1983. április 8. • PETŐFI NEPE • 3 A TAKARÉKOSABB GAZDÁLKODÁS REMÉNYÉBEN Üzemösszevonás Kalocsán Antikor megszüntették a köz­séggazdálkodási vállalatokat az 1960>-ias , évek második Jelében, Kalocsán két tanácsi költségve­tési üzem alakult. Az egyik épí­tőipari, a másik egyéb kommu­nális jellegű munkákat végzett töhb mint másfél évtizeden át. Csinálták a maguk dolgát, s nem is rosszul. Ezt bizonyítja egyebek közöitt az a sok új lé-* tesítmény, virágos park, me­lyeknek a .létrehozása e két üzem nevéhez fűződik. A váro­si tanács most mégis összevon­ta, és új keretek között működ­teti tovább, két munkaszerveze­tét. Április elejétől egy költség- vetési üzeme van Kalocsa taná­csálnak. A párhuzamosság vitte a pénzt Alapításkor az egyik üzemnek eredetileg az építőváltalati mun­ka hiányának a pótlása, kisebb- értékű létesítmények építése, a másiknak pedig a kertészeti, a parkfenntartási munka és a házkezelés volt a fő feladata. Évek múltán alaposan kibő­vült mindkettőnek a tevékeny­ségi köre. A kommunális üzem­hez „tücsöik-bogár” oda került: foglalkozott hamokbányászás- sal, sportlétesítményeket tartott fenn, megnövekedett lakóház- és útfenntartási szerepköre, fel­adata lett a dunai kavicstkiter- melés, -értékesítés, és még sok más egyéb. Az építési üzem ar­ra kényszerült, hogy nagyobb létesítmények kivitelezésére is Vállalkozzék. Piaccsarnokot, ABC-áruházat, szolgáltatóhá­aat, iskolákat, társasházakat épített, helyreállított számos ér­tékes műemléképületet, köztük a művelődési és ifjúsági köz­pont barokk palotáját is. Mind­ezek már vállalati szintű tevé­kenységnek felelnek meg. Gondöt okozott a tanács ille­tékeseinek, hogy már alig lehe­tett áttekinteni az üzemeik mű­ködését, s az is, hogy párhuza­mosságok alakultak ki közöttük. Mindkettőnek volt például gép­parkja és javítóműhelye, külön adminisztrációval. A kooperá­ciós törekvések nem vezettek eredményre. Ráadásul az építé­si 'szervezetre bízták az újszerű lakásépítési szolgálat ellátását is, ami — fontosságára való tekintettel — harmadik üzem létrehozását követelte meg, a szükséges eszközparkkal és gazdálkodási előleggel együtt. A párhuzamosság csak vitte — s méginkáibb vitte volna ezután — a pénzt. Márpedig ez megen­gedhetetlen a jelenlegi gazda­sági helyzetben. A vámos vezetése ezért dön­tött az egyesítés mellett. Kevesebb költséggel eredményesebb munka Évszámításokat végeztek, s ezek szerint az új szervezeti ke­retek között mintegy 3 millió forinttal csökken a költségveté­9 A volt építési-költségvetési üzem munkáját dicséri ez az igazán korszerű kalocsai szolgáltatóház is. (Pásztor Zoltán felvétele) si üzem évi működési költsége. Energiát takarítanak meg azzal például, hogy csak egy gépmű­helyt tartanak fenn. Megszünte­tik a járási feladatokat is ellátó városi intézmények (KÖJÁL, sportfelügyelőség, művelődési központ stb.) gépjárműveinek az üresjáratait azzal, hogy me­netrendszerűen közlekedteti ezeket a fenntartó költségvetési üzem. Szakosítottak bizonyos ttevéklanységi köröket. Mind­ezek csakis hatékonyabb gaz­dálkodást eredményezhetnek, f Az egyesített üzemnek egyéb­ként négy — építési, kommu­nális, ingatlanfenntartási és szolgáltatási, Valamint gépjár­műfenntartó és szolgáltató — üzemegysége v.an. Mindegyik önelszámoló, s mindegyiknek megvan a maga érdekeltsége. Valamennyi üzemrészre komoly munkák várnak az idén is. Csupán példaként említjük meg, hogy az építési részleg húsáruházát alakít ki a Város- központ egy régi épületében. Most kezdik meg a Vén József Általános Iskola négytantermes épületszárnyának a kivitelezé­sét. Nyolcla'kásos társasháza-t építenek, s jelentős út- és csa­tornabővítési, korszerűsítési munkákat végeznek egyidejű­leg. Az ingatlanfenntartó és szolgáltató üzemegység Iáit ja el a magánlakás-építési szolgála­tot is. Anyagszolgáltatással, gépkezeléssel, művezetéssel és más egyéb módon segíti a la­kásépítőket. A kalocsai járás községeiben — a járási hivatal-* lal történt megállapodás alap­ján — ez az üzem végzi a jövő­ben a telekgazdálkodási teen­dőket. A költségvetési üzem telepü­lésfejlesztésben betöltött szere­pe tovább növekszik. Csak az idén 90 .millió forint értékű munkát végez Kalocsán és a városkörnyéki községekben. Eb­ből 50 milliót az építési tevé­kenység tesz ki. Rapi Miklós Nemzetiségi fórum Bútorlap — kukoricacsutkád pozdorjából a tévében 'Első ízben szervez nemzetisé­gi fórumolt a Miagyar Televízió. Az adásra májusban kerül sor. Időszerűségét az adja, hogy ez év őszén tartják kongresszusai­kat a magyarországi nemzetisé­gi szövetségék. Az előkészítő munka részét alkotja majd a magyar nyelvű tévé-adás. A fórum a Magyar Televízió pécsi és szegedi körzeti stúdiójának közös Vállalkozása. Az egyórás műsorban' a nemzetiségi politi­kát Irányító szervek képviselői, valamint a délszláv, német, ro­mán és szlovák nemzetiségi szö­vetségek főtitkárai válaszolnak a nézők előzetesen beküldött kérdéseire. A nemzetiségi lakosság föld­rajzi elhelyezkedésének megfe­lelően Pécsett a délszláv és a német, Szegeden pedig a román és a szlovák szövetség vezetői ülnek majd a kamerák előtt. A hazánkban élő nemzetiségi la­kosság életével kapcsolatos kér­dések magyar vagy nemzetiségi nyelven küldhetők be 1983. áp­rilis 23-ig a Miagyar Televízió szegedi stúdiójának címére: Cím: Miagyar Televízió szegedi stúdió, pf.: 431. 6701. Aprított kukoricacsutka be­keverésével készülő újfajta ken­der pozdor ja-bútorlapok gyártá­sát kezdték meg egy új, szaba­dalmazott eljárás alkalmazásá­val a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál. A kísérletek sze­rint az így készülő termék ugyanolyan szilárd és tartós, mint a tisztán pozdorjából, il­letve a faforgács hozzáadásával készült bútorlap, előállítása ugyanakkor gazdaságosabb. A csutka előnye a faforgáccsal szemben, hogy nedvességtartal­ma jóval kisebb az utóbbiénál, s így csudán a szárításnál leg­alább egymillió forintos fűtő- energia-költségmegtakarítássa'l számolhatnak évente. A kenderpozdorjához egyéb kiegészítő anyagok hozzáadásá­ra elsősorban azért van szük­ség, mert az utóbbi időben csök­kent a kendertermesztés és a -feldolgozás, tehát a pozdorja mennyisége is. Ugyanakkor a bútoriparban már nélkülözhe­tetlenné váltak a pozdorjából. préselt bútorlapok. A hiányzó pozdorja pótlására dolgozták ki először a fiaapríték, most pedig a csutkaaprfték bekeverését. Ezeket az adalékokat mintegy harminc százalékos arányban adják a pozdorjához, s a több­féle alkotórészből is — mű- gyantás_ kötőanyaggal egybedol­gozva — változatlanul kitűnő minőségű ■ bútorlapot nyernek. GONDOLATOK EGY TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁSRÓL Technika és nevelés A skandináv országok élet- színvonala — fogalom. Te­gyük hozzá: gyakran és so­kak által' emlegetett fogalom. Kevesen tudják azonban, hogy e jelenség megalapozó­ja az a rendkívüli rugalmas­ság volt, amellyel az előző évszázad második felének eseményeire reagáltak ezek az északi társadalmak. Azt pedig még kevesebben tud­ják, hogy e rugalmasság fő tényezője az oktatási rend­szerük fejlettsége volt: ebben a tekintetben — akkor csak­nem egy évszázaddal előzték meg még az élvonalát jelen­tő nyugat-európai országokat is. És ugyanez mondható el Japánról, amelynek oktatási rendszere — a századfordu­lótól napjainkig — mindig a legfejlettebb országok szint­jén állt. Éneikül nyilván aligha .érthető a japán gaz­daság rugalmassági foka, „követőké pessége”. A fenti gondolatsor dr. Bentdek Andrásnak, a neve­léstudományok kandidátu­sának előadásából való, aki a technikai fejlődés és a tech­nikai nevelés összefüggései­ről beszélt Baján a III. Tech­nikai Nevelési Tudományos Tanácskozás résztvevőinek. S hogy témájának jelentősége nem csupán a múlt, hanem a jövő, a még előttünk álló ese­mények szempontjából is óriási, azt a fejlett nyugati országok számára kidolgozott stratégiai elképzelések egyi­kével érzékeltette. E szerint a fejlődő és. a szocialista or­szágok megkaphatják a tö­megtermelési tevékenység zömét, ugyanakkor a tőkés országok — gazdaságuk szek- torális átrendezésével — megtarthatnák vezető .pozí­ciójukat az ipari célú kuta­tás, fejlesztés, oktatás, for­matervezés, rendszerszerve­zés, informatika terén. Így a szerzők szerint „ ... lénye­gében megőrizhető lenne a technológiai szakadék a fej­lett tőkés gazdaságok és a világ többi része között (ide értve a szocialista országo­kat is).” A kérdés tehát: m'.t tegye­nek — mit kell tenniük ' — azoknak az országoknak, amelyeknek az egyik legfon­tosabb törekvése éppen az, hogy a szóiban forgó techno­lógiai szakadék mielőbb el­tűnjék? Pontosabban: milyen feladatok származnak ebből a törekvésből, s azokból mi tartozik a pedagógusokra, az iskolák világára? A tanácskozáson elhang­zott javaslatok és elképzelé­sek természetesen nem tár­hatók teljes egészében a nyilvánosság elé — legalább­is itt és most, e hasábokon — annál is inkább, mert ezt megteszi majd a Technikai nevelés című szaklap, sőt, tervezik a konferencián el­hangzottaknak könyv formá­jában való megjelentetését is. ízelítőül mégis kiragad­nánk egy feltétlenül tisztá­zásra váró szempontot — valamennyi közül italán a leglényegesebbet: mi legyen az iskolai nevelés célja a tudományos-technikai forra­dalom hullámverésében? Dr. Benedek András erre így vá­laszol: „Az önálló gondolko­dás, az értelmes és aktív al­kotó élet iránti igény feléb­resztése és az ahhoz szüksé­ges, szélesen megalapozott tudás bázisának kialakítása az iskola igazi — kulturális-* társadalmi — funkciója.” A tanácskozáson részt vevő mintegy hatvan szakember — vezető szakfelügyelők, ta­nácsi vezetők, főiskolai ta­nárok körében szinte osztat­lan egyetértéssel fogadták ezt a megállapítást. Termé­szetszerűleg mutatkoztak azonban véleménykülönbsé­gek akikor, amikor azt kellett megválaszolni: milyen isme­reteket kel'l nyújtani ahhoz, hogy az így kitűzött cél va­lóra válihassék. Dr. Benedek András válaszának lényege: az elsajátítandó ismeretek halmazában egyre csökken a tradíciók diktálta, áthagyo­mányozott műveltség aránya. „Jelenünkben még egy-egy generáció életében is olyan mértékben módosulnak a társadalmi ismeretek, ezen belül is elsősorban a műsza­ki-technikai összetevők köre, hogy mind a változások prognózisát, mind a változá­sokhoz való adaptáció prog­ramját egyre nehezebb meg­határozni”. Ha nehéz is, ki nem lehet térni előle. S ennek során aligha lehet figyelmen kívül hagyni azoknak a szakembe­reknek az érveit, 'akik a szüntelen megújulásra törek­vés közben — éppen az arra való képesség alapjaként! — is szüntelenül hangoztatják a tradicionális ismeretek fontosságát. Mert tudjuk: fontos a meg­szerzett ténybeli tudás, de minél gyorsabban avul el, annál fontosabb az örökfriss tudásszomj: a lélek igénye. S igazán mélyre ültetni ne­héz volna ezt az igényt pél­dául a történelem ismerete nélkül. A történelem nagy­jainak pélaajia nélkül. Hi­szen éppen ők sugallják mindennél meggyőzőbben, hogy továbblépés nincs meg­újulás nélkül, s hogy e meg­újulás nem csupán érdeklő­dés, de helytállás1 kérdése is. A jellem erőfeszítése. S hogy minden, ami valóban újnak és valóban hasznosnak bizo­nyul az idők folyamán: így született. Bizonyság erre Ga­lilei élete csakúgy, mint az a széttaposott szőnyeg, ami a Tőkét író Marx lábnyo­mait őrzi. Káposztás János KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK Az ügyelet ideje hét­főtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőttek ré­szére: Kecskemét, Nyíri út 38. (Üj megyei kórház.) T.: 20-488. Köz­ponti tömb, diagnosztika. Az ügyelet helye gyermekek ré­szére: Kecskemét, Izsáki út 5. fő­pavilon, földszinti ambulancia). T.: 22-822. Az ügyelet ideje meg­egyezik a felnőttügyelet idejével. Városföld, Hetényegyháza, Bal- lószög, Helvécia gyermek- és fel­nőttbetegeit szombaton, vasárnap és ünnepnapokon szintén a kecs­keméti kórház említett két épüle­tében látják el. KECSKEMÉTI JÁRÁS: Bugac: dr. Schröder Zs. (Bugac, Alkot­mány u. 1. T.: 18). Izsák, Ágas­egyháza: dr. Polgár I. (Izsák, Baj- csy-Zs. u. 5. T.: 3). Jakabszállás, Kunszállás: dr. Sebestyén J. Ke­rekegyháza, Kunbaracs, Fülöphá- za: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 120). Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Szalkszentmárton, Tass: dr. Vla- dár K. (Kuszentmiklós, Kossuth u. 4. T.: 61). Lajosmizse, Ladány- béne: dr. Zsigó L. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19. T.: 25). Lakltelek: dr. Dudás E. (Lakitelek, Széchenyi krt. 48/a. T.: 40). Lászíófalva, Nyárlőrinc: dr. Kunsági A. (Nyár- lőrinc, Dózsa u. 7. T.: 20). Orgo- vány: dr. Csollák L. (Orgovány, Hajma A. u. 14. T.: 20), Szabad­szállás, Fülöpszállás, Soltszent- imre: dr. Varga E. (Szabadszállás, Dózsa u. 2. T.: 75). Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 18). Tiszakécske: dr. Pintér É. (Tiszakécske, Béke u. 132. T.: 61). KISKUNFÉLEGYHÁZÁN: a ré­gi rendelőintézetben tartanak ügyelétet. (Kilián Gy. u. 7—9.) itt látják el Gátér betegeit is. Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Seres M. (Petőfiszállás). KISKUNHALASON a Semmel- weis-kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. Tele­fon: 11-244, 265-ös mellék. Itt lát­ják el a balotaszállási betegeket is. HALASI JÁRÁS: Mélykút, Kis­szállás: dr. Rauzs J. (Mélykút, Templom u. 12. T.: 19). Harkakö- töny, Zsana: dr. Tettey K. (Har- kakötöny, • Bem u. 2. T.: 5). Kis- kunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: dr. Mihályfi Gy. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25). Jánoshalma, Kéleshalom: dr. Szi­lárd A. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88). Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). Szánk, Jászszentlászló: dr. Folberth Gy. (Szánk, Béke u. 30. T.: 13). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. T.: 213. KALOCSAI JÁRÁS: Dunavecse, Apostag: dr. Flórián Gy. (Duna­vecse, Munkácsy-telep. T.: 9). Szakmár, öregcsertő, Homok­mégy: dr. Molnár I. (Homokmégy, Iskola u. 16. T.: 9). Hajós, Miske: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10). Úszód, Dunaszentbenedek, Géderlak, Ordas: dr. Bagi E. (Gé- derlak, Kossuth u. 95. T.: 5). Solt, Űjsolt, Dunaegyháza: dr. Faragó M. (Solt, Mester u. 5. T.: 49). Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dus- nok, Vörös Hadsereg 27. T.: 12). Harta, Dunapataj: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Petőfi u. 14.). KISKŐRÖSÖN a Kossuth utcai körzeti rendelőben látják el a be­tegeket. (T.: 12, vagy 105). Solt- vadkert, Bócsa és Tázlár betegei­nek központi ügyelete: Soltvad- kert, Tanács u. 11. T.: 25, 21). Fo­gászati ügyelet a város és a járás lakói részére minden szombaton 8—12 óráig; Szakorvosi Rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. KISKÖRÖS! JÁRÁS: Akasztó, Csengőd: dr. Ruzsáli P. (Csengőd, Dózsa u. 53. T.: 44). Kecel, Imre- hegy: dr. Czakó F. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68). Kaskan tyű, Páhi, Tabdi: dr. Rezner K. (Páhi, Kos­suth u. 6. T.: 11). Császártöltés: dr. Somfai J. (Császártöltés, Ke­celi u. 68.). BAJÁN a j hét végi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában tartják. T.: 12-149. BAJAI JÁRÁS: Hercegszántó, Nagybaracska, Gara, Csátalja, Dá- vod: dr. Pataki. (Hercegszántó: T.: 16). Érsekcsanád, Sükösd, Ne­mesnádudvar: dr. Nagy E. (Ne­mesnádudvar). Bácsalmás: dr. Bodrogi I. Madaras, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Biacsi S. (Mada­ras. T.: 23). GYÓGYSZERTÁRAK Pénteken zárórától hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabad­ság tér 1/a; Baja. Tóth Kálmán tér 2; Bácsalmás, Hősök tere 4; Izsák, Dózsa György u. 7; János­halma, Béke u. 1/a; Kalocsa, Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5; Kiskunfélegyháza, Batthyány u; Kiskunmajsa, Hősök tere 3; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7; Soltvadkert, Tanács u. 3; Tiszakécske, Béke u. 130. Solt, Béke tér 6. Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. BAJAI JÁRÁS: Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sü­kösd, Dózsa Gy. út 149. T.: 34.), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút; dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felsőszentiván, Csá- voly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Tataháza, Mátételke, Bácsalmás: dr. Harmath S. (Tata­háza, Kossuth u. 39. T.: 10), Ma­daras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Ma­daras, 47.), Nagybaracska, Csátal­ja, Dávod, Hercegszántó: dr. Gye- nis J. (Hercegszántó, Bem u. 44 á). BAJA, Bátmonostor, Szerelnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KALOCSAI JÁRÁS: Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy- Zs. u. 7/a.), Apostag, Dunaegyhá­za, Solt, Üjsolt, Állampuszta solti kerület, Bösztör: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 85. T.: 52), Har­ta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Bán S. (Harta, Lenin u. 32.), Du­napataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, öregcsertő, Homok­mégy, Drágszél, Miske: dr. Ko­vács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Kalocsa, Bátya, Foktő: dr.Ka- sziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Hajós, Fájsz, Dusnok, BAFAMI Bátya: dr. Koch J. (Ha­jós, Temető u. 2. T.: 11). KECSKEMÉTI JÁRÁS: Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kun­szállás, Kossuth u. 7. T.: 4), Ja­kabszállás, Orgovány: dr. Za- kupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Kunszentmiklós, (Petőfi ltp. B. ép. A. lh. 1. T.: 203), Lász- lófalva, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Lászíófalva, Alkotmány u. 16. T.: 16X Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Ladánybene, Kunbaracs, Kerek­egyháza: dr. Szakáll Sz. (Kerek­egyháza, Engels u. 54. T.: 171), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Loboda J. (Fülöpszállás, Ady É. u. 2. T.: 19), Tiszaalpár, Lakitejek: dr. Kovács Gy. (Lakitelek, Kos­suth u. 13.), Tiszakécske: dr. Csi- tári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 95). KECSKEMÉT, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, Bihar u. 2. sz. T.: 24-749), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Reiszmann S. u. 16. T.: 24-769). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecske­mét, Halasi út 34. T.: 22-333). KISKŐRÖSI JÁRÁS: Soltvad­kert, Bócsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bócsa, Tanács u. 3. T.: 11), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Solt- szentimre, Kaskantyú, Páhi: dr. Farkas F. (Akasztó, Fő u. 72. T.: 9), Császártöltés, Kecel, Imrehegy.: dr. Kunvári J. (Császártöltés, Vö­rös Hadsereg u. 1.), Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185). KISKUNHALASI JÁRÁS: Kis­kunhalas: dr. Czabán L. (Kiskun­halas, Kosevoj tér 5. T.: 11-241), Kunfehértó, Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 11-563), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Mélykút: dr. Mikó N. (Mély­kút, Lenin tér 54. T.: 28), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 11), Kisszállás, Tom­pa, Kelebia, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Patocskai G. (Kele­bia, Ady E. u. 21. T.: 17), Kiskun­majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Geszti M. (Kiskunmajsa, Lenin u. 12. T.: 33), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Rá­kóczi u. 12. T.: 4). KISKUNFÉLEGYHÁZA város: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 787), Gátér, Pál- mon ostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kos­suth u. 54. T.: 7).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom