Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

8 © PETŐFI NÉPE 9 1983. március 1. Fi lQVaelQf '“''J J<II<13I<U IZRAELBEN TÁRGYAL a szíríai csapatok kivonására események sorokban BUDAPEST A tudománypolitikai bizottság meghívására hétfőn — delegáció élén — Budapestre érkezett Geor- gisz Liánisz görök kutatási és technológiai miniszter. A repülő­téren Tétényi Pál, a tudománypo­litikai bizottság titkára | fogadta. Jelen volt Pantelisz Economuo, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) SZÓFIA Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Bolgár Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának meghívására va­sárnap Szófiába > érkezett. Az MSZMP KB titkárát a szófiai re­pülőtéren Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára fogadta. Jelen volt Se­bestyén Jenő, a Magyar Népköz- társaság szófiai nagykövete. Várkonyi Péter megérkezése után virágot helyezett el Georgi Dimit­rov szófiai mauzóleumánál, és le­rótta kegyeletét a bolgár és a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő alakjá­nak szarkofágjánál. BELGRAD Belgrádban tegnap délelőtt megkezdődött a JKSZ Központi Bizottságának ülése, amelynek na. pirendjén időszerű eszmei-politi­kai kérdések megvitatása szerepel. A vitaindító beszámolót Kiró Hadzsivaszilev, a JKSZ KB El­nökségének tagja terjesztette elő. A plénum előkészítéseként az egyes köztársaságokban és tarto­mányokban megtartott pártta­nácskozásokon rendkívül idősze­rűnek minősítették a téma napi­rendre tűzését. Az általános érté­kelés szerint a gazdasági gondok túlságosan lekötötték a párt fi­gyelmét, háttérbe szorult az esz­mei-politikai helyzet rendszeres, bíráló elemzése, holott az utóbbi időben a súlyos gazdasági helyzet­tel összefüggésben éppen ezen a területen jelentkezett a szocialis­ta- és önigazgatásellenes erők tá­madása. Fellépésük — a hivatalos pártértékelés szerint — elsősorban a nacionalizmus erősödésében mu­tatkozik meg, főleg különböző kul­turális fórumokon,- i ki adóhivatal ( lókban és a sajtóban. A központi bizottsági ülésnek ezekben a kérdésekben kell állást foglalnia. Vasárnap Libanonból Izraelbe érkezett és tegnap megkezdte ta­nácskozásait Jichak Samir kül­ügyminiszterrel az amerikai el­nök közel-keleti különmegbízött- ja, Philip Habib. A jeruzsálemi rádió jelentése szerint a Liba­nonban levő izraeli megszálló erők és az arabközi békefenn­tartó alakulatok keretében Li­banonban állomásozó Szíriái csa­patok kivonása körül folytatott vitában új amerikai javaslat szü­letett. Ezt Habib állítólag már megtárgyalta a libanoni féllel. Mint az Izrael hangja rádióadó közölte, az izraeliek „haladást” könyvelnek el, bár nem mond­ták meg, hogy milyen irányok­ban. A libanoni rádió szerint annyi ismeretes, hogy a javasolt megállapodás magában foglalja az Izrael követelte biztonsági szavatosságokat, az . elektronikus előrejelző rendszerek kiépítését északi határai közelében, Liba­non területén. A libanoni falan­A szovjet fővárosban folytató­dik a szovjet—kínai külügymi- niszter-ihelyeittesi konzultáció. Az elmúlt év ősze óla tartó megbe­szélésektől aligha várható látvá­nyos és még 'kevésbé gyors for­dulat, a nemzetközi közvélemény mégis nagy figyelemmel kíséri ezéket a tárgyalásokat. Elvégre nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az ismert és nem egyezer viharos történel­mi előzmények 'Után hogyan ala­kul a Szovjetunió és Kína viszo­nya, amely befolyásolhatja a világpolitika egészének alakulá­sát is. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha a jelenlegi tárgyalá­sok meglehetősen korlátozott célokat tűztek maguk elé: a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársa­ság államközi kapcsolatainak normalizálását. Tudjuk: ez sem lenne kis fel­adat. Hiszen a gyakorlatilag 1969 óta folyó, s a kínai fél hibájá­ból «mindimáig eredménytelen tárgyalásokat Peking 1980 elején egyoldalúan' megszakította „az afganisztáni fejleményekre” hi­vatkozva. Azóta azonban sok gisták rádióállomása ennél már tovább ment. '„Libanoni hivata­los körökre” hivatkozó jelentése arról szól, hogy Habib és a liba­noni kormányzat a következők­ben egyezett meg: Izrael meg­kapná a radarállomásokat, ám ezeket nem izraeli személyzet ke­zelné, hanem az amerikaiak és Haddad őrnagy keresztény milí­ciája közösen. A falangista milí­ciát azonban előbb beolvasztanák a libanoni hadsereg kötelékébe. Libanon mihiszterelnöke, Safik El-Vazzan egy sajtónyilatkozat­ban azt húzta alá, hogy Libanon most már elment a végsőkig: nem egyezhet bele abba, hogy Libanon izraeli megszállása bármilyen formában folytatódjék, és abba kell hagyni az elektronikus elő­rejelző berendezések telepítését is. Mint ismeretes, Izrael maka­csul ragaszkodik ahhoz, hogy sa­ját erőkkel ellenőrizze Dél-Liba- nont. Mose Arensz, Izrael volt wa­minden történt. Részben a Pe- kinget Washington, (tajvani fegy­verszállítások) és Tokió (tan­könyv-vita, újrafegyverkezés) irányából ért feraumaszerű csaló­dások, részben — egyéb körül­mények mellett — a belpolitikai és személyi változások nyomán a kínai alapállás némi változáson •ment át. Ezt mi sem jellemezte jobban, mint az hogy a KKP leg­utóbbi kongresszusának anyagai­ból már kimaradtak a szokásos éles szovjetellenes , vádaskodá­sok és helyébe bizonyos tárgya­lási készség lépett. A Szovjetunió mindvégig tü­relmes, elvileg szilárd, maradék­talanul konstruktív álláspontja — gondoljunk csak Brezsnyev taskenti és bakui. valamint Jurij Andropov november 22-i beszé­dére — elvezetett odáig, hogy a két ország között legalábbis el­kezdődhetett a közeledést, az ál­lamközi kapcsolatok normalizá­lását szolgáló-pár beszéd?' A jövő«' ben sem Moszkyán múlik májd,„, hogy ez a párbeszéd, sikeres le­gyen. Harmat Endre shingtoni nagykövete, aki a hét végén vette át a hadügyi tárcát, a kormány vasárnapi ülésén azt mondotta, hogy „az elkövetkező hónapok döntő fontosságúak lesznek az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatainak alakulásá­ban”. Arensz változást | tapasztalt abban, ahogy Amerika a közel- keleti rendezés kilátásait mérle­geli, é,s új álláspontot alakított ki, amelyet már ismertetett Husz- szein jordániai uralkodóval. Idő­közben az amerikai Newsweek hírmagazin arról tájékoztatott, hogy Reagan március 28-ban szabta meg a libanoni csapatki­vonással összefüggő megállapo­dás határidejét. Ha a kérdésben addig sem születik döntés, a Newsweek szerint Philip Habib bukott ember, és más váltja fel — Jimmy Carter, az Egyesült Államok volt elnöke, vagy a megelőző republikánus kormány­zat külügyminisztere: Henry Kissinger. Az SPD cáfolja a rágalmakat A Német Szociáldemokrata Párt vasárnap nyilatkozatban utasítot­ta el a kancellárjelöltje, Hans-Jo- chen Vogel ellen indított jobbol­dali propagandakampányt. A Bild Am Sonntag című jobb­oldali lapban ugyanis cikk jelent meg, amely egy bajorországi helyi keresztényszocialista vezető állítá­saira hivatkozva azzal vádolta Vogelt, hogy a második világhá­ború idején vezető tisztséget töl­tött be a náci párt ifjúsági szer­vezetében, a Hitlerjugendben. Az SPD nyilatkozata hangsú­lyozza, hogy az állítások nem fe­lelnek meg a valóságnak. Vogel ugyan valóban tagja volt a Hit- lerjugendnek, de ez akkoriban gyakorlatilag kötelező volt min­den német gyereknek és fiatalnak. Nem igaz viszont, hogy Vogel ak­tívan tevékenykedett volna a szer­vezetben — közli az SPD nyilat­kozata. A szociáldemokrata szóvivő egy­úttal bejelentette: pártja minden jogi és politikai eszközzel véder kezni fog a kancellárjelölt szemé­lyét'érintő rágalom ellen Vogel már megtette az első — jogi ter­mészetű — lépéseket — mondotta a szóvivő. NAPI KOMMENTÁR Moszkvai forduló EL NEM KÖTELEZETT-MOZGALOM A dekolonizáció gyermeke szén a mozgalom egyik lényeges alapszabálya csak azt mondja ki, hogy a tagállamok nem vehetnek részt semmilyen katonai tömb tevékenységében. A társadalmi berendezkedésre vonatkozóan azonban nincsenek megkötések és így az el nem kötelezettek ■ so­raiban éppúgy megtaláljuk a szocialista Kubát, mint a tőkés berendezkedésű Thaiföldet, amely­nek szoros kapcsolatai vannak az Egyesült Államokkal. Ez a sokféleség szükségszerűen magá­val hozza az érdekek ütközését és ezzel együtt az eltérő vélemé­nyeket is. Vitás kérdések Ennek, következtében az el nem kötelezett országok külön­böző szintű összejövetelei g nem Az el nem kötelezettek moz­galma több mint huszonegy év­vel ezelőtt Belgrádban bontott zászlót. Lényegét tekintve a de­kolonizáció gyermeke volt, hiszen akkor gyorsult fel az a folyamat, amelynek során történelmileg rövid idő alatt felbomlott a klasszikus gyarmati rendszer. Belgrádban még csak huszonöt ország államférfiai gyűltek össze. A kezdeményezők Nasszer, Nehru, Tito, Szukarno, a második világ­háború utáni korszak jelentős egyéniségei ma már nem élnek. A mozgalom tovább fejlődött, még ha a megváltozott világpo­litikai körülmények közepette az egykor szorosabbnak látszó szá­lak ma lazulni látszanak. A volt. gyarmatok hamar föl­ismerték, hogy az alkotmányjogi függetlenség nem sokat ér, ha gazdaságilag nem tudnak megáll­ni saját lábukon. Ezért a mozga­lom, akárcsak a múltban, a je­lenben is az igazságosabb gazda­sági világrendért száll síkra. Az elmúlt időszakban egyre több or­szág kérte fölvételét az el nem kötelezett országok közé.- Ezzel kétségtelenül sokszínűbb lett a mozgalojn, de egyúttal gazdasá­gilag és politikailag elmélyültek a törekvések. A gazdasági fellendüléshez fű­zött remények nem váltak való­9 Legutóbb Managuában ülésezett az el nem kötelezettek koordiná- niós irodája. (Fotó, MTI külföldi képszolgálat — KS) ra. Az olajárrobbanás nagymér­tékben sújtotta azokat az orszá­gokat, amelyek nem rendelkeztek „fekete arannyal”,, ugyanakkor mérhetetlenül gazdaggá tette a szerencséseket, az értékes nyers­anyaglelőhelyek birtokosait, "i Az éles gazdasági különbségek poli­tikai ellentétekkel párosultak. Nem csodálkozhatunk ezen, hi­mentesek a vitáktól. Az ASEAN- otszágók — a Fülöp-szigetek, In­donéziá, Thaiföld, Malaysia és Szingapúr — élésen támadják Vi­etnamot azért a katonai segítsé­gért, almit a kambodzsai hazafias erőknek nyújtott. Kambodzsa képviselete még ma sem tisztázó­dott. úgy tűnik, hogy a délkelet- ázsiai ' ország helye üresen fog Színek és árnyalatok Hetek óta nagy a diplomáciai sürgés-forgás Új- Delhiben. És ez nem csoda: március 7—11. között az indiai főváros ad otthont az el nem kötelezett országok csúcskonferenciájának. Majdnem száz or­szág állam- és kormányfője, valamint két felsza- badítási mozgalom, a PFSZ és a SWAPO magas­rangú képviselői foglalnak majd helyet az impo­záns tanácskozási teremben. Hosszas vita előzte meg a csúcsértekezlet helyé­nek és idejének megválasztását. 1979-ben Kuba adott otthont a rangos tanácskozásnak, a szigetor­szág látta el három éven keresztül a mozgalom elnöki tisztét is. Az eredeti tervek szerint a soron- következő találkozót az iraki fővárosban, Bagdad­ban kellett volna megrendezni tavaly ősszel, az iraki—irápi háború miatt azonban nem került sor arra. A helyszínváltoztatás egyben né­miképpen jelzi azokat az ellentéteket is, amelyek keresztül-kasul szelik az el nem kötelezett országok egymáshoz'fűződő viszonyát. NŐIM ALIGNED SUMMIT NEW DELHI 1983 9 A csúcskon­ferencia emb. léniája. maradni Új-Delhiben. Ez kétség­telenül a haladó országok sikeré­nek számít, hiszen sok Amerika- barát ország azt javasolta, hogy Kambodzsa képviseletében a Szi- hanuk herceg vezette emigráns ellenforradalmi kormányt hívják meg. Hasonlóan komoly nézeteltéré­sek mutatkoznak az Afganisztán körüli helyzet megítélésében is. A Nyugat-barát kormányok sze­retnék az el nem kötelezettek fó­rumát arra felhasználni, hogy valamilyen formában beavatkoz­zanak Afganisztán belügyeibe. lEz történt egy évvel ezelőtt is, amikor a külügyminiszteri érte­kezleten a hangadóknak — így például Pakisztánnak — sikerült elérniük, hogy a kiadott doku­mentum nemtetszését fejezze ki az afganisztáni állapotok miatt. Valószínűnek látszik azonban, hogy a csúcstalálkozón ilyen meg­fogalmazás már aligha. kerülhet be a megszerkesztendő záróköz­leménybe. A jelentősebb problémák kö­zött említhetjük még a latin­amerikai kérdést. A csúcstalál­kozót megelőzően a térség prob­lémáját az el nem kötelezettek koordinációs irodája 1983. januá­ri managuai értekezletén tekin­tette át, amelyen a résztvevők el­ítélték az Egyesült Államok poli­tikáját, rámutatva arra a felelős­ségre, amely Washingtont ter­heli a Latin-Amerikában kiala­kult feszültséggócért. És még nem is beszéltünk az Afrika déli részének helyzetéről és a körülöt­te dúló vitákról, vagy akár Egyip­tom szerepéről, a Közel-Keletről, az Indiai-óceán kérdéséről sjb. A viták, ellentétek dacára az tény, hogy sor kerül a mózgalom legmagasabb szintű tanácskozá­sára, feltétlenül eredménynek számít. A meglevő; nehézségek, a mozgalom megosztására irányuló imperialista erőfeszítések a poli­tikai repedéseket nem tudták szakadékká szélesíteni, és így re­mény van arra, hogy a csúcsta­lálkozó újabb lendületet ad majd a mozgalomnak, amely eddigi pozitív állásfoglalásaival már je­lentős tekintélyt vívott ki a nem­zetközi politikában, a béke meg­őrzéséért, a leszerelésért, az em­beriség jobb jövője biztosításá­ért víyott harcban. G. Fehér Péter Stefan Andrei életrajza Stefan Andrei, a Rómán Szocia- lista Köztársaság külügyminiszte­re 1931. március 29-én született a Dőlj megyei Podari-Liveziben. Egyetemi tanulmányait a buka­resti építészeti intézetben foly­tatta, majd tagja lett az egyetem oktatói karának,; egyidejűleg a Kommunista Ifjúsági Szövetség­ben is tevékenykedett. A kom­munista fiatalság forradalmi mozgalmában már középiskolás korától aktívan részt vett, több vezető funkcióval is megbízták. Stefan Andrei 1954 óta tagja a Román Kommunista Pártnak; 1958-ban a Román Kommunista Egyetemisták Uniója Végrehajtó Bizottságának tagjává választot­ták, s a nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozott. Négy esz­tendővel később a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága irodájának tagja, a kül­ügyi osztály vezetője lett. 1965- től a Román KP Központi Bizott­sága külügyi osztályán töltött be vezető funkciókat. 19i69-ben meg­választották a Román KP KB póttagjának, 1972 áprilisában, mint a Központi 'Bizottság tagját és a KB titkárát kinevezték a külügyi osztály vezetőjévé. Az RKP XI. kongresszusán 1974 novemberében, majd öt évvel később a XII. kongresszuson a Román Kommunista Párt Köz-1 ponti Bizottsága Politikai Vég­rehajtó Bizottságának póttagjá­vá választották. 1974 óta tagja az RjKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottsága állandó irodájának. Stefan Andrei 1975 óta képvi­selő a Nagy Nemzetgyűlésben. '1978-ban nevezték ki a Román Szocialista Köztársaság külügy­miniszterévé; ebben a fuqkciójá-i ban 1980 márciusában megerősí­tették. A külügyminiszter számos ma­gas rangú román érdemrendnek és kitüntetésnek a birtokosa. Szövetkezeti export A szövetkezeti külkereskedel­mi vállalatok, az áfészek, és a MESZÖV-ök vezetői tegnap a SZÖVOSZ székházában a fo­gyasztási szövetkezetek export­áru tenmelésének helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitatták meg. Tavaly az export fokozásá­ra jelentős erőfeszítéseket tet­tek a fogyasztási szövetkezetek, s így sikerült teljesíteni az elő­irányzatokat. Ső,t egyes cikkek­ből a HUNGAROFRUCT és a HUNGAROCOOP növelte' kivi­telét; iterven. felül például 50 ezer tonna almát értékesítettek, s burgonyából is többet szállítot­tak külföldre. A MESZÖV-ök szervezésében 110 áfész ad exporttermékeket. A legnagyobb mennyiségű ex­port-árualapot — baromfit, nyú- lat, mézet, vegyes cikket — a mezőkovácsházi, az orosházi áfész állított elő. Százmillió fo­rintnál nagyobb értékű export- terméket állítattak elő a Zala, a Szolnokba Fehér és a Csongrád megyei fogyasztási szövetkeze­tek is. A külgazdasági feltételek rom­lása, a túlkínálat és a nyomott árak ellenére az export fokozá­sát eredményesen segítettékelő a szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok. Új piacokat szerez­tek, bővítették az exportálható cikkek körét, és esetenként más külkereskedelmi vállalatoknak is adtak üzleti megbízásokat. Az idén az export 6—7 száza­lékos növelése a cél. Ennek elé­résére fokozni kell a szövetkeze­ti szervék együttműködését, a többi között gyors piaci infor­mációk szolgáltatásával. Töre­kedni kell új cikkek bevezetésé­re, s a külföldi szövetkezeti partnerekkel a kapcsolatok bő­vítésére. Termékek, hasznos vállalkozások (Folytatás az 1. oldalról.) ban és a fóliasátrak alatt is se­rénykednek. A közösben az állat­tartó telepeken ^ ugyancsak. dől- goztak a tagok .. ., Az Alföld Szakszövetkezet Jég; nagyobb szállítója a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Tavaly -3600 tonna baromfit ad­tak át, ami kétmillió darab álla-! tot jelent: csirkét, libát, galam­bot. Másik nagy partnerük a Kö­zép-magyarországi Pincegazda­ság, ahová a közös és háztáji ül­tetvények szőlőtermését szállítot­ták. Először a szövetkezet fenn­állása óta, a tagok szőlőtermését — mégpedig fajtánként elkülö­nítve — konténerekbe gyűjtötték. Kiemelkedő munkát végzett az állattenyésztést irányító és szer­vező szakcsoportjuk. Nemcsak felvásároltak, hanem a szükséges szolgáltatásokat is elvégezték. Egyebek között csaknem 12 ezer tonna szemes terményt és tápot juttattak szerződéses partnereik­nek. A növénytermesztés szerke­zetén is igyekeznek változtatni, bár a homokföldeken nem sok remény van a jövedelmezőbb ter­melésre. Viszont sikeres volt ta- yaly a zölddohány-termelés • megkezdése. Kecskemét, Nagykő­rös, és Kocsér térségében e nö- ^vénjt termesztésének feúehdíté-j sére, irányítására is vállalkoznak. Tavalyi, újabb kezdeményezé­sük a gyümölcsfeldolgozás. A nosztalgiahullámot „lovagolták” meg, ugyanis a csaknem feledés­be ment kandírozott (cukrozott)' cseresznye, meggy, zölddió, szil­va és egyéb gyümölcsök gyártá­sát igényli a piac. Mint ahogyan a házias készítésű savanyúságo­kat is, ami ugyancsak keresett termékük. Szeszfőzde, szolgáltató és ipari melléküzemágak egé­szítik ki az alaptevékenységet és az élelmiszer-feldolgozást, aminek együttes eredménye, hogy árbevételüket 1981-hez képest 14 százalékkal növelték. Nyereségük Viszont csökkent... kétmillióval, de a 8,5 millió forint így is elis­merésre méltó. Cs. I. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN! 1983. MÁRCIUS l-TÖL Devizanem Vételi Közép eladást árfolyam 100 ecytigre. forintban Angol font etiö.H 61*5,27 í SfH,4Q Ausztrál dollár 3047,56 1 3851,41 ■ 3855,26 Belga frank „ 84,28 84,36' 81.41 Dán korona 466,87 467,34 487,81 Finn márka 745,98 746,73,' * 747,48 Francia frank .585,36 ' 585*95­586.51 Hollandi forint? f . 4391,19 1502,69 1584,19 Japán yen (10GQ) I »11 176.33 170,50 Kanadái dollár '3273,12 3276,40 3279.68 Kuváiti dinár I376U26 ^ 13775,64 13788,82 Norvég korona . 563*79 564,3$ 564,91 NSZK márka 1859,77 1661*43 1663.09 Olasz líra (tüOö) . 28,72 , 28,75 28,78 Osztrák schilling 238*19 1 '238.43 236,67 Portugál escudo 43.40 iff 43,48 Spanyol peseta 30.7.1 30,74 38,77 Svájci, frank 1968,09 1970.68 1972,63 Svéd korona ‘ . 539,96 546,44' . 510,98 Tr. es cl. rubel r 2597,40 , 2800.00 , 260?,60 USA dollár > 4614,16 4618,18 4022,20 Államközi megállapodásokon alapuló hivatalos inruLi/t.uun, VÁLTOZATLANUL az 1982. SZEPTEMBER 21-1 KÖZLÉSNEK MEG­FELELŐEN vannak Érvény ben. VALUTA. (BANKJEGY, ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉKVfcNYB-FN: 1983. MÁRCIUS 1-TÖL Pénznem ’ vételi Eladási árfolyam 100 egységre» forintban Angol font s 594Í.31 8309*63 Ausztrál dollár 3735,67 . 3366,95 Belga frank 81,83 ' 86,89. Dán korona 153,32 481.36 . Finn marka" ’ /. 724,33; 769,13 Francia frank 5118,37 ; 603,53 Görög drachma** 11,78 , 47,55 Hollandi forint 1437,61 1547,77 Japán yen UOOO) 165,22 lg 175,44 Jugoszláv dinár* 50,67 < 53*81 Kanadai dollár 3170,11 3374,69 Kuvaiti dinár llliliilü 14188.29 NoTvég korona 347.42 581,28 NSZK márka 16U;59 1711,27 Olasz líra (1000) v 1 27,89 29,61 Osztrák schilling 229,34 243*52 Portugál escudo 42*14 44.74 Spanyol peseta , 29,82 31,66 Svájci frank 1911,34 524,23 1 2029,78 Svéd korona* 556,65 USA dollár 3897,83 4138,7.3 * Vásárolható legmagasabb bankjegy« címlet í lOD-aa •• Vásárolható legmagasabb bankjegy* címlet: 500-a*

Next

/
Oldalképek
Tartalom