Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
1983. március IS. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ellátás javítására törekszünk (Folytatás az 1. oldalról.) a szövetkezeti kereskedelem növekvő részesedését mutatja. Az ABC-áfuházak ,.gyűrűje” köny- nyített a lakossági napicikkek bevásárlásán, egyben elősegítette a korszerűtlen kisboltok fokozatos felszámolását. Megyénk településszerkezetéhez igazodóan változott és fejlődött a külterületi lakosságot ellátó kereskedelmi hálózat is.- A mintegy 250 tanyai áfész-bolt és a mozgóboltok többnyire alkalmasak az ott élő lakosság napicikkigényének kielégítésére. A piáéi kereskedelem jelentős helyet foglal el a,lakosság ellátásában, ezért támogatjuk korszerűsítését. Megvalósult a kecskeméti vásárcsarnok, a kunSzent- fniklósi és a tisizakécskei fedett piac. Fejlesztési pénzeszközök hiánya miatt maradt el a bajai és kiskunfélegyházi Vásárosai-- ' nők bővítése. Erőfeszítéseket tettünk az úgynevezett nagybani zöldség—gyümölcs-piacok kialakítására, .illetve a meglevők korszerűsítésére, de ez eddig nem hozta meg a várt sikert. A lakosság mind jobb ellátását segíti, hogy a városokban szaporodnak az utcai kistermelői elárusítóhelyek, a megyeszékhelyen, de más településeken is a szezonban több tucat ilyen működik. A nagykereskedelem az igényektől jóval elmaradóan fejlesztett. Továbbra is gond a telepek zsúfoltsága, az áruk szabad téren való tárolása, , Sajnos, fejlesztési alapok hiányában a közeljövőben sincs remény arra. hogy ezen a területen jelentősebb javulás legyen. Egy esztendő mérlege Az elmúlt évi kereskedelmi forgalom megközelítette a 21,5 milliárd forintot, amely 8,5 százalékkal több, mint 1981-ben volt, és csaknem egy százalékkal haladta meg az országos átlagot. A vásárlóerő növekedése főként az utóbbi két évben komoly erőfeszítést igényelt az árualapok megteremtése, a differenciált árukínálat kialakítása terén. Kereskedelmünk ez irányú kötelezettségét csak nehezen teljesítette. Ezt próbáltuk ellensúlyozni' a növekvő kishatármenti forgalom árubeszerzéseivel, az új kereskedelmi formák, mint a diszkont-kereskedelem, kökösbolti'- kereskedelem elterjesztésével, valamint a kereskedelem terme-' lésszervező tevékenységével és azzal, hogy a helyben megtermelt árualapok elsősorban helyben szolgálják a lakosság igényeit. i K iegy en súly ozo t t alapellátás Alapvető élelmiszerekből az ellátás kiegyensúlyozott. Tőkehúsból és húskészítményekből a megye számára központilag lebontott keret az igény 90—95. százalékát fedezi. A hiányzó részt többnyire a maganvágasok és a megnövekedett ' barcínfihús-ter- melés pótolja. A BÁCSHÜS 1980. évi belépése a választék gondjain enyhített, az ipar és a kereskedelem kibontakozó együttműködése további javulást ígér. A baromfiipar kínálata évék óta jó, élő halból visszatérően ellátási gondok voltak és vannak évszaktól és exportpiaci viszonyoktól függően. A zöldség—gyümölcs-kínálatban kedvező változást hozott az áru útjának megrövidítését szolgáló közvetlen bolti felvár sáriás kiszélesítése és-a termelői árusítás közterületi engedélyezése. Javul a diabetikus készítmények kínálata, bővült a bébiétel választéka. A tej- és tejtermékforgalom fokozatosan fejlődött, a választék bővült. Ha nem is igény szerint, de észrevehetően javult a mirelitáruk választéka és forgalma. A vendéglátás forgalomnövekedésének üteme 7 százalékkal volt magasabb az országosnál. Ezen belül az étélforgalom aránya tovább nőtt, a gyermek- és •diákélelmezés pedig 7,5 százalékkal, 55,7 százalékra emelkedett. A szeszes italok forgalmi aránya a korábbi 52,5 százalékról 45.9 százalékra csökkent. A szigorú központi intézkedésre javult — elsősorban a frekventált helyeken — a vendéglátó üzletek környezeti kulturáltsága, a szakma , egészét tekintve viszont további jelentős változásra van szükség az elvárt színvonal eléréséhez. Éhhez azonban nem elegendőek csupán a központi intézkedések. A pincérnek, vendégnek egyaránt igényesebbnek kell lennie környezetével és önmagával »zemben is! Megyénk idegenforgalmának f-dd'ei arculatát j Bugac-puszta tudatos és tervszerű fejlesztése rajzolta meg, látogatottsága az elmúlt néhány évben több mint tízszeresére növekedeH. Ez adott lendületet megyénk más, idegenlorgalmilag számba vehető területeinek kiépítéséhez is. Az előrelépés legnagyobb gátját a fogadási feltételek vonatkozásában, a szálláshelyek szűkösségében látjuk. Ezért kerestük az ésszerű megoldásokat, amelyek a bajai és kiskunhalasi motel, a szervezés alatt álló kecskeméti é9 kalocsai fogadók, valamint' egyéb magán- és állami kezdeményezések alapján létrehozott kisegítő .szálláshelyek életrehívására vonatkoztak. Igények és hiányok A ruházati szaknja forgalmi részesedése fokozatosan csökken. Ennek okát az életszínvonalat is érintő szigorító .intézkedésekben, továbbá a vegyesiparcikkek felé történt arányeltolódásban látjuk. Az áruellátásban egyre jobban érezhető az 'import szűkülése, ezen belül is a tőkés import fokozatos N csökkenése. A vegyes- iparcikk főárucsofcort töretlen fejlődése viszont egyértelművé vált. A javuló ellátás ellenére sincs meg a kereslet és kínálat egvensúva. különösképpen az alkatrészellátás tekintetében. Az enegiaprogram végrehajtása. a kislakásépítés « fokozódó üteme az eddigileknél nagyobb erőfeszítéseket igényel a TÜZÉP- szakmától. A különféle kereskedelmi szolgáltatások köre az időszak folyamán bővült ugyan, de a kitűzött célokat nem sikerült elérni. A szolgáltatások színvonala szakmánként é« területenként. valamint szolgáltatásfajtánként eltérő képet mutat. Kell a jó szakember A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek szakember-ellátottsága nem mondható kielégítőnek. Rendkívül alacsony a közép* és felsőfokú végzettségűek aránya, ezért központi intézkedésre kényszerültünk, amelynek a fogyasztó által is tapasztalható eredményével csak később számolhatunk. Az új üzletek belépésével, a felújításokkal számottevő mértékben, javultak a munkahelyi körülmények. Az ötnapos munkahétre történő átállás nemcsak a bevásárlók számára jelentett változást, hanem a szakma dolgozói számára is. Az eddigi tapasztalatok többségében kedvezőek, azonban az 1982. év ismeretéi álapján szükség szerint apróbb, célszerű módosításokra is sort kerítünk. Nevezetesen 1983- tól — az új nyitvatartási rendben — nagyobb önállóságot kaptak az üzletek arra, hogy a lakosság helyi .igényének megfelelően tartsanak nyitva. A hatóságok csak ott szólnak közbe, ahol az önállóságot összetévesztik az önkényeske- déssel és ennek következtében az üzlet többet van zárva, mint nyitva. Az utóbbi két évben előtérbe kerültek a gyors alkalmazkodásra is képes, a fejlődést elősegítő szervezeti változások. Ezek a változások ,a fogyasztó előtt zajlottak le. s remélem máris előnyeikkel éreztetik a hatásukat. Javult az ellátás, udvariasabb lett a kiszolgálás. Jelenleg megyénkben 312 bolt és vendéglátó egység üzemel szerződéses formában, ennek több mint 60 százaléka a vendéglátásban működik, a többi főként az élelmiszer- és zöldség- kereskedelmihez tartozik. Az új üzemelési forrna bevezetése az áfész-eknél majd egyéves késéssel indult ..meg, jelenleg az összes üzletre vetítve a szektor 40 százalékot képvisel. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában az erők ésszerű egyesítése, a gazdálkodó szervezetek érdekeltségen alapuló önkéntes együttműködése különös jelentőségű. Az erre vonatkozó jogi szabályozás ösztönző hatással volt a gazdasági társulások megalakítására. Ennek megfelelően 12 társulás működik megyénk kereskedelmében. Megváltozott a magánkereskedelem szakmai helyének, szerepének megítélése is, amelynek fontosságát ma már minden tanácsi apparátusban helyesen értelmezik. Nagyabb teret engedünk e kezdeményezésnek, ezért számuk a korábbi 600-as létszámmal szemben 1000 fölé emelkedett. Tevékenységük a kereskedelem minden ágát érinti, jó versenytársnak mutatkoznak. Irányítók felelőssége ■ Nem lenne teljes a kereskedelemről megrajzolt kép, ha nem beszélnénk a kereskedelem megyei irányításának, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának néhány fontos, a fogyasztót is közvetlenül érintő feladatáról. Az osztálynál dolgozók, túl az ágazati (szakmai) napi munkájukon — amelyek mind tevőlegesen érintik az eddig elmondottakat is — legfontosabb feladatuknak tekintik a fogyasztói érdekvédelmet és a hatósági munkát. Fel- ügyelősógi csapódunk évente 12 —15 témakör keretében 600—800 hálózati ellenőrzést végez. Álla- . gosan a vizsgálatok 25—30 százalékában kell személyi felelősségre vonást alkalmazni a vásárlók érdekeinek kisebb-nagyobb megsértése miatt. Ezt a számot túl magasnak ítéljük, tehát van mit javítanunk kereskedelmünkön. A jogos lakossági panaszok száma viszont örvendetesen, a korábbinak mintegy felére csökkent, amely arra enged . következtetni, hogy javult a kiszolgálás, jobb a minőség, kevesebb a hiánycikk. Fejlődésünk érdekében a legfontosabbnak tartom, hogy továbbra is fokozott figyelmet fordítsunk az egész megyét, valamennyi fcis és nagy települését érintően a zavartalan alapellátásra. Az alapvető élelmiszerek és napicikkek kínálata nem lehet rosszabb a külterületen és a községekben, mint a városokban, s az országos ellátási szintnek megfelelően folyahnatos kell, hogy legyen. Ezért tovább fejlesztjük az ABC-boltok hálózatát, elsősorban a gyengébben ellátott területeken. Különös gonddal kezeljük a lakosság tőkehússal és töltelékáruval történő ellátását. A megtermelt alapanyag elegendő árualapot biztosít ahhoz, hogy az ellátást tovább javítsuk mennyiségben, minőségben és választékban. Növelni kívánjuk a baromfi- tojás-, hal- és tejtermék-kínálatot. Jobb minőségű zöldség—gyümölcs- ellátást ígérnek a szezonidőszakban szervezendő „vásárok", ahol a lakosság nagyobb tételben kedvezőbb áron juthat a termékekhez. ' Folyamatos anyagellátást, nagyobb választékot és kulturált kiszolgálást kínál majd a családi házat építők részére Kecskeméten létrehozandó „Fészek” áruház, amelynek átadását 1983. végére tervezzük. A tüzelőellátás területén választék tekintetében 1983-ban sem várhatunk ugrásszerű javulást. Mennyiségi gondok azonban sem szénféleségekben, sem tűzifa tekintetében nem lesznek, az árualapok kellő meny- nyiségben és minőségben rendelkezésre állnak. Fokozott gondot kell fordítanunk a lakossági igényeknek a termelőkhöz történő eljuttatására Az ilyen információáramlás lehet az alapja annak, hogy jól eladható termékek kerüljenek a kereskedelembe. A rugalmasabb ellátás érdekében tovább szorgalmaz-" zuk a termelő és kereskedelmi vállalatok közös bolti tevékenységét. A választék növelése reményében ösztönözzük és egyengetjük az útját a kishatármenti árucserének. Tovább kívánjuk szélesíteni a kereskedelmi' szolgáltatások körét kölcsönzés, bar- kácstevékenység, házhoz szállítás, lakberendezési tanácsadás stb. bevezetésével. Pihenés és vendégvárás Megyénk az idegenforgalom fellendítése tekintetében is különleges adottságokkal rendelkezik. Számos olyan természeti értékünk, nemzeti és nemzetiségi hagyományunk, népművészeti és művészeti alkotóműhelyünk van. amelyek bemutatásával az idegen teljesebbé teheti megyénkről, tá- gabb értelemben hazánkról alkotott képét. Ugyanakkor erősíthetik országjáró fiataljaink és az 'idősebbek kultúránk, hagyományaink és természeti tájaink iránti szeretetét, megbecsülését. Ehhez azonban meg kell teremtenünk a vendégfogadás feltételeit, s a jó 'hírrel üzemelő lajosmizsei Tanyacsárda, a Bugaci csárda, vagy a hajósi Cabernet fogadó- mellett (hogy többet ne említsek) továbbiakra is szükségünk van. Ezek késztettek bennünket, amikor a megvalósítás szintjére hoztuk — a megépült bajai „Sugovi- ca" és az épülő kiskunhalasi „Csipke” szállodák mellett — a kecskeméti Honvéd téri laktanya és a kalocsai egyik volt kanonokház szállodává történő átalakítását és a kecskeméti Vízmű-kemping bővítését egy motellel, Lajosmi- zsén az ún. Gerébi-kastély és a kecskeméti régi Centrum áruház épületének idegenforgalmi célú 'átalakítását. A bugaci kisvasút szinte kínálja a lehetőséget idegenforgalmi és kiránduló-szerelvény üzemeltetésére, hogy mi is elődeinkhez hasonlóan kényelmesen kikocsikázhassunk Bugacra és pihenve, szórakozva eltölthes- sünk egy-két kellemes napot a természetben. Lehetne még sorolni tervein- két, elképzeléseinket, melyeket a Dunától Tiszáig mind az emberért, a közönségért kívánunk életre hívni. Ezek megvalósításához elsősorban saját erőnkre, akaratunkra és összefogásunkra van szükség és nem utolsósorban pénzre, nem is kevésre. Kívánom, hogy a jövőben egyiknek se legyünk szűkében. Dr. P. Kovács István, a'Bács-Kisikun megyei Tanács t V. B. Kereskedelmi Osztálya \ vezetője 1 • A megyében elsőként a mélykúti Lenin Tsz-ben kezdték gyártani a folyékony (szuszpen- dált) műtrágyákat az elmúlt évben. A környékebeli gazdaságokkal — közöttük a Bácsalmási Állami Gazdasággal és napraforgótermelési rendszerének partnereivel — együttműködve hasznosítják a 30 ezer hektár műtrágyaszükségletét ellátó agrocentru- mot. • Huszonegy tsz és szakszövetkezet, valamint egy vállalat tagja az 1980 óta Rémen a Dózsa Tsz gesztorságában működő társulásnak. A társulás 29 ezer anyajuhról és szaporulatáról gondoskodik. I Balra: az egyik legjobb közös vállalat a ■ BÁCSHÜS. • Tizenegyedik évét kezdte a bátyai— fajszi—miskei szövetkezetek sertéstenyésztő és -hizlaló vállalata, amely kéveréktakar- mány-gyártás- sal is foglalkozik. • Az AGROSZER közös vállalat tavaly ötszázmillió forint fölötti árbevételt ért el gépjavítások ból, szervizmunkákból. ft A kiskőrösi járás 17 mezőgáz- dasági szövetkezete hozta létre azt az egészségügyi állomást, ahol dolgozóik előzetes és időszakos alkalmassági, valamint betegségmegelőzési vizsgálatait két orvos, három ápoló és két laboráns látja el. ft Balra: a Magyar Édesiparral közösen létesített a kiskunmajsai Jonathán Tsz olyan üzemet, amelynek legfontosabb terméke a kézi mártogatású konyakmeggy. A nőket foglalkoztató üzemben elsősorban exportra gyártják az edességej. (Méhesi Éva felvételei) Együttműködés
