Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1983. március 13. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: AZ ;NSZK törvényhozási választásain az eddigi kormánykoa­líció pártjai közül a CDU és a CSU növelte szavazatainak ará* nyát* és mandátumainak számát, a szabaddemokraták megfogyat­kozva bárodé bekerültök a Bundestagba akárcsak (megalakulá­suk óta először) a zöldek. A nagy vesztes az SPD — Franciaor­szágban a községtanáosi választások első fordulójában a jobbol­dali ellenzek számos várost elhódított a baloldali kormánypártok­tól. — Üj-Del'hiben megkezdte munkáját az el nem kötelezettek csúcsértekezlete. KEDD: Marjai József miniszterelnök-ihelyettes Londonban találko- zott Thatcher miniszterelnök-asszonnyal. — Űj-Delhiben eszme­cserét folytatott Gamajel libanoni elnök és Jasszer Arafat. — Éle­sen szovjetellenes beszédet mondott Reagan amerikai elnök. S SZERDA: Az USA képviselőházának külügyi bizottsága nagy többség­gel a nukleáris fegyvereik befagyasztása mellett nyilatkozott. — Jaruzelski tábornok megbeszélést folytatott Józef Glemp bíboros­sal, Lengyelország prímásával a pápa júniusi látogatásáról. — ör­mény terroristák merényletet követtek el Belgrádban a török [ nagykövet ellen.-.J CSÜTÖRTÖK: Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter mur- mat.szki beszédében elítélte az USA Időhúzását a genfi tárgyalá­sokon. — Colombo olasz külügyminiszter washingtoni tárgyalá­sain az amerikai magatartás módosítását kérte. — II. János Pál pápa hazatért közép-amerikai körútjáról. — Reagan 110 millió dollár segélyt szán a salvadori hadseregnek. •' PÉNTEK: Samir izraeli külügyminiszter Washingtonba érkezett, aho­vá a libanoni külügyminiszter is követi. — Strauss—Genscher ta­lálkozó a nyugatnémet koalíciós tárgyalások sorában. SZOMBAT: Véget ért Üj-DeIbiiben az el nem kötelezettek csúcstalál­kozója — Hosszú huzavona az OPEC miniszteri ülésén az olaj ára és a kitermelhető mennyiségek meghatározása körül. — A franciaországi községtanácsi választások második fordulója előtt feszültté vált a politikai hangulat, egyes miniszterek választási kudarcuk esetére bejelentették lemondásukat. — Nyugtalanság nyugat-európai pénzügyi körökben, ahol több valuta leértékelé­sét várják. A hét három kérdése: 4 ■■■■ Mityen viták uralták az el nem kötelezettek "■ csúcstalálkozóját? r Az,- el nem kötelezett (tehát- katonai tömbökhöz nem tartozó)- országok mozgalmában kezdettől • fogva mindig jelentkeztek ellent­mondások. Kívülről is ellentétes .. hatások érték mindenkor ezt az t államcsoportot, amely a néhai :* „nagy hármas”, Nasszer, Nehru . és Tito elképzelései szerint ala- ; ;kult-'ki. Az imperializmus mag­i’megpróbálta és próbálja eltán- tori tani az el nem «kötelezetteket attól/ hogy valójában elkötele- 'zettsk légyének a béke és a tár- V sadalmi haladás ügye mellett, fi- Imperialista iih'letésüek azok a 5 kísérletek, amelyek mostanában- hol Kambodzsa, hol Aíganisz- jÉ.tán, hol Nicaragua jövője kap- Sícsán szeretnék megosztani a 4 tömbön kívülieket, s az is kapó­ra jön a nemzetközi reakciónak, ha az iraki—iráni 'háború el nem kötelezett országokat állít egymással szembe. Emlékezetes, hogy a - mostani csúcstalálkozónak Bagdadban kellett volna lennie, s hogy a mozgalom elnökének feladatát a továbbiakban Inaknak kellett volna vállalnia. A háború ezt megakadályozta. Üj-iDelhi és In­dia úgyszólván „beugrott” . csu­pán, de ez természetesen csak arra vonatkozott, hogy rendkívül rövid idő alatt kellett megszer­vezni a csúcsértekezletet. Egyéb­ként Indira Gandhi és hatalmas országa nagy tekintélynek ör­vend a mozgalomban, így hát nem lehet meglepő, hogy a hang­adó és szóvivő szerepét a legkö­zelebbi csúcstalálkozóig az in­diai miniszterelnök-asszony kap­ta. Fidel Castro volt az elődje ebbeh a funkcióban. Leköszönő beszédében hatásosan szólhatott az imperializmus' mesterkedé­seiről, amelyek a mozgalom ered­ményes működését akadályoz­ták. A sok-sok felszólaló között akadtak olyan állam- és kor­mányfők, akik a nyugatiak vé­leményét visszhangozták, de ál­talánosságban megállapítható, hogy az el nem kötelezettség po­litikai tartalmában változatlanul a legjelentősebb tényező az anti- imperializmus, az igazságos gaz­dasági világrend követelése, a háborús veszély elhárításának szándéka — ez mutatkozott meg a vitában is. Az iraki—Iráni háború dolgá­ban szeretett volna közvetítő­ként fellépni maga a csúcsérte­kezlet, amely az esztelen hábo­rú befejezését sürgető határozati javaslattal is foglalkozott. Az iraki—iráni probléma miatt szenvedett halasztást az a dön­tés, hogy hol legyen a következő csúcstalálkozó, hiszen ismét Irakot javasolták volna a leg­többen. Ám az el nem kötelezet­tek döntései csupán egyhangúan hozhatók meg. Miért húzódott el az OPEC vitája? Nem Bécsben, az OPEC szék­helyén, nem is Genfben. ahol a 13 olajexportáló ország képvise­lői több alkalommal találkoztak már, hanem Londonban kezdtek maratoni tárgyalásokba a leg­főbb olajtermelők miniszterei. Nyilván azért, hogy rövid úton tarthassák a kapcsolatot Nagy- Britanniával is. amelynek kor­mánya — nem tartozván az OPEC-ihez! — hetekkel ezelőtt külön és egyedül döntött először olajárának csökkentéséről. Az árlavina akkor indult el... (Norvégia és Nieéria követte, az utóbbi pedig OREC-tag ...) Kilenc napon át alkudoztak az OPEC-miniszterek (és föltehe­tően más, Londonba gyűlt szak­értők) az olaj áráról, és arról, hogy mennyire fogják vissza „a fekete, folyékony arany” terme­lését további áresés megakadá­lyozása végett. Eddig 17 és fél millió hordó volt az OBEC-orszá- gok napi össztermelése, ezt kell leiiebib venni. De ki tartozzék és mennyivel csökkenteni a maga termelését? Az árnak a kérdésében hama­rabb közeledtek az eltérő állás­pontok, s a végén 29 dollár hor­dónkénti értéknél találkoztak. (1 hordó: 159 liter.) Ha kisebb lesz az olaj ára, ak­kor azonos termelési .mennyiség esetén csökken egy-egy OPEC-ör- szág bevétele, érthető tehát, hogy legtöbbjük növelné inkább a fel­hozott olaj mennyiségét, mert így ellensúlyozhatná az árveszte­séget, De a világban, már ma is meghaladja a kínálat a keresle­tet! További túlkínálat még in­kább leszoríthatná az árakat... Az OPEC-országok többségét ag­godalommal tölti el az a perspek­tíva, hogy az utóbbi éhekben nyakló nélkül felvett (mert szin­te rájuk tukmált!) hiteleket nem­sokára már nem tudják törleszte­ni vagy visszafizetni. De a nyuga­ti bankvilág ds riadozik: ha fize­tésképtelenné válnak az OPEC- országok, akikor fneginog az egész bankrendszer! A Közös Piac brüsszeli bizott­sága is felhívásban figyelmezte­tett a nagyarányú olajárcsökke­nés veszélyeire, és azt sürgette, hogy a fejlett tőkés országok dol­gozzanak ki biztosítékokat a vi­lággazdaság újabb zavarainak a megelőzésére. Mit jelent az amerikai nukleáris befagyasztás! mozgalom új sikere? Kétségtelen sikernek könyvel­hető el a békeszerető tömegek szempontjából az amerikai kép­viselőház ‘külügyi bizottságának az a szavazása, amelynek során 27:9 arányban igent mondtak az atomfegyverzet befagyasztására. (Talán nem fölösleges megismé­telni, hogy'a befagyasztás nem jelent leszerelést, nem jelent csökkentést, csupán a jelenlegi helyzetet rögzíti, azaz újabb nuk­leáris fegyverek gyártásáról való lemondást. De ez is nagy dolog a Reagan-kormányzat új meg új fegyverkezési programjai elle­nében!) Emlékezetes, hogy tavaly ■ no­vemberben a képviselőházi, sze­nátusi és kormányzó-választások­kal egyidőben az USA több álla­mában népszavazást is tartottak a befagyasztás javaslatáról, s az általában a szavazók többségének egyetértésével találkozott. Azótaez a második nagy eredmény a moz­galomban. Természetesen a kül­ügyi bizottság döntését még a képviselőház egészének is meg kell ismételnie, sőt még az sem kötné meg a Reagan-kormányzat kezét, mivel a szenátusnak — ahol pedig a konzervatív nézetű hon­atyák vannak többségben — kell a végső szót kimondania. De már ez a 27:9 arány is figyelemremél­tó, s az indoklás sem akármilyen: Torricelli képviselő például fi­gyelmeztette az elnököt: nem akarnak főbbel a korlátozott atomháborúról, a megnyerhető nukleáris összecsapásról hallani! Az USA-ban egyre többen eme­lik fel szavukat a fegyverkezés és a háborús hisztéria ellen. A kato­likus püspöki kar éppúgy pász­torlevélben ítéli el a nukleáris fegyverkezést,1 mint az 'amerikai Luhtheránus Egyház, amely Lu­ther Márton évfordulójára 95 új tézist úgy fogalmazott meg, hogy azok között ott van az atombom­ba elutasítása. Mindezt kitűzik az amerikai lutheránus templo­mok kapujára. Pálfy József Száz esztendeje halt meg Marx Károly Utoljára a Marx családhoz tar- p~ tozó, Lenchennek becézett Helen '' Demuth, a hűséges házvezetőnő látta életben. A kopogtató Engels- • ■ ;J. nek halkan nyitott ajtót, hiszen nagybeteg Volt a háznál. A hűséges barát, harcostárs azt V hallotta, hogy reggel a nagybeteg egy kis levest és húst evett; sőt kevés óort is ivott hozzá. Lenohen M azt mondta: — Elszunnyadt... ■ |‘i Engels vele együtt ment fel a lépcsőn, ahol Marx karosszéké- T'% ben, íróasztala előtt ült. A Tőke harmadik kötetének néhány kéz- iratoldala feküdt előtte. De már nem élt. 1833/ március 14-én, száz évvel ezelőtt-Marx Károly szíve . megszűnt dobogni. .r Három nappal később, a lon­doni Hlghgate-1 temetőben kísér- ääsg lék utolsó útjára. A sírnál Engels ^Lbeszált. Fel sem mérhető, mit vssz­» '*■* leu ebben a férfiúban az európai és az amerikai harcos proletariá­tus, mit vesztett benne a történe- lem tudománya. Nagyon is ha­lj mar érezhető lesz az űr, amelyet crui/l: az óriásnak a halála hát- H ráhagyott. Darwin a szerves ter- fcáfc. mloceí fejlődési törvényét fedez- JBLl*. fel. — Marx az emberi törté- f-jlödf-ji törvényéi: azt az í^ceddiijí ldeoI^:T'.-i íurjáiitól elle- üSgfcSii efcyszen" tényt, hogy a* em­bereknek előbb enniük, inniuk, lakniuk és ruházkodniuk kell, mi­előtt politikával, tudománnyal, művészettel, vallással stb. fog­lalkozhatnak; hogy tehát a ' köz­vetlen anyagi létfenntartási esz­közök termelése, és ezzel egy nép vagy korszak mindenkori gazdasági fejlődési foka az az alap, amelyből az illető emberek állami berendezkedései, jogi né­zetei, művészete, sőt vallási kép­zetei kifejlődtek, így tehát ebből az alapból kell ezeket magyaráz­ni is — nem pedig, ahogyan ed­dig történt megfordítva. A hír — bár akkoriban még közel sem volt olyan gyors a hír- szolgálat, mint ma — hamarosan az egész világon köztudottá vált. A proletárlapok Engels szavait idézték: „Az emberiség szegé­nyebb lett egy fejjel — elvesztet­te a legjelentősebb fejet, amely- lyel ma rendelkezett”. A polgári sajtó orgánumai is hírt adtak ró­la. Az ellenségek is kénytelenek voltak elismerni szellemi nagy­ságát. A Neues Wiener Tagblatt című osztrák polgári lap leírta, hogy „Kari Marxot a legjelentő­sebb és legkiválóbb kortársak kö­zé kell sorolni”. A burzsoá sajtó azonban, mi­közben nem hallgathatta el az el­hunyt tehetségét és életművének nagyságát, a lehető legkülönbö­zőbb módokon kisebbíteni igye­kezett Marx hatását, eltorzítani tanításának és tevékenységének jellegét, arcátlanul meghamisít­va életrajzát. A gyűlölet és a rá­galom, mellyel Marxot a tőkés rendszer védelmezői életében il­lették, halála után sem szűnt meg. Arról cikkeztek, hogy amíg ő a munkások nyomoráról írt, maga fényűzésben töltötte napjait. Egyik kiemelkedő tanítványa, Karl Liebknecht, aki a német munkások, nevében részt vett a temetésén is, egyik cikkében kénytelen volt leszögezni: „Marx­ról kimondhatatlanul sokat ha­zudtak össze — többek között azt Is, hogy ó maga bőségben élt, míg a .--.üzönséges menekültek nagy i-.: á« /.ü.-lette fl.ez-it v- ellen veszett. Nem tartom magam jo­gosultnak arra, hogy itt bővebb részletekre térjek ki, de annyit mondhatok: amit napló jegyze­tei élénken a szemem elé tártak, az nem a nyomor egyszeri esete volt, amely mindenkit utolérhet, különösen idegen országban, ahol nincs mire támaszkodni, az emig­ránsok nyomora évekig neheze­dett Marxra és családjára, éspe­dig a legélesebb formában. Ke­vés menekült volt, akinek többel kellett szenvednie, mint Marxnak és családjának. S még a későbbi években, amikor Marx jövedelme növekedett és rendszeresebbé'vált, még akkor sem volt a Marx csa­lád anyagi gondoktól mentes. Évekig — pedig akkor a legnehe- zén már túl voltak — az az egy fontsterling: 20 márka volt az egyetlen biztos jövedelem, me­lyet Marx hetenként a New York Tribune-tól kapott cikkeiért.. Az Arbeiter-Wochen-Chronik- ban Frankel Leó, Marx szemé­lyes jó ismerőse, a család jó ba­rátja méltatta az elhunyt jelen­tőséget. Rámutatott, hogy Marxot szocialista közgazdasági elmé­letén kívül, legjobban történe­lemfelfogása különbözteti meg az ugyanezen a területeken mű­ködő íróktól és tudósoktól. „Marx bebizonyította, hogy az eddigi társadalom -- miként azt az ó- és középkor története is mutat­ja — egész története osztályhar­cok története, amelyek folyamán az uralkodóosztályok részéről tár­sadalmi és politikai hatalmuk .megtartása — a társadalmilag és politikailag elnyomottak részéről pedig a hatalom meghódítása iránt folyik a harc. Aa emberi társadalom fejlődésének törté­nete Marx szerint szoros össze­függésben áll a termelési viszo­nyokkal, a társadalom szociális létfeltételeivel, amelyek megvál­tozásával — alkalmazkodva az új »viszonyokhoz és létfeltételekhez — a társadalom elvei és eszméi ismét megváltoznak, "úgyhogy egy bizonyos korszak uralkodó eszmét állandóan csak mint az uralkodó osztály eszméi nyilvá­nulnak meg. Marx történelem- felfogásából az is világosan kitű­nik, hogy társadalmunk termé­szetes fejlődési szakaszait az uralkodóosztály éppoly kevéssé képes rendeletekkel megváltoz­tatni, mint ahogyan a munkás- osztály sem tudja e fejlődési sza­kaszokat átugrani”. Frankel: „Marx már ravatalon fekszik. Gazdag tevékenysége közben távozott tőlünk, és ahol a világon egyetlen gondolkodó mun­kás, egyetlen önzetlen tudós, a nép egyetlen igaz barátja él, ott ezt a legkimagaslóbb, legneme­sebb emberbarátot meg fogják gyászolni. Marx halott, de az egész munkásosztályt betöltő szelleme él és élni iog még akkor is, amikor mi, gyászoló tanítvá­nyai, már régen eltűntünk az örök éjszakában”. Ez a szellem él, alkotásait vi­lágszerte százmilliók tanulmá­nyozták és tanulmányozzák. Gon­dolatai újabb eszméket szültek, munkamódszere, amelyet ked­venc jeligéje, a De omnibus du- bitandum. (Mindenben kételkedni kell) jellemezett, a társadalommal foglalkozó igazi tudósok számára örök példát adott. Csak testét föl­delték el a London északi részé­ben lévő temetőnek a szegények, elesettek részére fenntartott 'csücskében; szelleme — ahogy már halála órájában előre lát­ták barátai, tanítványai — évszá­zadokon át tovább él. És az egyszerű m^rványtáblát, amely alatt már előzőleg elhünyt hűséges felesége is nyugodott, s ahova később egyik unokáját, majd Helene Deriiuthot is temet­ték, csak 1956-ban váltotta fel a. temető egyik központi helyén fekvő, egyszerű emlékmű. A kife­jező Marx-mellszobrot Laurence Bradshaw ismert londoni szob­rász készítette. A síremlék talap­zatába beillesztették a Marx család régi sírját jelölő márvány­táblát. Az emlékműnél minden áldott nap sok a friss virág. Az az elme, amely száz esztendeje nem gondolkodik többe, kiérde­melte, az ytóbr.-iség liáláját. Politikai állásfoglalással ért véget Űj-Delhiben az el nem kötelezettek konferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) meg az Egyesült Államokat, bár bírál „egyes hatalmakat”, ame­lyek meggátolják a rendezést. Sürgeti, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ezzel kapcso­latos tárgyalásainak felújítását. Ugyancsak terjedelmes fejezet foglalkozik a Közel-Kelet kérdé­sével. Teljes támogatásáról biz­tosítja a Palesztinái nép harcát elidegeníthetetlen jogai megvaló­sításáért. Követeli az izraeli csa­patok teljes és feltétel nélküli kivonását minden megszállt arab területről. Élesen elítéli Izrael agresszióját a palesztin nép, Li­banon és más arab országok el­len, felelőssé teszi az Egyesült Államokat amiatt, hogy minden téren, de mindenekelőtt katonai és politikai téren teljes támo­gatást ad Tel A vívnak. A politikai nyilatkozat a moz­galom aggodalrnát fejezi ki a Dél-kelet Ázsiában tapasztalha­tó feszültség miatt, és süngeti Kambodzsa szuverenitásának, függetlenségének tiszteletben tartását „minden külföldi csa­pat” kivonását. Hasonló hang­nemben foglalkozik az afganisz­táni helyzettel is, támogatásáról biztosítva az ENSZ főtitkárának' a kérdés politikai rendezésére irányuló közvetítését. A latin-amerikai és a Karib- tengeri térség kérdéséiről szól­va a politikai nyilatkozat ugyan­csak támogatja a térség népei­nek az imperializmus, a gyar­matosítás, az újgyanmatosítás és a külföldi uralmi törekvések el­leni harcát, abban a hangnem­ben, ahogy azt a közelmúltban a managuai tanácskozáson a tag­államok koordinációs .irodája tet­te. A feszültségért az „elnyomó hatalmi rendszert” teszik fele­lőssé, s megállapítják, az nem magyarázható iá „kelet és a nyu­gat közötti ideológiai konfrontá­cióval”, hanem a növekvő impe­rialista beavatkozással. Elítélik a Nicaragua elleni fenyegetése­ket, ellenséges akciókat, a gua- temalai rezsim elnyomó intézke­déseit, követelik, hogy azonnal szüntessék meg Salvadorban a külföldi .beavatkozást, hozzanak létre tárgyalásos rendezést. Fel­szólítják az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul hagyjon fel Kuba elleni agressziójával és fe­nyegetéseivel. Aggodalmának ad kifejezést a mozgalom a Malvin (Falkland)-szigeték térségében foganatosított brit erőösszevonás miatt és hangsúlyozza. Argen­tína „meg akarja akadályozni a gyarmati rend megszilárdítását” a szigeteken. Ésszerű energiafelhasználás (Folytatás az 1. oldalról.) jesítményű vasúti mozdonnyal pedig a szövetkezeti központ va­lamennyi üzemét, csarnokát;" a fürdőt, öltözőt, legújabban pe'dig a kándírozottgyümölcs-gyártó részlegét is a szén- és mezőgazda- sági,hulladék-fűtésű 324-es típusú mozdony gőzszolgáltatására kap­csolta rá. A vasúti vontatásban elismerést szerzett mozdony tűz- terében kitűnően ég a darabos- és porszén, a szőlővenyige, a gyü- mölcsfa-nyesedék, a szeszfőzdé­ből kikerült meggy-, szilva-, őszi­barackmag. s a szövetkezeti bri­gád ok ál taj, társa.d aimi, munkába n összegyíljitött’, .^^árá.ífáp^lladgk. Az 1982-bén.|.vásá^oji. .itjásijt,, jujj,- es mozdonnyal együtt; olyan fű­tőközpontot állít fel az Alföld Szakszövetkezet, amely az ez­redfordulóig biztosan kiszolgál­ja élelmiszerfeldolgozó és kiegé­szítő üzemeit.’ A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz a bábolnai típusú termény- szárítóján elvégzett olyan hőszi­getelést, amellyel a hőveszteséget csökkenti. A közös gazdaság meg­bízta a Kiskunsági TESZÖV szol­gáltató üzemét, hogy .tervezze meg a villamos energia gazdasá­gos felhasználását. Aratásra (el­szerelik a fázisjavító kondenzáto­rokat. és az áram vételezési ütem­terv birtokában a Vörös Csillag Tsz viillamosenergia-fogyasztásál ésszerűsítheti. Szabadszálláson a Lenin Tsz az: elmúlt évben üzembe helyezte az NSZK gyártmányú napkollek­tort, amellyel a zöldságszárító szénhidrogén-fogyasztását sike­rült csökkentenie, évi átlagban számítva, ötvenezer literrel,' ami csaknem félmillió forintot tesz ki. Ugyanitt, a zöldségszárítónál sze^pltiyi fel az úgynevezett', hőn. visszanyerő, .berendezésekst/'i "Se­gítségükkel a szárítóból, -eltávozó energiának 20 százalékát tartják vissza, amellyel a tüzelőolaj egy­ötöd részét takarították meg. A zöldségtermesztés, -feldolgo­zás országszerte egyre költsége­sebbé vált. A szabadszállási Le­nin Tsz az energiafelhasználás ésszerű és több oldalú mérséklé­sével igyekszik jövedelmezőbbé, tenni ezt az ágazatot. K. A. A libanoni kivonulásról 19 Nincs előrehaladás a libanoni kivonulásról folyó megbeszéléseken. KépUnkön: David Kimche (jobbra), az izraeli és Antoine Fattal, a libanoni tárgyalódelegáció vezetője az egyik eszmecserén. i triv-ld - 5ps 2-1 . ( %al áp gé rs ze.£..'- x-ecen .4-1-, . ■' - Xyí faß Kényszerleszállás „Enyhén imbolyogtunk” — me­sélte az ej^yik utas a 175.közül, akik a 10 főnyi személyzet tár­saságában szerencsésen megúsz­tak egy kényszerleszállást a ne- vadai Reno repülőterén. A United Air Lines San Fran- ciscóból Denverbe tartó DC—8-asa péntek délután a Sierra Nevada felett repült, amikor rendkívül ritkán előforduló baleset érte: az egyes számú motorban felrobbant a kompresszor. „Fémdarabkák röpködtek a motorból” — hang­zik a másik élménybeszámoló. A pilóta nem veszítette el a fejét, hanem higgadtan letette a gépet az első közeli reptéren.v "LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom