Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1983. március 35. HÁZUNK TÁJA Védekezés az aknázómolyok ellen Aí elmúlt években nagy tömegben elszaporodott aknázómolyok érzékeny veszteséget okoztak a gyü­mölcstermesztéssel foglalkozó kistermelőknek is. Az almalevélmoly, amely búbként telel a lehul­lott levelekben, korán — már áprilisban — fel­tűnhet, s megkezdődik az áttelelt nemzedék lep­kéinek repülése, amely kisebb-nagyobb megsza­kításokkal október végéig tart. Fő tápnövénye, ne­véhez illően az alma. Az a Ima levél-sát áros moly igén súlyos károkat, idő előtti lavtéllhullásit okozhat alma- és körteültet- vényeken. Bábja a lehullott levélben telel, de nem kizáirt, hogy a kifejlett hernyó vészeli át a hideget. Az almalevél-itőrpemoly bábja a talaj felső réte­gében telel át. A 2 milliméteres lepkék március végén, április elején a levél fonákjára rakják to­jásaikat. A lombos fa-fehérmoly tömeges elszaporodását 1981 -ben észlelték. 'Főleg az almát, meggyet, a cse­resznyét károsítja, de tömeges elszaporodása ide­jén megtámadja a szilvát, a körtét, az őszibarac­kot is. Ellenük a DDV1P 50 EC, az Unifosz 50 EC, a No- gosz 50 EC, a Bi 58, a Rogor L—40 és a Sinoratox 40 EC rovarölő szert javasoljuk. A legkiválóbb ro­varölő szerektől is csak akkor várhatunk ered­• A jó minőségű gyümölcs termelésének egyik alapfeltétele a megfelelő és pontos időben elvég­zett növényvédelem. ményt, ha a védekezést a pontos előrejelzéshez igazítjuk, a kezeléseket kevés permetlével, de ki­váló porlasztással végezzük, s a javasolt dózisok közül az alsó határértéket választjuk. — Cz — Mit rejtsen a méregkamra? A kiskereskedelmi forgalom­ban megközelítően hetven nö­vényvédő szer szerezhető be. Ezeket több csoportba sorolhat­juk. Az egyikbe a gombabeteg­ségek elleni szerek tartoznak. A gombaölő szerek azonban továb- ibi két fő részre tagolhatók: a lisztharmat, valamint a más gomba betegségék, így a varaso- dás, a peronoszpóra, és a szür­kepenész ellen hatásos készítmé­nyekre. A lisztharmat fertőzésé­től a szőlőt, a gyümölcsfát, a zöldségféléket és a dísznövénye­ket egyaránt kéntartalmú sze­rekkel védhetjük meg. Más gombabetegségekkel szem­ben a réztartalmú szerek jöhet­nek számításba. A réztartalmú ■vegyületek ugyanis — a liszt­harmat kivételével — majdnem minden kórokozó ellen hatáso­sak. Ilyen permetszer a rézszul­fát, közismerten rézgálic, mely­ből a bordói lé készíthető. El­készítése azonban többletmunkát kíyájn. Űjabban forgalomba ke­rül a bordói por, amely a föl- használást megkönnyíti. A gyü­mölcsösökben azonban csak rügypattanásig ‘ permetezhetünk véle. A bordói pornál nagyobb réztartalmú a Rézoxiklorid 50 WP. A rézre érzékeny gyümölcs­fákat sziromhuLlás után ezzel sem permetezhetjük. A réztar­talmú permetszereket szerves hatóanyaggal is kombinálják, hogy mérséklődjön a réz nö­vénykárosító hatása. Ilyen ösz- szetételű a Mdltox Special. Szin­tén kombinált hatóanyagú gom­baölő szer a Curzate Super CZ és a Curzate Super Z. A Miltox Speciál szőlő, zöldség és gyü­mölcsös védelmére ajánlott. A gyümölcsfákat csak egyszer, pi- rosbimbós állapot előtt kezel­hetjük vele. A Curzate Super fő­ként szőlőültetvényekben és zöldségesben használható. A ro­varölő készítmények közül szú­ró-szívó szájszervű, valamint rá­gó kártevőket pusztító növény­védő szereket különböztetünk meg. A kistermelők körében a Bi—58 EC a legismertebb rovar­ölő, mert a rágó- és szívókárte­vőket egyaránt pusztítja. Előnye,' hogy felszívódó szerves foszfor­vegyület. Mindkét kártevőcso­port ellen használható az Uni­fosz EC is. Igen széles a felhasználási te­rülete a környezetkímélő piret- rin származékú rovarölő szer­nek, a Chinetrin 25 EC-nek. Az atkák kivételével ugyanis a rá­gó- és szívókártevőket egyaránt pusztítja. Ráadásul olyan fiolák­ban kerül forgalomba, amely 10 liter vízhez szükséges mennyi­séget tartalmaz. Az atkaölő sze­rek közül a Mitac 20 EC aján­lott, mely alma, szilva, szamó­ca, szőlő és egyes zöldségfélék védelménél jó hatású. A takács­atkák ellen a Pol-Akaritox hasz­nálható a gyümölcsösben, szőlő­ben és a zöldségesben. A könnyebb felhasználás és a gyorsabb kezelés érdekében kombinált csomagolású növény­védő szerek is forgalomba ke­rülnek. Ezek előnye, hogy együt­tesen és külön-külön is gazda­ságosan fölhasználhatók a ben­nük lévő készítmények. Jelenleg ötféle összeállítású Kombi-cso­mag kapható. A tisztségviselő, aki munkás és nő és fiatal A Bács-Kiskun megyei Mű­anyag- és Gumifeldolgozó Válla­latnál Tüske István főmérnököt keresem, aki ©gy korábbi telefon- beszélgetés során megígérte, a segítségemre lesz. Már vár rám, és a fröccsöntőüzembe kísér.* — Bemutatok valakit — mond­ja —, aki tizennégy éves kora óta a KALOPLASZTIK-nál dolgozik. Magamban számolok: a válla­lat nemigen idősebb tizenöt-húsz évesnél. Akkor hát úgy harminc körül lehet az én riportalanyom. Az üzemben hamar rábukka­nunk Krieg Csabánéra, aki mun­kás és nő és fiatal, mi több tevé­keny és mozgékony, szóval nem csoda, hogy annak idején őrá esett a választás. De ne siessünk a dolgok elébe. A csarnok kellős közepén, az egyik fröccsöntőgép mellett talál­juk: tolómérővel a kezében a frissiben elkészült műanyag al­katrészek méreteit ellenőrzi. — A foglalkozásom; minőségel­lenőr, vagy egyszerűbben: meós. A munkahelyem változatlanul a fröccsöntőüzem, itt voltam ta­nuló, majd három évén át fröccs­öntő. 1971-iben kiemelték — ő mond­ja így —, minőségellenőr lett. De már ezt megelőzően is történt néhány fontos esemény az életé­iben. — Két éve dolgoztam szak­munkásként, amikor — számom­ra teljesen váratlanul — bevá­lasztottak a Helyiipari és Város­gazdasági Dolgozók Szakszerveze­te központi vezetőségébe. Húsz­éves voltam... Ettől kezdve kéthetente Buda­pestre utazott, hagy részt vegyen a központi vezetőség ülésein. Tag­ja lett az országos ágazati bi­zottságnak. Később a vállalati szakszervezeti bizottságba is be­választották, s jelenleg a HVDSZ megyei ifjúság* bizottságának ve­zetője. Mint fröccsöntő, egyike volt a legügyesebbeknek, a leg­magasabb teljesítményt nyújtók­nak. Mint meós, azok közül való, akiknek meggyőződésük, hogy a dolguk nem csupán az ellenőrzés. — Hamar szembekerültem egy sor problémával. A budapesti ér­tekezletekre hajnali négykor in­dultam és este kilencre értem haza. Amikor kiemeltek, a korább • „Érdekes és változatos a mun' kém...” bihoz képest megcsappant a ke­resetem. Rettenetesen szerettem volna leérettségizni, s mivel Ka­locsán csak gimnázium van, Ba­jára jelentkeztem a közgazdasági szakközépiskolába. Hosszú évekig túlságosan is mozgalmas volt az életem, még a gyest sem tudtam kivenni. Igen, a magánélet vizeire evez­tünk át. Krieg C6abáné szeren­csésnek és boldognak tartja ma­gát. Amit ő mond: „A férjem nemcsak házastársam, igazi jó barátom is”, azt nem minden asszony állíthatja ilyen őszinte meggyőződéssel. A KALOPLASZ- TIK-nál ismerkedtek meg, a |iú is a vállalat dolgozója volt: köny­velő. (Jelenleg az ügyviteli gép­terem vezetője.) 1968-ban össze­házasodtak, s néhány évvel ké­sőbb megszületett Csaba. — A munkám változatos, érde­kes. A fröccsöntőként eltöltött évek tapasztalata mindig kisegít. A HVDSZ központi vezetőségé­nek ma is tagja vagyok, és a mozgalmi munkámat is jól segíti a minőségellenőri beosztás. Van mozgási lehetőségem, tudok időt szakítani arra, hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgaival foglalkoz­zam. A minőség jelentőségét úgy hiszem nem szükséges hangsú­lyozni/' A r Fá:tötélteteéMn,1hö'g^ ak-1 ■z. jB fi-iir; go a fi. ■£xsc’'fi£>b ^ kor fedezzem föl a hibát, amikor még nem késő. Egyre igényeseb­bek a megrendelők: ami koráb­ban még jó volt, ma már nem megfelelő. A termékeink jó része valahol valamibe beépítve export­ra megy. Számos alkatrészt készí­tünk például a Hajdúsági Ipar- műveknek, az Ikarusznak ... A KALGPLASZTIK fröccsöntő­üzemében bevezették az önmeó- zást. A munkásnők, miután a mi­nőségellenőr elkészítette az, üze­mi etalont és ellenőrizte az első darabokat, maguk felelnek a mi­nőségért. Ezért is kérik szívesen a bizalmukat élvező meós taná­csait, szakmai segítségét. Bátorí­tásként is szükségük van a hoz­záértő véleményre. — Nagyon jó a kapcsolatom a munkásokkal. Érzem, hogy bíz­nak bennem, ezért mindig őszinte vagyok hozzájuk. Pedig olykor nagyon nehezemre esik azt mon­dani az ismerősöknek, barátok­nak, hogy1 ez még mindig nem jó. De tudom, ha „engedékeny” lennék, az ő érdekeik ellen cse­lekednék. 'Egyszer ilyesmi is előfordult. Akkor beszél erről, amikor si­kerről, kudarcról faggatom. — Tavaly a Papíripari Vállalat halasi gyára több ezer mérethi­bás alkatrészt visszaküldött. A vizsgálat a gépeken dolgozók fe­lelősségét állapította meg, én még­sem tudtam szabadulni a gondo­lattól: észre kellett volna ven­nem a hibát, meg kellett volna előznöm a bajt. 1974-től tagja a pártnak, párt- csoportbizalmi-helyettes. Férjé­vel, fiával nyolc év óta három- szobás, kétszintes szövetkezeti la­kásban élnek. Hobbijuk a ker­tészkedés és a kerékpározás, a 11 éves Csaba sakkozik és cselgán- csozik. De riportalanyom még adós egy válasszal. Sikeres em­ber-e Krieg Csabáné minőségel­lenőr, szakszervezeti tisztségvi­selő? — Az vagyok. A dolgozók biza­lommal vannak irántam, a válla­latnál, a megyénél és a központi vezetőségben is elismerik a munkámat. A KALOPLASZTIK- nál pedig évről évre kevesebb az a termék, amit a megrendelők va­lamilyen minőségi kifogással visszaküldenek. Sitkéi Béla Vetik a burgonyát t Az egyik táblánál a vetés megkezdése előtt apróbb műszaki hi­bát hárít el Varga Ferenc gépszerelő R. Nagy Mihály és Kuklis Já­nos segítségével. CÉL: A TÚLSZABÁLYOZÁS CSÖKKENTÉSE A tsz-jogszabályok módosításáról Az utóbbi öt esztendőben lezajlott politikai, gazdasági fejlődés következményeként a közelmúltban több, szövetke­zetekre vonatkozó jogszabály módosítására került sor, ame­lyek alapján a mezőgazdasági nagyüzemekben is megkez­dődtek az alapszabály-módosítások. Ezekhez, valamint a rendelkezések szerint december 31-1 határidővel elvégzendő belső szabályzatok módosításához szeretnénk segítségét nyújtani a jogszabályok leglényegesebb változásainak is­mertetésével. GALAMBFAJTÁINK Budapesti Magasröptű Keringő • A kerekegyházi Gyurkovics Tibor galambja. Ezt fehérszala­gosnak is nevezik. Mint minden városnak, úgy Bu­dapestnek is van „saját” keringő galambja. Ezeket egykor „felhő­tolónak” is nevezték. A Budapesti Magasröptű Keringő jellegzetesen jó repülő, hirtelen képes a ma­gasba röppenni. A versenyeken képes fél napokat is az úgyneve­zett tűnő magasságban tölteni, ahol szabad szemmel alig látható. A fajta kecses, formás megjele­nésű, élénk vérmérsékletű ver- senygalambtípus. Feje sima, nagy-, sága a testtel arányos, hossza és szélessége csaknem azonos. Tekin­tete élénk, tüzes. Szárnyai jól fejlettek, a test ol­dalaihoz szorosan simulnak. Az elsőrendű evezőtollak hegye a kormánytollak végét nem éri el. Rajzolata/ szerint megkülönböztet­jük a koszorús nyakút, a gólyást, a koszorúsnyakú fehéret, a hófe­héret és a pártost. • A koszorúsnyakú a kecske­méti Virág Ferenc tenyésztőé. Kiskunmajsán Peró Sándor és Sipos Lajos családja nagy fába vágta a fejszéjét. Ugyanis a Jo- nathán Termelőszövetkezetben a tavalyi kedvezőtlen tapasztala­tok alapján a közös földterület­re nem vetnek 'burgonyát az idén. A két család pedig vállal­kozott, hogy 50 hektáron nagy­üzemi módszerekkel termelik ezt a növényt. A szövetkezettől bérelt földterületen, részes mű­velésben dolgoznak. Ezen a hé­ten vetik gépekkel a gumót. Nem mintha bizonyítani szeret­nék, hogy ez a forma sokkal gaz­daságosabb lenne, mint a szö­vetkezeté, de ahogy a termelők .ígérik, a költségeket igyekeznek a minimálisra faragni. Így pél­dául nem fognak öntözni, ol­csóbb növényvédő szereket hasz­nálnak, ennél a munkánál azon­ban az eddiginél sokkal nagyobb körültekintéssel járnak el, hi­szen csak így tudják az állo­mányt mentesíteni a gomba- és rovarkártevőktől. Mindenkép­pen csökkenti a kiadásokat, hogy nem kell számolni az úgyneve­zett gazdasági általános költség­gel sem, ez hektáronként 12 ezer forint volt a nagyüzemi műve­lésmódnál. A termelőszövetkezet mintegy 600 ezer forint értékben végzi el a gépi munkákat és százöt­venezer forintért a vállalkozók­nak bérbe adja a burgonyaválo- gató gépsort arra az időszakra, amíg a megtermelt krumplit osztályozzák. öriimÉiyzst A termelőszövetkezetekben a legfőbb testületi szerv továbbra is a tagok összességéből álló köz­gyűlés marad. Jelentősége alap­vető, a hatáskörébe tartozó té­mák azonban számszerűen csök­kennek. A küldöttgyűlés — ame­lyet szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni — szerepe növekszik. Üj feladata az éves terv, a mér­leg, a zárszámadás megállapítá­sa, az érdemibb, tartalmasabb működést pedig az segíti, hogy a küldöttek mandátuma a továb­biakban öt évre szól. Két bizottság működését' mó­dosítják jelentős mértékben a ja­nuár elsejétől életbe lépett ren­deletek. Az egyik a háztáji, amelynek működtetése a továb­biakban nem kötelező, a másik az ellenőrző bizottság, amelyik az eddigieknél nagyobb jogosultságo­kat kapott. Például indítványoz­hatja a tisztségviselők, küldöttek, üzem- és egységvezetőik felelős- ségrevonását, felmentését, továb­bá a közgyűlés, küldöttgyűlés, il­letőleg a munkahelyi tanácskozá­sok összehívását. A vezetőség működését könnyí­ti, hogy kötelező jelleggel évente csak hat alkalommal kell ülésez.- 'nie. A tisztségviselőkre vonatko- 'zó újdonság, hogy fel lehet men­teni őket akkor is, ha a tisztsé­gükből eredő feladataiknak nem tudnak eleget tenni. A munkahe­lyi közösségeket eddig .terhelő bürokratikus kötöttségek csök­kentek. A módosított jogszabá­lyok szerint nincs létszámkorláto- ’zás, a tanácskozásokat pedig Szükség szerint kell összehívni, 'de azzal a feltétellel, hogy á kül­döttgyűlés napirendi témáit elő­zetesen meg kell tárgyalniuk. A termelőszövetkezet tevékenységében való részvétel Az eddigi termelőszövetkezeti foglalkoztatási kötelezettség az új jogszabályok szerint két irány­ban módosul. A szövetkezetnek lehetősége nyílik arra, hogy a tagjával kötött munkaimegiállapo- dás alapján foglalkoztatási köte­lezettségét szüneteltesse. Azzal a feltétellel, hogy a tagokat a szervezeti élettel, valamint a va­gyoni kapcsolatokból adódó jo­gok és kötelezettségek továbbra is megilletik. Változás az is, hogy a termelőszövetkezet a nyugdíjkorhatárt elért és az öreg­ségi nyugdíjra jogosulttá vált tag­jával szemben mentesül a foglal­koztatási kötelezettség alól. •Bevezeti a jogszabály a kettős 'tagság intézményét, azzal, hogy ezt — a gazdaságok közötti meg- 'áüapodás keretében — a szövet­kezet vezetősége engedélyezheti. 'Érintik a rendeletek a másodál­lások és mellékfoglalkozások kö- 'rét. Különösen jelentős, hogy le­hetőség nyílik az új vállalkozási formákban végzett munka közös ‘tevékenységbe való beszámítására 'is. Ugyanez vonatkozik a háztáji ‘gazdaságban végzett munkára is, amelynek mértékét, módját a termelőszövetkezetek önkor- Imányzaiti hatáskörben dönthetik 'el. Vagyoni kapcsolat A földjáradék mértéke a to­vábbiakban 8—15 kg étkezési bú­za hatósági áron számított forint­értékére emelkedik. Az * eddigi termelési és fejlesztési hozzájá­ruláson túl a vagyoni kapcsola­tok bővülnek a tagok önkéntes részjegy-, valamint célrészjegy- jegyzésével. (A részjegy kéthavi munkadíj mértékéig terjedhet.) A termelési, fejlesztési és a részjegyek utáni osztalék növe­kedhet, .nagyságát — a jogszabály keretei között — a termelőszö­vetkezet határozza meg. Hozzá­járulhat a tsz tagjai háztáji gaz­dasága bővítéséhez, korszerűsí­téséhez. Ezen túl a lótartáshoz nem lcel'I vezetőségi engedély. Ugyancsak nem kell az alapsza­bályban meghatározni a háztáji­ban tartható állatok számát sem. Érdekképviseleti szervek hatásköre A módosított jogszabály lehető­vé teszi, hogy a területi szövet­ségekbe a nem tisztári szövetke­zeti részvétellel működő közös vállalatok is beléphessenek. , A szövetségek véleményezési jogköre bővül azzal, hogy a to­vábbiakban az ellenőrző bizottság elnökének minősítésében is köz­reműködnek. A jövőben a szövet­ségek jogi képviseleti lehetősége — az eddigi tilalom eltörlésével — megvalósul. A termelőszövetkezeti alapsza­bályokat, illetve belső szabályza­tokat érintő, január elsejével ha­tályba lépett rendeletek újdon­ságait természetesen csak nagy vonalakban ismertethettük. Ám ennyi is érzékelteti, hogy a jog­szabályi módosítások alapján az eddigieknek egyszerűbb, áttekinf- hetőbb belső törvényeket készít­hetnek a szövetkezetek. Dr. Burszki Béla a bajai TESZÖV főmunkatársa összeállította: Czauner Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom