Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t AS MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 3«. szám Ára: 1,40 Ft 1983. február 10. csütörtök NDK VÁLASZ A SVÉD JEGYZÉKRE Számolják fel Európában az atomfegyvereket BERLIN Erich Honeckernek, a NSZEP KB főtitkárának, az NDK állam* főjének Helmut Kohl nyugatnémet kancellárhoz intézett levelével egyidőben kedden este nyilvánosságra hozták Berlinben az NDK-nak a svéd kormányhoz intézett válaszjegyzékét is. Svédország december elején az NDK-hoz intézett jegyzékében javaslatot terjesztett elő egy nukleáris fegyverektől mentes övezet megteremtésére, amely a NATO és a Varsói Szerződés határán, háromszáz kilométeres szélességben húzódna Európában észak— déli irányban. Ebben az övezetben megtiltanák nukleáris robbanótöltetek elhelyezését és tárolását, az ilyen fegyverek telepítésének előkészítését, valamint a törzskari hadgyakorlatokat. (Svédország hasonló tartalmú jegyzéket intézett a NATO és a Varsói Szerződés valamennyi tagállamához, továbbá Finnországhoz, Írországhoz, Jugoszláviához, Ausztriához- és Svájchoz.) Az NDK kormánya mostani válaszjegyzékében üdvözölte Svédország kezdeményezését, hogy csökkentsék, sőt teljesen számolják' fel Európában a nukleáris fegyvereket. A svéd javaslat — mutat rá a jegyzék — lehetőséget ad e cél megközelítésére és a katonai konfrontáció szintjének csökkentésére. A nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozása Európa különböző térségeiben csökkentené a nukleáris háború veszélyét és új ösztönzést adna az enyhülésnek és a kölcsönösen előnyös együttműködésnek. A Német Demokratikus Köztársaság különösen nagy jelentőséget tulajdonít a NATO és a Varsói Szerződés határán létesítendő övezetnek. Az NDK válaszjegyzéke végül rámutat: „A Német Demokratikus Köztársaság hajlandó — az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének figyelembevételével — egész területét rendelkezésre bocsátani egy ilyen övezet céljára”; Az Országos Tervhivatal és az Ipari Minisztérium vezetőinek megbeszélése Az Országos Tervhivatal és az Ipari Minisztérium vezetői, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes és Méhes Lajos ipari miniszter vezetésével megbeszélést tartottak, amelyen részt vettek a két intézmény vezető munkatársai -is. A megbeszélés középpontjában az ipar hosszú távú fejlesztése és termelési szerkezetének korszerűsítése állt, ennek keretében megvitatták a távlati fejlődés legfontosabb kérdéseit és meghatározták a tervező-szervező munka további feladatait. Nagy figyelmet fordítottak a KGST-ben megvalósuló együttműködés bővítésére, továbbá az energiagazdálkodást és a gazdaságos anyagfelhasználást előmozdító programokkal kapcsolatos tennivalókra. Munkaprogramot fogadtak el az 1984—85-ös évek tervezőmunkájára, és megtárgyalták az intézmények közötti együttműködés további bővítését szolgáló teendőket. (MTI) Óvári Miklós Varsóban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Varsóba utazott óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében van Boros Sándor, a KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője, valamint Pataki István, a KB külügyi osztályának munkatársa. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Andrzej Zabins- ki, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Óvári Miklóst Varsóban Marian Orzechowski, a LEMP Központi 'Bizottságának titkára fogadta. Jelen volt Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete. Púja Ffigyes Párizsba utazott Púja Frigyes külügyminiszter Claude Cheysson, francia külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Párizsba 'utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Yves Gau- deul tanácsos, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Magyar felszólalások az ENSZ- bizottságokban NEW YORK Az erőszak alkalmazásának tilalmával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó ENSZ-különblzottság keddi ülésén felszólalt Budai Iván magyar küldött. Kifejtette, hogy a nemzetközt kapcsolatokban tapasztalható negatív változások, a feszültség növekedése miatt különösen fontos, hogy a bizottság mielőbb teljesítse az ENSZ közgyűlésétől kapott megbízatását, nevezetesen az erőszak alkalmazásának és az erőszakkal való fenyegetésnek a tilalmát rögzítő világszerződés kidolgozását. Magyar felszólalás hangzott el a világűr békés fel- használásával foglalkozó ENSZ-bizottság általános vitájában is. Szegő Károly, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos igazgatója ismertette Magyarország űrkutatási tevékenységének tő irányait és eredményeit, s áUást foglalt az UNISPACE—82 értekezlet határozatainak következetes végrehajtása tnellett. mm MEGEMLÉKEZÉS A JUBILEUMRÓL Elismerés a népi ellenőröknek 1958 februárjában alakult meg a népi ellenőrzés, annak központi és helyi szervei. A 25 év előtti esemény alkalmából tartottak tegnap ünnepséget Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjainak, a különböző vizsgálatokban közreműködő aktivistáknak, az egykori alapítóknak, s meghívottaknak a részvételével. Az eseményen —, amelyen felelevenítették az eltel két és fél évtized történéseit, s ki tüntetéseket adtak át — megje lent Romány Pál, a megyei párt bizottság első titkára, Szakai! Jó zsef államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. A Himnusz hangjai után dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit, s mindazokat, akik — bár nincsenek jelen —, valamikor részesei voltak a NEB munkájának. Amely munka az esztendők folyamán sokat változott. Eleinte szinte kizárólag a társadalmi tulajdon védelmére korlátozódott, később kibővült, s ma már az intenzív gazdálkodás, az életszínvonal megtartása érdekében folytatott tevékenység hatékonyságának elemzése is bele tartozik. Természetesen időközben gazdagodtak, fejlődtek a módszerek is, de a feladat mindig elkötelezett, szakmailag és politikailag felkészült embereket igényelt. Dr. Gajdócsi István felolvasta Kádár Jánosnak, az MSZM1P Központi Bizottsága első titkárának, Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének levelét, amelyben köszöntik a 25 éves népi ellenőrzést, majd Miklós Zoltán, a megyei NEB elnöke mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a testület megalakulásáról, s mindazokról a feladatokról, amelyet az országos és a területó bizottságok vállaltak és végeztek. A népi ellenőrök — akik a dolgozók széles rétegeit képviselik — tevékenységükkel mindig a közösség érdekeit szolgálták. A cél, ma is, mint régen, nem az önmagáért való hibakeresés, hanem a jobbítás igénye, a haladást, az előrelépést gátló tényezők feltárása, és segítség az ezeket kiváltó okok megszüntetésére. A vizsgálatok lefolytatásához, s az eredményes munkához szükséges a társadalmi és állami szervek támogatása a velük való együttműködés, s ugyancsak fontos' a tömegkapcsolat kiépítése. Ennek a munkahelyi, lakóterületi fórumrendszer mellett nélkülözhetetlen eleme a lakossági bejelentések, panaszok gyors kivizsgálása, gyors orvoslása. A megyei NEB elnöke végezetül szólt a jelenlegi feladatokról is, amelyek megoldásában továbbra is számítanak a tapasztalt népi ellenőrök közreműködésére. Ezután Szakali József és dr. Gajdócsi István átadta a társadalmi munkáért a jól megérdemelt kitüntetéseket. (A névsort lapunk 3. oldalán közöljük.) Felszólalt dr. Juhár Zoltán is, aki a köszönet mellett két tényezőt emelt ki. A népi ellenőrök a ■ maguk módszereivel is segítsék az ország előtt álló gazdasági tervek teljesítését, s az eddiginél is jobban figyeljenek az állampolgárok bejelentéseire, mert a gyors, határozott intézkedés javítja a közérzetet. Romány Pál átadta a megyei pártbizottság jókívánságait a népi ellenőrzésben dolgozóknak. Kifejtette, hogy munkájukban az ellenőrzéssel legyen egyenrangú a kezdeményezés is, s minél több fiatal, új szemléletű szakembert kapcsoljanak be a társadalmi munkába. A kitüntetettek nevében dr. Hévízi István mondott köszönetét, majd - rövid műsor következett Flórián Antal színművész és a Kodály Zoltán Ének-Zenei iskola úttörőinek részvételével. V. T. A BÁBOLNAI IKR RÉSZKÖZGYŰLÉSE Az országos verseny helyezettje a Bácsalmási Állami Gazdaság A gabonatermesztés új alapokra helyezését, korszerűsítését még az 1970-es évek elején kezdeményezd Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közős Vállalat sikeres évet zárt 1982-ben. Hazánk különböző tájain, az IKR taggazdaságaként 230 nagyüzem termesztett kalászost, kukoricát, napraforgót, cukorrépát. A partnerek száma az új esztendőben tovább gyarapodott, és nemcsak itthon, hanem az ország határain túl is sikeresen alkalmazzák a korszerű technológiát, s annak a műszaki eszközeit. Heves, Szolnok, Pest, Bács-Kiskun megyét magában foglaló 5000-es, ceglédi termelési körzet harminckét állami és szövetkezeti gazdaságának vezető szakemberei tanácskoztak e héten Kecskeméten az IKR részközgyűlésén. Tóth János közös vállalati igazgató megnyitója után Tóth László termelési Igazgató, Metzinger Péter körzeti igazgató elemezte az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat múlt évi termelési, beruházási, szolgáltatási tevékenységét, a .taggazdaságok növénytermelési ágazatonként elért eredményeit, s az 1983-as esztendő termelésfejlesztési lehetőségeit. A tájékoztatókat vita követte, majd a termelési verseny élenjáró nagyüzemei kapták meg az elismerő. oklevelet. S Szőkébb hazánk állami és szövetkezeti gazdaságai közül tizenhatan tagjai az IKR-nek. A Bácsalmási Állami Gazdaság a közös vállalat kukoricatermelési versenyében hektáronként 10 057 kilogrammos átlagtermésével 230 nagyüzem közül a tizenharmadik, a ceglédi körzetben pedig az első lett. Kilenctonnás hektáronkénti kukoricaterméssel az élenjárók közé tartozik az Állampusztai Célgazdaság, amely a cukorrépa- ágazatban is jeleskedett. Az 1982-es eredményével a hektáronként 8 tonnánál több kukoricát termesztők közé sorakozott fel, a Felsőszentiváni Tsz és a vasikútó Bácska. Hektáronként 7 tonnát meghaladó kukoricatermést az IKR Bács-Kiskun megyei taggazdaságai közül a kis- szállási Bácska, a hajósi József Attila’ a mélykúti Alkotmány, a szalkszentmártoni Petőfi és a kiskunfélegyházi Lenin Tsz takarított be. Örvendetes, hogy a Homokhátság kedvezőtlen adottságú nagyüzemei közül néhány szintén kiemelkedett a .takarmány- termesztésben. A helvéciai Petőfi Tsz hektáronként 6,3 tonna kukoricát gyűjtött magtárba. A Városföldi Állami Gazdaság, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz a rossz csapadékviszonyok ellenére elfogadható termést ért el 1982-ben. K. A. TÖBB LÁBBELI KISKUNMAJSÁRÓL Amikor úgy három évtizeddel ezelőtt .megalakultak Bács- Kiskunban az ipari szövetkezetek, legtöbbjük üzemi célokra alig alkalmas épületekben kezdte meg a termelést, a szolgáltatást. A fellendülés extenziv éveiben a létszám gyarapodásával zsúfoltakká váltak az általában szétszórtan elhelyezkedő műhelyek, s ez Is gátolta a munka jobb megszervezését, a termelékenység fokozását. Ezért a hetvenes évtizedben a megye szövetkezeti iparának egyik célkitűzése a korszerű, központosított telephelyek kialakítása volt. A kiskőrösi, a mélykúti, a bajai és más üzemek egymás után épültek, szerveződtek át a magasabb követelmények szerint. A Kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezet 1982-ben költözött a hatékony termelés minden feltételét biztositó új telepére. Korszerű körülmények, hm mi »m n m i termelékenyebb munka 9 A meósok — köztük Fricska Imréné — ügyelnek a kifogástalan minőségre. Bari István elnök elmondta; hogy a helyváltoztatás ideje alatt egyetlen órára sem állt meg a termelés. A tagság összefogott, s társadalmi munkában, szabad idejében bonyolította le az átköltözést a félegyházi út mellé. A beruházás, amely az eszközállomány felújítását is magába foglalta, 12 millió forintba került, s a kivitelezésben a könnyűszerkezetes csarnokelemeket szállító mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet munkásain kívül a saját szakembereik, is részt vettek. Az új munkahely tágas, lehetővé tette a termelés korszerű megszervezését. A tűzö- dei Varion típusú futószalagnál egy műszakban 400 pár cipőfelsőrészt állítanak elő. A majsai szövetkezet százhetven dolgozója a múlt esztendőben 64 millió forint .árbevételt és 8 millió nyeresé- i get ért el. összesen 135 ezer pár női szandált, illetve csizmát készítettek belkereskedelmi vállalatok megrendelésére. A termékek jó minősége, keresettsége talán azzal érzékeltethető leginkább, hogy a kapacitást 1986-ig teljes mértékben lekötötték már a partnerek. Ebben az évben 10 ezer párral több lábbelit gyárt a majsai cipészkollektíva, a termelékenység fokozásával. Ä" tervezett árbevétel 70 millió forint, nyereségre pedig a tavalyival azqnosra számítanak, gondolván a gazdálkodás Szigorodó feltételeire. Egy érdekesség, jó hír a vásárlóknak: ettől az évtől kezdve a majsai női szandálok és csizmák méretskálája 34 és. felessel kezdődik, vagyis kedveznek a „hamupipőke- lábúaknak”. Jelenleg nyári lábbeliket készítenek a Kiskunmajsai Cipőipari szövetkezetben, s májusban húzzák majd kaptafára az őszi, téli csizmák első sorozatát. Az idei kínálatot a modellek és színek változatossága jellemzi. A. T. S. N A korszerű Varlon-szalagrűl egy műszakban 400 pár felsőrész kerül le. (Pásztor Zoltán, felv.) Tavaszra készülnek a mezőgazdasági üzemek Megkezdődött a felkészülés a mezőgazdasági üzemekben az idei munkákra. A .tervek a kiegyensúlyozott hazai ellátás és az exportbővítés érdekében egy-két százalékos termelésnövekedést írnak elő. Ennek eléréséhez a hozamok további növelésére, a hatékonyság javítására van szükség, ezért az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek a korábbiaknál is nagyobb gondot fordítanak 1 magas. Színvonalú gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. Az egyik legnagyobb munkát ezekben a napokban a téli gépjavítás jelenti. Az üzemek egy része más éveknél előbbre jár az őszi munkáknál „megfáradt” kombájnok, traktorok, teherautók felújításában, az enyhe téli időben ugyanis a szabadban is dolgozhattak a szerelők. Néhány traktortí- pus javításánál gondot - okoz az alkatrészhiány. Sok helyen igyekeznek segíteni gondjaikon az üzemek, hogy a jól felszerelt műhelyükben házilag készítenek bizonyos alkatrészeket, máshol a kiselejtezett traktorokat szétbontják, és a még használható alkatrészeket raktározzák. Bács-Kiskun megyében hosszú idő óta ez az első alkalom, amikor a téli gépjavításokhoz valamivel elfogadhatóbb az alkatrész- (Folytatás a 2. oldalon.)
