Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1083. február 3. EREDMÉNYES ESZTENDŐ SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓBAN Mérlegbeszámoló a szövetkezetekben Kiskőrösön, az Alföldi Mezőkémiánál január 21-én lezajlott igazgatótanács-ülés nyitotta meg Bács-Kiskun megyében a szövetkezetek, mezőgazdasági vállalatok évzáróját. Az utóbbi napokban a szeremlei Dunagyöngye Tsz, a kiskunhalasi beszerző, értékesítő, készletező, a jánoshalmi tsz-közi vállalat és a kun- szentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet tartotta meg a mérlegbeszámolóját. Hektáronkét 6868 kiló kukorica A jó gazda gondosságára! Hat százalékkal magasabb nyugati export sújtó aszály — 240 milliméter csapadékhiány — ellenére az ■Egyetértés Tsz háromezer hektár búzaföldjén átlagosan 3651 kiló kenyérgabona termett, 878 hektáros területén pedig 6868 kilogramm lett a kukorica hektáronkénti hozama. Cukorrépából öt tonnánál magasabb a betakarított mennyiség. A szövetkezeti taigság az év végi nyereség- részesedés, tízszázalékos keresetkiegészítés és jutalom óimén együttesen 3.5 millió forintot vett fel a zárszámadó közgyűlés után. téli nedvességből minél többet fogadjon be. Hatását bőséges szervestrágyázással fokozták. Mindehhez járult hozzá a. kiváló minőségű vetőmag és a szakszerű növényvédelem. A Vörös Csillag Tsz nagy mennyiségű cukorrépát adott át a feldolgozóiparnak, s félezer hektáros répaföldjén szép nyereséget ért el. Ez volt a közvetlen hatása az eljárásnak. A közvetett legalább ennyire jelentős. A Vörös Csillag Tsz-ben a szántóföld meghatározott, évről évre növekvő területén a cukorrépa az előveteménye a búzának. Tavaly 15 százalékkal több terményt takarítottak be a cukorrépa után vetett kalászosból, ugyanannyi szerves- és műtrágya-felhasználás mellett. Nem véletlenül kedvező a félegyházi szövetkezet mérlege. Műszerfalak, automatikák A szik- és homoktalajban bővelkedő kunbábonyd, kunszent- miiklósi hektárt művelő Egyetértés Tsz-ben, a szántóföldi növénytermesztő brigádok tagjai eredményesen dolgoztak. A műszaki ágazat szakmunkásai, szakvezetői pedig hathatósan előmozdították a társbrigádok munkáját. Kifogástalanul készítették elő a talajt, a gépeket, a korábbinál jóval nagyobb termelési feladatokra, amiből maguk is részt vállaltak. A Kiskunság északi felét már két esztendeje Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag Tsz-ben jóval a rendelet megjelenése előtt a rendszeres talajvizsgálat alapján állapították meg a szükséges tápanyag összetételét, mennyiségét. Ügyeltek arra, hogy se több, se kevesebb ne legyen. A közös gazdaság szántóinak egyik sajátossága az, hogy elég sekély a talaj termőrétege. Azt tapasztalták, hogy a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék éri a kiskun város határát és ■környékét. Az igen vízigényes növények termesztését mérsékelték. Amiit pedig a helyi adottságokhoz igazodva mindenképpen meg kellett tartaniok, annak az agrotechnikáját módosították. Altalajlazítóval mélyítették a cukorrépának szánt táblákon a termőréteget, hogy az a csekély Elkészítette mérlegét a Mező- gazdasági Szövetkezetek Borászati Közös Vállalata is. A Kiskunság 16 szőlőtermesztő szövetkezetének kiskőrösi székhelyű társulása az előre meghatározott termelési és .pénzügyi terv szerint működött 1982-benr Értékesítés!! gondok miatt forgalma a vártnál alacsonyabb, a tevékenységének bővítésével azonban pótolta a bevétel és a vállalati eredmény kiesését. A nyugati országokba 6,3 százalékkal több italt szállított a tervezettnél. Az esztendő első felében a belföldi és az exportforgalom csekély volt, mivel az 1981-es termésből alig maradt készlet a közös vállalat taggazdaságadban. Az új terméssel azóta feltöltötték a pincéket. A borászati közös vállalat 1982-ben a bel- és külkereskedelmi ágazatban, a boripari és szolgáltató ágazatokban 357 milliós bevételre tett szert. K. A. Az MMG Automatika Művek Kecskeméti Vezérléstechnikai Gyára hosszú lejáratú államközi szerződések alapján szakosodott személygépkocsi műszerfalak, valamint olaj- és gázvezetékek automatikai berendezéseinek gyártására. Emellett — általában egyedi megrendelésekre — biztonságtechnikai, környezetvédelmi berendezéséket, áramlásmérő elektronikákat is készít. A gyár termelési főmérnökétől, Szakolczai Istvántól arra kértünk választ, hogyan tettek eleget az elmúlt évben az államközi szerződésben vállalt kötelezettsé? geiknek, s milyen feladatok hárulnak az idén az üzem kollektívájára. — Tavaly az év elején az ötnapos munkahétre való áttérés okozott nehézségeket a termelésben — mondotta többek között Szakolczai István. — Gyárunk lét- számhelyzete ugyan, nem volt jobb, mint Kecskemét többi üzemében, a tovább csökkentett .munkaidő alapot azonban célgépesítéssel, a kapacitás jobb kihasználásával pótolni tudtuk. Érzékenyen érintett bennünket a tőkés import korlátozása is — különösen a negyedik negyedévben —, akadályozta a folyamatos termelést. Az üzemi pártszervezet, a szakszervezet, s az egész kollektíva erőfeszítései mégis sikerrel jártak, amit igazol, hogy minden szerződéses kötelezettségünknek eleget tettünk. — Meg tudják-e ismételni ezt az idén is, van-e elegendő megrendelésük erre az évre? — Termékeink iránt növekedtek az igények ily módon 10 százalékkal kell növelnünk 1983-ban termelésünket. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi 483 millió forint termelési értékkel szemben az idén 530 millió előállítását irányoztuk elő. Ennek a tervnek teljesítése egyébként lényegbevágó, gazdálkodásunk szempontjából, mert egyik feltétele annak, hogy 50 millió forint nyereséget (ez mindenképpen fontos számunkra) érhessen el üzemünk. A lehetőség adott, egész évre el vagyunk látva megrendeléssel. Minden eddiginél több — összesen 491 ezer darab — gépkocsi műszerfalat gyártunk államközi szerződések alapján szovjet, lengyel és jugoszláv gépkocsikba, 235 millió forint értékben. Ebből 30 millió forint értékű műszerfal dollár elszámolású export lesz, ugyanis a jugoszláv Zastava 101—GT gépkocsikba kerül. — Éveken át fontos termékei voltak a gyárnak az olaj- és a gázfogadó állomások automatika berendezései. Az idén is kaptak ezekre megrendelést? — Ebben az évben 28 nagyobb és 18 kisebb olaj- és gázipari létesítményire szállítunk komplett berendezéseket, mintegy 150 millió forint értékben. Ezeknek a termékeknek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió és Csehszlovákia. — Az MMG Vezérléstechnikai Gyára a korábbi évekhez viszonyítva ismét jelentős termelés növelésire vállalkozik. A jelenlegi létszámgondok mellett, hogyan tudják majd teljesíteni terveiket? — Valóban ez a legnagyobb gondunk. Különösen vasszerkezeti lakatosokra és szerszámkészítőkre lenne nagy szükség. Jelentősebb munkásfelvételekre nem számíthatunk, ezért marad a termelés jobb megszervezése, a munka intenzitásának növelése. Elvünk az, hogy minden dolgozónk kezébe hatékonyabb munkaeszközöket kell adnunk. Tervezőink szerkesztik már az újabb elektromos és pneumatikus célgépeket, amelyekkel gyorsabbá válik az alkatrészgyártás és a szerelés. Mindemellett a január 1-én bevezett bérrendszerünk nem a túl magas teljesítményekre, sokkal inkább a minőségileg jobb munkára ösztönöz. Természetesen mindez nem lenne elegendő a nagyarányú megrendelések teljesítéséhez, ezért még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat kooperációs partnereinkkel. Ilyen, a megyében a Császártöltési Ipari Szövetkezet, ahol gépkocsi műszerfal előszerelést, a lajosmizsei Almavirág Tsz melléküzemága, ahol felület kikészítést végeznek részünkre. Ezek mellett a megyén kívül is több üzem működik velük együtt termékeink gyártásában — fejezte be tájékoztatóját Szakolczai István főmérnök. N, O. Ügyes műszakiak a BÁCSHŰS-nál KÖNYVESPOLC Fontos, érdekes, hasznos ötletesség, szellemi, műszaki gazdasági és mesterségbeli tudás, ügyesség jellemzi a magyarokat szerte a világban. Különösen az utóbbi években az egyes munkahelyek is jobban igénylik saját dolgozóik szaktudását, kísérletezési, újítói kedvét. A. kezdeményezések, a szakemberek vállalkozásainak magasabb rangra emelkedése, megbecsülése tapasztalható. Különösen megszaporodtak az energiagazdálkodással összefüggő jó megoldások nemcsak a vállalatoknál, gazdaságoknál, de a magánembereknél is. E körbe tartozik a nedvester- ménytárolásii technológia térhódítása, a kiselejtezett mozdonykazánok munkába állítása — például a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben. Vagy a szórvavető gépek megjelenése (a megyében ősszel több mint ezer hektáron került földbe e géppel a mag 20 százalékos ener. giamegtakarítást hozva.) De idesorolhatjuk az izsáki tsz homok- hasznosítási-javítási kísérleteit is. A háztájikban sem tétlenek. Farkas Jenő Baja környéki állattartó a sertéseknek maga szerkesztett itatóberendezést és feljárót az ólból a szállítójárműre. A lapunkban már részletezett szélenergia-hasznosítás (ami a Baja melletti tanyán kíyül még két helyen van a megyében) Miskolci Sándor ezermester jóvoltából ugyancsak a hasznos, a gazdaságos módszerek közé tartozik. Egy részük kisebb, másik nagyobb költséget igényel a megvalósítójától. Azonban mindegyikre jellemző: a befektetett pénz gyorsan megtérül, valamint, hogy az új ötletek, módszerek alkalmazói saját gazdaságukon — vagy éppen magukon — segítenek, jövedelmezőbbé teszik a termelést. Szakmunkások és a mérnökök nagyszerű összefogására a Bajai Húsfeldolgozó Kombinátban is találtunk példát A TMK és az energiaosztály vezetői, dolgozói karácsony és újév között kicserélték a forrázókádat, egy saját maguk által tervezett és készített berendezésre. S ami a lényeg: az eredetinél sokkal jobb, az energia felhasználása kevesebb. Közismert, hogy a korszerű vá- góhldakon a sertés szőrzetét ko- pasztással távolltják el. A gyakorlatban úgy történik, hogy forró vízzel telt kádban egy szerkezettel megforgatják az állatot, amelyről a szőr is ledörzsölőddk. Ha energiafelhasználás oldaláról vizsgálódunk, nem mindegy, hogy mennyi vizet, milyen gyorsan és hány Joule villamos energia, fel- . használásával forrósítunk meg, valamint az sem, mennyi az az energiamennyiség, amellyel állandó hőfokon tartható a forrázóvíz. Az üzemeltetés szempontjából pedig a biztonságos, folyamatos jó minőségű munka a meghatározó. A Tamási Jeromos, dr. Németh Ottó és Szabó Győző irányításával készített és üzembe helyezett új forrázókád vizének felmelegítésére hatodannyi idő elegendő', mint a korábbinak. Hőfokát fél óra helyett egy perc alatt meg lehet változtatod. A régihez képest harmadrész víz kell hozzá és a párolgó felülete is csupán egyharmada. Az úgynevezett kalorikus veszteség csökkenéséből és a víz felmelegítéséhez szükséges kevesebb árammennyiségből adódik alapvetően az energiameg- takarítás. Az üzemeltetés költségcsökkenéséhez még hozzátartozik, hogy csupán egy dolgozó szükséges a berendezés működtetéséhez. Számításaik szerint mintegy félmillió forint megtakarítást érnek el az idén, s ami ugyan ilyen — ha nem nagyobb — jelentőségű, javult a szőrtele- nítés minősége és száműzték a műszaki hibaforrásokat. Az új berendezés január másodikétól folyamatosan jól működik. Sikerét — ugyanakkor a húskombinát szakembereinek elismerését is — mutatja: a Kaposvári Húskombinát máris rendelt a bajaiaiktól egy ilyen berendezést. A BÁiCSHŰS mesterei vállalták. Áprilisiban beszerelnek egy hasonlót, mégpedig hét nap alatt — próbaüzemeltetéssel együtt — adják át a társvállalatnak. Cs. I. A figyelmes újságolvasó gyakran találkozik a lapok hasábjain effajta kifejezésekkel: „megváltozott körülmények..., cserearány- romlás..., világgazdasági kihívás”. A szerzők többsége arra keresi a választ, hogyan reagál az ipar, a mezőgazdaság — a magyar népgazdaság — e korszakos változásokra. Ám a napilapok, hetilapok többnyire rövid írásokat, s nem átfogó tanulmányokat közölnek. Aki összefüggéseiben is szeretne megismerkedni a „helyzettel, annak okaival, létrejöttének folyamatával, s az alkalmazkodás stratégiájával, annak őszintén ajánlom Nyilas András: Magyar válasz a világgazdasági kihívásra című könyvét. A könyv 1973-tól tárgyalja a világméretekben bekövetkezett változásokat, de visszapillant a második világháborútól a hetvenes évek elejéig tartó Szakaszra is, amelyben a magyar külkereskedelem az átlagosnál élénkebben fejlődött, cserearányaink számottevően javultak, (összehasonlításként bemutatja a szerző a két világháború közötti — tartós visz- szaesésekkel stagnáló — magyar külkereskedelmet is.) Mindez tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy megértsük a továbbiakat. A második fejezet már ezt a címet viseli: A világpiaci árrobbanás. A világ ipari termelése 1950 és 1970 között, alig két évtized alatt, a háromszorosára nőtt. „A gazdag országok elképesztő ipari gépezetet hoztak létre. Ezt az ösztönzött kereslet táplálta, és a nyugati világban bőségesen és olcsón beszerezhető olaj tartotta üzemben. A hordónként egy dollárnál alig drágább' olaj- szállítmányok az energiafogyasztást évente 6—11 százalékos növekedésre ösztönözték. A gyors növekedést éppen az energiaellátás olcsósága biztosította. De a tékozlást és a pazarlást is ez segítette elő,” — idézi a szerző J. Tinbér- gent, a RIO-jelentés íróját. Az olaj- és nyersanyagárak robbanásszerű megváltozása a. világ országainak gazdasági helyzetét a legkülönbözőképpen befolyásolta. Az új értelemben vett „gazdag”, azaz ásványi eredetű energiaforrásokban és nyersanyagokban bővelkedő országok igen jelentős gazdasági előnyökhöz, többletjövedelemhez jutottak. A régi értelemben vett „gazdag” országok — a fejlett iparral, de viszonylag-kevés ásványi kinccsel rendelkezők — érzékeny veszteségeket szenvedtek ugyan, de miután gazdaságilag fejlettek, termelési szerkezetük gyors átalakításával, exportjuk növelésével mérsékelni tudják a bajokat. Hazánk a harmadik csoportba tartozik: egyik értelemben sem tekinthető „gazdagnak”, s a cserearányok megváltozása nekünk bizony sokba került, és kerül ma is. Mi tehát a teendő, milyenek a kilátások? A könyv erről is beszél akkor, amikor a negyedik majd az ötödik ötéves terv időszakának jelenségeit tárgyalja. A gazdaság- politika — a Központi Bizottság 1978. decemberi határozatát követő — pályamódosításáról szól ezek után a szerző, majd összefoglalja az 1973—1980-as időszak történéseit és tapasztalatait. Végül kitekint a nyolcvanas évekre. A kötet, amely az Időszerű köz- gazdasági kérdések sorozatban látott napvilágot, mindenki számára hasznos olvasmány. Sitkéi Béla © Az új kád félmilliós megtakarítást hoz. az MMG-ből 9 Jobbra: müszerfátszerelés. 9 Az alsó képen: olaj- és gázvezeték-automatika szerelése. ft A sebességmérő próbája. (Straszer András felvételei)
