Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
4 • PETŐFI NEPE • ÍME- április 10. A KSH ÉRTÉKELÉSE 1982-RŐL Kertészeti ágazatok a megyében A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságán a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, pénziigyi osztálya, a Vám- és Pénzügyőrség megyei Parancsnoksága, a szövetkezetek megyei központja, a felvásárló vállalatok és jelentősebb kertészeti, mezőgazdasági nagyüzemek szakértőjének bevonásával megyei termésmegállapitó bizottsági ülésen évenként értékelik a megye főbb kertészeti ágazatainak termés- eredményeit. A kertészeti ágazatok 1982-es évi terméshozamainak összesítését is elvégezte a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatósága. A mezőgazdasági nagyüzemek jelentett statisztikai adatai és a bizottság tagjai által a kisüzemekre becsült adattok alapján 1982. évben a megye összes gazdaságában 47 ezer hektár szőlőterületen 261 ezer tonna, valamint kertben és lugason 40 ezer, összesen a megyében 301 ezer tonna szőlő termett, ami az előző évinek 177 százaléka, az ország 1982. évi termésének egy- harmada. A megye szőlőjének 21 százalékát az állami gazdaságok, 17 százalékát a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, 10 százalékát a mezőgazdasági szakszövetkezetek nagyüzemeiben termelték. A szövetkezeti tagok gazdaságsában termett az összes szőlő 38, a kisegítő és egyéni gazdaságokban 14 százaléka. A termő szőlőterület az elmúlt évben a megyében 36 ezer hektár volt, amelyen 254 ezer tonna szőlő termett, az előző évinek csaknem kétszerese. Ez hektáronként 6986 kg átlagtermést jelent. Ennél nagyobb mennyiségű szőlő a megyében csak 1973. évben termett — 313 ezer tonna —, de a termő szőlő hektáronkénti 5420 kg termésátlaga jóval az 1982. évi alatt volt. A mezőgazdasági nagyüzemek közül 1982. évben a mezőgazdasági szakszövetkezetek közösen művelt és részesművelésű termő szőlőterületén a hektáronkénti 8220 kg volt a legmagasabb tenmésátlag, míg az előző évben a súlyos elemi károk következtében ugyanez itt volt a legalacsonyabb, 2493 kg. Ezekben a gazdaságokban 1973- ban 8022 kg termett egy hektáron. Az állami gazdaságok termő- területéről is kimagasló, hektáronkénti 8180 kg átlagtermést takarítottak be. Ez az átlagtermés az előző évinek 252 százaléka. 1973-ban a termő szőlő hektáronkénti termésátlaga 8401 kg volt, ez még ma is megyei csúcs. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közösen művelt és részes művelésű termő szőlőterületén 6170 kg termett hektáronként 1982. évben, amely az előző évinek kétszerese. Ugyanitt 1973- ban a hektáronkénti termésátlag 5371 kg volt. Figyelemre méltó, a szőlőterület a megyében egyre csökken. A megye összes szőlőterülete 12 év alatt 16 ezer hektárral, a termő- területe 23 ezer hektárral lett kevesebb. A megyében megtermett gyümölcs mennyisége a fajták sokrétűsége miatt évről évre kevésbé szeszélyesen ingadozó. Ez az ágazat is rekord eredményt hozott az 1982. évben. Gyümölcsből a betakarított összes termés ISI ezer tonna volt, közel 5 százalékkal haladta meg a kedvező előző évi termést, és több volt az eddigi legmagasabb 1980. évi 176 ezer tonna termésnél is. Az 1982. évi eredmény a megye 1970. évi gyümölcstermését 31 százalékkal meghaladta. A megye gyümölcstermésének 29 százalékát az állami gazdaságok, 25 százalékát a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, 5 százalékát az egyéb mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemei, 41 százalékát a mezőgazdasági szövetkezetek háztáji gazdaságai és a kisegítő, valamint az egyéni gazdaságok (továbbiakban: kistermelők) adták. A gyümölcstermelésen belül az alma a legnagyobb tömegű. A múlt évben 114 ezer tonna termett, 4 százalékkal kevesebb, mint 1981-ben. Az almának 41 százalékát állami gazdaságokban, 26 százalékát mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, 5 százalékát mezőgazdasági szakszövetkezetek nagyüzemeiben, 28 százalékát pedig kistermelők termelték: "'' Az 1981. évben elemi kárt szenvedett kajsziból a termés több mint kétszeres, őszibarackból csaknem kétszeres volt 1982. évben, mint egy évvel korábban. Cseresznyéből, meggyből, szilvából több, körtéből kevesebb termett 1982. évben, mint a megelőző évben. A szőlő- és gyümölcstermelés 1982. évre vonatkozóan 20 százalék feletti arányt mondhat magáénak a megye mezőgazdaságának 1982. évi bruttó termelési értékéből. Kemény Endréné, A KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóság főelőadója • Arehív felvételek 1982-ből. A TERMELÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT ____________________________ Ú jítások a termelőszövetkezetekben Tagszövetkezeteinkben az elmúlt években nőtt az újítói kedv, az alkotói tevékenység. Fontos elemévé vált a termelési tervek megvalósításának. Évről évre több újítást nyújtanak be, és ezzel együtt emelkedik a megtakarításokból eredő gazdasági eredmény. Az elmúlt hét esztendőt , értékelve, az 1982-es év kiemelkedő volt, csaknem száz újítást nyújtottak be a Bácskai és Duna- melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetéhez tartozó gazdaságok. Több mint kétszáz személytől jött be javaslat. Az alkalmazásukból származó termelési eredmény meghaladta a tízmillió forintot, a kifizetett újítási díj pedig a négy- százezret. Segítség a mozgalomnak A szövetség segítette a közös gazdaságokat különböző kiadványokkal, értékelésekkel, rendezvényekkel. További eredményekre ösztönöztük az üzemeket. A jogszabályokról folyamatos tájékoztatást adtunk. A termelési ágazati koordinációs bizottság két esetben tárgyalta a szövetkezetek újítási eredményeit. Tavaly márciusban összevont tanácskozást tartottunk. Ennek tapasztalatairól nemcsak az üzemeket, az országos intézményeket is tájékoztattuk. Elősegítette a mozgalom előrehaladását az újítási díj forrásainak jogszabályokban meghatározott tisztázása. Az idevonatkozó rendelkezés alapján a díj nem befolyásolja a bérszínvonalat, továbbá a részesedési alap terhére kifizetett összeg értékéig plusz alapot lehet képezni. A termelőszövetkezetékben és a közös vállalatoknál az irányelveknek megfelelően létrehozták az üzemi újítási bizottságokat, elkészültek a szabályzatok, amelyekhez segítséget adtak az utóbbi években megjelent központi kiadványok. Az újítások elfogadásáról, bírálatáról minden esetben testületi szerv dönt. Gond azonban, hogy az üzemekben kevés a jól képzett újítási előadó. Ezt a feladatot legtöbb esetben kapcsolt munkakörben, műszaki beosztású szakemberek látják el. Nem állnak arányban Találkozunk olyan tapasztalatokkal is, hogy pontos rajzokat, számításokat kérnek az üzemek a javaslattevőktől, amelyeket azok, hiányos képzettségük miatt, nem tudnak elkészíteni. Több segítséget kellene adni a kezdeményezőknek, hiszen ők rendszerint csak olyan vázlatokat készítenek, amelyekből az arra hivatott szakember meg tudja állapítani, hogy valóban újításról van-e szó, illetve az üzemben hasznosítható-e. Különösen az energia-megtakarításokat eredményező ésszerűsítések kívánnak nagyobb figyelmet. A kifizetett díjaik gyakran nem állnak arányban a hasznossággal. A tüzelőolaj-megtakarításnál például 7—8 százalékos újítási díjat is lehetne fizetni, a gyakorlatban viszont csak 2—3 százalékot adnak. Más esetben sincs arányban a szellemi termék értéke és az anyagi ellenszolgáltatás. Némely gazdaságban az összeget eszmei alapon állapítják meg, akkor is, amikor ki tudnák számítani, hogy anyagilag mit hoz az eljárás bevezetése. Csupán egy Az erkölcsi elismerés is kevés. Az utóbbi öt esztendőben a körzetben mindössze egy személyt terjesztettek fel Kiváló Újító kitüntetésre. Sok vitát vált ki az a téves felfogás is, hogy a vezető/ beosztású dolgozóknak hivatásból és munkaköri kötelességből adódóan feladatuk az újítás. Elsősorban a műszáki szakemberekre gondolunk. Ha már erről van szó, akkor jegyezzük meg azt is, hogy a műszaki jellegű ésszerűsítéseken kívül több figyelmet érdemel az egyéb területeken történő újítás is. Gondolok itt a növénytermesztés, állattenyésztés, üzemszervezés módszereire is. A mozgalom segítését az információrendszer javítása is szolgálná. Ide tartoznak a folyóiratok, tájékoztatók, a szaklapokban megjelenő fontosabb rendelkezések, szövetségi tájékoztatók ismerete. Mindez szélesítené a látókört, a más vállalatoknál, gazdaságoknál alkalmazott újításokat át tudnák venni. Egyúttal megakadályozná, hogy olyannal foglalkozzanak, amit máshol már megoldottak. Hasznosak a tapasztalatcserék is, a kölcsönös tájékoztatások. Szörényi László, a TESZÖV főmunkatársa Ki, mire kap hitelt? A tavalyi esztendő különösen nehéz feladatokat rótt a magyar bankszakemberekre. Jóllehet, napjainkban erőteljesen mérséklődtek a nemzetközi kamatok, egy esztendővel ezelőtt rekordmagasságban mozogtak. Nemcsak ez, hanem a külföldi betétek egy részének kivonása, valamint az esedékes törlesztések és kamatok is nehezítették a hazai pénzügyi tevékenységet. Mindez a gazdálkodás feltételeinek szigorítását követelte, következésképpen a hitelpolitikában több módosító intézkedés született. Egyebek közt emelték a beruházások jövedelmezőségi követelményét, év közben három alkalommal is módosították a hitelkamatlábakat. Első helyen az export A szigor más területeken is megmutatkozott. A bank felülvizsgálta a korábban kötött hitelszerződéseket, és ahol a beruházások indokolatlanul elhúzódtak, éltek a hitelfelmondás lehetőségével. A népgazdasági helyzetből fakadóan indokoltnak találták a hiteltörlesztések gyorsítását olyan esetekben, amikor a vállalati pénzforrások a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Mindeközben nőtt azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a száma, amelyek többször, illetve tartósan elmulasztották fizetési kötelezettségeik teljesítését. Ilyen körülmények között a pénzügyi életben továbbra is létjogosultsága van az évek óta - fokozódó szigornak. Az idén a vállalati beruházásokat kiegészítő hitelkeret nem kevesebb, mint tavaly — azonban a korábbi beruházási elhatározások felülvizsgálatát ezután is indokoltnak tartják. A bank, a folyamatban levő fejlesztések áttekintését követően (amennyiben időközben megváltoztak az értékesítési feltételek, illetve lelassult a beruházási folyamat), esetleg mérsékli a továbbiakban nyújtandó hiteleket, gyótaítja a törlesztéseket és szorgalmazza a saját erő bevonását. A bank az idén — az elképzelések, fejlesztési ötletek versenyeztetésével — előnyben részesítve az exportbővítő beruházásokat, 8,1 milliárd forint összegű hitelt adhat ezekre a célokra. Tavaly és tavalyelőtt egyébként már több mint 10— 10 milliárd forint hitelt engedélyeztek exportbővítésre. Energiamegtakarító beruházások A hitelpolitikai irányelvek — az említettek mellett — további három beruházási célt emelnek ki. Ezek: az energia- gazdálkodás racionalizálása, a hulladékok — és másodlagos nyersanyagok hasznosítása, valamint a gazdaságos anyagfelhasználás és technológia-korszerűsítés. A hatodik ötéves tervidőszakban 1982 végéig a bank az ipar és az élelmiszer- gazdaság energiagazdálkodásának racionalizálására 226 esetben összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékű hitelt adott a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. A legnagyobb összeget a „Mátra” gázbeton- gyár létesítéséhez folyósították. A korszerűsítések eredményeképpen évente 187 ezer tonna fűtőolaj értékének megfelelő energiamegtakarítás várható. Az idén — az új pályázati felhívás alapján — 1,4 milliárd forint hitelt szánnak energiaracionalizálási feladatok megvalósítására. Korszerűbb anyagga zdáíkodás A jelenlegi tervidőszakban a Magyar Nemzeti Bank eddig 35 fejlesztést támogatott, összesen 4,4 milliárd forint hitellel, abból a célból, hogy javítsa a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását. A legnagyobb összeg az Ózdi Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű salakhányó feldolgozó- üzemének építését szolgálja. Az 1983. évi hitellehetőségek ezen a téren — a korábban elhatározott fejlesztések hiteligénye következtében — korlátozottak, ezért erőteljes (fontossági és jövedelmezőségi) szelekciókra van szükség. A kormány gazdaságos anyagfelhasználási és technológia-korszerűsítési programján nak megvalósítása érdekében a bank pályázati felhívást adott ki. Az eddigi pályázatok évente egymilliárd forint értékű olyan alapanyag megtakarítását ígérik, amelyek tekintélyes hányadát eddig konvertibilis devizáért vásároltuk. A megvalósítandó fejlesztések egyebek közt a pvc-fólia, a hőre lágyuló műanyagok, a teflon-alapanyagok, a festékek, a különböző papírok és felső-bőrök gazdaságos felhasználását garantálják. A szóban forgó termelési területeken várhatóan 18—30 százalékkal mérséklődik a fajlagos anyagfelhasználás. A gazdaságos anyagfelhasználást szorgalmazó kormányprogi am megvalósítását a bank az idén összesen 500 millió forint hitellel segíti elő. Az azonban, hogy központilag kiemelt, a hitelpolitikában elsőbbséget élvező fejlesztésbe kezd egy vállalat, egyáltalán nem mentesíti az általános követelmények: a jövedelmezőség, a gyorsaság, a rövid megtérülés alól. M. P. VENDÉGÜNK VOLT Heinz Bloch, a berlini pezsgőkombmat igazgatója A Berlini Ital-, Bor- és Pezsgőkombinát igazgatója, Heinz Bloch háromtagú delegáció élén nemrég járt Kecskeméten, s a Középmagyarországi Pincegazdasággal együttműködési megállapodást írt alá. A berlini vendéggel a kapcsolatokról és a kereskedelmi lehetőségekről beszélgettem. — A német embereket úgy ismerjük, mint a sör kedvelőit. A szőlőtelepítések gyors növekedéséből arra következtethetek, hogy a borfogyasztás felzárkózik ...? — Az NDK-ban a jó sört és a jó bort egyaránt szeretik. Az egy főre számított fogyasztás mind a kettőből folyamatosan növekedik. Sajnos, nem tudunk elég szőlőt termelni, éghajlati természeti adottságaink miatt, az újabb telepítések ellenére sem elegendő az alapanyag, így jelentős borimportra szorulunk. — Magyarországról? — A magyar bor fogalom! A fogyasztók egy része csak magyar bont iszik, s ezt keresik. — S találnak elegendőt? — Nem mindig. Annak ellenére, hogy a magyarok a legfőbb szállítóink hosszú idő óta. A kormányközi megállapodások alapján igyekszünk megfelelő meny- nyiséggel és fajtaválasztékkal teljesíteni az igényeket, s ha alkalom adódik, bővíteni. — Adódik? — Arra gondolunk, hogy növelhetnénk a sörexportot, ami ellentétele lehetne a több magyar importbornak. — Milyen magyar borokat kedvelnek az NDK- ban? i — Szürkebarátot, Hárslevelűt és az Egri Bikavért. — Egyik sem alföldi... — Valóban. Egyrészt tradíciókat követnek a német vásárlók, a .minőségi bort keresik, másrészt ismereteink szerint az Alföldön termelt borokból, az újabbakból, a kínálat sem gazdag. — Ügy értsem: a magyar külkereskedőknek érdemes lenne például a Bács-Kis- kunban termelt borokból növelni a választékot? — Mi abból tudunk rendelni, amit bemutatnak. Mintegy hónapja Berlinben a magyar külkereskedelmi vállalat, a MONIMPEX, harminc körüli bort és vermutot kínált. Kecskemét, vagy a pincegazdaság által palackozottra nem emlékszem. Az bizonyos, hogy az így megismert és általunk kitűnőnek minősített többféle borból, vermutból egyet sem. — Többoldalú együttműködés a Közép-magyarországi Pincegazdasággal. Ennek kialakítása az ön által vezetett küldöttség célja. Belefér ebbe a kereskedés is? — Ez egyik feladatunk, pontosabban arról van szó, hogy feltárjuk az újabb lehetőségeket, javaslatot tegyünk a termákbőví- tésre, például a pincegazdaság színvonalas boraiból. — Üdítő italok is szóba jönnek? — E téren többről van szó. Régi tervünk, hogy megvásároljuk a Márka üdítőital-család gyártási licencét. Kitűnő italok. Előnyéhez tartozik az is, hogy hazai alapanyagból előállíthatók. Nálunk ezzel az almabázisra épített üdítőital-gyártást akarjuk megvalósítani. Az utóbbi tíz évben nagy almatelepítések voltak és a friss fagyasztáson felüli mennyiségből, valamint a huLló almából üdítő italt készítenénk. Természetesen még cseresznye, szamóca, málna és ribizli bővíti az alapanyag-sort. — Az együttműködés keretében Önök mibe avatják be az itteni szakembereket? Vagyis: mit csinálnak jobban, mint a kecskemétiek? — Néhány dolgot: szervezést, ügyvitelt, s a magyarok érdeklődéséből kitűnik, hogy a pezsgő- gyártásunk Igen jó színvonalú. A kölcsönösség jellemzi kapcsolatunkat, a jó partneri viszony és segítőkészség, s ami talán a legfontosabb, a barátság. Az eddigi ismeretségünk, a mostani találkozásunk megerősített bennünket, hogy mindez töretlen, folyamatos/ és elmélyült is, ami nagyon jó alapot ad a további munkákhoz. Ezért mondhatom, hogy a nagy múltú, 125 éves freis- burgi pezsgőgyártás titkait sem zárjuk el a magyarok elöl. Hagyományos és tankérlelésűt, egyaránt készítünk. Az utóbbit eltérő technológiával, ugyanis hosz- szabb érlelési idővel, mint itt, s talán ez is hozzájárul a kiemelkedően jó minőséghez. — A freisburgi Piroska nevű pezsgőgyárból külföldre is szállítanak? — A hazai igény nagy, ehhez képest a termelés kicsi, az export pedig alig számottevő. — A borpiac jelenleg egyébként is telített. A dekonjunktúra miként befolyásolja üzleti kapcsolatainkat? i — A magyar—NDK kereskedelemnek egyik legkellemesebb része, hogy eddig az államközi szerződéseknek pontosan eleget téve, tervszerűen tudtunk dolgozni. Ugyanakkor dinamikusan nő a bor- és egyéb italkereskedelem, a világpiaci hatások neim érintik kedvezőtlenül. Hogy ez a megállapítás ne csak mára, hanem a jövőre is érvényes legyen, kapcsolataink fejlesztését a most aláírt együttműködési megállapodással is szeretnénk elősegíteni. Csabai István
