Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

4 • PET0FI NÉPE • 1983. március 1. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS NEHÉZ, DE EREDMÉNYES ESZTENDŐ Sugártechnika a KGST-országokban A KGST-országok népgazdasá­gában csak most kezdődik a gyor­sítók széles körű hasznosítása. Bár csak a hetvenes évek köze­pétől folyik viszonylag intenzív bevezetésük, a KGST teljes park­ja már meghaladja a 150 sugár­berendezést. Fokozatosan újabb, termelékenyebb és gazdaságo­sabb hazai és külföldi gyártmá­nyokkal bővül. Egy jó gyorsító megtérüléséhez egy év sem kell. Bővül a sugártechnológia alkal­mazási köre is. Egy évvel ezelőtt a grossenheí- mi Lautex textilvállalatnál üzem­be helyeztek egy UV—25—0,4— 4—2000 típusú gyorsítóval felsze­relt technológiai sort. Az elekt- roflzikai készülékek Jefremovról elnevezett leningrádi tudomá­nyos-kutató intézetében fejlesz­tették ki. A szintetikus anyagok sugárkezelése évente több millió méter antisztatikus és hidrofili- zált szövetet jelent, azaz gyapjú- szövetekhez hasonló tulajdonsá­gú anyagot lehet így gyártani. A Szovjetunió és az NiDK 1981 évi egyezménye alapján az NiDK a mostani ötéves tervidőszakban újabb tíz szovjet gyorsítót kap. A budapesti szigetelőanyag­gyár 1979 óta gyárt hőre zsugo­rodó kábel-, villamosvezeték- termékeket stb. A polietilén és más polimerek besugárzását a leningrádiaktól vásárolt DUIE—8— 5V gyorsítón végzik. Termékeik nem maradnak el á világ leg- jobbjaitól. Csehszlovákiában a rezi atom­kutató intézetben egy éve műkö­dik egy kísérleti sugárvulkani­záló berendezés a Szovjet Tudo­mányos Akadémia szibériai rész­legéhez tartozó atomfizikai inté­zettől (Novoszibirszk) származó L.VE—1-es gyorsító bázisán. A varsói atomenergia-kutató intézetben 10 éve üzemeltetik a leningrádi DUE—13—9-es gyor­sítót. Ez a gyorsító a korábbiak­hoz hasonlóan stabilan tartja a kezdeti paramétereket, bár az eddiginél több elektronnyalábbal működik. Oj sugártechnológiák­kal is kísérleteznek itt. Kipróbál, ják, hogy ezeket miképpen lehet például orvosi, gyógyszerészeti és kozmetikai termékek sterilizálá­sához, lakk- és festékrétegek megszilárdításához, polimer anya­gok kémiai modifikálásához, szennyvíztisztításhoz használni. Amikor majd Novoszibirszkből Varsóba érkezik a nagy kapaci­tású ILU—6-os impulzusos lineá­ris gyorsító, befejezik a próbákat. Bulgáriában néhány különbö­ző típusú gyorsító és neutronos generátór szolgál ki több tudo­mányos és ipari szervezetet. De nem tudják kielégíteni az ország igényeit például a tartós és ag­resszív közegeknek ellenálló po­limerekből, rendkívül szilárd fémforgácsoló eszközökből, olyan termékekből és anyagokból, ame­lyeket csak sugárkezelés útján le­het nyerni. Néhányat közülük az U—250-es gyorsító segítségével fognak előállítani, amelyet vár­hatóan Lenlngrádból kapnak meg. Az onkológusok úgy vélik, hogy az elektron-gyorsítók lényegesen megerősítették a sugárterápiát. Meggyőzően bizonyítják ezeket az előnyöket az orvostudomány­ban alkalmazott gyorsítók, példá­ul a Jefremov tudományos kuta­tóintézetben kifejlesztett LIUE— 15 M'l-es típusú berendezés. 1981 januárjától ilyen gyorsító műkö­dik a jénai Schiller egyetem kli­nikáján is. Már több mint 3400 embert gyógyítottak ezzel a be­rendezéssel. Hamarosan a ros­tocki klinikán egy másik szovjet belgyógyászati gyorsító fog mű­ködni. A. Ny. Tovább épül a bolgár atomerőmű Bulgáriában Kozloduj közelében az atomenergia-központ első reak­torát 1974-ben helyezték üzembe, 1981-ben pedig már ez a központ szolgáltatta az ország villamos- energia-termelésének egynegyedét. Tavaly a negyedik 440 megawattos blokk bekapcsolásával ez a rész­arány tovább nőtt. Kozloduj atomenergia-központ­jában Időközben megkezdődött a Szovjetunióból importált első ezer megawattos reaktor szerelése. A tervek szerint ez a reaktor a mos­tani ötéves terv végére, 1985-ben lép üzembe. A második ilyen nagy teljesíményű reaktor két—három évvel később, 1987—88-ban kezd áramot termelni. Képünkön: a kozloduj 1 atomenergia-központ egy' részé, a harmadik energia, blokk egyik turblnacsoportja lát­ható. FÉLEGYHÁZI VIZSGÁLATOK Elismerés a népi ellenőröknek Kiskunfélegyháza tanácsa legutóbbi ülésén elismerését fejezte ki a népi ellenőröknek a múlt évben végzett felelős­ségteljes munkájukért, mellyel hozzájárultak a hibák, a hi­ányosságok feltárásához és megszüntetéséhez. Kíváncsian lapozgattam a városi NEB elnökének írásos beszámolóját: mivel is érdemelték ki a tanácsi határozatban foglalt di­cséretet? A dokumentumból kitűnik: százötvenegy népi ellenőr — idős és fiatal, munkás és értelmiségi, párttag és pártonkfvüli — vett részt a központi és megyei té­mákhoz kapcsolódó, illetve a he­lyileg elhatározott vizsgálatok­ban. Szám szerint is „sokat mar­koltak" a félegyházi népi ellen­őrök, társadalmi munkájukat ennek ellenére következetesen vé- glgvitték. Nyolc témakörben végeztek alapos vizsgálatot, tizenöt közér­dekű bejelentés alapján eredtek furcsa ügyek nyomába, kilenc­venöt javaslatot tettek —_ kü­lönböző ügyek megoldására — az illetékes szervek elé. Tíz esetben a törvényes állapot helyreállítá­sára, hívták fel a figyelmet, ti­zenkétszer fegyelmi, háromszor pedig kártérítési eljárást kezde. ményeztek. Tevékenységük to­vábbi eredményeként az állam javára 45 ezer, gazdasági szer­veknek hatezer, magánszemélyek számára pedig 24 ezer forint visszafizetésére került sor. Érdemes áttekinteni — hacsak vázlatosan is — mi mindenre terjedt ki a város népi ellenőrei­nek figyelme. Vizsgálták egyebek között az anyagi érdekeltséget az iparban, a gyógyító murikát, a sajáterős lakásépítés támogatá­sát, a lakosság ügyintézési le­hetőségét. Folyamatosan figye. lemmel kísérték az életkörülmé­nyek alakulását, ezzel kapcsolat­ban az áruellátást, a szolgáltató tevékenységet. A példa kedvéért idézünk a városi népi ellenőrzési bizottság megállapításai közül: Javult az áruellátás, valame-' lyest bővült az áruválaszték a város üzleteiben. Ehhez hozzá­járultak a szerződéses alapon működő kereskedelmi egységek, valamint a BIK és a Centrum Áruház újszerű árukínálatai: az előbbi dlszkontárusítással, az utóbbi pedig „tájnapok” rende­zésével váltotta ki a vásárlók ér­deklődését. A lakosság vélemé­nyén alapszik az a megállapítás, hogy jó színvonalú az egészség­ügyi ellátás, de néhány orvosi rendelőben javítani kell a mun­kafeltételeket, s fejleszteni kell a központi orvosi ügyeleti rend­szert. A félegyháziak általában elégedettek a munkaidőn kívüli ügyintézés lehetőségeivel. Ugyan­akkor arra hívták fel a figyel­met a népi ellenőrök, hogy nem minden üzemben ellenőrzik kel­lően a dolgozók magánügyben történő eltávozásait. Sokan nem kértek igazolást, s nem is dol­gozták le utólag a távollétre eső munkaidőt. Sorolhatnánk tovább mindazo­kat az észrevételeket, javaslato­kat, melyekkel a félegyházi népi ellenőrök segítették a város ve­zetését. Az idén három központi, egy megyei és négy városi szin­tű vizsgálatban vesznek részt. Szorgos munkájuk egy kicsit tü­körképe a népi ellenőrzés egé­szének, mely most huszonöt­éves. —rapi— Olcsó talajjavító Sársze itt mihályról A Sárszentmihályi Állami Gazdaság ; tőzegbányájában és lápimész-kitermelő helye­in teljes kapacitással dolgoz­nak a kotrógépek. A mező- gazdasági nagyüzemek szí­vesen alkalmazzák ezeket az olcsó és hatásos talajjavító anyagokat. A képen: lápi mész bányászata. A gazdaságpolitikai munkáról tárgyalt a kunszentmiklósi pártbizottság A kunszentmiklósi nagyközsé­gi pártbizottság múlt év februári határozata a termelőmunka ha­tékonyságának növelését és a minőség javítását jelölte meg legfontosabb feladatul a gazdál­kodó vállalatok, szövetkezetek számára. Miost, midőn már jó ideje il963-at írunk, elkövetkezett a számvetés időszaka. A pártbi­zottság meghallgatta és megvi­tatta a gazdaságpolitikai bizott­ság jelentését a célkitűzések va­lóra váltásáról és határozatot ho­zott, amelyben megjelölte az idei év legfontosabb feladatait. Csökkent a kereslet Kunszentmiklós ipari üzemei­nek termelési értéke 760 millió forint volt 1982-ben. Ez 1,7 szá­zalékkal kevesebb, mint egy év­vel korábban. A három ágazat: az Iparcikkeket előállító, az élel­miszert gyártó és az építő szféra, s ezen belül is az egyes gyáregy­ségek teljesítménye különböző. A TEMAFORG Vállalat helyi üzeme például nehéz helyzetbe került, hiszen tevékenysége gya­korlatilag importanyag-behoza­talra épül. Tapasztalnia kellett a vállalatnak, hogy már a piac sem a régi, s a termeléskiesést a ha­tékonyságot növelő intézkedé­sekkel Igyekeztek ellensúlyozni. Békési Győző, a TEMAFORG pártalapszervezetének titkára hozzászólásában elmondta, hogy még a mindeddig kapós nem szőtt textília iránt Is csökkent a kereslet. Az üzem javítani kí­vánja a munkaszervezést, fokoz­ni a gépek'kihasználtságát, s ar­ra törekszik, hogy gazdaságos, jó minőségű, exportképes terméket gyártson. Az idén — eddig — 14 millió forint értékű árut rendel­tek Kunszentmlklósról a tőkés partnerek. A VÁV Egyiptomban Ami a dollár-elszámolású ex­portot illeti, e téren 1982-ben a VÁV-gyáregység vitte el a pál­mát. A villamos berendezések, amelyeknek zömét Egyiptomba szállították, forintban 42 milliót érnek. Az eredmény 69 százalék­kal magasabb az 1991. évinél és 11,4 százalékkal a tervezettnél. Igaz, ennek ára volt. Belföldi vállalásainak ugyanis nem tu­dott maradéktalanul eleget tenni a gyáregység. Zsíros Sándor gyáregységvezető rámutatott a lemaradás okaira: a Villamos- berendezés és Elektronikai Vál­lalat gyárai közötti belső koope. ráció még nem zavartalan, és sok energiát emésztett föl az új acélszerkezeti üzem birtokba­vétele, termelésbe állítása. A partnervállal%ti együttmű­ködéssel az Akkumulátor- és Szárazelemgyár kunszentmikló­si üzemének is meggyűlt a baja. Volt úgy, hogy a dolgozókat sza­badságolni kellett, más alkalom­mal meg Budapestre jártak föl többen dolgozni. A telephelyen egyébként termékváltás zajlott le: az R—HO-es bébielemek gyár­tása megszűnt, helyette a lapos­telepek alkatrészeit készítik. A Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezetnek különösen a szo­cialista exportja volt jelentős. A tervben meghatározott célkitűzé­seket jócskán túlszárnyalták, egy év alatt 43 százalékkal növeke­dett a kivitel. Közös erővel Selyem Zsigmond országgyűlé­si képviselő, az Egyetértés Ter­melőszövetkezet elnöke a közös tanácsú két község, Kunszent­miklós és Kunpeszér mezőgazda­ságának eredményeiről és gond­jairól tájékoztatta a pártbizott­ságot. Az már a jelentésből is kitűnt, hogy a két termelőszö­vetkezet számára különbözőkép­pen sikerült az elmúlt esztendő, annak ellenére, hogy termőhelyi adottságaik egyaránt gyengék, s a tavalyi aszály, a belvíz, a jég­kár is mindkét gazdaságot súj­totta. A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz a csökkenő taglétszám elle­nére növelte termelését, de nem mondható el ugyanez a kunpe- széri Parasztbecsületről. Németh László, a termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára beszámolt róla, hogy igyekeznek a gazdaságtalan ágazatokat föl­számolni, ám ez a folyamat nem zökkenőmentes. A gazdaság föld­jeinek csaknem a felébe búzát vetett, de a termésátlag a száraz­ság miatt elmaradt a várttól. A szövetkezet tavaly kavicsbányát nyitott, s hamarosan megkezdő­dik a termelés a betonelem-ké- szítő üzemben. Selyem Zsigmond arra figyel­meztetett, hogy a népgazdaság érdeke az, amely minden más érdeknél fontosabb. Elengedhe­tetlen a takarékosság, az eszkö­zök jobb kihasználása. Amit meg lehet javítani, ahelyett ne vásá­roljunk újat. Fogjunk ősszel — ajánlotta we^v gazdaság segítsen az 'Iparnak, az Ipar a mezőgázdiSWtrmk.^'VWhj’trk' be gondjaink megoldásába a dolgozókat, hallgassuk meg és valósítsuk meg ésszerű javasla­taikat. Célok és feladatok Kunszentmiklós építőipari üze­mei: a BACSÉPSZER építésve­zetősége, az Építő és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, a tanács költ­ségvetési üzeme.és a Dél-duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság sza­kaszmérnöksége. Ezek az egysé­I A TEMAFORG-Uzemben bő­vült a nem szőtt textíliát gyártó üzemrész. Az idén a kereslet megélénkülésére számítanak. (Pásztor Zoltán felvétele) gek termelési tervüket 105,2 szá­zalékra teljesítették, a felépített létesítmények értéke 38,7 száza­lékkal haladta meg az előző évit. Ám a tetszetős átlag mögött igen eltérő teljesítmények húzódnak meg: a iBÁCSÉPSZER építésve­zetősége például 28,3 százalékkal elmaradt az előirányzattól. A te­lepülés élelmiszeripari üzemei többségükben teljesítették terme­lési tervüket. Mózes Ernő, a nagyközségi pártbizottság titkára az elmúlt gazdasági év tapasztalatai alap­ján vázolta 1983. legfontosabb feladatait. Ezek közül az első, hogy a dolgozókkal megismertes­sük a központi és a helyi hatá­rozatokat. A pártszervezetek ja­vítsák tovább a demokratikus fórumok működésének feltéte­leit, mozgósítsák a feladatok el­végzésére a párttagokat és párton kívülieket. Vannak tartalékok: ezeket fel kell tárni, s nem árt az egészséges önbírálatra ösz­tönző széliemet sem erősíteni. A kunszentmiklósi pártbizott­ság ülésén részt vett és felszólalt Papes László, a kecskeméti' já­rási pártbizottság titkára, aki úgy értékelte a nagyközség üzemei­nek, szövetkezeteinek tevékeny­ségét, hogy az, a különösen ne­héz körülmények ellenére Is eredményes volt. A> testület vé­gül határozatot hozott, amely rá­mutat: „Céljainkat erőfeszíté­seink ellenére Is csak részben si­került elérnünk. A termelés min­den területén jobban szervezett munkával, a minőségi követel­mények és a technológiai fegye­lem következetesebb betartásá­val kell hozzájárulnunk a nép- gazdasági célkitűzések válóra váltásához." Sitkéi Béla Hasznos munkaközösségek a Fémmunkás halasi gyárában A hatékonyság fokozását elő­segítendő, 1981-ben születtek meg azok a jogszabályok, amelyek le­hetővé teszik kisvállalkozások, gazdasági munkaközösségek te­vékenységét. Azóta százával ala­kultak az országban társasági szerződés alapján tervézést, szer­vezést. t' «elést vagy szolgálta­tást végző csoportok. Vannak, akik vitatják ezek létjogosultsá­gát gazdaságunkban, ám az eddi­gi tapasztalatok nem támasztják alá álláspontjukat. A vállalati és az önálló gazdasági munkaközös­ségek többsége hasznosan műkö­dik a nagyobb szervezetek mel­lett, azokat segítve, illetve kiegé­szítve. Erre találtunk példákat a Fémmunkás kiskunhalasi gyárá­ban. Nem vész kárba a hulladék — A vállalati és a gyári veze­tés támogatásával tavaly nyáron hoztuk létre az első, „FÉMHAÍL” elnevezésű gazdasági munkakö­zösséget — tájékoztatott Vida Attila szervezési csoportvezető, aki a vállalkozások patrónusa is egyben. — Vasipari szerkezete­ket tervez, gyárt és szerel, hasz­nosítva a gyári hulladékanyagot. Oktatási intézményeknek kerí­tést, előtetőt és ehhez hasonló termékeket készítettek eddig. A magánerőből építkező lakosság egyedi kívánságait is teljesítik, olyanokat, amelyeknek a gyár nem tud eleget tenni. A megren­delőknek előnyös, hogy a nagy szervezet általános költségei nem növelik az árakat. A hulladék hasznosulása újrafeldolgozás nél­kül egyaránt gazdaságos a nép­gazdaságnak és a gyárnak. Kisebb szállítási költség A vállalati gazdasági munka- közösségek a szabad időbeni ter­meléssel kiegészítik a szűkös ka­pacitásokat, mérséklik a lökés­szerűen jelentkező terheléseket. A legjobb szakmunkások tömö­rülnek ezekbe a csoportokba. Nem titkolt cél, hogy a tagsági viszonyhoz való hozzájárulással a gyár az anyagi boldogulásukat igyekszik elősegíteni. (A főállás- beli órabérüknek minimum a két­szeresét megkeresik szombaton és vasárnap.) — Az „ACÉL” és a „FORGÁ­CSOLÓ” olyan termékeket készít, amelyeket eddig kooperációban állíthattunk elő — mondta a szer­vező. — Ezáltal jobban kihasz­náljuk a termelőeszközöket. A FAIPAR elnevezésű gazdasá­gi rhunkaközösség tagjai az ex­port olcsóbb csomagolását segítik elő. Korábban Kiskunfélegyházán készítette a halasi gyár a szük­séges göngyöleget. Egy gépkocsi két nagyméretű ládát tudott csak egyszerre odaszállítani. Most a közösség egy nap alatt előállított ötven darabot. Könnyű kiszámí­tani, hogjr egy csomó szállítási költséget megtakarítanak a hely- beni megrendeléssel. Hatékony munka A Fémmunkás üzemben jelen­leg hét belső; vállalati gazdasági munkaközösség ténykedik. A „FÉMSZER” február elején szer­veződött a karbantartókból. Olyan feladatokat oldanak majd meg, amelyeket korábban csak ezres nagyságrendű túlóra-fel­használással tudtak elvégezni. — A népgazdasági átlagos ha­tékonyságot jóval felülmúlják a munkaközösségek — vélekedett Vida Attila. — A nekik kifizetett pénz mögött mindig valós telje­sítmény áll. Tapasztalatom sze­rint azok az emberek, akik tag­jai valamelyik csoportnak, fi­gyelmesebbek és céltudatosabbak a rendes napi, főállásbeli mű­szakjukban is. Ezzel pedig köze­lebb jutunk a célhoz, hogy a nyolc óra alatti termelést igazán hatékonnyá tegyük. A munkaközösségekbe csak ak­kor vesznek föl új tagot, ha nem győznek eleget tenni a megren­deléseknek. A halasi Fémmunkás gyár dolgozóinak újfajta csapatai eiegendő munkát kaptak meg­szervezésük óta a szabad idejük kitöltéséhez. önállóan Az üzemben két önálló, nem vállalati gazdasági munkaközös­ség is alakult már. Ezek tagjai nem csupán a jövedelmük mér­tékéig, hanem teljes vagyonuk­kal felelősek a végzett munkáért, s annyiban különböznek még az előbbiektől, hogy a gyártól nem kapnak eszközöket, műhelyt, amiért egyébként bérleti díjat kell fizetni. Az egyik az ELKO, amely elektromos berendezések javítását, karbantartását vállal­ja, s ügyvitelszervezéssel i& fog­lalkozik. Eddig főként termelő- szövetkezeteknek és iskoláknak dolgoztak, de vállaltak feladatot saját gyáruktól *is.' Az egyik ta­nyai iskola áramfejlesztőjét egy nap alatt rendbehozták. Előttük erre senki sem vállalkozott. A takarítóhiányt a másik önál­ló gazdasági munkaközösség igénybevételével szüntették meg a hajasi üzemben. A „TISZTA- SÁG”-nak kifizetett díj — iro­disták is tagjai — kevesebb, mint a szükséges személyzet bére len­ne, tehát végső soron ebből is megtakarítás származik. A. Tóth Sándor i

Next

/
Oldalképek
Tartalom