Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1983. április 1. HÁZUNK TÁJA A KAPTAFÁTÓL AZ ELEKTRONIKUS VEZÉRLÉSIG Hogyan alakulhat szakcsoport? A háztáji és kisegítő gazdaságok, a mezőgazdasági szakcsoportoknak a népgazdaságban betöltött helyét és szerepét, a támogatásokkal kapcsolatos feladatokat, módszereket különösen az utóbbi években körvonalazták pontosan. Az MSZMP XI. kongresszusának iránymutatása, az V. ötéves tervtörvény, az 1006/1976. számú minisztertanácsi határozat, illetve a 27/1981. számú kormányrendelet nyomán összehangolt, a kooperáció változatos formált alkalmazó munkamegosztás alakult ki az érdekelt szervek körében. A tervitörvény a mezőgazdaság fő feladatai között rendelkezett arról, hogy „a háztáji és kisegítő gazdaságokat, valamint a mező- gazdasági szakcsoportokat megfelelő érdekeltséggel, a termeléshez szükséges gépekkel, eszközökkel és az értékesítési biztonság fenntartásával is hozzá kell segíteni ahhoz, hogy mind jobban kihasználják termelési lehetőségeiket. A kertészetben, ’ a baromfi-, és kisállattenyésztésben .növeljék termelésüket és áruértékesítésüket; a sertéstenyésztésben legalább az utóbbi évek magas szintjén, a szarvasmarha-tenyésztésben pedig minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szükségletek kielégítéséhez." Az 1980-as évektől kezdve a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok keretében is alakulhatnak szakcsoportok; ezek száma jelenleg néhány százra tehető. A szakcsoportok zöme — több midiit 2700 — az áfészek irányításával tevékenykedik. A működésükkel kapcsolatos állás-' foglalások hangsúlyozzák; fontos szövetkezeti és népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy az áfészek szervezői legyenek a kisgazdasági zöldség- és gyümölcs- termelésnek, a kisállattenyésztésnek. Az irányelvek egyidejűleg felhívják az áfészeket: növeljék a mezőgazdasági szakcsoportok .taglétszámát, ahol szükséges, számát; erősítsék tevékenységük tervszerűségét és .közösségi életüket, növeljék közös alapjaikat, és fokozzák ön- állóságukat a termelés, a beszerzés és az értékesítés területén. ' E munka hármas célja: a nép- gazdasági árualapok bővítése, a körzeti ellátás megszervezése a helyi termelés révén, a kisgazdaságok munkájának .támogatása (akár saját szükségletre termelnek, akár értékesítésre.) A i már említett kormányrendelet értelmében szakcsoportot alakíthat már öt fő is, a megalakuláshoz nem szükséges az áfész- tagság sem. A szakcsoport létrehozását bárki kezdeményezheti, de az minden esetben* szükséges, hogy a szervezéséhez a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) . előzetesen hozzájáruljon. A szakcsoport tagja lehet minden 15. életévét betöltött állampolgár, 16 éven aluli kiskorú felvételéhez azonban a szülők írásbeli hozzájárulása kell. A jogszabály bizonyos vagyoni feltételeket is megállapít a szakcsoport megalakulásához. Lényegében elegendő, ha az anyagi eszközök pénzben rendelkezésre állnak, de az is, ha ezek biztosítására már a működés során nyílik lehetőség. A szakcsoportok tevékenysége napjainkban főként a zöldség- és gyümölcstermesztésben, a sertéshizlalásban, a méhészetben és a kisállattenyésztésben jelentős. A működést és a vezetést a demokratikus önkormányzat elvei jellemzik. Miután az alakuló tagértekezlet az adott szakcsoport alakítását elhatározta, ezenkívül döntött a belépésre jelentkezettek felvételéről, a szakcsoport működési szabályzatáról, valamint a tisztségviselők megválasztásáról (a vezető szerv a 3—7 fős létszámú intéző bizottság), szükség van a szövetkezet igazgatóságának az alakulást megerősítő határozatára. A szakcsoport legfontosabb testületi szerve a tagok összességéből álló tagértekezlet, amelynek határozatképességéhez 50 százalékos jelenlét szükséges. A határozatokat egyszeri szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A jogszabály kötelezővé teszi a tisztségviselők körén kívül egy szakember működését, aki a ázámvitel és nyilvántartás vezetéséért felelős, s a jogszabályok által előírt képesítési feltételeknek megfelel, ez lehet a szövetkezetnél dolgozó szakember is. (Nem szükséges e munkakört főállásban betölteni.) 1 A szövetkezet (tsz, állami gazdaság) és a szakcsoport kapcsolatait megállapodásiban kell rendezni. E kapcsolatokra vonatkozó szabályokat a szövetkezet közgyűlése határozza meg. Cz. P. A fenyők ültetése A legtöbb fenyő örökzöld, lombozatán keresztül télen is párologtat vizet, ezért a szép növény ültetési ideje eltér a többi fa telepítési időszakától. Április első fele a legkedvezőbb időpont a fenyő telepítésére. Ezt azonban jól meg kell gondolni. Sok fajta ugyanis az idők során hatalmasra nő. Óvakodjunk tehát az túlzásoktól. Még ai nagyobb kertben sem szerencsés sokat ültetni. A mesterséges fenyőerdő mindent beárnyékol. A rideg-északias hangulat mellett lehetetlenné teszi más növények termesztését. Alföldi, száraz éghajlatú területünkön kár erőltetni, .például, a lucot. Természetes életterüktől kiszakítva csak sínylődnek majd egész életük során. Az úgynevezett ezüst- és a szürkefenyő sökkai jobban megél e helyeken. A fák elhelyezésére is ügyelni kell. Ajtók, ablakok elé semmiképpen se kerüljenek, mert idővel teljesen besötétítík a lakást. A faiskolákban és lerakatokban mindenki megtalálhatja a céljának legmegfelelőbb fajtát, formát, színárnyalatot. Vannak terebélyes koronát nővesztők, keskeny oszlopfonmájúak, a földön elterülők, óriások és törpék. A lerakatokban földlabdás vagy edényes növényeket árusítanak. Ügyeljünk arra, hogy a földlabda tömör és ép legyen. A fenyő gyökerein különböző gombák élnek, amelyek elősegítik számára a tápanyagfelvételt. Ezért fontos az ép, nem széthulló földlabda. A kiszáradás is veszély. Ha a szállítás, vagy a tárolás során kiszáradna a gyökereket körülvevő talaj, öntözzük meg, vagy áztassuk be ültetés előtt. A talajban élő pajorokat a Ba- sudin 5 G megfelelően távoltartja. Jó kerti földdel töltsük ki a gödör fala és a földlabda közötti helyet, kissé tömörítsük, majd alaposan öntözzük meg. A víz utánpótlásáról egész nyáron gondoskodjunk. A nagyobb növényeket három karóval, cövekkel biztosítsuk, ki ne dönthesse a szél. © Ezek a fenyők bizony „ránőttek" a házra. Szerencse, hogy tulajdonosuk keveset ültetett belőlük. Felvételünk Balotaszállá- son készült. Retektermesztők figyelmébe Már a termőterület kiválasztásánál körültekintően kell eljárni. A reteknek rossz elővete- ménye a káposzta, ezért nem szabad ezt a két növényt egymás után vetni. Sőt, ügyeljünk arra is, hogy egymás mellé se kerüljön a két kultúra, mivel a káposzta károsítói a retket is veszélyeztetik. Két rovarfaj okozhat gondot a termelőknek. A földibolhák, melyek az enyhe, tavaszias időjárás megérkezésekor előjönnek telelőhelyükről és a reteklevelek ki- lyuggatásával megkezdik károsításukat. Ezzel a növény asszimilációs felületét csökkentik, így a gumók aprók maradnak. A másik kártevő a tavaszi káposztalégy, amely szintén a legkorábban jön elő és tojásait a talaj repedéseibe, a talaj felszínére, de leginkább a növény gyökérnyaki részére rakja. A kikelő lárva hengeres testű, szennyesfehér színű, feji része kihegyesedő, a retekgumó felszínén, illetve belsejében rág. A káposztalégy ellen a Basu- din 5 G-t, vagy a Diasinon 5 G-t ajánljuk. Mindkét szerből 3,5 grammot használjunk egy négyzetméterre. Kiszórás után a talajt be kell öntözni. A granulátumok élelmezésegészségügyi várakozási ideje 14 nap, ami azt jelenti, hogy kezelés után csak 14 nap múlva szedhető, értékesíthető és fogyasztható az áru. © A jó minőség velejárója a magas felvásárlási ár is. Ehhez viszont szükség van a megfelelő növényvédelemre. Földibolhák ellen a Ditrifon porozó, 2—3 gramm négyzetméterenként, Ditrifon 50 WP poralakú permetező, vagy Unitron 40 EC folyékony permetező 0,2 százalékos- oldata használható. E készítményeknek 10 nap az élelmezésegészségügyi várakozási ideje. Felhívjuk a figyelmet az előírt óvórendszabályok szigorú be-, tartására. GALAMBFAJTÁINK: A versenyposta Csodálatos teljesítményekre képesek a postagalambok. Repülési — utazási — sebességük eléri a 130—150 kilométert óránként. Ezen felül nagy távolságokból, teljesen idegen tájakról hazatalálnak galambdúcaikba. Számtalan jól megfontolt kísérlettel sem tudták megmagyarázni ezt a képességüket. Bizonyos, hogy ilyen meseszerű teljesítményekre egyes vadmadarak is képesek, mint például a viharmadaraik, de velük szemben a postagalamb őse, a szirti galamb eredetileg nem vonuló madár, téhát tőle ilyen tájékozódó készség nem lenne várható. A versenypostával végzett jól átgondolt kísérletek során odáig S> Jámbor Zoltán kecskeméti galambtenyésztő szép állású, kovácsolt versenypostája már sok ezer kilométert repült. fejlesztettél;: ennek az egyszerű madárnak az idomítását, hogy különbséget tett 5 és 6 között, noha voltaképpen nem tud számolni. Tulajdonképpen magunk sem számoljuk meg a kisebb póntcsopontokat, hanem egy tekintetre felfogjuk mennyiségüket. ... - ; ' füM. A cipőiparnak hagyományai vannak Kiskunfélegyházán A huszonévesek nem is emlékezhetnek rá — hiszen még nem is éltek —, hogy milyen körülmények között jött létre éppen negyedszázaddal ezelőtt az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyáregysége. Félegyházán — ugyanúgy mint a megye más városaiban! — a legnagyobb gond a lakosság foglalkoztatása volt. Családok százai vándoroltak el évente az ország más részeibe, oda, ahol munka- alkalmat találtak. Az otthonmaradók pedig a tanácsházán kilincseltek nap, mint nap, hogy dolgozni szeretnének. — Az Acélszerkezetek Gyára, amely az első ötéves tervben épült, ugyan már termelt, egymaga azonban nem tudta felfogadni a munkát keresők nagy tömegét — eleveníti fel az akkori korszakot Kiss Bálint, a gyáregység igazgatója. — Űjabb ipari üzemek telepítésére lenne szükség — mondogatták á pártós tanácsi vezetők. — S miután messze földön híresek voltak a félegyházi cipész, csizmadia és papucskészítő . kisiparosok remekbe készült termékei, úgy gondolták, hogy ennek hagyományait kihasználva elsőként a cipőipart fejlesztik tovább. Az akkori helyzetben nagy örömmel fogadták Félegyházán, hogy 1958-lban a Kecskeméti Vegyesipari Vállalat irányításával, 80 dolgozóval, — Lengyel Ferenc vezetésével — megkezdte működését a cipőüzem. Az aprócska ipari telepet a kis városháza épületében, rendeztük be. Manufaktúra volt az még a javából, kézi szerszámokkal dolgoztunk, — magam is mint munkás, — © Rövidesen az üzemi múzeumba kerül a régi hát. ujjfoglaló gép, amellyel időnként még dolgozik Pintér István és Rádi Mátyás. azt a két-három tűzőgépet is, amink volt, a ruházati ipartól kaptuk és alakítottuk át bőripari célra. Mégis abban az évben már 50 ezer pár gyermekcipőt gyártottunk. Azután gyorsan gyarapodtunk. Néhány gépet a Kecskeméti Cipőgyár adott át részünkre. A hatvanas évek elején már Kiskunsági Cipőipari Vállalat néven önállóan működtünk, s megkezdtük az új telephely létesítésének tervezését is. 1963-ra állóeszközeink értéke elérte az 5,5 millió forintot, dolgozóink létszáma a 220-at, s év végéig már 350 ezer pár gyermekcipőt gyártottunk, árbevételünk pedig 20 millió forint Volt". Csányi József üzemfenntartási osztályvezető — aki pár hónappal később került az üzembe — így emlékezik erre a hőskorszaknak számító időszakra. — Amikor 1958 ’ december elején műszerész ' ipaH tanul'ókérit beléptem a félegyháziirfcipőgyánw'J ba, mindössze négyen voltunk karbantartók. Az akkori kisüzem a mi szemünkben már nagyüzem volt. Igaz, teljesen mechanikus, egyszerű gépek, be• Szeri Lajos is 19 éve dolgozik az üzemben, ő azonban már az új, NSZK gyártmányú automatikus vezérlésű hátujj- foglaló gépet kezeli. (Pásztor Zoltán felvételei) rendezések javításával kellett csak foglalkoznunk. Ezeket azonban gyorsan kinőttük. Amikor 1964-ben egyesültünk az Alföldi Cipőgyárral és gyáregység lettünk, még erőteljesebben kezdett fejlődni — már az új telepen — üzemünk. Termelőeszközeink értéke 1970- ben meghaladta a 14 millió forintot és 720 ezen: pár cipőt állítottunk elő éyenfe, korszerű gépsorokon. Ezek karbantartását már jóival többen és nagyobb szakértelemmel végeztük. Engem híztak meg a műszakellátó műszerészcsoport vezetésével. Különösen a IV. ötéves terv idején volt minderre nagy szükség, 1971 -tői 1975-ig ugyanis 50 millió forintos beruházással fejlesztették a gyáregység gépparkját. A cél, a termelés meghá- romszorozása volt, 1 millió 350 ezer pár férfi-, női- és gyermekcipőt gyártottunk 900 dolgozóval. Ez már az intenzív fejlesztés időszaka volt, s a döntő, a munka termelékenységének, hatékonyságának növelése. A cipőiparban is használatba kerültek a legkorszerűbb termelő- eszközök. Ma már elektronikus vezérlésű, pneumatikus, hidraulikus gépek termelnek nálunk is. Van amelyik mind a három kombinációt egyesíti magában. Ilyen többek között a PG 64 típusú nyugatnémet gyártmányú, úgynevezett „hátujj” foglalógép, ez teljesen automatikusan végzi a munkát. A berendezés mellett a dolgozó csak berakással, ellenőrzéssel és beállítással foglalkozik. Vagy a béléskivágógép, amelynek vezérlése fotocellás fénysorompóval működik. Nem véletlen1 tehát, hogy az üzem- fenntartási osztálynak ez idő szerint 75 dolgozója van, közülük egy üzemmérnök, négy technikus, a többiek zöme pedig szakmunkás. Ezen belül van egy csoportunk, amely célgépesítéssel, kisgépek tervezésével és gyártásával foglalkozik, s jól együttműködik az újítók kai. — A tavalyi esztendő jól sikerült számunkra — kapcsolódik ismét a beszélgetésbe az igazgató.) i— Árbevételünk 567 millió forint volt, a gyáregységi eredmény 48,8 millió forint. Szocialista országokba 292 millió, tőkés exportra 54 millió forint értékű cipőt szállítottunk. Az idei terveink nagyjából megegyeznek az 1982. évivel (1 millió 730 ezer pár cipő), lényeges különbség azonban, hogy minőségben jobbat akarunk produkálni, vagyis magasabb igényeket kielégíteni. Ugyanis csak így, sikerülhet az elmúlt évi 156 ezer párról 200 ezer pár cipőre növelnünk a tőkés exportunkat. Ehhez megfelelő műszakiakkal és szakmunkásokkal rendelkezünk. Gyáregységünknek ugyanis 9 egyetemet végzett, 26 technikusi képzettségtí és több mint száz szak- és egyéb középiskolai végzettségű dolgozója van és sok szakmunkása. Hát ennyit fejlődtünk az elmúlt negyedszázad alatt. Nagy Ottó A miskei termelőszövetkezet kőművese Éppen hat hét telt el a miskei termelőszövetkezet zárszámadója óta. A küldöttgyűlés résztvevői azonban máig is gyakran, emlegetik Vank Imrét, aki hangulatos verssel köszöntötte a Március 15. Tsz tagságát. Rászolgáltak az elismerésre valameny- nyien, hiszen az újjászervezett vezetőség irányításával Miskén és Drágszélen egyaránt újból munka- sikereket értek el a két község egyetlen szövetkezetének gazdái. A huszonöt éve Miskén élő, ott családot alapított és három gyermeket becsülettel, tisztességgel felnevelt Vank Imre a termelőszövetkezetben megtalálta a helyét. A Pest környékéről ideszármazott kőműves, aki Csepelen tanult, ifjúkorától kezdve olvasgató, ismeretekre vágyó, az irodalom iránt érdeklődő ember volt, és az ma is. Rendszeresen papírra vetette gondolatait. Leírta az élete történetét. Füzeteket rótt tele a fontosabbnak érzett eseményekkel, történetekkel. Verselgetett már a szakmunkásképzőben. Most csak úgy kedvtelésből, ha éppen van szabad ideje. Alkalmamként, ha felkérték, egy-egy ünnepi rendezvényre üdvözlő, köszöntő sorokat, rigmusokat írt. A legutóbbi, a küldöttközgyűlésen elmondott verse, amit olyan tetszéssel fogadtak, a» közösség fáradozásának, munkájának a dicsérete volt. Miskén és a környékén számos .beruházás viseli Vank Imre és építőbrigádbeli társainak a kézjegyét. A Bátya, Fájsz, Miske szövetkezetei által alapított sertéstenyésztő társulás szakosított telepét ők építették. A gondos kivitelező munkának is bizonyosan része van abban, hogy a mai közös vállalat kezdettől fogva nyereséges összefogásnak mondható. Amikor pár napja Vank Imrét a munkahelyén felkerestük, a Március 15. Tsz drágszéli majorjában dolgozott brigád társaival együtt. — Egy régi gazdasági épületet alakítottunk át — mondta. — Itt lesz a gumicsizmagyántó üzemünk. A dunaföldvár.i ipari szövetkezettel teremtettünk kapcsolatot. Amíg az építkezéssel, majd a gépek beállításával készen nem leszünk, addig az asszonyok Dunaföldváron a gyártási ismereteket szerzik meg az ipari szövetkezetben. Szükségünk van a kiegészítő ágazatra, mert a kertészet már kevesebb munkát ad a tagságnak, öt esztendeje még kétszáz nő dolgozott a zöldségkertészetben, az idén már csak egynegyedének akad ott munkája. Itt az ipari részlegben egyelőre hetvenen találnak elfoglaltságot, később talán többen is. — Melyik munkájára a legbüszkébb az építqbri- gádjuk? — Hát, nehéz ilyen különbséget tenni, hiszen valamennyi beruházás akár itt nálunk, vagy a szomszédos szövetkezetben történt, egy-egy kisebb vagy nagyobb közösség javát szolgálta.' Az előbb már felsoroltakon kívül Miskén mi építettük a nagy műhelycsarnokot, a Binder-szárító helyiségét, a faj. szí Kék Duna Tsz-ben az istállót. Miskéri a tanácsháza melletti emeletes ház szintén a mi brigádunk munkája, szolgálati lakások vannak benne. —i Mire emlékszik szívesen? — Arra az ünnepélyes alkalomra, amikor a nagyobbik lányom megkapta az orvosi diplomáját. A másik kettő is megtalálta választott hivatását. A kisebbik lányom gyermekintézményben dolgozik, J/ fiam autószerelő, most katonai szolgálatát töltV' Bár, remélem, hogy az ünnepre újból együtt lesz4<y család. Kiss Antaí11' (
