Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1983. január 7. A Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) sói Szerződés tagjai kulcsfon­tosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítását, hogy Európában“ kibontakozzék a nukleáris fegy­verkezési verseny újabb forduló­ja, hogy csökkentsék és korlátoz­zák e fegyverzeteket. A legjobb megoldás az lenne, ha Európa tel­jes mértékben mentesülne mind a közép-hatótávolságú, mind pe­dig a taktikai nukleáris fegyve­rektől. „Amennyiben ez az igazi „nul­la” megoldás jelenleg nem érhető el, úgy célszerű Európában a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök radikális csökkentésé­nek útját választani az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság alap­ján” — hangoztatja a nyilatkozat, amely kivételes jelentőségűnek minősíti ezzel összefüggésben a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat az európai nukleá­ris fegyverek korlátozásáról, s megállapítja: a Szovjetunió leg­újabb, december 21-én közzétett javaslataival .jelentősen hozzájá­rult a tárgyalások sikeréhez. „E tárgyalások azonban oiyan feltételek között folynak, amikor a NATO-országok kifejezik szán­dékukat, hogy már 1983 végén — ha addig nem jön létre megegye­zés a tárgyalásokon — megkez­dik az új amerikai közép-hatótá­volságú rakéták telepítését Nyu- gat-Európában” — figyelmeztet a prágai dokumentum, megálla­pítva: a mesterséges határidő ürügyként szolgálhat arra, hogy a tárgyalások elhúzásával — a megállapodás hiányára hivatkoz­va — megkezdhessék az amerikai rakéták tényleges telepítését. A prágai ülés résztvevői sürge­tik, hogy a genfi tárgyalások e kérdésről építő szellemben foly­tatódjanak, maximális erőfeszí­téseket tegyenek "a mielőbbi konkrét magállapodások elérésé­hez. A tárgyalások sikeréhez el­engedhetetlen, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. A dokumentum leszögezi, hogy a nagymennyiségű hagyományos fegyverzet összpontosítása Eurór pában ugyancsak veszélyes. Az ilyen veszély nagymértékben nö­vekszik, ha megvalósítják azokat a t.erveket, amelyek szerint Nyu-„ gat-Európában megnövelik'' a ha­gyományos fegyverek legújabb fajtáinak mennyiségét. Foglalkoztak az ülésen a bécsi hadenőcsökkentési tárgyalások­kal is. Az ülés résztvevői sze­rint minden feltétel adott ahhoz, ■ hogy Bécsben a lehető leggyorsab­ban, nem több, mint egy-két év alatt megállapodást ' dolgozzanak ki. Az Európával foglalkozó feje­zet kitár a madridi tárgyalásokra is. Az összeurópai értekezleten részt vett országok e tanácskozá­sának eredményesen, tartalmas és kiegyensúlyozott záródoku­mentum elfogadásával kell „vé- getérnie. Különösen fontos, hogy megállapodás jöjjön létre az eu­rópai bizalom- és biztonságerősí-j tő intézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferencia, ösz- szehívásáról. E konferencia arra hivatott, hogy nagymértékben já­ruljon hozzá a katonai szemben­állás mérsékléséhez, a bizalmat­lanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez. A Helsinkiben megkezdett fo­lyamatok folytatását sürgetve^. a nyilatkozat aláírói megerősítik korábbi álláspontjukat: az össz­európai értekezleten résztvevő államok képviselőinek követke- zq találkozóját tartsák Bukarest­ben. „A madridi találkozó sikere a jelen és a jövő szempontjából egyaránt megfelelne az összeuró­pai értekezleten résztvevő vala­mennyi állam érdekeinek. Ezért azok a határozatok, amelyeket a találkozónak kellene elfogadnia, csak olyanok lehetnek, amelyeke realitáson alapulnak ’ és megfe­lelnek minden résztvevő számá­ra” — írja a nyilatkozat, amely építő magatartásra hívja fel a madridi tanácskozás minden résztvevőjét. A Varsói Szerződés tagjai sík- raszállnak a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése mellett, politikai párbeszéd és a konzultá­ció fenntartásáért és elmélyítésé­ért minden szinten, a kereske­delmi, az ipari, a mezőgazdasági és a műszaki-tudományos terü­leten megvalósuló, mindennemű megkülönböztetéstől mentes ér­demi együttműködés, a kulturá­lis csere kibővítéséért. Külön foglalkozik a nyilatko­zat Lengyelországgal. Erről a következőket állapítja meg: „Az ülésen képviselt államok osztják a Lengyel Népköztársa­ság álláspontját, hogy a kizáró­lag saját illetékességébe tartozó kérdésekbe történő bármely kül­ső beavatkozási kísérlet szöges ellentétben áll a nemzetközi kap­csolatok általánosan elfogadott normáival, és e kísérleteket a to­vábbiakban is határozottan visz- szautasítják. Szembeszállnak az USA és néhány más nyugati or­szág Lengyelország ellen alkal­• A szerdán- véget ért tanácskozás színhelye. mázott szankcióival. A lengyel belső ügyeket — miként eddig is, — csak Lengyelország fogja meg­oldani. A szocialista Lengyelor­szág mindig számíthat a testvéri szocialista országok erkölcsi, po­litikai és gazdasági támogatásá­ra”. Az európai kérdések elemzé­sét összegezve a politikai nyi­latkozat megállapítja: „Európában, ahol már több év­tizede léteznek különböző társa­dalmi berendezkedésű államok, csak a békés egymás mellett élés politikája lehet életképes”. A politikai nyilatkozat negye­dik fejezete a világhelyzet több más kérdését tekinti'át, leszögez­ve: a nemzetközi helyzet javítása jelentős mértékben összefügg a meglevő háborús tűzfészkek fel­számolásával és újabbak megje­lenésének megakadályozásával Ázsióban, Afrikában, Latin-Ame- rikában és más térségekben. „Nincs olyan világméretű vagy regionális probléma, amelyet ne lehetne igazságosan, békés eszkö­zökkel megoldani” — állapítja meg a dokumentum. Egyebek mellett az értekezlet -résztvevői veszélyesnek minősítik azokat a kísérleteket, amelyek az ázsiai, afrikai, latin-amerikai és óceániai államokat közvetlenül, vagy közvetve katonai-politikai szövetségekbe akarják bevonni. Sürgeti a többi között az Indiai Óceán békeövezetté nyilvánítá­sát, az erről szóló szovjet—ame­rikai tárgyalások felújítását. Külön foglalkozik, a dokumen­tum a leginkább elhúzódó és leg­veszélyesebb válsághelyzettel, a közel-keleti válsággal. Elítéli Iz­rael libanoni invázióját, a pa­lesztin és a libanoni nép elleni agresszióját, Nyugát-Bejrút pol­gári lakosságának kegyetlen le­mészárlását. Követeli az izraeli csapatok azonnali és teljes kivo­nását Libanonból. Az ülés részt­vevői kedvezően fogadták az arab állam- és kormányfők fezi ta­nácskozásán előterjesztett rende­zési elveket. A rendezéssel kap­csolatos korábbi álláspontjukat megismételve leszögezik: e cél­ból nemzetközi konferencia ösz- szeliírása szükséges valamennyi érdekelt fél,' köztük a PFSZ, a Palesztina! grab nép egyedül tör­vényes képviselője részvételévei. Több más feszültséggóc meg­szüntetésére is utal a nyilatkozat és a többi között megállapítja: az ülés résztvevői kedvezően érté­kelik, hogy az ENSZ-főtitkár sze­mélyes képviselőjének közvetí­tésével megkezdődtek az Afga­nisztán és Pakisztán közötti tár­gyalások. „Korunkban az általános béke megőrzése elválaszthatatlan va­lamennyi nép és állam egyenjo­gúságának elismerésétől. Tartós béke csak igazságos béke lehet, amelyben minden egyes állam el­ismeri és tiszteletben tartja va­lamennyi ipás állam törvényes jogait és érdekeit” — összegzi a Politikai Tanácskozó Testület ülése résztvevőinek véleményét e kérdésben a dokumentum. a nukleáris fegyverék terén ha­talmas potenciállal rendelkező katonai-politikai szövetség, a Var­sói Szerződés és a NATO között kiküszöböljék a bizalmatlanságot, csökkentsék a szembenállás szint­jét. • Emlékeztetve a két szervezet fel­oszlatására irányuló korábbi ja­vaslataikra, az ülés résztvevői le­szögezik: „A mostani kiélezett nemzetkö­zi helyzet azonban nem tűri a várakozást. Mielőbb olyan haté­kony intézkedésekre van szükség, amelyek már most képesek csök­kenteni' a bizalmatlanságot a Varsói Szerződés és a NATO tag­államai között és az aggályokat az agresszió lehetősége miatt.” ..A Varsói Szerződés tagjai nem törekednek katonai fölényre a NATO-tagállamokkal szentben, és nincs szándékukban megtá­madni azokat, mint ahogy egyet­len más országot sem Európában, vagy azon kívül, A NATO tagál­lamai szintén úgy nyilatkoznak, hogy nincsenek agresszív szándé­kaik. Ilyen körülmények között nem lehetnek olyan okok. ame­lyek megakadályoznák a két szö­vetséghez tartozó államokat ab­ban, hogy kölcsönösen megfele­lő, nemzetközi jogi jellegű köte­lezettségeket vállaljanak. Figye­lembe véve a jelenlegi helyzetet, ez különösen jótékony hatást gya­korolhatna a nemzetközi esemé­nyek egész további fejlődésére. Ezen elképzelésekből kiindul­va, a Varsói Szerződés tagálla­mainak legfelső'szintű képviselői javaslattal fordulnak az Észak- Atlanti Szerződés. tagállamaihoz: kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös le­mondásról és a békés kapcsola­tok fenntartásáról... A nyilatkozat részletezi a java­solt szerződés elemeit- A szerző­dés magja az lehetne, hogy a két szövetség tagállamai kölcsönösen kötelezettséget vállalnak: nem al­kalmaznak egymás ellen elsőként sem hagyományos, sem pedig nukleáris fegyvereket, vagyis nem alkalmaznak egymással szemben elsőként katonai erőt. Ezt a kö­telezettségvállalásukat nemcsak egymás irányában, hanem har­madik országokkal szemben is megtehetik. További eleme lehetne a szer­ződésnek a kölcsönös kötelezett­ségvállalás, amely szerint a két szövetség tagállamai nem fe­nyegetik a nemzetközi tengeri, légi és.kozmikus kommunikáció biztonságát olyan térségekben, amelyre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága sem.' Ugyancsak . kötelezettséget lehet­ne vállalni' arra, hogy tárgyalá­sokat folytatnak a fegyverkezési hajsza felszámolására irányuló hatékony intézkedésekről, a fegy­verzetek korlátozásáról és csök­kentéséről, valamint a leszerelés­ről. Meg lehet vizsgálni a várat­lan támadás veszélyének elhárí­tását szolgáló gyakorlati intézke­déseket. A Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslata aláhúzza: az ilyen kötelezettségvállalások nem érintenék a résztvevők elidege­níthetetlen jogát az egyéni és a kollektív önvédelemre. Ugyanak­kor viszont a két szövetség tag­jai megszabadulnának attól az aggálytól, hogy szövetségi kötele­zettségeiket a másik szövetség tagállamai elleni agresszió céljai­ra használnák ki, s így saját ma­guk biztonsága kerülne veszélybe. A nyilatkozat szerint egy ilyen szerződéshez csatlakozhatna a két szövetségen kívül álló többi ér­dekelt európai állam és a világ más államai is. „A Politikai Tanácskozó Testű, let ülésén részt vevőknek meg­győződése, hogy ilyen szerződés megkötése hozzájárulna Európa szembe pálló. katonai csoportosu­lásokra való megosztottságának felszámolásához-és megfelelne a népek kívánságának, hogy béké­ben és biztonságban éljenek- Fel­hívással fordulnák az Észak-At­lanti Szövetség tagállamaihoz: fogadják ezt az új kezdeménye­zést a legteljesebb figyelemmel és adjanak rá építő választ.” Befejezésül a prágai ülésen el­fogadott politikai nyilatkozat a következőket mondja: „A Varsói Szerződés, tagállamai — e politikai nyilatkozatban ki­fejtve elképzeléseiket a béke megszilárdításának, a nemzetközi enyhülés megőrzésének és elmé­lyítésének útjairól-és eszközeiről a jelenlegi helyzetben — kinyil­vánítják készségüket a párbeszéd­re és az együttműködésre mind­azokkal, akik e nagy célok eléré­sére törekednek.” A javaslatok világvisszhangja Az ötödik fejezet az állaimok közötti bizalom légkörének meg­teremtésével összefüggő kérdése­ket elemzi, s a többi között fog­lalkozik a szocialista országok, a nemzeti felszabadító és más ha­ladó mozgalmak ellen az utóbbi időiben megindított széles körű kampánnyal is. E kampány célja az, hogy igazolja a konfrontáció és a fegyverkezési hajsza fokozá­sának, a különböző államok füg­getlensége lábbal tiprásának, a belügyeiklbe történő beavatkozás­nak, gazdasági fejlődésük feltéte­lei megnehezítéséntík, az enyhü­lési folyamat akadályozásának politikáját. Az új kommunista­ellenes hadjárat megszervezésé­re irányuló törekvések a vala­mennyi ország érdekeit veszélyez­tető nemzetközi feszültség szítá­sához vezetnek. A továbbiakban, a szocializ­mus eredményeit méltatva, a do­kumentum kiemeli a szuverén szocialista országok között kiala­kult új típusú nemzetközi kap­csolatokat. „Az ülés résztvevői, kifejezés­re juttatva pártjaik és népeik akaratát, megerősítik eltökéltsé­güket, hogy a jövőben is erősítik a szocialista országok összefor- rottságát, fejlesztik és elmélyítik politikai, gazdasági és kulturális együttműködésüket, egyesítik erő­feszítéseiket a békéért és a hala­dásért vívott harcban” — szögezi le a nyilatkozat, megállapítva: szükséges a szocialista országok közötti hosszú távú gazdasági . és műszaki tudományos együttmű­ködés és kooperáció kibővítése a KGST keretében. A befejező, hatodik fejezet tar­talmazza a Varsói Szerződés leg­újabb, rendkívül fontos javasla­tát annak megvalósítására, hogy a két legnagyobb, különösképpen BRÜSSZEL A Varsói Szerződés szervezeté­nek ajánlata lényegében nem tar­talmaz semmi, újat — jelentette ki egy brüsszeli NATO-szóvivő. Hozzáfűzte azonban, hogy a NATO-szövetségesek a közeljövő­ben „gondosan tanulmányozni fogják a prágai nyilatkozatot, s egymás között alaposan megvi­tatják az adandó választ.” LONDON A The Times és a The Guardian című londoni lapok méltánylán- dónak mondották, hogy a Szovjet­unió és szövetségesei Jurij And­ropov hivatalba lépése óta soro­zatos javaslatokat tesznek az egy­mással szemben álló rakétafegy­verek csökkentése és a nemzet­közi bizalom erősítése céljából. A konzervatív The Times szerint „az amerikaiaknak most építően és okosan kell reagálniok, hacsak nem akarják, hogy elveszítsék az európai közvéleményért vívott csatát”. PÁRIZS A francia polgári sajtó csü­törtöki kommentárjaira a kettős­ség jellemző: egyrészt „propagan- da-offenzívának” minősítik a Prágában előterjesztett indít­ványt, másrészt elismerik, hogy ez a kezdeményezés a jelenlegi helyzetben új lehetőségeket biz­tosíthat a tárgyalásokra. A kon­zervatív Le Figaro címében „Moszkva újabb csalétkének’’ ne- vezi a prágai javaslatot, kom­mentárjában mindazonáltal elis­meri: az indítvány „új lépés a stratégiai fegyverzet korlátozását célzó tárgyalások irányába”. A l’Humanité, az FKP lapja hang­súlyozza: a Varsói Szerződés or­szágai fontos javaslatot terjesz­tettek a világ elé; a javasolt szer. ződés megkötése lényegesen meg­változtatná a nemzetközi légkört, és kedvező feltételeket teremtene a fegyverkezési hajsza megállí­tásához és a fokozatos, kiegyen­súlyozott fegyverzetcsökkentés­hez. A Liibération szerint a Varsói Szerződés most újaibb ,',békeof- fenzívát” indított, s kétségtelenül új módon közelíti meg a kelet— nyugati tárgyalásokat. Mint a lap írja, a javaslat legeredetibb voná­sa az, hogy „szerződések közötti szerződést” indítványoz. RÓMA Az olasz lapok első oldalas cik­kekben számoltak be a prágai- ta­lálkozóról, és az ott elfogadott javaslatokról- A La Republics el­utasítja- azokat az amerikai és NATO-véleményeket, amelyek el­hamarkodottan „csupán propa­gandát” látnak a javaslatokban. Nem szabad elmulasztani az in­dítványok felelős tanulmányozá­sának lehetőségét; márpedig eb­ben a vonatkozásban kiábrándí- tóák a NATO brüsszeli szóvivőjé­nek első megjegyzései. A l’Unitá, az OKP lapja az enyhülésre való ■ törekvés világos jelét látja a prá­gai jayaslatokban, és emlékeztet rá, hogy az utóbbi két évben a ■ Szovjetunió több alkalommal is kifejezte az enyhülés előmozdítá­sára irányuló szándékát, * A szocialista országok hírközlő eszközei (a sajtó, a rádió és a tv) is kiemelt helyen foglalkoztak csütörtökön a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésével. Korszerűsítik a településrendezési tervezést A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a regionális és településrendezési tervezés korszerűsítésének, irány­elveit. Erre azért volt szükség, mert bár az ország ipari, mező- gazdasági és lakóterületeinek, te­lepülésének fejlesztésében jó szolgálatot tettek ezek a regio­nális és településrendezési ter­vek, ám a kidolgozásuknál érvé­nyesítendő követelményeket csak­nem másfél évtizeddel ezelőtt fogalmazták meg, s ezeken idő­közben túlhaladott az élet. A rendezési tervek előírásai ese­tenként merevek és túlságosan részletesek, ezzel akadályozzák a fejlődési lehetőségek változásai­nak rugalmas követését és nem adhatnak teljeskörű választ pél­dául a környezetvédelem, a kor­szerű terület- és telekgazdálko­dás. valamint a lakásépítés új kérdéseire. Gondot okozott az is, hogy bár eddig minden telepü­lésre külön rendezési tervet dol­goztak ki, ezek nem adtaik javas­latokat a városok és a környeze­tükben levő községek közös ren­dezési feladataira. A gyakorlati tapasztalatok és a tudományos felismerések, elem­zések e tervek kidolgozási mód­szereinek, tartalmi követelmé­nyeinek korszerűsítését sürget­ték. Ilyen előzmények után és széles körű társadalmi vita alap­ján dolgozták ki a. szakemberek a regionális és településrendezé­si tervezés új irányelveit, ame­lyeket tíz érdekelt minisztérium­mal, országos főhatósággal, több országgyűlési és akadémiai bi­zottsággal egyeztetett, s terjesz­tett ezután a kormány elé az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnöke. Az irányelvekben a társadalmi vitá­ban elhangzott rengeteg hasznos- észrevétel nagy részét — az átfo­góbb jellegűeket — érvényesítet­ték. a többi javaslatot pedig az ÉVM az újabb jogszabályokban, illetvé a régebbiek módosításá­ban veszi figyelembe. Az új irányelvek alapvető cél­ja, hogy a regionális es telepü-' lésrendezésü/tjejvezég jqpban iga­zodjon a társadalmi; gazdasági fejlődéshez, annak változásaihoz, s a fejlesztés műszaki-gazdasági lehetőségeit megalapozottabban hangolja össze a társadalom egé­szének és kisebb közösségeinek érdekeivel, igényeivel. Az irány­elvek szerint a tanácsok a ko­rábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak a területrendezési tervek programjainak kialakításában, a tervezés irányításában és ellen- 'őrzésében. Fontos feladat, hogy a tervkészítés kezdetén és ké­sőbb a munkák döntő szakaszai­ban a tanácsok és a tervezők is egyeztessék az elképzeléseiket az érdekelt ágazatokkal, tudományos és társadalmi szervezetekkel. Hasonlóképpen gondoskodja­nak arról, hogy az érintett lakos­ság intézményesen és érdemben részt vehessen a rendezési ter­vek alakításában; érvényesítsék hasznos javaslataikat. Ez a nyílt várospolitika feltehetően aktív közreműködést eredményez a fejlesztés támogatásában és a végrehajtásban is. Az ÉVM felmérése szerint a fővárosi és a megyei tanácsok a jelenlegi tervidőszakban jelentős összegeket fordítanak területren­dezési tervek készítésére. Ezt a munkát segítik azzal, hogy a re­gionális és a megyei tanácsi ter­vező vállalatok erősítésével na­gyobb ütemben folytatják a ter­vezés decentralizálását. Indokolt az is, hogy a tanácsok és a me­gyei tervező vállalatok terület- rendezési szakemberállományá­nak kialakítására a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Mér­nöktovábbképző Intézetben egy­aránt az oktatást is ilyen irányba fejlesszék. Az új irányelvek szerint a te­rületrendezési tervek tartalmi követelményeit úgy kell korsze­rűsíteni, hogy azok a korábbinál áttekinthetőbben és csak a leg­fontosabb. időtálló célokat és követelményeket fogalmazzák meg, s gondoskodjanak a fej­lesztési távlatok összehangolásá­ról, és középtávú ütemezéséről is. A tervezőknek, a fejlesztők­nek a korábbinál jobban kell ügyelniük arra. hogy a távlati elgondolások megvalósításához szükséges építési tilalmakat csak a legszükségesebb területekre és a lehető legrövidebb időre korlá­tozzák, továbbá lényegesen csök­kentsék az új építési terület ki­alakításához szükséges “épület- bontást is. . A kormány intézkedésére az ÉVM ez év első felében'Jobb jog­szabályt ad ki, amelyek az irány­elveknek megfelelően rendelkez­nek, a területrendezési tervek kö­telező tartalmi előírásairól, a tervezés, az egyeztetés, a jóváha­gyás és a módosítás rendjéről, s az egyéb tennivalókról, felada­tokról. (MTI) Kambodzsa ünnepén Kevés ország élt át az elmúlt évtizedben annyi megpróbálta­tást, mint Kambodzsa. Hosszú, véres küzdelmet kellett vívniuk az amerikai imperializmust ki­szolgáló Lón Nol rezsim ellen. A nép hősi harcát 1975. április 17- én végül győzelem koronázta. A győzelem gyümölcseit azonban nem élvezhette, mert a magát szégyenletes módon „szocialis­tának" nevező Pol-pot-rezsim el­árulta a forradalmat. Négyéves rémuralma mérhetetlen szenve­dést okozott, értelmiségiek, munkások \és parasztok millió­it gyilkolta le. A városok elnép­telenedtek megszűnt az oktatás, az ipar, a közigazgatás. Az egységfrontba tömörült kambodzsai hazafiak — vietna­mi testvéreik segítségével — vé­gül is megdöntötték az emberte­len rendszert. Áz 1979. január 7-i győzelem megteremtette a felté­teleket az új élethez. És a felsza­badult nép a szocialista országok — köztük hazánk — segítségével az elmúlt négy esztendő alatt szinte csodát művelt. A városok újra benépesedtek, ma már több száz gyár termel és a mezőgazda­ság is egyre több rizzsel, kukori­cával és maniókával járul hozzá a lakosság ellátásához. Az iskolák­ban ismét zavartalanul folyik az oktatás, kórházak létesültek. Kambodzsa egyre erőteljesebben halad a teljes konszolidálódás fe­lé. Az újjáépítésben elért sikerek megnövelték az ország nemzet­közi tekintélyét: egyre több szo­cialista és fejlődő állam ismeri el a Kambodzsai Népköztársaság törvényes kormányát. Annál meghökkentőbb, hogy az ENSZ szavazógépezete — ha egyre csök­kenő arányban is — nem hajlan­dó tudomásul venni a realitáso­kat és továbbra is a megdöntött népirtó Pol-pot-rezsimet támo­gatja. Az imperialista körök .célja: visszaszoHtani Vietnamot. Vi­etnam pedig, amely segíti Kam­bodzsa népét az ország teljes hely­reállításában is, több alkalom­mal kinyilvánította, hogy a kér­dés megnyugtató rendezésére tö­rekszik. A múlt nyáron 30 ezer főnyi csapatkontingenst vont ki és bejelentette: távozik vala­mennyi katonája Kambodzsából, ha kívülről nem fenyegetik az országot, ha feloszlatják és eltá­volítják a határkörzetből az el­lenséges fegyveres bandákat. A Magyar Népköztársaság sík- raszáll, azért, hogy a Kambodzsai Népköztársaság elfoglalhassa az őt megillető helyet az ENSZ-ben, támogatja a békés megoldást szorgalmazó külpolitikáját és lehetőségeinkhez mérten továbbra is segítjük a kambodzsai nép épí­tőmunkáját. ' Nagy ünnepükön • köszöntjük a távoli, ám hozzánk mégis kö­zelálló kambodzsai népet és kí­vánjuk, hogy érjen el további si­kereket hazája újjáépítésében, az új, igazságos társadalom alapjai­nak lerakásában. (KS) , LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Kisebb földmozgás Parádsasvár környékén Parádsasvár és Galyatető körzetében tegnap, több kisebb energiájú földmozgást észleltek, a Richter-skála kilengése nem háladta meg a hármas értéket. A gyenge’ földmozgás középpontját egyetlen szeizmi­kus állomás —• a Piszkés-tetői adataiból nem lehetett meghatározni. Az epicentrum pontos bemérésére az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet szeizmológiai osztályának munkatársai Parádsasváron és Galyatetőn ideiglenes szeizmológiai állomást helyeznek el, s így három ponton folytatják a helyszíni megfigyeléseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom