Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

Z 9 PETŐFI NÉPE •' 1983. február 10. események sorokban AZ IZRAELI VIZSGÁLAT LIBANONI KIHATÁSAI Sáron háborúval áll bosszút? LONDON Bush amerikai alelnök London­ba érkezésekor adott rövid repü­lőtéri nyilatkozatában közölte: ..Fellelkesiti őt az a tudat, hogy a Nyugat éppoly erős, egységes és eltökélt, mint valahá". Ezt a kö­vetkeztetést január 30-a óta tar­tó, hét országon át vezető raké- t,^propaganda-kőrútjának tapasz, talajaiból szűrte le. BELGRAD A közellátási nehézségek leküz­désében tanúsítandó nagyobb .fe­lelősségre szólított fel minden társadalmi szervezetet és szervet a JKSZ KpB elnöksége. Keddi ülé­séről kiadott közleményében a testület hangoztatja, hogy a la­kosság kiegyensúlyozott. folya­matos ellátása kiemelt politikai jelentőségű feladat az 1983. évi társadalmi-gazdasági fejlesztési politika egészének megvalósítása szempontjából. A pártelnökség az ellátási zavarok okai között rá­mutat olyan szubjektív jellegű­ekre is, mint a termelés és a ke­reskedelem gyenge kapcsolata, a szerződéses' kötelezettségek meg­szegése, a különféle előírások megkerülése. BEJRÚT Asszad Germanosz libanoni ka­tonai főügyész közölte, hogy márciusra vagy áprilisra állítja össze a bejrúti tömegmészárlás ügyében lefolytatott vizsgálat anyagát, de a kormánytól függ, hogy nyilvánosságra hozzák-e az elkészített jelentést. Az ügyész éppúgy tartózkodott az izraeli vizsgálat értékelésétől, mint a közvetlen felelősséggel vádolt fa- langisták, akik egyrészt az „iz­raeli bizonyítékok hiányára”, másrészt a libanoni vizsgálat ki­várására hivatkozva tértek ki az „izraeli belügy" kommentálása elől. A libanoni haladó sajtó rámu­tat, hogy az Ariel Sáron had­ügyminiszter lemondását követe­lő és a Menahem Begin minisz­terelnököt elmarasztaló Kahan- jelentés valójában felmenti az izraeli államot a libanoni ag­resszió és a tömegmészárlás el­választhatatlan, kollektív felelős­sége alól. Az,izraeli Vizsgálat várható li­banoni kihatásait találgatva, az Al-Ahrar című lap nem tartja kizártnak, hogy Sáron háborút kezdeményez Szíria ellen a Be- kaa-völgyben. A lap szerint az új 9 Sáron a bírósági elmarasztalás ellenére kijelentette, hogy nem hajlandó önként lemondani. választások kiírása ürügyet szol­gáltathat Beginnek arra, hogy elodázza a Libanont megszálló izraeli csapatok kivonását és folytassa a ciszjordániai telepü­lések építését. Karim Pakraduni, a falangista párt politikai bizottságának tag­ja úgy véli, hogy az izraeli vizs­gálat hozzásegítette az Egyesült •Államokat céljának eléréséhez, nevezetesen ahhoz, hogy meg­fosszák Saront a libanoni rende­zésről folytatott hármas tárgya­lásokban játszott szerepétől. A vizsgálat lehetséges következmé­nyeit mérlegelve Pakraduni egyaránt elképzelhetőnek tartja a tárgyalások felgyorsulását és azt, hogy Sáron egy izraeli—Szí­riái fegyveres konfliktus kirob­bantásával áll bosszút az Egye­sült Államokon a személye iránt megnyilvánuló ellenséges maga­tartásért. Safik El-Vazzan/libanoni mi­niszterelnök a bejrúti televízió­nak adott interjújában kijelen­tette: Szíria és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet írásban kötelezte magát arra, hogy a Li­banon által meghatározott idő­pontban kivonják csapataikat az ország területéről. Vazzan hozzá­fűzte, hogy koránnyá nem haj­landó azonos elbírálásban része­síteni az izraeli megszálló csapa­tokat a szíriai és a palesztin erőkkel, s az Izraelhez fűződő kapcsolatok sohasem lehetnek azonosak a szírekkel és a palesz­tinokkal kialakított kapcsolatok­kal. Kamionosok sztrájkja Befejezte munkáját a bécsi békekonferencia Egy hate tart a független ame­rikai kamionosok sztrájkja, amelyben egyes becslések szerint tíz—.húszezer önálló teherfuvaros vett részt, de mivel a 75 ezer ka- mionost számláló szállítómunká­sok szakszervezete nem csatlako­zott a megmozduláshoz, annak hatékonysága a várakozások alatt maradt. Elizabeth Dale, a hétfőn beik­tatott új amerikai közlekedési miniszter kudarcnak minősítette a több száz véres incidenssel, lö­völdözéssel, verekedésekkel és más erőszakcselekmányekkel kí­sért sztrájkot, s felajánlotta: kész találkozni a fuvarozók bármely felelősséget érző képviselőjével. BECS Szerdán Bécsben befejezte munkáját a „Javaslatok a háború veszélyének elhárítására Európá­ban” elnevezésű nemzetközi bé­kekonferencia. A négynapos ta­nácskozáson neves politikusok és közéleti személyiségek, különbö­ző politikai pártok és felekezetek képviselői vettek részt, a konti­nens szinte valamennyi országá­ból, továbbá az Egyesült Álla­mokból. A szerdai záróülésen a politi­kai és katonai kérdéseket .neg- vitató szakbizottság jelentését a magyar küldöttség vezetője, Pé­ter János, az országgyűlés alel- nöke ismertette. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete számos határozatot hozott a leszerelés­ről, több alkalommal felhívásban sürgette annak megvalósítását. Emlékezetbe idézte Jurij Andro­pov tavaly decemberi beszédét is, amelyben az SZKP KB főtitkára a fegyverkezési versennyel szem­ben a béke megszilárdítása mel­lett foglalt állást és kijelentette: a szocializmus lényegével ellen­tétes a fegyverkezés minden for­mája. Az országgyűlés alelnöke szá­zadunk negatív történelmi ta­pasztalatait felidézve biztosította a konferencia résztvevőit arról, hogy Magyarország nem csupán a háború veszélyének elhárításá­ban, hanem a nemzetközi feszült­ség csökkentésében is érdekelt. Sürgette a szovjet—amerikai csúcstalálkozót, mert a legmaga­sabb szintű szovjet—amerikai érintkezés ma is nagy jelentősé­gű lenne, elősegíthetné, hogy a nemzetközi kapcsolatokban ismét Helsinki szelleme kerüljön elő­térbe. Sajnos azonban az tapasz­tatható, hogy a jelenlegi wa­shingtoni vezetésből hiányzik az erre irányuló őszinte szándék — mondotta Péter János. A konferencián elfogadott do­kumentumban a résztvevők han­got adnak a NATO fegyverkezé-, si programijával kapcsolatos ag­godalmuknak. Ügy ítélik meg, hogy az eurorakéták tervezett te­lepítése megbontja a jelenlegi egyensúlyt, megnöveld a háborús konfliktus veszélyét. Gyors dön­téseket és megállapodásokat sür­getnek a fegyverkezési verseny új fordulójának feltartóztatására. Figyelemre méltó kezdeményezé­seknek minősítik a Varsói Szer­ződés tagországainak felhívását, azokalt a javaslatokat, amelyeket Jurij Andropov december 21-i beszéde foglalt magába. A bécsi találkozó keleti és nyu­gati - résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy az eurostratégiai tár­gyalásokra javasolt amerikai nul­la-megoldási terv nem célraveze­tő kiindulási alap. Az amerikai támaszpontok ellen tüntettek • Tömegtüntetést rendeztek kedden éjjel Athén belvárosában. Az ezernyi felvonuló a Görögországban levő amerikai támaszpontok “* azonnali bezárását követelte. Kambodzsa hétköznapjai Miközben a nyugati sajtót el­árasztják a cikkek a kínai—ame­rikai közreműködéssel létrehozott, senkit sem képviselő, úgynevezett kambodzsai koalíciós kormányról, Kambodzsa népe éli a maga nor­mális életét. A normalizálódás ezernyi és ezernyi jele ellenére sem mérhető Kambodzsa Földünk államainak általános mércéivel. Hiába telt el négy esztendő Pol Pót rendszeré­inek összeomlása óta, az ország nem heverte ki teljesen a tömeg­gyilkosság* okozta két és fél mil­liós emberveszteséget. A lassú, de biztos konszolidációs folyamat egyik ismérvének tekinthető, Rogy a népszaporulat üteme pillanat­nyilag a világon a legmagasab­bak közé tartozik. Becslések sze­rint Kambodzsa lakossága megkö­zelíti a hétmilliót, azaz a sziha- nuki békeidő, az Amerika-barát puccs előtti szintet. Ahogy az ismert párizsi lap, a Le Monde Diplomatique tudósító­ja egy helyi vezetőre hivatkozva írta: „Ha az emberek házasodnak, gyermekeik vannak, ez annak a jele, hogy elfogadható életkörül­ményeket nyújtanak nekik; ez a jövőbe vetett hitük bizonyítéka”. A .szocializmus útján haladó rend­szerrel egyébként nem rokonszen­vező polgári laptudósító így ösz- szegezte véleményét: mindenhol és mindenkor megnyilvánul a la­kosság élni akarása. Hátat fordí­tanak Ugyan a közelmúltnak, mégis a városlakókkal, vagy a rizsföldek munkásaival folytatott minden beszélgetés elkerülhetetle­nül felidézi a Pol Pót alatti gyöt- relmes éveket. A gazdasági konszolidáció fo­lyamatának különösen fontos ál­lomása volt 1980 tavasza, amikor a hatóságok ismét megteremtették a Pol Pót alatt megszüntetett pénzrendszert. A pénzt fokozato­san vezették be az ország terüle­tén, kezdték a városban élők, az üzemi dolgozók körében, de ma már kiterjed Kambodzsa egész te­rületére. Az itteni sajátosságok­nak megfelelően a pénz, a riel ér­téke a mindenkori rizsterméstől függ. Meg kell azonban jegyezni, hogy az árfolyam 1980 márciusa óta változatlan: egy riel = 1 kg rizs hivatalos árával. A gazdaság három szektor pár­huzamos fejlesztésén nyugszik. Az első az állami szektor, amely az ipari üzemeket, a formálódó inf­rastruktúrát, a pénzügyeket és a nagykereskedelmet foglalja magá­ba. A második a szövetkezeti szfé­ra, amely elsősorban a mezőgaz­daságra kezd jellemzővé válni különböző. Indokínában hagyomá­nyosnak tekinthető együttműködő csoportok formájában. S végül a magángazdaság, amely. éppúgy fellelhető a földművelésben, mint a kiskereskedelemben és nélkü­lözhetetlen javító-szolgáltató ága­zatokban, a kisiparban. Ebben a hármas rendszerben voltaképpen az állami szektor te­kinthető újnak, gyökerek nélkü­linek. Érthető, hogy a gazdaság- vezetés ennek megerősítésére for­dítja a fő figyelmet. A szövetke­zeti szféra már napjainkban is az agrárjellegű ország lakosságának nagy többségét fogja át. A gazdasági és politikai felada­tok közé tartozik a lerombolt vá­rosok helyreállítása, életük nor­malizálása. A legnagyobb figyel­met persze Phnom Penh, a fővá­ros kelti hazai és külföldi megfi­gyelőkben egyaránt. A város is­mét az ország gazdasági és kul­turális életének központja, úton afelé, ho'gy hagyományaihoz hí­ven „Délkelet-Ázsia gyöngyszemé­vé” váljon. Lakosságának száma' nagyon messze van a háború előt­ti, egyébiránt abnormálisnak tar­tott csúcstól: a két és fél millió­tól. Phnom Penhben. manapság félmillióan laknak — ipari mun­kások, tisztviselők, diákok, kéz­művesek, kereskedők. Ügy tűnik, az újjászületés nehéz, gyötrelmes útján Kambodzsa túljutott a for­dulóponton. Gy. S. A belkereskedelmi miniszter Kecskeméten A tegnapi napot a me­gyeszékhelyen töltötte dr. Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter, és tárgyalá­sokat folyta­tott Bács- Kiskun párt­ós tanácsi ve­zetőivel. A déN utáni .órák­ban dr. Juhár Zoltán, Ro­many Pál, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnö­ke, valamint a kereskedel­mi ágazat il­letékes veze­tői felkeres­ték a Kecske­méten 'épülő új áruházat, | amely a Cent­rum Áruházak Vállalat, a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Keres­kedelmi és Ruházati Kereskedel­mi Vállalatok közös beruházása. A helyszínen Kaszás Kálmán, a társulásból 77 százalékkal ré­szesedő Centrum vezérigazgatója adott áttekintést az épülő egy­ségről. A 180 millió forintos lé­tesítmény 8300 négyzetméternyi alapterületéből 3800 négyzetmé­ter lesz az eladótér, amely meg­oszlik az élelmiszer (3 százalék), a vegyesiparcikk (37 százalék) és a ruházat (60 százalék) között. A tizenhét szolgáltatást bevezető áruházban évente 450 millió fo­rintos forgalmat terveznek, és 70 milliós készlettel indulnak. Mégpedig szeptember végén, mert amint Dörner Henrik, a generálkivitelező DUTÉP vezér- igazgatója elmondta, tartani fog­ják a terv szerinti határidőket, s' 1983 augusztusában megtörté­nik a műszaki átadás. Jelenleg hetvenkét szakember dolgozik az 0 Helyszíni szemle az épülő áruházban. építkezésen — a program sze­rint —, s elhárultak a korábbi akadályok: megérkezik időre a homlokzati burkolóelem és a mozgólépcső is. Ezután a belkereskedelmi mi*- niszter a rákóczivárosi TÜZÉP- I telepet — a tervezett Fészek épí- | tőanyag- és lakásfelszerelési áru- j ház helyszínét — kereste fel, ahol Szép Károly, az Alföldi TÜZÉP Vállalat igazgatója fogadta, s be­szélt az új kereskedelmi egység létesítésével kapcsolatos felada­tokról; arról, hogy milyen szere­pet szánnak az áruháznak a ipe- gye köztudottal^ kimagasló má- gánlakás-építésében, majd Ju­hár Zoltán kérdésére az építő­anyag-ellátás várható alakulásá­ról szólt. iNoha vannak ugyan érzékeny pontok — cserép, ha­gyományos falazóanyag —7 de az igazgató ígérete szerint mind­ezek 'ellenére az ellátás idén /jobb lesz, mint a tavalyi volt. | —i —s Rugalmasabb vállalkozások az építőiparban Az ország • építési igényeinek változásaivaVósszéfüggésben’ äz építőipari vállalatok és kivitele­ző szervezetek már sokat tettek, de még mindig nem eleget a ru­galmasabb vállalkozás- és üzlet- politika kialakításáért. Ezekről a törekvésekről és a további ten­nivalókról tartott sajtótájékozta­tót tegnap az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium. Petrovai László főosztályveze­tő elöljáróban az építési igények összetételének változásairól szólt. A beruházások mérséklésének kapcsán Ugyanis a technikai esz­közökkel legjobban felszerelt nagyvállalatoknak is meg kellett keresniük azokat a szervezeti és vállalkozási lehetőségeket, ame­lyekkel a megszokottnál kisebb értékű építési feladatokat is gaz­daságosan láthatlak el. A minisztérium eredményes­nek tartja azokat a kooperációs kapcsolatokat, amelyek szerint a kivitelezők a tervező vállalatok­kal együtt keresnek és teljesíte­nek feladatokat itthon és kül­földön. Vannak olyan vállalatok is — mint a Heves megyei, a Nógrád megyei és a 23-as számú ÉViM vállalat —, amelyek még í nem ‘ ' ■ ‘ ■ - .OJjON 910*1 fi ifi 1 találták meg az alkalrpazkodás ] szervezeti és technikai lehetősé- | geit. Összességében a kivitelező épí- I tőiparban megindult kedvező fo- I lyamatot jelzi, hogy 1979 és I 1982 között az építési munkák- I ból a fenntartás aránya 16,5-ről I 21,1 százalékra növekedett, s a I kisebb értékű megbízások elvál- I lalásával a korábbi 9133 helyett I tavaly már 11 342 szerződést tel- I jesítettek. A konvertibilis építő- I ipari export is nőtt, 1982-ben már | 3,3 milliárd forint értékű mun­kát végeztek építőink külföldön, a korábbi félmilliárd forinttal szemben. A vállalatok vállalkozás- és üzletpolitikájának fejlesztése ér­dekében a minisztérium is kor­szerűsíti a felügyeleti irányítást, s további intézkedéseket készít elő a vállalatok működési felté­teleinek javítására. Szorgalmazza a versenyeztetést a megbízások elnyerésében, ám ehhez arra is, szükség van, hogy maguk a megbízók is éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Fontoá, .hogy ja­vuljanak a vállalatj erőforrások hatékony felhasználásának külső feltételei és ésszerűen mérséklőd- I jenek a hatósági megkötöttsé­gek. (MrPI) , Tavaszra készülnek a mezőgazdasági üzemek (Folytatás az 1. oldalról.) ellátás. Ebben részes a Kecskemé­ti AGROKER, amely 50 millió forint értékű alkatrészt 7 szerzett be vevőinek a gépek felújításá­hoz. Eddig csaknem 30 millió fo­rintos alkatrész-forgalmat bo­nyolított le a vállalat. így a gaz­daságokban folyamatos a gépek javítása, s március elején meg­kezdődhetnek a ,gépszemlék. Növényvédő szerekből általá­ban elegendő jut a gazdaságok­nak, azzal azonban az. idén is számolniuk kell a szakemberek­nek,' hogy egyes megszokott sze­rek helyett mást kell alkalmaz­niuk. Megkezdték a tavaszi vetések­hez szükséges magvak kiszállítá­sát. A borsó és a tavaszi kalászo­sok magja sok helyütt már a gaz­daságokban várja a jobb időt, s naponta indulnak útnak hibrid- kukorica-szállítmányok. Az idén a korszerű, új fajták egész sora várja a vevőket, s csupán egy­két növény magjából, például lu­cernából, nem tudják teljesen ki­elégíteni'az igényeket. ^A Vető- magtermeltető és Értékesítő Vál­lalat Szombathelyen működő nyu_ gat-magyarországi központja nemcsak a nagyüzemekkel, - ha­nem a kistermelőkkel is jó kap-1 csolatot épített .ki. Szakemberei I a falvakban, városokban külön is felmérték a kistermelők vetőmag- igényeit. A magellátáshoz a vál­lalatnak Szombathelyen tranzit- állomása ^van, ahonnan az igé­nyelt vetőmag zörpét már kiszál­lították a megye üzleteibe, A for­galmazó cégekkel — áfészekkel, kereskedelmi vállalatokkal — időben egyeztették az igényeket. Zöldség- és fűszerfélékből mint­egy 40 faj és 140'fajta! virág- magvakból 120 faj és több mint 300 fajta kapható. A megfelelő vetőmagválaszték jó lehetőséget teremt az üzemek­nek a vetésszerkezet korszerűsí­tésére. A gazdaságosság és a vál­tozó piaci igény figyelembevéte­lével készítik a gazdaságok ,a ve­tési terveket. Több helyen — pél­dául Baranyában és Csohgrádban — nagyobb részt vállalnak az üzemek a gabona- és a fehérje- programiban.. Növekszik a- kuko­rica és a szója vetésterülete, ugyanakkor a fpgyaszltói és a fel­dolgozóipari igényeknek megfe­lelő mennyiségben kisebb terüle­ten termelnek cukorrépát, s egyes zöldségféléket. (MTI) r

Next

/
Oldalképek
Tartalom