Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

1983. március 16. • PETŐFI NEPE 9 3 JÖNNEK AJCIFŐZDÉK? Közétkeztetés Baján Ha egy frissen tatarozott étte­rem három hétig nem fogad ven­déget, annak általában alapos oika van. A bajai Otthon étterem esetéről is regényt lehetne írni, amelynek főszereplője egy el nem készült szennyvíztároló lenne. A KÖJÁL szakemberei ennek hiá­nyában nem akarták a működé­si- engedélyt kiadni, á Bács'Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat illetékesei pedig húzódoztak más­fél millió forintot beruházni olyan helyzetben, amikor remélhető, hogy a szennyvíztárolót viszony­lag rövid időn . belül feleslegessé teszi majd az új, már építeni kez­dett csatornarendszer. Valószínű persze, hogy az eh­hez hasonló huzavonák megszo- kották már annak a vállalatnak az életében, amely az államosí­tást követő években teljesen új üzlethálózat kiépítésére kénysze­rült, miközben tudomásul kellett vennie: éttermeinek és cukrászdá­inak csupa elaggott házakban jut hely. A legnagyobb forgalmat le­bonyolító egységek zöme még ma is repedezett falú, beázó tetejű, régen lebontásra ítélt épületekben látja el a feladatát. Sok egyéb mellett bizonyára ezek a körülmények is közreját- szottak abban, hogy a bajai ven­déglátás színvonala az utóbbi években már egyre kevésbé tu­dott lépést tartani a növekvő kö­vetelményekkel: ennek a jelét kell látnunk legalábbis abban, hogy miközben 'a közétkeztetés iránti igény évről évre nőtt a városban,) a vendéglátó vállalat éttermei alig-alig növelték az előfizetéses étkeztetés volume­nét. Jelentős mennyiségben (mint­egy ezer adag) ma is csupán a Duna étteremben főznek, s a fel­nőtt lakosság túlnyomó többsége a munkahelyek által fenntartott üzemi konyhákban ebédel. Érdekes módon, nem nyert pol­gárjogot Baján az a más vidéke­ken eléggé elterjedt módszer', hogy munkahelyi konyhák üze­meltetését átvállalja a tapasz­talt szakembergárdával rendel­kező vendéglátóipari vállalat. Pe­dig a megyei vállalat helyi ki- rendeltsége mellett kísérletet tett erre a Dunaividéki Vendéglátó Vállalat képviselete is. Az olk alighanem az a máig nem tisztá­zott körülmény, hogy az átvétel eredménye: emelkedni kezdenek a költségek, és a vendéglátó az eredetileg kikötött feltételek mel­lett egyre nagyobb ráfizetést kény­szerül kimutatni. Hozzá kell eh­hez tenni, hogy a közétkeztetés ráfizetéses tevékenységnek szá­mít a saját üzleteiben is. Ezek után érthető, hogy az il­letékes vendéglátóipari vezetők nem szorgalmazzák különöskép­pen a közétkeztetés terén nyúj­tott szolgáltatásaik bővítését, legfeljebb addig a határig, amed­dig azt az eszközöknek és az al­kalmazásban lévő személyzetnek a minél gazdaságosabb kihaszná­lása. illetve foglalkoztatása meg- I kívánja. — Jól bizonyítja ezt a Duna étterem helyzete, amelyet a nyá­ri hónapokban tatarozni fognak. Ez azt jelenti, hogy jó ideig szü­netel majd a közétkeztetés, s a vállalat egyszerűen nem rendelke­zik olyan konyhával, amely a ki­esést pótolni tudná. A tanácsi vezetők szerint a probléma még sem jelent meg­oldhatatlan gondot, mert a kör­nyéken üzemelő munkahelyi konyhák és a különféle, szerző­déses kezelésben lévő éttermek át tudják vállalni a terheket. Ba­ja közétkeztetését éppen ezért a fenti gondok ellenére is megfele­lőnek tartják, amelyen sokat ja­vított az utóbbi hónapokban az a néhány új étterem és büfé, ame­lyeket az élelmiszert előállító vál­lalatok, illetve magánszemélyek létesítettek. Ami pedig a jövőt illeti: egyre szaporodik azoknak az érdek­lődőknek a száma, akik a saját tulajdonú kifőzdék alakításának, illetve működtetésének a felté­teleit tudakolják. K. J. NAPKÖZBEN Egy sötét hét — és tanulságai A Hét vasárnap esti műso­rában — egy korábbi riport­ja nyomán — ismertette azt az ítéletet, amelyet egy halá­los végű, közterületi áram­ütés ügyében hirdetett nem­rég az egyik bíróság. Megtud­tuk, egy következő film jele­netből azt is, hogy a nagyfe­szültségű vezetékékre ráhagló gallyak, lombok váltaeatUmul balesetveszélyesek. A kisfiút ért szerencsétlenség tehát, eszerint, nem szolgált intő példaként hasonló ésetek el­kerülésére? Kevésbé súlyos, bár a köz- világítási hálózat karbamtatr- tására nyomatékkel figyel­meztető történéseknek \nem volt híján a múlt hetünk sem. Kecskeméten, rövidé,bb-hosz- szabb időre, különböző vá­rosrészekben nem volt áram. Az egyes területek ellátat­lanságát, utólag, nincs szán­dékunkban krónikaszerűen felvázolni. Az, hogy szerdán, 17 óra után a várntlaimil be­következett áramszünetben, sötétben böngészgettük kéz­iratainkat, csak mint részlet­kérdés jöhetett számításba. Az sem az első eset, hogy a Hunyadiváros lakói — az el­múlt héten — egy óráig nél­külözték a villamos áramot. Általában mindenhol több­kevesebb zavart okozott az északi transzformátorállomás hibája. Sőt, voltak olyan he­lyek, ' — mint a Kaszap, a Nagykőrösi, a Csáky, a Sár­kány, a Platthy és a Pász- thóy utca —, ahol szerdáról » csütörtökre virradó éjszaka a közvilágítás és a lakóépületek áramellátása szünetelt, illetve csak részleges volt. A hűtő- szekrények körül reggelre állt a víz. A mosdáshoz, borotvál­kozáshoz és rifggalikészítéshez gyertyát kellett gyújtani. Ám a legkellemetlenebb helyzet­be az a szabómester került, akinek a sötétség — majd napközben, a bekapcsolás után ismét és ismét „eltűnő" áram — hátráltatta a munká­ját. Az ilyesmi a hét vége fe­lé rosszul érinti azt, akinél másaik sürgős javítást rendel­nek. De hát melyik szolgáltató az, aki ráér? A DÉMÁSZ szerelői se ér­tek rá. Dolgoztak. Keresték a fő hibaforrást. Arról, igaz, már nem tehettek, hogy a vi­haros szél, meg-megújuló erő­vel, , helyenként egymáshoz érintette a régi huzalokat. Ennyi elég volt ahhoz, hogy a biztosítékok kiolvadjalak. Miért írunk minderről? Mert A Hét-beli helyzetkép és a megye — főleg a városok — villamosáram-hálózata kö­zött egyben és másban vám hasonlóság. Tanúi vagyunk, hogyan próbálják az áram­szolgáltatók maguk és foga­dott, gallyazók segítségével az ágakkal benőtt vezetékeket szabaddá tenni. Az enyhe te­let kihasználva, a fanyefsök dolgoztak a múlt héten sötét Kaszap utcában is. A mun­kát azonban nem győzik, any- nyira kevesen vannak. Holott naponta érkeznek a jelzések: most itt, most amott kellene az utcai lámpát, vagy két ka­ró közötti huzalszakaszt lát­hatóvá, biztonságossá tenni. Maradnak tehát az ágas- bogas utcai vezetékek. Ahol ráadásul elavult, már régóta cserére, korszerűsítésre szo­rult a villanyhálózat (elég, ha a szél megcibálja a drótot), ott a fogyasztók — kénytelen­kelletlen — átélnek az áram­hiány miatt feszültségterfies pillanatokat, órákat, olykor agy egész éjszakát is! A legfrissebb hír szerint 1983-ban a megyeszékhelyen 1 millió 290 ezer forintot költ a DÉMÁSZ a régi, városi vas- osalttpok kicserélésére. Ezzel javul a tízezer voltos nagy- és a lakosokat ellátó, alacso­nyabb feszültségű hálózat üzembiztonsága. Valószínű­leg kevesebb ideig marvtdunk sötétben. Ennek igazán örülnénk! K—1 F alusi vásárok avagy a pénzért mindent Időnként kiabáló, kabátujjat huzigáló, portékájukat dicsérő árusok hada lepi el a községek főterét. Vásár van a faluban. Egykor, amikor csak szekérrel járták az országot, a napjainké- nál nagyobb eseménynek számí­tott a vásárosok megérkezése. Hí­reket hoztak, vit/tek. Sőt az egész évben élére állított garasokért még a házhoz való kisebb-na- gyobb, szebbnél-szebb, más tá­jak üzenetét hozó tárgyakhoz le­hetett jutni. A magyar ember mindig is szeretteit a színes for­gatagban pénzéért valamit kap­ni. Mostanában perszí. már más egy-egy kirakodóvásár hangula­ta. Hajnalban érkeznek, gyakran poros, sáros autóikkal az árusok. A csomagtartóról lekerülő cső­váz hamar sátrakká, asztalokká áll össze. Ezeken azután gyorsan halmozódik a portéka. — Tessék, láthatja, fogja meg, ha •tetszik fizessen és viheti! Való igaz, a mustrára kitett tárgyakat lehet tapogatni, cserél­getni, s uram bocsá’ még alkudni is. Bizony lehet egyezkedni. Ki-ki 9 A bútorvásárlás mozzanatai 9 — Tessék választani, van bő­ven. vérmérséklete szerint „megdol­gozhat" a kiszemelt pár cipőért, táskáért vagy valami másért. A nagy emeletes áruházak az utób­bival alig vehetik jel a versenyt. Sok más mellett talán ezért is varázsosak napjaink falusi vá­sárai. (Felvételeink Mélykúton ké­szültek, bár készülhettek volna máshol is, hiszen a kínálat és a vásárosok gyakran azoiutsak.) (Czauner—Straszer) tó jjfiHfti m ck:------ — «73^. l|g& i V / ;T1 Hi €> Mindenkinek más a szép. Egész csapat hullámos papagáj vár új gazdára. JÖGIT'ANÁGSOK Az árvaellátásról A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a társadalombiztosítási jutta­tást sokan nem kapják meg a jo­gosultak közül, vagy csak jóval jogosultságuk kezdete után része­sülnek benne. Nincsenek tisztában azzal, hogy az egyik szülő halála esetén is jár ez a gyermeknek, és erről nem minden munkahelyen kapják meg a megfelelő tájékoz­tatást. Árvaellátásra jogosult' a meg­halt szülő (apa vagy anya) vér­szerinti, örökbefogadott és mosto­hagyermeke egyaránt. (A hiosto- hagyermek árvaellátásának össze­gébe be kell számítani a vérsze­rinti szülő által fizetett tartásdi­jat. Ha azonban a vérszerinti szü­lő nem tesz eleget tartási kötele­zettségének, az árvaellátást teljes összegben kell folyósítani.) Ha a gyereket már vérszerinti szülője halála előtt örökbe fogadták, Ede­kor nem jár az elhunyt vérszerin­ti szülő után neki árvaellátás. Vi. szont, ha a gyerek akkor kerül örökbefogadó szülőkhöz, amikor vérszerinti szülőjét elveszti, - ez esetben 'jogosult lesz erre a jutta­tásra. Az eddig említetteken kívül ár­vaellátás jár a nevelt gyereknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt a meghalt nevelőszülő, test­vér vagy nagyszülő a saját ház­tartásában tartotta el, és rajtuk kívül nincs más tartásra kötelez­hető és képes hozzátartozó. Az ál­lami gondozásban levő, de neve­lőszülőkhöz kihelyezett is nevelt gyermeknek minősül. A nevelő­szülő halála esetén ezért a nevelt gyerekre vonatkozó szabályok sze. rint kell szamára az árvaellátást megállapítani. Az elmondottak a jogosultság­nak csak az egyik oldalát vizsgál, ják. Azt, hogy kik kaphatnak ár­vaellátást. A járadék folyósítása azonban csak akkor következik be, ha az, aki után járna az ár­vaellátás, haláláig megszerezte azt a szolgálati időt, amelyet a korához képest előír a törvény, vagy már öregségi (rokkantsági) nyugdíjas volt Meddig jár az árvaellátás? A továbbtanuló fiataloknak hosszú ideig biztosítja ezt a jog­szabály. Aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, 25. élet­évének betöltéséig számíthat rá. (Tehát nemcsak középiskolai, ha­nem egyetemi, főiskolai hallgatók is részesülnek benne.) Ha valaki nem tanul tovább, akkor csak 16. évének betöltéséig kapja. Ha viszont az árva jogo­sultságának megszűnése előtt megrokkan, életkorára való tekin­tet nélkül — rokkantságának tar­tatna alatt — kapja a járadékát. Ha az ismertetettek szerint va­laki jogosult az árvaellátásra, há­zasságkötése esetén sem veszíti el ezt a jogát. Mennyi az árvaellátás összege? Árvánként az özvegyi nyugdíj fele. Nézzük meg egy példával, mire számíthat a két gyermekével egyedül maradt anya. Először is az özvegy kap az elhunyt után özvegyi nyugdíjat. Ennek összege az elhunyt nyugdíjának (vagy eszmei nyugdíjának) a fele. Az árvák után pedig fejenként jár az özvegyi nyugdíj fele. Akinek mind a két szülője meg­halt, annak ellátása azonos ösz- szegű az özvegyi nyugdíjjal. Ugyanezt kapja az is, akinek ugyan él az egyik szülője, de rok­kant, vagy akit életben levő szü­lője elhagyott, és róla nem gon­doskodik. Az életben levő., szülő persze, nem szaDadul ilyen egyszerűen.a kötelezettség alól. Ugyanis, ren­delkezés van rá, vhogy az árvael­látás és az özvegyi nyugdíjjal azo­nos összegű árvaellátás közötti különbözetet (gyakorlatilag a fo­lyósításra kerülő összeg felét) be kell hajtani attól a szülőtől, aki a gyermekét elhagyta.. Dr. K. £. © Viharkabáttól a farmernadrágig széles skálája kapható a ruházati cikkeknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom