Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1083. március 30. Tavaszi munka a szántóföldön SAJTÚPOSTA # Az esd után erőre kapott a növényzet. A magágyat is jobban el lehet készíteni. A talajban levő nedvességet kihasználva, gyorsabban kikel a tavaszi vetésű kalászos az izsáki határban. • Alsó képünkön: az orgo- ványi Egyetértés Szakszövetkezet közös ültetvényén homokfúvó géppel nyitják a szőlőt. A takarás a téli fagytól megóvta az alacsony művelésű sárfehér fajtát. 9 A Kalocsai Állami Gazdaság műszaki dolgozói különleges talaj- porhanyító eszközt szerkesztettek. Leginkább a kertészeti növények magágyának a készítésében hasznosítják. Tökéletes munkát tudnak vele végezni. Szakmunkásképzés a Bácsalmási Ruhagyárban A községekben általában hosszú az út az üzemalapítás napjától addig, amíg a telep vagy gyáregység minden tekintetben „igazi” lesz: akik ott dolgoznak, szaktudásukat és emberi mivoltukat tekintve munkássá válnak; a munkakörülmények hasonlóvá formálódnak a városiakhoz; a bér, a jövedelem megközelíti a nagyobb településen kereslte- tőt. Ahhoz, hogy rangja legyen, s gazdasági, politikai szerepét jól betölthesse az üzem, meg kell teremtődjék ott a szakma szabályos bizonyítvánnyal elismert kitanulásának lehetősége is. Ekkor mondható el, hogy nagykorú lett az egykori kis telep. 9 A pártbizottság szabaddá váló épületének egyik felében már dolgoznak az új tanműhelyt kialakító építők. A bácsalmási ruhagyár — amely a Szegedi Ruhagyár egysége — fennállásának huszadik évében vált ez utóbbi szempontból igazi üzemmé: tavaly ősszel megkezdték itt a szakmunkásképzést. Eddig csak felnőttek — Pontosabban a rendes szakmunkásképzést, hiszen felnőtteket már korábban is vizsgáztattunk, tanfolyam elvégzése után — tájékoztat Róka Istvánná, a gyár igazgatója. — Összesen hetvenen szerezték meg így a szakmunkás-bizonyítványt. A fiatalok szeptemberben elindított első évfolyamában tizenhat lány tanul. — Mi indokolj a rteppalá tagozatos kép zás megszervezését? — A járási-városi pártbizottság feladataink közé sorolta, hogy kapcsolódjunk be az exporttermelésbe, ami különben érdekünkben áll. Esetenként már eddig is gyártottunk szovjet, illetve nyugati megrendelésre, de folyamatosan nem vettünk részt a külpiacra, történő vállalati szállításokban. Ehhez magas szakfnai igényeknek kell megfelelnünk. Az utánpótlás-nevelést szükségessé teszi az is, hogy kezdenek nyugdjjibamenni a tönzsgárdatagok, akik alapítás óta itt dolgoztaik. — Ennyi tanuló pótolja az kimenőket? — A következő évfolyamot harminc fővel szervezhetjük meg, s ez már a szakembergárdánk izmosodását elősegítő létszám. — A képzéshez tanműhely, oktatók kellenek. — Ideiglenesen egy kiürült raktárát alakítottunk át tanműhellyé. De már épül az új, pontosabban a nagyközségi pártbizottság elköltözése révén szabaddá vált épületet megvettük, s átalakítjuk erre a célra. Sőt, egy kis szabadidő-központot is léte-' sítünk benne dolgozóinknak. A szükséges pénz felét, 1,8 biililió forintot pályázattal nyertük a Munkaügyi Minisztériumtól, a másik felét a vállalat saját erőből fedezi. Az ingatlanban még néhány bejáró tanulónak szállást is adhatunk majd, amikor nem tudnak hazautalni. Export a tervben — S az exportjeladatokkM hogyan állnak? — Nagy előrelépésnek tekintjük, hogy az idén már a tervünkben is benne szerepel féléves időszakra 46 ezer darab női szabadidőruha elkészítése szovjet megrendelőnek. A vállalati szakosodás szerint a bácsalmási gyár vamja az iskola- és a munkaköpenyeket, ezen kívül vatta- és női ruhákat készítünk. — Keresettek ezek a cikkek? — Sajnos, nincs nálunk annyi munkaerő, hogy eleget gyárthatnánk belőlük. Az idén 600— 700 ezer iskolaköpenyt varrunk. Ezt a mennyiséget csak úgy tudjuk a kért határidőre, augusztus 15-re kiszállítani a kereskedelemnek, hogy az érintett dolgozók addig nem vesznek ki szabadságot. Kutatóintézet segítségével — Célszerűbb munkaszervezéssel nem próbálkoznak? — Hetvenöt óta folyamatosan vezetünk be új elemeket a termelésszervezésbe. A korszerűsítéssel a Textilipari Kutató Intézetet bíztuk meg. Tavaly a vat- taruhagyártást szerveztük át, ami 16—17 százalékos termelékenységnövekedést eredményezett. Az idén .az intézet munkatársaira támaszkodva a szabászatot szervezzük át, hogy a teljesítőképessége összhangba kerüljön a varrókapacitással. A termelékenység 20 százalékos javulására számítunk ezen a területen. Ezekről a törekvéseinkről és az eredményekről elismeréssel nyilatkozott a nagyközségi pártbizottság, amikor legutóbb beszámoltatott bennünket. — Tavaly megvalósították a tervüket? — Igen. Az új év elején viszont kissé visszavetett bennünket az influenzajárvány, ma is betegállományban van a létszám 11,5 százaléka. De .behozzuk a lemaradást, határidőre kiszállítjuk az árut. Űj üzem Tataházán — Idén melyék a főbb feladataik? — Több terméket állítunk elő, mint tavaly. Ebben az új munkaszervezésen kívül számítunk az áv második felétől a Tataházán létesülő, negyven dolgozót foglalkoztató üzemünkre is. A községből jelenleg ide bejáró lányok és asszonyok otthoni munkahelyet kapnak, s csoportjuk újabb dolgozókkal egészül ki. Ezek egy része már itt bent a gyárban tanulja a vatta- ruhagyártást. — A fiatalokat milyen szák- mára képezik ki? — Nőiruha-készítőnek, tekintettel a szakosodásból ránk háruló feladatokra. Egyébként most még Bajára járnak a szakmunkásképzőbe, de jövőre már az elméleti oktatást itt Bácsalmáson kapják, kihelyezett osztály keretében. Az oktatóknak sok segítséget nyújtanak a bajai FÉ- iKONi-gyár szakoktatói. Bácsalmáson egyedül a ruhagyárban lehet — immár — szakmát tanulni. Itt jött létre 21 évvel ezelőtt a munkásosztály első helyi kollektívája. Az üzem nagykorúsodása több szempontból jelentős, mint arról Róka Istvánná lelkesen beszél. Ezek között nem áll utolsó helyen a szakma megszerzésének lehetősége, mint lépcsőfok az esetleges továbbtanulás felé. A. T. S. KÉRDEZZEN - FELELÜNK A gyermektartásdíjról Nagybaracskáról érkezett szerkesztőségünkbe a levél. Feladója, a fiatal édesanya arról számol be, hogy a házasságának felbomlása óta egyedül gondoskodik a két kisgyermekéről, mert az apa ritkán vagy egyáltalán nem tesz eleget a tartásdíj-fizetési kötelezettségének. Legutóbb eltitkolta a háztájiból származó teljes jövedelmét, valamint a nyereségrészesedését, arra hivatkozással, hogy a külön vagyonáról van szó, melyhez semmi köze a volt családjának. Olvasónk a továbbiakban Így panaszkodik: „Állítólag a munkahelyi jogász is helyesli ezt az álláspontot, én pedig úgy hallottam, éppen az ellenkezője felel meg a hivatalos előírásoknak. Szeretnék végre tisztán látni ügyemben.. A családjogi törvény világosan leszögezi, a gyermek megfelelő neveléséhez elengedhetetlen anyagi körülmények megteremtése elsősorban a szülők feladata. Együttéléskor a közös otthon mindennek a kerete, s csak egyéb esetben fizet tartásdíjat az egyik szülő a másiknak, akinek háztartásában van a kiskorú. E díjról maguk is megállapodhatnak, ennek híján azonban a bíróságnak kell döntenie. Ami az összeg mértékét illeti, az függ a fizetésre kötelezett munkabérétől, ilyen jellegű juttatásától és a vagyoni helyzetétől. Általános gyakorlat szerint a bíróságok úgy határoznak a tartásdíjról, hogy az gyermekenként elérje a figyelembe vehető összes jövedelem 20 százalékát. Persze, nem egy foglalkozási területen — például a jutalékos munkakörökben — ingadozik a jövedelem, s hogy emiatt ne érje hátrány a gyermeket, megállapítanak részére bizonyos alapösszeget is, amit az érintett szülő rendszeresen köteles fizetni. Hasonlóan járnak el a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok esetében, mert az ő havi bérüket szintén jelentősen kiegészíti az a részesedés, melyhez csak az év végi zárszámadáskor jutnak hozzá. Végezetül annyit: az ön által említett tsz-jogász állítólagos véleménye félrevezető, ugyanis' a már említett törvény szerint a nyereségrészesedés és a háztáji gazdaságból eredő bevétel — mellesleg mindkettő közös vagyonnak minősül a házasság fennállása idején — beszámít a tartásdíj alapjául szolgáló összjövedelembe. Hogyan adható ki a szabadság utólag? Baján lakik Devecseri Jánosné, aki a gyes lejártával tér vissza rövidesen dolgozni, ám legelőször a szülési évében elmaradt, illetve a gyermekgondozási segélyezése után járó alap- és pótszabadságot kívánja igénybe venni. Emiatt került nézeteltérésbe a munkaadójával, mely a mostani, az ötnapos munkahét helyett a régi, vagyis a 2 hetenkénti szabad szombat alapján szándékozik részére meghatározni a munkából való fizetéses távollétének idejét. S mindezt teszi azért, mert az úgynevezett tárgyévekben — 1980-ban és 81- ben — még kéthetenként volt szabad szombat a cégnél. Olvasónk azonban úgy véli, az ilyen döntés csak a kisgyermekes dolgozó nő hátrányos megkülönböztetését jelentheti. Szerkesztőségünktől érdeklődik: van-e törvényes lehetőség effélére, s egyáltalán hogyan adható ki a szabadság utólag? Az 1982. január óta hatályos jogszabályok egyebek között előírják, hogy az ötnapos munkarendben foglalkoztatottak évi rendes szabadságának kiadásánál figyelmen kívül kell hagyni a heti pihenő-, illetve a munkaszüneti napokat, más szóval, kizárólag a munkaidő-beosztás szerinti napok . beszámítása a kötelező. Némileg eltér a helyzet a heti egynél több szabadnapot adó cégeknél, ahol a plusz napokat is alapul véve álla-« pítandó meg a szabadság, melyet mindig az esedékesség évében, munkatorlódás, betegség, vagy egyéb ok esetén pedig —, ha másként nem rendelkezik a kollektív szerződés — az akadályoztatás megszűntétől számított 30 napón belül kell kiadni. A gyesről munkába visszatért anyukák rendszerint utólag kapják ki a szabadságukat, ami természetesen nem járhat részükre hátránnyal. Ahol tehát ötnapos a foglalkoztatási rend, ott annak értelmében számítandó ki a munkából való fizetéses távoliét ideje. (Itt jegyezzük meg, a kiadott napok száma attól függ, hogy a szabadságra vonatkozó új rendelkezések érvénybe lépése előtti vagy utáni gyes-hónapot vesz-e figyelembe a munkáltató'. Korábban évente 12 nap volt az alap- és kétévenként 1 nap a pótszabadság, tavaly óta azonban évi 15 nap alap- és háromévenként egy nappal szaporodó pótszabadságra jogosultak a munkaviszonyban levők. (Végezetül javasoljuk önnek, kérje bizalommal a szakszervezet helyi bizottságának a segítségét, amennyiben nem orvosolja e panaszát a munkaadó!) Ki köthet lakástakarékosság! ' betétszerződést? Bajáról, Kalocsáról és Kiskun- majsáról jártak nálunk a napokban fiatal házaspárok és kózölték, az évtized második felében építik fel családi házaikat, s addig szün. telenül takarékoskodnak. Többektől hallották azonban, hogy a pénzintézetnél lehet kótnl ilyen célból betétszerződést. Mások nevében is arra kértek bennünket: tegyük közzé az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A közelmúltban jelent meg a takarékosság új formáját ' taglaló pénzügyminiszteri rendelet, mely lehetővé teszi, hogy az Országos Takarékpénztár fiókjaiban és a takarékszövetkezeteknél betétet helyezzen el — minimum három Veszteglő konténerek iHogy a Kecskemétre érkező idegen legelőször a helyibeliek szemétügyéről alkot kézzelfogható képet, azért telheti, mert a picinyke kerekeken guruló táro- lóalkaknatosságokkal, a kiskon- ténérékkel szinte mindenfelé találkozhat. S ha nem eléggé óvatos, össze is koccanhat velük. Már hallottunk ilyesmiről, s gyanítjuk, az elkövetkező hetekben, hónapokban, amikor egyre több jármű tűnik fel a közutakon, még gyakoribb lesz ez az eset. Mindennek oka, hogy a konténerek nem a házak mentén vannak, vagy egy félreeső kis területen, hanem a forgalmas úttest szélén, Mint például a Liszt Ferenc utcában és a Czollner közön, ahol ugyancsak ibravúroskodniok kell a járművek vtezetőinek, ha egymás mellett elhaladva még tekintettel lesznek a szomszédságukban Február 23-i számunkban e 'hasábokon tolmácsoltuk a he- tényegyiházi Tihany József panaszát, aki nem kapta kézhez idejében a gyásztáviratot — ezt a lakhelyétől alig 40 kilométerre levő Kunadacson adták fél részére —, s emiatt maradt távol az édesapja temetéséről. Írásunkra a napokban válaszolt a Szegedi Postaigazgatóság, melynek helyettes vezetője, Voj- nár László az alábbiakat közölte levelében: A vizsgálatunk sarán kiderült, ezüstösen csillogó szeméttárolókra is. Arrafelé egyébként csuklós autóbusz közlekedik a reggeli és délutáni csúcsforgalom idején és a sofőrök a megmondhatói, mennyi kellemetlenséggel jár kikerülniük az edényeket. Már említettük, hogy a mozgatásuk könnyű, éppen ezért érthetetlen, miért vesztegelnek a jelenlegi helyükön. Az igaz, a kiürítésekkel foglalkozó kommunális üzem emberei kényelmesen hozzájuk juthatnak, s talán ipontosan az ő érdekeiket szolgálja, hogy ne legyenek eldugot- tak, megközelíthetetlenek. A biztonságos közlekedés érdeke kívánja meg, hogy az illetékesek mielőbb feltérképezzék a kecskeméti belterület útjain illegálisan árválkodó kiskonté- nereket és gondoskodjanak azok áthelyezéséről! hogy szolgálati mulasztás következtében nem jutott el a, távirat a rendeltetési hálfyérá- A vétkes dolgozót felelösségravontuk, egyidejűleg intézkedtünk a hiábavalóan Igénybevett postai szolgáltatás díjának visszatérítése iáárvt. Sajnáljuk a történteket, amiért ezúton kérünk elnézést olvasójuktól. • * * Köszönjük az intézkedést, remélhetőleg többé nem következik be hasonló eset! esztendőn át — az, aki a maga vagy más javára gyűjt pénzt, például azért, mert lakást szándékozik építeni vagy vásárolni. A szigorú feltétel, hogy minden évben bizonyos összeget, de legalább 6 ezer forintot — egyenlő részletekben, esetleg egyszerre — befizessen a számlára. E betét évi 5 százalékkal kamatozik, s az öt évig folytatott takarékosság után plusz évi egy százalék, a tízévi takarékosság esetén pedig évi két százalék prémiumra jogosult a betétes, akit akkor is megillet ez utóbbi kedvezmény, ha a pénzt az említettől eltérő okbóThasználja fel. Külön szólunk arról, hogy a lakással összefüggő célra fordított betét tulajdonosa az ezzel kapcso. latos pénzintézeti kölcsönökön túlmenően újabb hitelt vehet fel, igen jelentős összegben. Mit kell tudni a Faiskolai Termesztők Köréről? Sokan szeretnének fásítani házaik mentén, a kertekben, de gondjaik vannak a megfelelő csemeték beszerzése körül. Tompái és bu-- gaci olvasóink a minap arról értesültek, hogy a fővárosban talán már működik olyan központi ellátó szervezet, melytől támogatást remélhetnek a fatermesztéssel fog. lalkozók. Igaz-e a hír? — kérdezték tőlünk. Mint az illetékesektől megtudtuk, a Hazafias Népfront budapesti bizottsága szervezésében valóban megalakult a közelmúltban a Faiskolai Termesztők Köre, mégpedig azzal a céllal, hogy megszervezze az érdekelt termelők szakmai továbbképzését, illetve segítséget nyújtson — a vidékieknek is — a szükséges anyagok és eszközök beszerzéséhez, sőt ellássa az érdekvédelmet. Terveiben szerepel növényvédelmi tanfolyam tartása, valamint a környező országok híres faiskoláinak a megtekintése. A kör szakképzett ügyvezetője minden hónap első szerdáján 15 órától áll az érdeklődők rendelkezésére a Budapest, XII. kér. Ráth György u. 30. szám alatti ideiglenes irodában. Az új közösség várja a termelők és a szakcsoportok jelentkezését, akik részére kedvezményes áron biztosít faiskolai termékeket. FOGADÓSZOBA Férjemmel együtt némi szorongás közepette kerestük fel egy február végi hétköznapon a 'kecskeméti közjegyzői hivatalt. No, nem azért, mert valami „rázós” ügy miatti idézésnek kellett eleget tennünk, hiszen saját elhatározásunkból mentünk. Csakhát Óhatatlan számol ilyenkor az ember azzal, hogy a jog szigorú alkalmazója vele is túl szigorú lesz, kimért, sőt szinte sértően hűvös, ahogy azt gyakran tapasztalja a különféle hatóságoknál. De mi most csalódtunk, mégpedig olyannyira örömteli módon, hogy arról érdemes pár .szót ejiteni a nyilvánosság előtt. A folyosói kép nem volt szokatlan, rengeteg ember várt a sorára. Am e hosszú perceket, .negyedórákat, félórákat nem árnyékolta be zaklatottság, az idegeskedés. Miért? Mert az ajtónál megjelenő, s a következőt ibeinvítáiló jogásznő kedvessége, udvariassága mindenkit megnyugtatott. Talán a huszadik ügyfélként kerültünk elé, s miután bocsánatot kért a várakoztatásért, olyan türelemmel hallgatta végig mondandónkat, mintha akkor kezdte volna fél- ifogadói munkáját. Majd néhány sort írt egy papírra, amit átadva mondta: a feljegyzett iratokat szerezzük be, s csak utána vizsgálhatja meg kérelmünk teljesítésének a lehetőségét. Két hét elteltével, vagyis e hónap közepén kopogtattunk be hozzá, újra sokadikként. Gondosan áttanulmányozta a hivatalos papírokat, majd nyomban elkészítette hat példányban az okiratot. Mindennapi közérzetünket döntően, s tegyük hozaá, kedvezően befolyásolja, ha az ügyesbajos dolgainkat gyorsan, pontosan és főleg készségesen intézik el a hivatalban. Ennék a — még nem éppen általános — módszernek a szép .példáját adta a kecskeméti közjegyzőnő, dr. Dósay Rita. (Elmondta: Tóthné Szabó Mária kunszentmtklósi olvasónk.) Szerkeszti: Veiket Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. CIKKÜNK NYOMÁN Visszatérítették a távirat díját
