Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

1983. március 12. •PETŐFI NÉPE • SZOLGÁLTATNAK-E A SZOLGÁLTATÓK? „Jeles tanulókból lesznek kitűnő mesterek!” in Az új forintért vásárolt varrógéppel Szilasi János ma is dolgozik. (Méhesi Éva felvételei) „Ha csak 8 órát ülnék a gépnél.! fiaskó Antal férfiszabó Solt- vadkerten: — Hetente egy, vagy két új öltönyt tudok elkészíteni. Azért a zöld adonisz szövetből varrt öltönyért, amelynek ia zá'kóját ott látják a próbababán, szombat reggel jön a tulajdonosa, Buda­pestről. Esküvőjére készíttette. Dolgozom, a helybelieken kívül keceli, halasi és kecskeméti meg­rendelőknek is. Ügy osztom be az időmet, hogy azért a javításokkal se ma­radjak el. A készruhán majdnem mindig van igazítanivaló. Vagy a nadrágszáron kell rövidíteni, vagy a kabátaljból felhajtani. Hirsch Imre bácsinak, aki a Zrínyi utcából hozott kordbár­sonyt szabásra', ráérek a pantal­lóját húsvétra összeállítani. Ak­korra kérte. Mi a legkényesebb munka? Francia bársonnyal dolgozni. Az anyagot először ráteszem egy kefére. Aztán vizes ruhán ke­resztül. szép óvatosan végighú­zom rajta a vasalót. Vigyázok, hogy rá ne égjen a vas, mert különben bolyhos, fényes lesz. 1941 óta vagyok szabó. Hama­rosan nyugdíjba megyek. Ta­pasztalatból mondom: ez a szak­ma nem érdemli meg, hogy egy apa szabónak adja a fiát! Ha csak nyolc órát ülnék a gépnél, nem keresnék annyit, mint egy napszámos. Ezért 10—14 órát dolgozom naponta. Esküvői ruha, munkásnadrág Szilasi János is soltvadkerti szabász, a Dobó utca 13. szám alatt. 1 19 Korsós István egy szabásmin­tát tanulmányoz. — Ez a PFAFF-varrógép, amit itt látnak, egyidős az új forint­tal. Hat és fél hektoliter bor árából vettem. Azóta szolgál egyfolytában. Áprilisban lesz 43 évé, hogy bökdösöm a tűt. Megéltem nehéz időket. 195'2-ben mindössze egy új öltönyt készítettem. Többre, jobbra nem tellett akkoriban az embereknek. Két-három forintért foltozgattam. Legtöbbször ez volt az egynapi munkadíj. Most? Nézzék meg! A szemétkosár tele van hulladékkal! Reggel hatkor kezdek, hogy idejében* készen legyenek az új ruhák. Ma Péli Zoltánnak var­rom a ballagási öltönyét. Egy másik zakó és nadrág egy álta­lános iskolás fiúé. Alacsony, zsurmó kiskölyök; a kabátja u.i- 'ján felhajtok kicsit, hogy visel­ni Tudja. De van itt másik öl­töny is. Félkész. Anyagát mée decemberben hozták ide, azzal, hogy augusztusra varrják belőle esküvői ruhát. A vevő legnagyobb gondja, hogy a kereskedelemben kapha­tó ruhákon nincs hajtás. A gyár­tási műveletnél nem hagynak ezeken néhány centiméteres tol­dalékot, hogy azzal, szükség ese­tén, bővíthessünk egy nagy- és kiskabátot, vagy mellényt. Itt ez a fiúnadrág. A szülők tegnap vá­sárolták. Nincs benne semennyi hajtás. Szerencse, hogy bő a gye­rekre. Szűkíteni még lehet. Hetente két napig javítok. Az­alatt semmi mással nem foglal­kozom. Az asztal alatt most is egy rakás ruha. Ennek a zöld bársony zakónak a bélését — mutatja — valamivel leöntötték. Ebben a felsőkabátban valaki birkózott, azért hasadt szét. Ez a téli'kabát pedig elhunyt bará­tomé. 1946-.ban én varrtam ne­ki. Miután meghalt, felesége el­hozta hozzám a kabátot, hogy alakítsam át női viseletre. Tavaszodik. ' Soltvadikerten ez már a határba járás ideje. Nyit­nak, metszenek. Ehhez nekem, a szabónak is készülnöm kell. Ez a táska, mellettem, tele mun­kásnadrágokkal. Mivel a télen kihízták mindet. ezekbe bele kell toldani. Aztán itt egy másik nadrág. Egy bácsié, öt lyukat számoltam rajta elöl. De nem bai; megjavítom annak a másik, kék nadrágjának az anyagából, amelynek viszont a hátulja ép. Huszonegy évesen Kiskőrösön fiatal szabó Czef- fer László. Huszonegy éves. 1981 óta önálló szabász. Azért váltott iparengedélyt, mert a szakma- gyakorlásnak ez a módja_ szá­mára előnyösebb. Így kétszer annyit keres, mint korábbi mun­kahelyén, a Vegyesipari KTSZ- nél. A műhelyalapításban szülei is segítették. Varrógépet kapott tő­lük. Most már szomszédok, bará­tok, és soltvadkerti, kaskantyúi, akasztói, páhi megrendelők al­kotják az üzletkörét. Kedvelik sokoldalúságáért. Franciabár- sony-kosztümöt éppúgy megvarr, mint inget, szoknyát, kocsihuza- tot. vagy esküvői ruhát. „Hogyan győzöm? Hogyan bírom?” Korsós István Fülöpszálláson, három évvel a nyugdíj után sem hagyta abba a szabómesterséget. • Czeffer László kezdő, de jó­kezű szabómester. — Én az életem java részét itt töltöttem el, ebben a műhelyben — mondja. — Mehetnék-e innét, otthagyva csapot-papot. ahová annyi emlék fűz? Feledhetném-e azit a jótevőmet, aki elásta a varrógépemet és 1'4 öltönyre való szövetemet, hogy értékeim biz­tonságban legyenek arra az idő­re, ameddig katonáskodnom kel­lett a második világháborúban? Nekem itt mindenki ismerő­söm 1938 óta. Loboda doktor úr. Cselényi doktor úr. Varga Pál, aki életében, méretre szabott ruhán kívül másmilyent soha nem hordott. Körmendiné, aki az egyik évben kosztümöt, a másikban kabátot csináltat ná­lam (idei tavaszikabátiával si­került a nőnapra elkészülnöm). Hogyan győzöm? Hogyan bí­rom? Aki szereti ezt a szakmát: annak nem nehéz. Aztán meg öröm látni egy szabónak, ha a rendkívüli méretű embereken jól áll a ruha. Idomul az erő­sebb csípőhöz. A kabát háta nem buggyos. A rövid, vagy a hosszú kar méretarányával kevésbé fel­tűnő. A görbe hát. s a kidombo­rodó has nem hat előnytelenül a megjelenésben. Ezeken mérem-, és mérjük mi, szabászok, hogv munkánkkal csakugyan megszol­gáltuk-e a pénzt. Hallgatjuk a fáradhatatlan mestert, aki — tél végén —. bár kissé gyengélkedve, de ott dolgo­zik, a műhelyében, ezekben az influenzás' napokban is. Honnan ez a kitartás? Hon­nan ez a szakmaszeretet? Segít erre választ adni az a régi kitüntetése, amelyen ez áll: „Jedes tanulókból lesznek ki­tűnő mesterek!" Kohl Antal Ismét a polgári életben Amikor Kiskunhalason a ha­tárőrség kerületparancsnokságán Kiss Sándor határőrrel beszél­gettem, csupán néhány órája volt még hátra a leszerelésig. A hu­szonhárom éves, jóképű fiatal­ember — parancsnokai vélemé­nye szerint — keményen dolgo­zott katonai szolgálata alatt, sze- ténységével. munkabírásával ki­vívta elöljárói, s a vele együtt bevonuló fiatalok szeretetét, tisz­teletét. A civilruháért nem kel­lett messzire utaznia, mert szü­lei, felesége és egyéves kisfia a városban lakik. Szívesen, őszin­tén beszélt a határőrségnél eltöl­tött tizennyolc hónapról. — Bevonulásom előtt a Tej­ipari Szállítási Vállalathál dol­goztam gépkocsivtifzetőkénit, öt­venezer kiométert tettem meg. Az alapkiképzés után a teher­gépkocsi helyett személygépko­csiira ülhettem, gyakorolhattam második szakmámat. — Mi az eredeti foglalkozása?, — Háztartásigép-szerelő ■ va­gyok, de miután édesapám is en­nél a vállalatnál dolgozik gép­kocsivezetőként, úgy gondoltam, nekem ás ott a helyem, no meg többet ’ííi kerestem. Szeretem a gépkocsikat, s itt a határőrség­nél nem kevesebb, mint negyven­ezer kilométert vezettem baleset- men lesen. — Említette, hogy nős, gyer­mekük van. Hogyan segítették a családot? — A feleségem a szüléimnél lakik, ez már önmagában is so­kat jelenített. Amíg meg nem született a gyerek, az ‘áfésznél dolgozott, most gyesen van. Ka­tonai szolgálatom ideje alatt ha­vonta ezerötszáz fodijnit családi pótlékot kaptunk, ez volt a má­sik segítség. A magam részéről igyekeztem megfelelni a határ­őrségnél 'támasztott követelmé­nyeknek, ,s egyszer élenjáró, két­szer kiváló címet szereztem. A szocialista versenyben szerzett címekkel együtt kapott pénz, meg a szabadság is jól jött. Az üzemányag-megtakarításért is ju­talmaztak kétezer forinttal. ' — Ezek szerint sok időt töl­tött otthon? — A szabadságokat, az eltávo­zásokat lehetőleg úgy osztottam , be, hogy hét végén haza tudjak menni. Természetesen ez nem mindig sikerült, de a parancsno­kok jóindulata hozzásegített ah­hoz, hogy ha csak néhány órá­ra is, gyakran -talál kozhassam családommal, kisfiámmal. A ka­tonai szolgálatom végén elmond­hatom: a sok munka, utazás, SL / / *0 karbantartás, szolgálat mellett nagyon jó dolgom volt, s min­dig szeretettel gondolok vissza erre az iigazi elvtársi, baráti köT zösségre.' — Visszatérve a polgári életbe, milyen tervei vannak? — Egyetlen napot töltök ott­hon, ,s megyek vissza a Tejipari Szállítási Vállalathoz, ahol már várnak rám, mert kevés a gép­kocsivezető. Kell a pénz -is, hi­szen nyáron hozzákezdek egy családi ház építéséhez. Ehhez szü­leim ,is segítséget adnak... Tud­ja, jól\ élünk a szülőkkel, de mindenki vágyik a saját fészek­re.. . A minap Kiskunhalason egy tejszállító gépkocsi vezetőfülké­jéből egy bajuszos fiatalember integetdtt. Kiilss Sándor volt, aki most már kora hajnaltól szál­lítja a tejet a gazdaságokból a feldolgozóba. Gémes Gábor Elő hang -■■.' C"./tf||§ az állandó Petőfi-kiállításhoz Petőfi — a költő relikviái és utóélete a képzőművészetben címmel március 14-én, hétfőn kiállítás nyílik meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ezzel a tárlattal az állandó Petőfi-kiállítás régi hiányát pó­tolják — ideiglenesen — a szak­emberek. Az 1848-as márciusi forradalom évfordulója alkal­mából megnyíló tárlat anyagát a múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei­ből válogatták össze. Csaknem 150 képzőművészeti alkotást és relikviát mutatnak be, a mú­zeumlátogatók előtt még isme­retlen összeállításban. Az érdek­lődők 1850-től napjainkig kísér­hetik nyomon: hogyan élt Pető­fi alakja a művészek képzele­tében, s miként változott szem­léletük a különböző korszakok­ban. A közönség elé tárják töb­bek között Madarász Viktor Pe­tőfi halála című festményét,' Benczúr Gyula Petőfi arcképe című alkotását, Ferenczy Béni Petőfi című bronzszobrát. Emel­lett számos festmény és grafika,: szobor, érme és plakett teszi tel­jessé a Petőfi-ábrázolások be-, mutatóját. A relikviák között a költő egyes használati tárgyait,'; ruhadarabjait és bútorait sora­koztatják fel. A kiállítást olyan fotósorozat fogja át keretként, amely a Petőfi-emlékhely,eken tartott ünnepségeket idézi fel. A hétfőn megnyíló tárlatot: magába foglalja majd az állandó kiállítás, amely a tervek szerint a múzeumi hónapra ölt végleges formát. Munkában a csányi dinnyések Országszerte munkához láttak a csányli vándordinnyések. A He­ves megyei község lakóinak nagy része minden év márciusában el­hagyta otthonát, hogy a már ko- i abban megkötött szerződések alapján az ország különböző vi­dékein hozzálásson a .dinnveter- mesztés tennivalóihoz. Ez a szé­les körű vállalkozás szinte egye­dülálló a kertészeti szakmában. A februári tél késleltette a d:r,nyeültetvények előkészítését, ezért most, hogy az idő alkalmas a talajmunkák megkezdésere. megélénkült az élet a dinnyeföl- deken. A magvakat a fóliasát­rakban már elvetették, a szabad­ba majd a palántákat ültetik ki. Heves megye számos termelőszö­vetkezetében száz—kétszáz hek­táron is termesztik a dinnyét, a hevesi Rákóczii Termelőszövetke­zetben pedig mintegy félezer hektáron. A csányi dinnyések a megye határán túl megtalálhatók az Al­földön, a Tisza mentén, és a Du­nántúlon egyaránt. Az idén — Csány község vezetőinek tájé­koztatása szerint — ismét nagy kedv mutatkozik a dinnyeter­mesztésre. Jelzi ezit, hogy Csány község lakosságának több mint egyharmada — felnőttek és fia­talok egyaránt — teherautókra pakolt. A dinnyés családok gyermekei közül csak az iskoláskorú apró­ságok maradtak otthon, az idő­sek gondjaira bízva. Nyáron a gyerekek többsége is szüleik után megy. így a szakmát a vakáció alatt megtanulják. Az idők során nagyot változott a dinnyések nyári életmódja: ré­gen a hatalmas táblák szélén fel­épített földkunyókban laktak. Ma mar a legtöbbjük előregyártott elemekből összeállítható víkend- házat épít fel. vagy kényelmes lakókocsi az ideiglenes otthonuk a dTmyeültetvényeken. ahol ta­vasztól őszig legalább hat hóna­pot töltenek kertészkedéssel a ve­téstől. palántázástól a termés ér­tékesítéséig. Márciusi folyóiratok FORRÁS Szép címlappaj és illusztrációs anyaggal jelent meg a Forrás márciusi száma. Ezúttal a VIII. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen készült művekből válogattak a szerkesztők. A tűz­zománcképek egyike-másika fe­kete-fehér rajzolatban is egészen jól érvényesül. Szokatlan bősé­ges a versajánlat is, kilenc ma­gyar költő 21 versét, illetve versrószletét közli a folyóirat. Bemutat — Hideg Antal fordí­tásában — egy .-mongol költőt is, a közelmúltban elhunyt Misigijn Cedendorzsot. A Való világ című rovatban Kaposy Miklós Közművelődési háztűznézö riportszatíráját, va­lamint Pünkösti Árpád Osztály­idegen és Tóth Tibor Akik a túl­só parton élnek című írását ta­láljuk. Buda Ferenc új verskö­tetét Kiss Ferenc mutatja be. Kicsit sovány és esetlegess a Szemle rovat, s lassúnak tűnik a decemberi eseményre, egy buda­pesti konferenciára utaló „kró­nika” is. KORTÁRS Persze, könnyű dolga van a Kortárs szerkesztőinek, mond­hatja a „szegény rokon” Forrás­csináló, mivel az előbbi 165, a másik csak 95 oldalt fordíthat irodalomra. S valóban gazdag is ez a márciusi Kortárs. Viga­szul: a Forrás jóval több verset közöl, s micsoda véletlen, hogy itt is, ott is Tákáts Gyula indít­ja a sort gyönyörű, tiszta, ért­hető sorokkal. Boldizsár Iván úgy látszik el­határozta, hogy Don-menti él­ményei után R. M.-ről árul el jellemző apróságokat. Találó a cím is: Néhány keser-édes R. M.-rrl. Mostanában divatban van R. M., mások is kezdenek szólni róla, próbálják megfejte­ni Rákosi Mátyás ellentmondá­sos egyéniségét. Lehet, hogy Bol­dizsárnak van igaza, aki mind­ezt kellő iróniával teszi, sőt ön­iróniával. Van hozzá ereje. A szellemes prózát még rajta kívüi Sükösd Mihály, Páskándi Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil — több nevet hadd ne említsek — képviselik a folyóiratban. Gazdag a Jegyzet, a Fórum és a Kritika rovat is. Külön is ki­emelném Hermann István írását, aki a Tudomány Prométheusza címmel Kari Marx halálának 100. évfordulójára írt emlékező cikket, amelyben Marx egyéni­ségének jellemző vonásai közül úgy mutat fel néhányat, hogy azokat ma is követendőnek lás­suk. T. P. ÓRAÉKSZERÓRAÉKS Csak két napig, MÁRCIUS 15-ÉN ÉS 16-AN, ékszerszakértő jelenlétében, felvásárlási akció az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat 157. sz. boltjában: Kecskemét, Rákóczi u. 2. Arany- és ezüsttárgyaiért, ékszereiért, tört aranyért és ezüstért a legkedvezőbb árat fizetjük. Nemcsak készpénzért, hanem bizományba is átvesszük. NE FELEDJE: íAAt március 15-én és 16-án, i Kecskemét, Rákóczi u. 2. ÓRAÉKSZERÓRAÉKS Bő a nadrág, bő a zakó. Egyszer ez a baj. Más­szor az, hogy szűk. „Tudna-e rajtuk igazítani, mes­ter úr?” A másik ruhán felfeslett a varrás. Aman­nak lyukas a zsebe. Szélesebb övhöz szélesebb búj­tató kell. Másik cipzár a régi helyett. S, ha telik a pénztárcából, új öltöny, új kosztüm húsvétra, bal­lagásra, vagy augusztusi iagzira. A szabóműhelyekben reggel korán kezdenek el dolgozni. A munka pedig hétközben tart sötétedé­sig, nemritkán a Tv-híradó szignáljáig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom