Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

.fl I \ T UDOMÁNY - TECHNIKA ISO, IEC, KG?T Nemzetközi szabványaiánlások Erőművek a Szovjetunióban Szabvány: rendszeresen ismétlődő műszaki-gazda­sági feladatok legkedvezőbb (leggazdaságosabb) megoldását meghatározó előírás. A szabványok hi­vatottak biztosítani a termékek minél szélesebb kö­rű cserélhetőségi és csatlakozási feltételeit, rendez­ni a választékot, szabályozni a minőségi, biztonsági és egészségügyi követelményeket, megteremteni az egyértelműség és ' egységesítés feltételeit. A műszaki lexikonból vett meghatározást célsze­rű kiegészíteni Olle Sturen ISO-főtitkárnak az Euró­pai Minőségügyi Szervezet XXIII., budapesti kon­ferenciáján elhangzott szavaival: „Évszázadunk technikai vívmányainak nagy ré­sze a minőség javítására való összpontosítás révén vált lehetővé — jelentette ki a Nemzetközi Szab­ványügyi Szervezet főtitkára. — Az utóbbi években a szabványosítási munka a nemzeti szintről nem­zetközi szintre emelkedett, s mind nagyobb mérték-' ben az ISO szabványai lépnek a nemzeti szabvány- dokumentumok helyébe.” fejlődő ország jelentkezik felvételre a szervezetbe. Az arab országok például az olajbányászat és -fel­dolgozás nemzetközi szabványosításában érdekeltek. Az országokon átívelő csővezetékek sem lehetnek például különböző méretűek. — Amikor egy ország átvesz egy ajánlást,, azt a saját fejlettségi szintjére adaptálja. Ezt tesszük mi is. A most lefordított szabványok a Forgácsolószer­számok élgeometriája és az Egyélű forgácsolószer­számok éltartam-vizsgálata címet viselik. Hogy eze­ket meghonosíthassuk, a hazai szakterületnek el kellett érnie bizonyos fejlettségi szintet. Most jött el az az idő, amikor az ISO-s.zabvány ajánlásait gyakorlatilag változtatás nélkül át tudjuk venni. «Ij Hl Mi a haszna? A fogászattól a komputerig A Nemzétközi Szabványügyi Szervezetnek (az ISO-nak) 87 tagországa van. Elektronikai testvér­szervezetével, az IEC-vel együtt az ISO az emberi tevékenység szinte minden területére kiterjedő mun­kát végez a csavarmenetektől a számítógépekig, a fogászattól a konténerekig, a gépkocsi-abroncsoktól a dátumok helyes írásmódjáig. Az ISO eddig több mint 4000 nemzetközi szabványt adott ki, amelyek közül sokat hazánkban is alkalmaznak. A két leg­frissebben átvett nemzetközi szabvány átültetésé­ben. magyarra fordításában a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola egyik oktatója is részt vett. Dr. Szabó András, a gépgyártás-technoló­giai tanszék vezetője a következőket mondta erről a munkáról: — A szabványosítást együtt emlegetik a minőség­gel. Méltán. A szabványok ugyanis szigorú minő­ségi előírásokat tartalmaznak. A nemzetközi szab­ványosítás létrejöttének gazdasági, kereskedelmi okai vannak. Kezdetben a legfejlettebb iparral ren­delkező országok vettek részt a munkában, majd bővült a kör. A nemzetek hamar felismerték az egységes mértékrendszer, a szabványos csavarok és más kötőelemek, a megegyező vasúti tengelytávol­ság stb. alkalmazásának óriási jelentőségét. Anglia •számára például milliárdokba került a méterrend­szerre való áttérés, mégis megérte. Miből áll a szabványt meghonosítók munkája? Kik végzik ezt a tevékenységet? És ami a legfonto­sabb: mi a haszna mindennek? — A szabványhonosító munkája hasonlatos a mű­fordítóéhoz. Nekünk az eredetileg Idegen nyelven készült szabványt ügy kell visszaadnunk magyarul, hogy azt az egyetemi professzortól a szakmunkásig mindenki megértse. A honosított szabvány feleljen meg a magyar nyelvben kialakult terminológiának, és mindenben egyértelmű, félreérthetetlen legyen. Ehhez alapos nyelvtudás és a szakterület részletes ismerete szükséges. A két említett szabvány honosítását dr. Szabó András a Magyar Szabványügyi Hivatal főelőadó­jával, Szabó Imrével együtt végezte. A tanszékve­zető egykor maga is a szabványügyi hivatalban dol­gozott, innen a kapcsolat. A felkészültség pedig jó­részt jelenlegi tevékenysége révén adott. — Az oktatómunkában fokozottan szükség van arra, hogy az ember lépést tartson a fejlődéssel. Nekünk egy kicsit meg kell előznünk a gyakorla­tot, hiszen a jövő számára képezzük az embereket. Tájékozottaknak kell lennünk, s ez jó feltételeket nyújt a, kutatómunkához, vagy éppen a szabvány- honosításhoz. Szocialista integrációban Az arabok is érdekeltek — A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet szab­ványajánlásokat dolgoz ki és javasol átvételre. Az ISO-szabványok alkalmazása egyetlen tagország számára sem kötelező. A nemzetek jól felfogott ér­dekük ^szerint cselekszenek. Axr'lSO hivatalos nyelvei: az angol, a francia, az . őfosz és a spanyol. Egyre több harmadik világbeli, A nemzetközi szabványosítás a szocialista gazda­sági integráción belül is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A KGST Szabványügyi Egyezmény és Szabályzat előírja, hogy a KGST- szabványok szintjének megállapításánál a leghala­dóbb nemzetközi és nemzeti szabványok követel­ményeit kell figyelembe venni. Az ISO főtitkára a budapesti konferencián így fejezte be hozzászólását: „A technika nemzetközi. Ugyanígy, hasonló okok­ból, a minőség is nemzetközi fogalom. A szabványo­sítás alkalmazott technika és így nemzetközi síkon a szabványosítás és a minőség karöltve halad elő­A szovjet népgazdaság átalaku­lásának egyik legfontosabb jel­lemzője a termelés súlypontjának a keleti körzetek felé való eltoló­dása. Minden ágazatban megfi­gyelhető ez a jelenség. A gazdaságföldrajzi térkép a történelem alakulására is magya­rázatot nyújt. A Szovjet-Ázsiá- ban kialakult új ipari bázisnak óriási szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió ellen tudott állni, és végül győzött a második világhá­borúban, amikor az európai szov­jet iparvidék nagy része német megszállás alá került. A háború óta a szocialista építésbe bekap­csolódtak a Jenyiszej és az Anga­ra medencéjének óriási energia- forrásai, megalapozva ezzel Kö­zép- és Kelet-Szibéria hatalmas térségeinek gazdasági fejleszté­sét. A távoli Szovjet-Kelet és -Észak ritkán lakott területei a délkeleti aszályos vidékek, Közép­Ázsia félsivatagai egymás után kapcsolódnak be a szovjet nép­gazdaság vérkeringésébe. Jól példázza ezt az ipar „ke­nyerét”, az energiát előállító erő­művek telepítése. Közismert, hogy a Szovjetunióban létesülnek a vi­lág legnagyobb vízlépcsői. A Vol­ga—Káma vízlépcső-rendszer (ösz- szesen 14 ezer megawatt) már lényegében elkészült. Köztük olyan óriások is működnek, mint a Lenin-erőmű Kujbisevnél (2300 MW) vagy a volgográdi vízi erő­mű (2500 MW). De a vízenergia- forrásoknak több mint 80 száza­léka az Unalon túli. keleti ország­részekben van. Ott épültek és épülnek az Angara—Jenyiszej vízlépcső-erőművei. amelyek négyszerte, ötszörte olcsóbb ára­mot fejlesztenek, mint a volgai erőművek, és amelyeknek alapve­tő szerepük van az ázsiai szovjet területek iparosításában. A tervezett 12 erőmű közül el­sőnek a braitszki épült fel. Ez ma 4050 MW-os teljesítményével a vi­lág egyik legnagyobb erőműve. De ezt is túlszárnyalták a rpég épü­lők. És a vízi erőművek építése is tovább vándorol keletre. A ti­zedik és tizenegyedik ötéves terv programjában szerepel a képűn-1 kön látható Amur melléki Zeja vízi erőmű építése, amely a Szov­jetunió legkeletibb vidékének je-j lent olcsó és nagy energiaforrást. A nagy vízierőmű-építések el- i lenére az összes termelt villamos energia négyötödét még ma is aj hő- és atomerőművek szolgáltat­ják. A hő- és vízi erőművek energiájának összesítése, a többj európai és szibériai snergiarend-! szer egyesítése folyamatban van, jóllehet a nagyfeszültségű távve- j ze,fékeknek óriási távolságokat! kell áthidalniuk. Versenyző vasutak S. B. Toronyrendszerű betongyár Az 1970-es évek elején a kis térfogatú, gravitációs keverőgépek tel­jesen alkalmatlanná váltak arra, hogy jó minőségű és nagy meny- nyiségű betont állítsanak elő. Így került sor a nagy teljesítményű, programozható vezérlésű betongyárak létrehozására, amelyek akár egy-egy nagyobb körzetet is el tudnak látni betonnal. Hazánkban a nyugatnémet ELBA cégtől való licencvásárlás révén születtek meg a különböző típusú betonkeverő telepek, illetve beton­gyárak. Ezek egyik legkorszerűbb változata az EMT—1000 típusú be- Vongyár, amely gravitációs áramlással dolgozik. A betontelephez tar­tozó keverőgép óránként 100—115 köbméter betont állíthat elő. A teljesen automatikus vezérlésű betongyár hatféle adalékanyag­ból és négyfajta cementből állítja elő a betont. A berendezés kiegé­szíthető kiíró • szerkezettel, amely bizonylatot állít ki arról, hogy mi­lyen mennyiségű adalékanyagból, cementből, vízből, vegyszerből ké­szült a beton, megjelölve annak minőségét is. A vasútvonalakon világszerte egyre nehezebb és gyorsabb vonatok közlekednek. A tehervonatok sú­lyának növekedésével a vasúti áruszállítás gazda­ságosabbá vált. -Nagy mennyiségű szén vagy vasérc szállítása szárazföldön más módon nem is oldható meg. Sok olyan" vasútvonal van, ahol a tehervonatok sebessége eléri a 100 km óra értéket. Személyszál­lításkor kulcskérdés a sebesség, csak így lehet a vasút versenyképes a légi- és közúti közlekedéssel. A korszerű személyvonatok sebessége ma már több országban eléri a 120—150 km óra átlagos és a 200 •km óra legnagyobb értéket. Mindehhez folyamatosan biztosítani kell a pálya kifogástalan állapotát. A vasúti pálya rendszeres vizsgálata és folyama­tos karbantartása elképzelhetetlen a korszerű gépek nélkül. A képünkön látható osztrák gyártmányú gép kor­szerű eszköze a pályák karbantartásának. Gyors zú- zalékterítésre ép planírozásra szolgál. A vízszintes és függőleges irányban hidraulikus úton állítható oldalekék az új megoldású planírozó- és söprőbe­rendezés lehetővé teszi, hogy a zúzalék felszántását és szétterítését egy műveletben egy személy végez­ze el. MTESZ­RENDEZVÉNYEK Március 14-től 20-ig A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tag­egyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják: Március 14.: A MTESZ Bács-Kiskun megyei Szer­vezetének Végrehajtó Bizottságának ülése. Március 16.: Kecskeméten a Tudomány és Techni­ka Házában a Magyar Éleimezésipari Tudományos Egyesületben a Termometria legújabb eredményei­ről tartanak ankétat. Március 18.: Baján az erdőgazdaságban az Orszá­gos Erdészeti Egyesület az erdő állapotának meg­határozási lehetőségeiről, az erdőállomány szerke­zetének változásairól, valamint a gemencl tájkör­zetről rendez értekezést. Összeállította: Sitkéi Béla Balázs József tánciskola •v.-44+4_„A kiszáradt patakmeder felől, ahol LH-Lakáposztát kapálta, egy kerékpárosalak—közeledett. A rosszul kitaposott útonN^ehezen J tóttá a kormányt, többször is g kellett állnia, nehogy felró­jon. A kalapját ilyenkor még ■ban a fejébe nyomta, a kabát­ja könyökig felcsúszott, úgy í festett, mint a középkori temp­le lomkertben várakozó parasztem- Vberek, mielőtt bevonulnak a . Viagymisére. Keményszárú fekete '/ qsizmában és szürkésfekete csiz­1 manadrágban nyomta-tekerte a pedált, izgett-mozgott az ülésen, erőlködve ráhajolt a kormányra. Aöfkét fiú messziről is jól kive­het tfe, hogy mozdulatai dühösek és türelmetlenek, s az egyik ke­zében a kormánnyal együtt, a biciklipumpát is ott szorongatja. Lili megfordult, megismerhet­te a férfit, mert meglepetten mondta: — Ez utánam jön... — majd látva a két fiú csodálkozó arcát, még hozzátette: — Maradjatok mellettem. A Krasznán túlról, Neviczkyók falujából csak a magasra nőtt akácok meg a református temp­lom tornya látszott. A kerékpá­ros éppen a templom vonalába került, mozgó alakja sokáig elta­karta a fénylő templomgombot. A falu fölött porfelhő kavargott, mintha egy nagy földindulás nyelné el a falut, s a leomló há­zakból csak. a kavargó por ma­radt volna meg. — Vihar lesz — intett a falu irányába Lili. A két fiú nem törődött már ez­zel; tudták ők jól, hogy vihar lesz, majd legfeljebb hazáig futnak. Most mintha mi sem történt vol­na, leültek a földre, Lili elé. Várták, hogy mit akar a biciklis, aki megkerülte őket, majd pon­tosan Lili előtt megállt. — Te itt vagy? ... Várhatnak az emberek — mondta a férfi, i— A fél falu terád vár. •Lili nem szólt rá semmit, sér­tetten indult tovább, durcásatK vonogatta a vállát, jelezve, majd' akkor megy haza, amikor kedve tartja. A biciklis káromkodott, karjá­nál fogva visszarántotta, kény­szerítette, hogy üljön fel a bicik­li vázára, úgy gyorsabban haza­érnek. Nagy nehezen elindultak, erre a fiúk is feltápászkodtak a földről, és a biciklis után iramodtak. A férfi észrevette őket. — Nem takarodtok innen! — kiáltotta hátra a szemére hozott kalap alól. j A két fiú mégsem tágított, so­káig futottak így a bicikli után. Kerczáik végül egészen közelről a férfi fejéhez vágta a labdát, aki annyira meglepődött ezen, hogy letért az útról. Se fékezni, se kor­mányozni nem tudott, nyílegye­nesen a meredek Szamos-part fe­lé tartott, ám az utolsó pillanat­ban úgy döntött, hogy a vízbe- repülés helyett mégis inkább a borulást választja. Lerakta a lá­bát, zöttyent egyet a bicikli, \ és vezetője úgy terült el a földön, ahogy azt a két fiú is elképzelte; tehetetlenül a hátára zuhant. Szerencsére Lili továbbgurult a kormányozhatatlatiná vált 5 ke­rékpáron, s úgy zöttyent le a .váz­ról, hogy semmi baja nem lett. A fiúk gyorsan elindultak, a csizmás férfi feltápásZkodva lé­pett párat utánuk, de aztán csak fenyegetőzött, káromkodott. A fi­úk már nem hallottak semmit, mert a sarkukban volt az e3Ő. A fülledt réten elcsendesedték a pacsirták is. Ök vissza sem néz­ve rohanták hazafelé és lihegve, boldogan, hogy felbosszanthatták a Lilire támadó idegent, álltak meg az elnéptelenedett falusi ut­cán, még mielőtt utolérte volna őket a Beregszász felől közeledő fekete felleg. x Neviczky hamarosan megtudta a; Vak Légióstól, hol találkozhat •Lilivel. A tánciskolában Liibussal iss. beszélt, s megkérdezte tőle, hogy tud-e valamit az eltévedt tátikról. — Tank? — nevette el magát Libus, és sárgás, hosszú fogait sunyin megvillogtatta, miközben, mintha bolhák ellen harcolna, a mellét, a hónalját vakargatta. — A tank — ismételte Nevicz- ky. — Szóval a tank — vakaród- zott tovább Libus, aztán a szaxo­fonját fujlkálta illő szakértelem­mel. — Mi van veled? — kérdezte a Vak Légiós. — Lapostetű fészkelt a furulyádba? — mutatott a szaxofonra. — Egy lapostetű tíz évig is éléi az emberen — öltöt­te ki a nyelvét Libusra. Neviczky nem kérdezősködhe­tett tovább, mert Libus már a Vak Légiósra figyelt. A szaxo­font emelte fel, mintha azzal akarná megütni, aztán együtt ne­vettek valamin. Ezt már Neviczky nem nagyon értette,, ám nem is bánta, a legfontosabb mégiscsak az volt, hogy a Vak Légiós falu­jában megtalálja Lilit. Kerczák- nak nem volt kedve Lili után .fut­kosni, nem is igen fogta fel, hogy mit is szeretne a barátja, inkább maradt a tánciskolában, és figyel­te Ottilia asszony kompániájának a játékát. A biciklijét és a zseb­lámpáját kölcsönadta Neviczky- nek, de csak arra az időre, amíg megkeresi a nőt. Zseblámpa nél­kül nem vághatnak neki a legki­sebb útnak sem, egyébként is az övé volt a legjobb a faluban: csak az ő lámpájának a fénye érte fel a templom tornyán a gombot. Neviczky' egykettőre megtalálta azt a házat, amelyiknek a hátsó végében Lili lakott. A tornácos, hosszú házon mégsem akart vé­gigmenni, hogy csak úgy, minden előzetes körülnézés nélkül beállít­son; először csak körözött a ház előtt, aztán a kerítéshez húzódott, s úgy bámulta az udvart. Sbkáig várt, amíg be mert világítani az udvarra meg arra a helyre, ahol Lili szobájának a bejáratát gon­dolta. Zseblámpája kis kerek fényénél semmit sem fedezett fel az idegen udvaron. Farakás, ott felejtett vesszőkosár, szétesni készülő láda hevert a tornác előtt. A hátsó ud­varon sűrűbb volt az árnyék, az ólak előtt eperfa magasodott, mindenféle felismerhetetlen for­májú tákolmány zsúfolódott egy­más mellett. Az utcáról a hátsó udvaron túlra már nem láthatott. Ügy gondolta, azé az emberé le­het a ház, akihez Kerczák hozzá­vágta a labdát, aki megfenyegette őket a biciklipumpával, aki úgy lökdöste Lilit, mintha azt csinál­hatna vele, amit akar. Most sem­mi kedve nem volt találkozni ve­le. Még elvenné tőle a zseblám­pát meg a biciklit, óvatosnak kell hát lennie. Az udvarról lépéseket hallott. A kerítés mellől jól kivehette, hogy egy férfi lép ki Lili ajtaján, aztán egy másik, alacsony kis em­ber, valahonnan a ház mögül, a hátsó udvar sötétségéből bukkan fel, és beoson a nyitott ajtón. A távozói férfi végiglopakodott az udvaron, közben igazgatott va­lamit a ruháján, aztán óvatosan kinyitotta a kiskaput, és vigyáz­va, hang nélkül bezárta maga mö­gött. Az utcán már kihúzta magát, mind a két kezét zsebrevágta, rá­érősen távolodott, amíg el nem nyelte a sötétség. Neviczky otthagyta a biciklit a kerítés mellett, drótot vett ki a. zsebéből, és a kormányt a körí­téshez drótozta, majd a szomszéd ház udvarára íopózott. Ha be is esteledett már, nem azért kerék­pározott át két falun is, hogy most anélkül, hogy bármiről is meggyőződött volna, hazamenjen. Hátra osont, oda, ahol Lili szobá­jának az ablakát sejtette. A lába elé világított, de azért jól látta, hogy ezt a szobát nemrég toldot­ták a régi házhoz. Benézett az ablakon. A szoba sarkában, a padlón kis viharlám­pa égett, lesrófolva, de azért adott annyi fényt, hogy a függöny résein át apránként szemügyre vehette a szobát. Szemben az ab­lakkal, az ajtó mellett állt a szek­rény, s közel hozzá, a fal mellett húzódott az ágy. Az ágy végében óriási dunyha magasodott, a föl­dön párnák hevertek, kísérteties fehérségbe vonva az egész szobát. A fiú halk nyöszörgést, apró ágy- reccsenéseket hallott. Mintha Lili mondana valamit, yagy tiltakoz­na valami ellen, suttogva beszélt, hol elharapta a szó végét, hol só­hajtozva, fojtott zihálással nyökö- gött. Kattan á zseblámpa: a kis kerék fény elindult a szobában. Neviczky látta, hogy j meztelenül fekszenek az ágyon. A dunyha el­zárta a zseblámpa sugarának az útját, de azért azt még kivehette, hogy Lili és az alacsony férfi ijed­ten lecsúszik az ágyról. A meg­riasztott férfi vaktában tapogatód- zott az ágy alatt a bakancsa után, s közben a dunyha is lecsúszott a földre. Neviczky visszarohant a bicik­lijéhez Lapult a kerítés mellett, félve, zavartan figyelte az udvart, a hátsó szoba ajtaját. Nemsokára ki is lépett rajta a bakancsos kis 1 ember, eltűnt a hátsó udvaron, futva vetette bele magát a sötét­ségbe. Közben kijött az udvarra Lili is, forgott maga körül, hátha ész­revesz valamit. _ Lili — szólt oda neki a ke­rítés mellől a fiú, közben eloldot­ta a kerítéshez drótozott kor­mányt, felpattant az ülésre, és az utcai kapuhoz hajtott. ( Folytatjuk.) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom