Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

IDŐJÁRÁS Várhat« idftfáráa ma estig: éjszaka sokfél« k«pz«dik sűrű köd, helyenként ónos kSdszitálás la várhat«. Kdönként megnövekszik a felhőzet. A legalacsonyabb hőmérséklet —i, plusz K fok között, a délutáni hőmérséklet az ország nagy részén 5—10 fok kOsOtt, néhány tartésabban ködös területen kevéssel 0 'fok fOlOtt alakul (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Németh Károly fogadta Guy Spitaelst AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 21. szám Ám: 1,40 Ft 1983. január 26. szerda Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden a KB székházában fo­gadta Guy Spitaelst, a Belga Frankofon Szocialista Párt hazánkban tartózkodó- elnökét. A szívélyes légkörű megbe­szélésen áttekintették a nem­zetközi helyzet fontosabb kér­déseit, a két párt közötti kap­csolatok alakulását, s azok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. A találkozón jelen volt Hóm Gyula, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. (MTI) KISKUNFÉLEGYHÁZÁN MINDENKI ÖRÜL Jól vannak, sokat alszanak az ötösikrek Szilvia, Melinda, Hajnalka, Sándor és Erika — az TKI ügyeletes orvosának tájékoztatása szerint jól vannak, sokat alszanak, a szokásosnál nem fogynak kevesebbet. Egészségüket állandóan spe­ciálisan koraszülötteik ápolására képzett orvosok őr­zik, egymást váltva. Országos figyeltem kíséri a tegnapi híradás óta az öt újszülöttet, de alighanem Kiskunfélegyhá­zán „csúcsosul” az érdeklődés, hiszen már hetekkel ezelőtt elterjedt a hír, hogy Tarjányi Sándorné ötösókreket vár. Most már a kétkedők*is bizony­ságot kaptak, s az aggódó szeretet Félegyháza minden lakosát áthatja. Tarjányiék egyszobás kis lakása — ahol eddig laktak az ötéves Brigittával — most már minden­képpen szűkös lesz a nyolctagú családnak. A kis­kunfélegyházi Városi Tanács elhatározta, hogy csa­ládi házzal fogadja a majd hazatérő apróságokat. A ház megvásárlásához szükséges pénz felét — ajándékképpen — Tarjányi Sándorné munkahelye, a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi és Étel- miszerellenőrző Állomásnak a főhatósága ajánlotta fel, az összeg másik részét a tanács teremti elő. A jó lakáskörülmények azonban még nem olda­nak meg minden gondot. Az öt apróságot íürösz- teni, öltöztetni, etetni egy ember számára szinte teljesíthetetlen feladat. Ezért a tanács gondozónőt állít munkába az édesanya segítségére. Több gyár. üzem -kollektívája ajándékokkal ked­veskedik Tarjányiéknak. A Kecskeméti Konzerv­gyár például a gyermekeket kétéves korukig él­t A boldog édesanya I A képen i negyedikként világra Jött Sándor látható. látja bébiétellel és -itallal. Az Alföldi Cipőgyár pedig bébicipőket küld, egyelőre a legkisebb mé­retben. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság 10—10 ezer forinttal ajándékozza meg az „ötöket". Kihasználja tartalékait az UNIVEREXPO A megye több mint félszáz ipari szövetkezete azt a feladatot kapta a múlt esztendőre, hogy alkatrészgyártással, háttéripari szerep­körben segítse elő az állam! nagyvállalatok hatékonyabb termelését, kivitelét, végezzen javnló színvonalú szolgáltatásokat, készítsen hiánycikkeket, s ki-ki lehetősége szerint bővítse a saját dollárelszá- molású áruexportját. A kiskunhalasi járás legnagyobb ipari szövet­kezetének, a mélykúti UNIVEREXPO-nak a tagsága a változó gaz­dasági körülményekhez alkalmazkodva jó munkával járult hozzá 1982- ben a népgazdasági célók eléréséhez. Minit Kudett hajómé főkönyve-''* lő elmondta', 306 millió forint volt tavaly az árbevételük, 6 millióval több a tervezettnél. A munka előkészítésében, megszervezésé­ben még meglévő tartalékok ki. használása írévén elérték, hogy a nyereségük nem lett kevesebb a szabályozók szigorodása, az ener­giaárak drágulása ellenére sem az előirányzatnál, sőt valamivel még meg is haladta a 22 milliót. A szö­vetkezeti kollektíva megértette, hogy ugyanannyi jövedelemért többet kellett tenni, mint egy év. vél korábban. Ennek köszönhető, hogy gazdaságosabban termeltek mint 1981-ben. A korszerű telephellyel ren­delkező UNIVEREXPO több ága­zatban érdekéit. Nehézfémén tödé- je bronz alkatrészeket,, perselye, két, hüvelyeket állít elő a Ganz- MÁVAG-nak — a vállalat kis. kunhalasi gyárának is —, az Óz­di Kohászati Műveknek, a Dunai Vasműnek, s tavaly cukorgyárak, nak is szállított egyedi terméke­ket. A kohászati részleg 9—10 szá. zalékos nyereséggel 59 millió fo­rint értékű gyártmányt bocsátott ki. Országszerte a könnyűszerke­zetes épületeivel vált ismertté a mélykúti ipari szövetkezet. A Bácska-blokkrendszert készítik, és vállalják a helyszíni szerelést is. Tavaly 43 millió forint árbevé. tel az elemgyártásból, 55,5 millió pedig az összeállításból szárma­zott. A faházszerelő tevékenysé- get szintén bővítette az UNIVER­EXPO, s a múlt esztendőben ez a munka már 35 milliót hozott. Egyébként 15 millió forint érték­ben dollár elszámolású exportra, Líbiába szállítottak faházeleme. két. Ez az üzleti kapcsolat — amelyben . természetesen külke­reskedelmi vállalat működik közre — 1983-ban sem szakadt meg. A faipari üzemben TÜZÉP.i ér­tékesítésre 10 ezer ajtót is' előál­lítottak. Az idén az első negyed­évben 3500-at készítenek, hogy segítsék a kereskedelem fölké­szülését az építőanyagok iránti tavaszi nagyobb keresletre. A ruhaipari részleg dolgozói a Szegedi Ruhaipari Szövetkezet­nek kiszabva kapott anyagból, bérmunkában női felsőruházati cikkeket varrtak tavaly, amelye­ket részben tőkés piacon adtak el. Az új éviben nagyobb ütemű termelésnövelésre nem számíta­nak a mélykúti ipari szövetke­zetben. A gazdaságosságot a tar­talékok ' további kihasználásával akarják javítani. A. T. S. 0 A líbiai faházelem-export az idén folytatódik. (Tóth Sándor felvétele) MELLÉKTEVÉKENYSÉG A KISKUNSÁGI SZÖVETKEZETEKBEN 0 Hozzászólásában Tóth Sándor a tabdi Szőlőskert Termelőszövetke­zet elnöke elmondta; a könnyűipari tevékenységen minimális a ha­szon és ez is — nagyvállalatokhoz képest — a kisebb rezsi miatt könyvelhető el... (Méhest Éva felvétele.) Bővíteni kell az együttműködést Tegnap délelőtt a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet központjában ült össze a Kiskunsági Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. A na­pirenden ezúttal a térség mező- gazdasági szövetkezeteinek ipari tevékenysége, valamint a szövet­kezeti -demokrácia intézmény- rendszere szerepelt. Gazdasági életünknek sokáig vitatott területe volt a mező- gazdasági szövetkezetek mellék­üzemági tevékenysége. Sokan ebben törvénytelen haszonszer­zést, az elavult technika konzer­válását, az alaptevékenység el­hanyagolását látták. Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. már­cius 15-i határozatában megál­lapította, hogy a továbbiakban növelni kell a kiegészítő tevé­kenységet. Ezzel a mezőgazdaság is hozzájárulhat a választék bő­vítéséhez, valamint a termelés­hez közelebb kerül a feldolgo­zás. Sándor Zsolt, a Kiskunsági TESZÖV osztályvezető-helyette­se beszámolójában elmondta, hog/ az elmúlt néhány eszten­dőben — a párthatározat óta — a melléktevékenység jelentősen bővült, mintegy másfélszeresére növekedett. Egyébként az ország­ban a kiskunsági szövetkezetek­ben található a (legnagyobb szám­ban, nem a szorosan vett alap- tevékenységhez sorolható mellék­üzem. Amit egyébként indokol az is, hogy a gyenge homoktala­jokon gazdálkodó termelő-, szak- szövetkezetek egy része másként képtelen lenne nyereséggel zár­ni az évet. A melléküzemágak formáit vizsgálva legjelentősebb a belke­reskedelmi — ide sorolják a háztájit is — ezt követi az ipa­ri, az építőipari, valamint az egyéb kategóriába tartozó tevé­kenység. A Kiskunság szövetke­zeteiben a megyei ipari üzeme­ken kívül, számos országos nagy- vállalattal is kooperálnak, pél­dául a Rábával, az Ikarussal, a December 4. Drótművekkel, a MEDICOR-ral stb. A beszámolóból és a hozzá­szólásokból kitűnt, hogy a moz­galom jó úton halad, de a továb­biakban keresni kell a szövet­kezeteknek a jobb együttműkö­dési lehetőségeket. Korszerűsí­teni kell — főleg az ipari tevé­kenységen belül — az irányítást és az érdekeltségi rendszert, nö­velni a lakossági szolgáltatásban való részvételt. A területi sző-, vétség pedig a jobb szervezési és piackutatási módszereinek kidol­gozásában lehet segítségükre. Ezt követően az elnökség a szövetkezeti demokrácia érvénye­sítésének és az önkormányzati munka gyakorlásának módoza­tait tárgyalta. Cc. P. Hitelpolitika ~ és devizagazdálkodás A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója A kormány hitelpolitikájáról és a devizagazdálkodásról tájékoz­tatta kedden az újságírókat Tí­már Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A népgazdaság 1982-es deviza- bevételeiről .és kiadásairól elmon­dotta, hogy dollárban egyensúly­hoz közelálló helyzet alakult ki, míg rubelben kismértékű passzí­vum keletkezett. A devizahelyzet alakulását kedvezően befolyásolta, hogy az elmúlt évi külkereske­delmi forgalom — szerződéses paritáson számolva — 12,6 mil­liárd forintos aktívummal zárult. Jelentős többlet keletkezett a konvertibilis devizában lebonyo­lított külkereskedelemben. Az idegenforgalmi bevételekből származó aktívum elérte a 180 millió dollárt. A Magyar Nem­zeti Bank alkalmazkodva a meg­változott világpiaci ár- és árfo­lyamviszonyokhoz, 1982 második felében több ütemben, összesen mintegy 11 százalékkal leértékel­te a forintot. Az árfolyamintézke­dések javították a hazai exportő­rök jövedelmezőségét és drágítot­ták az importot, összességében pedig hozzájárultak a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg kiala­kításához. A népgazdaság devizahelyzetét azonban hátrányosan érintette, hogy a nemzetközi pénzpiacon kialakult igen magas kamatlábak miatt a kamatkiadások jelentő­sen megnövekedtek. A hátrányo­san változó nemzetközi politikai légkör és a nyugati bankok köré­ben megnövekedett bizalmatlan­ság miatt a középlejáratú hitel- felvételi lehetőségek lényegesen romlottak. Emellett számos kül­földi pénzintézet visszavonta vagy csökkentette a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett rö-' vid lejáratú betéteit. A nehézségek ellenére sikerült a népgazdaság fizetőképességét (Folytatás a 2. oldalon.) FEBRUÁR 4-TŐL: Mezőgazdasági könyvhónap Egerben nyílik meg — február 4-én — a 26. mezőgazdasági könyvihónap. A rendezvénysorozat országos szervező bizottsága ked­den sajtótájékoztatót tartott az előkészületekről a Hazafias Nép­front székházában. Elmondták: a könyvihóartapra 51 mű jelenik meg, összesen 576 ezer példányiban. A szerkesztők a kiadványok megválasztásánál különös gondot fordítottak a me­zőgazdasággal kapcsolatos leg­frissebb biológiai, technikai, mű­szaki ismereteket 'tartalmazó té­mákra, amelyek egyúttal gyakor­lati útmutatóul is szolgálták a nagyüzemek szakembereinek, és a ház körül gazdálkodóknak a ter­melési eredményeik fokozására, az új megoldások bevezetésére. A legtöbb kiadvány a kertészet témaköréhez kötődik. Sok újdon­sággal szolgálnak az állattenyész­téssel, állategészségüggyel kap­csolatos könyvek is. Ezek mellett az élelmiszeripar, a vadászat, ha­lászat és a gazdaságtudomány té­makörében is értékes kiadványok látnak napvilágot a könyvhónap alkalmából. (MTI) Félidőnél tartanak a helyi tanácsok és a népfrontbizott­ságok által szervezett falu­gyűlések, melyeken a lakosság hasznos eszmecseréket folytat a helyi vezetőkkel az 1982. évi településfejlesztés ered­ményeiről, az ezzel kapcsola­tos idei feladatokról, és más közérdekű témákról. Bács-Kiskun megye 113 te­lepülésén több mint százhat­van községi, városi és nagy­községi, lakóterületi fórumot hívtak, illetve hívnak össze november közepétől február végéig. Az eddigi lakóközös­ségi összejöveteleket általá­ban a nagy érdeklődés, az ak­tivitás jellemezte. A települé­sek nagyságától függően ötve- nen—százan, kétszázan, nem egy helyen — így például Vaskúton, Lakiteleken — há­rom-négyszázán vettek részt. Ez, s még inkább a sok véle­mény és javaslat azt bizonyít­ja, hogy a falugyűlések nem veszítettek jelentőségükből az évek során. Ellenkezőleg: nőtt az összejöveteleknek a helyi gondokat feltáró, a fel­adatokat meghatározó, a fej­lesztési célok megvalósítása érdekében összefogásra buz­dító szerepe. Mindez miből állapítható meg? Legfőképpen abból, hogy sok helyen maga a la­kosság ajánlott ingyenes munkavégzést az idei felada­tok megvalósításához. A fal­vak többségében központi té­ma volt az út- és járdahálózat bővítése, korszerűsítése. Csak anyagot kérnek a tanácsok­tól. iNem egy helyen a közvi­lágítás megjavításához is haj­landók segítséget nyújtani, csakhogy mielőbb kivilágo­sodjanak a még sötét utcák. Másutt parkosításban, gyer­mekintézmények építésében kívánnak részt venni a lakók. A tanácsoknak tehát csak él­niük kell a felkínált lehető­ségekkel. A megye évek óta országosan élen jár a ■ társa- dalmimunka-végzésben. S eb­ben nem kis szerepük van az olyan lelkes lakóközösségek­nek, mint amilyenek például a petőfiszállásiak. Kiskun­félegyháza e város környéki kis településén tavaly csak­nem 2,5 millió forint értékű önzetlen munkát végzett a la­kosság, s az idén is hajlan­dók mindenben segíteni a ta­nácsnak — hangoztatták a falugyűlésen —, hogy tovább fejlődjék lakóhelyük. Nemes­nádudvaron taps fogadta azt a javaslatot, hogy a tanács mindenki számára tegye kö-‘ telezővé a saját portája mel­letti árok, járda tisztántartá­sát. Hasonló aktivitás tapasztal­ható a városi, lakókörzeti gyű­léseken is. Kiskunhalason ed­dig több mint száz közérdekű javaslat hangzott el, melyek fúlnyomó többsége, mintegy hetven százaléka nem pénz­igényes; összefogással is meg­valósítható. A város lakói szí­vesen vállalnak munkát, té­rítés nélkül, például az utak, járdák építésénél, a csapa­dékvíz- és a szennyvízelveze­tő csatornahálózat bővítésénél. Kiskőrösön a szilárdburkolatú útépítésekhez nyolc—tízezer forinttal hajlandók hozzájá­rulni az érintett utcák lakói. Egyéb tapasztalatok is le- szűrhetők a falugyűlésekből. Csupán egyet említünk ezút­tal, amely különösen figyel­met érdemel. Azt, hogy a ta­nácsi vezetők nem mindenütt egyformán élnek a lakosság összefogásában rejlő lehető­ségekkel. Helyenként bátorta­lanok: nem mernek (vagy nem akarnak?!) konkrét feladatok megvalósításához támogatást kérni. Pedig százszor, ezer­szer bebizonyosodott már, hogy az emberek nem fukar­kodnak a segítséggel, ha pon­tosan látják munkájuk értel­mét, célját. Hiszen ma már mindenki tudja: a csekély összegű községfejlesztési ala­pokat csakis az összefogás erejével lehet megtoldani. R. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom