Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-16 / 63. szám
4 • PETŐFI NÉPE ft 1983. március 16. Korszerűbb bérpolitikát! . SAJTÓPOST A IER3 VANNAK, AK1I1K úgy tartják, hagy az új bérszabályo■ zás elvének .és gyakorlati előírásainak okos alkalmazásával minden eddiginél nagyobb lehetőség nyílik a magasabb, ijl a jobb munkateljesítmények honorálására. Hozzáteszik I még azt is, ha valaki nem hajítandó a jobb munkára, akkor legcélszerűbb, ha mihamarabb maga néz valami új munkahely után. A munkáltatóknak ugyanis aligha ■ ' érdekűk, hogy a kényelmeskedő embereket is pénzeljék." Mások ennél óvatosabbak, | vagy inkább kifejezetten pesz- szimisták, mondván: a mai gH gazdasági körülmények fcöze- I pette, a bérezésre felhasználható szűkös pénzek miatt továbbra sincs lehetőség a valóságos teljesítmények anyagi elismerésére. Sőt: szerintük ismét • a létszámhígítás veszélyével fenyeget a bérszabályozás új módszere, ez pedig aligha kedvez a munka- fegyelem szigorításának. A vállalatok ugyanis ismét alacsony bérű, de lényegében felesleges embereket vesznek majd fel, hogy a bérszínvonal növekedését visszafogják. Lehetne még folytatni az ellenkező előjelű véleményeket jelezvén, hogy koránt- sincs egyetértés az új bér- és keresetszabályozás megítélésében. Ezért remélhető, hogy az ÁBMH (Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal) elnöke által aláírt — és a közelmúltban a hivatalos lapokban megjelent — irányelvek mégis hozzájárulnak az eddiginél ösztönzőbb, egyszersmind igazságosabb vállalati bérpolitika kialakításához. NÉZZÜK MINDJÁRT az imént említett létszámhígítás állítólagos veszélyét! Érdekes módon, az érdékelt vállalati vezetők sokkal gyorsabban észrevették ennek lehetőségét, mint a szabályozásnak azt a sajátosságát, hogy erőteljesen ösztönöz a létszám csökkentésére. Ugyanis az ily módon felszabaduló bértömeg meghatározott — és nem jelentéktelen — hányadát közvetlen, adómentes bérszínvonal-emelésre lelhet felhasználni. Az ÁBMH irány- - ellve szerint ezért voltaképpen nem kifizetődő a létszám „hígítása*'. Az irányelvek egész szeneméből következik, hogy ésszerűbb és igazságosabb vállalati bérpolitika kialakítására kell mindenütt törekedni. Nemn vitás: ennek meg kell teremteni az anyagi alapjait is. Az sem vitás, hogy az idén sem lesz erre több pénz — úgy „központilag” —, mint tavaly. Csak az a nagy kérdés, hogy például a múlt évi pénzt, meg a sok évvel ezelőtti pénzösz- szegeket mennyire ésszerűen és igazságosan használták fel a munkáltatók? Vajon nem kell-e felülvizsgálni — éppen a belső érdekeltségi rendszer hatékonysága érdekében — a belső kereseti arányokat? Például a mozgóbérrészek megszokott felhasználási rendjét. A PRÉMIUM, UGYE, egyre inkább afféle fizetéskiegé- szítés. Vannak például intézmények, munkahelyek, ahol bevett gyakorlat, „szerzett jog” a „garantált prémium”. Nincs semmi teljesítménytöbblet, nincs semmi külön elismerésre méltó produkció, ám a garantált prémium kifizetődő, hisz’ azért „garantált”, Az ABMiH-irányelvek határozottan állást foglalnak amellett, hogy a prémium >— magyarul: a jutalom — csakis a külön teljesítményekért, a Valóban jutalommal honorálandó egyéni vagy csoportos teljesítményekért adható. S ham sok kis apró összegre szétporciózva, hanem szakítva az egyenlősdi gyakorlatával. A kis összegű jutalom — nem jutalom. Ösztönző hatása gyakorlatilag nincs. Mint ahogy annak a „bérfizetési” gyakorlatnak sincs ösztönző hatása, amikor év végén, a meglevő bértartalékaikat minden különösebb teljesítménykövetelmény nélkül osztják ki, csak azért, nehogy megmaradjon a pénz. Tagadhatatlan: van ennek némi szociálpolitikai színezete is. Csakhogy a bér — nem szó-, ciálpolitikai eszköz. .A teljesítményért. a végzett munkáért jár. Következésképpen sokkal célszerűbb eljárás a bérmaradványokat részesedési alapként tartalékolni, vagy a részesedési alap terhére — az éves eredmények ismeretében, s megint csak a teljesítmények arányában — év végi részesedésként kifizetni. AZ ÁBMlH sok jó tanácsot ad még a munkáltatónak, a saját jól felfogott érdeküket szolgálva. A többi között aláhúzza: a vgm'k-k (vállalati gazdasági munkaközösségek) nem a túlóra csökkentésének eszközei! Alapvetően hibás az a vállalatgazdálkodási felfogás, amely szerint a vgmk arra való, hogy — az egyébként csak túlórázással elérhető — teljesítménybővítést tegye lehetővé. Ezért is hangsúlyozzák az irányelvek: „A vállalati gazdasági munkaközösségben való tevékenységet csak azoknak célszerű lehetővé tenni, akik munkaköri kötelezettségeiket kifogástalanul teljesítik a törvényes munkaidő alatt” . V. Továbbá: e munkacsoportokat... „a rendelkezésükre bocsátott eszközök használatáért megfelelő térítés fizetésére kell kötelezni, mert ez alapvetően befolyásolja az ott képződő személyes jövedelmeket”. Csak a mai bérezési gyakorlat néhány elemét tekintettük át az ÁBMH irányelvei kapcsán. De az eddig elmondottakból is’ egyértelműen kiderül, hogy még az idei, valóban korlátozott mértékű 3,5—3,8 százalékos bérfejlesztési lehetőség is módot nyújt a korábbinál ésszerűbb és ösztönzőbb vállalati bérpolitika kialakítására, a munka szerinti elosztás követelményének következetesebb érvényesítésére. Vállalva az ezzel járó konfliktusokat, hiszen ez is a vállalatok jól felfogott érdeke. V. Cs. m SZOVJET ÉLET így működik a ,,zöld őrjárat” Az erdőben sétálva fiam rám szólt, amikor letörtem egy ágat. Őszintén szólva örültem ennek a figyelmeztetésnek. Azt jelentette, hogy a környezetvédelmi nevelésre fordított órák eredményesek voltak. A Szovjetunióban már óvodáskorban megkezdik a gyere, kék ilyen irányú nevelését, majd az iskola veszi át ezt a szerepet. Az egyik kaukázusi kis grúz faluban, Zeda-Szazanóban szép hagyomány, ho^y az első osztályosok, mielőtt átlépik az iskola küszöbét, facsemetét ültetnek a falu parkjában. A gyerekek környezetvédelmi nevelésének legelterjedtebb formája az úgynevezett „zöld őrjárat”. Az iskolások segítenek a felnőtteknek a városok és falvak parkosításában, az erdők, parkok, kertek tisztításában. Ebben a munkában több mint 10 millió, 9—14 éves gyerek vesz részt, akik Fotók: APN—KS 9 Krasznojarszki kerület. Susenszkoje falu iskolai erdőgazdaságának tagjai az egyik foglalkozáson. 9 E 9 A pihentető erdő ilyent módon nemcsak a természetet ismerik meg, hanem a gyakorlatban is elsajátítják, hogyan kell védeni és növelni annak kincseit. Néhány évvel ezelőtt, a „zöld őrjárat” javaslatára Moszkva környékén létrehozták az első erdő- gazdaságot. Azóta ezek száma az országban elérte á 11 ezret. A 3,5 millió hektár területet elfoglaló erdőgazdaságokban több mint 400 ezer iskolás dolgozik tanítás után és hétvégeken. Karéliában és a szibériai Krasz- nojarszkban két iskolai erdészeti akadémia működik, ahol a gyerekek . komoly ökológiai kutatásokat végeznek. Néhány évvel ezelőtt a talajerózió kutatásában végzett munkájáért Jelena Velikih krasz- nojarszki iskoláslány megkapta a Szovjetunió Földrajzi Társasága kitüntetését. Jelena most a Moszkvai Egyetemen tanul. Népszerű az iskolások körében a „kék őrjárat”-mozgalom is, amelyben a tavak és folyók védelmezőiként több mint 130 ezer gyerek vesz részt. Összességében az ifjú természetbarátok köreiben több mint 15 millió szovjet gyerek ■munkálkodik. APN—KS Fogadószoba Kedveljük a háziállatokat, van is belőlük egynéhány a családi .portán. Főleg a sertésekkel bajlódunk szívesen, idestova hét esztendeje, hogy szerződés alapján tenyésztjük-hizlaljuk. Eddig rendre beváltak a hozzájuk fűzött reményeink, vagyis szép summát hoztak a konyhára. Csak a legutóbb átadottat, pontosabban a vele kapcsolatos furcsa esetet tudnánk felejteni! Tulajdonképpen február 17-én reggel kezdődött minden, amikor a kövérsége miatt már lomhán mozgó disznónkat szerencsésem elszállítottuk a községi átvevőhelyre, ahol az áfész-megbízott rutinosan megmérte. A mázsa 280 kilót mutatott. Elégedettek voltunk a súlyával és e véleményünk rákerült a hivatalos átvételi elismervényként kézhez-^ kapott kockás papírosra, mely a szükséges adatokat is tartalmazta. 23-án mehetünk a pénzért, közölték velünk. Azon a szerdán idejében érkeztünk a megadott helyre, ahol nem kis meglepetéssel értesültünk róla, az állatunk valójában csak 250 kilót nyomott, tehát aszerint fizetnek érte. Rögvest mondtuk, valami félreértésről lehet szó, hiszen magunk láttuk a ménéit, s itt a birtökúnkban a bizonyíték, az átvevő sajátkezű- leg írt néhány sora arról, hogy a hízott sertés mennyi kilós volt. Mire azt a választ kaptuk, téves a feljegyzett szám. Minthogy nem láttuk értelmét a további vitának, felvettük a szűkösen kiszámolt összeget. Felháborodásunk jogán tudnánk egy-két keresetlen szóval jellemezni a történteket, de hadd legyünk udvariasak, ezért így fogalmazunk: körülbelül ezer forinttal rövidítettek meg bennünket. Azokról merjülk ezt állítani, akik nem átallották minden alap nélkül megváltoztatni a korábbi döntésüket, hogy egyszerűen leradírozzák a 30 kílónyi súlyt. Az talán külön vizsgálatot is megérdemelne, milyen jogon korrigálja utólag az átvevő az átadó jelenlétében való mérés adatát. Akik ebben az adásvételi ügyletben nagy haszonra I tettek Szert, azok nem mi voltunk. Mi csupán egy tanulsággal gazdagodtunk: legközelebb alaposan meggondoljuk, szerződjünk-e sertéshizlalásra. (Elmondta: a férje nevében is a kuiiszentmik- lósi Kölesdi Kálmánná olvasónk.) KÉRDEZZEN - FELELÜNK Visszatéríthető-e a házautazási költség? Telefonon hívtak fel bennünket az egyik kecskeméti munkásszálláson lakó olvasóink és szóvá tették, sajnos igen ritkán látogathatják meg a távoli otthonaikban maradt hozzátartozóikat, mert túlságosan sokba kerül az utazás. Hallották azonban, hogy ezentúl fedezheti a kiadásukat a munkáltató. Ahol érdeklődtek is ezzel kapcsolatban, ám nem kaptak biztató választ) így hát tőlünk kérdezik: valóban lehetséges-e a ha- zaútra megváltott jegyek hivatalos elszámolása? Mint arról többször beszámoltunk e hasábokon, idén január óta minden vállalat, szövetkezet, intézmény köteles megtéríteni a vele munkaviszonyban álló dolgozója rendszeres munkábajárásának költségeit (vonatnál 86, busznál 80 százalékos mértékben). De fizetnie kell akkor is, ha a munkavállaló csak hetenként, vagy még hosszabb időközönként jár haza. Ilyenkor, a teljes összegű menetjegyet veheti igénybe, s hogy az árára, mely feltételek esetén jogosult, azt a belföldi távolsági személyszállítással foglalkozó 13/1982. (XII. 27.) KPM számú rendelet tartalmazza, mely — a részleteket közlő melléklettel együtt — megtalálható a Tanácsok Közlönye tavalyi 40-es számában Az előírás értelmében a nős és a férjezett dolgozó a házastársához (élettársához), a 20 éven aluli nőtlen, vagy hajadon pedig a szüleihez és vissza utazhat az említett tömegközlekedési eszközökön heti egyszer úgy, hogy a viteldíja zömét megtéríti a cég. Ha a 20 éven felüli nőtlen, hajadon, továbbá az özvegy, illetve elvált dolgozó a vele közös háztartásban élő szüleihez, az időszakos szerződés alapján foglalkoztatott mezőgazdasági és útépítő munkás — korra és családi állapotra tekintet nélkül — meg az állandó lakóhelyére utazik havonta kétszer vasúton, szintén igényelheti a költsége meghatározott részének visszafizetését. Végezetül közöljük, csakis a lejárt jegyek átadása ellenében térítheti meg a munkaadó a szóban forgó összeget, s ahol emiatt vita merül fel, célszerű a helyi szak- szervezet segítségét kérniük az érdekelteknek. Mikor igazolt az iskolai mulasztás? Kiskunfélegyházáról és Lajos - mizserői kerestek fel bennünket a napokban anyukák és apukák, akik elmondották, többszőr támadt kellemetlenségük a helyi általános iskolával a gyermekük párnapos távolmaradása miatt. Bár a hirtelen megbetegedés, illetve a sürgős családi esemény (pl. költözés) tette elkerülhetetlenné a mulasztásokat, azok okait csak hosszas meggyőzés révén voltak hajlandók tudomásul venni a nevelők. Olvasóinkkal azt közölték az egyik hivatalos helyen, hogy a szülő csak rövid ideig tartó betegséget Igazolhat, másutt viszont arról értesültek, mindig az intézmény dönti el, mikor fogadja el igazoltnak a hiányzást és mikor nem. Ezek után szeretnék pontosan tudni: mit tartalmaz az iskolai rendtartás vonatkozó része? Vitathatatlan tény, hogy az ^rákon és a különféle iskolai foglalkozásokon való rendszeres részvétel elsősorban a diák érdeke, aki a folyamatos tanulás eredményeként gazdagabb ismeretanyagot sajátíthat el. Ennek jegyében szabályozza á mulasztás igazolásának a feltételeit a tanügyi rendelkezés. Az egyik legfontosabb pontja —, mely megtalálható az első-második osztályosok Tájékoztató füzetében, valamint a többi tanuló részére kiadott Ellenőrzőkönyvben —, hogy a szülő csak az alkalmanként három napig terjedő hiányzást igazolhatja Mégpedig betegség esetén, vagy például akkor, ha a gyermek gyengébb szervezetű és a rendkívüli időjárás, illetve az utak rossz állapota következtében nem tudott iskolá-' ba menni. Az egyéb okból történt mulasztással kapcsolatosan azonban az osztályfőnök dönt, hogy igazoltnak tekinti-e a kérdéses ta. nítási napot, vagy sem. Ami á három napnál hosszabb idejű iskolai távolmaradást illeti, arról csak hatósági, s betegség esetén körzeti orvosi igazolás fogadható el. Ha ilyennel nem rendelkezik az iskolás, akkor igazolatlan a napja, melyről az intézmény igazgatója értesíti a szülőt. Ha ismétlődik e hiányzás, akkor pedig szabálysértési eljárást kezdeményez a tanköteles gyermeke rendszeres iskolába járásáról nem gondoskodó apa, anya, vagy más gondviselő ellen. A kismama és a munkajog A Kunszálláson lakó egyik anyukának nemrég járt le a gyermekgondozási szabadsága, ám rövid idő múlva újra fog szülni. Addig azonban szeretne dolgozni, természetesen a korábbi beosztásában. Ami aligha lehetséges, mert a munkaadója időközben szerződéses kezelésbe adta az üzletet, ahol eladó volt. Minthogy másutt, de hasonló feladatkörben történő foglalkoztatására semmi kilátás, nagyon elkeseredett, s tart attól, egyszer felmondják a munkaviszonyát, átszervezésre hivatkozással. „Vajon a munkajog alapján kerülhet vennyire hátrányos helyzétbe a kismama?” — zárta e kérdéssel lapunkhoz címzett levelét olvasónk. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat: A munkáltató köteles alkalmazni a gyesről visszatérő dolgozóját, mégpedig lehetőleg a korábban betöltött állásának megfelelően. Ha erre semmiképpen sincs mód, gondoskodni kell róla, hogy a félkészültsége, valamint az eddigi gyakorlata szerinti egyéb munkát végezhessen. A bérét pedig az ugyanolyan feladatot ellátók keresetével összhangban szükséges , megállapítani. S ha indokolt, a betanulási idő, vagy a továbbképzés biztosításával kell segíteni, hogy mielőbb elérje a többiekével megegyező teljesítményt. Külön szólunk a nők alkalmazásával kapcsolatos egyik legszigorúbb munkajogi védelemről, nevezetesen a felmondási tilalomról. Ennek értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a határozott időre szóló munkaviszonyt a terhesség idején, sőt a szülést követő hatodik hónap végéig. A lakásbérlők szociális támogatásáról Leendő nyugdíjasok fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy a néhány hónap múlva folyósítandó társadalombiztosítási ellátásuk összege nem lesz magas, mégsem látnak lehetőséget a felemelt lakbérükkel kapcsolatos szociális támogatás igénybevételére. Ugyanis a hivatalosan közölt időpontig, idén április 15-ig nem nyújthatják bé az ilyen tartalmú kérelmüket, mert az ahhoz szükséges fő adatról, a törzsszámról csak később kapnak értesítést. Egyesek azzal „biztatták” olvasóinkat, ha nagyon elhúzódik az ügyük elintézése, jogosulatlanná válnak erre a támogatásra. Mások nevében is érdeklődnek: mi a teendő e sajátos helyzetükben? Kezdjük a 46/1982. (X. 7.) MT., és a végrehajtására kiadott 52/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendelet egyik legalapvetőbb részének ismertetésével: a maximum havi 150 forintot jelentő szociális támogatás annak a bérlőnek jár, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül — ide nem értve a 67 százalék alatti munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadékot — 1983. július 1-én és a saját jogú, vagy nyugdíjas bérlőtársak esetén az egy főre jutó összege nem haladja meg az ötezer forintot. Az alapellátással együtt kiutalt támogatás akkor is megilleti a nyugdíjast, ha más forrásból származó keresete, jövedelme van. Az említett időpont után nyugállományba került személy viszont csak rendkívül indokolt esetben — például, ■ ha a nyugdíjminimumot kapja és igen nehéz anyagi körülmények közepette él —, tehát méltányosságból lehet jogosult a támogatásra. Ez utóbbiról a lakóhelyileg illetékes tanács egészségügyi feladatokat végző szakigazgatási szerve dönt, mégpedig kérelemre. A szociális támogatás forma- . nyomtatvány, vagyis az „Igénylő lap” révén kérhető, melyhez csatolni kell a nyugdíjszelvényt is. Aki mindezt idén április 15-ig eljuttatja az illetékes szervekhez (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, MÁV Nyugdíjhivatala stb.), már az esedékes havi ellátással együtt kapja kézhez a júliustól járó plusz összeget. A később beérkezett igazolásokra mintegy 60 napon belül kezdik meg e támogatás rendszeres kiutalását a folyósítók. Mit kell tudnia a családi házat építőnek? A zsanai H. I.-né —, aki négy kiskorú gyermek édesanyja — gazdálkodó, s hosszas spórolás után döntött úgy, hogy önálló otthont létesít a családja számára. Ám hamarosan rádöbbent, e terve megvalósításához a szükséges anyagiaknak csak egy részével rendelkezik. Most azzal számol, hogy pénzintézeti hitelt vesz fel, s él az ilyenkor kapható pénzügyi kedvezménnyel is. Nem tudja azonban, mit írnak elő a vonatkozó jogszabályok. Amint azt az 53/1982. (X. 7). MT és a végrehajtását taglaló 47/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendelet közli, a családi ház építésekor a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett összes kiadás 40 százalékát kell saját erőből fedezni, s az Országos Takarékpénztár' a költség legfeljebb 60 százalékáig nyútjhat kölcsönt, melynek törlesztési határideje — az évi 3 százalékos kamat mellett — maximum 35 esztendő lehet. Eme összeg nagyságát az építtető családja létszámához és vagyoni helyzetéhez igazodóan állapítja meg a hitelező, amely a három, vagy több gyermeket eltartók részére — kérelem alapján — a saját erő kiegészítéseként, annak 50 százalékáig még plusz kölcsönt adhat, de ez nem lehet több 70 ezer forintnál és 5 éven belül visszafizetendő a megemelt kamatával együtt. A szociálpolitikai kedvezményről pedig annyit, hogy az 30 ezer forint az építővel közös háztartásban levő mindegyik eltartott gyermek után. Fontos itt megjegyezni, a kedvezmény végösszege nem lépheti túl az építési költség 45 százalékát. Végezetül felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a családi otthon építésével összefüggő tudnivalóknak csupán a leegyszerűsített részét volt módunkban ehelyütt közreadni, így hát célszerű, ha további felvilágosítást kérnek az OTP-fiókóknál, s csak utána határoznak a nagy munkáról. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
