Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

S • PETŐFI NÉPE • 1883. január 26. események sorokban LIBANON-IZRAEL Ki miatt jutnak csődbe a tárgyalások? A KISZ KB titkára Kiskunhalason BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban köszöntötte Nicolae Ceau- sescut, a Román Kommunista Párt főtitkárát, a Román Szocialista Köztársaság elnökét 85. születés­napja alkalmából. (MTI) BRÜSSZEL Paul Nitze, a genfi eurorakéta- tárgyalások amerikai küldöttség- vezetöje kedden tájékoztatta a NATO állandó tanácsát a tárgya­lások kilátásairól, két nappal azok folytatása előtt. Genfben csütör­tökön kezdik újra a munkát a részvevők, mintegy kéthónapos „gondolkodási szünet” után. Az amerikai küldöttségvezető kijelen­tette, hogy Genfben „mielőbb ér­demi eredményeket” szeretne el­érni, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és a NATO tárgyalási álláspontja vál­tozatlanul az amerikai „nulla- megoldás”. BONN Kedden egynapos villámlátoga­tásra Washingtonba érkezett •Tfóris-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter, aki ezút- tal a Közös Piac tagállamait is képviselte, mint a Közös Piac mi­niszteri tanácsának soros elnöke. Genscher szerint Ronald Reagan amerikai elnökkel, George Bush alelnökkel és George Shultz kül­ügyminiszterrel folytatott eszme­cserét az európai közép-hatótávol.* ságú fegyverek csökkentéséről fo- lyö genfi tárgyalásokról és And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszter múlt heti NSZK-beli láto­gatásáról. Izrael az Egyiptommal kötött Camp David-i megállapodáshoz mérhető egyezmény elérésére tö­rekszik a Libanonnal folytatott tárgyalásokon — jelentette ki a Khaldéban lezajlott kilencedik találkozó után David Klmche, az izraeli küldöttség vezetője. Antoine Fattal libanoni kttl- döttségvezetö a tűrhetetlen izra­eli nyomást elítélve rámutatott: Izrael a győztes feltételeit akar­ja rákényszeríteni Libanonra, miközben azt állítja, hogy nem a libanoni nép ellen háborúzott és nem Libanon elfoglalása volt az invázió célja. A Libanon szu­verenitását, nemzeti egységét, létfontosságú arab kapcsolatait fenyegető izraeli követelések „Nem tűrhetjük, hogy Szaúd- Arábia eltékozolja az iszlám kin­csét” — fakadt ki az iráni olaj­miniszter a múlt héten. Két nap­pal később szaúdi kollégája kép­letesebben, de nem kevésbé kemé­nyen válaszolt: „Ne süllyesszék el a hajót, ha nem tudnak úsz­ni”. Ilyen hangulatban ült össze a hét végén Genfben — egy hó­napon belül másodszor — az QPEC-országok olaj miniszterei­nek értekezlete. Hétfőre ki is de­rült: nem tudtak megegyezni semmiben. Véleményük csak abban volt egybehangzó, hogy az árak front­osak azért nem vezettek a tár­gyalások megszakításához, mert az izraeli diktátumot elutasító bejrúti kormány még mindig bí­zik az amerikai közvetítés sike­rében és nem akar „ürügyet” szolgáltatni Izraelnek a csaknem nyolc hónapja tartó megszállás meghosszabbításához. A libanoni vezetés növekvő elégedetlenséggel szemléli a tel­jes jogú partnernek tekintett Egyesült Államok tehetetlensé­gét, ami abban nyilvánul meg, hogy nem támogatja kellő erély- lyel Libanon álláspontját, nem lép fel határozottan Izrael elfo­gadhatatlan követeléseivel szem­ben. ján ezentúl a legrosszabbra is fel kell készülni — mármint az OPEC-tagoknak. Az OHEC-tagok többsége szempontjából érthető, hogy eb­ben a helyzetben ki akarják szorítani a szervezet eddigf „fő­nökét" Szaúd-Arábiát és szom­szédait. A Perzsa-öböl olajter­melő országaiban 11,5 millió em­ber \él, míg a többi tagállam kormányának összesen 333 millió ember ellátásáról kell gondos­kodnia. A kérdés csak az, hogy árcsök­kentő árháborúval kicsikart hely a „piaci nap alatt" megoldja-e A tekintélyes An-Nahar első ízben veti fel annak lehetőségét, hogy i,az amerikai kezdeménye­zés” kudarca esetén Libanon más megoldáshoz folyamodik. A szá­mításba jöhető lehetőségek: nemzetközi konferenciát hív ösz- sze Genfben a libanoni válság megvitatására; az ENSZ Bizton­sági Tanácsához fordul; arab csúcsértekezlet összehívását kéri; nemzeti kongresszust tarTanak az ország politikai vezetői az Izrael­lel folytatott tárgyalások, illetve az amerikai közvetítés eredmé­nyeinek megvitatása végett; Amin Gemajel elnök széles ala­pokon nyugvó nemzeti egység­kormányt alakít. az olajexportra utalt —a deviza- tartalékokkal viszont alig ren­delkező — többség gazdasági gondjait? Az OPEC — sokak sze­rint érdemtelenül szerzett — pénzfölöslege az utóbbi időben a beszűkült, megdrágult nemzetkö­zi pénz- és hitelpiacot „olajozta”. Nemzetközi bankkörökben most gyors csődhullámot jósolnak a hitelre legjobban rászoruló fej­lődő országokban és köztük le­het egyik-másik árcsökkentésre kényszerülő OPEC-termelő is — például Venezuela. Más, jobb helyzetben lévő OPEC-országok is kénytelenek lesznek mind több pénzt kivonni a külföldi bankok­ban elhelyezett tőkéjükből, és ez tovább növelheti a nemzetközi pénzpiac feszültségét. „NE SÜLLYESSZÉK EL A HAJÓT, HA NEM TUDNAK ÚSZNI” OPEC-kudarc? Félidős számvetés Január 26.: Az Indiai Köztársaság kikiáltásának, az alkotmány életbelépésének évfordulója, az or­szág nemzeti ünnepe. Kellemetlen eredményt hozott a£ étT“61BJBn ren­dezett néhány helyiválasztás ^az indiai kormány­párt számára. A Nérrizeti Kongresszus (I) — az I betű Indira Gandhi kormányfő nevét jelzi, meg­különböztetésül a Kongresszus Párt másik csoport­jától — általában visszaesett, s olyan államokban szorult vissza, ahol azelőtt a miniszterelnök-asz- szony hívei voltak többségben. Tevékeny külpolitika Igaz, e veszteségek egyelőre nem jártak komo­lyabb következményekkel. Indira Gandhi változat­lanul kényelmes, kétharmados parlamenti többség­re támaszkodhat. Ám Űj-Delhiben nyílt titok volt, hpgy a kormányfő a helyi törvényhozások megújí­tását egyben erőpróbának szánta, kitapogatandó, milyen támogatásra számíthat most, túljutva im­már megbízatásának félidején — hiszen éppen há­rom éve vette ismét kezébe a kormányrudat a ha­talmas, kontinensnyi dél-ázsiai államban. Így Gand­hi asszonynak lassan döntenie kell, vár-e az or­szágos választásokkal 1984—85-ig, vagy idő előtti voksolást ír ki. A helyi választások eredménye te­hát egyfajta félidős számvetést tesz lehetővé, jelez­ve, hogy nem teljes a megelégedettség a kormány­fő három esztendős tevékenységével. Indira Gandhit külpolitikai téren éri kevesebb bírálat. Még ellenfelei is el kell, hogy ismerjék: a hagyományos, pozitív semlegességen alapuló diplo­mácia nagy tekintélyt szerzett Indiának. Gandhi asszony mögött csúcstalálkozókkal zsúfolt hónapok állnak. Járt a Perzsa-vidéken, Kelet-Afrlkában, ta­lálkozott a szovjet és az amerikai vezetőkkel, a francia, egyiptomi, bangladesi és pakisztáni elnök­kel stb. Üj-Delhi a helyszíne az el nem kötelezettek márciusra tervezett konferenciájának. A mozgalom soros elnöke ezzel automatikusan az indiai kor­mányfő lesz. äJSHI t / ;• Az indiai nagyipar egyik fellegvára, a bokáról kohászati művek. 9 Falusi életkép — még napjainkban 1> arányta­lanul nagy a kézi munka szerepe. Gondok és sikerek Ellentmondásosabb a kép — s ezt tükrözik a rész­leges választások — a belpolitika, s különösen a gazdaság terén. India (bár ipari potenciálját tekint­ve már a világ körülbelül tizedik hatalma) nap­jainkban is kénytelen az elmaradottság ezernyi ter­hével küzdeni. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem ali& 250 .dollár körül jár. Az éhínség rémét ugyan leküzdötték, de a 700 milliós lakosság legalább fele ma is a létminimum alatt él. Indira Gandhi néhány téren sikert ért el, például csökkent az infláció, kielégítő a mezőgazdasági termelés, s rekord-hitelt szavazott meg az országnak a Nemzetközi Valuta­alap. Más problémákkal azonban erőfeszítései ellenére sem tudott megbirkózni. Késik a remélt gazdasági fellendülés, megmaradt a költségvetés hiánya, s a társadalmi egyenlőtlenségek feszítő ereje. Mind­ehhez járult az elmúlt esztendőben a sztrájk-tila­lom miatti tiltakozások sora, a Bombay*! rendőrlá­zadás, a kiirthatatlan korrupció, a vallási-nemzeti­ségi összecsapások szaporodása. Megoldatlan gond a túlzott népszaporulat, s a nagyarányú írástudat­lanság is. India egységére pedig veszélyes fenyege­tést jelent a különböző szeparatista mozgalmak fel­erősödése, elsősorban a asszami feszültség, s a szikh nacionalistáknak az elmúlt hónapokban ismét elő­térbe került követelései. Nem javult a kormánypárt megosztottsága, igaz az ellenzék sem képes haté­kony egységfrontot kialakítani. A második félidő... Indira Gandhi távolról sincs tehát könnyű hely­zetben. A 65 esztendős kormányfő, aki növekvő je­lentőségű világpolitikai szerepet tölt be, az elkövet­kezendő időben fokozott figyelmet kell, hogy fordít­son hazája belső fejleményeire. Hivatali megbízatá­sának második felében egyre inkább koncentrálnia kell az országos választások közeledtére is. , Szegő Gábor Tüntetések az MX ellen Közel kétszáz személyt tartóz­tattak le a kaliforniai Vanden- berg légitámaszpont közelében hétfőn, miután megpróbálták el­torlaszolni a támaszpont bejára­tát. A tüntetők az MX interkon­tinentális rakéták készülő próba­felbocsátása ellen tiltakoztak. Az Egyesült Államokban a nukleáris fegyverkezés elleni moz­galom tömegméreteket öltött, s a legújabb felmérések szerint az amerikaiaknak már csupán 17 szá­zaléka támogatja Reagan fegy­verkezési programjait, amelyek közül az MX-rakéták telepítésé­nek terve a legköltségesebbek és legértelmetlenebbek közé tarto­zik. A kaliforniai tüntetés csak a résztvevők elszántsága tekinteté­ben különbözött száz és száz ha­sonló megmozdulástól. A letartóztatásokkal — ame­lyek olyan személyekre is kiter­jedtek, akik nem vettek részt közvetlenül a támaszpont elleni akciókban, hétfőn estére sike­rült véget vetni a tüntetésnek. SZOCIALISTA INTERN ACIONÁLÉ Megegyezés nélkül Megegyezés nélkül ért véget a Szocialista Internacionálé leszere­lési bizottságának hétfőn Párizs­ban tartott ülése, amely Kalevi Sorsa finn miniszterelnök elnök­letével az európai biztonság és le. szerelés kérdéseivel foglalkozott. Az értekezleten egy munkacsopor. tot bíztak meg azzal, hogy dol­gozzon ki közös állásfoglalást, amelyet a Szocialista Internacio- nálé áprilisban Sydney-ben tar­tandó kongresszusa elé terjeszte­nek. A munkacsoport, amely a finn, francia, nyugatnémet, olasz és osztrák pártok képviselőiből áll, február 20-án Helsinkiben tart majd ülést. Jacques Huntzinger, a Francia Szocialista Párt titkára, az ülés után kijelentette: a résztvevők nem tudtak megállapodni egy olyan szövegben, amely minden párt álláspontját kifejezésre jut­tatta volna, mert e problémákban továbbra is nézeteltérések vannak a Szocialista Internacionálén be­lül. Az ülésen részt vett Claude Cheysson francia külügyminiszter is, aki részletesen ismertette a francia álláspontot az európai biztonság és a leszerelés kérdései­ben. A miniszter rámutatott a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sok jelentőségére, s hangsúlyozta, azok sikerétől függ az, hogy elke­rülhető lesz-e .az amerikai Per- shing-rakéták nyugat-európai te­lepítése. Tegnap délelőtt Kecskemétre, majd Kiskunhalasra látogatott Ju­hász András, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A Bács- Kiskun megyei KISZ-bizattságon Gráner Gyula első titkár tájé­koztatta a megyénk ifjúságának mozgalmi munkájáról, a fiatal munkásokat érintő kérdésekről. A délután folyamán Kiskunha­lason, a Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat kiskunsági üzemé­be kalauzolták el, majd a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság bor- kősav-üzemének ifjúsági brigád­jaival, a gazdaság KlSZ-vezetői- vel találkozott. Országgyűlési bizottságok együttes ülése Társadalmunkban — a lakos­ság minden rétege életszínvonalá­nak, életkörülményeinek formá­lásában — jelentős szerepe van szociálpolitikai rendszerünknek. Az e rendszerrel, valamint a la­kosság szociális helyzetével fog­lalkozó, az Országos Tervhivatal által — több minisztérium és fő­hatóság közreműködésével — ösz- szeállított tájékoztatót vitatták meg keddi együttes ülésükön a Parlamentben az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint' terv- és költségvetési bizottságá­nak tagjai, továbbá más képvise­lők, állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek vezetőd. A tanácskozáson Craveró Ró­bert, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese fűzött szóbeli ki­egészítést a tájékoztatóhoz, ele­mezve a különböző korosztályok szociális helyzetét, és az ezt be­folyásoló fő teendőket. Az előterjesztést sokrétű vita követte. Az ülésen hangsúlyozták: a következő években a szociális helyzet alakításáért felelős terve­ző és Irányító szervek — termé­szetesen a népgazdaság teherbíró képességével összhangban — a szociálpolitikai feladatok közül tekintsék elsődleges feladatnak a gyermekes családok és az idős, korúak helyzetének javítását. Emellett — állapították meg a ta­nácskozás résztvevői — megkü­lönböztetett figyelmet kell fordí­tani a hátrányos helyzetűekre, életkörülményeik jobbítását ösz- szehangolt, koncentrált intézkedé­sekkel kell elérni. (MTI) Hitelpolitika és devizagazdálkodás A Magyar Nemzeti Bank (Folytatás az 1. oldalról.) fenntartani. Ehhez hozzájárult az ország szilárd politikai helyzete, nemzetközi tekintélye, a gazda­ságirányítás gyors reagálása, va­lamint az, hogy Magyarország tagja lett az ENSZ két nemzetkö­zi pénzügyi intézményének, a Nemzetközi Valutaalapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesz­tési Banknak. 1982-ben a likvidi­tási gondok áthidalására a Nem­zetközi Fizetések Bankjától 500 millió dolláros rövid lejáratú hi­telt, az év második felében pedig egy nemzetközi bankkonzorcium­tól 260 millió dolláros középlejá­ratú hitelt vettünk fel. A Nemzet­közi Valutaalappal folytatott tár­gyalások eredményeként a pénz­ügyi intézmény december elején összesen 600 millió dollár értékű két középlejáratú hitelt nyújtott számunkra. Ennek kisebb részét már 1982-ben igénybe vettük, na­gyobb része 1983-ban áll a nép­gazdaság rendelkezésére. Tímár Mátyás elmondotta, hogy az MNB 1982-ben hazai beruházá­sokra 23 milliárd forint hitelt nyújtott. Továbbra is nagy súlyt fektettek a népgazdasági tervben elsőbbséget élvező beruházások finanszírozására. A fizetési mér­leg javítását eredményező fej­lesztésekhez 10 milliárd forintot hiteleztek. A múlt esztendőben előnyben részesültek a viszony­lag kevés ráfordítást igénylő, gyorsan megvalósuló és megtérü­lő fejlesztések. Az energiaracio­nalizálást, a hulladékok és má­sodlagos nyersanyagok begyűjté­sét és feldolgozását szolgáló be­ruházásokra a bank külön hitel­kontingenst hozott létre. Tímár Mátyás beszámolt arról, hogy a beruházási hitelnyújtás feltételeit 1982-ben szigorították, növelték a jövedelmezőségi követelménye­ket, emelték a hitelek kamatét, és csökkentették a megtérülési időt. 1983-ban a legfontosabb fel­adat a népgazdaság fizetőképes­ségének megőrzése — mondotta. Ehhez nélkülözhetetlen a külgaz­dasági egyensúly további javítá­sa a külkereskedelmi forgalom­ban a múlt évinél nagyobb kivi­teli többlet elérése. Emellett nem csökkennek a magyar bankszer­vezet feladatai sem. A hitelpoli­tika fő célja, hogy a fizetési mér­leget javító fejlesztéseket, az ex­portképes és gazdaságos terme­lést támogassa. Ugyanakkor bank­sajtótájékoztatója \ szerű eszközökkel, a hitelnyújtás > követelményeinek növelésével hozzájáruljon ahhoz, hogy a vá­sárlóerő a tervezett keretek kö­zött maradjon. A beruházási hi­telnyújtás alapvető feltételei 1983- ban nem változnak. Ugyanakkor a bank az eddiginél szigorúbban ellenőrzi a hitelszerződésben ki­kötött feltételek teljesülését és ha elmaradásokat tapasztal, él a szerződésben foglalt jogaival és szankciókat alkalmaz. A beruházási hitelnyújtás ki­emelt területe továbbra is az ex­portnövelő, illetve az importot gazdaságosan helyettesítő fej­lesztések finanszírozása. 1983- ban a Magyar Nemzeti Bank hi­telfolyósítási lehetősége e téren 8,1 milliárd forint, amelyből ed­dig már 6,8 milliárd forint hitelre vállalt kötelezettséget. Ezekből a hitelekből a vegyipar 3,5 — ezen belül a kőolajipar 2,7 — a bányá­szat 1, a gépipar 0,9, az élelmiszer- ipar 0,8, a kohászat 0,5, a könnyű­ipar pedig 0,1 milliárd forinttal részesül. Tímár Mátyás beszámolt arról, hogy az elmúlt két év során az iparban és az élelmiszergazdaság­ban energiaracionalizálásra több mint 5 és fél milliárd forint hi­telt folyósítottak. A VI. ötéves terv hulladék- és másodlagos nyersanyaghasznosí­tási programja részeként a Ma­gyar Nemzeti Bank eddig össze­sen 35 beruházáshoz 4,4 milliárd forint hitelt nyújtott. Az idén a legfontosabb feladat: a folyamat­ban levő beruházások . mielőbbi befejezése. A pénzügyi lehetősé­gek függvényében a tervezett fej­lesztések közül a leghatékonyab­bak, illetve a leggyorsabban meg­térülők kezdhetők meg. A továbbiakban az MNB elnö­ke arról szólt, hogy a forgóeszköz­hitelezésben az eddiginél szigo­rúbban jár el a bank azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek készletgazdálkodása nem megfe­lelő. Indokolt esetben a bank ja­vaslatot tehet a vállalatok forgó­alapjának csökkentésére, ösztö­nözve a gazdálkodókat a felesle­ges készletek felszámolására. Ugyanakkor az exportjukat di­namikusan bővítő, vagy nagy / összegben exportáló vállalatok termelésükhöz a szükséges mér­tékben forgóalap-megelőlegezési hitelt vehetnek igénybe. Az ex­porthoz felvett rövid lejáratú forgóeszköz-hiteleknél a kamat­visszatérítés mértéke 5 százalék­kal emelkedik. (MTI) A posta január elsejétől lehetővé tette a Hétfői Hírek előfizetését. A lapot, amely a teljes vasárnapi bél­és külföldi friss híranyagot tartalmaz­za, és sok érdekes, színes, országos érvényű Információt, sporthíreket, ri­portot is közöl, a levélkézbesítők jut­tatják el minden hétfőn az előfize­tőkhöz. Előfizetés díja: havi 9,50, ne­gyedéves: 28,50, féléves: 57.—, éves: 114.—Ft. (x) INDIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom