Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
AA't;liÉ,T •vV ■ •sCV i • p\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Politikai állásfoglalással ért véget Üj-Delhiben az el nem kötelezettek konferenciája AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviii. évi. 6i. szám Ára: 1,40 Ft 1983. március 13. vasárnap Terjedelmes politikai és gazdasági dokumentumok elfogadásával tegnap délelőtt Űj-Delhi- ben véget ért az el nem kötelezett államok VII. csúcskonferenciája. A dokumentumok összegezik a mozgalom állásfoglalását csaknem valamennyi fontos nemzetközi politikai kérdésben. Több alkalommal is élesen szállnak szemlbe az imperialista, újgyarmatosító törekvésekkel. több nemzetközi feszültséggóc fennállásával kapcsolatban elítélik az Egyesült Államok politikáját. Ugyanakkor nagyobb gazdasági lehetőségeket követelnek a fejlődő országok számára, és sürgetik az új gazdasági világrend létrehozását. A nyilatkozat politikai része európai kérdésekre utalva leszögezi, hogy Európa biztonságának elengedhetetlen része a Földközitenger biztonsága. Terjedelmes rész foglalkozik Afrika déli részének kérdéseivel. Elítélik Dél- Afrika magatartását. Követelik Namíbia haladéktalan függetlenségét. Támogatják a SWAPO harcát. Elfogadhatátlannak minősítik azt, hogy a nyugati hatalmak a namíbiai kérdés rendezését a kubai csapatoknak Angolából történő kivonásához akarják kötni, és elítélik az Egyesült Államok politikáját, amely az úgynevezett ..konstruktív elkötelezettség” ürügyé^ vei megakadályozza a fajüldöző rezsim elszigetelését. Külön fejezet foglalkozik az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításával. Ez a többi között sürgeti a jövő évre Srí-Lankába tervezett értekezlet sikeres megvalósítását, a katonai jelenlét csökkentését — de nem nevezi (Folytatás a 2. oldalon.) Az ellátás javítására törekszünk fika Fejlődő kereskedelmünk színe és fonáka $1 mmm Talán nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy a sajtó, rádió, televízió ne foglalkozna valamilyen megközelítésben a kereskedelemmel. Ez természetes dolog, hiszen a fogyasztó mindennap találkozik e szakmával, ezért is lehet mindig érdeklődésre számítani. Az állampolgár- véleménye többségében kedvező, s csak kis százalékban elmarasztaló. Mégis, amikor a kereskedelemről szólunk bármilyen szinten, ez utóbbi kerül, legtöbbször beszélgetésünk előterébe. A valódi kép megrajzolása nem is egyszerű dolog. Az alábbiakban arra törekszem, hogy bemutassam megyénk kereskedelmének arculatát, beszéljek eredményeinkről, gondjainkról és törekvéseinkről. Az V. ötéves -terv kezdetén 2861 bolt és vendéglátó üzlet 293 ezer négyzetméter alapterülettel rendelkezett. Jelenleg 3833 kereskedelmi egység 365 ezer négyzetméter alapterülettel szolgálja a lakosság ellátását. Tehát öt év alatt 20—25 százalékkal nőtt az alapterület, és ezzel párhu-' zamos-am korszerűsödött a hálózat. Az élelmiszer-kereskedelem hűtőkapacitása mennyiségben is sokat fejlődött. A konténerben történő áruszállítás a FŰSZERT Vállalatnál elterjedt, és a sütőiparban is megkezdődött. A TŰZÉP-szakmában a munkát könnyítő rakodólapos áruszállítás feltételeit csak lassan alakítják ki. A fejlesztés nyomán jelentősen átalakult a kereskedelmi hálózat szerkezete is. Kifejlődött az áruházrendszer, jelenleg kilenc általános áruház, hét szakáruház és 35 ABC-áruház működik megyénkben. A kiskereskedelmi forgalom szektoronkénti megoszlása (Folytatás a 3. oldalon.) ÉSSZERŰ ENERGIAFELHASZNÁLÁS Napkollektor, hőcserélő, hulladékfűtésű kazán k ötszáz hektárnyi területet készítenek elő a dusnoki Munkás— Paraszt Termelőszövetkezetben borsóvetésre. A kombinátorozás és műtrágyaszórás után a jövő héten kezdődhet a vetés. (Pásztor Zoltán felvétele) Bács-Kiskun 133 szövetkezete. ■ 12 állami gazdasága az erő- és a munkagépek, szállítójárművek ezreit, á gabona- és szálastakar- mány-szárítók, fűszer- és zöld- ségnövény-hőkezelők egész sorát üzemelteti. Gáz- és fűtőolajat használ tekintélyes mennyiségben. Nem véletlenül sorolják - a mezőgazdaságot a legnagyobb energiafogyasztó termelési ágak közé. A folyékony szénhidrogénnél gazdaságosabb földgáz néhány szövetkezetben terjedt el. A jánoshalmi -Petőfi, a mélykúti Lenin Tsz már földgázt használ. Ebben az irányban. halad a tassi Dózsa, a szabadszállás) Lenin Tsz is. A Tisza mentén három település mezőgazdasági üzemei fogtak össze hasonló szándékkal, a gázvezeték építésére. A kecskeméti Alföld Szakszövetkezet az 1970-es évek elején ft* (f|'i Miirr : - ':7S§3$®a«i : tag vásárolt egy kiselejtezett mozdonyt szeszfőzdéjének . gőzellátására. 1977-bén egy nagyobb te ÍJ (Folytatás a 2. oldalon.) Ifj! ■?*** • Egyelőre „téli álmát alussza” a műit évben felállított napkollektor a szabadszállási Lenin Tsz-ben. Sok kicsi... . ... sokra megy. Az ismert közmondás akár jelszóvá is válhatna a jövőben. Különö- v sen, ha éppen az úgynevezett konvertibilis exportról van szó. Vagyis, hogy minél több tőkés valutát szerezzünk | népgazdaságnak. Az sem ismeretlen társadalmunk előtt, hogy a nyugati világ pénzeszközeire likviditásunk, magyarán szólva hazánk fizetőképességének megtartása miatt van szükség. Ez pedig csakis a tőkés export fokozásával érhető él. Eddig,. hogy úgy ptondjam, csak a nagyobb vállalatok külkereskedelmi vállalkozásainak volt igazán becsülete, mert sok millió forintos tételben szállították termékeiket más országok megrendelőinek. S még inkább növelte a vállalat, szövetkezet exportjának ázsióját, ha termékei a nem rubelelszámolású piacokon találtak gazdára. Ám az utóbbi időben egy sor nagyobb hazai vállalat áruja különböző okok — hátrányos megkülönböztetés, gaz- , daságfalan termelés, korszerűtlenné válás — miatt verseny- képtelenné vált a nemzetközi porondon. Azt azonban semmi esetre sem engedhetjük , meg magunknak, hogy az ország külkereskedelmi mérlege romoljon. Részben a kényszerűség szülte az ötletet, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni, s tette ismét korszerűvé a régi közmondást: Sok kicsi sokra megy! Vagyis meg kell adni a becsületét a kisebb mennyiségben készülő áruk külkereskedelmi értékesítésének is. Sőt fel kell tárni az ebben rejlő tartalékokat, hiszen eddig senki sem mérte fel, hogy menynyi konvertibilis valutát hpz- heltna ez a népgazdaság konyhájára. A Külkereskedelmi Minisztérium már megtette az első lépéseket, megkezdte területi kikül- döttí hálózatának kiépítését. Bács-Kiskun abban a szerencsés helyzetben van, hogy az országban harmadikként, néhány hét óta itt alkalmaz a minisztérium megyei megbízottat. Munkahelyéül a megyei tanács kereskedelmi osztályát jelölték ki. de járja a megye egész területét. Feladata feltárni a kis volumenű . exportlehetőségeket. A megbízott a felfedett árualapokat jelzi az illetékes külkereskedelmi vállalatnak, majd a létrejövő kapcsolatokat figyelemmel kíséri egészen az üzlet megkötéséig. Nagyon kevés idő telt még el a Külkereskedelmi Minisztérium kihelyezett megbízottja működésének megkezdése óta. Ily diódon még csak tippelni sem lehet, mekkora exporttartalékok rejlenek Bács- Kiskunban. A megbízott azonban már e rövid idő alatt is azt tapasztalta, hogy a megyében igen sok a kis szériában előállított, elfekvő exportképes árualap. Ügyszintén a kihasználatlan — külkereskedelmi célokra is alkalmas cikkeket gyártani képes — kapacitási Sajnos, a tapasztalatok arról is tanúskodnak, hogy alig. vagy egyáltalán nem ismerik a vállalati és szövetkezeti vezetők a kis szériás termékek külkereskedelmi értékesítésének lehetőségeit. Ha pedig nem ismerik, nincsenek is ilyen törekvéseik. Rövid beszélgetés után kiderül, hogy mégiscsak be tudnának kapcsolódni az igényelt termékek gyártásába. Az egyik szolgáltatóipari szövetkezet elnöke például első hallásra közömbös maradt, elutasítóan válaszolt. A következő percben viszont már ötletei is voltak arra, hogy mit tudnának gyártani. Egy kisszövetkezet elnökével magam beszéltem, aki azt mondta: Kár, hogy eddig erről mit sem tudtam. Feltétlenül felkere- . sem a minisztérium megbízottját, mert gyorsan rá tudunk állni néhány cikk készítésére. A közelmúltban egy tanácskozáson már ajánlat is elhangzott. Nyugatnémet megrendelésre néhány ezer gázpalack-szelepet kellene gyártani, és mintegy százezer darab záró anyacsavart. Ugyancsak nyugati országból érkezett igény rakodólapok készítésére. A jelek azt mutatják, hogy Bács-Kiskun megyében a kisvállalatok, kisszövetkezetek, kisiparosok, a nemrég alakult gazdasági munkaközösségek gyorsan be tudnának kapcsolódni a kis tételekben előállított, tőkés exportot jelentő termékek gyártásába. Nagy Ottó 1 ■:Sm4 í VRv (Képösszeállításunk a 3. oldalon) Nincs olyan mezőgazdasági üzem a megyében, amelyik valamilyen formában, rövid vagy hosz- szú távon ne kötött volna együttműködést egy másik mezőgazdasági üzemmel. Kooperáció, integráció, társulás, közös vállalat ... ezek a szavak, amelyekkel illetjük z kapcsolatokat, amelyek ugyanakkor minőségi különbségeket is takarnak. A szükség készteti az együttműködőket arra. hogy a fejlesztésre szánt pénzüket összeadják és együttesen valósítsák, meg elképzeléseiket. Az esz- |_ közök és ismeretek egyesítése, összevonása az a lehetőség, amely segíti az együttműködésben résztvevőket a tartalékok feltárásában, a hatékonyság növelésében. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának 1981. október 13-i ülésén megfogalmazott irányelvei is erre ösztönzik a megye gazdaságait, üzemeit, vállalatait/ Az elteli időszakban jelentősen gyarapodtak a különféle együttműködések. Jelenleg egy tucat azoknak a közös vállalatoknak a száma, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, s ennek tízszeresét teszik ki azok a társulások, amelyek több évre szólóak. A jelenlegi gazdasági helyzetben a társulási formákban rejlő lehetőségek még teljesebb kihasználása kiemelkedő fel» T-rffi gfe X «i IP m Piti 9 A keceli Szölőfürt Szakszövetkezetben a tagság és a közös gazdaság pénzéből létesítenek bortárolókat. adat. A BACSHÜS példájára, e közös vállalat hasznát és előnyeit értékelve lehetne hasonló megoldást találni a megye élelmiszergazdaságának két évtizedes gondjára, a hűtö- tároló-hiányra. A beruházás elmaradása is oka, hogy a kertészeti termékek termeltetése, felvásárlása, a piaci igények szerinti értékesítése nehézségeket, zökkenőket okoz a megyében. Az együttműködések eddigi sikerei bizonyára arra ösztönzik majd a termelőegységeket, az ipari és kereskedelmi vállalatokat, hogy érdekeiket szolgáló összefogással ezt is megépítsék. Néhány együttműködésről képriportot közlünk a harmadik oldalon. Cs. I. BEMUTATKOZIK A BÁCSTERV Iskolák, lakóházak, üzemépületek Március második felében bizonyára sokan fölkeresik a Ma- * gyár Urbanisztikai Társaság Budapest. Rákóczi út 7. számú házban található kiállítási helyiségeit. Itt mutatkozik be ugyanis’ a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat csütörtökön délben fél 2 órakor. Lőrincz József, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese megnyitójában joggal hivatkozhat arra, hogy jó a híre a Duna— Tisza közi megyében dolgozó tervezőknek. Munkájukat nemcsak két Ybl-dij, minisztériumi nivódíj ismeri el, hanem az általában elégedett rendelők sokasága. Aki végigutazik Bács-Kis- kunban lépten-nyomon tapasztalhatja, hogy van mire hivatkoznia a lassan-lassan negyed- százados, kétszáz dolgozót foglalkoztató vállalatnak. A március 31-ig, naponta 10 órától 16 óráig nyitva .tartó kiállítás látogatói természetesen csak ízelítőt kapnak sokirányú munkájukról, és ez az előzetes is csak vázlatos áttekintést adhat. A tablókon elhelyezett fényképek is érzékeltetik majd, hogy milyen jól sikerült Kecskemét régi főterének rendezése. A célszerű elrendezés, a történelmi várostájba jól illeszkedő középületek sora igazolja, hogy a helyi isíneretek nélkülözhetetlenek az' ilyen jellegű munkában. Farkas Gábor, Herényi József alkotásairól viszonylag sokat tud a szakmai közvélemény. Neu- hauser László több épületéről is írt a szaksajtó. Őszip András jó arányú, esztétikus, jól funkcionáló két széchenyivarosi iskolájáról nyilván számosán megállapítják: országosan is, figyelemre érdemes a Forradalom utcai és a Lánchíd utcai tanintézet. Ro- szifc Pál a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának tervezett tetszetős üzemviteli épületet. Kiállítják az érdekes megoldásokkal kísérletező Csákvári Ildikó két kiskunhalasi lakóépületének, a Köztársaság útja 22 és a Kossuth utca 66 lakásos házának terveit is. Méltán kerül a tablókra a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdálkodási Vállalat bajai székháza és a kerekegyházi általános iskola. Ez utóbbi Albrecht László munkája. Báhner József és a kivitelező BÁCSÉPSZER a közelmúltban érdemelt ki nívódíjat a kecskeméti Kodály-iskoiáért. A felújítás, a helyreállítás folyamatát jó néhány dokumentum érzékelteti a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában. A vállalat sokirányú tevékenységéről a megyeszékhely új alközpontjának, a Vacsi köz környékének rendezési terve, a bugaci idegenforgalmi létesítmények bemutatása ad — egyebek között — képet. A kiállítás látogatói megtekinthetik az Algírba és Egyiptomba készített szemestermény-tárolók terveit, a Bácska könnyűszerkezetes elemekkel készült épületek fotóit. H. N. • Képünkön: a Roszik Pál által tervezett MMG-Automatika Művek kecskeméti gyárának üzemviteli épülete. (Pásztor Zoltán felvétele) «•Sassf* 'ül m _x Együttműködés Borsó alá
