Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
1083. március 30. • PETŐFI NEPE O 3 No Fines 6200-ért? • Szépek, s négyzetméterenként 6200-ba is kerülhetnek. No Fines házak Felsőszéktóban. Olykor egyik újságcikk szüli a másikat. Február 17-i lapunkban tudósítottunk Kecskemét város Tanácsának üléséről, a fejlesztési és költségvetési alap vitájáról. Arról, hogy a társadalmi közkiadások kényszerű visszafogása miatt kevesebb lakás épülhet állami erőből, amit csak részben ellensúlyoz, hogy ugyanakkor nagyobb az állami támogatás a magánpénzből történő otthonteremtéshez. A vitában szót kért Nusser Elemér, az EPSZISZ elnöke, s a No Fines lakás- építési technológia előnyei közt 6200 forintos négyzetméterenkénti árral kecsegtette az otthonra várókat. Utólag beválthatom: akkor *sem hittem el, hogy a 6200 forintos ár igaz, amikoir leírtam. Mindenesetre azt gondoltam ha Nusser Elemér ki meri jelenteni Kecskemét tanácstagjai előtt, akkor ezt a lapban közölni nem merészség, hanem kötelesséig. A — persze képletes — pokol másnap szabadult el. Egymást érték a telefonok, egymást követték az olvasók. Sőt, Molnár Péter építész személyében a No Fines építkezésben jelenleg résztvevő érdekelt is bejött a szerkesztőségbe. — Hogyan lehelt az — tette fel a kérdést — hogy az EPSZISZ elnöke a nyilvánosság előtt 6200 forintos négyzetméter-árról beszél, miközben az EPSZISZ saját lakásszolgálati irodája 9200 forintos hivatalos költségvetést készít ugyanarra az épületre? — Egy No Fines-építkezö az ön által emlegetett 6200 forintos árra még hajlandó volna ráfizetni egy ezrest, mert még ebben az ecetben is kétezret nyerne az Önök hivatalos ajánlatával szemben — továbbítottam Nusser Elemérnek Mqlnár Péter meg* jegyzését. Az EPSZISZ elnöke vette a lapot. — Úgy értsem, nem hiszik a 6200 forintos árat? — Ügy. — Mikor és hol bizonyíthatom be, hogy lehet 6200 forintos No Fines házat is építeni? — Akkor és amikor önnek megfelel. Megegyeztünk: a Reile Géza utcai lakásszolgálati irodában találkoztunk. A randevúra természetesen meghívtam Molnár Pétert is, mint hozzáértőt és mint érdekeltet egyszemélyben. Talán nem mindenki ismeri a No Fines teohnológia lényegét: a helyszínen, előkészített zsaluzatba egyszemcsés betont tölte-, nek, ami megszilárduva a ház szerkezetét adja. Gyors, egyszerű, rengeteg munkát megtakarító módszer. A kész szerkezetet ki-ki saját maga fejezheti be. Ha ez a technológia a mainál jobban elterjedne, megoldható volna egyemeletes sor- és láncházak ipari „termelése”, méghozzá olcsón. Hasonlításképpen annyit, hogy a sokat emlegetett 6200 forint alig kétharmada a házgyári lakások négyzetméterárának, s a hagyományos családi házhoz viszonyítva is állja a versenyt. — Az első tizenkét No Fines lakás építői minden fillér kiadásukat felírták —. kezdte a magyarázatot a megbeszélt helyen, a lakásszolgálati iroda alkalmazottainak társaságában Nusser Elemér. Seregnyi adatból tudunk tehát általánosítani. — Konkrétum mit? — Az első 12 lakás szerkezetének elkészítése, összeszerelése átlagosan 293 ezer forintba került, erre 70 ezer forint alapozás jött még. A befejező munkák — ahány lakás, annyi összeg, a 258 ezertől a 422 ezerig. Az összeadást még ne végezze el, mert volt még 13 ezer 500 forintos tervezési díj és 20 ezer forint egyéb költség (például a központi antennaráca, s±b.). «Telekár nélkül8052 a legnagyobb költség négyzet- méterenként. — A gond csak az — szólt közbe az építkezők képviseletében Molnár Péter —, hogy a hivatalos költségvetés szerint a.z is 9000 körüli összeg be. került, ami a valóságban 6300-ból kijött. Magyarul: nekem a költségvetés szerinti összeget kell fedeznem az OTP-nél az építkezés indításakor. — Ez igaz — riposztozott az ÉPSZ'ISZ elnöke. — De azt se felejtse el: önnek a legnagyobb érdeke az, hogy mégse annyiba, hanem kevesebbe kerüljön. — Hogy lehet valami 6000 és 9000, ha ugyanaz? — kérdeztem közbe. — Egyszerűen — vágta rá Nusser Elemér. — Vegyük például az alapozást, mert az emberek azt hiszik, ha maguk csinál- . ják, olcsóbban megoldják. A két hatos tömb építése éppenséggel mást bizonyít. Az első hat dupla annyi ideig készült, mint az utolsó. Amit nem maguk, hanem cég alapozott, az is majdnem annyiba került. — De ez csak az alapozás... — Azt minden építtető tudja, hogy időnként vannak kiárusítá- sok. — Igen, a parkettát már én is megvettem, olcsóbban — szólt közbe Molnár Péter. — Aki ügyes, akinek módjában áll több bolt választékát ismerni, akinek lehetősége van más megyébe elmenni, az a radiátort, csempét, ki tudja mit tud olcsóbban megvenni: nem biztos, hogy akkor, amikor már kell, de ha ez az ára, akkor ezt vállalni kell. — Azért az építkezési anyagokra nem kifejezéftten jellemző az árcsökkenés — jegyeztem meg. — Akinek nincs szerencséje kifogni egy árleszállítást, az még mindig segíthet magán: tudok olyan matematika szakos tanárnőről, aki maga burkolta a lakását, méghozzá nagyon jól. Nyugodt szívvel mondom, hogy a 6300 forintos lakás nem azért került ennyibe, mert rossz anyagokból kontármódra csinálták. Színes a csempe itt is, első osztályú a kidolgozás. A munka — az építő saját munkája — volta legdöntőbb tényező. Láthatják: ezreket takaríthat meg az, aki vállalja, hogy pénzén kívül saját kezével is hozzájárul otthona építéséhez. Az EPSZISZ által ajánlott No Fines lakások átlagos nagysága 96 négyzetméter, a telek 50 négyzetméter. A jelenleg hivatalos költségvetés telekkel együtt 920 ezer forintos végösszeget kalkulál. Akinek már van lakása, s azt leadva, 360 ezer forintos újabb hitelt föl véve vág bele a No Fines lakásba, az 35 éven át havi 1387 forintos törlesztést tervezhet. Ez: BIZTOS. De, hogy 920 ezer forint lesz a végösszeg? Engem — úgy vettem észre, végül Molnár Pétert is — meggyőzött Nusser Elemér. S mert körülbelül nyolcezren szeretnének Kecskeméten lakást, aligha lehetne fontosabb annak propagálásánál: lehet 6200 forintért szép, korszerű, minden igényt kielégítő No Finest építeni. Ballal József BAJA ÉS ZOMBOR PÉLDÁJA NYOMÁN: Üzletről, barátságról m „Gyere velem, nézd meg őket te is. Van vagy hat. féle színben, de szerintem legszebb közöttük a fehér. Nagyon feldobná a ti lakásotokat is: főleg a nagyobbik szobát, amelyikbe megvettétek — a barnára festett könyvszekrényt...” Nem tudom, hogy követte e vásárlás a lelkes han_ gú, ellesett invitálást, de azt tudom, hogy a Jugoszláviából érkezett szőnyegeket szinte pillanatok alatt szétkapkodják a bajai Bácska Áruházban. Az eladók szerint nem is annyira a viszonylag olcsó árak, inkább a nagyon szerencsés méretek miatt keresik őket, na és a niagas szövéssel járó puhaságukért. Aprócska, de jellemző epizódja ez Baja és a jugoszláviai Zombor testvérvárosi kapcsolatának, amelynek alapjait tizenhat esztendővel ezelőtt vetették meg a két város elöljárói, a következő mondatokat tartalmazó megállapodással: ,,A két terűiét képviselői elhatározták az eddigi baráti kapcsolat alapján a kölcsönös ismerkedés kibővítését, a jó szomszédi viszony, a széles körű együttműködés fej. lesztését. A két terület előrehaladása céljából a közösen segítjük a szocialista társadalom építésében elért eredmények továbbfejlesztését, a tapasztalatok .kölcsönös cseréjét.. Mi vált ebből valóra a gazdasági kapcsolatok területén? Dr. Kincses Ferenc, Baja város Tanácsának elnöke válaszul asztalra tesz egy jelentést, amely a testvérvárosi együttműködés tavalyi eredményeiről készült néhány héttel ezelőtt. Fontos megállapításként a következő mondatokat ajánlja figyelmünkbe: ,,A több mint másfél évtizedes hagyományoknak megfelelően az oktatás és a közművelődés ölelte fel a legszélesebb területeket, de csaknem hasonló mértékű volt a termelő szervezetek munkásainak együttműködése is. Ezzel párhuzamosan mindinkább előtérbe kerültek a gazdasági együttműködésben szükséges és lehetséges kapcsolatteremtések is...” Mint kiderült, egyik-másik üzem esetében ez több százezer dollár nagyságrendű árucserét jelent, pl. a bajai Finomposztó Vállalatnak, ahonnan viszonzásul bútorszövet érkezett. A gazdát cserélt áruk értéke a legutóbbi két esztendőben meghaladta a félmillió dollárt. Hasonlóan jelentős a határmenti magyar termelőszövetkezetek vállalkozása, amelyek hétről hétre tetemes mennyiségű tejet és tejterméket szállítanak a jugoszláviai falvak és városok üzleteibe. Ennek ellentételét láthatjuk azokban a bébiruhákban, férfiingekben és szőnyegekben, amelyek viszont a bajai boltok . választékát szélesítik. Tavaly, a Baján megrendezett országos méhészeti kiállításon a jugoszláviai méhészek is bemutatták termékeiket. Példájukat követték a galambászok is, akik szintén részt vettek a Baja környéki kisállattenyésztők seregszemléjén. S végül: hosszan lehetne sorolni azoknak a "városi és falusi munkahelyeknek az együttműködését, ahol a kapcsolattartás kiterjed a szakemberek tanulmányútjaira, a különféle szakmai konzultációkra, a műszaki információk cseréjére, sőt a közös gyártmányfejlesztési feladatok megoldására is. E vonulatban különleges szint képvisel a Kismotor- és Gépgyár bajai üzeme, ahol sorozatosan megrendezték a bajai és a zombori vasipari vállalatok szakmunkásainak szakmai vetélkedőjét. Érdekes és tanulságos mozzanata volt e versenynek, hogy a nyelvi különibözőség ellenére a versenyzők azonnal közös tényezőt találtak: a közös szakmát és annak szeretetét, a mesterség igényes művelése folytán, A baráti együttműködésnek mind változatosabb és mind kiterjedtebb történetében ezek a tények is azt igazolják, hogy az üzlet és a barátság fogalmai jelen esetben nem állnak ellentétben egymással K. J. I Tisztelet Desdemonának A profiktól lestem el. Ha az embernek nem jut semmi a eszébe, hogy miről írjon, csak belenéz az új újságba és idegen ötletek kapcsán egymást lökdösve tolonganak a gondolatai. Méltatlan helyen, szinte eldugva olvastam kedves lapomban azt az elképzelt helyzetet, hogy amikor Otelló megfojtotta Desdemo- nát, a nézőtéren nyílt 6zíni taps tört ki. Ma már, ha keresztre feszítenének, akkor sem tudnám megmondani, hogy mi egyébről számolt még be a lap, pedig elolvastam az utolsó betűig. Érdekes módon azonban az otellós éle sehogy sem megy ki a fejemből. Sőt. Egyre inkább fészkelődik bennem. Megelevenedik a jelenet. Látom a szerelemféltéstől őrjöngő szegény mórt, és látom mint hűl ki vágytól lángoló teste az ártatlan, még ■ a mórnál is sajnálatraméltóbb Desdemonának, Fülemben csengenek több mint harminc év távlatálból kedves magyartanárnőm átszellemült szavai az eset erkölcsi tanulságáról és az egész ügyről. A vicc gondolati lényegétől zavarban vagyok. Nem tudom, nem is érdekel, 'kinek az agyából pattant ki az ötlet. Ismeretlen humorizáló, vagy esetleg nagy gondolkodó tréfálkozott a mártírhalált halt Desdemona rovására, illetve ahogy én értem a női nem rovására. mert Desdemona ez esetben a női ne- Wk met személyesíti meg. Zavarom növeli, hogy a közelmúltban kevésbé színpadias körülmények között egy tizenéves lányt fojtott meg ugyancsak sze- relemféltésiből hasonló korú fiú, és hogy a képzeletbeli taps ennek az esetnek is szól? Mert ha igen, akkor mélyreható szemléletbeli változáson kell keresztülmennünk. Gyermekeinknek a Csipkerózsikát úgy kell mesélni, hogy az almacsutkát a királyfi dugta a torkára. Báthory Erzsébetről leánynevelő intézeteket, VIII. Henrikről minimum sugárutakat kellene elnevezni. Nemrég heves vitát váltott ki országos a lapok 'hasábjain az a következtetés, hogy a férfiak nagyobb arányú halálozásának, a «a helyzetükkel visszaélő, zsaroló nők az okai. Számok és énvek csattantak össze a nagy kérdésben: hátrányosabb helyzetben van- naik-e a férfiak, mint a nők, vagy fordítva? g A nők egyre követelőzőbbek szexuális életünkben, a válások kapcsán kifosztják férjeiket, a kettes teherviselés nem is biztos, hogy az, és így tovább. Eszem ágában sincs bekapcsolódni egy szűnni nem akaró vitába, én a nőkérdést ilyen értelemben soha nem tanulmányoztam, de úgy érzem sok vonatkozásban rokon a buta, általánosító Otelló-viccel. Tulajdonviszonyaink átalakulása idején politikai kérdéssé vált a nők társadalmi felszabadítása, az emancipáció, az egyenjogúsítás. lEz világos. Az egyenjogúsítást annak rendje és módja szerint a munkánál kezdtük. Megjelentek az építkezésen a malteros- lányok, vonaton és villamoson a kalauznők, a női taxisofőrök, akiket egyszerűen csak taxi-Mancinak becézett a nóta, a traktonistalányok, mert kormos traktorra ültettük őket és megjelentek a fegyveres erőknél is, többnyire tiszthelyettesi rendfokozatban. A nő munkába állását az igen tisztelt férfitársadalom általános gyanakvása kísérte. (Hosszú évek kellettek, amíg ez a szemlélet megváltozott. Aztán lett nőpolitikánk női politikusok nélkül, - Évek felnek el, amíg a »' kormányzatban egy-egy nő helyet foglal, megyei tanácselnök talán nem is volt, és egyéb politikai szférákban sem tülekednek. Ilyen körülmények között elég néhéz a szemükre vetni, hogy uralomra törnek. Van viszont egy másik lehetőség. Nemük rovására lehet inni, hogy egyes szakmák elnőiesednek. Sok nő ül a bírói, ügyészi, ügyvédi pulpituson, sok a női pedagógus, elnőiesedik a közigazgatás. Pedig ez nem jó, mert a nőnek szülni kell és akkor akadozik a hivatal, meg különben is sok nő együttes szemlélete tévútra viszi a dolgok értékelését. Mindemel- H lett viszont jó volna azt is kutatni, hogy a férfiak miért nem választják élethivatásul az elnőiesedő pályákat és válasz esetén nem biztos, hogy a nők erőszakos pályafoglalása jönne szóba. Kétségtelen, hogy Magyarországon 6Úlyos társadalmi gondot jelent a házasságok felbomlásának rendkívül magas aránya. Az is tény, hogy az itt kialakult bírói gyakorlat torz képet ad a 'házasságukat felbontókról. Kevésbé konkretizálja az okokat és szinte minden esetben a nő javára dönt a gyermek- elhelyezés, a lakás stb. kérdésében. Ez társadalmilag elfogadhatatlan. Csupán egy a bökkenő, hogy ezt a bírói gyakorlatot nem a női nem alakította ki, 6őt ez már kialakult akkor, amikor a női bíró olyan ritka volt (már elnézést a hasonlatért) mint a fehér holló. Természetesen vannak nők, akik visszaélnek ezzel a lehetőséggel. Mi a teendő? Olyan jogalkotási, illetve ítélkezési gyakorlatot kell kialakítani, amelyik egyéniesít, amelyik reálisan számításba veszi mindkét fél közrehatását nemre való tekintet nélkül, a valóságos ■helyzetnek megfelelően. Ismerek elvált szülőket, akik példamutatóan, kulturáltan közösen nevelik gyerme- H küket, értelmiségi elváltak pankrációt vívnak esetenként a nyiladozó eszű gyermekük előtt, és anyát, aki a bírói ítélet meghozatala előtt kijelentette, nincs az a hatóság, amelyik arra kényszerítené őt, hogy a gyermeket, ha csak pár napra is, odaadja az apának. Azután van apa, akit a gyermeke közelébe sem szabad engedni, de van anya is, akit a legjobb eltagadni a gyermeke elől. Rendkívül bonyolult kérdések ezek, de egy biztos, hogy a nemiség játszik benne a legkevesebb szerepet. A nők szexuális követelőzéséről röviden. 'Követelni csak attól lehet, aki teljesíteni is tud. Ez minden területre érvényes. Különben is milyen egyenjogúság az, ahol csak az egyik félnek lehetnek elvárásai, vagy ha úgy tetszik, követelései, a másiknak nem. Régi vitatéma ez, ugyanúgy mint a prostitúció. Társadalmi okait vizsgálhatjuk a fáraók korától egész a szocializmusig, széles a skála. Egy biztos. A nő, aki áruba bocsátja testét, közönséges prostituált. A férfi legfeljebb selyemfiú, de többnyire csak vagány. Ami a kettős teherviselést illeti, vagyis azt a bizonyos második műszakot, én azt javaslom kételkedő férfitársaimnak, próbálják meg, csinálják egy ideig. Én nem kételkedem, nem is kísérletezem vele. Sok még a különbség a társadalom értékítéletében és nem úgy néz ki a helyzet, hogy elérkezett Merle világa. Remélem az a helyzet se következik be, hogy szociológusok szobrait tiszteletlen galambok után riporternők mosogassák. Szegény Desdemonától egy kicsit elkanyarodtam, de nem. szakadtam el tőle. Kegyelettel adózom neki és minden Desdemona emlékének, akik alatt egykoron gonosz boszorkányokat üldözve máglyát gyújtottak. Azt nem tudom megmondani, hogy az ítéletet hozó bírók között volt-e nő, de nem hiszem, mert az elnőiesedésről akkor csak a boszorkányság esetében 'beszéltek. Szóval kedves hölgyeim a teljes jog és erkölcsi egyenlőség alapján maradtam őszinte hívük: Árvay Árpád AMIBŐL VÁLOGATNAK, ÉS AMIBŐL NEM Tüzelő- és építőanyag-ellátás Petőfiszálláson ® Brikettel, ha nem is Dunát, de telepet lehetne „rekeszt eni”. Petőfiszálláson harmadik hete tart a kedvezményes tüzelővásár. Március közepéig főként nyugdíjasok vettek tüzelőt, és az áfésztelepén 25 utalvány-tulajdonost szolgáltak ki 400 mázsa brikettel és 100 mázsa iszappal. Mivel enyhe tél volt, ebből a két fűtőanyagból jó a kínálat — emellett most olcsóbb is mind a kettő: az iszap 13, a brikett 5 forinttal mázsánként. — Mire számíthatnak ezután a vevők? — Telepünk árengedménnyel 1400 mázsa brikettet hoz forgalomba — tájékoztat Boldog János vezető. — Ebben az időjárásnak is része van. Februárban már nem vásároltak annyian, mint máskor. Körülnézünk a telepen. Egy fuvaros éppen lapátol a több vagonhyi brikettrakás mellett Nem kell sietnie, rakodhat komótosan. Az időből és a tüzelőkészletből futja... De ni csak! A kerítés mentén, különválogatva, jó, erős deszkák, és lécnek- való. — Mi ez? — fordulok részletesebb válaszért a telepvezetőhöz. — Aki akar, válogathat a hulladékfából — feleli. — Ami csak tűzre való, azt mint apraját elviszik. Amit viszont tudnak hasznosítani padlásdeszkának, lécezésre, vagy sertésól-javitáshoz, akkor arra a célra veszik meg. Egy az ára, így is, úgy is. Bár így állnának mindenféle építőanyaggal! Falazóblokk, kisméretű tégla, cement és ajtók kaphatók —, de hullámpalából, rúdfából, cserépből nincs semennyi. Csökkent a gerendaválaszték (hétféléből négyre). Az újabb lécszállitmányt, az elfogyott pótlására, április elejére várják a petőfiszállási telepre. A cseréppel azonban, ha a március végére ígért ötezernél többet nem kapnak, gond lesz. Ötezer cserép legföljebb egy házra elég! Ha tovább tekintünk a telep kerítésén át: látjuk a már kész családi házakat, és azokat is, amelyekről már csak a tetőzet hiányzik. S ez még nem minden. Ez csupán a faluképből egy rész* let. A befejezésre váró házak, legnagyobb számban, a falu belsejében találhatóik. Ezt a kora tavaszi helyzetképet, az ellátás javítását szorgalmazva, mindenképpen az építőanyag-kereskedelem vezetőinek figyelmébe ajánljuk! Kohl Antal