Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

1983. február 18. © PETŐFI NÉPE • 3 KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt r 1rr« -a l n • |^HH I» Bacs-Kiskun megyei Bizottságának | 1983. február 16-i üléséről ...i......I............!­i (Folytatás az 1. oldalról.) ylés szorgalmas munka igényét. Bekapjon nagyobb teret történel- BjSbünk jobb megismertetése, nem- -öieti kultúránk értékeinek elsa- ß játítása. Az általános iskolákban és a ^középfokú tanintézetekben to­pábbra is megkülönböztetett fi- ,figyelmet fordítsanak a nagyobb ^létszámú korosztályok iskolázta­tására, a feltételek bővítésére. •sNöveljék a napközibe járók és a 'diákétkeztetésben részt vevők JIkörét, tegyék kulturáltabbá az fj§llátás körülményeit. .1 Folyamatosan növekedjen a 33dözépfbkú képzésen belül az "érettségit adó középiskolák ará­nya. A szakközépiskolák válja- "Xiak alkalmassá arra, hogy a vég­zettek viszonylag rövid idő alatt '"be tudjanak illeszkedni a gya­korlati munkába, ugyanakkor " jobban készítsenek fel a szakirá­nyú továbbtanulásra is. Tudatos beiskolázási és pálya- választási munkával is segítsük elő, hogy a különböző iskolatípu­sokban a fiú'k és leányok aránya ""jobban megfeleljen a társadalmi Szükségleteknek. A középiskolai "íovábbtanulás megfelelő arányá- "hak elérésére a megyeszékhelyen sjúj iskola építése szükséges. A szakmunkásképzés jobban ^igazodjék a megye gazdasági fej­lődésének irányaihoz, ezért a 9képzés feltételeit és színvonalát "ís hozzá kell igazítani a növekvő ^követelményekhez. A képzésben tegyük jobban érdekeltté az üze­meket. A technikusképzés me­gyei programját a megye gazda­sági fejlődésével összhangban szükséges kidolgozni. A felnőttoktatás továbbra is . szerves része maradjon oktatási rendszerünknek, igényességét emelni szükséges. o A megyei pártbizottság hang­súlyozta, hogy az oktató-nevelő munka színvonalának «. növelése, korszerűsítése döntő mértékben függ a pedagógusoktól. Ezért a megyében is megkülönböztetett figyelmet fordítunk képzésükre, 'továbbképzésükre, élet- és mun­kakörülményeik javítására, al- 1 kotóképességük kibontakoztatá­sára, a jó munka elismerésére. Szükség van a nevelési-oktatá- ■ si intézmények önállóságának növelésére, a helyi kezdeménye- - zések bátorítására, el kell érni, hogy érdemibbé váljon a vezetők pedagógiai irányító munkája, 1 jobbá kell tenni az iskolák'belső : életét, rendjét. E törekvésekkel párhuzamosan az illetékes taná­csok feladata, hogy a központilag meghatározott követelmények következetesen érvényesüljenek a megye közoktatásában, az isko­lákra a nyugodt munka, a rend és a fegyelem legyen jellemző. Az ifjúság szocialista nevelése széles körű társadalmi összefo­gást igényel. Az iskola, az intéz­mények, a megye egész társadal­ma növekvő részt vállal az if­júság nevelésében. A családok szerepe, a családi nevelés fon­tossága azonban semmivel és sen­ki által nem helyettesíthető. A megyei pártbizottság fel­hívja a pártszerveket és a párt- szervezeteket, hogy segítsék a megyei közoktatási programok végrehajtását. Szervezzék és ösz­tönözzék az ifjúság neveléséért felelős tényezők jobb együttmű­ködését, mozgósítsanak az okta­táspolitikai feladatok helyi vég­rehajtására. Érjék el, hogy az is­kolák munkája iránt a közvéle­mény figyelme, támogatása és megbecsülése fokozódjék és ér­tékmérőjük a tanult, felkészült ifjúság legyen. e Az elmúlt évtizedben a megyé­ben dolgozó pedagógusok, a la­kosság különböző rétegei, a vál­lalatok és szövetkezetek dolgozói, a szocialista brigádok, a taná­csok, a tömegszervezetek és moz­galmak — a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség — az in­tézmények, a sajtó munkásai so­kat tettek az iskolákért és az is­kolásokért. Azért, hogy — a ta­nyai kollégiumi akció, az óvodák és általános iskolai tantermek építése, a tanyai iskolák villamo­sítása, az iskolai tantermek vilá­gításának korszerűsítése, a mag­nós oktatás bevezetése, az egy üzem, egy iskola mozgalom, va­lamint az _idegennyelv-oktatási program keretében — a megye oktatásügye történelmi és terüle­ti hátrányait felszámolja. A megyei pártbizottság elisme­rését és köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik csatlakoztak a közoktatásunk feltételeit javító társadalmi akciókhoz. Kéri a to­vábbiakban is támogatásukat, hogy a gyermek- és ifjúságneve­lés nagy feladatát szocialista cél­jainknak megfelelően tudjuk megoldani. II. A megyei pártbizottság Suhaj- da Istvánnak, a gazdaságpoliti­kai osztály vezetőjének előter­jesztésében tájékoztatót hallga­tott meg az 1983-as gazdasági év indításának tapasztalatairól. Általánosítható tapasztalat, hogy a bizonytalansági tényezők ellenére az év indítása kedve­zőbb, mind az 1981-es, mind az 1982-es esztendőnél. Ennek egyik feltétele, hogy az 1982. év vé­gén ismertek voltak a gazdasági szabályozók, illetve azok válto­zásai a vállalatok és a szövetke­zetek előtt. Ezzel lehetővé vált előzetes számítások, tervek készí­tése. Időben történtek meg az ágazati, szektorális tájékoztató tanácskozások, melyek segítették a vállalati vezetés munkáját. Elő­segítették az eligazodást az 1983. év elején megtartott pártnapok is. Megalapozza a termelőmun­kát az 1982-es év összességében kedvező vállalati és szövetkezeti gazdálkodási eredménye is. A gazdasági vezetők aktivitása, kezdeményezése, cselekvőkészsége általában növekvő. A termelő- munkában érvényesül a népgaz­dasági tervekhez való igazodás, előzetes információk alapján visszaigazolást nyernek az ága­zati célkitűzések, a rendelésállo­mány alakulása — kevés kivétel­lel — megfelelő. Az év indításáról kialakult helyzetkép a gazdálkodó egysé­gek rugalmas alkalmazkodásá­nak, a külpiaci hatásokra való reagálókészség, a kereskedelmi és ármunka, a piackutatás javulá­sának köszönhető. A termékszer­kezet piaci igényekhez való to­vábbi igazítása, a jó minőségű és jól értékesíthető termékek előál­lítása a következő időben is nagy feladatot ró a gazdálkodó egysé­gek vezetőire, dolgozóira, s össze­hangolt munkát igényel az álla­mi és az érdekképviseleti szervek­től is. III. A megyei pártbizottság Romány Pál előterjesztésében meghall­gatta és elfogadta a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi pártbi­zottsági ülés óta eltelt időszak­iban végzett munkájáról szóló tá­jékoztatót. IV. A pártbizottság döntött hatás­körébe tartozó személyi kérdé­sekben. Dr. Medveczki Pál or­vos ezredest, a Magyar Néphad­sereg II. számú Kórházának pa­rancsnokát és Tengeri Pált, a megyei pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának ve­zetőjét — a megüresedett he­lyekre — a pártbizottság tagjá­vá kooptálta. A KÖZSÉGEK MEGTARTÓ EREJE Tapasztalatok a kalocsai járáskan lök műszer-, illetve a betegek gyógyellátása megfelelő. A gyer­mekorvosi ellátás a községekben — Kalocsa1 és Dunávecse kivé­telével — nem teremtődött meg. Az óvodai ellátás az utóbbi évek­ben javult. Több az óvónő, csök­kent a képesítés nélküliek szá­ma. Az alsó fokú oktatásban a tanulók létszáma emelkedett, ja­vult a f&ntermek ellátottsága, a közművelődési hálózat kiépült. Mit kell tenni? A demográfiai adatok elemzé­séből kitűnik, hogy a kalocsai já­rásban a természetes szaporodás jóval alacsonyabb a megyei át­lagnál. Az elvándorlásnak alap­Társadalmi és gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzése a községek lakosságának helyben tartása. Önmagában a kívánság azon­ban nem elegendő, hiszen ehhez szükségesek a megfelelő gazdasági körülmények, a jó közlekedés, hírközlés, a bolthálózat, a szolgálta­tás fejlettsége. Igen fontos a lakás, a közművek, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás és közművelődés nyújtotta szá­mos lehetőség. Mindezeket vizsgálta felül, vette bonckés alá a kalo­csai járásban egy erre kijelölt bizottság, s tárta fel a helyzet konkrét ismeretében az általánosítható tanulságokat. Csökkenő népesség A kalocsai járás a Duna men­tén, észak—déli irányban száz kilométer hosszú, s területe va­lamivel több 127 ezer hektárnál. A föld termőképessége a megyei átlagnál jobb, természeti adott­ságai kedvezőek. Ennek ellenére a fejlődést gáltó és fékező té­nyezők: nagy távolság a megye- székhelytől, az ipari centrumok­tól, a kedvezőtlen közlekedési kapcsolatok. Kalocsa jelentős ipari, keres­kedelmi, kulturális és egészség- ügyi centrum, más városok — Budapest, Dunaújváros, Baja — mégis vonzást gyakorolnak a köz­ségekre. A népesség aránya év­ről évre csökken, amit mutatnak a számok is: 1969-ban 69 ezer, ‘1980-ban alig több mint 57 és fél­ezer a járás lakóinak száma. A mezőgazdaság szerepe meghatá­rozó, de az itt dolgozó aktív ke­resők száma is majdnem hatezer­rel csökkent. A mezőgazdaság át­szervezése után a felszabadult munkaerő nagy része elvándorolt Dunaújvárosba, Budapestre, de az ingázás ma is fellelhető, pél­dául Kalocsa esetében több mint kétezer a számuk. Közlekedés, lakás, egészségügy A járás földrajzi helyzetében döntő jelentőségű a közlekedés. A kalocsai járás hátrányos hely­zetben van, hiszen vasúthálóza­ta elavult, a mezőgazdasági ter­mékek szállítása a közútra tere­h A dunaszentbenedeki iskola. A népesség alakulását alapve­tően két dolog határozza meg: a természetes szaporodás, és az el­vándorlási különbözet. A községekben az elmúlt har­minc évben a népesség átlagban 7 százalékkal csökkent. Ezzel szemben Kalocsa 1949—1980 kö­zött több mint nyolcvanezerrel gyarapodott, s a legutóbbi évti­zedben Solt népessége növekedett 2,8 százalékkal. Az elvándorlás a legalacsonyabb Géderlakon 2,8, kirívóan magas Üjsolton, 40,3 szá­zalék. A külterületek elnéptele­nedtek, felszámolódtak a tanyák, szállások. A termelés jellemzői A mezőgazdaságnak meghatá­rozó szerepe van a lakosság el­tartóképességében. A mezőgazda- sági üzemek a járás összterüle­tének 87,3 százalékán gazdálkod­nak. Az itt dolgozók átlaglétszá­ma 1970—1980 között hatezerrel csökkent. A háztáji és a kisegítő gazda­ságok tevékenysége széles körű és eredményes. Az üzemek meg­szilárdulásával együtt fejlődött a gazdálkodás színvonala, 2,7-sze- resére emelkedett a termelési ér­ték, szélesedett a kiegészítő te­vékenység. Az ilyen sokirányú kezdeményezés eredménye, hogy a községek népességének elván­dorlása mérséklődött. lődött. A községek belső útháló­zata az utóbbi években ugyan fejlődött, de még mindig nem ki­elégítő. A hírközlés rendszere el­avult, s ezen a helyzeten az új kisposták építése sem változtat. A kereskedelmi ellátás alapve­tő meghatározója a bolthálózat kiépítettsége. Az alapellátás a községekben megfelelő, de a szál­lásokon csak alapvető élelmisze­reket árusítanak. Annak ellené­re, hogy nőtt a bolti eladótér (.1960-ban 14 ezer négyzetméter, 1980-ban 41 ezer négyzetméter), néhány községben a boltok kor­szerűtlenek, s fejlesztésükre ke­vés mód nyílik. A magánkereske­dők száma növekedett, 1980-ban 39, 1980-ban 82, de még mindig kevés. A szolgáltatásokat szövetkeze­tek és .m agán kisiparosok látják el, de ennek korszerűsége, tech­nikai felszereltsége a várositól el­marad. A lakásépítés és annak minő­ségi változása a negyedik ötéves tervben lépett előre. Az egyszo­bás lakások aránya 1970-hez vi­szonyítva 50 százalékkal csök­kent, a háromszóbás lakások szá­ma, fürdőszobával, vízzel való ellátása megháromszorozódott. Az elmúlt tíz év alatt 3800 lakás épült fel. A VI. ötéves tervben négy község vízzel való ellátásá­val a járás ivóvízgondjai megol­dódtak. A egészségügy személyi és tár­gyi feltételei javultak. A körzeti munkát huszonnégy orvos és nyolc fogorvos látja el. A rende­vetően anyagi okai vannak, s bár a foglalkoztatottság megoldott, a munkalehetőség összetétele nem alkalmas arra, hogy a fiatalokat a községekben tartsa. A közsé­gek gazdasága alkalmas a népes­ség eltartására, ezért reális cél­kitűzés az elvándorlás csökken­tése, a természetes szaporodás növelése. A feladat egyértelmű a ma­gánlakás-építés ösztönzése, az eh­hez szükséges feltételek megte­remtése. Az építési telkek folya­matos kialakítása mellett a jó tervek, a gyors ügyintézés is se­gítheti a fiatalok építési szándé­kát. A községi munkahelyek kor­szerűsítése, szociális létesítmé­nyeinek fejlesztése is segítheti a helyben maradást, a munkaválla­lást. A - kereskedelmi és szolgál­tató tevékenység színvonalának emelése a szövetkezetek közre­működésével lehetséges, éppen ezért szükséges támogatni a kö­zös beruházásokat, a tsz-ek ke­reskedelmi és szolgáltató tevé­kenységét, a gazdasági társulá­sok és kisvállalkozások kibonta­koztatását. A szépen erősödő ház­táji és kiegészítő gazdaságok ter­melését szükséges stabilizálni, ugyanakkor az eddigieknél is jobban támaszkodni kell a köz­ségfejlesztési célok megvalósítá­sában a lakosság társadalmi mun­kájára, önkéntes anyagi eszkö­zeire. Csakis ilyen intézkedésekkel lehet javítani a községek népes­ségmegtartó képességét. Gémes Gábor KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK Az ügyelet ideje hét­főtől péntekig este 18 urától reggel 8 óráig tart. Szombaton, vasárnap és I ünnepnapokon reggel 8 LVnitól lulyamatosan a követke­ző hétköznap reggel 8 óráig. ! Az ügyelet helye felnőttek ré- Uszére: Kecskemét, Nyíri u. 38. (Űj megyei kórház.) T: 20-488. Központi tömb, diagnosztika. 1 Az ügyelet helye gyermekek ré- -szére: Kecskemét, Izsáki út 5. '(C-pavilon, földszinti ambulancia.) T: 22-823. Az ügyelet‘ideje meg­egyezik a felnőttügyelet idejével. V. Városföld, Hetényehgyáza, Bal- llószög, Helvécia gyermek- és felnőttbetegeit szombaton vasár­nap és ünnepnapokon szintén a Tcét kecskeméti kórház említett épületeiben látják el. KECSKEMÉTI JÁRÁS: Bugac: dr. Lakos I. (Bugac, Béke u. 25. T: 3.) Izsák, Ágasegyháza: dr. Sőreghy I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T: 6.) Jakabszállás, Kunszállás: dr. Sebestyén L. (Jakabszállás MPetőfi u. 16.~T: 7.) Kerekegyhá­zba, Kunbaracs, Fülöpháza:. dr. SiBenkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T: 120.) Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs, Szalk- szentmárton, Tass: dr. Vladár K. "^(Kunszentmiklós, Kossuth u. 4. “*%: 61.) Lajosmizse, Ladánybene: *9(dr. Tábori B. (Eajosmizse, If­júság u. 19. T: 25.) Lakitelek dr. "?Gesztei J. (Lakitelek, Alkotmány "ßu. 3. T: 55.) Lászlófalva, Nyár- "‘HőriAc: dr. Beszterczei Gy. (Lász- "ßl0falva, Kossuth u. 18. T: 2.) Or- govány: dr. Csarnay J. (Orgo- vány, Hajma A. u. 30. T: 25.) Szabadszállás, Fülöpszállás, Sott- szentimre: dr. Varga E. (Szabad­szállás, Dózsa u. 2. T: 38.) Tisza- alpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T: 16.) Tisza- kécske: dr. Pintér É. (Tiszakécs- ke, Béke u. 132. T: 61.) KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a ré­gi rendelőintézetben tartanak ügyeletet. (Kiliáh Gy. u. 7—9.) Itt látják el Gátér, Petőfiszállás és Pálmonostora lakóit is. KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. Tele­fon: 11-244, 265-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási betege­ket is. HALASI JÁRÁS: Kisszállás, Mélykút: dr. Máray L. (Mélykút Rákóczi 13. T: 48.) Harkakötöny, Zsana: dr. Oláh J. (Zsana, Kos­suth u. 9. T: 11.) Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: dr. Mi- hályfi Gy. (Kiskunmajsa, Ta­nácsköztársaság u. 85. T: 25.) Já­noshalma, Kéleshalom: dr. Kis- honti A. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T: 88.) Csávoly, Rém, Boro- ta, Felsőszentiván: dr. Szabó P. (Borota, Petőfi u. 36. T: 8.) Tom­pa, Kelebia, Kunbaja: dr. Bereg­szászi Z. (Kunbaja, Rákóczi u. 21. T: 31.) Szánk, Jászszentlászló: dr. Rácz Gy. (Jászszentlászló, AlkQtmány u. 11. T: 31.) BAJÁN a hét végi ügy eletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában tartják. T: 12-149. BAJÁI JÁRÁS: Ersekcsanád, Sükösd, Nemesnádudvar: dr. Plázár L. (Orvosi rendelő, Sü­kösd. T: 27.) Madaras, Katymár, Bácsborsód, Bácsbokod: dr. Sza­bó I. (Orvosi rendelő. Madaras, T: 16.) . Rém, Borota, Csávoly, Felsőszentiván: dr. Szabó P. (Or­vosi rendelő, Borota. T: 8.) Nagv- baracska, Csátalja, Dávod, Her­cegszántó, Gara: dr. Gulyás J. (Orvosi rendelő, Gara. T: 19.) Bácsalmás, Bácsszőlős, Tatahá­za: dr. Bodrogi I. (Orvosi ren­delő, Bácsalmás. T: 56.) KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. T: 213. KALOCSAI JÁRÁS: Szakmár, öregcsertő: dr. Kovács J. (Szak­már, Engels u. 11. T: 6.) Géder- lak, Ordas, Úszód, Dunaszentbe- nedek: dr. Balaton J. (Úszód, Ár­pád u. 7. T: 6.) Fájsz, Dusnok: dr. Kis J. (Dúsnak, Vörös Hadsereg u. 27. T: 12.) Dunávecse, Apos- tag: dr. Littmann É. (Dunávecse, Vörös Hadsereg u. 64. T: 75.) Ha­jós, Miske: dr. Pap I. (Hajós. Kossuth u. 1. T: 10.) Solt, Üjsolt. Dunaegyháza: dr. Benedek G. (Sojt, Vörös Hadsereg u. 14. T: 59.) Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Petőfi u. 14. T: 17.) KISKOROSON a Kossuth ut­cai körzeti rendelőben látják el a betegeket. (T: 12 vagy 105.) Soltvadkert, Bocsa és Tázlár be­tegeinek központi ügyelete: Solt­vadkert, Tanács u. 11. T: 25, 21. Fogászati ügyelet a város és a járás lakói részére minden szom­baton 8—12 óráig. Szakorvosi Rendelőintézet, Kiskörös, Pető­fi tér 12. KISKŐRÖSI JÁRÁS: Akasztó, Csengőd: dr. Palágyi J. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 1. T: 16.) Ke­cel. Imrehegy: dr Dérer Á. (Ke­cel, Vasút u. 2. T: 68.) Kaskan- tyú, Páhi, Tabdi: dr. Varga Gy. (Tabdi, Kossuth u. 71. T: 41.) GYÓGYSZERTÁRAK Pénteken zárórától hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabad­ság tor l a: Baja, Tóth Kálmán tér 2; Bácsalmás, Hősök tere 4; Izsák, Dózsa György u. 7; János­halma, Béke u. 1/a; Kalocsa, Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5; Kiskunfélegyháza, Batthyány u.; Kiskunmajsa, Hő­sök tere 3; Kunszentmiklós, Kál­vin tér 7; Soltvadkert, Tanács u. 3; Tiszakécske, Béke u. 130; Solt, Kossuth u. 63, Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat röggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BAJAI JÁRÁS: Ne- tnesnádudvar, Sükösd, Érsekcsuhád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth u. 11/a. T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 3.), Tataháza, Mátételke, Bácsal­más: dr. Györffy L (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 143), Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/a. T.: 2), Nagyba- racska, Csátalja, Dávod, Herceg- szántó: dr. Szálas L. (Hercegszán­tó, Bem u. 44/a.). BAJA, Bátmonostor, Szeremle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓR- HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u". 36. T.: 106). KALOCSAI JÁRÁS: Tass, Szalkszentmárton, Dunávecse: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós 310), Apostag, Dunaegyháza, Solt, Üjsolt, Állam­puszta solti kerület, Bösztör: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 85. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állam­puszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u 64.), Dunapataj, Ordas Gé- derlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás kir. u. 10. T.: 3), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy, Drágszél, Miske: dr. Faragó Gy. (öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11), Kalocsa, Bátya, Fok­tő: dr Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Széchenyi u. 47.), Hajós, Fájsz, Dusnok, BAFAMI Bátya: dr. Kis J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI JÁRÁS: Bugac, Kunszállás: dr. Paraczki S. (Bu­gac, Béke u. 40.), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J (Ja­kabszállás, Petőfi u. 23.), Kun­szentmiklós, Kunpeszér, Kun­adacs: dr. Huszanyik I. (Kun­szentmiklós, Mikulás u. 4. T.: 60), Lászlófalva, Nyárlőrinc: drj Pil­lér J. (Lászlófalva, Alkotmány u. 16. T.: 16), Lajosmizse: dr. Cseré- nyi P. (Lajosmizse, Veréb u. 2/a. T.: 137), Ladánybene, Kunbaracs, Kerekegyháza: dr. Tóth B. (La­dánybene, Piactér u. 12. T.: 7), Szabadszállás: dr. Gera J. (Sza­badszállás, Szamuely T. u. 1.), Ti­szaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7.), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tisza­kécske, Tisza sor u. 64. T.: 95). KECSKEMÉT, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u 2. T.:. 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862). KECSKEMÉTI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 22-333). KISKŐRÖSI JÁRÁS: Soltvad­kert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó P. (Soltvadkert, Munkácsy u. 11. T.: 90), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Soltszentimre, Kaskantyú, Páhi, Fülöpszállás: dr. Loboda J- (Fü­löpszállás, Ady E. u. 2. T.: 19), Császártöltés, Kecel,- Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.), Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.). Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kos­suth u." 23. T.: 20). KISKUNHALASI JÁRÁS: Kis­kunhalas : dr. Horváth L. > (Kis­kunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 11-554), Kunfehértó, Zsana, Har­kakötöny, Pirtó, Balotaszállás: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Bokányi D. u. 7, T.: 11-070), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Rá­kóczi u. 10. T.: 223), Mélykút: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), Borota: Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Kisszállás, Tompa, Kelebia, Csi- kéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér з. T.: 35), Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Ta­nácsköztársaság u. 130 T.: 118), Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csó­lyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Boro- tai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti и. 3.). KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁ­ROS: dr. Horváth A. (Kiskunfél­egyháza, Wesselényi u. 3. T.: 180), Gátér, Pálmonostora,. Petőfiszál­lás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegy­háza, Lőwy S. u. 6.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom